2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a 2020-as veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos átmeneti szabályokat és a járványügyi készültséget rögzíti, különös tekintettel a COVID-19 járvány következményeinek kezelésére. Célja a jogbiztonság és a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása a veszélyhelyzet utáni időszakban.
Kire vonatkozik: Az állampolgárok, akiknek hitel- vagy lízingszerződésük van, vagy akik a Nemzeti Eszközkezelő Programban vesznek részt; A magyarországi székhelyű hitelintézetek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Energia- és hálózatos ágazati jog
- Szakaszok
- 237
- Forrás
- njt.hu
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti szabályokat.
- A fizetési moratóriumot, amely 2020. december 31-éig tart.
- A hitelintézetek elővigyázatossági tőkefeltöltését a koronavírus-járvány hátrányos hatásainak enyhítése érdekében.
- A teljes hiteldíj mutató (THM) számítására és közzétételére vonatkozó átmeneti szabályokat.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az állampolgárok, akiknek hitel- vagy lízingszerződésük van, vagy akik a Nemzeti Eszközkezelő Programban vesznek részt.
- A magyarországi székhelyű hitelintézetek.
Melyek a főbb pontok?
- A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, és a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a moratórium idejével meghosszabbodik.
- A moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben, évente egyenlő részletekben kell megfizetni, és a tőketartozást nem lehet megnövelni a nem teljesített kamat összegével.
- A zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
- A Magyar Állam legfeljebb 2021. június 30-ig támogathatja a hitelintézeteket tőkeelem-vásárlással, legfeljebb 150 000 000 000 forint keretösszeggel, egy hitelintézet esetében maximum 50 000 000 000 forinttal.
Energia- és hálózatos ágazati jog
8
Energia- és hálózatos ágazati jog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (237)
- 2. §
- 9. §
- 10. §
- 11. §
- 12. §
- 13. §
- 14. §
- 15. §
- 16. §
- 17. §
- 18. §
- 19. §
- 20. §
- 21. §
- 22. §
- 23. §
- 24. §
- 25. §
- 26. §
- 27. §
- 28. §
- 29. §
- 30. § *
- 31. §
- 32. §
- 33. §
- 34. §
- 35. §
- 36. §
- 37. §
- 38. §
- 39. §
- 40. § *
- 41. §
- 42. §
- 43. §
- 44. §
- 45. §
- 46. §
- 47. §
- 48. §
- 49. §
- 50. §
- 51. §
- 52. §
- 53. §
- 54. §
- 55. §
- 56. §
- 57. §
- 58. §
- 59. §
- 60. §
- 61. §
- 62. §
- 63. §
- 64. §
- 65. §
- 66. §
- 67. § (1) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munk
- 68. §
- 69. § (1) A humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében
- 73. § *
- 74. § *
- 75. §
- 79. §
- 80. §
- 81. §
- 82. §
- 83. § *
- 84. §
- 85. §
- 86. § A rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében kü
- 87. §
- 88. §
- 89. § *
- 90. § *
- 91. §
- 92. § *
- 93. §
- 94. § *
- 95. § *
- 96. §
- 97. §
- 98. §
- 99. §
- 100. §
- 101. §
- 102. §
- 103. §
- 104. §
- 105. §
- 106. § (1) A jogi személy döntéshozó szervének
- 107. §
- 108. §
- 109. §
- 110. §
- 111. §
- 112. §
- 113. §
- 114. §
- 119. §
- 120. § (1)–(5) *
- 121. § *
- 136. §
- 137. § *
- 138. §
- 139. §
- 145. §
- 146. § *
- 147. § *
- 148. §
- 149. §
- 150. § *
- 151. §
- 152. §
- 153. §
- 154. §
- 155. §
- 156. §
- 157. §
- 158. §
- 159. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt az ebben
- 160. § *
- 162. §
- 163. §
- 164. § *
- 165. §
- 166. § *
- 167. §
- 168. §
- 169. §
- 182. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a tovább
- 183. §
- 184. §
- 185. § (1) E törvény hatálybalépése előtt elkövetett,
- 186. §
- 187. §
- 188. §
- 189. §
- 190. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a
- 191. §
- 192. §
- 193. §
- 194. § *
- 195. § *
- 196. §
- 197. §
- 198. §
- 199. §
- 200. §
- 201. §
- 202. §
- 203. §
- 204. §
- 205. §
- 206. §
- 207. §
- 208. §
- 209. §
- 210. §
- 211. §
- 212. §
- 213. §
- 214. §
- 215. § (1) A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő három hónapon b
- 216. §
- 217. §
- 218. §
- 219. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korá
- 220. §
- 221. §
- 222. §
- 223. §
- 224. §
- 225. §
- 226. §
- 227. §
- 228. § (1) A közvetítő a közvetítői megbeszélést elhalasztja, ha a közvetítői
- 229. §
- 230. § *
- 231. § (1) A közvetítői megbeszélésről készült feljegyzésben rögzíteni kell
- 232. §
- 233. § A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás során a közv
- 234. §
- 235. §
- 236. §
- 237. §
- 238. §
- 239. §
- 240. § (1) A Bv. tv. 309. § (1) bekezdésében meghatározott határidő kilencven
- 241. §
- 242. §
- 243. §
- 244. §
- 245. §
- 246. §
- 247. §
- 248. §
- 249. §
- 250. §
- 251. §
- 252. §
- 253. §
- 254. §
- 255. §
- 256. §
- 257. §
- 258. §
- 259. §
- 260. §
- 261. §
- 262. §
- 263. §
- 264. §
- 307. § *
- 308. § *
- 333. § *
- 334. § *
- 335. § *
- 336. § *
- 337. § Hatályát veszti az MFB tv
- 344. § *
- 345. § *
- 397. § *
- 398. § (1) E fejezet hatálya
- 399. §
- 400. §
- 401. § (1) A bejelentést az engedélykérelemre jogszabályban előírt adattartal
- 402. §
- 403. §
- 404. §
- 405. §
- 406. §
- 407. §
- 408. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a
- 409. § (1) *
2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.6. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről * Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezés 1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.
2.Hatály
2. §
Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg
II. FEJEZET
A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK 3. A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségekkel kapcsolatos intézkedések 3. § 2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, valamint a szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal történő megállapodás, illetve szerződés írásba foglalását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesíteni.
4.* 4–8. § * 5. A fizetési moratórium *
9. §
(1)Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen
(2)A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart.
(3)A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.
(4)A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
(5)E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
10. §
(1)A 2020. március 19. napján vagy azt követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét
(2)A fizetési moratóriumot követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.
(3)Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.
11. §
(1)A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás
(2)A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában adósnak minősülnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok is.
12. §
(1)Az adós a fizetési moratórium 9. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a 9. § (1) bekezdésében biztosított fizetési moratóriummal
(2)A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
(3)A 9. § (1) bekezdését, valamint az (1) és (2) bekezdést az olyan munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállalónak hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.
