2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Vagyontv. - 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.6. - határozatlan ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról *  Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, a nemzet számára tartós értékként megőrzendőnek minősülő vagyon védelmét szolgáló vagyongazdálkodás kialakítása, az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, továbbá a tartós értéket nem képviselő és az állami feladatok ellátásához, valamint az állami vagyongazdálkodás céljaihoz nem illeszkedő vagyon értékesítésének biztosítása érdekében, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről, kivezetéséről az alábbi törvényt alkotja: *  I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § *  (1) *  E törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást. (2) *  E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül: a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, c) *  az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az állam tulajdonában lévő egyéb társasági részesedés, d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e) *  az állam tulajdonában álló a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti pénzügyi eszköz, f) *  azon országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, e közfeladata ellátása körében vagy ezzel összefüggésben, költségvetési forrásból készített, szerzői vagy szomszédos jogi védelmet élvező műhöz vagy teljesítményhez, különösen kép-, illetve hangfelvételhez kapcsolódó, felhasználási szerződés útján vagy a szerzői jogról szóló törvény alapján megszerzett felhasználási engedély, illetve vagyoni jog. (2a) *  A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés, a 3. § (2a) bekezdése, a 35. § (2a) bekezdése és a 71. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében terjed ki. (3) *  Külön törvény rendelkezik: a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról), b) *  a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. működéséről, c) *  a Nemzeti Földalapról. (4) *  Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) *  Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor – különösen a szabálysértési és büntetőeljárásban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon –, ide nem értve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 318. § (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott, állami tulajdonba került gépjárművet, valamint azt a vagyont, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a és 125/D. §-a szerinti eljárás útján kerül állami tulajdonba. (6) *  Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv – ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot –, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására. (6a) *  E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is). (7) *  E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra törvény vagy az állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. 2. § *  (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő – az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő – hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is). (1a) *  Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás elsődleges feladata az állami tulajdonból történő mielőbbi kikerülés biztosítása hatékony, célszerű, költségtakarékos, társadalmilag hasznos megoldásokkal, valamint az elsődleges feladat veszélyeztetése nélkül történő – a költségek csökkentését célzó – átmeneti hasznosítása. (2) *  A központi költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szerez meg. 3. § *  (1) *  A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként – ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. *  (1a) *  (2) *  A tulajdonosi jogokat a) *  a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett – ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), b) *  azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, az MNV Zrt. az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, c) *  d) *  a víziközmű-szolgáltató társaságok állami tulajdonú társasági részesedése felett – ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. (2a) *  E törvény felhatalmazása alapján – a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra – e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját a miniszter az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti személy kijelölésével határozhatja meg. (2b) *  (3) *  Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és az e törvény végrehajtási rendelete szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, továbbá arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult. A tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedés 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatására az MNV Zrt. meghatalmazást adhat a (2a) bekezdés szerint kijelölt tulajdonosi joggyakorló részére. (3a) *  Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat gyakorló személy ezen jogait az Nvtv. 8. § (7) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához. (3b) *  Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat a (3a) bekezdés szerinti személy gyakorolja, az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban fennálló állami részesedés átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére. (3c) *  Az állami részesedéssel működő gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján gyakorló személy – a 29. § (5) bekezdésére figyelemmel – az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti más személynek a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására szóló meghatalmazást nem adhat. (4) *  Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi. (5) *  Az a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, amely nem egyedileg meghatározott vagyoni kör tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat, a rábízott vagyon körében a miniszter jóváhagyásával köthet olyan megállapodást, amelynek eredményeként valamely vagyonelem könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben részt vevő tulajdonosi joggyakorlók együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás egyidejű megküldésével. (6) *  Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez nem szükséges a miniszter jóváhagyása, ha az érintett vagyonelem más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésére törvény rendelkezése alapján kerül sor. (7) *  4. § *  A miniszter az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj mértékét rendeletben állapítja meg. 5. § (1) *  Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. (2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. 