290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011

290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Kormány az 1. § a), c), e), l) és m) pontja, 42–61. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés m) pontjában, az 1. § d) pontja, 39–41. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés f) pontjában, az 1. § n) pontja. 23–36. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában, az 1. § f)–i) pontja, 62–70. §, 86. § (1) bekezdés a) pont tekintetében az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, és a gazdasági, anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény 43. § (1) bekezdés b) pontjában, a 2–15. §, 22. § 24. §, 25. §, 27. §, 37. §, 38. §, és 86. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában, a 16–18. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, a 19–21. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés o) pontjában, az 1. § k) pontja, a 40. §, a 41. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés d) pontjában, a 71–83. §, 86. § (1) bekezdés b) pont tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés c) pontjában, a 86. § (2) bekezdés a) pont, a 87. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés h) pontjában, a 90. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés j) pontjában, a 86. § (2) bekezdés b) pont tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 13. pontjában, a 89. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés l) pontjában, a 91. § tekintetében a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 39. § a) pontjában, a 92. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének m) pontjában, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva, a 86. § (3) bekezdés tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában a) hivatali kapu: a központi elektronikus szolgáltató rendszer hitelesített elektronikus dokumentum- és üzenetkezelő része, b) honvédelmi igazgatás: a védelmi igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják a a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 1. § (3) bekezdésében meghatározottak honvédelemre való felkészítésével, az országvédelemmel, és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat, c) igénybevétel: az igénybevevő által a honvédelmi érdek kielégítése céljából kijelölt ingatlan, technikai eszköz és más ingóság birtokbavétele, illetve a szolgáltatás használatba vétele, d) infokommunikációs rendszer: a K–600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer, amely a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeit, valamint a védelmi igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal informatikai támogatását biztosító hírközlési és informatikai rendszer, e) központi elektronikus szolgáltató rendszer: elektronikus közszolgáltatás, amely magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit; biztosítja az ügyfelek, a hivatalok, a szervezetek számára az elektronikus ügyfélkapu, a hivatali kapu, és a cégkapu létesítésének lehetőségét, f) meghagyásba bevont szerv: a honvédelmi feladatok ellátásában közreműködő, az 1. mellékletben meghatározott, továbbá a megyei, fővárosi védelmi bizottság által egyedileg, határozattal kijelölt szerv, g) meghagyási jegyzék: a 2. melléklet szerinti, a meghagyásba bevont szerv megnevezését, meghagyási kategóriáját, székhelyét, telephelyét, illetve fióktelepének pontos címét, a meghagyással kapcsolatos feladatok elvégzéséért felelős személy nevét és elérhetőségét tartalmazó jegyzék, h) meghagyási névjegyzék: a 3. melléklet szerinti, a meghagyásba bevont szerv megnevezését, meghagyási kategóriáját, székhelyét, a meghagyással kapcsolatos feladatok elvégzéséért felelős személy nevét és elérhetőségét, továbbá a meghagyással érintett munkakör megnevezését, valamint a munkakört betöltő hadköteles személyazonosító adatait tartalmazó jegyzék, i) munkakör: a honvédelem irányításához, vezetéséhez, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, valamint a gazdaság működőképességének biztosításához, a honvédelmi, a rendvédelmi feladatok megvalósulásához, a hadiipari termeléshez, a legfontosabb lakosság ellátási feladatokhoz nélkülözhetetlen munkakör, beosztás, j) Magyar Honvédség Vezetési Információs Rendszere: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózatát magába foglaló, vezetési és irányítási feladatok érdekében üzemeltett honvédelmi célú híradó, informatikai és információvédelmi rendszer, k) polgári veszélyhelyzeti tervezés: a védelmi igazgatás rendszerében megvalósuló közös civil-katonai tervezési rendszer a kormányzás folyamatos biztosítása, a lakosság és az anyagi javak védelme, a nemzetgazdaság működőképességének fenntartása, a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a szövetségi műveletek polgári támogatása, továbbá a hatóságok katonai erőkkel és eszközökkel történő segítése érdekében, l) szolgáltatásra kötelezett: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelyet a honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében egyedi hatósági határozat szolgáltatás teljesítésére, vagy szolgáltatás igénybevételének tűrésére, valamely tevékenységtől való tartózkodásra, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre vagy adatszolgáltatásra kötelez, m) üzemi szolgáltatás: közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosító közüzem szolgáltatása, n) védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer, amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység; magában foglalja a különleges jogrendre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét. II. FEJEZET A HONVÉDELEM ÁGAZATI IRÁNYÍTÁSA, A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE 1. A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatásköre 2. § (1) A honvédelmi miniszter a Kormány honvédelemért felelős tagja. (2) A honvédelemért felelős miniszter az ország honvédelmi feladatainak irányításáért viselt felelőssége körében a) jóváhagyásra a köztársasági elnök elé terjeszti az ország fegyveres védelmi tervét, jóváhagyja a Honvédség különleges jogrendi feladatai tervezésének és vezetésének rendjét, b) összehangolja a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését, c) összehangolja a szövetséges fegyveres erőkkel történő kollektív védelmi tervezést és haderőfejlesztést, d) együttműködik az illetékes miniszterekkel a honvédelmi feladatok végrehajtásában, e) meghatározza a Honvédelmi Tanács, és a Kormány speciális működési feltételei biztosításával kapcsolatos feladatokat, az ehhez szükséges infrastruktúra és infokommunikációs rendszer követelményeit, f) meghatározza a területi és a helyi védelmi igazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi igazgatási feladatait, felügyeli azok tevékenységét, g) rendelettel és a Honvédség vonatkozásában normatív utasítással szabályozza a más állami szerv feladatkörébe nem tartozó honvédelmi feladatok