2012. évi III. törvény a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Kö

(1)E törvény – a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)A

1. és
2. §, valamint a melléklet a Szerződés
3. cikk

(3)bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *

(3)A Szerződés, illetve e törvény

1. és
2. §-a, valamint a melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *

(4)E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Melléklet a

1. évi III. törvényhez SZERZŐDÉSA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA(AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI)ÉSA HORVÁT KÖZTÁRSASÁGKÖZÖTT,A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÍRORSZÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, MÁLTA ELNÖKE, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ROMÁNIA ELNÖKE, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA, ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE, EGYESÜLVE azon óhajukban, hogy az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását továbbvigyék, AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a már létrehozott alapokon továbbvigyék az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatát, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unióról szóló szerződés
2. cikke lehetőséget teremt az európai államoknak arra, hogy az Unió tagjává váljanak, FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Horvát Köztársaság tagként való felvételét kérte az Unióba, FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Tanács a Bizottság véleményének birtokában és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően úgy nyilatkozott, hogy támogatja a Horvát Köztársaság felvételét, MEGÁLLAPODTAK a felvétel feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződésen, az Európai Unió működéséről szóló szerződésen és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésen végrehajtandó kiigazításokról, és e célból meghatalmazottjaikként jelölték ki: ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, Elio DI RUPO miniszterelnököt; A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Bojko BORISZOV miniszterelnököt; A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Petr NECAS miniszterelnököt; ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, Helle THORNING-SCHMIDT miniszterelnököt; A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Angela MERKEL kancellárt; AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Andrus ANSIP miniszterelnököt; ÍRORSZÁG ELNÖKE, Enda KENNY miniszterelnököt (Taoiseach); A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Lukasz PAPADEMOSZ miniszterelnököt; ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, José Luis RODRIGUEZ ZAPATERO-t a kormány elnökét; A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Jean LEONETTI Európa-ügyi minisztert; A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, Ivo JOSIPOVIĆ elnököt; Jadranka KOSOR miniszterelnököt; AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Mario MONTI-t a miniszterek tanácsának elnökét; A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Dimitrisz KRISZTÓFIASZ elnököt; A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Valdis DOMBROVSKIS miniszterelnököt; A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Dalia GRYBAUSKAITĖ elnököt; Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE, Jean-Claude JUNCKER miniszterelnököt, államminisztert; A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ORBÁN Viktor miniszterelnököt; MÁLTA ELNÖKE, Lawrence GONZI miniszterelnököt; ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, Mark RUTTE miniszterelnököt, általános ügyek miniszterét; AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE, Werner FAYMANN szövetségi kancellárt; A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Donald TUSK miniszterelnököt; A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Pedro PASSOS COELHO miniszterelnököt; ROMÁNIA ELNÖKE, Traian BĂSESCU elnököt; A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Borut PAHOR-t a kormány elnökét; A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Iveta RADIČOVA miniszterelnököt; A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Jyrki KATAINEN miniszterelnököt; A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA, Fredrik REINFELDT miniszterelnököt; ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE, David CAMERON miniszterelnököt; AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
3. CIKK

(1)A Horvát Köztársaság az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség tagjává válik.

(2)A Horvát Köztársaság az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés részes felévé válik, azok módosításait és kiegészítéseit is beleértve.

(3)A felvétel feltételeit és a

(2)bekezdésben említett szerződéseknek a felvétellel együtt járó kiigazításait az е szerződéshez mellékelt okmány állapítja meg. Az okmány rendelkezései е szerződés szerves részét képezik.

1. CIKK A tagállamok jogaira és kötelezettségeire, valamint az Unió intézményeinek jog- és hatáskörére vonatkozó, azon szerződésekben foglalt rendelkezéseket, amelyeknek a Horvát Köztársaság az
2. cikk

(2)bekezdése értelmében részes felévé válik, е szerződésre is alkalmazni kell. 3. CIKK

(1)Ε szerződést a Magas Szerződő Felek alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál 2013. június 30-ig letétbe helyezik.

(2)Е szerződés Horvát Köztársaság általi megerősítésével úgy kell tekinteni, hogy a Horvát Köztársaság egyben megerősítette, illetve jóváhagyta az 1. cikk

(2)bekezdésében említett szerződések azon módosításait, amelyek megerősítése, illetve jóváhagyása az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke alapján nyitva áll a tagállamok előtt е csatlakozási szerződésnek a Horvát Köztársaság általi megerősítésekor, valamint az intézmények azon jogi aktusait, amelyek ugyanabban az időpontban vagy azt megelőzően kerületek elfogadásra, és amelyek csak azt követően lépnek hatályba, hogy azokat alkotmányos követelményeiknek megfelelően a tagállamok jóváhagyták.

(3)E szerződés 2013. július 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy addig az időpontig valamennyi megerősítő okiratot letétbe helyezik.

(4)A

(3)bekezdés ellenére az Unió intézményei a csatlakozás előtt elfogadhatják a 3. cikk

(7)bekezdésében, a 6. cikk

(2)bekezdésének második albekezdésében, a 6. cikk

(3)bekezdésének második albekezdésében, a 6. cikk

(6)bekezdésének második és harmadik albekezdésében, a 6. cikk

(7)bekezdésének második albekezdésében, a 6. cikk

(8)bekezdésének harmadik albekezdésében, a 17. cikkben, a 29. cikk

(1)bekezdésében, a 30. cikk

(5)bekezdésében, a 31. cikk

(5)bekezdésében, a 35. cikk

(3)és

(4)bekezdésében, a 38., a 39., a 41., a 42., a 43., a 44., a 49., az 50. és az 51. cikkben, valamint az 1. cikk

(3)bekezdésében említett okmány IV–VI. mellékletében említett intézkedéseket. Ezek az intézkedések csak е szerződés hatálybalépése esetén és napján lépnek hatályba.

(5)Mindazonáltal az 1. cikk

(3)bekezdésében említett okmány 36. cikkének

(3)bekezdését е szerződés aláírásától alkalmazni kell. 4. CIKK Е szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az е nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot. FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a szerződést. OKMÁNYA HORVÁT KÖZTÁRSASÁG CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS KIIGAZÍTÁSÁRÓL ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK 1. CIKK Ennek az okmánynak az alkalmazásában: – „eredeti szerződések”:

1. a)az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ), a Horvát Köztársaság csatlakozását megelőzően hatályba lépő módosító vagy kiegészítő szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt,
2. b)az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EAK-Szerződés), a Horvát Köztársaság csatlakozását megelőzően hatályba lépő módosító vagy kiegészítő szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt; – „jelenlegi tagállamok”: a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, – „Unió”: az EUSZ-en és az EUMSZ-en alapuló Európai Unió, és/vagy – adott esetben – az Európai Atomenergia-közösség, – „intézmények”: az EUSZ által létrehozott intézmények. 2. CIKK A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok Horvátország számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók Horvátországban. Amennyiben a tagállamok kormányainak képviselői az EUSZ 48. cikkének

(4)bekezdése alapján az eredeti szerződések módosításáról állapodtak meg azt követően, hogy Horvátország megerősítette a csatlakozási szerződést, és amennyiben ezek a módosítások Horvátország csatlakozásának időpontjáig nem léptek hatályba, Horvátország alkotmányos követelményeinek megfelelően megerősíti ezeket a módosításokat. 3. CIKK

(1)Horvátország csatlakozik a tagállamoknak az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.

(2)Horvátország csatlakozik a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.

(3)Horvátország helyzete megegyezik a jelenlegi tagállamokéval az Európai Tanács vagy a Tanács által tett nyilatkozatok és állásfoglalások, illetve egyéb álláspontok tekintetében, és azoknak az egyéb nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak és álláspontoknak a tekintetében, amelyeket az Unióra vonatkozóan a tagállamok közös megállapodással elfogadtak. Horvátország ennek megfelelően tiszteletben tartja az ilyen nyilatkozatokból, állásfoglalásokból vagy egyéb álláspontokból eredő alapelveket és iránymutatásokat, és megteszi az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(4)Horvátország csatlakozik az I. mellékletben felsorolt egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez. Ezek az egyezmények és jegyzőkönyvek Horvátország vonatkozásában a Tanács által az

(5)bekezdésben említett határozatokban megállapított időpontban lépnek hatályba.

(5)A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz a

(4)bekezdésben említett egyezményeken és jegyzőkönyveken a csatlakozás miatt szükséges valamennyi kiigazítás megtételéről, és a kiigazított szövegeket kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)A

(4)bekezdésben említett egyezmények és jegyzőkönyvek tekintetében Horvátország vállalja, hogy bevezeti azokat az igazgatási és egyéb rendelkezéseket, amelyeket a csatlakozás időpontjáig a jelenlegi tagállamok vagy a Tanács elfogadtak, és elősegíti a tagállamok intézményei és szervezetei közötti gyakorlati együttműködést.

(7)A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva az I. mellékletet kiegészítheti a csatlakozás időpontja előtt aláírt, vonatkozó egyezményekkel, megállapodásokkal és jegyzőkönyvekkel. 4. CIKK

(1)A schengeni vívmányok rendelkezései az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben (a továbbiakban: schengeni jegyzőkönyv) említettek szerint, valamint az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok, valamint minden ilyen további jogi aktus, amelyet a csatlakozás időpontja előtt fogadnak el, Horvátországra nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat Horvátországban ettől az időponttól kezdődően alkalmazni kell.

(2)A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe beillesztett azon rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusok, amelyeket az

(1)bekezdés nem említ, a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek Horvátország számára; е rendelkezéseket és jogi aktusokat azonban csak akkor kell Horvátországban alkalmazni, ha a Tanács így határoz azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megvizsgálta, hogy Horvátország teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket, tehát többek között hatékonyan, az elfogadott közös normáknak és az alapvető elveknek megfelelően alkalmaz-e valamennyi schengeni szabályt. Az említett határozatot a Tanács az alkalmazandó schengeni eljárásokkal összhangban és a Bizottság azon jelentését figyelembe véve hozza meg, amelyben a Bizottság megerősíti, hogy Horvátország továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében tett, a schengeni vívmányok összefüggésében releváns kötelezettségvállalásokat. A Tanács határozatát – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – a Horvát Köztársaság kormánya képviselőjének és a Tanács azon tagállamok kormányait képviselő tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg, amelyekben az е bekezdésben említett rendelkezéseket már hatályba léptették. A Tanács Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányait képviselő tagjai annyiban vesznek részt egy ilyen határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyek alkalmazásában ezek a tagállamok részt vesznek. 5. CIKK A csatlakozás időpontjától kezdődően, az EUMSZ 139. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállamként Horvátország részt vesz a gazdasági és monetáris unióban. 6. CIKK

(1)Az Unió által egy vagy több harmadik országgal, valamely nemzetközi szervezettel vagy egy harmadik állam állampolgárával kötött vagy ideiglenesen alkalmazott megállapodások az eredeti szerződésekben és az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint kötelezőek Horvátországra.