13. §
(1)A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni
(2)A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
(3)A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
(4)Az (1)–(3) bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
14. §
A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt nem kell megfizetni
15. §
A 9. § (1) bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes
16. §
(1)Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2020. december 31-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen
(2)A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
(3)Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik.
(4)A bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.
17. §
(1)A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában – a 9. § (5) bekezdésében foglaltaktól függetlenül – adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is
(2)A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 9. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2020. március 19. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.
6.A teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó átmeneti szabályok
18. §
A 10. § (1) bekezdésében meghatározott teljes hiteldíj mutató kiszámításakor a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjnak a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig alkalmazott mértékét kell figyelembe venni (a továbbiakban: kedvezményes THM)
19. §
(1)A kedvezményes THM-mel egyidejűleg a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően számított teljes hiteldíj mutatót is közzé kell tenni
(2)Az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett teljes hiteldíj mutatót, valamint a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot követő törlesztőrészlet várható összegét a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató és a törlesztőrészletek feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell feltüntetni. A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott tájékoztatást a hitel alapjául szolgáló szerződéskötési folyamat során nyújtott tájékoztatásokban is alkalmazni kell, a figyelem felkeltésére alkalmas módon.
7.Hitelintézet elővigyázatossági tőkefeltöltése
20. §
* A koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében legfeljebb 2021. június 30-ig a Magyar Állam az ebben az alcímben foglalt feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű hitelintézetnek a 21. §-ban meghatározott tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat
21. §
(1)A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerint tőkeelem-vásárlás keretében a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében meghatározott járulékos tőkeelem feltételeit teljesítő kötvényt vásárol (a továbbiakban: támogatás nyújtása) a támogatásban részesülő kötvényt kibocsátó hitelintézettől. A kötvény kibocsátáskori futamideje legfeljebb 7 év lehet
(2)A támogatás nyújtása során a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el azzal, hogy a feladat ellátásához közreműködőként bevonja az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.
(3)A Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az ebben az alcímben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.
(4)A támogatás nyújtására rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 150 000 000 000 forint.
(5)A Magyar Állam által az egy hitelintézet részére nyújtott támogatás nem haladhatja meg az alábbi értékek közül a legkisebbet:
a)a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban megállapított tőkehiány mértéke,
b)a hitelintézet stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban a stresszpálya mentén megállapított, a Hpt. 79. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkekövetelménye 25 százalékának és a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tőkekövetelményének összege,
c)50 000 000 000 forint.
(6)A támogatásként megvásárolt kötvény kamata legalább
a)az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam előző húsz munkanapi átlagának,
b)az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett 5 éves állampapír referenciahozam és az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam 2019. január 1. és 2020. január 31. közötti különbsége átlagának,
c)az Európa Unió „A” hitelkockázati besorolással rendelkező hitelintézetei 5 éves CDS felár mediánjának, valamint
d)200 bázispontnak az összege.
22. §
(1)A támogatás nyújtásáról a hitelintézet kérelmére, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnökének véleménye ismeretében a Magyar Állam dönt. Az intézkedés az Európai Bizottságnak az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti, az intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatának meghozatalát követően hajtható végre. A támogatásra a hitelintézet egyszer jogosult
(2)A támogatás a következő feltételek együttes teljesülése esetén nyújtható:
a)a hitelintézet fizetőképes és valószínűsíthetően legalább a következő 12 hónapban fizetőképes marad, valamint nem állnak fenn a tőkeelemek leírásának vagy átalakításának a jogszabályi feltételei,
b)az intézkedés legfeljebb a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által végrehajtott vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes több államban vagy eurózónában végzett stressztesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány megszüntetésére irányul,
c)az intézkedés célja a koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása,
d)az intézkedés során a hitelintézet a 21. § (1) bekezdésében rögzített feltételek szerinti kötvényt bocsát ki,
e)a hitelintézet tőkebevonási tervvel támasztja alá, hogy
ea)minden tőle elvárható intézkedést megtett a tőkehiány minimalizálására, és
eb)a támogatást nem használja fel a korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására, valamint
f)az intézkedés átmeneti jellegű, a Magyar Állam által az intézkedéssel biztosított finanszírozást a hitelintézet legfeljebb 7 éven belül helyettesíti.
(3)Az MNB elnökének az (1) bekezdés szerinti véleménye a (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglalt feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki. Az MNB elnöke a véleményét az államháztartásért felelős miniszter részére küldi meg.
(4)Az ebben az alcímben foglaltak szerint támogatásban részesülő hitelintézetre a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Állam által megvásárolt kötvény lejártáig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)a teljesítményjavadalmazást a hitelintézet a nettó bevétel százalékában határozza meg, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a támogatás időben történő visszafizetésével,
b)a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,
c)a javadalmazási politika hatálya alá eső személyek teljes javadalmazása nem haladhatja meg a nemzetgazdasági éves átlagbér tizenötszörösét vagy az adott hitelintézet alkalmazottai átlagbérének tízszeresét,
d)a hitelintézet vezető állású személye kizárólag a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott esetben részesülhet teljesítményjavadalmazásban.
(5)A 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatás célja Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások hitelezésének fenntarthatósága.
23. §
Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti, az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti európai bizottsági határozat a 21. § (5) és (6) bekezdésében vagy a 22. § (4) bekezdésében foglalt feltételektől a hitelintézet számára hátrányos módon eltér, vagy egyéb, az ebben az alcímben nem nevesített feltételt vagy kötelezettséget állapít meg a hitelintézetnek, az intézkedés csak azt követően hajtható végre, ha a hitelintézet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás alapján kiadott európai bizottsági határozat szerinti feltételeknek is megfelel, valamint e bizottsági határozatban rögzített egyéb kötelezettségek teljesítését a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban vállalja 8. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény eltérő alkalmazása
24. §
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 1994. évi XLII. törvény) 2. § (2a) bekezdésétől eltérően 2020. december 31-ig az ügyfél a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által folyósított kölcsönt bármely pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott hitelcéloknak 9. A szakképzésre vonatkozó átmeneti szabályok
25. §
Szakképzés iskolában történő megszervezése esetén a 2019/2020. tanév – az iskola vezetőjének döntése szerint – befejezhető a veszélyhelyzetet megelőző munkarend mellett távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként
26. §
(1)A 2019/2020. tanévben a tanuló év végi osztályzatát – a tanulmányi követelmények teljesítettségétől függetlenül – a tanítási év közben adott érdemjegyek alapján kell megállapítani
(2)A 2019/2020. tanév tanulmányi követelményeit teljesítettnek kell tekinteni, ha a tanuló az általa a 2019/2020. tanévben látogatott évfolyamra a szakmai és vizsgakövetelményben előírt összefüggő szakmai gyakorlat legalább hatvan százalékát teljesítette.
