88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatott

88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelete a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről. A Kormány a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (3)  bekezdés 1., 2. és 4.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a III. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a IV. Fejezet tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 9.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az V. Fejezet tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 2.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a VI. Fejezet tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 17.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a VII. Fejezet tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 12.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a VIII. Fejezet tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 18. és 25.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a IX–XII. és XIV. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a XIII. Fejezet tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 7.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a XV. Fejezet tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 6.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a XVI. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV.  törvény 281. § (4) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 110.  § és a  114.  § (1)  bekezdés a)  pontja tekintetében a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.  évi CXCIX.  törvény 259.  § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 111. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 10. pont a)–c) alpontjában, valamint 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 112.  § (1)–(3)  bekezdése és a  114.  § (1)  bekezdés c)  pontja tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 113.  §  tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 20.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 114.  § (1)  bekezdés b)  pontja tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 114.  § (2)  bekezdése tekintetében a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény 281.  § (4)  bekezdés 7. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a) a  kormányzati igazgatásról szóló 2018.  évi CXXV.  törvény (a  továbbiakban: Kit.) 2.  § (1)  bekezdés a) és b) pontja szerinti kormányzati igazgatási szervekre (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv), és b) a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatottakra terjed ki. (2) A  10. alcím hatálya a  Kit. 3.  § (6)  bekezdés c)  pontja, valamint 3.  § (8)  bekezdés c) és d)  pontja szerinti foglalkoztatottra terjed ki. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a) a VII. fejezet, valamint a 17., 19. és 20. alcím hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottra, b) a 17., 19. és 20. alcím hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti foglalkoztatottra, c) a  19. alcím hatálya nem terjed ki a  Kit. 3.  § (6)  bekezdés d)  pontja, 3.  § (7)  bekezdés d)  pontja és 3.  § (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottra, d) a  IX. fejezet és a  28. alcím hatálya nem terjed ki a  Kit. 3.  § (5)  bekezdése, 3.  § (6)  bekezdés d)  pontja, 3.  § (7) bekezdés d) pontja és 3. § (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottra, e) az V., VI. és a VIII–XVI. fejezet hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (5) bekezdése szerinti foglalkoztatottra, f ) a X. és XV. fejezet hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint 3. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottra, g) a XVI. fejezet hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatottra, h) az V–XVI. fejezet hatálya nem terjed ki a munkavállalóra. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. álláshely-nyilvántartás: a  kormányzati igazgatási szervek alaplétszámába tartozó álláshelyek és a központosított álláshelyállományból a kormányzati igazgatási szervek rendelkezésére bocsátott álláshelyek adatairól vezetett nyilvántartás; 2. besorolási kategória: az álláshelynek az álláshely-nyilvántartás szerinti besorolási kategóriája; 3. garzonház: a  kormányzati igazgatási szerv vagy a  Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a  továbbiakban: KEF) kezelésében lévő, e  célra létesített vagy kijelölt, több lakást magában foglaló lakóépület, illetve többlakásos vagy vegyes rendeltetésű lakóépületben lévő, e célra kijelölt lakás; 4. javasolt besorolási kategória: az álláshellyel kapcsolatos javaslatot tevő által javasolt besorolási kategória; 5. kormányzati igazgatási szerv: a Kit. 2. § (1) bekezdésében meghatározott szerv; 6. kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv: a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatainak ellátására a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletben kijelölt szerv; 7. lakásbővítés: a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység (ideértve az  építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is), feltéve, hogy a kormánytisztviselő a lakás (rész)tulajdonosa, vagy a bővítés révén azzá válik; 8. lakás-korszerűsítés: a  kormánytisztviselő, illetve házastársa vagy élettársa tulajdonában, résztulajdonában álló és a kormánytisztviselő lakóhelyeként bejelentett lakás komfortfokozatának növelése céljából meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység, ezen belül a) víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának korszerűsítése, b) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, c) megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia) alkalmazását, d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, e) a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cserélése, f ) tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése, g) a  korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a  korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig; 9. miniszter: a  kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, valamint a  Kit. 51.  § (4) bekezdése szerinti esetben a kormányzati igazgatási szerv vezetője; 10. szállóférőhely: a kormányzati igazgatási szerv vagy a KEF kezelésében lévő ingatlan lakásnak nem minősülő helyisége, amely a kormánytisztviselő ideiglenes lakhatásának biztosítására szolgál; 11. szolgálati lakás: a kormányzati igazgatási szerv vagy a KEF kezelésében lévő állami tulajdonú lakás, amelyet a kormányzati igazgatási szervhez közeli lakhatás átmeneti megoldása céljából biztosítanak. (2) Ha e  rendelet valamely juttatás igénybevételének feltételéül vagy mérlegelési szempontjául a  kormányzati igazgatási szervvel fennálló jogviszony időtartamát határozza meg, a  jogviszonyban töltött időként vehető figyelembe a) a  Kit., a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a  köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, kormánytisztviselői és állami szolgálati jogviszonyban töltött idő, b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő, c) a  hivatásos szolgálati jogviszony, a  hivatásos és szerződéses katonai szolgálat jogviszony, a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony időtartama, d) a  bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban – ideértve az  igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt is –, munkaviszonyban töltött idő, e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő, f ) a  Kit., a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a  köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő, g) a Kit. 104. § (9) bekezdése szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartam, és h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban és a politikai szolgálati jogviszonyban töltött idő. (3) Ahol e  rendelet hatálya kiterjed rá, kormánytisztviselő alatt a  Kit. 3.  § (2)  bekezdése szerinti politikai szolgálati jogviszonyban, illetve a munkaviszonyban foglalkoztatott személyt is érteni kell. II. FEJEZET A KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 3. A kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával és az alaplétszámába tartozó álláshelyekkel kapcsolatos javaslatok 3. § (1) A Kit. 51. § (3) bekezdése alapján a miniszter az alaplétszám megállapítására javaslatot az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alapítása vagy egy másik kormányzati igazgatási szervből átalakítás útján történő létrehozása esetén tehet. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti javaslatnak – a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint – tartalmaznia kell: a) a javaslattal érintett kormányzati igazgatási szerv nevét, b) a javasolt alaplétszámot, c) az alaplétszámba tartozó álláshely javasolt besorolási kategóriáját, d) a javaslat költségvetési többletforrás-igényét, és e) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a  javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát. 4. § (1) A Kit. 52. § (3) bekezdése alapján a miniszter minden általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv esetében naptári évente egyszer – az  elemi költségvetés elkészítési határidejének figyelembevételével  – javaslatot tehet a  kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és az  alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolásának felülvizsgálatára. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti javaslatnak – a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint – tartalmaznia kell: a) a javaslattal érintett kormányzati igazgatási szerv nevét, b) az  alaplétszám megemelésére irányuló javaslat esetén az  új álláshelyek javasolt számát és besorolási kategóriáját, c) az  alaplétszám mértékének csökkentésére irányuló javaslat esetén a  csökkentéssel érintett álláshelyek azonosítóját és besorolási kategóriáját, d) az  alaplétszámba tartozó álláshely besorolási kategóriájának módosítása esetén az  érintett álláshely azonosítóját, az álláshely régi és a javasolt új besorolási kategóriáját, e) a  módosítás indokolását, a  Kit. 52.  § (4)  bekezdése szerinti esetben ideértve az  alaplétszám csökkentésére vagy növelésére okot adó közfeladat-változás ismertetését, f ) a  javaslat várható hatását az  érintett kormányzati igazgatási szerv költségvetésére, ideértve az  esetlegesen felmerülő többletforrás-igényt, és g) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a  javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát. (3) Ha a Kit. 52. § (4) bekezdése alapján tesz javaslatot az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának módosítására, a javaslat tekintetében a (2) bekezdést alkalmazni kell. 5. § (1) A Kit. 57. § (6) bekezdése alapján a miniszter javaslatot tehet az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely besorolási kategóriájának módosítására. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti javaslatnak – a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint – tartalmaznia kell: a) a javaslattal érintett kormányzati igazgatási szerv nevét, b) az álláshely azonosítóját, c) az álláshely jelenlegi besorolási kategóriáját, d) az álláshely javasolt besorolási kategóriáját, e) a módosítás indokolását, f ) a  javaslat várható hatását az  érintett kormányzati igazgatási szerv költségvetésére, ideértve az  esetlegesen felmerülő többletforrás-igényt, és g) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a  javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát. (3) A  Kit. 57.  § (7)  bekezdése szerinti esetben a  javaslatnak a  (2)  bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az álláshelyet betöltő kormánytisztviselő távollétének várható időtartamát is. 4. A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyekkel kapcsolatos miniszteri igények és javaslatok 6. § (1) A központosított álláshelyállományból álláshelyet (a továbbiakban: központosított álláshely) a miniszter a következő esetekben igényelhet: a) a Kit. 53. § (7) bekezdése szerinti esetben, b) a Kit. 56. § (2) bekezdése szerinti esetben, c) a Kit. 56. § (4) bekezdése szerinti esetben, d) ha a  kormányzati igazgatási szerv által ellátandó feladatok indokolják a  központosított álláshelyen történő foglalkoztatást, e) biztosi jogviszony és a biztos titkárságának létrehozása érdekében, és f ) a miniszterelnöki megbízott munkájának segítését szolgáló álláshelyek biztosítása érdekében. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti igénynek – a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint – tartalmaznia kell: a) az érintett kormányzati igazgatási szerv nevét, b) az igényelt központosított álláshelyek számát és azok tekintetében a javasolt besorolási kategóriát, c) határozott időre szóló igény esetén az időtartam megjelölését, d) az igénylés indokát az (1) bekezdés megfelelő pontjának megjelölésével, e) az  igényelt központosított álláshelyen történő foglalkoztatás várható hatását az  érintett kormányzati igazgatási szerv költségvetésére, ideértve az esetlegesen felmerülő többletforrás-igényt, és f ) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor az  igény tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát. 7. § (1) A Kit. 57. § (6) bekezdése alapján a miniszter javaslatot tehet az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv rendelkezésére bocsátott központosított álláshely besorolási kategóriájának módosítására. (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatra az 5. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell. 8. § (1) A  miniszter javasolhatja az  általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv rendelkezésére bocsátott központosított álláshelynek a központosított álláshelyállományba történő visszahelyezését, ha a) a központosított álláshely betöltetlen, b) a központosított álláshelyen ellátott feladat megszűnt, c) a központosított álláshelyen ellátott feladat egy másik álláshelyen kerül ellátásra, vagy d) a központosított álláshelyen létrehozott határozott idejű jogviszony megszűnt. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti javaslatnak – a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint – tartalmaznia kell: a) a javaslattal érintett kormányzati igazgatási szerv nevét, b) az álláshely azonosítóját, c) az álláshely besorolási kategóriáját, d) azt az  időpontot, amikortól az  álláshely betöltetlen, a  feladat megszűnt vagy egy másik álláshelyen kerül ellátásra, e) a központosított álláshelyen létrehozott határozott idejű jogviszony megszűnésének időpontját, f ) a javaslat indokolását az (1) bekezdés megfelelő pontjának megjelölésével, és g) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a  javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát. 5. A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által hivatalból indított eljárások 9. § (1) A  Kit. 55.  § (4)  bekezdése szerinti esetben a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezdeményezi a  Kormánynál a  kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely átcsoportosítását egy másik kormányzati igazgatási szervhez, ha azt a kormányzati igazgatási szerv közfeladatainak változása szükségessé teszi. (2) A  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a  8.  § (1)  bekezdésében meghatározott feltételek bármelyikének fennállása esetén kezdeményezheti a  Kormánynál a  kormányzati igazgatási szerv rendelkezésére bocsátott központosított álláshelynek a  központosított álláshelyállományba történő visszahelyezését azzal, hogy a 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján abban az esetben lehet kezdeményezni a központosított álláshely-állományba történő visszahelyezést, ha az álláshely legalább 6 hónapja betöltetlen. (3) A 13. § (3) bekezdése szerinti álláshelykeretbe tartozó álláshelyek tekintetében a (2) bekezdés nem alkalmazható. 10. § A kormányzati igazgatási szerv jogutódlással történő megszüntetése esetén a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezdeményezheti a Kormánynál a  jogutód kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának megállapítását vagy módosítását, ha erre a  jogutód kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter a 3. § szerint nem tett javaslatot. 11. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezdeményezi a Kormánynál az álláshelynek a központosított álláshelyállományba történő helyezését, ha a  kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely legalább 6 hónapon át betöltetlen. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti idő azon időtartam alatt nyugszik, amikor az  álláshely betöltésére a  Kormány döntése alapján nincs lehetőség. (3) Az  (1) és (2)  bekezdést nem kell alkalmazni a  kormányzati igazgatási szerv részére a  13.  § (3)  bekezdése szerinti álláshelykeretben megállapított álláshelyre. 6. Eljárási szabályok 12. § (1) A  3–8.  § szerinti javaslatban és igényben nem kell az  álláshely besorolási kategóriájára javaslatot tenni, ha a  Kit.  alapján nem kell besorolni az  álláshelyet, valamint a  13.  § (3)  bekezdése szerinti álláshelykeretbe tartozó álláshelyek esetében. (2) A  3–8.  § szerinti javaslat és igény formáját és módját a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határozza meg. 13. § (1) A  3–8.  § szerinti javaslatot és igényt, valamint a  9–11.  § szerinti kezdeményezést a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv terjeszti elő a Kormány részére döntéshozatal céljából. (2) A Kormány határozattal dönt az (1) bekezdés alapján előterjesztett javaslatról, igényről és kezdeményezésről. (3) A Kormány a (2) bekezdés szerinti döntésével álláshelykeretet is megállapíthat a) a Kit. 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyek, b) a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén foglalkoztatottak álláshelyei, c) a fővárosi és megyei kormányhivatalok álláshelyei összessége, valamint d) a kormányzati igazgatási szerv számára jogszabályban előírt feladatok vonatkozásában. (4) A miniszter a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás alapján haladéktalanul gondoskodik a  (2) bekezdés szerinti döntésből eredő változásoknak az álláshely-nyilvántartásban történő rögzítéséről. (5) Ha a  (2)  bekezdés szerinti határozat elírást, illetve számítási hibát tartalmaz, és az  nem hat ki az  ügy érdemére, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – a Kormány újabb döntése nélkül – kijavítja az elírást, illetve a számítási hibát az álláshely-nyilvántartásban. 7. Adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség 14. § (1) A  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv tájékoztatja a  javaslatot tevő minisztert és az  érintett kormányzati igazgatási szervet a) az alaplétszámába tartozó álláshelynek a központosított álláshelyállományba történő helyezéséről, b) a 13. § (2) bekezdése szerinti döntésről, és c) a 13. § (5) bekezdése szerinti javításáról. (2) A  kormányzati igazgatási szerv tájékoztatja – a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározott módon – a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet a) az álláshelyen fennálló jogviszony megszűnésének, megszüntetésének időpontjáról, b) jogviszonynak az üres álláshelyen történő létrehozásáról és a jogviszony kezdőidőpontjáról, c) az  álláshely-nyilvántartásban rögzített adatot érintő változásról, ha az  nem a  13.  § (2)  bekezdése szerinti döntésen és a 13. § (5) bekezdése szerinti javításon alapul, d) az  álláshely-nyilvántartás vonatkozásában a  kormányzati igazgatási szerv nevében szerkesztési vagy betekintési jogosultsággal rendelkező személyében bekövetkező változásról. (3) A  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az  álláshely-nyilvántartásban bekövetkező változás –  személyes adatot nem érintő – adatait átadja a  Magyar Államkincstár részére a  vele egyeztetett formában és időpontban. III. FEJEZET A KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁSRA KIJELÖLT SZERV 8. A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatai 15. § (1) A  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv fogadja a  Kit. 95.  § (9)  bekezdése szerinti tájékoztatást, amelynek tartalmaznia kell: a) az érintettet foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv nevét; b) az érintett kormánytisztviselő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét; c) a  kormánytisztviselő által a  Kit. 95.  § (5) és (7)  bekezdése szerinti engedély alapján végzett tevékenység meghatározását és a tevékenység megkezdésének időpontját; d) a  kormánytisztviselő által a  Kit. 95.  § (6)  bekezdése szerinti bejelentés alapján végzett tevékenység meghatározását és a tevékenység megkezdésének időpontját; e) a kormányzati igazgatási szerv részéről tájékoztatást tevő személy nevét és feladatkörét. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatás formáját és módját a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határozza meg. (3) Ha a  tájékoztatás nem felel meg az  (1) és (2)  bekezdésben foglaltaknak, a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel a kormányzati igazgatási szervet. 16. § (1) A  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv fogadja a  Kit. 62.  § (12)  bekezdése szerinti előzetes tájékoztatást, amelynek tartalmaznia kell: a) a  tervezett nem rendszeres személyi juttatásban részülő kormánytisztviselőt (e § alkalmazásában: érintett) foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv nevét; b) a  kormányzati igazgatási szerv részéről a  nem rendszeres személyi juttatás biztosításával kapcsolatban döntéshozásra jogosult (vezető) személy nevét és feladatkörét (beosztását); c) annak az álláshelynek az azonosítóját, amelyen foglalkoztatott személy nem rendszeres személyi juttatásban részesül; d) az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét; e) a nem rendszeres személyi juttatás típusát és összegét; f ) a nem rendszeres személyi juttatás kifizetésének időpontját; g) a kormányzati igazgatási szerv részéről tájékoztatást tevő személy nevét és feladatkörét. (2) Ha a  nem rendszeres személyi juttatás a  kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljes körét egységesen (azonos mértékben) érinti, az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatásnak az  (1)  bekezdés b) és c) pontja szerinti adat helyett ennek tényét kell tartalmaznia. Azonos mértékű juttatásnak minősül, ha valamennyi kormánytisztviselő azonos összegben, vagy az  illetményének azonos százalékában megállapított összegben részesül a juttatásban. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatás formáját és módját a  kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határozza meg. (4) Ha a tájékoztatás nem felel meg az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel a kormányzati igazgatási szervet. 17. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a Kit. 62. § (5) bekezdése alapján – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szükség szerinti bevonásával – ellenőrzi a  Kormánynak a  kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a központosított álláshely-állománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását. (2) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – a Kit. 62. § (10) bekezdése alapján – a Kormány munkáltatói feladatainak ellátásában közreműködve ellenőrzi a munkáltatói jogkör gyakorlását, amely különösen az alábbiakra terjed ki: a) a Kit. 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyoknak az álláshelyen történő létesítéséhez szükséges feltételekkel és a jogviszony létesítésével kapcsolatos ellenőrzés, b) a Kit. 91. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, c) a kormánytisztviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentésről szóló tájékoztatás ellenőrzése és d) a nem rendszeres személyi juttatásokkal kapcsolatos bejelentésről szóló tájékoztatás ellenőrzése. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője, illetve az általa feljogosított, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv alkalmazásában álló személy a) megkeresheti a kormányzati igazgatási szervet, amely köteles a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervvel együttműködni, b) megismerheti a közszolgálati alapnyilvántartásban rögzített adatokat, c) személyügyi iratokba betekinthet, d) a  kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének és az  érintett foglalkoztatott közvetlen vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett meghallgathatja a  kormányzati igazgatási szerv által foglalkoztatott személyt, aki köteles a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervvel együttműködni. (4) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az (1) bekezdés szerinti döntés végrehajtása nem megfelelő, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – határidő tűzésével – felhívja a kormányzati igazgatási szerv vezetőjét a döntés végrehajtása érdekében szükséges intézkedés megtételére. (5) Ha a  (2)  bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a  (2)  bekezdés szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás nem megfelelő, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – határidő tűzésével – felhívja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szükséges intézkedés megtételére. 18. § A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a) véleményezi a  Kit. hatálya alá tartozó jogviszonyokat és szerveket érintő jogszabály- és kormányhatározat tervezeteket, és b) kezdeményezheti a szabályozásért felelős miniszternél a Kit. hatálya alá tartozó jogviszonyokat és szerveket érintő jogszabály- és kormányhatározat-tervezetek előkészítését. IV. FEJEZET SZABÁLYZATOK 9. A közszolgálati szabályzat 19. § (1) A Kit. 91. § (5) bekezdése alapján kiadott közszolgálati szabályzatnak tartalmaznia kell a) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének rendjét, ennek keretében: aa) a kiválasztási eljárás – kormányzati igazgatási szerven belüli – szabályait, ab) a  kormányzati szolgálati jogviszony létrehozásához szükséges álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló – szervezeten belüli – eljárásrendet; b) a kormányzati szolgálati jogviszony módosításával, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárásrendet, ennek keretében a kinevezés egyoldalú módosításának rendjét; c) az együttalkalmazási tilalomra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, ennek keretében: ca) a további munkavégzésre irányuló jogviszony munkáltatói jogkör gyakorló általi engedélyezésének rendjét, cb) a  gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony, valamint a  közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő bejelentésének és a munkáltatói jogkör gyakorló általi engedélyezésének rendjét; d) a munkaidőre, a pihenőidőre és a szabadságra vonatkozó szabályokat, ennek keretében: da) az egyedi munkarend kezdeményezésének és megállapításának szabályait, db) a munkavégzés rendjét, dc) a részmunkaidőben történő foglalkoztatás kezdeményezésének és elbírálásának szabályait, dd) az ügyelet és a készenlét szabályait, de) a rendkívüli munkaidő elrendelésének szabályait, df ) az alap- és a pótszabadság kiadásának és igénybevételének rendjét, dg) a tárgyévben igénybe nem vett szabadságról szóló tájékoztatás rendjét, dh) a fizetés nélküli szabadság kezdeményezésének és engedélyezésének rendjét, di) a  rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli – Kit. 93.  § (2)  bekezdés k) pontja szerinti – mentesülés szabályait; e) a távmunkavégzés és az otthoni munkavégzés részletszabályait, ennek keretében: ea) annak feltételeit (az otthoni munkavégzés kedvezőbb szabályozása a 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelők esetében), eb) a kapcsolattartás módját, ec) a feladatok kiadásának rendjét, ed) a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését, ee) a munkaidő nyilvántartását, ef ) a  munkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokat, valamint felelősségi szabályokat, eg) a költségtérítésre vonatkozó szabályokat; f ) a teljesítményértékelés kormánytisztviselő általi kezdeményezésének rendjét; g) e rendeletben foglaltak figyelembevételével az illetmény és az illetményen felüli juttatások, kedvezmények és támogatások szabályait, ennek keretében: ga) az írásbeli dicséretre való felterjesztés rendjét, elbírálásának szempontjait és szabályait, gb) a  teljesítményelismerés és a  motivációs elismerés szervezeti egység vezetője általi kezdeményezésének szabályait, az elbírálás és az elszámolás rendjét, gc) a célhoz köthető feladat és a céljuttatás megállapításának szabályait, gd) a cafetéria-juttatás igénybevételére, elszámolására és visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseket, ge) az ösztöndíj és a tanulmányi jellegű