(2)Horvátország vállalja, hogy az ezen okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok és az Unió által egy vagy több harmadik országgal, vagy egy nemzetközi szervezettel kötött vagy aláírt megállapodásokhoz. Ha az első albekezdésben említett konkrét megállapodások eltérően nem rendelkeznek, Horvátországnak az е megállapodásokhoz való csatlakozásáról az е megállapodásokhoz csatolt és az érintett harmadik országgal vagy országokkal, illetve nemzetközi szervezettel a Tanács által a tagállamok nevében egyhangúlag eljárva kötött jegyzőkönyvben kell megállapodni. Е jegyzőkönyveket a tagállamok nevében eljárva a Bizottság, illetve – ha a tervezett megállapodás kizárólag vagy túlnyomórészt a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozik – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) tárgyalja meg a Tanács által egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján és a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal konzultálva. A Bizottság vagy adott esetben a főképviselő a jegyzőkönyvek megkötése céljából azok tervezetét benyújtja a Tanácsnak. Ez az eljárás az ilyen megállapodások jövőbeni megkötése vagy bármilyen egyéb, a csatlakozással nem összefüggő módosításai tekintetében nem sérti az Unió saját hatásköreinek gyakorlását, és nem érinti az Unió és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.

(3)A csatlakozás időpontjától kezdődően és a

(2)bekezdés második albekezdésében említett szükséges jegyzőkönyvek hatálybalépéséig Horvátország alkalmazza a csatlakozás időpontját megelőzően kötött vagy ideiglenesen alkalmazott, a

(2)bekezdés első albekezdésében említett megállapodások rendelkezéseit, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás * kivételével. A

(2)bekezdés második albekezdésében említett jegyzőkönyvek hatálybalépéséig az Unió és a tagállamok együttesen eljárva, saját hatáskörük keretein belül megteszik a megfelelő intézkedéseket.

(4)Horvátország csatlakozik az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között

1. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodáshoz * , valamint az e megállapodást módosító,
2. június 25-én Luxembourgban aláírt * , illetve
3. június 22-én Ouagadougou-ban aláírásra megnyitott * két megállapodáshoz.

(5)Horvátország vállalja, hogy az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz * , annak 128. cikkével összhangban.

(6)A csatlakozás időpontjától kezdődően Horvátország alkalmazza az Unió és harmadik országok közötti kétoldalú textilmegállapodásokat és -megegyezéseket. Az Unió által a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Horvátországnak az Unióhoz történő csatlakozására figyelemmel ki kell igazítani. Ennek érdekében az Unió a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat folytathat az érintett harmadik országokkal az első albekezdésben említett kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításáról. Amennyiben a kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az Unió a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozó szabályait Horvátország csatlakozására figyelemmel szükség szerint kiigazítja.

(7)Az Unió által az acél és acéltermékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Horvátországnak az utóbbi években megvalósult, az érintett szállító országokból származó acél- és acéltermék-behozatala alapján ki kell igazítani. Ennek érdekében a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat kell folytatni az Unió és harmadik országok közötti kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításairól. Amennyiben a kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)A csatlakozás időpontjától kezdődően a Horvátország és harmadik országok között a csatlakozás időpontját megelőzően megkötött halászati megállapodások igazgatását az Unió látja el. Az említett megállapodásokból eredő, Horvátországra vonatkozó jogok és kötelezettségek érintetlenül maradnak mindaddig, amíg е megállapodások rendelkezései ideiglenesen hatályban maradnak. A Tanács, a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben az első albekezdésben említett megállapodások lejárta előtt, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel minden egyes esetben meghozza azokat a határozatokat, amelyek az említett megállapodásokon alapuló halászati tevékenységek folytatásához szükségesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy bizonyos megállapodások hatályát egy évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítsa.

(9)Horvátország felmondja a harmadik országokkal kötött valamennyi szabadkereskedelmi megállapodását, köztük a módosított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást. Amennyiben az egyrészről Horvátország, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti megállapodások nem összeegyeztethetőek az ezen okmányból eredő kötelezettségekkel, Horvátország minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a létrejött összeegyeztethetetlenséget megszüntesse. Ha Horvátország valamely egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodás kiigazításakor nehézségekbe ütközik, felmondja az adott megállapodást. Horvátország minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozás időpontjától biztosítsa az е bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést.

(10)Horvátország az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a

(2)és a

(4)bekezdésben említett megállapodások végrehajtása céljából a jelenlegi tagállamok által kötött belső megállapodásokhoz.

(11)Horvátország – amennyiben szükséges – megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azokkal a nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban fennálló helyzetét, amelyeknek az Unió vagy más tagállamok szintén tagjai, illetve részesei, hozzáigazítsa azokhoz a jogokhoz és kötelezettségekhez, amelyek Horvátországnak az Unióhoz történő csatlakozásából erednek. Horvátország felmondja különösen azokat a nemzetközi halászati megállapodásokat és kilép azokból a nemzetközi halászati szervezetekből, amelyeknek az Unió is részes fele, illetve tagja, kivéve ha tagsága a halászaton kívüli egyéb területekkel is kapcsolatos. Horvátország minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozás időpontjától biztosítsa az е bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést. 7. CIKK

(1)Ha ez az okmány eltérően nem rendelkezik, rendelkezéseit kizárólag azzal az eredeti szerződésekben meghatározott eljárással lehet felfüggeszteni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni, amely azoknak a szerződéseknek a felülvizsgálatára lehetőséget biztosít.

(2)Az intézmények által elfogadott, az ezen okmányban megállapított átmeneti rendelkezésekkel érintett jogi aktusok megtartják jogi természetüket; így különösen az ezen jogi aktusok módosítására vonatkozó eljárásokat továbbra is alkalmazni kell.

(3)Az ebben az okmányban foglalt azon rendelkezéseknek a jogi természete, amelyek célja vagy eredménye az intézmények által elfogadott jogi aktusok hatályon kívül helyezése vagy módosítása, és amelyek nem átmeneti jellegű rendelkezések, megegyezik az általuk hatályon kívül helyezett vagy módosított rendelkezések jogi természetével, és rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni.

1. CIKK Az eredeti szerződéseket és az intézmények által elfogadott jogi aktusokat átmeneti intézkedésként az ebben az okmányban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ A SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSA I. CÍM INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
2. CIKK Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
3. a
4. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, tizennégy bírót érint.”
5. a
6. cikk helyébe a következő szöveg lép: „
7. cikk A Törvényszék huszonnyolc bíróból áll.”
8. CIKK Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
9. a
10. cikk

(1)bekezdésének első albekezdésében: a) a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „

(1)A Bank tőkéje 233 247 390 000 EUR, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek:” b) a szöveg a következőkkel egészül ki a Romániára és a Szlovákiára vonatkozó szövegrészek között: „Horvátország 854 400 000” 2. a 9. cikk

(2)bekezdésében az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „

(2)Az Igazgatótanács huszonkilenc igazgatóból és tizenkilenc helyettesből áll. Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki, minden egyes tagállam, valamint a Bizottság egy-egy jelölése alapján. A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint: – két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján, – két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján, – két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján, – két helyettest Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján, – egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján, – egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján, – két helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös megegyezéssel történő jelölése alapján, – két helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján, – négy helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján, – egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.” 11. CIKK Az EAK-Szerződés 134. cikke

(2)bekezdésének első, a Tudományos és Műszaki Bizottság összetételére vonatkozó albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(2)A bizottság negyvenkét tagból áll, akiket a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki.” II. CÍM EGYÉB KIIGAZÍTÁSOK 12. CIKK Az EUMSZ 64. cikkének

(1)bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A Horvátország nemzeti jogszabályai alapján hatályban lévő korlátozások vonatkozásában ez az időpont 2002. december 31.” 13. CIKK Az EUSZ 52. cikkének

(1)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(1)A Szerződéseket a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, Írországra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, a Horvát Köztársaságra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.” 14. CIKK

(1)Az EUSZ 55. cikkének

(1)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(1)Ε szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az е nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.”

(2)az EAK-Szerződés

1. cikke második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A csatlakozási szerződések értelmében е szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén változata szintén hiteles.” HARMADIK RÉSZ ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK
2. CIKK A III. mellékletben felsorolt jogi aktusokat az abban a mellékletben meghatározott módon ki kell igazítani.
3. CIKK A IV. mellékletben felsorolt intézkedéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
4. CIKK A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag eljárva kiigazíthatja ezen okmány közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben az az uniós szabályozás változásai következtében szükségesnek bizonyul. NEGYEDIK RÉSZ IDEIGLENES RENDELKEZÉSEK I. CÍM ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK
5. CIKK Az V. mellékletben felsorolt intézkedéseket Horvátország tekintetében az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni. II. CÍM INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
6. CIKK

(1)Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 2. cikkétől, valamint az EUSZ 14. cikke

(2)bekezdésének első albekezdésében a képviselői létszámra vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az európai parlamenti tagok számát Horvátország csatlakozására figyelemmel a csatlakozás időpontjától az Európai Parlament 2009–2014-es megbízatási idejének végéig terjedő időszakra Horvátország 12 európai parlamenti tagjának számával kell növelni.