(3)A 2020/2021. tanév október–novemberi vizsgaidőszakában kötelező – javító-, pótlóvizsgának nem tekintendő – vizsgalehetőséget biztosítani az olyan tanuló számára is, aki a (4) bekezdés szerinti gyakorlati képzést teljesítette és a veszélyhelyzet időtartama alatt azért nem volt vizsgára bocsátható, mert nem teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.
(4)A (3) bekezdés szerinti tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében az iskola vagy – tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén – a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. és 2020. október 2. közötti időszakban gyakorlati képzést köteles szervezni, amelyen a tanuló részvétele kötelező. A tanuló számára a tanulmányi követelmények teljesítését igazoló bizonyítvány azt követően állítható ki, ha teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.
27. §
(1)A veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett szakmai vizsgát a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig kell befejezni. A szakmai vizsga befejezésére a pótlóvizsgának a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a szakmai vizsga esetében igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán
(2)A 2020. szeptember 15. előtt megkezdődő szakmai vizsgák esetén a vizsgaszervező a szakmai vizsgát vizsgacsoportonként, legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységét megelőzően húsz nappal jelenti be a felnőttképzési államigazgatási szervnek az elektronikus vizsgarendszerben. 2020. október első hétvégéjét megelőzően írásbeli vizsgatevékenységre hetente legfeljebb két időpont jelölhető ki.
(3)A javító- és pótlóvizsga letételének lehetősége tekintetében meghatározott, a veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró egyéves határidő 2020. október 31-éig meghosszabbodik.
(4)A vizsgázó a szakmai vizsgával vagy az annak eredményes teljesítésével megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármilyen más módon előírt kötelezettségének az e § alapján új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.
28. §
A technikum érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe a 2020/2021. tanévben bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével az a tanuló, aki a veszélyhelyzet következtében nem tette le az érettségi vizsgát azzal, hogy legkésőbb a szakmai vizsga vizsgaidőszakát megelőző utolsó érettségi vizsga vizsgaidőszakában, de legkésőbb a képzés első tanévének utolsó napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e rendelkezésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg 10. Felnőttképzési tárgyú átmeneti szabályok
29. §
(1)A veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában folyamatban levő, felnőttképzésként megszervezett képzés 2020. augusztus 31-éig abban az esetben is megszervezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé
(2)Szakmai vizsga felnőttképzés keretében történő megszervezésére a 27. §-t kell alkalmazni.
30. §*
11.Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok
31. §
* (1) A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében
a)az állam,
b)a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
c)a helyi önkormányzat,
d)a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2021. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg.
(2)Az (1) bekezdés rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése napján vagy azt megelőzően kötött, (1) bekezdés szerinti helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell.
32. §
(1)A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet fennállása alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik
(2)A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma vonatkozásában a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3)Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a 2020. május 6. napján vagy azt megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell.
12.Az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések
33. §
(1)Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 26. § (1) bekezdése szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget
(2)Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.
(3)Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
(4)Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.
(5)Ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.
(6)A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.
(7)Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
(8)A 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló társasági adóelőleg, kisvállalati adóelőleg, energiaellátók jövedelemadója adóelőleg, innovációs járulékelőleg összegét, amelyről az (1), (2), (3) és (7) bekezdés alapján adóelőleg- és járulékelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség – ha a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség – alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az így megállapított társasági adóelőleg kötelezettséget a Tao. törvény 26. § (2), (3), (7) és (8) bekezdése szerint megállapított adóelőleg kötelezettségnek kell tekinteni az adóról való rendelkezés szempontjából. Az adózó ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adó-, illetve járulékelőleg összegét.
13.Egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezmények átmeneti szabályai
34. §
(1)A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2020. március, április, május és június hónapra nem kell teljesítenie a (9) bekezdés szerinti
a)kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
b)egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
c)a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
(2)A 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően a (9) bekezdés szerinti
a)foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
b)egyéni vállalkozó és
c)a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
(3)A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
(4)Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a (9) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.
(5)A (9) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a 2020. adóévre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra 2020 második, harmadik és negyedik negyedévére előleget nem fizet.
(6)A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, amely a (9) bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytat, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
(7)A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely
a)taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
b)fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
c)festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
d)egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
e)villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
f)fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
g)előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
h)víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
i)szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
j)épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
k)sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
l)tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
m)általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
n)padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
o)fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
p)előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
q)egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
r)fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
s)konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
t)üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
u)testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
v)egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
w)egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
x)szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
y)idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
z)szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510) tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.
(8)A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
(9)Az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:
a)taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b)szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c)vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d)alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e)sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f)szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g)film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h)konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i)napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j)folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14),
k)műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60),
l)utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
m)fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04),
n)belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30),
o)növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
p)egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
q)egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
r)dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
s)dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
t)vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
u)desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
v)szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
w)sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és
x)szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).
(10)Tényleges főtevékenységnek ezen § alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
(11)A (9) bekezdés m) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
(12)A (9) bekezdés o) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak.
(13)A (9) bekezdés p) és q) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző adózónak az e törvény hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.
(14)A (9) bekezdés s) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző a (9) bekezdés s) pontjában szereplő tevékenységek közül kizárólag dísznövény-kiskereskedelemmel foglalkozik.
(15)A (9) bekezdés t) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának.
(16)A (9) bekezdés u) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital.
(17)A (9) bekezdés w) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak.
14.A turisztikai ágazattal összefüggő adókönnyítő szabályok
35. §
A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie
36. §
(1)A 2020. április 26-tól 2020. december 31-éig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz
(2)Nem kell bevallani a megállapított idegenforgalmi adót, ha annak összege nulla.
15.A légiipari ágazatban érvényesíthető adókedvezményekről
37. §
(1)A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie az (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő
a)kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
b)a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
(2)Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az (5) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezettnek.
(3)Az (1) és (2) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség az adózót 2020. május hónaptól 2020. december 31-ig illeti meg.
(4)Az (5) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett kifizető 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napja közötti időszak, de legfeljebb 2020. december 31-ig terjedő időszak hónapjaira arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.