végrehajtását, h) részt vesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói irányítását közösen ellátó Fenntartói Testület tevékenységében, i) koordinálja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer működtetésében résztvevő szervek ezzel kapcsolatos tevékenységét, j) jóváhagyja a megyei, fővárosi védelmi bizottságok honvédelmi igazgatással kapcsolatos ellenőrzésének rendjét, k) felelős a Honvédség működését és a honvédelmi érdek érvényesítését szolgáló kritikus infrastruktúra elemeinek azonosításáért, védelmi intézményrendszerének honvédelmi ágazaton belüli kialakításáért, a kritikus infrastruktúra elemei horizontális kritériumainak meghatározásáért, l) felelős a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése körében a honvédelmi érdek érvényesítéséért, az ágazati szabályok meghatározásáért és feladatok végrehajtásáért, m) gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés katonai feladatainak koordinálásáról, n) felelős a központi államigazgatási szervek, a területi és a helyi közigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi igazgatási feladatainak meghatározásáért és végrehajtásának ellenőrzéséért. (3) A honvédelemért felelős miniszter előkészíti a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényt, és annak végrehajtási jogszabályait, b) az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, és a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló törvényt, és annak végrehajtási c) a Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állománya jogállását szabályozó törvényt és annak végrehajtási jogszabályait, d) a honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek jogállását szabályozó törvényt, és annak végrehajtási jogszabályait, e) a hadköteles katonák jogállását szabályozó törvényt, és annak végrehajtási jogszabályait, f) a hadigondozásról szóló törvényt, és annak végrehajtási jogszabályait, g) a Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozatot, h) a biztonság- és védelempolitika alapelveiről szóló országgyűlési határozatot, i) a főbb haditechnikai eszközökről szóló országgyűlési határozatot, j) a honvédelmi politika megvalósulásáról szóló országgyűlési jelentést, k) a nemzeti katonai stratégiát, l) a lakosságnak, az anyagi javaknak és a közigazgatásnak Magyarország fegyveres védelme felkészítésére vonatkozó döntéseket, m) a központi államigazgatási szervek honvédelmi feladatainak meghatározására vonatkozó kormánydöntéseket, n) a nemzetközi szerződésben vállalt katonai kötelezettség teljesítésére vonatkozó kormánydöntéseket. (4) A honvédelemért felelős miniszter az érintett miniszterekkel együttműködik a) a katasztrófavédelemre, b) a polgári védelemre, c) a légi közlekedésre, d) a honvédelmi munkakötelezettségre, e) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, f) a nemzetgazdaság védelmi felkészítésére és mozgósítására vonatkozó jogszabályok előkészítésében. (5) A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség irányításáért és vezetéséért viselt felelőssége körében a) szabályozza aa) a Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét, ab) a Honvédség béke, veszélyhelyzet, szükségállapot és váratlan támadás idején történő kiegészítésének, továbbá rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet kihirdetése esetén a Honvédség hadkötelesekkel történő kiegészítésének rendjét és feladatait, ac) a Honvédség felkészítésének követelményeit, a felkészítés és a kiképzés rendjét, ad) a Honvédség gazdálkodását, a Honvédség vagyonkezelésében lévő ingatlanok és ingók vagyongazdálkodását, ae) a személyügyi hatásköröket és azok gyakorlásának módját, af) a Honvédség logisztikai, pénzügyi, egészségügyi, igazgatási és jogi tevékenységét, ag) a személyi állomány élet-, szolgálati és munkakörülményeivel összefüggő juttatásokat, költségtérítéseket, kedvezményeket, támogatásokat, szociális juttatásokat, a laktanyai elhelyezést, a lakhatást elősegítő ellátások jogosultjainak körét, feltételeit és rendjét, ah) a Honvédség személyi állománya tekintetében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a munkabalesetek és a szolgálattal összefüggő megbetegedések megelőzése érdekében és a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, a baleseti veszélyt jelentő rendellenességek bejelentését, kivizsgálását, nyilvántartását, ai) a Honvédség tevékenységével, diszlokációjával kapcsolatban a természetes és épített környezet védelmét, aj) a honvédelmi hatósági, szakhatósági eljárások díjait, ak) Magyarország területének a Honvédség légvédelmi készenléti erőivel történő oltalmazását, al) a Honvédség közreműködésének rendjét a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában, b) meghatározza a Honvédség vezetési szintjeit, c) dönt a Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működési feltételeinek megteremtéséhez szükséges infrastruktúra és infokommunikációs rendszer kialakításáról, fenntartásáról, d) a Kormány döntése alapján intézkedik a Honvédség egésze készenlétének fokozására, és az egyes katonai szervezetek készenlétének fokozására, e) dönt a Honvédség létszámára, állományarányaira, szervezetére, felszerelésére, az ország területének védelmi célú előkészítésére vonatkozó javaslatokról, gondoskodik azok végrehajtásáról, f) megállapítja a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési hálózat, híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások, a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosítása érdekében szükséges együttműködés feladatait és rendjét, g) megállapítja a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai kötelezettségeket, gondoskodik azok végrehajtásáról, h) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények előkészítéséről és végrehajtásáról, i) meghatározza a Honvédség ellenőrzésének rendszerét, j) meghatározza a Honvédség híradással és informatikai fejlesztésével kapcsolatos feladatait, kiadja azok tervezésére, szervezésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, gondoskodik az adatok és információk védelméről, ellátja az MH kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózat hálózatgazdai feladatait, k) meghatározza a hadtudományi kutatás-fejlesztés irányait és rendjét, l) meghatározza a Honvédség minőségügyi intézményrendszerére és annak működésére vonatkozó követelményeket, m) együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és az érintett miniszterekkel a katonai szabványosítás irányainak meghatározásában, a katonai szabványok kidolgozásában, n) gondoskodik a személyi állomány érdekeinek védelméről, együttműködik a személyi állomány által létrehozott társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, o) irányítja a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalát (a továbbiakban: HM VH), p) jóváhagyja a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság Szervezeti és Működési Szabályzatát, q) ellátja a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben megállapított egyéb feladatait. (6) A honvédelemért felelős miniszter a) a hazai fejlesztések tervezéséhez igényeket támaszt, és – személyes adatnak nem minősülő – adatokat szolgáltat az érintett minisztereknek, együttműködik velük a kormányzati hadiipari fejlesztésekben, biztosítja a hazai termelők és fejlesztők beszállításokban való részvételét, b) személyes adatnak nem minősülő adatot szolgáltat a nemzetgazdaság különleges jogrendben történő működése tervezéséhez a gazdaságfelkészítési rendszerbe bevont tervező szervek számára. 