Obsah (9)

Art. 157Art. 153Art. 198Art. 199Art. 201Art. 263Art. 264Art. 113Art. 2

2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás

oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.

1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
2. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
3. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről *

Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó,

1. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
2. Értelmező rendelkezés
3. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
4. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.
5. Hatály
6. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében

állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg. II. FEJEZET A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

1. A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségekkel kapcsolatos intézkedések
2. §
3. március 11-től e törvény hatálybalépéséig a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/
4. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy

általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, valamint a szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal történő megállapodás, illetve szerződés írásba foglalását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesíteni. 4. * 4–8. § * 5. A fizetési moratórium * 9. §

adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a

adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti

adós

on jogát, hogy

eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

t követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.

érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó

adott naptári félév teljes időtartamára. 11. §

állam,

önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bankról szóló

1. évi CXXXIX. törvény
2. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.

adós a fizetési moratórium 9. §

olyan munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállalónak hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni. 13. §

esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg

eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

on jogát, hogy

eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

ebben

alcímben foglalt feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű hitelintézetnek a

1. §-ban meghatározott tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat.
2. §

államháztartásért felelős miniszter jár el

zal, hogy a feladat ellátásához közreműködőként bevonja

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.

ebben

alcímben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.

egy hitelintézet részére nyújtott támogatás nem haladhatja meg

alábbi értékek közül a legkisebbet: a) a 22. §

Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam előző húsz munkanapi átlagának, b)

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett 5 éves állampapír referenciahozam és

Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam

1. január
2. és
3. január
4. közötti különbsége átlagának, c)

Európa Unió „A” hitelkockázati besorolással rendelkező hitelintézetei 5 éves CDS felár mediánjának, valamint d) 200 bázispontnak

összege. 22. §

intézkedés

Európai Bizottságnak

állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti,

intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatának meghozatalát követően hajtható végre. A támogatásra a hitelintézet egyszer jogosult.

intézkedés legfeljebb a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által végrehajtott vagy

Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes több államban vagy eurózónában végzett stressztesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány megszüntetésére irányul, c)

intézkedés célja a koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása, d)

intézkedés során a hitelintézet a 21. §

intézkedés átmeneti jellegű, a Magyar Állam által

intézkedéssel biztosított finanszírozást a hitelintézet legfeljebb 7 éven belül helyettesíti.

MNB elnökének

MNB elnöke a véleményét

államháztartásért felelős miniszter részére küldi meg.

ebben

alcímben foglaltak szerint támogatásban részesülő hitelintézetre a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Állam által megvásárolt kötvény lejártáig a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a teljesítményjavadalmazást a hitelintézet a nettó bevétel százalékában határozza meg, ha

nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a támogatás időben történő visszafizetésével, b) a 21. §

adott hitelintézet alkalmazottai átlagbérének tízszeresét, d) a hitelintézet vezető állású személye kizárólag a 21. §

Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti európai bizottsági határozat a 21. §

ebben

alcímben nem nevesített feltételt vagy kötelezettséget állapít meg a hitelintézetnek,

intézkedés csak

t követően hajtható végre, ha a hitelintézet

Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk

ügyfél a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által folyósított kölcsönt bármely pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel

1. évi XLII. törvény
2. §

iskola vezetőjének döntése szerint – befejezhető a veszélyhelyzetet megelőző munkarend mellett távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként. 26. §

általa a 2019/2020. tanévben látogatott évfolyamra a szakmai és vizsgakövetelményben előírt összefüggő szakmai gyakorlat legalább hatvan százalékát teljesítette.

olyan tanuló számára is, aki a

ért nem volt vizsgára bocsátható, mert nem teljesítette

iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.

iskola vagy – tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén – a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet

elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a

1. augusztus
2. és
3. október
4. közötti időszakban gyakorlati képzést köteles szervezni, amelyen a tanuló részvétele kötelező. A tanuló számára a tanulmányi követelmények teljesítését igazoló bizonyítvány

t követően állítható ki, ha teljesítette

iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát. 27. §

zal, hogy a szakmai vizsga esetében igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán.

elektronikus vizsgarendszerben. 2020. október első hétvégéjét megelőzően írásbeli vizsgatevékenységre hetente legfeljebb két időpont jelölhető ki.

annak eredményes teljesítésével megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármilyen más módon előírt kötelezettségének

e § alapján új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.