(5)Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség az alábbi feltételek együttes fennállása esetén illeti meg az adózót:
a)a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként végzi:
aa)légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30),
ab)repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16) vagy
ac)légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10),
b)átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban legalább 10 fő, és
c)a koronavírus-járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben az a) pont szerinti tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele 2020. január 1. napjától 2020. március 31. napjáig tartó időszakhoz képest 2020. április 1. napjától 2020. május 31. napjáig tartó időszakban időarányosan legalább 25 százalékkal visszaesett,
d)a közteherfizetési mentesség igénybevételi szándékáról az adózó az iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére bejelentést tesz az alábbi adattartalommal, amelyet az iparügyekért felelős miniszter nyilvántartásba vesz:
da)a bejelentő neve, székhelye, adószáma és cégjegyzékszáma;
db)a bejelentő képviselőjének neve, tisztsége, képviselet joga, valamint elérhetőségei;
dc)a bejelentő a) pont szerinti fő tevékenységének megjelölése;
dd)a bejelentő átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban;
de)a bejelentő által a közteherfizetési mentesség időszaka alatt továbbfoglalkoztatott azon munkavállalók száma, akik a bejelentő üzleti tevékenységében a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett csökkenés, vagy felfüggesztés következtében a támogatás hiányában elbocsátásra kerültek volna;
df)a bejelentő nyilatkozata arról, hogy amennyiben a bejelentő a jelen közteherfizetési mentesség iránti igénnyel érintett munkavállalók tekintetében az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény (HL C 91., 2020.03.20., 1.o.) (a továbbiakban: közlemény) 3.10. pontja alapján nyújtható egyéb támogatásban (fizetési mentességben, kedvezményben, halasztásban) részesült, ezen támogatások együttesen sem haladják meg az érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát;
dg)a bejelentő nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi, hogy a jelen közteherfizetési mentesség iránti igény alapján igénybe vett támogatás abban az esetben halmozható azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek támogatására irányuló egyéb helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó általános foglalkoztatástámogatási intézkedéssel, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, ha az ily módon halmozott támogatás nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához,
e)sem az adózó sem pedig kapcsolt vállalkozása az Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak címzett határozata alapján jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban nem részesült, amely kapcsán a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(6)Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átmeneti támogatás) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a közlemény 3.10. pontjának szabályaival összhangban nyújtható.
(7)Az átmeneti támogatás havi összege a közlemény 3.10. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatással együttesen sem haladhatja meg az érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát.
(8)Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatástámogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve hogy az ily módon halmozott támogatás az adózó tekintetében nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához.
(9)Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a bejelentés nyilvántartásba vételét követő tíz évig meg kell őrizni.
(10)Tényleges főtevékenységnek az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e törvény hatálybalépését megelőző 12 hónapban az értékesítési nettó árbevételének legalább 70 százaléka származott.
16.A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
38. §
(1)A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti keresetpótló juttatás – a veszélyhelyzet alatt a képzés felfüggesztésétől a 2020. évi kötelező legkisebb munkabér 60 százalékának megfelelő mértékben – a veszélyhelyzet megszűnését követően a hatósági szerződésben megállapítottak szerinti összegben kerül folyósításra
(2)Az Flt. 14. § (1) bekezdése, valamint 14/A. §-a szerinti, a veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett képzésekkel összefüggő hatósági szerződések, együttműködési megállapodások, képzési és felnőttképzési szerződések, valamint a kormányhivatalok által közzétett képzési irányok és jegyzékek a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodnak.
(3)Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfél személyes eljárását igénylő kötelezettségei, valamint az ügyfél és az állami foglalkoztatási szerv közötti kapcsolattartás – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő eljáráson és kapcsolattartáson kívül – a beazonosításához szükséges Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatok megadásával elektronikus levélben is teljesíthető a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
(4)Az ügyfél Flt. szerinti személyes megjelenési kötelezettsége a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetel.
(5)A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesülő személlyel, vagy a munkahelyteremtő támogatásban részesülő munkaadóval megkötött hatósági szerződés hatálya a támogatott kötelezettségei tekintetében a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, ha a támogatott a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségének a veszélyhelyzet időtartama alatt nem tett eleget.
(6)A helyközi utazási támogatással és a csoportos személyszállítás támogatással összefüggő hatósági szerződés hatálya, valamint a támogatás időtartama a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik. A támogatás összege ekkor sem haladhatja meg a hatósági szerződésben foglalt, teljes időtartamra megállapított támogatási összeget.
(7)A hatósági szerződéssel biztosított lakhatási támogatás folyósítását nem kell megszüntetni, ha
a)a támogatásban részesülő személy munkaviszonya az adott munkaadónál a veszélyhelyzet időtartama alatt megszűnt, és
b)a támogatásban részesülő személyt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül álláskeresőként nyilvántartásba vették.
17.A munkahelyi gyermekfelügyelet kapcsán érvényesíthető adó és járulékkedvezmények
39. §
(1)A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy esetében a 2020. április, május és június hónapra vonatkozóan a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem után járulékként kizárólag a Tbj. szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni azzal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg. A járulékfizetés e bekezdés szerinti teljesítése nem érinti a Tbj. szerinti biztosítottnak a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és ezen ellátások összegét
(2)A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy számára a 2020. április, május és június hónapra kifizetett jövedelem, juttatás után a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerinti szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét nem kell teljesítenie.
18.*
40. §*
19.A munkáltatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség
41. §
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg 20. A beszámolási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos átmeneti szabályok
42. §
(1)A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is – vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők – ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani
(2)Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.
21.Az adóigazgatási szabályok átmeneti alkalmazása
43. §
(1)Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 153. § (1) bekezdés b) pontja és az Art. 157. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltétel vizsgálata során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet
(2)A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, továbbá az Art. 153. § (1) bekezdés e) és i) pontja szerinti feltételek hiánya miatt.
44. §
(1)Az Art. 198. §-a és az Art. 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hathavi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza
(2)Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.
(3)Az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes.
(4)Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.
(5)Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni.
45. §
(1)Az Art. 201. § (2) bekezdésétől eltérően az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető
(2)Az adótartozás e § szerinti mérséklése esetén a fennmaradó összegre a 44. § szerinti fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adótartozás e § szerinti mérséklése nem engedélyezhető, ha az adóhatóság az adózó részére a 44. § szerinti fizetési kedvezményt engedélyezett.
(3)Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.
(4)Az (1) bekezdés szerinti adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes.
(5)Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.
(6)Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni.
46. §
Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a fizetési kedvezmény iránti kérelmét 2020. szeptember 30-ig az általános célú elektronikus kérelem űrlapszolgáltatás útján is előterjesztheti
47. §
Az Art. 263. §-a szerinti közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét
48. §
Az Art. 264. §-a szerinti, a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást
49. §
(1)Az adózó a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül az Art. 113. § (3) bekezdése szerinti kockázati biztosíték nyújtása alól. A biztosítékadási kötelezettség első napja a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincegyedik nap azzal, hogy a biztosíték mértékének számításakor az adózó által ettől a naptól tett bejelentéseket kell először figyelembe venni
(2)A veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül az útszakasz-mentesítés iránti kérelem akkor is újból benyújtható, ha annak érvényessége lejárt vagy abból 90 napnál kevesebb van hátra. Azon útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésének napjával érvényességüket veszítenék, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, de legfeljebb az útszakasz mentesítés iránti kérelem állami adó- és vámhatóság által történő elbírálásáig érvényesek.