5/A. § *  Az e törvény anyagi és eljárási szabályainak megsértésével kötött szerződés semmis. 5/B. § *  (1) Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel összefüggő tájékoztatást. (2) *  Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatásnak az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre, beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel. 5/C. § *  (1) Az állami tulajdonban álló a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb gyűjtemény (a továbbiakban e § alkalmazásában: közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény) olyan különálló dolgok összessége, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol és amelyek a forgalomban egységként szerepelnek. (1a) *  Az állam öröklése útján állami tulajdonba került, illetve kerülő, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerinti hagyaték egészét, vagy annak egymástól elkülönülő elemeit, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol, az MNV Zrt. hagyatéki gyűjteményként kezelheti (a továbbiakban: hagyatéki gyűjtemény). (2) *  A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény, illetve hagyatéki gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó, illetve hagyatéki gyűjteményt alkotó valamely állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról. II. Fejezet *  6–16. § *  III. Fejezet Az MNV Zrt. feladatai, jogállása, szervezete Az MNV Zrt. feladatai, jogállása 17. § *  (1) Az MNV Zrt.: a) *  előkészíti, illetve végrehajtja az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit, b) *  nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonról, valamint gondoskodik az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében létrehozott informatikai rendszer (a továbbiakban: adatszolgáltatási keretrendszer) és a 22/C. § (2) bekezdése szerinti Országleltár működtetéséről; c) a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja, d) *  a tulajdonosi ellenőrzési szabályzatában meghatározott rendszerességgel ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelőbizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja, e) *  az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – képviseli az államot, f) *  ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését, g) *  elektronikus árverési rendszert működtet, vezeti az árverezők elektronikus nyilvántartását és elektronikus árverési hirdetmény közzététele útján elektronikus árverési eljárást bonyolít le, h) az állami feladatok ellátása során a költségvetési szervek, illetve az egyéb, az állami vagyont használó természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére a működésükhöz szükséges állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat (üzemeltetés, beszerzés) nyújt, i) *  elektronikus bérleti licit rendszert működtet, vezeti az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartását, elektronikus bérleti hirdetmény közzététele útján, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami ingatlanok tekintetében elektronikus bérleti licit eljárást bonyolít le, valamint gondoskodik az e célra létrehozott informatikai rendszernek az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerinti működtetéséről, j) *  ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek értékesítésével, hasznosításával, kezelésével és a vagyonelemként átvett követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. (2) Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek. (3) *  Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatnak az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében az MNV Zrt. részére a rájuk bízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás). A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket. 18. § *  (1) *  Az MNV Zrt. az állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapszabályának elfogadása és módosítása a miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet. (2) *  Az MNV Zrt. alapítására és működésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni. (3) *  Az MNV Zrt. alapszabályát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 19. § *  (1) *  Az MNV Zrt.-ben az állam részvényesi jogait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg. (2) *  Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelőbizottság látja el. A Felügyelőbizottságra a Ptk. 3:124.–3:127. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (3) *  A Kormány az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év december 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek. Az MNV Zrt. szervezete Igazgatóság *  20. § *  (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el. (2) Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók. (3) Az Igazgatóság elnökévé, tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A 20/B. § rendelkezéseit az Igazgatóság elnöke és tagja esetében is megfelelően alkalmazni kell. (4) *  A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos irányelvekre vonatkozó javaslat kialakítása a miniszter részére, b) *  az állami vagyon elidegenítésével – ideértve a cserét is – kapcsolatos döntés, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke (könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, értékbecslés) eléri vagy meghaladja a nettó 500 millió forintot, c) döntés az állami vagyon b) pont alá nem tartozó hasznosításáról, illetve megterheléséről, ha az ügylet rendelkezésre álló értéke (aktualizált nyilvántartási érték, értékbecslés, ajánlati ár, szerződéses ár) eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, vagy – a központi költségvetési szervek javára történő hasznosítás kivételével – a hasznosítás határozott időtartamra szól és az meghaladja a 10 évet, d) *  döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakításáról, az állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha da) *  a társaság állami tulajdonú részesedése az Nvtv. 