1. § A technikum érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe a 2020/
2. tanévben bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével

a tanuló, aki a veszélyhelyzet következtében nem tette le

érettségi vizsgát

zal, hogy legkésőbb a szakmai vizsga vizsgaidőszakát megelőző utolsó érettségi vizsga vizsgaidőszakában, de legkésőbb a képzés első tanévének utolsó napjáig megszerzi

érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha

érettségi végzettség megszerzésére

e rendelkezésben meghatározott határidőig

érettségi végzettséget nem szerzi meg.

1. Felnőttképzési tárgyú átmeneti szabályok
2. §

esetben is megszervezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha

t jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.

előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a)

állam,

1. b)a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
2. c)a helyi önkormányzat,
3. d)a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2021. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg.

e törvény hatálybalépése napján vagy

t megelőzően kötött,

állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint

állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet fennállása alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve

állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma vonatkozásában a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

t megelőzően kötött,

állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződésre, valamint

állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell. 12.

adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések 33. §

adózó a

1. április 22-e és
2. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóról és

osztalékadóról szóló

1. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény)
2. §

éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

adózó a

1. április 22-e és
2. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét
3. szeptember 30-ig teljesítheti.

adózó a

1. április 22-e és
2. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá

éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

adózó a

1. április 22-e és
2. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és

ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a

előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni.

adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el

adóévi adóelőleg összegét.

adóhatósághoz.

adózó a

1. április 22-e és
2. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá

éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

adózó

utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség – ha a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség – alapulvételével,

onos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.

így megállapított társasági adóelőleg kötelezettséget a Tao. törvény 26. §

adóról való rendelkezés szempontjából.

adózó ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el

adó-, illetve járulékelőleg összegét.

1. Egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezmények átmeneti szabályai
2. §

ellátások összegét.

e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és

ellátások összegét. E rendelkezést

a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.

egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg.

állami adóhatóság 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára

adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha

adózó

esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor

e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben

esetben

adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a

1. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül –
2. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

onosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:

1. a)taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
2. b)szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
3. c)vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
4. d)alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
5. e)sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
6. f)szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
7. g)film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
8. h)konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
9. i)napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
10. j)folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14),
11. k)műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60),
12. l)utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
13. m)fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04),
14. n)belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30),
15. o)növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
16. p)egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
17. q)egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
18. r)dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
19. s)dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
20. t)vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
21. u)desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
22. v)szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
23. w)sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és
24. x)szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

t a tevékenységet kell érteni, amelyből

adózónak a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges

onnali intézkedésekről szóló 47/

1. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/
2. (III. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

e törvény hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.

általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint

1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,

1. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet
2. vagy
3. pontja szerinti szeszes ital.

időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. 36. §

adó alanyának nem kell megfizetnie,

adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót

onban be kell vallania

adóhatósághoz.

adózót

1. május hónaptól
2. december 31-ig illeti meg.

zal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.

alábbi feltételek együttes fennállása esetén illeti meg

adózót: a) a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal

onosított tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként végzi:

1. aa)légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30),
2. ab)repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16) vagy
3. ac)légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10),
4. b)átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban legalább 10 fő, és
5. c)a koronavírus-járvány miatt,

zal ok-okozati összefüggésben

1. a)pont szerinti tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele 2020. január 1. napjától 2020. március 31. napjáig tartó időszakhoz képest 2020. április 1. napjától 2020. május 31. napjáig tartó időszakban időarányosan legalább 25 százalékkal visszaesett,
2. d)a közteherfizetési mentesség igénybevételi szándékáról

adózó

iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére bejelentést tesz

alábbi adattartalommal, amelyet

iparügyekért felelős miniszter nyilvántartásba vesz:

1. da)a bejelentő neve, székhelye, adószáma és cégjegyzékszáma;
2. db)a bejelentő képviselőjének neve, tisztsége, képviselet joga, valamint elérhetőségei;
3. dc)a bejelentő
4. a)pont szerinti fő tevékenységének megjelölése;
5. dd)a bejelentő átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban;
6. de)a bejelentő által a közteherfizetési mentesség időszaka alatt továbbfoglalkoztatott

on munkavállalók száma, akik a bejelentő üzleti tevékenységében a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett csökkenés, vagy felfüggesztés következtében a támogatás hiányában elbocsátásra kerültek volna; df) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy amennyiben a bejelentő a jelen közteherfizetési mentesség iránti igénnyel érintett munkavállalók tekintetében

állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i, C

érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát; dg) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi, hogy a jelen közteherfizetési mentesség iránti igény alapján igénybe vett támogatás abban

esetben halmozható

onos, vagy részben

onos

onosítható elszámolható költségek támogatására irányuló egyéb helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó általános foglalkoztatástámogatási intézkedéssel, valamint

európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/

1. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)
2. §
3. pontja szerinti állami támogatással, ha

ily módon halmozott támogatás nem vezet

érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához, e) sem

adózó sem pedig kapcsolt vállalkozása

Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak címzett határozata alapján jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban nem részesült, amely kapcsán a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk

átmeneti támogatás havi összege a közlemény 3.10. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatással együttesen sem haladhatja meg

érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát.

onos, vagy részben

onos

onosítható elszámolható költségek esetén

átmeneti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó,

Atr.

1. §
2. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatástámogatási intézkedéssel, és

Atr.

1. §
2. pontja szerinti állami támogatással, feltéve hogy

ily módon halmozott támogatás

adózó tekintetében nem vezet

érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához.

átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a bejelentés nyilvántartásba vételét követő tíz évig meg kell őrizni.

t a tevékenységet kell érteni, amelyből

adózónak e törvény hatálybalépését megelőző 12 hónapban

értékesítési nettó árbevételének legalább 70 százaléka származott.

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
2. évi IV. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
3. §

Flt. 14. §

álláskeresőként való nyilvántartással,

álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során

ügyfél személyes eljárását igénylő kötelezettségei, valamint

ügyfél és

állami foglalkoztatási szerv közötti kapcsolattartás –

elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő eljáráson és kapcsolattartáson kívül – a beazonosításához szükséges Flt. 57/A. §

ügyfél Flt. szerinti személyes megjelenési kötelezettsége a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetel.

adott munkaadónál a veszélyhelyzet időtartama alatt megszűnt, és b) a támogatásban részesülő személyt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül álláskeresőként nyilvántartásba vették. 17. A munkahelyi gyermekfelügyelet kapcsán érvényesíthető adó és járulékkedvezmények 39. §

zal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg. A járulékfizetés e bekezdés szerinti teljesítése nem érinti a Tbj. szerinti biztosítottnak a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és ezen ellátások összegét.

ok

1. április
2. és
3. szeptember
4. között esedékesek –
5. szeptember 30-ig meghosszabbodnak,

zal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

adóigazgatási szabályok átmeneti alkalmazása 43. §

adózás rendjéről szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. §

Art. 157. §

állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy

t követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt

adózó terhére megállapított adókülönbözetet.

adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy

t követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, továbbá

Art. 153. §

Art. 198

. §-a és

Art. 199

. §-a szerinti kedvezményeken túl,

adóhatóság

adózónak és

adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére

adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hathavi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.