50. §
Ha a pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni
51. §
Ha az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatában működő automata felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni
52. §
(1)Ha az önkormányzat általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany, az általános forgalmi adó megállapítására vonatkozó adómegállapítási időszaka a 2020. év tekintetében – az Art. 2. melléklet I. részétől eltérően – a naptári év
(2)Az az általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany önkormányzat, amely az Art. 2. melléklet I. részében foglaltakat figyelembe véve a 2020. január 1. és 2020. március 31. közötti időszak tekintetében havi vagy negyedéves áfabevallásra kötelezettként járt el, és a 2020. január, február, március hónapjaira vagy a 2020. év első negyedévére vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének 2020. április 6. napja előtt eleget tett, ezen teljesített kötelezettségeit az (1) bekezdés szerint fennálló adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségei tekintetében már teljesítettként kell beszámítani, figyelembe venni.
53. §
(1)Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek a 2020. március 24-én az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az Avt. szerint foganatosított végrehajtási eljárások
(2)Az (1) bekezdés alapján szünetelő ügyekben az adóhatóság az Avt. 16. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el.
(3)A végrehajtói letéti számlákra 2020. március 24. napja előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatók.
(4)2020. március 24-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az (1) bekezdés szerinti eljárásokban.
22.A jövedéki szabályok átmeneti alkalmazása
54. §
(1)Az adóraktár engedélyes, aki a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 55. cikk (1) bekezdése alapján az illetékes nemzeti hatóság által kiadott ideiglenes biocid engedélyben számára meghatározott összetételű fertőtlenítőszert alkoholtermékből részleges denaturálási eljárás alkalmazása nélkül gyárt oly módon, hogy a gyártást a veszélyhelyzet időtartama alatt megkezdte és a gyártás megkezdését az állami adó- és vámhatóság részére bejelentette, ezt a tevékenységét az ideiglenes biocid engedélyt megadó határozat visszavonásának vagy az ideiglenes biocid engedély hatályának lejárati napjáig folytathatja
(2)Az ideiglenes biocid engedélyben meghatározott összetételű fertőtlenítőszer (1) bekezdés szerinti gyártása esetén nem kell alkalmazni a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 133. § (2) bekezdését.
(3)Az (1) bekezdés szerint előállított fertőtlenítőszer adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki terméknek minősül.
(4)Az adóraktár engedélyese az (1) bekezdés szerinti fertőtlenítőszer-előállítás befejezésének időpontját bejelenti az állami adó- és vámhatóság részére.
(5)A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 144. § (4) bekezdésétől eltérően a kizárólag az adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó által felhasználható denaturált alkohol mennyisége 1 m3-re módosul.
23.Egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatásának biztosítása
55. §
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. § (1) bekezdésében megjelölt minimális időtartamot 2020. december 31-ig nem kell alkalmazni 24. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
56. §(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az ebben a §-ban foglalt eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra
(2)Az Mt.-t 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
b)a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
c)a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti,
d)a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
(3)A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.
(4)Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal – az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján – engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.
(5)Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal a (4) bekezdésben foglalt döntését 90 napon belül hozza meg.
25.A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
57. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/C. § (2)–(3) bekezdésétől eltérően a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti 26. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
58. §
A veszélyhelyzetre tekintettel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást 2021. március 31. napjával kell megállapítani 27. Kormánytisztviselőkre vonatkozó átmeneti szabályok
59. §
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 11. § (2) bekezdése szerinti tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama a kihelyező vezető döntése alapján a veszélyhelyzet megszűnése napját követően meghosszabbítható addig a napig, amíg az érintett kihelyezésének feltételei biztosítottá válnak, azzal, hogy az e § szerinti hosszabbítás és a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti hosszabbítás a Külszoltv. 11. § (2) bekezdése szerinti időtartamot nem haladhatja meg
60. §
(1)A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele
(2)A munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltételeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt egyéb vizsga, képzési, továbbképzési, illetve a képesítési feltétel megszerzésére meghatározott határidőbe – ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is –, a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
(3)* Az (1) és (2) bekezdésben foglalt képzési és vizsgakötelezettséget a veszélyhelyzet utolsó napjától számított 180 napon belül kell teljesíteni.
28.A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjára vonatkozó átmeneti jogállási szabályok
61. §
(1)A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében 2020. június 30-ig – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 82. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően – a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezi a hivatásos szolgálati jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését
(2)* A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya azon tagja, akinek a hivatásos szolgálati jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt – a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően – a Hszt.-ben meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása ellenére nem szűnt meg a törvény erejénél fogva, a képzési és vizsgakötelezettségét 2021. december 31-ig köteles teljesíteni.
29.A honvédek, illetve honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó átmeneti szabályok
62. §
Ha a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 2. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az állomány tagjának a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 38. § (8) bekezdésétől, 68. § (1) bekezdés b) pontjától és 78. § (2) bekezdés f) pontjától eltérően nem szűnik meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén, az állomány tagjának lehetősége van arra, hogy a kiképzési, a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül teljesítse. Ebben az esetben a munkáltatónak biztosítania kell a veszélyhelyzet megszűnését követően a kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket
63. §
(1)A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja által teljesített túlszolgálat időtartama nem számít bele a Hjt. 103. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott éves túlszolgálat időtartamába
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott túlszolgálatot a Hjt. 247/H. §-a szerint kell elszámolni.
64. §
(1)A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj. tv.) hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazott által a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzettel összefüggésben teljesített rendkívüli munkaidő nem számít bele a beosztás szerinti munkaidejébe
(2)Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli munkaidő nem számít bele az Mt. 109. § (1) bekezdése szerinti naptári évente elrendelhető rendkívüli munkaidőbe.
(3)Az (1) bekezdés szerint teljesített rendkívüli munkaidőt az Mt. 143. §-a alapján kell elszámolni.
65. §
(1)A Hjt. 2. § 33. pontja szerinti szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt volna meg, de erre a Hjt. 59. § (4) bekezdés b) pontja, vagy a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes honvédelmi tárgyú szabályokról szóló 86/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján nem került sor, annak a szerződéses szolgálati viszonya 2020. július 1-jén szűnik meg
(2)Annak a honvédelmi alkalmazottnak, akinek a Haj. tv. 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt volna meg, de erre a honvédelmi szervezetek személyi állományára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes eltérő szabályokról szóló 120/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 5. § (12) bekezdése alapján nem került sor, annak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya 2020. július 1-jén szűnik meg.
30.Egyéb foglalkoztatási jellegű, eltérő alkalmazást biztosító átmeneti szabályok
66. §
(1)A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat a Kormány által meghatározott időpontig lehet alkalmazni, azzal, hogy kérelem a Kormány által meghatározott időpontig nyújtható be. *
(2)Az (1) bekezdésben foglalt támogatás az Mt. 53. §-a alapján történő foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik.
(3)Az (1) bekezdésben foglalt, csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása esetében az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat.
(4)Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés szerinti időpontokat. *
67. §(1) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok közül
a)a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata,
b)a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet] 16. §-ában és 17. § (1) bekezdésében meghatározott nem veszélyes munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálata,
c)a villamos berendezések esetében
ca)a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (2) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzés,
cb)a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálat,
cc)a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (6) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzéssel történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,
cd)a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (7) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálattal történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,
d)az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Melléklet I. Fejezet 7.2.7. pontja szerinti emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat,
e)a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet Melléklet 8.1. pontja szerinti hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények időszakos ellenőrzése.