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés, vagy db) a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak – a Ptk. 3:230. § (1) bekezdése alapján – a többletjogok vonatkozásában, dc) a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot, e) – ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – döntés a zártkörű pályázat kiírásáról, vagy a versenyeztetés mellőzéséről, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot, f) gazdasági társaság alapítása, abban részesedés szerzése, átalakítása, megszüntetése, részére állami vagyon nem vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben az apport értéke meghaladja a 200 millió forintot, g) ingyenes vagyonátadásra vonatkozó javaslat kialakítása a döntéshozó részére, h) az éves költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel, döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról, i) *  az Áht. 45. §-a figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel, kölcsön, támogatás, pótbefizetés és tőkeemelés nyújtásáról, j) döntés a b) pontba nem tartozó kötelezettségvállalásokról, ha a kötelezettség mértéke, annak járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot, k) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, l) döntés az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadásáról, m) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése, n) *  a Felügyelőbizottság részére beszámoló készítése, o) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés 100 millió forint értékhatár felett, p) *  a miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével a vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása, q) *  döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási szerződés megkötéséről, valamint a megbízási szerződés szerinti megbízói előzetes engedélyek kiadásáról, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot, r) *  döntés ingatlan és ingóság ingyenes tulajdonba adásáról a 36. § (6)–(8) bekezdése szerinti esetekben. (5) Az Igazgatóság a (4) bekezdés alapján a hatáskörébe nem tartozó bármely ügyet magához vonhat. A (4) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörök jogosultjának megállapításához az értéket (ügyletértéket) vagyonelemenként kell figyelembe venni azzal, hogy amennyiben a döntés több vagyonelem együttes értékesítésére, hasznosítására irányul a döntési hatáskört a vagyonelemek, illetve az azokhoz kapcsolódó ügyletek együttes értéke alapján kell meghatározni. (6) *  Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti társasági jogi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (7) *  Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve. (8) A részvényesi jogokat gyakorló miniszter az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (9)–(10) bekezdésben foglalt felelősség alól. (9) *  Az Igazgatóság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az Igazgatóság tagjai – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapszabály, illetve a részvényesi jogokat gyakorló miniszter által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. (10) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott. (11) Az Igazgatóság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter dönt. (12) Az Igazgatóság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja. (13) Az Igazgatóság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el. (14) Az Igazgatóság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze. (15) Az Igazgatóság határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. (16) Az Igazgatóság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek az Igazgatóság működése során nincs helye. (17) Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok az ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak. (18) *  Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a miniszter, illetve képviselője és a Felügyelőbizottság tagja. Felügyelőbizottság *  20/A. § *  (1) *  Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelőbizottság végzi. (2) *  A Felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók. (3) Megszűnik a Felügyelőbizottság tagjának megbízatása: *  a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással. 20/B. § *  (1) *  A Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának – a kinevezését megelőzően az érintettnek – a miniszter részére hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy vele szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (2) *  Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerint előzetesen nem igazolja, hogy vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Felügyelőbizottság elnökévé, illetve tagjává nem nevezhető ki. (3) *  A Felügyelőbizottság tagját – megbízatása időtartama alatt – a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn. (4) *  Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyelőbizottság tagja igazolja, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti. (5) Ha a miniszter megállapítja, hogy a) *  a Felügyelőbizottság tagjával szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok fennáll, vagy b) *  a Felügyelőbizottság tagja az igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, a Felügyelőbizottság tagját visszahívja és intézkedik az új személy kinevezéséről. *  (6) A miniszter a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli a) *  a Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának jelölt személy, illetőleg b) *  a Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. 20/C. § *  (1) *  A Felügyelőbizottság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja. (2) *  A Felügyelőbizottság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el. (3) *  A Felügyelőbizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze. (4) *  A Felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. (5) *  A Felügyelőbizottság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Felügyelőbizottság működése során nincs helye. 20/D. § *  (1) *  A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a Felügyelőbizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak. (2) *  A Felügyelőbizottság ülésén állandó meghívottként – tanácskozási joggal – részt vesz az Igazgatóság elnöke, vagy az általa kijelölt tag. A Felügyelőbizottság ülésére továbbá meg kell hívni a miniszter képviselőjét és a vezérigazgatót. (3) *  A Felügyelőbizottság, illetve annak tagja a Felügyelőbizottság elnöke útján az Igazgatóságtól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az MNV Zrt. alapszabályában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. A Felügyelőbizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait – szükség esetén szakértők bevonásával – megvizsgálhatja. (4) *  Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. (5) *  Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az Igazgatóság, a vezérigazgató, illetve az MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, a részvényesi joggyakorló miniszter határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az állam vagy az MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek. (6) *  A Felügyelőbizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott. (7) *  A Felügyelőbizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelőbizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi. Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség *  20/E. § *  Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja. 20/F. § *  (1) Az Igazgatóság, illetőleg a Felügyelőbizottság tagja nem lehet *  a) *  országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, miniszter, polgármester, főpolgármester; b) aki büntetett előéletű; c) aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll; d) gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. (2) *  Az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja a Felügyelőbizottságnak. Az Igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai a Felügyelőbizottságnak. (3) *  Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az MNV Zrt.-vel nem köthet. (4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor. (5) *  Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt az államtól társasági részesedést szerzett. Az MNV Zrt. munkaszervezete *  20/G. § *  (1) *  Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapszabálya, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti. (2) *  Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben. (2a) *  Ha a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos, az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek tekintetében a miniszter tevékenységének ellátásában az MNV Zrt. közreműködik, az MNV Zrt. e körben végzett tevékenységéhez kapcsolódó jogügyletek tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az MNV Zrt.-t a miniszter képviseli harmadik személyekkel szemben. (3) *  A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek felett az alapvető munkáltatói jogokat – így a munkaviszony létesítését és megszüntetését, javadalmazás megállapítását – a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja. (4) *  Az MNV Zrt. munkavállalói – kivéve a vezérigazgató-helyetteseket – felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja. (5) *  Az MNV Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek a Felügyelőbizottság tagjai. 21. § *  (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – területi szervezeti egységei útján látja el. (2) *  Az MNV Zrt. alkalmazottaira a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai irányadók. (3) A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. (4) A 20/F. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell. (5) *  Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve a – közvetlenül vagy közvetetten – állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelőbizottsági tagot jelölni. Az MNV Zrt. gazdálkodása 22. § *  (1) Az MNV Zrt. rábízott állami vagyonnal való gazdálkodását el kell különíteni a saját vagyonával történő gazdálkodástól. (2) *  Az MNV Zrt. rábízott vagyonával való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel. (3) *  Az MNV Zrt. a) egyes értékesítési tranzakciók esetében – a tranzakció lezárásáig – a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár-kifizetések lebonyolítása céljából, továbbá b) a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál számlát vezethet. (4) *  A kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó forgóeszközök között kimutatott készletek értékvesztésének elszámolása során a különbözetet akkor kell jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot. 22/A. § *  (1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. (2) *  Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodása körében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet, kezességet, garanciát nem vállalhat. Az egységes állami vagyonnyilvántartáshoz és az Országleltár működtetéséhez kapcsolódó feladatok *  22/B. § *  (1) *  Az egységes állami vagyonnyilvántartás célja az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodási tevékenység támogatásának biztosítása. Az egységes állami vagyonnyilvántartás biztosítja az állami vagyon értékének megállapítását, valamint az állami vagyon változásainak folyamatos nyomon követését. Az egységes állami vagyonnyilvántartás tartalmaz valamennyi állami tulajdonú vagyonelemet, a tulajdonosi joggyakorló személyétől függetlenül. (2) *  Az MNV Zrt. az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében – e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon – jegyzéket vezet a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlókról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlók jegyzéke). (3) A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon a) regisztrálnak a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékébe a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül, b) teljesítik a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást a meghatározott adatszolgáltatási időszakban, c) elvégzik az MNV Zrt. által a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásban feltárt hibák, hiányosságok javítását és d) szerepeltetik a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásukban az MNV Zrt. által a vagyonelemek nyilvántartására rendszeresített Országleltár-azonosítókat. (4) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorlók következő adatait kezeli: a) a tulajdonosi joggyakorló neve, b) a tulajdonosi joggyakorló szervezet rövid neve, c) a tulajdonosi joggyakorló székhelye, d) a tulajdonosi joggyakorló szervezet adószáma, e) a tulajdonosi joggyakorló telefonszáma, f) a tulajdonosi joggyakorló értesítési e-mail-címe, g) a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének kezdete, h) a tulajdonosi joggyakorló szervezet képviselőjének és kapcsolattartójának ha) neve, hb) szervezeti egysége, hc) szervezeti beosztása, hd) telefonszáma és értesítési e-mail-címe. (5) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló, valamint képviselőjének és kapcsolattartójának személyes adatait a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – addig kezeli amíg a) az adott tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölése fennáll vagy b) a természetes személy az adott tulajdonosi joggyakorló képviselője vagy kapcsolattartója. (6) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének és kapcsolattartójának a (4) bekezdés h) pontjában meghatározott adatait archiválja és addig őrzi, ameddig a) a tulajdonosi joggyakorló által teljesített tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséhez, vagy b) a tulajdonosi joggyakorló és az MNV Zrt. által kötött szerződésben foglalt kötelezettségek érvényesítéséhez szükséges a tulajdonosi joggyakorló nevében a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást teljesítő képviselő vagy kapcsolattartó személyének megállapíthatósága. (7) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorló képviselője és kapcsolattartója személyes adatait a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének vagy kapcsolattartójának halála esetén további 5 évig – a későbbi ellenőrzés céljából – kezelheti. (8) A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során biztosítani kell az abban szereplő adatok megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során megismert adatok az e törvényben foglaltak szerint kezelhetőek. 