e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni. 45. §

Art. 201. §

adóhatóság a nem természetes személy adózónak és

adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére

őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha

adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

adótartozás e § szerinti mérséklése esetén a fennmaradó összegre a 44. § szerinti fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

adótartozás e § szerinti mérséklése nem engedélyezhető, ha

adóhatóság

adózó részére a 44. § szerinti fizetési kedvezményt engedélyezett.

elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.

e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni. 46. §

elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó

elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a fizetési kedvezmény iránti kérelmét 2020. szeptember 30-ig

általános célú elektronikus kérelem űrlapszolgáltatás útján is előterjesztheti. 47. §

Art. 263

. §-a szerinti közzététel során

állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és

t követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt

adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét. 48. §

Art. 264

. §-a szerinti, a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során

állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és

t követő harminc napon belül esedékes adótartozást. 49. §

adózó a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül

Art. 113. §

zal, hogy a biztosíték mértékének számításakor

adózó által ettől a naptól tett bejelentéseket kell először figyelembe venni.

útszakasz-mentesítés iránti kérelem akkor is újból benyújtható, ha annak érvényessége lejárt vagy abból 90 napnál kevesebb van hátra.

on útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésének napjával érvényességüket veszítenék, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, de legfeljebb

útszakasz mentesítés iránti kérelem állami adó- és vámhatóság által történő elbírálásáig érvényesek. 50. § Ha a pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a felülvizsgálatot

üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni. 51. § Ha

élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatában működő automata felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felülvizsgálatot

üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni. 52. §

önkormányzat általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany,

általános forgalmi adó megállapítására vonatkozó adómegállapítási időszaka a 2020. év tekintetében –

Art. 2. melléklet I. részétől eltérően – a naptári év.

általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany önkormányzat, amely

Art. 2. melléklet I.

részében foglaltakat figyelembe véve a

1. január
2. és
3. március
4. közötti időszak tekintetében havi vagy negyedéves áfabevallásra kötelezettként járt el, és a
5. január, február, március hónapjaira vagy a
6. év első negyedévére vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének
7. április
8. napja előtt eleget tett, ezen teljesített kötelezettségeit

adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló

1. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
2. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével a veszélyhelyzet megszűnését követő
3. napig szünetelnek a
4. március 24-én

adóhatóság előtt folyamatban lévő,

Avt. szerint foganatosított végrehajtási eljárások.

adóhatóság

Avt. 16. §

adóraktár engedélyes, aki a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló,

1. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet
2. cikk

illetékes nemzeti hatóság által kiadott ideiglenes biocid engedélyben számára meghatározott összetételű fertőtlenítőszert alkoholtermékből részleges denaturálási eljárás alkalmazása nélkül gyárt oly módon, hogy a gyártást a veszélyhelyzet időtartama alatt megkezdte és a gyártás megkezdését

állami adó- és vámhatóság részére bejelentette, ezt a tevékenységét

ideiglenes biocid engedélyt megadó határozat visszavonásának vagy

ideiglenes biocid engedély hatályának lejárati napjáig folytathatja.

ideiglenes biocid engedélyben meghatározott összetételű fertőtlenítőszer

adóraktár engedélyese

állami adó- és vámhatóság részére.

adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó által felhasználható denaturált alkohol mennyisége 1 m3-re módosul. 23. Egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatásának biztosítása 55. §

egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére

egyéni vállalkozóról és

egyéni cégről szóló

1. évi CXV. törvény
2. §

ebben a §-ban foglalt eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

Mt.-t 2020. július 1-jéig

zal

eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást

Mt. 97. §

otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,

1. c)a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti,
2. d)a munkavállaló és a munkáltató

Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal –

állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján – engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot –

Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal a

érintett kihelyezésének feltételei biztosítottá válnak,

zal, hogy

e § szerinti hosszabbítás és a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti hosszabbítás a Külszoltv. 11. §

álláshely betöltésének feltételeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt egyéb vizsga, képzési, továbbképzési, illetve a képesítési feltétel megszerzésére meghatározott határidőbe – ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is –, a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

on tagja, akinek a hivatásos szolgálati jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt – a Hszt. 82. §

állomány tagjának a honvédek jogállásáról szóló

1. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)
2. §

ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén,

állomány tagjának lehetősége van arra, hogy a kiképzési, a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül teljesítse. Ebben

esetben a munkáltatónak biztosítania kell a veszélyhelyzet megszűnését követően a kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket. 63. §

Mt. 109. §

Mt.