(2)A veszélyhelyzet idején lejárt, a munkavégzés során egyes tevékenységek végzéséhez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.
31.Az érintéses fizetésekre vonatkozó átmeneti szabályok
68. §
(1)Az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében meghatározottak figyelembevételével a pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz 2020. december 31. napjáig erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot
(2)Az (1) bekezdésben meghatározottak nem érintik a pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott felelősségét.
32.Egyes, a közterület igénybevételével vagy használatával kapcsolatos fizetési kötelezettségekre vonatkozó átmeneti szabályok
69. §(1) A humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében
a)a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint
b)az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért 2020. július 1-jéig várakozási díjat nem kell fizetni.
(2)A vendéglátó üzlet üzemeltetőjének
a)Budapest közigazgatási területén 2020. május 18. napjától 2020. szeptember 1. napjáig,
b)– az a) pontban meghatározott kivétellel – Magyarország területén 2020. május 4. napjától 2020. szeptember 1. napjáig terjedő időszakra nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után, amelynek megfizetése később sem követelhető.
33.Szociális és családügyi tárgyú átmeneti szabályok 70–72. § *
73. §*
74. §*
75. §
(1)2020. július 15-éig az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény és a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetén az együttes igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja az együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, az igénylés benyújtásához és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, továbbá a támogatási szerződés megkötésére
(2)2020. július 15-éig a házastársak egyike a házastársát teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerinti babaváró támogatás iránti együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, a kölcsönkérelem benyújtásához szükséges jognyilatkozat mindkét házasfél nevében való megtételére, továbbá a kölcsönszerződés megkötésére.
34.* 76–78. § * 35. Felsőoktatásra vonatkozó átmeneti szabályok
79. §(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt (a továbbiakban: 2011. évi CCIV. törvény) az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
(2)A 2011. évi CCIV. törvény 12. § (7) bekezdés k) pont kb) alpontjától eltérően 2020. augusztus 31. napjáig a szenátus elektronikus úton történő döntéshozatala esetében a szavazás kezdő időpontját megelőzően legalább két órával el kell juttatni a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt a tagok és a fenntartó képviselője részére azzal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani.
(3)Ha a felsőoktatási intézmény – a 2011. évi CCIV. törvény 37. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott – magasabb vezetője vagy helyettesei vezetői megbízása a veszélyhelyzet kihirdetését követő 6 hónapon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb megbízást nem adott, a magasabb vezető vezetői megbízása az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a magasabb vezetői feladatra szóló megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy ebben az esetben a 2011. évi CCIV. törvény 37. § (3) és (6) bekezdésében előírt korlátozások nem alkalmazhatók.
(4)A 2019/2020. tanév tavaszi félévét a 2011. évi CCIV. törvény – hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről rendelkező – 45. § (1) bekezdése, továbbá 53. § (4) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
(5)A 2019/2020. tanévben a felsőoktatási intézmények – a 2011. évi CCIV. törvény 108. § 5. és 40. pontjában – a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól eltérhetnek.
(6)2020-ban a 2011. évi CCIV. törvény 48. § (2) bekezdésében meghatározott átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor.
(7)Ha a hallgató oklevelének megszerzésére – a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § a) pontja alapján – meghatározott határidő 2020. március 11. és 2020. augusztus 31. közötti időtartamra esik, és a hallgató a határidőt követő egy éven belül megszerzi az oklevelét, akkor a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(8)Az Oktatási Hivatal által közigazgatási hatósági határozatban megállapított munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, ha a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le.
(9)Ha a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére az Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági döntésben a 2011. évi CCIV. törvény 48/Q. § (1) bekezdése szerinti részletfizetést engedélyezett, és a fizetési kötelezettség teljesítése a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, az adott részletfizetési kötelezettség teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg (a továbbiakban: fizetési halasztás). A fizetési halasztás nem érinti a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató azon jogát, hogy a részletfizetést engedélyező döntésben meghatározott ütemezés szerint teljesítsen.
(10)Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
(11)* 36. Felsőoktatásra vonatkozó speciális rendelkezések
80. §
(1)A 2020. évi általános felvételi eljárásban a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet [a továbbiakban: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet] 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott katonai alapképzési szakok vonatkozásában felvételi követelményként meghatározott, államilag elismert középfokú (B2) szintű komplex nyelvvizsgától vagy az azzal egyenértékű okirattól az intézmény szakonként eltérhet
(2)A 2020. évi általános felvételi eljárásban az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet 11. § (3) bekezdésében meghatározott katonai mesterképzési szakokra jelentkezők a közigazgatási alapvizsga követelmény alól mentesülnek.
(3)A 2020. évi általános felvételi eljárásban a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott – felvételi eljárás során végrehajtásra kerülő – alkalmasság-vizsgálatnak a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában nem képezi részét a fizikai felmérés, a felvételi eljárásban kizárólag az egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. Ha a jelentkező teljesíti a felvételre, a szolgálati viszony létesítésre jogszabályban előírt egyéb feltételeket, akkor – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 24. §-ában meghatározottaktól eltérően – a jelentkező fizikai alkalmasság-vizsgálat hiányában is felvehető, valamint a jelentkezővel a Hjt. 31. § (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérően tisztjelölti szolgálati viszony létesíthető. A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani.
81. §
(1)A Hszt., az NKE tv., valamint az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: Alkr.) rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban az NKE tv. 24. §-ában hivatkozott, az Alkr.-ben meghatározott alkalmassági követelmények vizsgálatát a rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései (a továbbiakban: érintett képzések) tekintetében nem kell végrehajtani. Az érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést (a továbbiakban együtt: előszűrés) kell alkalmazni
(2)Az előszűrés lefolytatására az a szerv rendelkezik hatáskörrel, amely az alkalmassági vizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkezik. Az előszűrés során történő adatkezelésre a Hszt., az Alkr., valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3)Az előszűrés eredményeként a jelentkező alkalmas vagy alkalmatlan minősítést kaphat. Az előszűrésen alkalmasnak minősített jelentkező a felvételi eljárásból nem zárható ki, illetve felvétele esetén vele tisztjelölti szolgálati jogviszony és hallgatói jogviszony létesíthető. Az előszűrésen alkalmatlannak minősített jelentkező a felvételi eljárásból kizárható, illetve vele tisztjelölti szolgálati jogviszony vagy hallgatói jogviszony nem létesíthető.