22/C. § *  (1) Az egységes állami vagyonnyilvántartás teljessége, egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a tulajdonosi joggyakorlók az MNV Zrt.-vel együttműködnek és az adatszolgáltatást az adatszolgáltatási keretrendszer használatával teljesítik. (2) Az Országleltár az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok, társasági részesedések és egyéb ingó vagyonelemek tekintetében – kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – az egységes állami vagyonnyilvántartás adatait – egy adott időpontra vonatkoztatva, egységes szerkezetben, mennyiségben és értékben – teszi hozzáférhetővé, amely adatok az Országleltár honlapján keresztül bárki számára ingyenesen elérhetőek. (3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl az Országleltár honlapján közzéteszi azon tulajdonosi joggyakorlók listáját, amelyek a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségüknek az adatszolgáltatási keretrendszerben nem tettek eleget a jogszabályban meghatározott határnapig. Ha a tulajdonosi joggyakorló az adatszolgáltatási kötelezettségének utólag eleget tesz, az MNV Zrt. – az érintett tulajdonosi joggyakorló törlésével – haladéktalanul intézkedik a közzétett lista aktualizálásáról. (4) A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítése érdekében köteles az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét az MNV Zrt.-vel – a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül – közölni. A tulajdonosi joggyakorló a tárhelyet vagy az elektronikus elérhetőséget érintő változásokról azok bekövetkezését követő öt napon belül tájékoztatja az MNV Zrt.-t. (5) Ha valamely tulajdonosi joggyakorló megszűnésére vagy tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének megszüntetésére a tárgyévi adatszolgáltatási határnapot megelőzően kerül sor, az érintett tulajdonosi joggyakorló – az MNV Zrt. által meghatározott módon – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőben teljesíti a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást. IV. Fejezet Az állami vagyonnal való gazdálkodás 23. § (1) *  Az állami vagyonnal a tulajdonosi joggyakorló a) maga gazdálkodik, b) szerződés – így különösen bérlet, haszonbérlet, megbízás – alapján hasznosításra átengedi, vagy vagyonkezelésbe, haszonélvezetbe adja, c) egyoldalú nyilatkozatával – a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében – központi költségvetési szerv használatába adja. (2) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése. (3) *  A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely – az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva – az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb. (4) *  Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás, vagy lefolytatott bérleti licit eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, a bérleti licit hirdetménytől, valamint a nyertes pályázattól, a nyertes ajánlattól eltérő tartalommal nem köthető meg. 24. § (1) *  Állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási – szerződés – a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül – nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. *  (2) *  Mellőzhető a versenyeztetés: a) *  az Nvtv. 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá b) ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja, c) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, d) *  ha a határozott időre kötendő szerződés tartama az egy évet nem haladja meg, e) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről, *  f) *  ha az ingatlan hasznosítása az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog – így különösen bányászati jog – gyakorlásához szükséges, vagy azt segíti elő, g) *  ingóságok hasznosítása esetén, ha azok együttes forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg, h) *  ha a hasznosítással érintett terület nagysága az 50 négyzetmétert nem haladja meg. (2a) *  A (2) bekezdés d) pontja alapján versenyeztetés mellőzésével megkötött szerződés nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű szerződés a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával – a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – nem köthető. (2b) *  A (2a) bekezdéstől eltérően ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával új határozott idejű szerződés köthető, amennyiben a hasznosítás célja természeténél fogva időszakos jellegű, rövid távú használat – így különösen rendezvények tartásának – biztosítása és az új szerződés időtartama a 30 napot nem haladja meg. (3) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos – a 23. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő – hasznosítása. (4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon – a pályázati felhívás megküldésével – legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre. (5) *  Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását – amennyiben erre a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződése lehetőséget ad – bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi. (6) Amennyiben az állami vagyon használatára irányuló valamely szerződés vételi jogot is biztosít a használati jog jogosultja számára, akkor a használati jog átengedése az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint történhet. 24/A. § *  (1) Az MNV Zrt. az általa közvetlenül hasznosított állami ingatlanok bérbeadására irányuló versenyeztetési eljárást az ingatlanokra vonatkozóan elektronikus licitálási lehetőséget biztosító elektronikus bérleti licit rendszeren is lebonyolíthatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus bérleti licit rendszeren lefolytatott elektronikus bérleti licit eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános versenyeztetés útján kötött szerződésnek minősül. (3) Az elektronikus bérleti licit eljárásban kizárólag olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, aki szerepel az MNV Zrt. által – a 17. § (1) bekezdés i) pontja szerint – vezetett elektronikus nyilvántartásban és nem áll az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kizárás hatálya alatt. Az elektronikus nyilvántartásba bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy ezek képviselője kérheti a felvételét, aki a) megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, és b) a bérleti licit rendszer használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban és az adatkezelési szabályzatban foglaltakat elfogadta. 