3. § A honvédelemi minisztert a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 37. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a külügyminiszter helyettesíti. 2. A parlamenti államtitkár feladat- és hatásköre 4. § A parlamenti államtitkár – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – részt vesz a Honvédség vezetésében és irányításában. 3. A közigazgatási államtitkár feladat- és hatásköre 5. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára irányítja a hatáskörébe utalt, a honvédelmért felelős miniszternek alárendelt szervezeteket. (2) Valamennyi döntési javaslatot és előterjesztést a közigazgatási államtitkár útján kell a honvédelemért felelős miniszter elé terjeszteni. (3) A közigazgatási államtitkár hivatali felettese a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezete, és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek személyi állományának. 6. § (1) A közigazgatási államtitkár irányítja a) a honvédelmi igazgatás kormányzati és közigazgatási feladatainak tervezését, szervezését, végrehajtását, b) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek és a hatáskörébe tartozó belső rendelkezések tervezeteinek előkészítését, a kormány-előterjesztések kidolgozását, c) a jogi és igazgatási tevékenységgel összefüggő felső szintű feladatok végrehajtását, d) a honvédelemi tárca létszámkereteinek és a személyi állomány összetételének meghatározásával kapcsolatos döntések előkészítését, e) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium munkaterveinek előkészítését, f) a védelmi igazgatási szervezetrendszer és a gazdaság különleges jogrendi működésével kapcsolatos honvédelmi követelményeket és felkészítési feladatokat meghatározó terv kidolgozását, g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium felelősségi körébe tartozó, a különleges jogrendben bevezetendő rendkívüli intézkedések tervezeteinek előkészítését, h) a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszerrel kapcsolatos döntések előkészítését, i) a szövetségi kollektív védelmi tervezésben és haderőfejlesztésben érintett állami szervek feladatainak megállapítására irányuló döntések előkészítését, a NATO haderőfejlesztési javaslataira vonatkozó nemzeti álláspontok, és a képességfelmérés kérdéseire adandó nemzeti válaszok kidolgozását, j) a tárcaszintű védelmi tervezési rendszer működtetését, k) a tárca informatikai és információvédelmi stratégiájának és a kormányzati informatikai stratégiájából adódó feladatainak kidolgozását, l) a NATO Biztonsági Beruházási Programjával összefüggő programok kidolgozását, az azokkal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítését, végrehajtását, m) a vagyonkezelésben és vagyongazdálkodásban résztvevő szervezetek tevékenységét, n) az illetmény-, szociális- és lakáspolitika elveinek, ösztönzési és kompenzációs rendszere humánpolitikai szempontjainak kidolgozását, a hosszú távú humánpolitikai intézkedések kidolgozását és végrehajtását, a személyügyi tevékenység végrehajtásának tervezését, o) a környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi feladatok végrehajtását, ellenőrzését, p) a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer feladatkörébe utalt részeit, szakirányítja a Honvéd Vezérkar főnökének katasztrófavédelmi tevékenységét, a tárca katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtását, q) a katonai minőségüggyel és szabványosítással kapcsolatos döntés-előkészítést és végrehajtást, r) az ifjúságpolitikával, az esélyegyenlőséggel, a nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel összefüggő ágazati feladatok végrehajtását, s) a nemzetközi kötelezettségvállalással kapcsolatos javaslatok előkészítését, a végrehajtás tervezését, t) a felsőoktatásra, a közoktatásra, valamint a szakképzésre vonatkozó jogszabályokból eredő döntések előkészítését és végrehajtását, u) az iratkezelési, ügyviteli és informatikai, információvédelmi tevékenységet, v) a Honvédség logisztikai rendszerét, w) a kommunikációs stratégia és irányelv kidolgozását, végrehajtását, a külső kommunikációs tevékenység tervezését, végzését. (2) A közigazgatási államtitkár kiadja a) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezet részletes erőforrás tervezési keretszámait, b) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium mint intézmény működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban vagy normatív utasításban nem szabályozott kérdéseket, megállapítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium mint intézmény gazdálkodásának általános szabályait, az éves gazdálkodási intézkedést, c) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium mint intézmény fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási feladatokra vonatkozó belső szabályzatot, d) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium mint intézmény operatív belső kontrolljainak kialakításáról, működtetéséről, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, a kockázatkezelésről szóló szakutasítást, e) a tudományos kutatásra vonatkozó követelményeket, f) a rekonverzióval kapcsolatos ágazati feladatokat, g) a humán szakanyaggal történő ellátás alapelveit, h) a szociális mentális és pszichológiai problémák kezelésének követelményét, feladatait, i) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium objektumaiban közös elhelyezésben lévő szervek, szervezetek elhelyezésének rendjét, j) a szolgálati viszonyban állók, a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak hazai és külföldi felsőoktatási intézmények nappali tagozatára, alap- és továbbképzést folytató intézményekbe, nyelvtanfolyamokra, a külföldi iskolarendszeren kívüli tanfolyamokra történő beiskolázás feltételeit. 4. A helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörei 7. § (1) A helyettes államtitkárok felterjesztik a feladat- és hatáskörükbe tartozó szakmai döntések tervezeteit a közigazgatási államtitkár, vagy annak útján a honvédelemért felelős miniszter részére. (2) A helyettes államtitkárok hivatali feletteseik a közvetlen alárendeltségükbe tartozó szervezetek személyi állományának. (3) A helyettes államtitkárok szakmai feletteseik a feladat- és hatáskörükbe tartozó szakterületeken tevékenykedő személyi állománynak. 