(2)Az EUSZ 14. cikkének

(3)bekezdésétől eltérve Horvátország a közvetlen és általános választójog alapján csatlakozását megelőzően ad hoc európai parlamenti választásokat tart az е cikk

(1)bekezdésében rögzített képviselői helyek betöltése érdekében, az uniós vívmányokban szereplő rendelkezésekkel összhangban. Mindazonáltal, ha a csatlakozás időpontja kevesebb mint hat hónappal előzi meg a következő európai parlamenti választásokat, akkor a horvát állampolgárokat képviselő európai parlamenti képviselőket Horvátország nemzeti parlamentje jelölheti ki saját parlamenti képviselői közül, feltéve, hogy az érintett személyeket közvetlen és általános választójog alapján választották. 20. CIKK Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének

(3)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(3)A következő rendelkezések – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 235. cikke

(1)bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül –

1. október 31-ig hatályban maradnak: Amennyiben az Európai Tanács, illetve a Tanács eljárásához minősített többség szükséges, tagjaik szavazatait a következőképpen kell súlyozni: Belgium 12 Bulgária 10 Cseh Köztársaság 12 Dánia 7 Németország 29 Észtország 4 Írország 7 Görögország Spanyolország 27 Franciaország 29 Horvátország 7 Olaszország 29 Ciprus 4 Lettország 4 Litvánia 7 Luxemburg 4 Magyarország 12 Málta 3 Hollandia 13 Ausztria 10 Lengyelország 27 Portugália 12 Románia 14 Szlovénia 4 Szlovákia 7 Finnország 7 Svédország 10 Egyesült Királyság 29 A jogi aktusok elfogadásához a tagok többsége által leadott legalább 260 igen szavazat szükséges, ha azokat a Szerződések értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. Egyéb esetekben a jogi aktusok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 260 igen szavazat szükséges. Ha az Európai Tanács vagy a Tanács valamely jogi aktusát minősített többséggel kell elfogadni, az Európai Tanács, illetve a Tanács bármely tagja kérheti annak megvizsgálását, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió népességének legalább 62%-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a jogi aktus nem kerül elfogadásra.”
2. CIKK

(1)A csatlakozás időpontjától kezdődően

1. október 31-ig ki kell nevezni egy horvát állampolgárt a Bizottságba. A Bizottság új tagját a Tanács, minősített többséggel eljárva, a Bizottság elnökével közös megegyezésben, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően és az EUSZ
2. cikke

(3)bekezdésének második albekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban nevezi ki.

(2)Az

(1)bekezdésnek megfelelően kinevezett tag hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké. 22. CIKK

(1)A csatlakozáskor az EUSZ 19. cikke

(2)bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a Bírósághoz, illetve a Törvényszékhez kinevezett horvát bíró hivatali ideje 2015. október 6-án, illetve 2013. augusztus 31-én jár le.

(2)A Bíróság, illetve a Törvényszék előtt a csatlakozás időpontjában folyamatban lévő olyan ügyek elbírálása során, amelyekben a szóbeli eljárás ezen időpont előtt megkezdődött, a Bíróság, illetve a Törvényszék teljes ülése vagy tanácsaik összetétele a csatlakozás előtti helyzetnek felel meg, és eljárásuk során a csatlakozást megelőző napon hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazniuk. 23. CIKK

(1)Az EUMSZ

1. cikkének első bekezdésében a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak számára vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv
2. cikke helyébe az alábbi szöveg lép: „
3. cikk Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
4. cikkében említett határozat hatálybalépéséig a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak megoszlása a következő: Belgium 12 Bulgária 12 Cseh Köztársaság 12 Dánia 9 Németország 24 Észtország 7 Írország 9 Görögország 12 Spanyolország 21 Franciaország 24 Horvátország 9 Olaszország 24 Ciprus 6 Lettország 7 Litvánia 9 Luxemburg 6 Magyarország 12 Málta 5 Hollandia 12 Ausztria 12 Lengyelország 21 Portugália 12 Románia 15 Szlovénia 7 Szlovákia 9 Finnország 9 Svédország 12 Egyesült Királyság 24 ”

(2)A Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak számát Horvátország csatlakozására figyelemmel ideiglenesen 353-ra kell növelni a csatlakozás időpontjától annak a hivatali időszaknak a lejártáig, amely során Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve – amennyiben arra korábban sor kerül – az EUMSZ 301. cikkének második bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig.

(3)Amennyiben az EUMSZ

1. cikkének második bekezdésében említett határozat elfogadására már a csatlakozás időpontjáig sor kerül, az EUMSZ
2. cikkének első bekezdésében a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak számára vonatkozó felső határt illetően előírtaktól eltérve Horvátország ideiglenesen megfelelő számú helyet kap azon hivatali időszak lejártáig, amely során Horvátország csatlakozik az Unióhoz.
3. CIKK

(1)Az EUMSZ

1. cikkének első bekezdésében a Régiók Bizottsága tagjainak számára vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv
2. cikke helyébe az alábbi szöveg lép: „
3. cikk Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
4. cikkében említett határozat hatálybalépéséig a Régiók Bizottsága tagjainak megoszlása a következő: Belgium 12 Bulgária 12 Cseh Köztársaság 12 Dánia 9 Németország 24 Észtország 7 Írország 9 Görögország 12 Spanyolország 21 Franciaország 24 Horvátország 9 Olaszország 24 Ciprus 6 Lettország 7 Litvánia 9 Luxemburg 6 Magyarország 12 Málta 5 Hollandia 12 Ausztria 12 Lengyelország 21 Portugália 12 Románia 15 Szlovénia 7 Szlovákia 9 Finnország 9 Svédország 12 Egyesült Királyság 24 ”

(2)A Régiók Bizottsága tagjainak számát Horvátország csatlakozására figyelemmel ideiglenesen 353-ra kell növelni a csatlakozás időpontjától annak a hivatali időszaknak a lejártáig, amely során Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve – amennyiben arra korábban sor kerül – az EUMSZ 305. cikkének második bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig.

(3)Amennyiben az EUMSZ

1. cikkének második bekezdésében említett határozat elfogadására már a csatlakozás időpontjáig sor kerül, az EUMSZ
2. cikkének első bekezdésében a Régiók Bizottsága tagjainak számára vonatkozó felső határt illetően előírtaktól eltérve Horvátország ideiglenesen megfelelő számú helyet kap a Régiók Bizottsága azon hivatali időszakának lejártáig, amely során Horvátország csatlakozik az Unióhoz.
3. CIKK Az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv
4. cikke

(2)bekezdésének második albekezdésében foglaltak értelmében Horvátország jelölése alapján a csatlakozástól kinevezett igazgatója hivatali ideje a Kormányzótanács azon éves ülésének végén jár le, amelyen a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentést megvizsgálják. 26. CIKK

(1)Az eredeti szerződésekkel vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott bizottságok, csoportok, ügynökségek, illetve egyéb testületek új tagjait az ilyen bizottságok, csoportok, ügynökségek vagy egyéb testületek tagjainak kinevezésére megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően kell kinevezni. Az újonnan kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.

(2)Az eredeti szerződések vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott azon bizottságok, csoportok, ügynökségek, illetve egyéb testületek tagságát, amelyek létszáma a tagállamok számától függetlenül került meghatározásra, a csatlakozáskor teljes egészében meg kell újítani, kivéve, ha a jelenlegi tagok hivatali ideje a csatlakozás időpontjától számított 12 hónappal lejár. III. CÍM PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 27. CIKK

(1)A csatlakozás időpontjától kezdődően Horvátországnak az Európai Beruházási Bank alapokmányának

1. cikkében meghatározott, a jegyzett tőkében szerzett tőkerészesedésének megfelelően a következő összeget kell befizetnie: Horvátország EUR 42 720 000 A hozzájárulást nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek
2. november 30-án,
3. november 30-án,
4. november 30-án,
5. május 31-én,
6. november 30-án,
7. május 31-én,
8. november 30-án és
9. május 31-én esedékesek.

(2)Horvátország az

(1)bekezdésben meghatározott esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő részletben, a tartalékok és céltartalékok alább felsorolt százalékában kifejezett összegekkel köteles hozzájárulni az Európai Beruházási Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az ezekkel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell: Horvátország 0,368%

(3)Az

(1)és

(2)bekezdésben említett tőke- és egyéb befizetéseket Horvátországnak készpénzben, euróban kell teljesítenie, kivéve, ha az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsa egyhangúlag ettől eltérően határoz.

(4)Az

(1)bekezdésben, valamint a 10 cikk

1. pontjában említett, Horvátországra vonatkozó számok az Európai Beruházási Bank irányító szerveinek határozatával kiigazíthatók az Eurostat által a csatlakozás előtt közzétett, a GDP-re vonatkozó, legfrissebb végleges adatok alapján.
2. CIKK

(1)Horvátország a következő összeget fizeti be a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló, 2002. február 27-i 2002/234/ESZAK határozatban * említett Szén- és Acélipari Kutatási Alapba: (EUR, folyó áron) Horvátország 494 000

(2)2015-től kezdődően a Szén- és Acélipari Kutatási Alapba befizetendő hozzájárulást négy részletben, minden év első hónapjának első munkanapján kell befizetni a következők szerint: 2015: 15%, 2016: 20%, 2017: 30%, 2018: 35%. 29. CIKK

(1)A csatlakozás időpontjától kezdődően a

1. július 17-і 1085/2006/ΕΚ tanácsi rendelettel * létrehozott előcsatlakozási támogatási eszköz átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelemének és a határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének keretében nyújtott, és a csatlakozást megelőzően lekötött előcsatlakozási pénzügyi támogatásra, valamint a
2. cikkben említett átmeneti támogatási eszköz keretében nyújtott támogatásra vonatkozó szerződéskötést, támogatás-odaítélést és kifizetéseket Horvátország végrehajtó szervezetei végzik, kivéve a Horvátország és Magyarország, valamint a Horvátország és Szlovénia közötti, határokon átnyúló programokat. A Bizottságnak a szerződéskötés és a támogatás-odaítélés feletti előzetes ellenőrzési jogkörét a Bizottság ilyen értelmű határozatával meg kell szüntetni azt követően, hogy a Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló,
3. június 25-i, 1605/2002/ΕΚ, Euratom tanácsi rendelet *
4. cikkének

(2)bekezdésében és az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló,

1. június 12-і 718/2007/EK bizottsági rendelet *
2. cikkében előírt kritériumokkal és feltételekkel összhangban meggyőződött az érintett irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működéséről. Amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat a csatlakozás időpontjáig nem kerül elfogadásra, a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat elfogadásának időpontja között aláírt szerződések nem részesülhetnek az első albekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi támogatásban és az átmeneti támogatási eszköz keretében nyújtott támogatásban.

(2)Az

(1)bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök és az átmeneti támogatási eszköz keretében a csatlakozás előtt tett költségvetési kötelezettségvállalásokra – ideértve a csatlakozást követően ebből eredő egyenkénti kötelezettségvállalásokat és azok nyilvántartásba vételét –, valamint a kifizetésekre továbbra is az előcsatlakozási pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és az érintett programok és projektek befejezéséig ezeket a költségvetés megfelelő fejezetének terhére kell elszámolni.