25. § (1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c) *  az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik; d) *  az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű: da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény; e) *  gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta; f) *  állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták. (2) *  Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, vagy a szerződő fél a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (3) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat. (4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. 25/A. § *  (1) *  Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötését megelőzően a szerződő fél azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, hatósági bizonyítvánnyal igazolja a tulajdonosi joggyakorló részére. Ha a szerződő fél nem igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, vele az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető. (2) *  A szerződés érvényességének időtartama alatt a tulajdonosi joggyakorló a szerződő felet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fenn áll-e. Ha a szerződő fél igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a tulajdonosi joggyakorló az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (3) *  A tulajdonosi joggyakorló a) az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megkötéséről meghozott döntés időpontjáig, b) *  a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megszűnéséig kezeli. (4) *  Az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik azon jogi személyekre, amelyekre a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény hatálya nem terjed ki. 25/B. § *  Az országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, a nem állami forrásból készített szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában felhasználási szerződés keretében ingyenes felhasználási engedély adható az állam részére. 26. § *  (1) *  Az országos törzshálózati, valamint az e körbe nem tartozó vasúti pályát és tartozékait magába foglaló, állami tulajdonban álló pályahálózat ingatlanainak, ingóságainak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott működtetése érdekében kötött szerződés alapján létrejövő jogviszonyokban e törvény és végrehajtási rendelete vagyonkezelési szerződésekre irányadó elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján létrejövő, ingatlanra vonatkozó működtetési jogot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. (3) *  A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető, az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (4) *  Az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti működtetési jog jogosultja részére átengedett állami vagyoni körbe tartozó ingó és ingatlan vagyonelemek tekintetében – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – e törvénynek és végrehajtási rendeletének az államháztartáson kívüli egyéb vagyonkezelőkre vonatkozó számviteli elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni. A vagyonkezelés szabályai 27. § (1) *  Az állami vagyonra vonatkozóan a tulajdonosi joggyakorló kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. (2) *  A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. (2a) *  A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével – köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (2b) *  A központi költségvetési szervnek nem minősülő, közfeladatot is ellátó vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség alól mentesítheti. (3) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. (4) *  (5) A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (6) *  A vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni. (7) *  A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek kivételével – a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség). (8) *  Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó, továbbá a közfeladathoz vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosító vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A vagyonkezelő – alapfeladattól vagy főtevékenységétől függetlenül – e törvény erejénél fogva mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól azon ingatlan és ingó vagyonelemek tekintetében, amelyek közfeladat-ellátási kötelezettség teljesítése érdekében állnak a vagyonkezelésében. A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat. (9) *  A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli, (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben, vagy – ha a vagyonkezelési szerződés megszűnésére figyelemmel az már nem lehetséges – az elszámolási szerződésben kell rögzíteni. (10) *  Amennyiben a vagyonkezelői jog törvényi kijelölés útján, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül jön létre, úgy a vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe került állami vagyont – a törvényi kijelölés alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén – nyilvántartásba venni, és arról e törvény végrehajtási rendelete szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére. (11) *  Amennyiben a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelőnek a vagyonkezelt állami vagyon tulajdonosi joggyakorló részére történő átadásával összefüggésben általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, annak összegét az MNV Zrt. – a Kormány nyilvános határozatában foglalt döntése esetén – megtéríti. 27/A. § *  (1) Amennyiben a Kormány valamely központi költségvetési szerv állami feladatainak 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban e paragrafus alkalmazásában: gazdasági társaság) általi átvételéről kormányrendelettel dönt akként, hogy a gazdasági társaság jogutódja a központi költségvetési szervnek az általa ellátott közfeladat és a közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyon – ideértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket is – vonatkozásában, úgy a vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyra vonatkozóan a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyon vonatkozásában a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga a jogutódlás időpontját megelőző napon megszűnik, és az (1) bekezdésben meghatározott vagyon a jogutódlás napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 27. § (7) bekezdésében előírt visszapótlási kötelezettség teljesítése nélkül a jogutód gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A központi költségvetési szerv által az (1) bekezdés szerinti …