2013. CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályok

2013. CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról. I. fejezet általánOs rendelkezések 1. § E törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (a  továbbiakban: föld) és tanyák forgalmával kapcsolatos jogügyletekre, jogviszonyokra, eljárásokra, az  azokban résztvevő természetes személyekre és gazdálkodó szervezetekre, valamint az  eljáró hatóságokra és a  helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. 2. § Gazdálkodó szervezet alatt a  polgári perrendtartásról szóló 1952.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Pp.) szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni. II. fejezet a földfOrgalmI törvény bevezető rendelkezéseIhez kapCsOlódó rendelkezések 1. A Földforgalmi törvény tárgyi hatálya 3. § A Földforgalmi törvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni arra a  földrészletre is, amely az  ingatlannyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és a földrészlet – annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján – megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott föld, illetve tanya fogalmának. 2. A Földforgalmi törvény egyes értelmező rendelkezései 4. § A Földforgalmi törvény 5.  § 4.  pontjában meghatározott családi gazdaság alatt – a  Földforgalmi törvény 1.  § (2)  bekezdésében foglalt külön törvény hatálybalépéséig – a  gazdálkodó család tagjainak a  tulajdonában és használatában álló földek, továbbá a  földhöz tartozó, leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak – így különösen épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet – olyan együttesét kell érteni, amelynek a gazdálkodó család tagjai között létrejött szerződés szerinti hasznosítása egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapul, és amelyet a földművelésügyi igazgatási szerv családi gazdaságként nyilvántartásba vett. 5. § 2014. április 30-áig az  a  természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet is földművesnek, fiatal földművesnek, pályakezdő gazdálkodónak, mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, amely megfelel a) földműves esetén a Földforgalmi törvény 5. § 7.; b) fiatal földműves esetén a Földforgalmi törvény 5. § 6. és 7.; c) pályakezdő gazdálkodó esetén a Földforgalmi törvény 5. § 22.; d) mezőgazdasági termelőszervezet esetén a Földforgalmi törvény 5. § 19.; e) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet esetén a Földforgalmi törvény 5. § 26. pontjában meghatározott feltételeknek, függetlenül attól, hogy az  a)–e)  pontban foglalt földforgalmi törvényi rendelkezések szerinti nyilvántartásba még nem került bejegyzésre. A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 2-i ülésnapján fogadta el. III. fejezet a kedvezményes bIrtOkmaxImumra vOnatkOzó rendelkezések 6. § (1) Az  állattartó telep üzemeltetőjét a  Földforgalmi törvény 16.  § (3)  bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha – a  szerződés megkötését vagy az  elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző évben vagy a megelőző három év átlagában – a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatsűrűség hektáronként elérte a  fél állategységet. Az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás céljából az 1200 hektár mértékű birtokmaximumot meghaladó föld megszerzéséhez hektáronként legalább fél állategység átlagos állatsűrűséggel kell rendelkezni. (2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos állatsűrűséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állapítja meg, és annak igazolására az állattartó telep üzemeltetőjének kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. 7. § (1) A  szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítóját a  Földforgalmi törvény 16.  § (3)  bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha a  szerződés megkötését vagy az  elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző három év átlagában a már birtokában lévő szántó művelési ágú föld legalább egytizede vetőmag vagy szaporító anyag előállításának helyéül szolgált. (2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos területnagyságot a növénytermesztési hatóság állapítja meg, és annak igazolására a vetőmagelőállító kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Iv. fejezet a föld tulajdOnjOgának, Illetve haszOnélvezetI jOgának megszerzéséhez kapCsOlódó rendelkezések 3. Általános szabályok 8. § (1) A  Földforgalmi törvény 6.  § (2)  bekezdése szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az  is, ha a végrendeleti örökös – feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat. (2) A Földforgalmi törvény 37. § (4) bekezdését a haszonélvezeti jog végrendeleti juttatása esetében is alkalmazni kell. 4. A csereszerződésre vonatkozó szabályok 9. § (1) Ha a föld tulajdonosa a tulajdonjogát a Földforgalmi törvény 12. § (1) bekezdése a) a) pontjában, vagy b) b) pont bb) alpontjában a mezőgazdasági üzemközpont elhelyezkedésének figyelembevételével meghatározott célból kívánja cserélni, a csere birtok-összevonási célú földcserének minősül. (2) Ha a  csereszerződés a  Földforgalmi törvény alapján hatósági jóváhagyáshoz kötött, és a  szerződés az  (1)  bekezdésben meghatározottak szerint birtok-összevonási célú földcserének minősül, ezt a  tényt a mezőgazdasági igazgatási szervnek a szerződés jóváhagyásáról szóló határozatában rögzítenie kell. (3) A  hatósági jóváhagyáshoz nem kötött csereszerződés esetében a  szerződő feleknek kell a  szerződésben rögzíteni azt, hogy az  (1)  bekezdésben meghatározottak szerint mely körülmény fennállása miatt minősül a  szerződés birtok-összevonási célú földcserének. (4) A  csere alapján csak azt a  szerződő felet illetik meg a  birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték-, és más kedvezmények, amelyiknél az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülnek. (5) A  Földforgalmi törvény 32.  §-ának alkalmazása során, a  csereszerződés jóváhagyása esetén nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. 10. § A Földforgalmi törvény 17.  §-át kell alkalmazni a  2014. május 1-jén tulajdonban lévő föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságára is. 5. A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő rendelkezések 11. § A föld tulajdonjogának a  megszerzésére irányuló minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis. 12. § A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés létrejöttében érdekeltek, illetve a szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a  postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve az  adás-vételi szerződésnek az  elővásárlásra jogosultakkal a  Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését. 13. § (1) A  föld tulajdonjogának a  megszerzésére irányuló szerződésnek – a  Földforgalmi törvény 13–15.  §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) következő adatait: a) természetes személy szerződő fél aa) természetes személyazonosító adatait, ab) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, ac) állampolgárságát, ad) lakcímét, ae) adóazonosító jelét, illetve adószámát, af ) Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában (a  továbbiakban: Kamara) fennálló tagságának azonosító számát, b) a gazdálkodó szervezet szerződő fél ba) megnevezését, bb) statisztikai azonosítóját (törzsszámát), bc) cégjegyzékszámát cég esetében, bd) székhelyét (telephelyét), be) adószámát, bf ) Kamarában fennálló tagságának azonosító számát, bg) részéről eljáró vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, bh) bélyegzőjének lenyomatát. (2) Az  adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a  vevő elővásárlásra jogosult-e. E  jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A  szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az  adás-vételi szerződésben. 14. § Visszavásárlási, vételi jog, illetve eladási jog alapítása esetén az  adás-vételi szerződés a  visszavásárlási, a  vételi jog, illetve az  eladási jog gyakorlásával jön létre. E  jogok gyakorlására irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi törvény 13–15. §-ában foglalt nyilatkozatokat is. 15. § A Földforgalmi törvény 36.  § (1)  bekezdésében meghatározott, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött, a  föld tulajdonjogának a  megszerzésére irányuló szerződés, valamint a  tulajdonjog-átruházásnak nem minősülő tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat esetében, a  szerző fél jogosultságának valamely hatósági nyilvántartásba vétele tekintetében a  kérelem tartalmára és a  szerződés, illetve az  okirat benyújtásának módjára a  hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. 6. Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlése 16. § (1) A  Földforgalmi törvény 21.  § (1)  bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés alatt olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magába foglalja. (2) A  14.  §-ban meghatározott jogok gyakorlása során a  jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot kell az  elővásárlásra jogosultakkal közölni. A visszavásárlási jog gyakorlása esetén e jog gyakorlására irányuló nyilatkozathoz csatolni kell azt az eredeti adás-vételi szerződést is, amelynek megkötésével egyidejűleg a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a vevő visszavásárlási jogot enged a megvett földre az eladó részére. 17. § (1) Az  adás-vételi szerződésnek az  elővásárlásra jogosultakkal a  Földforgalmi törvény 21.  § (1)  bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a  szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a  föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a  fővárosban a  fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a  továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a  Földforgalmi törvény 8.  §-a szerinti, és a  Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie. (2) Más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog esetében az eladónak a hirdetményi úton történő közlés mellett a  Földforgalmi törvény 21.  § (1)  bekezdése szerinti, az  adás-vételi szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében az  adás-vételi szerződésnek a  nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát a  más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie vagy az  átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E  bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott esetben is a  joghatályos közlésnek az  adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése minősül, a  más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja e  jogát a Földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül gyakorolhatja. (4) Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes. 7. Az elővásárlási jog gyakorlása 18. § Az elővásárlásra jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozatnak a  jogosult adatai tekintetében a  13.  § (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. 19. § A Földforgalmi törvény 19.  § (5)  bekezdésében meghatározott esetben az  elővásárlásra jogosult az  adás-vételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E  rendelkezés alkalmazása során az  elővásárlásra jogosultak sorrendjére a  Földforgalmi törvény 18–19.  §-át úgy kell alkalmazni, mintha az  elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát megalapozó körülmény az adásvételi szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a  jogosult kizárólag arra a  földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül. 20. § A Földforgalmi törvény 21.  § (3)  bekezdése alkalmazásában az  elfogadó jognyilatkozat személyes átadásának kötelezettsége alól – a  földalapkezelő szervezet mellett – az  államot megillető elővásárlási jog esetén e  jog gyakorlására jogosult más szervezet vagy személy, illetve az önkormányzat is mentesül. v. fejezet a tulajdOnjOg átruházásáról szóló, bíróságI vagy közjegyzőI jóváhagyáshOz kötött egyezséget megelőző hatóságI eljárásra vOnatkOzó szabályOk 21. § (1) Ha a  Földforgalmi törvény eltérően nem rendelkezik, a  tulajdonjog átruházásáról szóló egyezség megkötését követően, de még az  egyezség bírósági vagy közjegyzői jóváhagyása előtt, az  eljáró bíróság vagy közjegyző megkeresésére a  mezőgazdasági igazgatási szerv megvizsgálja, hogy a  szerző fél tulajdonszerzésének a Földforgalmi törvény szerinti feltételei fennállnak-e. (2) Az egyezséget a Földforgalmi törvény alkalmazásában szerződésnek, az egyezséget kötő feleket szerződő feleknek kell tekinteni. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti megkeresés mellőzhető, ha az  egyezség jóváhagyását a  bíróság vagy a  közjegyző egyéb okból megtagadja. (4) A  mezőgazdasági igazgatási szerv a  vizsgálat eredményeként hatósági bizonyítványt ad ki a  tulajdonszerzés Földforgalmi törvény szerinti feltételeinek fennállásáról a megkereső bíróság vagy a közjegyző részére. (5) A  mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott olyan tartalmú hatósági bizonyítvány, amely szerint a  szerző fél tulajdonszerzésének a Földforgalmi törvény szerinti feltételei fennállnak, a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket, továbbá más hatóságoknak az  egyezség létrejöttéhez vagy érvényességéhez szükséges előzetes engedélyét vagy jóváhagyását nem pótolja. Ha a  mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, az egyezség semmis és nem hagyható jóvá. vI. fejezet a szOmszédjOgOk és a tulajdOnjOg kOrlátaInak különös szabályaI 22. § A földhasználó a  földet – a  jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a  földhasználati szerződésben meghatározottak mellett – a  Polgári Törvénykönyvnek (a  továbbiakban: Ptk.), valamint a  szomszédjogok és a  tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvénynek, továbbá e  törvénynek a  szomszédjogi előírásai szerint köteles használni. 