(3)Az

(1)bekezdés első albekezdésében említett előcsatlakozási pénzügyi támogatásra, valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz vidékfejlesztési alkotóelemére vonatkozó finanszírozási megállapodásokban előírt költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtásáról szóló rendelkezéseket a csatlakozás előtt hozott finanszírozási határozatok tekintetében a csatlakozás időpontját követően is alkalmazni kell. Ezekre az előcsatlakozási pénzügyi eszközök tekintetében alkalmazandó szabályok érvényesek. A csatlakozást követően indított közbeszerzési eljárásokat azonban a vonatkozó uniós irányelvekkel összhangban kell lefolytatni.

(4)Az igazgatási kiadások fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök – a

1. cikkben meghatározottak szerint – a csatlakozást követő első két évben folyósíthatók. A pénzügyi ellenőrzési és értékelési költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök a csatlakozást követő öt évig folyósíthatók.
2. CIKK

(1)A csatlakozás utáni első évben az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: átmeneti támogatási eszköz) nyújt Horvátországnak az uniós jog végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási és igazságügyi kapacitásai fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. A támogatásból intézményfejlesztési projektek és az azokhoz járulékosan kapcsolódó kisebb méretű beruházások finanszírozhatók.

(2)A támogatásnak annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését kell szolgálnia, hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén, amelyeket a strukturális alapokból vagy a vidékfejlesztési alapokból nem lehetne finanszírozni.

(3)Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési („twinning”) projektek tekintetében, a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat a továbbiakban is alkalmazni kell.

(4)Az átmeneti támogatási eszközre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege, folyó áron számítva, Horvátország vonatkozásában 2013-ban 29 millió EUR a nemzeti és horizontális prioritások kezelésére.

(5)Az átmeneti támogatási eszköz alapján nyújtandó támogatásról az 1085/2006/EK tanácsi rendelettel összhangban, vagy az átmeneti támogatási eszköz működéséhez szükséges, a Bizottság által elfogadandó egyéb technikai előírások alapján kell határozni, és azt a szóban forgó rendelettel vagy az említett technikai intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani.

(6)Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az átmeneti támogatás és az Európai Szociális Alap keretében a közigazgatási reform és az intézményi kapacitás tekintetében előirányzott támogatás megfelelően kiegészítse egymást. 31. CIKK

(1)Ideiglenes eszközként létrejön a schengeni támogatási eszköz (a továbbiakban: az ideiglenes schengeni támogatási eszköz), amely a csatlakozás időpontja és 2014 vége között segíti Horvátországot az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában.

(2)A

1. július 1-je és
2. december 31-e közötti időszakban az ideiglenes schengeni támogatási eszköz keretében Horvátországot egyösszegű támogatásként a következő (folyó áron számított) összegek illetik meg: (millió EUR, folyó áron) 2013 2014 Horvátország 40 80

(3)A

1. évre vonatkozó éves összeget
2. július 1-jén kell kifizetni Horvátországnak, a
3. évre vonatkozó éves összeget pedig a
4. január 1-jét követő első munkanapon kell az ország rendelkezésére bocsátani.

(4)Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kell használni. Horvátország legkésőbb a hároméves határidő lejártát követő hat hónapon belül, a kiadások indoklását tartalmazó beszámolóval együtt átfogó jelentést nyújt be az ideiglenes schengeni támogatási eszköz alapján nyújtott támogatások felhasználásáról. Bármely felhasználásra nem kerülő vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközt a Bizottság részére vissza kell fizetni.

(5)A Bizottság az ideiglenes schengeni támogatási eszköz működéséhez szükséges technikai előírásokat fogadhat el. 32. CIKK

(1)Ideiglenes eszközként létrejön a pénzforgalmi támogatási eszköz (a továbbiakban: az ideiglenes pénzforgalmi támogatási eszköz), amely a csatlakozás időpontja és 2014 vége között segíti Horvátországot a nemzeti költségvetés likviditásának javításában.

(2)A

1. július 1-je és
2. december 31-e közötti időszakban az ideiglenes pénzforgalmi támogatási eszköz keretében Horvátországot egyösszegű támogatásként a következő (folyó áron számított) összegek illetik meg: (millió EUR, folyó áron) 2013 2014 Horvátország 75 28,6

(3)Az éves összegeket egyenlő havi részletekre kell felosztani, amelyek mindegyikét az adott hónap első munkanapján kell folyósítani. 33. CIKK

(1)A strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében 2013-ban Horvátország részére fenn kell tartani (folyó áron) 449,4 millió EUR összeget kötelezettségvállalási előirányzatokban.

(2)Az

(1)bekezdésben említett összeg egyharmadát a Kohéziós Alapban kell fenntartani.

(3)A következő pénzügyi keret hatálya alá tartozó időszakra vonatkozóan a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból Horvátországnak kötelezettségvállalási előirányzatokban nyújtandó összegeket az adott időpontban alkalmazandó uniós vívmányok alapján kell kiszámítani. Ezeket az összegeket a fokozatos bevezetést lehetővé tevő következő ütemezés szerint kell kiigazítani: – 70% 2014-ben, – 90% 2015-ben, – 100% 2016-tól.

(4)Az új uniós vívmányok keretein belül kiigazítást kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a Horvátországnak nyújtandó támogatás 2014-ben a

1. évi támogatás összegének 2,33-szorosa, 2015-ben pedig a
2. évi támogatás összegének 3-szorosa legyen.
3. CIKK

(1)Horvátország részére az Európai Halászati Alap keretében 2013-ban összesen (folyó áron) 8,7 millió EUR összeget kell elérhetővé tenni kötelezettségvállalási előirányzatokban.

(2)Az Európai Halászati Alap keretében történő előfinanszírozás az

(1)bekezdésben említett teljes összeg 25%-a és azt egy összegben kell folyósítani.

(3)A következő pénzügyi keret hatálya alá tartozó időszakra vonatkozóan a Horvátországnak kötelezettségvállalási előirányzatokban nyújtandó összegeket az adott időpontban alkalmazandó uniós vívmányok alapján kell kiszámítani. Ezeket az összegeket a fokozatos bevezetést lehetővé tevő következő ütemezés szerint kell kiigazítani: – 70% 2014-ben, – 90% 2015-ben, – 100% 2016-tól.

(4)Az új uniós vívmányok keretein belül kiigazítást kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a Horvátországnak nyújtandó támogatás 2014-ben a

1. évi támogatás összegének 2,33-szorosa, 2015-ben pedig a
2. évi támogatás összegének 3-szorosa legyen.
3. CIKK

(1)Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló,

1. szeptember 20-i 1698/2005/ΕΚ tanácsi rendelet * nem alkalmazandó Horvátország esetében a 2007–2013-as programozási időszak teljes időtartamára. A Horvátország részére az 1085/2006/EK tanácsi rendelet
2. cikkében említett vidékfejlesztési alkotóelem keretében 2013-ban folyósítandó összeg 27,7 millió EUR (folyó áron).

(2)A Horvátországra vonatkozó további átmeneti vidékfejlesztési intézkedések a VI. mellékletben szerepelnek.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a VI. melléklet végrehajtásához szükséges szabályokat. A szóban forgó végrehajtási jogi aktusokat az 1698/2005/ΕΚ tanácsi rendeletnek a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-і 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 13. cikke

(1)bekezdésének b) pontjával együtt értelmezett 90. cikke

(2)bekezdésében megállapított eljárással, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott vonatkozó eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően kiigazítja a VI. mellékletet, amennyiben az a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeletekkel való koherencia biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul. IV. CÍM EGYÉB RENDELKEZÉSEK 36. CIKK

(1)A Bizottság szorosan nyomon követi a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások során tett valamennyi kötelezettségvállalást, köztük azokat is, melyeket a csatlakozás időpontját megelőzően vagy a csatlakozás időpontjára kell teljesíteni. A bizottsági ellenőrzés a következőket foglalja magában: rendszeresen naprakésszé tett ellenőrző táblázatok, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás * keretében folytatott párbeszéd, szakértői értékelési missziók, az előcsatlakozási gazdasági program, költségvetési jelentések, és adott esetben korai figyelmeztető levelek a horvát hatóságoknak. 2011 őszén a Bizottság az elért eredményekről szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2012 őszén a Bizottság átfogó ellenőrzési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ellenőrzési folyamat egésze során a Bizottság felhasználja továbbá a tagállamoktól származó, valamint – adott esetben – figyelembe veszi a nemzetközi szervezetek és a civil társadalmi szervezetek által benyújtott információkat. A Bizottság által végzett ellenőrzésnek különösen a Horvátország által az igazságszolgáltatáshoz és az alapvető jogokhoz (VII. melléklet) kapcsolódóan tett kötelezettségvállalásokat kell előtérbe helyeznie, amely vállalások része, hogy az országnak egyre jobb eredményeket kell felmutatnia az igazságügyi reform és az igazságszolgáltatás hatékonysága, a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyek pártatlan kezelése, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. A bizottsági ellenőrzés középpontjában emellett a következők állnak majd: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – beleértve a külső határigazgatás, a rendőrségi együttműködés, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vonatkozásában fennálló uniós követelmények végrehajtását és érvényesítését –, továbbá a versenypolitika terén tett kötelezettségvállalások – beleértve a hajóépítő-ipar (VIII. melléklet) és az acélágazat szerkezetátalakítását is (IX. melléklet). A Bizottság – rendszeres ellenőrző táblázatainak és jelentéseinek szerves részeként – Horvátország csatlakozásáig hathavonta értékelést fog készíteni azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeket Horvátország е területeket illetően tett.

(2)A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghozhat minden szükséges intézkedést, amennyiben az ellenőrzési folyamat során felmerülnek aggodalomra okot adó kérdések. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és a Tanács – az említett eljárásnak megfelelően – hatályon kívül helyezi azokat, amint az aggodalomra okot adó releváns kérdéseket eredményesen rendezték. 37. CIKK

(1)Legfeljebb a csatlakozást követő harmadik év végéig, amennyiben a gazdaság bármely ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Horvátország felhatalmazást kérhet arra, hogy a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a belső piaci gazdasághoz történő hozzáigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen. Ugyanilyen körülmények fennállása esetén bármely jelenlegi tagállam is felhatalmazást kérhet védintézkedések megtételére Horvátországgal szemben.