8. § (1) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár felel a) a jogi, jogi képviseleti, b) az igazgatási, c) a hatósági és szakhatósági munka megszervezéséhez szükséges, d) az ügyfélszolgálati, e) a honvédelmi érdek érvényesítése kapcsán szükségessé váló területrendezési és területfejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakmai döntések előkészítéséért, a feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozataláért. (2) A védelempolitikáért és a védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár felel a) a védelempolitikai, b) a védelmi tervezési, c) az euro-atlanti együttműködési, d) a nemzetközi válságkezelési, a békefenntartási, e) a két- és többoldalú nemzetközi együttműködési, f) a NATO és az Európai Unió keretében vállalt haderőfejlesztési, g) a hagyományos fegyverek korlátozásával, a leszereléssel, a fegyverzetcsökkentéssel, a fegyverzetellenőrzéssel és non-proliferációval kapcsolatos, h) a nemzetközi terrorizmussal szembeni együttműködéssel kapcsolatos szakmai döntések előkészítéséért, a feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozataláért. (3) A védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár felel a) a honvédelemért felelős minisztérium költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, b) vagyonfelügyeleti és lakhatás-támogatás felügyeleti, c) logisztikai, d) infrastrukturális, e) erőforrás-tervezési, f) kontrolling, g) hadfelszerelés-fejlesztési, haditechnikai, kutatás-fejlesztési, h) katonai szabványosítási és katonai minőségügyi, i) biztonsági beruházási, j) környezetvédelmi és természetvédelmi, k) NATO és EU nemzeti fegyverzeti igazgatói, l) a nemzetgazdaság védelmi felkészítésének feladataival kapcsolatos, m) a belső kontroll rendszer kialakításával kapcsolatos döntések szakmai előkészítéséért, a feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozataláért. 5. A Honvéd Vezérkar főnöke feladat- és hatásköre 9. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke a honvédelemért felelős miniszter legfőbb katonai tanácsadója. (2) A Honvéd Vezérkar főnökét a honvédelemért felelős minisztériumon belül a feladat- és hatáskörét érintő döntések előkészítése során a közigazgatási államtitkárral azonos egyeztetési jogok illetik meg. (3) A Honvéd Vezérkar főnöke előterjesztést és döntési javaslatot csak a közigazgatási államtitkát útján terjeszthet a honvédelemért felelős miniszter elé. (4) A Honvéd Vezérkar főnöke a közigazgatási államtitkár alárendeltsége tartozó, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi szerv, valamint e szervezetek állományában szolgálatot teljesítő katonák vonatkozásában szolgálati elöljárói jogkörében – jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezése kivételével – kizárólag az általános katonai fegyelem fenntartásával összefüggésben járhat el. E szervek és szervezetek feladat- és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatban az ott szolgálatot teljesítő katonák részére utasítást, parancsot nem adhat. 10. § A Honvéd Vezérkar főnöke felelős a Honvédség általános katonai szakterületei, ennek keretében a) a Honvédség alkalmazása, b) a készenlét fenntartása és fokozása, c) a Honvédség kiegészítése, d) a hadrafoghatóság, e) a kiképzés, a felkészítés és a katonai fegyelem szakirányítási feladatainak ellátásáért. 11. § A Honvéd Vezérkar főnöke a) kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, a Honvédség különleges jogrendi feladatai tervezésének és vezetésének rendjét, b) kidolgozza a Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét, gondoskodik annak végrehajtásáról, ellenőrzi a készenlét fokozását, c) tervezi és vezeti a Honvédség béke időszaki, veszélyhelyzeti, szükségállapoti és váratlan támadás időszakában történő kiegészítését, a megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban a Honvédség hadkiegészítését, d) kidolgozza a Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét, gondoskodik annak végrehajtásáról, e) javaslatot tesz a Honvédség fejlesztésére, létszámára, állományarányaira, szervezetére, felszerelésére, a békeidejű működéshez a normákon alapuló, vagy szükséges erőforrásokra, az ország területének védelmi célú előkészítésére, f) közreműködik a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési hálózat, a híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások, a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek, valamint az energetikai hálózatok elemei közül a kritikus infrastruktúra elemként kijelöltek működőképességének biztosításában, g) tervezi és szervezi a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek teljesítését, h) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Honvédséget, i) intézkedik az ország területének légvédelmi készenléti erőkkel való oltalmazására, j) a szakirányítás által megállapított keretek között vezeti a Honvédség fogyasztói logisztikai rendszerét, tervezi és szervezi a katonai szervezetek logisztikai és egészségügyi biztosítását, javaslatokat tesz a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeinek biztosítására, k) gyakorolja a jogszabályban részére megállapított személyügyi hatásköröket, l) irányítja és felügyeli a híradó, informatikai és információvédelmi stratégia, és szolgáltatási rendszer kialakítását, a Magyar Honvédség Vezetési Információs Rendszere tervezését, fejlesztését, a szolgáltatások folyamatos biztosítását, üzemeltetését, fenntartását, m) a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján felelős a Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere működési feltételei biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az ehhez szükséges infrastruktúra és infokommunikációs rendszer üzemeltetéséért, n) jóváhagyja a közvetlenül neki alárendelt katonai szervezetek Szervezeti és Működési Szabályzatát, o) irányítja a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer feladatkörébe utalt részeit, p) gyakorolja a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és a honvédelemért felelős miniszter által részére megállapított egyéb feladat- és hatásköröket. 12. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke feladatait a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese közreműködésével látja el, aki akadályoztatása esetén őt teljes jogkörrel helyettesíti. (2) A Honvéd Vezérkar főnökének helyettesét a honvédelemért felelős minisztériumon belül a feladat- és hatáskörét érintő döntések előkészítése során a helyettes államtitkárral azonos egyeztetési jogok illetik meg. (3) A Honvéd Vezérkar főnökének helyettese szolgálati elöljárója a Honvéd Vezérkar főnökének alárendelt szervek és szervezetek állományába tartozó katonáknak. 