(4)Az alkalmassági előszűrésen
a)fizikailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinek az utolsó lezárt középiskolai év végi testnevelés osztályzata jeles (5),
b)egészségügyileg alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. 3. melléklete szerinti alkalmassági kérdőíven a jelentkező által kitöltött és aláírt nyilatkozat és a kérdőíven a jelentkező által feltüntetett megbetegedések esetében korábban keletkezett már meglévő leletei alapján nem áll fenn felvételt kizáró egészségügyi ok,
c)pszichológiailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. alapján elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálatnál alkalmazott, a jelentkező által kitöltött és aláírt kérdőív alapján nem áll fenn felvételt kizáró pszichológiai ok.
(5)A (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak igazolására a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolat szolgál, melyet a jelentkező az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus felvételi jelentkezési rendszerben csatolt. A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat a jelentkező elektronikus másolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdőívet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldi meg a jelentkező részére. A jelentkező a nyilatkozatot elektronikus másolatban az ORFK által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg.
(6)Az előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az előszűrés során a hamis adatok közlése a hallgatói, tisztjelölti jogviszony megszüntetésével járhat.
(7)A veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tisztjelölti jogviszony véglegesítése előtt a felvett hallgatók Alkr.-ben előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelését vizsgálni kell. Ha a hallgató (tisztjelölt) az előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető abban az esetben, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül más képzésre nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta.
82. §
Az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet vonatkozó rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban a pályaalkalmassági orientációs beszélgetés helyett olyan, annak rendeltetésének és tartalmának megfelelő pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető, amely nem igényli a jelentkezővel való személyes érintkezést. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményének elbírálására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket jelöl ki 37. Egészségügyi tárgyú átmeneti szabályok
83. §*
84. §
A koronavírus járvány terjedésének csökkentése érdekében a gyógyszer kiadója a gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti azon személy részére, aki a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét közli, és saját természetes személyazonosító adatait törvényben meghatározottak szerint hitelt érdemlően igazolja
85. §
(1)Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározottakon túlmenően az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik
(2)E § alkalmazásában telemedicinának minősül az a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében
a)a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése,
b)a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése,
c)a konkrét betegség(ek) meghatározása,
d)a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása,
e)az a)–d) pont szerinti kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint
f)a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.
(3)Telemedicina keretében nyújtható különösen
a)betegirányítás távkonzultáció formájában, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,
b)a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,
c)előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése,
d)előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés, amely a távkonzultációt követő személyes találkozáson alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi,
e)diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai eszközzel,
f)gyógyszer rendelése,
g)korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás,
h)távkonzílium szervezése,
i)beutaló kiállítása,
j)pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia,
k)fizioterápia távkonzultációs eszközzel,
l)szoptatási tanácsadás,
m)védőnői gondozás és
n)telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.
(4)A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szolgáltatást működtet.
(5)Az egészségügyi szolgáltató a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat az egészségügyi dokumentáció vezetésérére vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon dokumentálja, valamint kialakítja a szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi protokollját.
(6)Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy saját intézményi informatikai rendszerében és ezáltal az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum.
(7)Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások nyújtása során az egészségügyi szolgáltató megállapítja, hogy a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a veszélyhelyzet által indokolt és a szakmai útmutatókban rögzített védekezési eszközök és előírások alkalmazása mellett haladéktalanul vagy a beteg állapota által indokolt határidőben gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról.
(8)Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint utalványozott átlagfinanszírozás utólagos elszámolása keretében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások kapcsán felmerült költségek érvényesíthetőek.
(9)Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti ambuláns ellátások „T = telemedicinális ellátás” ellátási típusként is jelentésre kerülhetnek.
(10)Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti háziorvosi betegforgalmi jelentésben az ellátások helyeként a „T = telemedicinális ellátás” is megjelölhető.
(11)Az egészségügyi szolgáltató a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint azok elérhetőségének módját honlapján közzéteszi.
(12)Az (1)–(11) bekezdés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig alkalmazható.
38.Rendezvényekkel összefüggő különös szabályok
86. §A rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében különös szabályokat állapíthat meg
39.Az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokról
87. §
(1)2020. augusztus 31. napjáig az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 472/2017. Korm. rendelet] 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (5) bekezdését az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor
(2)Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a koronavírus világjárvány következtében az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződés teljesítése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:179. § (1) bekezdése szerint lehetetlenné vált.
(3)Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett az utazásszervező utalványt bocsáthat ki.
(4)Ha az utazásszervező utalványt bocsát ki, az utazó 15 napon belül nyilatkozhat az utalvány elfogadásáról.
(5)Ha az utazó a felajánlott utalványt nem fogadja el vagy nem nyilatkozik a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a részére a befizetett előleget, illetve díjat a 472/2017. Korm. rendelet rendelkezései szerint vissza kell utalni.
(6)Az utazót vagyoni vagy egyéb hátrány nem érheti az utalvány kiállításából adódóan és annak felhasználása során.
(7)Ha az utazó az utalványt a (9) bekezdés d) pontjában, illetve a (12) bekezdés d) pontjában meghatározott érvényességi idő alatt nem használja fel, az utazásszervező köteles részére az utalványon feltüntetett értéknek megfelelő összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni.
(8)Az utazó és az utazásszervező megállapodhatnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában. Ebben az esetben az utazásszervező új utalványt állít ki.
(9)A (3) bekezdésében rögzített utalvány megfelel a következő feltételeknek:
a)tartalmazza az utazásszervező megnevezését,
b)tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét,
c)kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,
d)érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart,
e)egyértelműen tartalmazza, hogy utazási csomag igénybevételére jogosít,
f)egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,
g)tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt,
h)az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.
(10)Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozásában az utazásszervező által a (9) bekezdésnek, valamint a (12) bekezdésnek megfelelően kiállított utalvány a vagyoni biztosíték szempontjából az utazó által az utazási csomag igénybevételére befizetett előlegnek vagy részvételi díjnak minősül.
(11)A (3)–(8) bekezdés alkalmazandó a 472/2017. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti felmondás esetén is.
(12)A (11) bekezdés szerint kiállított utalvány megfelel a következő feltételeknek:
a)tartalmazza az utazásszervező megnevezését,
b)tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét,
c)kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,
d)érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart,
e)egyértelműen tartalmazza, hogy utazási szolgáltatás igénybevételére jogosít,
f)egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,
g)tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt,
h)az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.
(13)Az e § szerint kiállított utalvány kizárólag a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóra ruházható át.
(14)Az utazásszervező nyilvántartást vezet az általa kibocsátott utalványokról.
(15)A (14) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)az utalvány értékét,
b)a tulajdonos
ba)természetes személyazonosító adatait vagy
bb)jogi személy megnevezését és cégjegyzékszámát.
(16)A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. § (2) bekezdés d) pontja szerinti vagyoni biztosítéknak fedezetet kell nyújtania az e § alapján kiadott utalványok értékének megtérítésére az utazásszervezői tevékenységet végző fizetésképtelensége esetében.