(2)Az érintett állam kérésére a Bizottság, sürgősségi eljárásban, meghatározza az általa szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait. Súlyos gazdasági nehézségek esetén és az érintett tagállam kifejezett kérelmére a Bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatók; ezeknek az intézkedéseknek valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük, és nem járhatnak határellenőrzésekkel.

(3)Az е cikk alapján engedélyezett intézkedések csak a védzáradék céljainak eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra térhetnek el az EUSZ, az EUMSZ és ezen okmány szabályaitól. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a belső piac működésében a legkisebb zavart okozzák.

1. CIKK Ha Horvátország nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve a határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikákkal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokat is, és ez a belső piac működését súlyosan sérti, vagy az Unió pénzügyi érdekeit veszélyezteti, vagy ilyen sérelem vagy veszély közvetlen kockázata áll fenn, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolt kérelmére vagy saját kezdeményezésére, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és közülük a belső piac működésében a legkisebb zavart okozó intézkedések, illetve adott esetben a fennálló ágazati védintézkedési rendszerek alkalmazásának kell elsőbbséget biztosítani. Az е cikk szerinti védintézkedéseket nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések – későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában – a csatlakozás napján lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni azokat, amint az adott kötelezettségvállalást teljesítették. Az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott kötelezettségvállalást nem teljesítették. A Horvátország által a kötelezettségvállalás teljesítése terén elért előrehaladástól függően a Bizottság az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács е vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
2. CIKK Ha az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján az intézmények által elfogadott jogi aktusok, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően az intézmények által az EUSZ VI. címe, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címe alapján elfogadott jogi aktusok tekintetében az átültetés, illetve a végrehajtás állapota vonatkozásában komoly hiányosságok lépnek fel, vagy ilyen hiányosságok közvetlen veszélye áll fenn Horvátországban, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően megfelelő intézkedéseket fogadhat el és meghatározhatja ezen intézkedések végrehajtásának feltételeit és szabályait. A tagállamok közötti szoros igazságügyi együttműködés folytatásának sérelme nélkül ezek az intézkedések olyan formában is megvalósulhatnak, hogy a vonatkozó rendelkezések és határozatok alkalmazását ideiglenesen felfüggesztik Horvátország és bármely más tagállam, vagy tagállamok közötti kapcsolatokban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések – későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában – a csatlakozás napján lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott hiányosságokat orvosolták. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott hiányosságok fennállnak. A Horvátország által a hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladástól függően a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács е vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
3. CIKK A belső piac megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében Horvátország nemzeti jogszabályainak az V. mellékletben említett átmeneti időszakok alatt történő végrehajtása nem vezethet a tagállamok közötti határellenőrzésekhez.
4. CIKK Amennyiben a Horvátországban fennálló szabályozási rendből a közös agrárpolitikának az ebben az okmányban meghatározott feltételek szerinti alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló,
5. október 22-i 1234/2007/ΕΚ tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) *
6. cikkének

(2)bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, együtt értelmezve a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 13. cikke

(1)bekezdésének

1. b)pontjával, illetve az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott vonatkozó eljárásnak megfelelően. Ilyen intézkedéseket a csatlakozás időpontját követő három éven belül lehet elfogadni, és azokat csak ezen időszak alatt lehet alkalmazni. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, ezt az időszakot egyhangúlag eljárva meghosszabbíthatja. Az első bekezdésben említett átmeneti intézkedéseket szükség esetén a csatlakozás időpontját megelőzően is el lehet fogadni. Ezeket az intézkedéseket a Tanács fogadja el minősített többséggel eljárva, a Bizottság javaslata alapján, illetve az eredetileg a Bizottság által elfogadott eszközöket érintő intézkedéseket a Bizottság fogadja el a szóban forgó eszközök elfogadásához szükséges eljárásoknak megfelelően. 42. CIKK Amennyiben a Horvátországban fennálló szabályozási rendből az uniós állat- és növény-egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági szabályok alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Ilyen intézkedéseket a csatlakozás időpontját követő három éven belül lehet elfogadni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni. 43. CIKK A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján:
2. a)az EUMSZ 28. cikkének

(2)bekezdésében említett olyan termékeket, amelyek Horvátország területét elhagyva Neum városánál („neumi folyosó”) áthaladnak Bosznia-Hercegovina területén, mentesíteni lehet a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alól;

1. b)az
2. a)pont hatálya alá tartozó olyan termékeket, amelyek, miután Neum városánál áthaladtak Bosznia-Hercegovina területén, újból belépnek Horvátország területére, mentesíteni lehet a belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. 44. CIKK A Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy a szükséges személyi állomány Horvátországban legfeljebb a csatlakozást követő tizennyolcadik hónapig tovább működhessen. Ezen időszak folyamán Horvátországban a csatlakozást megelőzően е feladatot betöltő azon tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak részére, akiknek a csatlakozást követően is be kell tölteniük е tisztségeket, ugyanazon pénzügyi és anyagi feltételeket kell biztosítani, mint amelyeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet * alapján rájuk a csatlakozást megelőzően alkalmaztak. Az igazgatási költségeket, beleértve az egyéb szükséges alkalmazottak fizetését is, az Európai Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. ÖTÖDIK RÉSZ AZ EZEN OKMÁNY VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK I. CÍM AZ INTÉZMÉNYEK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK, VALAMINT A BIZOTTSÁGOK ALAPSZABÁLYÁNAK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK KIIGAZÍTÁSA 45. CIKK Az intézmények a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben és az eredeti szerződésekben foglalt vonatkozó eljárásokkal összhangban kiigazítják eljárási szabályzatukat. Az eredeti szerződések által létrehozott bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítását a csatlakozást követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. II. CÍM AZ INTÉZMÉNYEK JOGI AKTUSAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA 46. CIKK A csatlakozás időpontjától Horvátországot – az eredeti szerződésekkel összhangban – az EUMSZ 288. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjének kell tekinteni. Az EUMSZ 297. cikke

(1)bekezdésének harmadik albekezdése és

(2)bekezdésének második albekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, Horvátországot úgy kell tekinteni, mint amely a csatlakozáskor értesítést kapott ezekről az irányelvekről és határozatokról. 47. CIKK

(1)Amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, Horvátország hatályba lépteti azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EUMSZ 288. cikke szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljen. Horvátország az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, vagy – amennyiben később – az ezen okmányban meghatározott határidőn belül tájékoztatja a Bizottságot.

(2)Amennyiben az EUMSZ

1. cikke szerinti irányelveknek az ezen okmány által bevezetett módosításaihoz a jelenlegi tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek módosítására van szükség, és amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, a jelenlegi tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Horvátország csatlakozásának napjától megfeleljenek a módosított irányelvek rendelkezéseinek. Az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, de legkésőbb az ezen okmányban meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
2. CIKK Horvátország a csatlakozástól számított három hónapon belül az EAK-Szerződés
3. cikkének megfelelően tájékoztatja a Bizottságot a Horvátország területén a munkavállalók, illetve a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről.
4. CIKK Horvátországnak a Bizottság számára legkésőbb a csatlakozás időpontjáig benyújtott, kellően megalapozott kérelmére a Tanács a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyek az intézmények által
5. július 1-je és a csatlakozás időpontja között elfogadott jogi aktusoktól való ideiglenes eltérésekről rendelkeznek. Ezeket az intézkedéseket a kért ideiglenes eltérés tárgyát képező jogi aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az említett eltéréseket a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás időpontjától alkalmazhatók.
6. CIKK Amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás miatt ki kell igazítani, és ezen okmány vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem rendelkeznek, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság ennek érdekében elfogadja a szükséges jogi aktusokat. Amennyiben az említett jogi aktusokat a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás időpontjától alkalmazhatók.
7. CIKK Amennyiben ezen okmány eltérően nem rendelkezik, a Tanács az ezen okmány rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel fogadja el.
8. CIKK Az intézmények által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusoknak az ezen intézmények által horvát nyelven megszövegezett szövege a csatlakozás időpontjától ugyanolyan feltételekkel hiteles, mint a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegek. Ezeket a szövegeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegeket ott tették közzé. III. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. CIKK Az ehhez az okmányhoz csatolt I–IX. melléklet, a függelékek és a jegyzőkönyv ezen okmány szerves részét képezik.
10. CIKK Az Olasz Köztársaság kormánya eljuttatja a Horvát Köztársaság kormányának az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az azokat módosító vagy kiegészítő szerződések, köztük a Dán Királyság, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló szerződés, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló szerződés, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, valamint a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásáról szóló szerződés egy-egy hitelesített másolatát angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven. Az első bekezdésben említett szerződések horvát nyelven megszövegezett szövegei ezen okmány mellékletét képezik. Е szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint a fenti szerződéseknek a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegei.
11. CIKK A főtitkár eljuttatja a Horvát Köztársaság kormánya számára a Tanács Főtitkárságának irattárában letétbe helyezett nemzetközi megállapodások egy-egy hitelesített másolatát. Съставено в Брюксел на девети декември две хиляди и единадесета година. Hecho en Bruselas, el nueve de diciembre de dos mil once. V Bruselu dne devátého prosince dva tisíce jedenáct. Udfærdiget i Bruxelles den niende december to tusind og elleve. Geschehen zu Brüssel am neunten Dezember zweitausendelf. Kahe tuhande üheteistkümnenda aasta detsembrikuu üheksandal päeval Brüsselis. ΄Εγινε στις Βρυξέλλες, στις εννέαΔεκεμβρίου δύο χιλιάδες έντεκα. Done at Brussels on the ninth day of December in the year two thousand and eleven. Fait à Bruxelles, le neuf décembre deux mille onze. Arna dhéanamh sa Bhruiséil, an naoú lá de mhí na Nollag an bhliain dhá mhíle agus a haon déag. Sastavljeno u Bruxellesu dana devetog prosinca godine dvije tisuće jedanaeste. Fatto a Bruxelles, addì nove dicembre duemilaundici. Briselē, divtūkstoš vienpadsmitā gada devītajā decembrī. Priimta du tūkstančiai vienuoliktų metų gruodžio devintą dieną Briuselyje. Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenegyedik év december havának kilencedik napján. Magħmul fi Brussell, fid-disa jum ta' Diċembru tas-sena elfejn u ħdax. Gedaan te Brussel, de negende december tweeduizend elf. Sporządzono w Brukseli dnia dziewiątego grudnia roku dwa tysiące jedenastego. Feito em Bruxelas, em nove de Dezembro de dois mil e onze. Întocmit la Bruxelles la nouă decembrie două mii unsprezece. V Bruseli dňa deviateho decembra dvetisícjedenásť. V Bruslju, dne devetega decembra leta dva tisoč enajst. Tehty Brysselissä yhdeksäntenä päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattayksitoista. Som skedde i Bryssel den nionde december tjugohundraelva. I. MELLÉKLET Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez a Horvát Köztársaság a csatlakozás időpontjában csatlakozik(a csatlakozási okmány
12. cikkének