23. § (1) A  szerződő felek eltérő rendelkezése hiányában a  földhasználó a  kisebb haszonvételek gyakorlását – különösen gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény, nád, sás gyűjtését, a  réti halászatot, valamint az  útpadka, az  árokpart, a  töltés menti fű kaszálását – a  használatba adó engedélye nélkül harmadik személy (haszonvételi joggyakorló) részére átengedheti. A  haszonvételek gyakorlásának átengedéséről a  földhasználó az  átengedést követő 5 napon belül köteles a  használatba adót tájékoztatni. A  földhasználó e  jogok gyakorlásának átengedésével a  földön megtelepedő élőhelyi közösségeket nem veszélyeztetheti. (2) A használatba adó a földhasználó felé tett egyoldalú jognyilatkozattal a haszonvételi joggyakorló helyébe léphet. 24. § A szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítása esetén a  vetőmag előállítója – a  jogszabályban előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében – köteles a  vetésterveit egyeztetni az  előírt védőtávolságon belül fekvő föld használójával (e § alkalmazásában a  továbbiakban együtt: szomszédos földhasználó). A  vetés megkezdése előtt a  vetőmag előállítója megállapodást köthet a  szomszédos földhasználóval a  földhasználat módjáról, továbbá arról, hogy a  szomszédos földhasználó milyen feltételekkel köteles a  védőtávolságon belül a vetőmag-szaporítást veszélyeztető növényfajok és növényfajták termesztésétől tartózkodni. 25. § Ha a  szolgalommal terhelt föld közös tulajdonban áll, a  szolgalmi jog alapításához a  használati megosztás szerint érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges. 26. § (1) A  földhasználót a  más használatában levő ingatlanon öntözési szolgalom illeti meg, ha mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lehetne biztosítani. (2) Az  öntözési szolgalom úgy gyakorolható, hogy az  ne akadályozza, aránytalanul ne nehezítse a  szolgalmi joggal terhelt föld művelési ágának megfelelő használatát, hasznosítását. vII. fejezet a hatóságI jóváhagyáshOz kötött tulajdOnjOg megszerzésére vOnatkOzó szabályOk 8. Eljárási szabályok 27. § (1) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a  tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a  továbbiakban együtt: jogügylet) – ide nem értve a  föld tulajdonjogának a  Földforgalmi törvény 35.  §-a szerinti árverés útján történő megszerzését – hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a  Földforgalmi törvényben és az  e  törvényben foglalt eltérésekkel a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az eljárásban ügyfél a) a jogügyletben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet, b) az  állam tulajdonjogának megváltozásával járó jogügylet esetén az  állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, illetve vagyonkezelői jog fennállása esetén a vagyonkezelő, c) a  jogügylet tárgya szerinti földre a  Földforgalmi törvényen, más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal rendelkező személy, d) az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás érinti, ideértve az  ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, széljegyzett bejegyzés iránti kérelem jogosultját és kötelezettjét, e) az a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a jogügylet, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, f ) mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a jogügylet érinti. (3) Az  eljárás mentes az  igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. A  Ket. szerinti egyéb eljárási költséget – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is – a szerző fél viseli. Az eljárás során a  mezőgazdasági igazgatási szerv által hivatalból indított eljárások mezőgazdasági igazgatási szerv által megfizetendő költségeit a szerző fél a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megtéríti. (4) Ha a jogügylet tárgya a föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházása, a szerző fél alatt a cserepartnereket kell érteni. Csere esetén a  (3)  bekezdésben foglaltakat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a  cserepartnerek a költségek viselésére, megtérítésére közösen, egyenlő arányban kötelesek. 28. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult kezelni a) a természetes személy ügyfél aa) természetes személyazonosító adatait, ab) állampolgárságát, ac) lakcímét, ad) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, ae) adóazonosító jelét vagy adószámát, b) a gazdálkodó szervezet ba) megnevezését, bb) székhelyét (telephelyét, fióktelepét), bc) statisztikai azonosítóját (törzsszámát) a  statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében, bd) cégjegyzékszámát a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében, be) adószámát, bf ) vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a jogügylet hatósági jóváhagyásával és a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben jogosult kezelni. (3) A  mezőgazdasági igazgatási szerv az  általa kezelt (1)  bekezdés szerinti adatokat az  ingatlanügyi hatóság részére, valamint a  35.  §-ban meghatározott módon, az  (1)  bekezdés szerinti adatok közül az  ügyfél nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és az  állampolgárságra vonatkozó adatát a  helyi földbizottság részére adhatja át. 29. § (1) A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát, b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt, c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat, d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat, e) az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében szereplő adatokat, f ) a hegyközségi nyilvántartásban szereplő adatokat, g) a  személyek azonosítására a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 11.  § (1)  bekezdés a)–h) és k)  pontjában foglalt adatokat, h) az  adóhatóság az  adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az  adózó azonosítására, árbevételére és köztartozásfizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat, i) a  földművesekről, a  mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a  mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat, j) a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat, k) a jegyző által a helyi földbizottságról és annak tagjairól vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az  egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az  (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, illetve lekérdezett adatokat – ideértve a  személyes adatokat is – kizárólag a  Földforgalmi törvényben meghatározott feladatának ellátásához használhatja fel. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat nem továbbíthatja. 30. § (1) Az eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. (2) A Ket.-ben meghatározott eseteken túl az ügyintézési határidőbe nem számít be: a) a helyi földbizottság megkeresésétől aa) a helyi földbizottság állásfoglalásának a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy ab) a helyi földbizottság állásfoglalásának kiadására a Földforgalmi törvényben meghatározott határidő eredménytelen lejárta esetén a  Földforgalmi törvény 26.  §-ában meghatározott határidő lejártát követő napig terjedő időtartam; b) a  Földforgalmi törvény 29.  §-ában foglalt, az  eladót megillető választási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozattételre való felhívástól ba) a nyilatkozatnak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy bb) a  ba)  alpontban foglaltak hiányában a  Földforgalmi törvény 29.  § (2)–(3)  bekezdésében meghatározott 15 napos határidő lejártát követő napig terjedő időtartam. (3) Ha harmadik személy javára a  Földforgalmi törvényen, más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog áll fenn, az eljárás – a szerződésnek a  jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott módon történő közlése esetén – a Földforgalmi törvény 22. §-ában meghatározott okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik. (4) Az eljárás – a (3) bekezdéstől eltérően – a szerző fél írásbeli kérelmének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik, ha az eljárás olyan jogügylet jóváhagyására irányul, amely a) adás-vételnek minősül, de harmadik személynek elővásárlási joga nem áll fenn, b) nem minősül adás-vételnek, vagy c) átruházásnak nem minősülő tulajdonszerzés. 31. § A 30. § (4) bekezdésében meghatározott jogügyletet tartalmazó okiratokat a 17. § (1) bekezdésében előírtak szerint kell a mezőgazdasági igazgatási szervhez benyújtani. 32. § (1) Ha a jogügylet érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, akkor a szerző félnek a) a 30. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv erre irányuló felhívására, b) a 30. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti kérelméhez csatolnia kell a  legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az  érintett természetes személyeknek 30 napnál nem régebbi olyan tartalmú közös nyilatkozatát, miszerint közöttük a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony áll fenn. (2) Ha a szerző fél gazdálkodó szervezet – kivéve a cégnyilvántartásban nyilvántartott céget –, a kérelméhez csatolni kell a) a  keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát vagy a  regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot vagy a  közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak szerint, a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról kiállított közjegyzői tanúsítványt és b) az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt. (3) Ha a szerző fél nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat, a  mezőgazdasági igazgatási szerv az  adatokat hivatalból szerzi be. A  mezőgazdasági igazgatási szerv az  ingatlanügyi hatóságtól hivatalból szerzi be a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges, illetve a jogügylet hatósági jóváhagyásához szükséges feltételek közül a  Földforgalmi törvény 27.  § (2)  bekezdés b)  pont bb)  alpontjában foglaltak megállapításához szükséges adatokat. (4) Ha a jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokat a cégnyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, továbbá a  29.  § (1)  bekezdésében meghatározott valamely nyilvántartás tartalmazza és ezen adatok a  nyilvántartásban elektronikus formában állnak rendelkezésre, a mezőgazdasági igazgatási szerv azokat elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be. (5) A  szerző fél köteles a  Földforgalmi törvényben meghatározott, a  tulajdonszerzési jogosultság fennállásához, valamint a  jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokban az  eljárás alatt bekövetkező változásokról a mezőgazdasági igazgatási szervet tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági igazgatási szerv rendelkezésére bocsátani. 33. § (1) Az eljárás megindításáról az ügyfeleket nem kell értesíteni. (2) Az eljárásban a Ket. szerinti közreműködő hatóság nem vehet részt. 34. § (1) A  mezőgazdasági igazgatási szerv a  Földforgalmi törvény 23.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott előzetes vizsgálat alatt csak a (2) bekezdésben foglalt esetekben bocsáthat ki hiánypótlást. (2) Ha a  jogügylet érvényességi feltétele a  Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony fennállása, a  mezőgazdasági igazgatási szerv a  32.  § (1)  bekezdésében meghatározott nyilatkozat becsatolására hívja fel a  szerző felet. A  hiánypótlásra csak egy alkalommal, 8 napos határidő kitűzésével kerülhet sor. E  határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. (3) Az  előzetes vizsgálat alatt egyéb hiányosság tekintetében hiánypótlási felhívásnak nincs helye, ez  esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárást megszünteti. (4) Ha a  (2)  bekezdésben meghatározott esetben az  elővásárlásra jogosult nem tett eleget a  hiánypótlásra való felhívásnak és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a mulasztó jogosultat úgy kell tekinteni, mint aki az elővásárlási jogát nem gyakorolja. Erre a mulasztó jogosultat a hiánypótlási felhívásban figyelmeztetni kell. 35. § (1) A  Földforgalmi törvény 23.  § (5)  bekezdésének alkalmazása esetén a  mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésre álló okiratok másolatát a (2) bekezdésben meghatározottak szerint küldi meg a helyi földbizottság részére. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja: a) a  jegyző által a  mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött okiratok közül a  nem biztonsági okmányon szerkesztett, a  Földforgalmi törvény 21.  § (2)  bekezdésében előírtak szerint a  jegyző által anonimizált és a hirdetőtáblára kifüggesztett adás-vételi szerződés másolatát, b) az  elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát, amelyen a  mezőgazdasági igazgatási szerv felismerhetetlenné teszi a  jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési  címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. 36. § (1) Az eljárás felfüggesztésének nincs helye: a) az ügyfél erre irányuló kérelme alapján, b) ha a jogügyletben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet jogutódjának kiléte vitás. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárást meg kell szüntetni. 37. § (1) A  föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet jóváhagyására irányuló eljárásban a  mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének – a  Ket.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a  helyi földbizottság megnevezését, a helyi földbizottság elnökének nevét, a helyi földbizottság állásfoglalását, illetve állásfoglalásának kiadása hiányában ennek tényét. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv egyszerűsített döntést nem hozhat. (3) A  jogügylet jóváhagyása esetén a  mezőgazdasági igazgatási szerv a  jogügyletet tartalmazó szerződés, illetve okirat két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal és azt a  szerző fél részére a  jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg. A  jogügylet jóváhagyása esetén a  két eredeti példány közül az  egyik a biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat lehet. 38. § A mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi és felügyeleti eljárás iránti kérelem. 39. § A mezőgazdasági igazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata során a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a perben a mezőgazdasági igazgatási szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el; b) a bíróság a határozatot megváltoztathatja. 9. A föld tulajdonjoga végintézkedéssel történő megszerzésének, valamint a bírósági, közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezséget megelőző hatósági jóváhagyásra vonatkozó eljárás különös eljárási szabályai 40. § A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–39. §-ban foglaltakat a 41–42. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 41. § (1) A  Földforgalmi törvény 34.  §-ának alkalmazásában, a  föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése esetén a  közjegyző a  végintézkedés megküldése nélkül is megkeresheti a  mezőgazdasági igazgatási szervet. Ez  esetben a  közjegyző megkeresésének tartalmaznia kell a  végintézkedéssel érintett föld tekintetében az örökösnek a közjegyző rendelkezésére álló, a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. Ha a végintézkedés alapján ismeretlen helyen tartózkodó örökösnek kellene átadni a  földet, a közjegyzőnek a megkeresésben a 13. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti lakcím adat helyett erre a tényre kell utalnia. (2) Az  eljárás a  közjegyző megkeresésének a  mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik. (3) Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. 42. § (1) A  Földforgalmi törvény 34.  §-ának alkalmazásában – a  Földforgalmi törvény 34.  § (3)  bekezdésében meghatározottak mellett – a  mezőgazdasági igazgatási szerv azt is vizsgálja, hogy a  hagyaték átszállása nem eredményezné-e a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. (2) A  vizsgálat eredményeként a  mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a  megkereső közjegyzőnek a tulajdonszerzéshez szükséges feltételek fennállásáról vagy annak kiadását megtagadja. 43. § A 21.  §-ban meghatározott, a  bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezségnek a  megelőző hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–39. §-ban foglaltakat a 44. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 44. § (1) A 21. § (1) bekezdése szerinti bíróság vagy közjegyző általi megkereséshez mellékelni kell a felek egyezségét, amely tartalmazza a feleknek a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. (2) Az eljárás a bíróság, vagy közjegyző megkeresésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik. (3) Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. vIII. fejezet a földhasználattal kapCsOlatOs rendelkezések 10. Általános szabályok 45. § (1) Ha a föld állami tulajdonban áll, a Földforgalmi törvény 38. § (1) bekezdése szerinti használatba adó alatt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni. (2) Ha e  törvény a  földhasználóra kötelezettséget ír elő, és a  földön a  Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati jogosultság szerződés alapján más személy javára nem áll fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld kényszerhasznosításba adásáról sem határozott, a földhasználó alatt a) a haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt, ennek hiányában a tulajdonost, b) állami tulajdonban álló föld esetében az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni. 11. A földhasználati szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő rendelkezések 46. § A Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis. 47. § A földhasználati szerződés – ide értve a  X. Fejezet szerinti használati megosztásról szóló megállapodást is – létrejöttében érdekeltek, illetve szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve a haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését. 48. § (1) A  földhasználati szerződésnek – a  Földforgalmi törvényben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a  szerződő feleknek, illetve a szerző félnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. (2) A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosult-e. E  jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. 49. § A Földforgalmi törvény 59.  §-ában meghatározott, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetében, a  szerző fél jogosultságának valamely hatósági nyilvántartásba vétele tekintetében a  kérelem tartalmára és a szerződés, illetve az okirat benyújtásának módjára a hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Ix. fejezet a földhasználatI szerződések 12. A haszonbérleti szerződés tartalmára vonatkozó különös rendelkezések 50. § (1) A  haszonbér a  szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a  szerződő felek a  természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a  haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis. (2) A haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Ha a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés a  naptári év végét megelőzően 6 hónapon belül jött létre vagy a  hatósági jóváhagyáshoz kötött haszonbérleti szerződést a  mezőgazdasági igazgatási szerv a  naptári év végét megelőző 90 napon belül hagyta jóvá, az első esedékes haszonbért a szerződés létrejöttét követő évre vonatkozó haszonbérrel együtt kell teljesíteni, kivéve, ha a felek más határidőben állapodnak meg. 51. § Ha a  haszonbérlő a  haszonbérleti jogosultságot jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként a  haszonbérbeadó írásbeli hozzájárulásával az  általa kijelölt földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére adja át, akkor a  kijelölt földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet a  szerződésben a  haszonbérlő helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja. 13. A haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlése 52. § (1) A  Földforgalmi törvény 49.  § (1)  bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés alatt –  az  e  törvényben meghatározott esetek kivételével – olyan szerződést kell érteni, amely a  feleknek a  szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, a  szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a  felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magában foglalja. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a 65. § szerinti egységes okiratba foglalt alhaszonbérleti szerződésre és a X. Fejezet szerinti egységes okiratba foglalt használati megosztásról szóló megállapodásra és földhasználati szerződésre is. (2) 2014. december 31-ig a  haszonbérbe adó az  egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés helyett az  általa elfogadott haszonbérleti ajánlatot is közölheti az  előhaszonbérletre jogosultakkal a  Földforgalmi törvény 49.  § (1)  bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy az  tartalmazza a  szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a haszonbérbeadó és az ajánlattevő által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt. 53. § (1) Az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvény 49.  § (1)  bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a  szerződést három eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz. (2) Az 52. § (2) bekezdése szerinti esetben a haszonbérleti ajánlatot három eredeti példányban kell benyújtani a  föld fekvése szerint illetékes jegyzőhöz. (3) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes. 54. § (1) Más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog esetében a  haszonbérbeadónak a  hirdetményi úton történő közlés mellett a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdése szerinti, a haszonbérleti szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében a  haszonbérleti szerződést a  más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie, vagy az átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben is a joghatályos közlésnek a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése minősül, a  más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja e  jogát a  Földforgalmi törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül gyakorolhatja. (3) Az  (1) és (2)  bekezdést kell alkalmazni az  52.  § (2)  bekezdése szerinti esetben a  haszonbérleti ajánlatnak a  más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjával való közlésére és e  jogosultnak az  ajánlat alapján történő joggyakorlására. 14. Az előhaszonbérleti jog gyakorlása 55. § Az előhaszonbérletre jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozatnak a  jogosult adatai tekintetében a  13.  § (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. 56. § A Földforgalmi törvény 47.  § (5)  bekezdésében meghatározott esetben az  előhaszonbérletre jogosult a haszonbérleti szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E bekezdés alkalmazása során az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjére a  Földforgalmi törvény 45–47.  §-át úgy kell alkalmazni, mintha az  elfogadó nyilatkozatot tevő előhaszonbérletre jogosult előhaszonbérleti jogát megalapozó körülmény a  haszonbérleti szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a  jogosult kizárólag arra a  földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az előhaszonbérleti joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül. 15. A haszonbérleti szerződés megszűnése 57. § A haszonbérleti szerződés megszűnik a) a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján, b) közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon, c) a haszonbérlő gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnése napján, d) a haszonbérlő természetes személy halálával, feltéve, hogy az örökösök a Ptk.-ban meghatározott felmondási jogukat az ott meghatározott határidőben gyakorolják, e) azonnali hatályú felmondással, f ) a 60. §-ban meghatározott felmondással, g) ha a föld természeti erő közvetlen behatása következtében egészben vagy jelentős részben a haszonbérleti szerződés szerinti hasznosításra tartósan alkalmatlanná válik. 58. § (1) A  haszonbérbeadó a  szerződést azonnali hatállyal jogosult felmondani, ha a  haszonbérlő (ideértve az alhaszonbérlőt is) a) az írásban közölt felhívás ellenére nem tesz eleget a hasznosítási kötelezettségének vagy olyan gazdálkodást folytat, amely veszélyezteti a föld termőképességét, b) a haszonbérbeadó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően a  föld használatát másnak átengedte, más célra hasznosította, a  föld művelési ágát megváltoztatta vagy a  földet a  termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint más célra hasznosította, c) a  természetvédelmi jogszabályok vagy a  természetvédelmi hatóság jogszabály alapján hozott előírásaitól eltérő, illetőleg a  természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti, vagy d) a haszonbért vagy a földdel kapcsolatos terheket a lejárat után, írásban közölt felszólítás ellenére, a felszólítás közlésétől számított 15 napon belül sem fizeti meg. (2) A  Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az  annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja mint haszonbérbeadó között fennálló haszonbérleti szerződést a  haszonbérbeadó azonnali hatállyal jogosult akkor is felmondani, ha a  mezőgazdasági termelőszervezet a haszonbérbeadó munkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg. 59. § A természetes személy haszonbérlő azonnali hatállyal jogosult felmondani a  szerződést, ha az  egészségi állapota oly mértékben romlik meg vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza vagy azt jelentősen megnehezíti. 