1. §-a alapján kell elszámolni.
2. §

on tagjának, akinek a jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 59. §

zal, hogy kérelem a Kormány által meghatározott időpontig nyújtható be. *

Mt. 53. §-a alapján történő foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik.

ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat.

Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/

1. (VIII. 4.) GM rendelet Melléklet I. Fejezet 7.2.
2. pontja szerinti emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat, e) a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/
3. (XII. 22.) GKM rendelet Melléklet 8.
4. pontja szerinti hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények időszakos ellenőrzése.

érintéses fizetésekre vonatkozó átmeneti szabályok 68. §

(EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló,

1. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
2. cikkében meghatározottak figyelembevételével a pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz
3. december
4. napjáig erős ügyfél-hitelesítést, ha

érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot.

országos közutak, valamint

állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért 2020. július 1-jéig várakozási díjat nem kell fizetni.

a) pontban meghatározott kivétellel – Magyarország területén

1. május
2. napjától
3. szeptember
4. napjáig terjedő időszakra nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után, amelynek megfizetése később sem követelhető.
5. Szociális és családügyi tárgyú átmeneti szabályok 70–
6. § *
7. § *
8. § *
9. §

új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény és a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetén

együttes igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja

együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden,

igénylés benyújtásához és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, továbbá a támogatási szerződés megkötésére.

ebben

alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

zal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani.

arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb megbízást nem adott, a magasabb vezető vezetői megbízása

adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a magasabb vezetői feladatra szóló megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik,

zal, hogy ebben

esetben a

1. évi CCIV. törvény
2. §

oklevelét, akkor a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Oktatási Hivatal által közigazgatási hatósági határozatban megállapított munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, ha a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le.

Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági döntésben a 2011. évi CCIV. törvény 48/Q. §

adott részletfizetési kötelezettség teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg (a továbbiakban: fizetési halasztás). A fizetési halasztás nem érinti a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató

on jogát, hogy a részletfizetést engedélyező döntésben meghatározott ütemezés szerint teljesítsen.

oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet [a továbbiakban: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet] 11. §

zal egyenértékű okirattól

intézmény szakonként eltérhet.

1/

1. (I. 8.) KIM rendelet
2. §

egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. Ha a jelentkező teljesíti a felvételre, a szolgálati viszony létesítésre jogszabályban előírt egyéb feltételeket, akkor – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 24. §-ában meghatározottaktól eltérően – a jelentkező fizikai alkalmasság-vizsgálat hiányában is felvehető, valamint a jelentkezővel a Hjt. 31. §

NKE tv., valamint

egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint

egészségügyi alapellátásról szóló 57/

1. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: Alkr.) rendelkezéseitől eltérően a
2. évi általános felvételi eljárásban

NKE tv. 24. §-ában hivatkozott,

Alkr.-ben meghatározott alkalmassági követelmények vizsgálatát a rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései (a továbbiakban: érintett képzések) tekintetében nem kell végrehajtani.

érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést (a továbbiakban együtt: előszűrés) kell alkalmazni.

előszűrés lefolytatására

a szerv rendelkezik hatáskörrel, amely

alkalmassági vizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkezik.

előszűrés során történő adatkezelésre a Hszt.,

Alkr., valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

előszűrés eredményeként a jelentkező alkalmas vagy alkalmatlan minősítést kaphat.

előszűrésen alkalmasnak minősített jelentkező a felvételi eljárásból nem zárható ki, illetve felvétele esetén vele tisztjelölti szolgálati jogviszony és hallgatói jogviszony létesíthető.

előszűrésen alkalmatlannak minősített jelentkező a felvételi eljárásból kizárható, illetve vele tisztjelölti szolgálati jogviszony vagy hallgatói jogviszony nem létesíthető.

alkalmassági előszűrésen a) fizikailag alkalmas minősítést kap

a jelentkező, akinek

utolsó lezárt középiskolai év végi testnevelés osztályzata jeles

a jelentkező, akinél

Alkr. 3. melléklete szerinti alkalmassági kérdőíven a jelentkező által kitöltött és aláírt nyilatkozat és a kérdőíven a jelentkező által feltüntetett megbetegedések esetében korábban keletkezett már meglévő leletei alapján nem áll fenn felvételt kizáró egészségügyi ok, c) pszichológiailag alkalmas minősítést kap

a jelentkező, akinél

Alkr. alapján elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálatnál alkalmazott, a jelentkező által kitöltött és aláírt kérdőív alapján nem áll fenn felvételt kizáró pszichológiai ok.

Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus felvételi jelentkezési rendszerben csatolt. A

Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg. A

ORFK által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg.

előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

előszűrés során a hamis adatok közlése a hallgatói, tisztjelölti jogviszony megszüntetésével járhat.

előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető abban

esetben, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül más képzésre nem vehető át, vagy ha

átvételt a hallgató nem vállalta. 82. §

1/

1. (I. 8.) KIM rendelet vonatkozó rendelkezéseitől eltérően a
2. évi általános felvételi eljárásban a pályaalkalmassági orientációs beszélgetés helyett olyan, annak rendeltetésének és tartalmának megfelelő pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető, amely nem igényli a jelentkezővel való személyes érintkezést. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményének elbírálására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket jelöl ki.
3. Egészségügyi tárgyú átmeneti szabályok
4. § *
5. § A koronavírus járvány terjedésének csökkentése érdekében a gyógyszer kiadója a gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti

on személy részére, aki a beteg társadalombiztosítási

onosító jelét közli, és saját természetes személyazonosító adatait törvényben meghatározottak szerint hitelt érdemlően igazolja. 85. §

egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározottakon túlmenően

egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha

ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik.

a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében

1. a)a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése,
2. b)a betegségek, illetve

ok kockázatának felderítése,

1. c)a konkrét betegség(
2. ek)meghatározása,
3. d)a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása, e)

a)–

1. d)pont szerinti kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint
2. f)a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.

egészségi állapot súlyosságának megítélése,

1. d)előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés, amely a távkonzultációt követő személyes találkozáson alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi,
2. e)diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai eszközzel,
3. f)gyógyszer rendelése,
4. g)korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás,
5. h)távkonzílium szervezése,
6. i)beutaló kiállítása,
7. j)pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia,
8. k)fizioterápia távkonzultációs eszközzel,
9. l)szoptatási tanácsadás,
10. m)védőnői gondozás és
11. n)telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.

egészségügyi szolgáltató a

egészségügyi dokumentáció vezetésérére vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon dokumentálja, valamint kialakítja a szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi protokollját.

egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy saját intézményi informatikai rendszerében és ezáltal

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum.

egészségügyi szolgáltató megállapítja, hogy a beteg számára

egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a veszélyhelyzet által indokolt és a szakmai útmutatókban rögzített védekezési eszközök és előírások alkalmazása mellett haladéktalanul vagy a beteg állapota által indokolt határidőben gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról.

egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint utalványozott átlagfinanszírozás utólagos elszámolása keretében a

egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti ambuláns ellátások „T = telemedicinális ellátás” ellátási típusként is jelentésre kerülhetnek.

egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti háziorvosi betegforgalmi jelentésben

ellátások helyeként a „T = telemedicinális ellátás” is megjelölhető.