(4)bekezdésében említettek szerint)

1. Az
2. július 23-i egyezmény a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., 1990.8.20.,
3. о.) – Az
4. december 21-i egyezmény az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL С 26., 1996.1.31.,
5. ο.) – Az
6. május 25-i jegyzőkönyv a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló
7. július 23-i egyezmény módosításáról (HL С 202., 1999.7.16.,
8. o.) – A
9. december 8-і egyezmény a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL С 160., 2005.6.30.,
10. ο.)
11. Az
12. július 26-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.
13. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL С 316., 1995.11.27.,
14. o.) – Az
15. szeptember 27-i jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.
16. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL С 313., 1996.10.23.,
17. o.) – Az
18. november 29-i jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.
19. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi, előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL С 151., 1997.5.20.,
20. о.) – Az
21. június 19-i második jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.
22. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL С 221., 1997.7.19.,
23. о.)
24. Az
25. május 26-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.
26. cikke

(2)bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL С 195., 1997.6.25.,

1. о.)
2. Az
3. december 18-і egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.
4. cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (HL С 24., 1998.1.23.,
5. о.)
6. Az
7. június 17-і egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.
8. cikke alapján, a járművezetéstől való eltiltásról (HL С 216., 1998.7.10.,
9. о.)
10. А
11. május 29-i egyezmény a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés
12. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL С 197., 2000.7.12.,
13. о.) – A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés
14. cikkének megfelelően létrehozott,
15. október 16-i jegyzőkönyv az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL С 326., 2001.11.21.,
16. o.) II. MELLÉKLET Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek a Horvát Köztársaságra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket a Horvát Köztársaságban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell (a csatlakozási okmány
17. cikkének

(1)bekezdésében említettek szerint)

1. Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről, kelt
2. június 14-én *
3. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló,
4. június 14-і Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben,
5. június 19-én aláírt egyezmény, az egyezmény záróokmánya és a csatolt együttes nyilatkozatok * következő rendelkezései, ahogyan azokat az е melléklet
6. pontjában felsorolt egyes jogi aktusok módosították: az
7. cikk annyiban, amennyiben az е pont rendelkezéseivel kapcsolatos, a
8. cikk, a
9. cikk, a 44–
10. cikk (a
11. cikk

(4)bekezdésének és a

1. cikk a) pontjának kivételével), az
2. cikk, az 54–
3. cikk, a
4. cikk

(3)bekezdése, a 67–

1. cikk, a 71–
2. cikk, a 75–
3. cikk, a
4. cikk, a
5. cikk, a 126–
6. cikk annyiban, amennyiben az е pont rendelkezéseivel kapcsolatos, a
7. cikk, valamint a záróokmány
8. és
9. együttes nyilatkozata.
10. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló,
11. június 14-і Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben,
12. június 19-én aláírt egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az е melléklet
13. pontjában felsorolt egyes jogi aktusok módosították: a) a Dán Királyság csatlakozásáról szóló,
14. december 19-én aláírt megállapodás: – az
15. cikk

(2)bekezdése és a 6. cikk;

1. b)a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás: – az 5. cikk, – a Finn Köztársaság kormányának nyilatkozata az Åland-szigetekről a záróokmány III. részében;
2. c)a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás: – az 5. cikk. 4. A schengeni vívmányokon alapuló, illetve az azokkal egyéb módon összefüggő következő megállapodások: – az 1999/439/ΕΚ tanácsi határozattal (HL L 176., 1999.7.10., 35. о.) jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1999. május 18-і megállapodás – beleértve annak mellékleteit, záróokmányát, az ahhoz csatolt nyilatkozatokat és levélváltásokat is, – a 2000/29/EK tanácsi határozattal (HL L 15., 2000.1.20., 1. о.) jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az egyrészről Írország és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti jogoknak és kötelességeknek a schengeni vívmányok ezen államokra vonatkozó területein történő meghatározásáról szóló 1999. június 30-i megállapodás, – a 2008/146/EK és a 2008/149/IB tanácsi határozattal (HL L 53., 2008.2.27., 1., illetve 50. о.) jóváhagyott, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló, 2004. október 26-án aláírt megállapodás, – az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 2008. február 28-án aláírt, a 2011/349/EU tanácsi határozattal és a 2011/350/EU tanácsi határozattal (HL L 160., 2011.6.18., 1. o. és 19. o.) jóváhagyott jegyzőkönyv, – a 2007/511/EK tanácsi határozattal (HL L 188., 2007.7.20., 15. о.) jóváhagyott, az Európai Közösség, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, ezen államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvételének módjáról szóló, 2007. február 1-jén aláírt megállapodás és az ahhoz csatolt együttes nyilatkozat, – a 2010/490/EU tanácsi határozattal (HL L 243., 2010.9.16., 2. о.) jóváhagyott, az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló, 2009. szeptember 30-án aláírt megállapodás, annak melléklete és a hozzá csatolt együttes nyilatkozatok, – az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Külső Határok Alapra vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, 2010. március 19-én aláírt és a 2010/374/EK tanácsi határozattal (HL L 137, 2011.5.25., 1. о.) jóváhagyott megállapodás és az ahhoz csatolt nyilatkozatok * . 5. A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-і Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő határozatainak (I. HL L 239., 2000.9.22., 1. о.) rendelkezései, ahogyan azokat az e melléklet 8. pontjában felsorolt egyes jogi aktusok módosították: – a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-і határozata a miniszterek és államtitkárok nyilatkozatairól (SCH/Com-ex

(93)10), – a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-і határozata a kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról (SCH/Com-ex

(93)14), – a Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata a közös beléptető és kiléptető bélyegzők beszerzéséről (SCH/Com-ex

(94)16 rev), – a Végrehajtó Bizottság

1. december 22-i határozata a
2. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról (SCH/Com-ex

(94)28 rev), – a Végrehajtó Bizottság

1. december 22-i határozata az
2. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről (SCH/Com-ex

(94)29 rev 2), – a Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata a schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről (SCH/Com-ex

(95)21), – a Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a munkacsoport tevékenységéről (SCH/Com-ex

(98)1 rev 2) annyiban, amennyiben e melléklet

1. pontjának rendelkezéseivel kapcsolatos, – a Végrehajtó Bizottság
2. szeptember 16-і határozata a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról (SCH/Com-ex

(98)26 def), – a Végrehajtó Bizottság 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról (SCH/Com-ex

(98)37 def 2) annyiban, amennyiben e melléklet

1. pontjának rendelkezéseivel kapcsolatos, – a Végrehajtó Bizottság
2. december 16-і határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről (SCH/Com-ex

(98)52) annyiban, amennyiben e melléklet

1. pontjának rendelkezéseivel kapcsolatos, – a Végrehajtó Bizottság
2. december 16-і határozata az okmányszakértők összehangolt igénybe vételéről (SCH/Com-ex

(98)59 rev), – a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a kábítószerek terén a schengeni normákról (SCH/Com-ex

(99)1 rev 2), – a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról (SCH/Com-ex

(99)6), – a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az összekötő tisztviselőkről (SCH/Com-ex

(99)7 rev 2), – a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/Com-ex

(99)8 rev 2), – a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről (SCH/Com-ex

(99)10).

1. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló,
2. június 14-і Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben,
3. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai (I. HL L 239., 2000.9.22.,
4. o.) annyiban, amennyiben e melléklet
5. pontjának rendelkezéseivel összefüggnek: – a Végrehajtó Bizottság
6. június 26-i nyilatkozata a kiadatásról (SCH/Com-ex

(96)decl 6 rev 2), – a Végrehajtó Bizottság 1998. február 9-і nyilatkozata a kiskorúak jogellenes elviteléről (SCH/Com-ex

(97)decl 13 rev 2).

1. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló,
2. június 14-і Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben,
3. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Központi Csoport következő határozatai (I. HL L 239., 2000.9.22., 1.o.) annyiban, amennyiben e melléklet
4. pontjának rendelkezéseivel összefüggnek: – a Központi Csoport
5. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról (SCH/C

(98)117), – a Központi Csoport 1999. március 22-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/C

(99)25).

1. A schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő következő jogi aktusok: – a Tanács
2. május 29-i 1683/95/ΕΚ rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14.,
3. o.), – a Tanács
4. május 1-jei 1999/307/ΕΚ határozata a schengeni titkárságnak a Tanács Főtitkárságába való beillesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 119., 1999.5.7.,
5. о.), – a Tanács
6. május 20-i 1999/435/ΕΚ határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10.,
7. о.), – a Tanács
8. május 20-i 1999/436/ΕΚ határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10.,
9. o.), – a Tanács
10. május 17-i 1999/437/ΕΚ határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10.,
11. о.), – a Tanács
12. december 13-і 1999/848/ΕΚ határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21.,
13. о.), – a Tanács
14. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1.,
15. о.), – a Tanács
16. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló,
17. június 14-і Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény
18. cikke

(4)és

(5)bekezdésének, 41. cikke

(7)bekezdésének és 65. cikke

(2)bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3.,

1. ο.), – a Tanács
2. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.12.9.,
3. o.), – a Tanács
4. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21.,
5. о.), – a Tanács
6. június 28-i 2001/51/ΕΚ irányelve az
7. június 14-і Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény
8. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10.,
9. o.), – a Tanács
10. február 18-і 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23.,
11. о.), – a Tanács
12. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7.,
13. о.), – a Tanács
14. június 13-і 1030/2002/ΕΚ rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15.,
15. о.), – a Tanács
16. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5.,
17. о.), – a Tanács
18. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5.,
19. о.), – a Tanács
20. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12.,
21. о.), – a Tanács
22. október 2-і 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló,
23. június 14-і Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény
24. cikke