6. A Magyar Honvédség középszintű vezető szerve 13. § (1) A Honvédség középszintű vezető szerve a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság. (2) A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság – a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlenül alárendelt katonai szervezetek kivételével – vezeti a katonai szervezetek tevékenységét. (3) A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka jóváhagyja a neki alárendelt katonai szervezetek Szervezeti és Működési Szabályzatát. E jogkörét másra nem ruházhatja át. 7. A szolgálati elöljárók, hivatali felettesek, szakmai elöljárók, szakmai felettesek 14. § (1) A Honvédségnél szolgálati elöljárói és hivatali felettesi, szakmai elöljárói és szakmai felettesi rendszer érvényesül. (2) A katonai szolgálati viszonyban álló vezető a katonai szolgálati viszonyban álló alárendelteknek szolgálati elöljárója vagy szakmai elöljárója, a más jogviszonyban állóknak hivatali felettese vagy szakmai felettese. (3) A nem katonai szolgálati viszonyban álló vezető alárendeltjeinek hivatali felettese vagy szakmai felettese. (4) A szakmai felettes vagy szakmai elöljáró a szakirányítási döntések előkészítése során a) a feladatkörébe tartozó információkat ad és kér, b) előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, belső rendelkezéseket, egyéb döntéseket, c) véleményezési jogot gyakorol, d) ellenőrzi a szakterületéhez tartozó szakmai szervezetek tevékenységét, valamint – a honvédelemért felelős miniszter megbízása alapján – az alárendelt katonai szervezetek parancsnokainak és más szolgálati elöljáróinak szakmai tevékenységét, e) az általa irányított tevékenység egységes gyakorlatának kialakítása érdekében dönt a végrehajtás során felmerült vitás kérdésekben, szakmai állásfoglalás kiadásával biztosítja az egységes végrehajtást. 8. A Magyar Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működési feltételei 15. § (1) A Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működési feltételeit akkor kell biztosítani, ha a döntéshozatal feltételei, az irányítási és vezetési rendszer működése béke időszaki rendben nem biztosítható, vagy a béke időszaki vezetési objektum veszélyeztetettsége olyan mértékű, hogy az irányítás és vezetés feltételei nem biztosíthatók. Ilyen esetben a Honvédség stratégiai és műveleti szintű vezetési elemei a béke időszaki objektumtól eltérő helyen működnek, ahol biztosítani kell az irányítás és vezetés biztonsági feltételeit. (2) A Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működésének infokommunikációs támogatását a Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózatának rendszerei, továbbá bérelt rendszerek biztosítják. III. FEJEZET A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 9. Az irányítás és vezetés rendje 16. § (1) A Kormány a honvédelmi feladatok végrehajtására sajátos irányítási és vezetési rendszert működtet, melynek részei a) a központi államigazgatási szervek, az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével, b) a területi és helyi védelmi igazgatási szervek, c) a honvédelmi felkészítés egyes feladataiban részt vevők, d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 28–30. §-a alapján létrehozott szervek. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveknél honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet kell kijelölni. 17. § A HM VH előkészíti a Hvt. 21. § (1) bekezdés e), f), g) és h) pontjai, valamint a 2. § (2) bekezdés b), e), f), i), j), k), m) és n) pontja, valamint (3) bekezdés l) és m) pontja szerinti döntéseket és koordinálja azok végrehajtását. 10. Egyes központi államigazgatási szervek vezetőinek honvédelmi igazgatási feladatai 18. § (1) A központi államigazgatási szerv – kivéve az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv – vezetője a) gondoskodik a védelmi tervezés rendszerének a központi államigazgatási szerven belüli kialakításáról és működtetéséről, b) végzi a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos, feladat- és hatáskörébe tartozó teendőket, c) kialakítja a nemzetgazdasági erőforrások honvédelmi célú tartalékolása feltételeit, rendjét, ágazati tervező szervként közreműködik a gazdaságfelkészítés rendszerében, d) végzi az ország területének hadműveleti előkészítéséből adódó feladatait, e) előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó különleges jogrendi intézkedéseket, f) kialakítja a központi államigazgatási szervnél a honvédelmi felkészülés irányítási, szervezeti, működési rendszerét és rendjét, gondoskodik azok feltételei meglétéről, g) közreműködik a védelmi igazgatási szervek felügyeletének végzésében, h) közreműködik a központi államigazgatási szervet érintő honvédelmi feladatok gyakorlásában, részt vesz a gyakorlatokon való részvétel tervezésében, i) beszámol a tárgyévet megelőző év honvédelmi feladatainak végrehajtásáról, j) évente november 30-áig megküldi a honvédelemért felelős miniszternek a honvédelmi felkészítés feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásáról és az e célra jóváhagyott költségvetési források felhasználásáról szóló beszámolót, valamint a honvédelmi felkészítés következő évi feladattervének összeállításához szükséges javaslatait és a szükséges költségvetési igényeket, k) ellátja a meghagyással kapcsolatos feladatokat, l) végzi a jogszabályban vagy kormányhatározatban részére megállapított honvédelmi feladatokat. (2) A központi államigazgatási szerv – kivéve az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv – vezetője a honvédelmi feladatok végrehajtása körében elrendelheti intézkedési tervek elkészítését, végrehajtását, gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásáról. IV. FEJEZET A FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK IDŐSZAKÁBAN VÉGREHAJTANDÓ POLGÁRI VÉDELMI FELADATOK KÖVETELMÉNYEI 19. § (1) A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokra történő felkészítést a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alatt működő polgári védelmi felkészítés keretében kell végrehajtani. Az általános polgári védelmi felkészítés kiterjed a fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítésre is. (2) A fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítés tematikáját, tárgyköreit, óraszámát a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter állapítja meg. (3) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter határozza meg a felkészítés rendjét, biztosítja a felkészítés feltételeit. 20. § (1) A felkészítésen részt vesz a) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állománya, b) a központi, területi és helyi polgári védelmi szervezet tagja, c) az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) területi és helyi szervezeti egységeinek teljes állománya, d) a megyei, fővárosi és a helyi védelmi bizottságok tagjai, e) a polgármester, a megyei, fővárosi főjegyző, a jegyző, a közbiztonsági referens. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, és a közbiztonsági referensnek a fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítéséért a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) vezetője felelős. (3) A központi, területi és helyi polgári védelmi szervezet, valamint a mentőalakulatok tagjai fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítését a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik a Honvédség állományából kijelölt oktatók közreműködésével. (4) A megyei, fővárosi védelmi bizottságok tagjainak a fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítése a központi felkészítés keretében történik négyévente legalább egyszer. (5) A polgármester, a megyei, fővárosi főjegyző, a jegyző, a polgármester által kijelölt közbiztonsági referens fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítése a megyei, fővárosi védelmi bizottság felkészítési programja szerint történik. A felkészítések tervezését, szervezését és végrehajtását a megyei, fővárosi védelmi bizottság, az illetékes a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság végzi. (6) A felkészítések tervezése, szervezése és végrehajtása a megyei, fővárosi védelmi bizottság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes szerve és a HM VH közreműködésével történik. 21. § A lakosság felkészítésének feladatait a BM OKF vezetője végzi. V. FEJEZET A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI 22. § (1) A honvédelemben közreműködő szervek biztosítják a honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ennek érdekében: a) intézkedési tervet készítenek a honvédelmi feladatok végrehajtására a Kormány, a feladat- és hatáskör szerinti miniszter, a megyei, fővárosi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, és a polgármester rendelkezései szerint, b) kialakítják a honvédelmi feladataik ellátásához szükséges szervezeti és működési rendet, c) végrehajtják a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló, feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzeti intézkedéseket, rendszabályokat, tájékoztatják ennek eredményéről az elrendelőt, d) részt vesznek a honvédelmi felkészítés kormányzati, területi feladattervében meghatározott gyakorlatokon, e) működtetik az eseményfigyelő- és jelzőrendszert, f) végzik a meghagyással kapcsolatos feladatokat, g) gyakoroltatják a honvédelmi feladatok végrehajtását, részt vesznek az ehhez szükséges képzéseken, felkészítéseken, h) megőrzik a honvédelmi rendeltetésű eszközöket, berendezéseket, dolgokat, i) ellátják azokat a honvédelmi feladatokat, amelyeket részükre jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy az irányításukat végző szerv vezetője meghatároz. (2) A Kormány, a feladat- és hatáskör szerint felelős miniszter, továbbá illetékességi területén a megyei, fővárosi védelmi bizottság határozza meg a honvédelemben közreműködő szervek által készítendő terveket és azok tartalmi követelményeit. VI. FEJEZET A HONVÉDELEM TERÜLETI ÉS HELYI IGAZGATÁSA 11. A megyei, fővárosi védelmi bizottság 23. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét védelmi igazgatási feladatai ellátásában a Kormány általános hatáskörű területi szerve javaslattevő, döntés-előkészítő jogkörrel segíti és közreműködik a döntések végrehajtásában. (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság gazdasági ügyeit a Kormány általános hatáskörű területi szerve intézi. (3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén – erre irányuló megkeresés alapján – együttműködik a katonai igazgatási szervekkel a feladatok végrehajtásában. (4) A megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettese a HM VH vezetője, vagy általa kijelölt személy, aki szavazati joggal vesz részt a megyei, fővárosi védelmi bizottság ülésein. 24. § A megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi feladatai tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a HM VH útján felügyeletet gyakorol a megyei, fővárosi védelmi bizottság felett. A honvédelemért felelős miniszter e jogkörében megsemmisíti a megyei, fővárosi védelmi bizottság jogszabálysértő döntését, szükség esetén új eljárásra utasítja a megyei, fővárosi védelmi bizottságot. 25. § (1) A honvédelemért felelős miniszter ellenőrzi a Kormány által meghatározott rendben és a Kormány által kijelölt szerveknél a honvédelmi feladatok végrehajtását. (2) Az ellenőrzést a HM VH főigazgatója által kijelölt bizottság végzi a központi államigazgatási szervek bevonásával. Ennek keretében vizsgálja és értékeli a) a honvédelmi feladatok végrehajtására kialakított szervezeti és működési rendet, b) a honvédelmi felkészítés intézkedési terveit, c) a nemzetgazdaság erőforrásai védelmi célú felkészítésének tervezését, d) a döntések jogszerűségét, e) a vezetési feltételek meglétét, f) az ügyviteli szabályozók betartását, g) a honvédelmi felkészülés terén végzett időszaki munkát, h) a megyei, fővárosi védelmi bizottság felkészültségét, a gyakorlatok és felkészítések végrehajtását, i) a megyei, fővárosi védelmi bizottság gazdálkodásának jogszerűségét és célszerűségét, j) a támogató infokommunikációs rendszer alkalmazását. 26. § A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a) felel a megyei, fővárosi szintű honvédelmi feladatok összehangolásáért, b) gondoskodik a megyei, fővárosi védelmi bizottság munkaszervezetének működési feltételeiről, c) gondoskodik a megyei, fővárosi védelmi bizottság infokommunikációs rendszere és egyéb, katasztrófavédelmi célú elektronikus hírközlési kommunikációs rendszere működőképességének folyamatos biztosításáról. 27. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság titkárát – a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek az előzetes egyetértésével – a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki a HM VH, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományából. (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság titkárává legalább főtiszti állománycsoportba tartozó személy nevezhető ki. 28. § A megyei, fővárosi védelmi bizottság munkaszervezete a megyei, fővárosi védelmi bizottság titkársága, amely a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalában, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének közvetlen alárendeltségében működő önálló osztály jogállású szervezet. A megyei, fővárosi védelmi bizottság titkársága a HM VH, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és a fővárosi és megyei kormányhivatal által foglalkoztatott személyekből áll. A megyei, fővárosi védelmi bizottság titkárságát a megyei, fővárosi védelmi bizottság titkára vezeti. 29. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság üléseire a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének – a Hvt. 25. § (5) bekezdésében megjelölt személyen kívül – állandó meghívottként tanácskozási joggal meg kell hívnia: a) a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt minisztériumi szervezeti egység vezetőjét, b) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által kijelölt védelmi igazgatási feladatokat ellátó minisztériumi szervezeti egység vezetőjét, vagy a BM OKF szervezeti egységének vezetőjét, c) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő rendvédelmi szervek megyei vezetőit, kivéve ha tagjai a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal főigazgatóját, e) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területileg illetékes vezetőjét, f) a Honvéd Vezérkar főnöke által a megyei, fővárosi védelmi bizottsággal együttműködésre kijelölt katonai szervezet parancsnokát, és katonai igazgatási szervezet vezetőjét, vagy az általuk kijelölt képviselőt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívását a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke indokoltnak tartja. 30. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság döntése alapján, az illetékességi területén működő védelmi igazgatási szervek és a honvédelemben közreműködő szervek közreműködnek a megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi igazgatási feladatainak végrehajtásában. (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő rendvédelmi szervek közül a honvédelmi feladatok koordinálásáért felelős rendvédelmi szervet a rendvédelmi szervet irányító miniszter jelöli ki. 31. § A megyei, fővárosi védelmi bizottság egyedi határozatban meghatározza a) a honvédelemben közreműködők kiértesítésének, riasztásának, készenléte fokozásának, valamint az információk továbbításának követelményeit, b) a polgármesteri hivatal köztisztviselőiből és település lakóiból álló munkacsoport szervezetét és működését, a munkacsoport által kezelendő iratokat, c) a polgármesterek, jegyzők és a munkacsoport tagjai honvédelmi felkészítésének követelményeit, d) a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat ellátásának követelményeit, e) a polgármesterek, a jegyzők és a honvédelemben közreműködő szervek vezetői tartózkodási helyének bejelentése és nyilvántartása rendjét, f) az igénybevételre kijelölt technikai eszközök és ingóságok mozgásának korlátozására, az ingatlanok és szolgáltatások átadásának előkészítésére vonatkozó követelményeket, g) a polgári veszélyhelyzeti tervezés területi szintű feladatai koordinálásának szabályait. 12. A helyi védelmi bizottság 32. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság irányítási jogkörében egyedi határozattal megsemmisíti a helyi védelmi bizottság jogszabálysértő döntését, szükség esetén a helyi védelmi bizottságot új eljárásra utasítja. (2) A helyi védelmi bizottság titkára a bizottság elnöke által kijelölt tag. (3) A helyi védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személyeket, valamint azokat, akinek meghívását a helyi védelmi bizottság elnöke az adott napirend kapcsán szükségesnek tartja. (4) A helyi védelmi bizottság az illetékességi területén – erre irányuló megkeresés alapján – együttműködik a katonai igazgatási szervekkel a feladatok végrehajtásában. VII. FEJEZET A KATONAI IGAZGATÁSI SZERVEK ILLETÉKESSÉGE 13. Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve illetékességi területe 33. § A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság, amelynek illetékessége az ország egész területére kiterjed. 14. A katonai igazgatási központok illetékességi területe 34. § (1) Törvényben meghatározott szociális gondoskodási körbe tartozók szociális érdekvédelmével, a kegyeleti gondoskodással összefüggő tevékenység végzése, a toborzó szaktevékenység végrehajtása, a toborzó és érdekvédelmi nyilvántartás vezetése, a toborzó és érdekvédelmi szaktevékenység végzése, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák tevékenységének szakmai irányítása, felügyelete és támogatása vonatkozásában a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest és Pest megye közigazgatási területére, b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére, c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Fejér, Komárom-Esztergom és Tolna megye közigazgatási területére. (2) Békében a kiképzett tartalékosok nyilvántartásának kezelése, a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében, az igénybevétel tervezéséhez szükséges nyilvántartás kezelése, a toborzó és érdekvédelmi központok, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása előkészítésével kapcsolatos tevékenységének szakmai irányítása, felügyelete és támogatása, a toborzó szaktevékenység keretében a felhívások kiadása vonatkozásában a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Pest megye közigazgatási területére, b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére, c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye közigazgatási területére. (3) Szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan támadás idején, a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésének irányítása, felügyelete, a védelmi igazgatási szervek tevékenységének segítése, valamint a toborzó és érdekvédelmi központok és katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításával kapcsolatos tevékenységének szakmai irányítása, felügyelete és támogatása vonatkozásában a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Pest megye közigazgatási területére, b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére, c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye közigazgatási területére. (4) Hadkötelezettség fennállása idején, illetékességi területe vonatkozásában a hadköteles nyilvántartás kezelése, a Honvédség hadkötelesekkel történő hadkiegészítése, valamint a toborzó és érdekvédelmi központok, továbbá a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák tevékenységének szakmai irányítása, felügyelete és támogatása vonatkozásában a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Pest megye közigazgatási területére, b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére, c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye közigazgatási területére. (5) Gazdasági, anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében a szemlék lebonyolításában, a szolgáltatásra kötelezettekkel történő kapcsolattartásban, a védelmi igazgatási szervek munkájának segítése vonatkozásában a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest és Pest megye közigazgatási területére, b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Hajdú-Bihar megye közigazgatási területére, c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Fejér megye közigazgatási területére. (6) Katonai igazgatási, érdekvédelmi és toborzó ügyfélszolgálati feladatok végzése vonatkozásában a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest és Pest megye közigazgatási területére, b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Hajdú-Bihar megye közigazgatási területére, c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Fejér megye közigazgatási területére. 15. A toborzó és érdekvédelmi központok illetékességi területe 35. § (1) Toborzó szaktevékenység végrehajtása, törvényben meghatározott szociális gondoskodási körbe tartozók szociális érdekvédelmével, valamint a kegyeleti gondoskodással összefüggő tevékenység felügyelete, a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák tevékenységének szakmai irányítása és támogatása vonatkozásában a) az 1. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területére, b) a 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közigazgatási területére, c) a 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye közigazgatási területére, d) a 4. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Baranya, Somogy és Zala megye közigazgatási területére. (2) Törvényben meghatározott szociális gondoskodási körbe tartozók szociális érdekvédelmével, a kegyeleti gondoskodással összefüggő tevékenység végzése, a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges tevékenység végzése, a szemlék lebonyolításában, a szolgáltatásra kötelezettekkel történő kapcsolattartásban, a védelmi igazgatási szervek munkájának segítése, a katonai igazgatási, érdekvédelmi és toborzó ügyfélszolgálati feladatok végzése vonatkozásában a) az 1. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területére, b) a 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Csongrád megye közigazgatási területére, c) a 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Veszprém megye közigazgatási területére, d) a 4. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Somogy megye közigazgatási területére. 16. Katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák illetékességi területe 36. § Törvényben meghatározott szociális gondoskodási körbe tartozók látogatása, a területi érdekvédelmi és kegyeleti tevékenység végzése, katonai igazgatási, érdekvédelmi és toborzó ügyfélszolgálati feladatok ellátása, gazdasági, anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében a szemlék lebonyolításában, a szolgáltatásra kötelezettekkel történő kapcsolattartásban, a védelmi igazgatási szervek munkájának segítése vonatkozásában a) az 1. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Bács-Kiskun megye közigazgatási területére, b) a 2. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Békés megye közigazgatási területére, c) a 3. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Nógrád megye közigazgatási területére, d) a 4. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére, e) az 5. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Heves megye közigazgatási területére, f) a 6. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére, g) a 7. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Baranya megye közigazgatási területére, h) a 8. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területére, i) a 9. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére, j) a 10. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Tolna megye közigazgatási területére, k) a 11. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Vas megye közigazgatási területére, l) a 12. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Zala megye közigazgatási területére. VIII. FEJEZET A HONVÉDELEMÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLLÓ KÖZPONTI HIVATAL 37. § (1) A honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal a HM VH. (2) A HM VH a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás-koordináló szakmai szerveként honvédelmi igazgatási feladatokat lát el. 38. § (1) A HM VH vezetője határozatlan időre nevezhető ki. A HM VH vezetője főosztályvezetői illetményre és juttatásokra, helyettese főosztályvezető-helyettesi illetményre és juttatásokra jogosult. (2) A HM VH a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében belül önálló címként nem szerepel. (3) A HM VH igazgatóságokra tagozódik. IX. FEJEZET A HONVÉDELMI FELKÉSZÍTÉS KÖLTSÉGEI, A KORMÁNY VALAMINT A HONVÉDELMI TANÁCS SPECIÁLIS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI, A POLGÁRI VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS 17. A Kormány, valamint a Honvédelmi Tanács speciális működésének feltételei 39. § (1) A Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeit akkor kell biztosítani, ha a döntéshozatal feltételei, az irányítási és vezetési rendszer működése, a Honvédelmi Tanács vagy a Kormány tagjainak biztonsága a normális működés rendjében nem teremthető meg. Ilyen esetben a Honvédelmi Tanács vagy a Kormány a békeidőszaktól eltérő helyen működik, ahol biztosítani kell a kormányzati döntéshozatal, az irányítás és a vezetés, valamint az infokommunikációs támogatás speciális feltételeit. (2) A speciális működési feltételek megteremtéséhez szükséges infrastruktúra, infokommunikációs rendszer kialakításáról, fenntartásáról a Kormány dönt. (3) A miniszterek felelősek a speciális működés ágazati feladatainak megvalósításáért, ennek során együttműködnek a honvédelemért felelős miniszterrel. (4) A speciális működés infokommunikációs támogatását a K–600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer biztosítja. 18. A polgári veszélyhelyzeti tervezés 40. § A polgári veszélyhelyzeti tervezésre vonatkozó, a nemzetközi szervezetekben képviselendő nemzeti álláspontot a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, és a külügyekért felelős miniszter közösen terjeszti a Kormány elé. 19. A honvédelmi felkészítés költségei 41. § (1) A központi államigazgatási szerv vezetője a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására szolgáló költségeket az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei szerint, más feladatok előirányzataitól elkülönítetten, önálló címen, alcímen, jogcímcsoporton tervezi. (2) A Hvt. 21. § (3) bekezdésének b) pontja alapján az érintett miniszterek javaslatára védelmi felkészítés jogcímen kell tervezni: a) a védelmi felkészítés kormányzati feladatai központi kiadásai jogcímen a honvédelmi és gazdasági felkészülés központi kiadási előirányzatait, és a területi és helyi védelmi igazgatási szervek feladatainak végrehajtásához szükséges költségeket, b) a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételei jogcímen a különleges jogrendben történő vezetési feltételek biztosításához, a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer, valamint a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosításához szükséges infokommunikációs rendszer működéséhez szükséges költségeket, a „Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai” fejezetben. (3) A (2) bekezdés szerinti költségvetési előirányzatok feladat szerinti elosztásáról a Kormány a honvédelmi felkészítés éves feladattervében rendelkezik. Az ezzel összefüggő szakmai koordinációt a HM VH végzi. X. FEJEZET A GAZDASÁGI ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 20. Az igénybevétel általános szabályai 42. § (1) Ha az igénybevételi hatósági jogkört miniszter gyakorolja, és az igénybevevő a Honvédség vagy rendvédelmi szerv, a szolgáltatás igénylésére a Honvédséget, illetve a rendvédelmi szervet irányító miniszter jogosult. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a szolgáltatás igénylésére a Honvédség kijelölt egys …