60. § (1) Ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező föld közös tulajdonban állt és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, a haszonbérbeadó, illetve annak jogutódja legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal a szerződést 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy a) a  haszonbérlő felé a  felmondással egyidejűleg nyilatkozik, hogy a  földet a  szerződés megszűnésével saját maga kívánja használni, és b) a 74. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával létrejött haszonbérleti szerződést nem írta alá, de annak hatálya az ott meghatározottak szerint kiterjedt rá. (2) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a  gazdasági év végével a  haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a  mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdonosi részesedése a  szerződés megkötését követő 1 éven keresztül tartósan 25% alá csökken. (3) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagjának közeli hozzátartozója mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a tag és a haszonbérbeadó közötti közeli hozzátartozói viszony megszűnik. (4) A Földforgalmi törvényben meghatározott mezőgazdasági termelőszervezet mint haszonbérlő és az annak legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja mint haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződést a gazdasági év végével a  haszonbérbeadó 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a  mezőgazdasági termelőszervezettel fennálló munkaviszonya bármilyen okból – ide nem értve az 58. § (2) bekezdésében foglalt esetet – megszűnik. 61. § (1) Az  58–60.  §-ban meghatározott felmondás esetén, ha a  felmondást a  másik fél 15 napon belül nem fogadja el, a felmondást gyakorló további 8 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. (2) A szerződő felek az 58–60. §-ban meghatározott rendelkezésektől érvényesen nem térhetnek el. 62. § (1) A  szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a  haszonbérbeadó és a  haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja. (2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat, b) követelheti a  haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az  általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a  talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a  szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani. (3) A  (2)  bekezdés c)  pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a  bontást, illetve az  eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti. (4) Ha a  haszonbérlő a  haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a  haszonbérleti szerződést a  haszonbérbeadó a  60.  §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a  szerződés megszűnésekor a  haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát. (5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. 16. Haszonbérfizetési kedvezmény 63. § (1) A  haszonbérlőt arra az  évre, amelyben a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti mezőgazdasági káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozam-érték csökkenést szenved, és ezt az  agrárkár-megállapító szerv igazolja, legfeljebb a  hozam-érték csökkenéssel arányos haszonbér-mérséklés illeti meg arra a földre vonatkozóan, amelyen a hozam-érték csökkenés bekövetkezett. (2) Eltérő megállapodás hiányában az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kedvezmény csak azt a haszonbérlőt illeti meg, aki, illetve amely a  haszonbérleti szerződés alapján legalább a  helyben szokásos mértékű, de legalább a  Nemzeti Földalapba tartozó földekre megkötött haszonbérleti szerződésekben meghatározott és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján közzétett, országosan egységesen alkalmazott összegű haszonbérleti díjat fizeti. Ha a szerződés alapján a haszonbérlő a haszonbért az 50. § (1) bekezdése szerinti módon természetben teljesíti, akkor a  haszonbérként nyújtott termék értékeként a  földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaárat, ennek hiányában a  természetbeni szolgáltatás helyben kialakult piaci értékét kell figyelembe venni. (3) A  haszonbérlő a  haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben meghatározott, a  hozam-érték csökkenéssel érintett földre vonatkozóan kiállított hatósági bizonyítvány kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval. (4) Semmis az a megállapodás, amelyben a szerződő fél az (1) bekezdés szerint járó kedvezmény igénybevétele miatt ki nem fizetett haszonbér pótlására vállal kötelezettséget. 17. Alhaszonbérlet 64. § A Földforgalmi törvény 42.  § (1)  bekezdésének alkalmazásában a  föld használata átengedésének tilalma nem vonatkozik a  65.  §-ban meghatározott alhaszonbérbe adásra. A  65.  §-ban meghatározott eset kivételével az alhaszonbérbe adásra kötött szerződés semmis. 65. § (1) Ha a  haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli – ideértve a  vetőmag előállítást is –, a  haszonbérlő a  haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a  részére a  föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára, de legfeljebb a haszonbérleti szerződés lejártáig átengedi. E bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződés nem érinti a  haszonbérlőnek a  haszonbérbeadóval szemben fennálló kötelezettségeit. (3) Az (1) bekezdés szerinti alhaszonbérbe adás esetén az előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása. 18. Feles bérlet 66. § A feles bérleti szerződés alapján a  feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a  megtermelt termény felét vagy más hányadát a  használatba adónak természetben átadni. A  feles bérletre egyebekben a  föld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. 