(1)és

(7)bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11.,

1. о.), – a Tanács
2. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6.,
3. о.), – a Tanács
4. február 19-і 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2.,
5. о.), – a Tanács
6. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6.,
7. о.), – a Tanács
8. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légijáratok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6.,
9. о.), – a Tanács
10. június 8-і 2004/512/ΕΚ határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15.,
11. о. és HL L 142M., 2006.5.30.,
12. о.), – a Tanács
13. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25.,
14. о. és HL L 153M., 2006.6.7.,
15. о.), – a Tanács
16. december 13-і 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és útiokmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29.,
17. о. és HL L 153M., 2006.6.7.,
18. о.), – a Tanács
19. december 22-i 2004/926/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31.,
20. o.), – a Tanács
21. március 16-і 2005/267/EK határozata a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat létrehozásáról (HL L 83., 2005.4.1.,
22. о. és HL L 159M., 2006.6.13.,
23. о.), – az Európai Parlament és a Tanács
24. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13.,
25. ο.), kivéve az
26. cikk első mondatát, az
27. cikk

(4)bekezdésének

1. a)pontját, a III. címet és a II. cím, valamint a mellékletek azon rendelkezéseit, melyek a Schengeni Információs Rendszerre (SIS) vonatkoznak, – a Tanács 2006. december 18-і 2006/960/IB kerethatározata az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.), – az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1931/2006/ΕΚ rendelete a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról (HL L 405., 2006.12.30., 1. о.), а 4. cikk
2. b)pontja és a 9. cikk
3. c)pontja kivételével, – a Tanács 2007. június 12-i 2007/471/ΕΚ határozata a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 179., 2007.7.7., 46. о.), – az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendelete a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról (HL L 199., 2007.7.31., 30. о.), kivéve a 6. cikk

(8)és

(9)bekezdésének rendelkezéseit annyiban, amennyiben azok a Schengeni Információs Rendszerhez adandó hozzáférésre vonatkoznak, – a Tanács

1. december 6-і 2007/801/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 323., 2007.12.8.,
2. о.), – a Tanács
3. június 5-і 2008/421/EK határozata a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Svájci Államszövetségben történő alkalmazásáról (HL L 149., 2008.6.7.,
4. о.), – a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló
5. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (HL L 218., 2008.8.13.,
6. о.)
7. cikke, – a Tanács
8. november 27-i 2008/903/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Svájci Államszövetségben történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 2008.12.5.,
9. о.), – a Tanács
10. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30.,
11. o.), – az Európai Parlament és a Tanács
12. december 16-і 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24.,
13. о.), – a Közösségi Vízumkódex (Vízumkódex) létrehozásáról szóló,
14. július 13-і 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 243., 2009.9.15.,
15. о.)
16. cikke, – a Tanács
17. április 26-i 2010/252/EU határozata a külső tengeri határoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében történő őrizete tekintetében a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex kiegészítéséről (HL L 111., 2010.5.4.,
18. о.), – a Tanács
19. június 29-i 2010/365/EU határozata a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1.,
20. о.). III. MELLÉKLET A csatlakozási okmány
21. cikkében említett lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása
22. A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA 32005 L 0036: Az Európai Parlament és a Tanács
23. szeptember 7-і 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30.,
24. о.): a) а
25. cikk

(5)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(5)A 43b. cikk sérelme nélkül minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést

1. a)Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt, és
2. b)Horvátország esetében 1991. október 8-а előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállamok hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat – az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk

(2)bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a

1. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében – területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet
2. pontjában e tagállamokra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat. Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt évfolyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.” b) a szöveg a következő cikkel egészül ki: „43b. cikk A szülészettel kapcsolatos szerzett jogok nem alkalmazandók a
3. július 1-je előtt Horvátországban szerzett következő képesítésekre: viša medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati főápoló), medicinska sestra ginekološko-opstetrièkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati ápoló), viša medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező főápoló), medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező ápoló), ginekološko-opstetrièka primalja (szülészeti-nőgyógyászati szülésznő) és primalja (szülésznő).”
4. SZELLEMI TULAJDONJOGOK I. KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY 32009 R 0207: A Tanács
5. február 26-i 207/2009/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24.,
6. о.): а
7. cikk

(1)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(1)Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban: új tagállam(ok)] csatlakozásának időpontjától, az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.” II. KIEGÉSZÍTŐ OLTALMI TANÚSÍTVÁNYOK

1. 31996 R 1610: Az Európai Parlament és a Tanács
2. július 23-i 1610/96/ΕΚ rendelete a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8.,
3. о.): a) а 19а. cikk a következő ponttal egészül ki: „m) minden olyan növényvédő szerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédő szerként történő forgalomba hozatali engedélyt
4. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Horvátországban, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják.” b) a
5. cikk

(2)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(2)Ε rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.” 2. 32009 R 0469: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-і 469/2009/EK rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról (HL L 152., 2009.6.16., 1. ο.): а) а 20. cikk a következő ponttal egészül ki: „

1. m)minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2003. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Horvátországban, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják.”
2. b)a 21. cikk

(2)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(2)E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.” III. KÖZÖSSÉGI FORMATERVEZÉSI MINTÁK 32002 R 0006: A Tanács 2001. december 12-і 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.): a 110a. cikk

(1)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(1)Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban: új tagállam(ok)] csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt oltalomban részesített vagy bejelentett közösségi formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”

1. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 32006 L 0048: Az Európai Parlament és a Tanács
2. június 14-і 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozás) (HL L 177., 2006.6.30.,
3. о.): а
4. cikk a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően: „– Horvátországban a »kreditne unije« és a »Hrvatska banka za obnovu i razvitak«,”
5. MEZŐGAZDASÁG
6. 31991 R 1601: A Tanács
7. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról (HL L 149., 1991.6.14.,
8. о.): А II. melléklet a következő szöveggel egészül ki a „Nürnberger Glühwein” földrajzi árujelzőt követően: „Samoborski bermet”
9. 32007 R 1234: A Tanács
10. október 22-i 1234/2007/ΕΚ rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16.,
11. ο.): a) a
12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „

(4a)Horvátország részére különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell létrehozni a IX. melléklet

1. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot a csatlakozást követő első kvótaév április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben Horvátországban a tej és tejtermékek gazdaságokon belüli fogyasztása a 2008–2012-es időszakban csökkent. A Bizottság a
2. cikk

(2)bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a Horvátország által 2013. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján dönt a tartalék felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megosztásáról. Az említett jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia a Horvátország tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat eredményeiről és irányvonalairól, különösen pedig a gazdaságokon belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.” b) a 103k. cikk

(1)bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Ez a bekezdés nem alkalmazandó Horvátországra a 2013-as pénzügyi évben. Horvátország ötéves támogatásiprogram-tervezetet nyújt be a Bizottságnak a 2014 és 2018 közötti következő programozási időszakra.”

1. c)A III. melléklet II. részének 13. pontja helyébe a következő szöveg lép: „13. »kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem«: az a termelési egység: – amelynek kizárólagos tevékenysége a behozott nyers nádcukor finomítása, vagy – amely a 2004/05-ös gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított. Ε francia bekezdés alkalmazásában Horvátország esetében a gazdasági év a 2007/08. év.”
2. d)a VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „VI. MELLÉKLET NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK a 2010/11-es gazdasági évtől kezdődően (tonnában) Tagállam vagy régió

(1)Cukor

(2)Izoglükóz

(3)Inulinszirup

(4)Belgium 676 235,0 114 580,2 0 Bulgária 0 89 198,0 Cseh Köztársaság 372 459,3 Dánia 372 383,0 Németország 2 898 255,7 56 638,2 Írország 0 Görögország 158 702,0 0 Spanyolország 498 480,2 53 810,2 Franciaország (tengerentúli területek nélkül) 3 004 811,15 0 Franciaország tengerentúli megyéi 432 220,05 Horvátország 192 877,0 Olaszország 508 379,0 32 492,5 Lettország 0 Litvánia 90 252,0 Magyarország 105 420,0 220 265,8 Hollandia 804 888,0 0 0 Ausztria 351 027,4 Lengyelország 1 405 608,1 42 861,4 Portugália (kontinentális területek) 0 12 500,0 Azori-szigetek Autonóm Régió 9 953,0 Románia 104 688,8 0 Szlovénia 0 Szlovákia 112 319,5 68 094,5 Finnország 80 999,0 0 Svédország 293 186,0 Egyesült Királyság 1 056 474,0 0 ÖSSZESEN 13 529 618,20 690 440,8 0 ”

1. e)a IX. melléklet 1. pontja a következőkkel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően: „ Tagállam 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 Horvátország 765 000 765 000 ”
2. f)a IX. melléklet 2. pontjában a táblázat helyébe a következő szöveg lép: „ Tagállam Tonna Bulgária 39 180 Horvátország 15 000 Románia 188 400 ”
3. g)a X. melléklet a következőkkel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően: „ Horvátország 40,70 ”
4. h)a Xb. melléklet a következő táblázattal egészül ki: „ (1000 EUR-BAN) Költségvetési év 2013 2014 2015 2016 2017-től kezdődően HR 0 11 885 11 885 11 885 10 832 ” і) a XIb. melléklet függelékének 2. pontja a következő ponttal egészül ki: „
5. h)Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Moslavina, Prigorje-Bilogora, Plešivica, Pokuplje, Zagorje-Međimurje.”
6. j)a XIb. melléklet függelékének 3. pontja a következő ponttal egészül ki: „
7. h)Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Hrvatsko Podunavlje és Slavonija.”
8. k)a XIb. melléklet függelékének 4. pontja a következő ponttal egészül ki: „
9. g)Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Hrvatska Istra, Hrvatsko primorje, Dalmatinska zagora, Sjeverna Dalmacija, Srednja és Južna Dalmacija.” 3. 32008 R 0110: Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/ΕΚ rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. о.):
10. a)а 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „

(4)Az

(1)bekezdésben említett, a műszaki dokumentáció benyújtására vonatkozó határidőt Horvátországnak a III. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőire is alkalmazni kell.”