87/A. § * (1) Ha a Kormány rendelete 2020. augusztus 31. napját követően a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (5) bekezdésének eltérő alkalmazásával utalvány kibocsátását írja elő arra az esetre, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor, az utazásszervező az általa kibocsátott utalványokról – az utalványok jogszerű felhasználásának, illetve az utalványtulajdonosok igényérvényesítésének elősegítése céljából – nyilvántartást vezet.
(2)Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)az utalvány értékét és érvényessége idejét,
b)az utalvány tulajdonosának
ba)– természetes személy tulajdonos esetében – azonosításához feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó természetes személyazonosító adatait, vagy
bb)– jogi személy tulajdonos esetében – megnevezését és cégjegyzékszámát.
(3)Ha a Kormány rendelete az utalvány átruházását lehetővé teszi, az utazásszervező a tulajdonos kérelmére az utalvány tulajdonosa személyében bekövetkezett változást – a tulajdonosváltozásnak a Kormány rendeletében meghatározott rendben való igazolását követően – köteles az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban átvezetni azzal, hogy a korábbi tulajdonosra vonatkozó adatokat a nyilvántartásból egyúttal haladéktalanul törölni kell.
(4)Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kizárólag az érintett ismerheti meg, abból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adat nem továbbítható.
(5)Az utazásszervező az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat az utalvány felhasználásáig, legfeljebb azonban a kibocsátott utalvány érvényességi idejének lejártáig kezeli.
40.A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok
88. §
(1)A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be
(2)Időközi választás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
(3)Országos és helyi népszavazás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II–IV. Fejezetében meghatározott határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újra kezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
41.Okmányokkal kapcsolatos átmeneti szabályok
89. §*
90. §*
91. §
A katonai légügyi hatóság által kiadott – a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt – légialkalmassági bizonyítványok a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig alkalmazhatóak 42. *
92. §*
43.A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
93. §
A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele 44. *
94. §*
45.*
95. §*
46.Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása *
96. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
97. §
(1)Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon
(2)Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3)Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(4)Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt elrendelhető, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(5)A minden évben június 30. napjáig elvégzendő teljesítményértékelést a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell elvégezni.
(6)Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(7)A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök, illetve az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) igazságügyi alkalmazottai esetében az OBH elnöke a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző, a tisztviselő és az írnok részére – kérelemre – amennyiben a munkaköre lehetővé teszi, írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében munkáját a bíróságon, illetve az OBH-n kívül végezze. A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke, illetve az OBH igazságügyi alkalmazottai esetében az OBH elnöke bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja. A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző, a tisztviselő és az írnok a bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali kötelességeinek eleget tenni.
47.A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó átmeneti szabályok
98. §
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerinti fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik 48. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása *
99. §A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
100. §
(1)Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be
(2)Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3)Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
(4)Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(5)Ha a vezetői vizsgálat során a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(6)Az összbírói értekezlet és a Kúria teljes ülése – a rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően – megtartható.
49.A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása *
101. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
102. §
(1)Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon
(2)Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3)A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(4)Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(5)A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(6)Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.
50.A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása *
103. §
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
104. §
(1)Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon
(2)Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3)Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(4)Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
(5)Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat.
(6)Ha az Üjt. 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.
(7)A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.
(8)Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
51.A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok *
105. §
A polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) a Ptk. rendelkezéseit, illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
106. §(1) A jogi személy döntéshozó szervének
a)ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy
b)határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.
(2)Az (1) bekezdés alkalmazásának különösen abban az esetben van helye, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett. Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazható akkor is, ha a döntéshozó szerv ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.
(3)Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a döntéshozó szerv határozathozatalára az (1) bekezdés b) pontja szerinti módon nem kerülhet sor.
107. §
(1)Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult a következő rendelkezések betartása mellett
a)a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdése], és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
b)elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
ba)meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
bb)ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
c)ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
ca)a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani,
cb)a Ptk. 3:20. § (2)–(4) bekezdését alkalmazni kell,
cc)a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és
cd)a tag a szavazatát a 110. §-ban meghatározott módon is megküldheti.
(2)A jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és a jogi személy állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.
(3)A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
(4)A jogi személy ügyvezetése köteles – ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.
108. §
(1)Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben
(2)A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.
(3)A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni korlátolt felelősségű társaság esetén a Ptk. 3:189. §-ában, illetve a törzstőke kötelező leszállítása esetén a Ptk. 3:202. § (1) bekezdésében és a Ptk. 3:205. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.
(4)A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni zártkörűen működő részvénytársaság esetén a Ptk. 3:270. §-ában, illetve kötelező alaptőke leszállítás esetén a Ptk. 3:311. §-ában és a Ptk. 3:314. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.
109. §
(1)Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, auditbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a megbízatás a jogi személynek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával hozott határozata hiányában a 108. § szerinti döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad
(2)Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követően, azonban a 108. § szerinti döntéshozó szervi ülés – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a 113. § alapján közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlés – napja előtt szűnik meg, – a Ptk. 3:17. § (6) bekezdésére tekintet nélkül – a megszűnt megbízatás miatt szükséges határozathozatalt az ülés napirendjére kell tűzni és a döntéshozó szerv ülésén arról döntés hozható azzal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.
(3)Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül szűnik meg és a 108. § – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 113. § – alapján döntéshozó szervi ülést nem kell összehívni, a jogi személy köteles a megszűnt megbízatás miatt szükséges döntés meghozatala érdekében a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra a döntéshozó szervének ülését összehívni azzal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét – a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.
(4)A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve (a továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Az ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával meghatározott eljárásrend e törvény hatálya alatt is alkalmazható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e törvényben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
110. §
(1)Ha a jogi személy létesítő okirata eltérően nem rendelkezik, a jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik
(2)A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a jogi személy tagnak a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
(3)E § szerinti, elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.
111. §
A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba
112. §
(1)Ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személy létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, a döntéshozó szerv az e törvény hatálybalépését megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolóról szóló döntés meghozataláig, ilyen döntés hiányában 2020. szeptember 30-ig egyéb ügyben kizárólag valamennyi tag egyhangú határozatával hozhat határozatot
(2)Az (1) bekezdésbe ütköző határozat érvénytelen, és annak alapján a jogi személyt nyilvántartó szerv a jogi személyre vonatkozó adatváltozást nem vehet nyilvántartásba.
113. §(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 108. § (1) bekezdésének a döntéshozó szerv kötelező összehívására vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható
(2)Ha a közgyűlés a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta – ideértve a saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is – és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntést hozott.
(3)Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a részvényesek a (6) bekezdés szerinti feltételek szerint kérik a közgyűlés összehívását a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése által elfogadott az alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával elhatározott alapszabálymódosítás a (6) bekezdés szerint összehívott közgyűlés napját követő napon hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.
(4)A részvényeseket az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott, a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga 2020. május 31-éig a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, az ügyvezetésnek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a (6) bekezdés szerinti feltételekkel illeti meg.
(5)Ha a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben a (4) bekezdés szerint nem kezdeményezték a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésre kerülhet, és az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról, és az osztalékról szóló döntése, valamint az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.