19. Részesművelés 67. § (1) A részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a) a földön mit termeljenek, b) a föld hasznosításának, megművelésének egyes feladataiból – így különösen talaj-előkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás – a szerződő felek milyen részt vállalnak, c) a  megtermelt terményből, a  közös tevékenység nyereségéből milyen arányban részesednek, illetve a veszteség közöttük milyen arányban oszlik meg, d) az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár esetén egymás között milyen módon viselik a kárt, e) a  föld használatához szükséges, a  természetüknél fogva elhasználható dolgokat, munkaeszközöket, gazdasági felszerelési tárgyakat hogyan használják, f ) maguk közül kit jogosítanak fel harmadik személlyel szembeni képviseletre. (2) A részesművelési szerződés alapján a szerződő felek a tevékenységük kockázatát közösen viselik. Semmis az olyan megállapodás, amely valamely felet a  veszteség, illetve a  kár viselése alól mentesít vagy a  nyereségben való részesedésből kizár. (3) Ha a  szerződő felek harmadik személlyel kötött szerződésük alapján a  veszteség viselésének arányától eltérően kötelesek helytállni, a részesművelési szerződésben meghatározottak szerint el kell számolniuk egymással. (4) A részesművelési szerződés alapján a föld a szerződő felek közös használatába kerül, a részesművelők mindegyike jogosult a föld teljes területének – használati megosztás nélküli – használatára. (5) Ha valamelyik fél nem teljesíti a  részesművelési szerződésben vállalt feladatát, szolgáltatását, bármelyik fél követelheti tőle a szerződésszerű teljesítést. A teljesítésre való felhívás eredménytelensége esetén a felek bármelyike jogosult a  mulasztó fél költségére pótolni az  elmaradt szolgáltatást. A  szerződő felek ezen jogát érvényesen nem lehet kizárni. (6) Ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti a közös tevékenység sikerét vagy a szerződéses célt, bármelyik fél követelheti az ettől való tartózkodást. (7) A  részesművelési szerződés azonnali hatályú felmondással megszüntethető az  (5) és (6)  bekezdésben meghatározott esetben, ha a  szerződő fél az  írásban közölt felszólítás ellenére a  szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan továbbra is megszegi, illetve a  szerződésellenes magatartását felróhatóan továbbfolytatja, feltéve, hogy a felek nem pótolták az elmaradt szolgáltatást. (8) A  szerződésnek bármilyen okból történő megszűnése esetén a  közös használatba adott dolgokat vissza kell szolgáltatni a részesművelésbe adó félnek. (9) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a részesművelési szerződésre a Földforgalmi törvénynek a haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók. 20. Szívességi földhasználat 68. § (1) A  szívességi földhasználati szerződés alapján a  használatba adó a  föld használatát, hasznosítását a  Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója részére ingyenesen engedi át. A  haszonbérfizetés és a  (2)–(4)  bekezdésben foglaltak kivételével a  szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a  haszonbérleti szerződésben részes feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek az irányadók. (2) A szívességi földhasználat megszűnik a) a határozott időtartamú szerződés esetén az  időtartam lejártával, a  lejárat napján, határozatlan időtartamú szerződés esetén közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással, d) a határozatlan időtartamú szerződés esetén a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével, e tényhelyzet beálltát követő 30. napon. (3) A határozatlan időre kötött szerződés 60 napos felmondási idővel mondható fel. (4) A  határozott időtartamú szerződés azonnali hatályú felmondással való megszüntetésére – a  szerződő felek eltérő megállapodása hiányában – a  haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására vonatkozó szabályok az irányadók. x. fejezet a közös tulajdOnban álló földek használatának szabályaI 69. § (1) A  közös tulajdonban álló föld használatára, használatba adására – a  (2)  bekezdésben meghatározott eset kivételével – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában a  Ptk.-nak a  közös tulajdon használatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (2) A közös tulajdonban álló, a Földforgalmi törvény 2. § (3) bekezdésében meghatározott erdőnek minősülő földnek az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdőgazdálkodási haszonbérletbe adása esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt kell alkalmazni. (3) Ezen fejezet alkalmazásában a közös tulajdonban álló földön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonostárs alatt a haszonélvezőt is érteni kell. 70. § A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára, valamint a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület vagy annak egy meghatározott része használatának másik tulajdonostárs vagy harmadik személy részére történő átengedésére. E  jogosultság gyakorlása, valamint a  földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a  tulajdonostársak – a  71.  §-ban meghatározottak szerint – kötelesek a  közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő mértékű területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend). 71. § (1) A közös tulajdonban álló földön a 70. § szerinti használati rend kialakításához az e §-ban meghatározottak szerint valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntése szükséges. A  használati rendet a  használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni. (2) A  használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a  megállapodás időtartamát, vagy ha azt a tulajdonostársak határozatlan időre hozták létre, akkor ennek tényét. (3) A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek a részére a használati megosztásról szóló ajánlat vagy a tervezett megállapodás közlése a) nem lehetséges, mert aa) személye bizonytalan, vagy ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen; b) meghiúsul, mert a postai küldemény ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, vagy bb) átvételét megtagadta, vagy c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott. (4) A  (3)  bekezdés a)  pont aa)  alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a  tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy b) magánszemély esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az  ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg. (5) A  használati rend kialakítását kezdeményező tulajdonostársnak a  használati megosztásról szóló ajánlatot vagy tervezett megállapodást írásban, igazolt módon kell közölnie a  tulajdonostársakkal. Az  ajánlat vagy a  tervezett megállapodás elfogadására biztosított határidő nem lehet kevesebb 30 napnál. (6) A  használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni. A  megállapodást valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia, ide nem értve azt a  tulajdonostársat, akinek esetében a  használati megosztáshoz való hozzájárulást – a  (3)  bekezdésben foglaltak alapján, az  ott meghatározott valamely körülmény miatt – megadottnak kell tekinteni. A használati megosztásról szóló megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed. (7) A (6) bekezdésben meghatározott egységes okiratnak minősül az is, ha a használati megállapodás több példányban készül és az  egyes példányokat a  (6)  bekezdésben meghatározott tulajdonostársak (e fejezetben a  továbbiakban: a használati megállapodásban részes tulajdonostársak) külön-külön írják alá. (8) A  ha …