egészségügyi szolgáltató a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint

ok elérhetőségének módját honlapján közzéteszi.

utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokról 87. §

utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen

utazási csomagra és

utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/

1. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 472/
2. Korm. rendelet]
3. §

e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor.

esetben is, ha a koronavírus világjárvány következtében

utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződés teljesítése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:179. §

utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett

utazásszervező utalványt bocsáthat ki.

utazásszervező utalványt bocsát ki,

utazó 15 napon belül nyilatkozhat

utalvány elfogadásáról.

utazó a felajánlott utalványt nem fogadja el vagy nem nyilatkozik a

utazót vagyoni vagy egyéb hátrány nem érheti

utalvány kiállításából adódóan és annak felhasználása során.

utazó

utalványt a

utazásszervező köteles részére

utalványon feltüntetett értéknek megfelelő összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni.

utazó és

utazásszervező megállapodhatnak

utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában. Ebben

esetben

utazásszervező új utalványt állít ki.

utazásszervező megnevezését, b) tartalmazza

utazó által már befizetett összeg teljes értékét, c) kiállításáért

utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,

1. d)érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart,
2. e)egyértelműen tartalmazza, hogy utazási csomag igénybevételére jogosít,
3. f)egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,
4. g)tartalmazza

utasjogokra vonatkozó ismertetőt, h)

utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozásában

utazásszervező által a

utazó által

utazási csomag igénybevételére befizetett előlegnek vagy részvételi díjnak minősül.

utazásszervező megnevezését, b) tartalmazza

utazó által már befizetett összeg teljes értékét, c) kiállításáért

utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,

1. d)érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart,
2. e)egyértelműen tartalmazza, hogy utazási szolgáltatás igénybevételére jogosít,
3. f)egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,
4. g)tartalmazza

utasjogokra vonatkozó ismertetőt, h)

utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

e § szerint kiállított utalvány kizárólag a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóra ruházható át.

utazásszervező nyilvántartást vezet

általa kibocsátott utalványokról.

utalvány értékét,

1. b)a tulajdonos
2. ba)természetes személyazonosító adatait vagy
3. bb)jogi személy megnevezését és cégjegyzékszámát.

e § alapján kiadott utalványok értékének megtérítésére

utazásszervezői tevékenységet végző fizetésképtelensége esetében. 87/A. § *

esetre, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor,

utazásszervező

általa kibocsátott utalványokról –

utalványok jogszerű felhasználásának, illetve

utalványtulajdonosok igényérvényesítésének elősegítése céljából – nyilvántartást vezet.

utalvány értékét és érvényessége idejét, b)

utalvány tulajdonosának ba) – természetes személy tulajdonos esetében –

onosításához feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó természetes személyazonosító adatait, vagy bb) – jogi személy tulajdonos esetében – megnevezését és cégjegyzékszámát.

utalvány átruházását lehetővé teszi,

utazásszervező a tulajdonos kérelmére

utalvány tulajdonosa személyében bekövetkezett változást – a tulajdonosváltozásnak a Kormány rendeletében meghatározott rendben való igazolását követően – köteles

zal, hogy a korábbi tulajdonosra vonatkozó adatokat a nyilvántartásból egyúttal haladéktalanul törölni kell.

érintett ismerheti meg, abból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adat nem továbbítható.

utazásszervező

utalvány felhasználásáig, legfeljebb

onban a kibocsátott utalvány érvényességi idejének lejártáig kezeli.

1. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok
2. §

elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II–IV. Fejezetében meghatározott határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újra kezdődnek. A ki nem tűzött és

elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

1. Okmányokkal kapcsolatos átmeneti szabályok
2. § *
3. § *
4. § A katonai légügyi hatóság által kiadott – a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt – légialkalmassági bizonyítványok a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig alkalmazhatóak.
5. *
6. § *
7. A kézbesítési kifogás és

igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

1. § A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
2. *
3. § *
4. *
5. § * 46.

igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló

1. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása *
2. §

igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) rendelkezéseit

ebben

alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 97. §

igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha

eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható,

eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a

egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható,

eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni.

eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) igazságügyi alkalmazottai esetében

OBH elnöke a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző, a tisztviselő és

írnok részére – kérelemre – amennyiben a munkaköre lehetővé teszi, írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében munkáját a bíróságon, illetve

OBH-n kívül végezze. A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke, illetve

OBH igazságügyi alkalmazottai esetében

OBH elnöke bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja. A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző, a tisztviselő és

írnok a bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali kötelességeinek eleget tenni.

1. A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó átmeneti szabályok
2. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló
3. évi L. törvény szerinti fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
4. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
5. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása *
6. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
7. évi CLXI. törvény rendelkezéseit

ebben

alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 100. §

eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

eljárás megindítására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

t a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni.

eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

összbírói értekezlet és a Kúria teljes ülése – a rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően – megtartható.

1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
2. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása *
3. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
4. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezéseit

ebben

alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 102. §

eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható,

eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a

egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható,

eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és

ügyészi életpályáról szóló

1. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása *
2. § A legfőbb ügyész,

ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és

ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) rendelkezéseit

ebben

alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 104. §

ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha

eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható,

eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a

t a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni.

eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható,

eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat.

Üjt. 27. §

ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.

1. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok *
2. § A polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) a Ptk. rendelkezéseit, illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket
3. december
4. napjáig

ebben

alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 106. §

ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki –

ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.

esetben van helye, ha a döntéshozó szerv ülése

érintett létszám miatt

ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett.

elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve

ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult a következő rendelkezések betartása mellett: a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. §

igénybe vehető, a tagok

onosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és

1. bb)ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
2. c)ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
3. ca)a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani,
4. cb)a Ptk. 3:20. §

arra adott szavazat, és cd) a tag a szavazatát a 110. §-ban meghatározott módon is megküldheti.

onos módon kerül sor.

ülés megtartásának körülményeit is. Ha

ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni,

onban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni

ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Ha

ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet

ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi,

nem érinti

t megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.

ok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.

ok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor. 109. §

állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg – kivéve a Ptk. 3:25. §

állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követően,

onban a

1. § szerinti döntéshozó szervi ülés – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a
2. § alapján közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlés – napja előtt szűnik meg, – a Ptk. 3:
3. §

ülés napirendjére kell tűzni és a döntéshozó szerv ülésén arról döntés hozható

zal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. §

állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül szűnik meg és a

1. § – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a
2. § – alapján döntéshozó szervi ülést nem kell összehívni, a jogi személy köteles a megszűnt megbízatás miatt szükséges döntés meghozatala érdekében a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb
3. napra a döntéshozó szervének ülését összehívni

zal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. §

ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával meghatározott eljárásrend e törvény hatálya alatt is alkalmazható. Ha

elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy

eltér

e törvényben foglaltaktól,

ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában

elnök által kijelölt, mindezek hiányában

ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli

érintettekkel.

írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet. 110. §

írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában

onosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik.

onosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles,

onban a jognyilatkozatnak a tag

onosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.

érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba. 112. §

e törvény hatálybalépését megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolóról szóló döntés meghozataláig, ilyen döntés hiányában 2020. szeptember 30-ig egyéb ügyben kizárólag valamennyi tag egyhangú határozatával hozhat határozatot.

ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntést hozott.

alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával elhatározott alapszabálymódosítás a

t a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.

ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott, a beszámolóról és

adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga 2020. május 31-éig a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér,

ügyvezetésnek a beszámolóról és

adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a

osztalék kifizetésre kerülhet, és

ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról, és

osztalékról szóló döntése, valamint

osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben kezdeményezték,

osztalék kifizetésére csak

t követően kerülhet sor, ha a beszámolót és

osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.