1. b)a III. melléklet 9. pontja a következő földrajzi árujelzőkkel egészül ki: „ Hrvatska Ioza Horvátország Hrvatska stara šljivovica Horvátország Slavonska šljivovica Horvátország ” с) a III. melléklet 32. pontja a következő földrajzi árujelzővel egészül ki: „ Hrvatski pelinkovac Horvátország ”
2. d)a III. melléklet a következő ponttal egészül ki: „ 39. Maraschino/Marrasquino/Maraskino Zadarski maraschino Horvátország ”
3. e)a III. melléklet „Egyéb szeszes italok”-ra vonatkozó része a következő földrajzi árujelzővel egészül ki: „ Hrvatska travarica Horvátország ” 4. 32009 R 0073: A Tanács 2009. január 19-і 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. о.):
4. a)а 2. cikk
5. g)pontja helyébe a következő szöveg lép: „
6. g)»új tagállamok«: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia;”
7. b)a 6. cikk

(2)bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(2)Az új tagállamokon kívüli tagállamok biztosítják, hogy a

1. évre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Az új tagállamok – Bulgária, Horvátország és Románia kivételével – biztosítják, hogy a
2. május 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Bulgária és Románia biztosítja, hogy a
3. január 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Horvátország biztosítja, hogy a
4. július 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak.” c) a
5. cikk

(1)bekezdése b) pontja iv. alpontjának helyébe a következő szöveg lép: „iv. a 47. cikk

(2)bekezdése, az 57a. cikk, az

1. cikk, a
2. cikk

(2)bekezdésének harmadik albekezdése, a 65. cikk és a 68. cikk

(4)bekezdésének

1. c)pontja alapján.”
2. d)az 51. cikk

(1)bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Horvátország úgy dönthet, hogy él az e rendelet 52. cikkében és 53. cikkének

(1)bekezdésében előírt választási lehetőséggel. Az erre vonatkozó döntéséről

1. július 15-ig értesíti a Bizottságot.” e) az
2. cikk

(2)bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „A második albekezdéstől eltérve Horvátország esetében ezt a felső határt a 104. cikk

(4)bekezdésében és a 112. cikk

(5)bekezdésében a juh- és kecskehúsra, illetve az

1. és
2. cikkében a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás tekintetében meghatározott nemzeti felső határok alapján állapítják meg, figyelembe véve a közvetlen kifizetések bevezetésére vonatkozóan a
3. cikkben meghatározott ütemezést.” f) az
4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki az első bekezdést követően: „Az első bekezdéstől eltérve Horvátország visszatarthatja az e rendelet
5. cikke

(2)bekezdésének harmadik albekezdésében említett felső határból következő összeg legfeljebb 50%-át annak érdekében, hogy évente kiegészítő támogatást fizessen a mezőgazdasági termelőknek.” g) az 53. cikk

(1)bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki az első albekezdést követően: „Az első albekezdéstől eltérve Horvátország visszatarthatja az e rendelet 51. cikke

(2)bekezdésének harmadik albekezdésében említett felső határból következő összeg egészét vagy egy részét annak érdekében, hogy évente kiegészítő támogatást fizessen a mezőgazdasági termelőknek.”

1. h)a III. cím 3. fejezete címének helyébe a következő cím lép: „Végrehajtás az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokban és Horvátországban”
2. i)az 55. cikk címének helyébe a következő cím lép: „Az egységes támogatási rendszer bevezetése az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban és Horvátországban”
3. j)az 55. cikk

(1)bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(1)Amennyiben е fejezet másként nem rendelkezik, е címet az V. cím

1. fejezetében meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok és Horvátország esetében kell alkalmazni.” k) az
2. cikk

(1)bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Horvátország esetében a csökkentés nem lehet nagyobb mértékű, mint a VIII. melléklet 3. táblázatában előírt éves felső határ 20%-a.” l) az 57. cikk

(3)bekezdése a következő szöveggel egészül ki: „Horvátország esetében a nemzeti tartalék felhasználásának feltétele, hogy azt a Bizottság – végrehajtási jogi aktus révén, a

1. cikkben említett bizottság közreműködése nélkül – jóváhagyja. A Bizottság különösen azt vizsgálja meg, hogy létrehoztak-e bármilyen, a csatlakozás időpontja előtt alkalmazandó nemzeti közvetlen kifizetési rendszert, valamint azt, hogy annak alkalmazására milyen feltételek vonatkoztak. Horvátország
2. július 15-ig megküldi a Bizottságnak a nemzeti tartalék felhasználásának engedélyezésére vonatkozó kérelmet.” m) a rendelet a következő cikkel egészül ki: „57a. cikk Aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék Horvátországban

(1)Horvátország egy aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalékot hoz létre, amely arra használható fel, hogy a csatlakozás időpontját követő tízéves időszakban – objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságokat adjanak olyan mezőgazdasági termelők részére, akik aknamentesítést követően ismét mezőgazdasági tevékenység céljára használják a földjüket.

(2)Azokra a földterületekre, amelyekre vonatkozóan е cikk szerinti támogatási jogosultságok ítélhetők meg, nem ítélhetők meg az 59. és a 61. cikk szerinti támogatási jogosultságok.

(3)Az ezen cikk alapján megállapított támogatási jogosultságok értéke nem lehet nagyobb, mint az

1. cikk, illetve a
2. cikk alapján megállapított támogatási jogosultságok értéke.

(4)Az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék maximális összege 9 600 000 EUR, és arra alkalmazni kell a közvetlen kifizetések bevezetésére vonatkozóan a 121. cikkben meghatározott ütemezést. A maximális éves összegeket a következő táblázat tartalmazza: (1000 EUR) Horvátország 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék maximális összege 2 400 2 880 3 360 3 840 4 800 5 760 6 720 7 680 8 640 9 600

(5)Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében Horvátország azon földterületek alapján osztja ki a támogatási jogosultságokat a mezőgazdasági termelők részére, amely földterületeket aknamentesítettek, a mezőgazdasági termelők azokat az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében benyújtott támogatási kérelmekben bejelentették, és 2005. január 1. és 2012. december 31. között ismét mezőgazdasági célú használatba vették.

(6)A 2013 és 2022 közötti években a támogatási jogosultságokat azon földterületek alapján osztják ki a mezőgazdasági termelők részére, amely földterületeket aknamentesítettek és amelyeket a mezőgazdasági termelők az adott évben bejelentettek, feltéve, hogy az adott földterületet az előző naptári év folyamán vették ismét mezőgazdasági célú használatba, és erről a Bizottságot a

(9)bekezdésnek megfelelően értesítették.

(7)Az uniós alapok megfelelő használatának biztosítása érdekében a Bizottság a 141. cikk

(2)bekezdésében említett eljárás keretében módosítja a VIII. melléklet

1. táblázatában meghatározott felső határokat abból a célból, hogy azok tartalmazzák a
2. december 31-ig az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalékból kiosztott összegeket is.

(8)Minden olyan földterületnek, amelyet е cikk alkalmazásában bejelentenek, meg kell felelnie a 34. cikk

(2)bekezdésében foglalt, a támogatható hektárra vonatkozó fogalommeghatározásnak.

(9)Horvátország 2013. július 15-ig értesíti a Bizottságot az

(5)bekezdéssel összhangban támogatásra jogosult földterületek nagyságáról, feltüntetve mind az

1. cikk szerinti támogatási szintekre jogosult földterületeket, mind pedig a
2. cikk szerinti támogatási szintekre jogosult földterületeket. Az értesítésben tájékoztatást kell adni az ezekhez rendelt költségvetési keretösszegekről és a fel nem használt összegekről is. 2014-től kezdődően az ugyanezeket az információkat tartalmazó értesítést legkésőbb minden év januárjának
3. napjáig kell megküldeni a Bizottságnak, és abban az előző naptári évre vonatkozóan tájékoztatást kell adni az ismét mezőgazdasági célú használatba vett földterületek nagyságáról és az azokhoz rendelt költségvetési keretösszegekről.

(4)A Bizottság a 141. cikk

(2)bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja a támogatási jogosultságok Horvátországban történő kezdeti kiosztására vonatkozó szabályokat.”

1. o)a 61. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Horvátország esetében az első bekezdés
2. a)és
3. b)pontjában említett időpont 2011. június 30.”
4. p)a 69. cikk

(1)bekezdésének első albekezdése a következő szöveggel egészül ki: „Horvátország a csatlakozás időpontjáig úgy dönthet, hogy az 59. cikk

(2)bekezdésében előírtaknak megfelelően az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évétől kezdődően felhasználja a

1. cikkben említett, a VIII. melléklet
2. táblázatában előírt összegű nemzeti felső határ legfeljebb 10%-át.” q) a
3. cikk

(9)bekezdésének első albekezdése az

1. a)pont után a következő ponttal egészül ki: „
2. aa)Horvátország esetében a 2022-re meghatározott nemzeti felső határ.”
3. r)a 104. cikk

(4)bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „

(4)A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni: Tagállamok Nemzeti felső határ Bulgária 2 058 483 Cseh Köztársaság 66 733 Dánia 104 000 Észtország 48 000 Spanyolország 19 580 000 Franciaország 7 842 000 Horvátország 542 651 Ciprus 472 401 Lettország 18 437 Litvánia 17 304 Magyarország 1 146 000 Lengyelország 335 880 Portugália 2 690 000 Románia 5 880 620 Szlovénia 84 909 Szlovákia 305 756 Finnország 80 000 Összesen 41 273 174 ” s) a 112. cikk

(5)bekezdése a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően: „ Horvátország 105 270 ”

1. t)a 121. cikk helyébe a következő szöveg lép: „121. cikk A közvetlen kifizetések bevezetése A közvetlen kifizetéseket Bulgária, Horvátország és Románia kivételével az új tagállamokban a következő – az új tagállamoktól eltérő tagállamokban e kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni: – 60% 2009-ben, – 70% 2010-ben, – 80% 2011-ben, – 90% 2012-ben, – 100% 2013-tól. Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetéseket a következő – az új tagállamoktól eltérő tagállamokban е kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni: – 35% 2009-ben, – 40% 2010-ben, – 50% 2011-ben, – 60% 2012-ben, – 70% 2013-ben, – 80% 2014-ben, – 90% 2015-ben, – 100% 2016-tól. Horvátország esetében a közvetlen kifizetéseket a következő – az új tagállamoktól eltérő tagállamokban е kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni: – 25% 2013-ben, – 30% 2014-ben, – 35% 2015-ben, – 40% 2016-ben, – 50% 2017-ben, – 60% 2018-ben, – 70% 2019-ben, – 80% 2020-ben, – 90% 2021-ben, – 100% 2022-től.”
2. u)a 132. cikk

(2)bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki: „Az első albekezdés

1. a)és a
2. b)pontjától eltérve Horvátországnak lehetősége lesz arra, hogy az új tagállamoktól eltérő tagállamokban érvényes közvetlen kifizetési szint 100%-áig egészítse ki a közvetlen kifizetéseket.”
3. v)a VII. melléklet a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően: „ Horvátország 100 l ”
4. w)a VIII. melléklet a következő táblázattal egészül ki