támogatások igénylésének és elbírálásának rendjét, gf ) a lakhatási jellegű támogatások igénylésének és elbírálásának rendjét, gg) az egyéb szociális jellegű támogatások igénylésének és elbírálásának rendjét, gh) a  közszolgálat halottjává nyilvánítás rendjét és a  közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetése költségei átvállalásának rendjét, gi) a  családalapítási támogatás, az  iskolakezdési és gyermeknevelési támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokat, gj) egyéb támogatások igénybevételét, továbbá igénylésének és elbírálásának rendjét, gk) a  ge)–gj)  alpont szerinti támogatások elbírálásával kapcsolatos bizottságokra vonatkozó szabályokat; h) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárási rendet, valamint i) a kormánytisztviselő képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezéseket. (2) A  közszolgálati szabályzat az  (1)  bekezdésben foglaltakon kívül egyéb általános munkáltatói szabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekről is rendelkezhet. (3) A  hivatali szervezet vezetője az  (1)  bekezdés szerinti szabályzat helyett egyedi utasításban is megállapíthatja a kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó általános munkarendet. V. FEJEZET A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 10. Az álláshely betöltésének szakmai és képesítési követelményei 20. § A munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kit. 58. § (2) bekezdése alapján – mérlegelési jogkörében eljárva, a kormányzati igazgatási szerv szakmai összetétele, a  kormányzati igazgatási szerv által ellátandó feladatok jellege alapján és a  helyi munkaerőpiac helyzetének figyelembevételével állapíthatja meg szabályzatában a  kormányzati igazgatási szerv álláshelyei betöltésének szakmai és képesítési feltételeit, azzal, hogy a) biztosítani kell az álláshelyen ellátandó feladatok szakszerű és hatékony ellátását, b) meg kell felelni azoknak – a jogszabályban előírt – szakmai és képesítési feltételeknek, amelyek az álláshelyen ellátandó feladatok tekintetében irányadóak. 11. Elszámolási szabályok 21. § (1) A kormánytisztviselő az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervvel a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti bejelentését követő 30. napig köteles elszámolni a Kit. 115. § (1) bekezdése alkalmazásával. (2) A fogadó kormányzati igazgatási szerv a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti esetben az új beosztási okirat kiállításáról –  annak kiállításától számított 3 munkanapon belül – tájékoztatja a  kormánytisztviselőt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet. (3) A  kormánytisztviselőt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv az  új beosztási okiratnak a  fogadó kormányzati igazgatási szerv általi kiállítását követő 15. napig köteles a) kiadni a  kormánytisztviselőnek a  jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, b) kifizetni a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait. VI. FEJEZET A TÁVMUNKAVÉGZÉS ÉS AZ OTTHONI MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 12. A távmunkavégzés és az otthoni munkavégzés közös szabályai 22. § (1) Távmunkavégzésre vagy otthoni munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha a) az álláshelyen ellátandó feladat jellege lehetővé teszi a  kormánytisztviselőnek az  őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv székhelyétől, illetve a munkavégzés rendes helyétől elkülönült helyen történő foglalkoztatását, valamint b) az álláshelyen ellátandó feladat körében kezelt – keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő – adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) történő továbbítását. (2) A  távmunkavégzésre vagy az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás létrejöttéről a Kit. 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beosztási okiratban is rendelkezni kell. 13. A távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok 23. § (1) A távmunkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelheti el. (2) A távmunkavégzés (1) bekezdés szerinti elrendelése esetén a kormánytisztviselő és munkáltatói jogkör gyakorlója megállapodásban állapítja meg a) a kormánytisztviselő által távmunkavégzés keretében ellátandó feladatot, b) a  munkáltatói jogkör gyakorlója és a  távmunkát végző kormánytisztviselő közötti, a  kormányzati szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeit és módját, valamint c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző kormánytisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módját. (3) A  munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja, hogy a  kormánytisztviselő a  kormányzati igazgatási szerv székhelyére vagy telephelyére beléphessen, és más kormánytisztviselővel kapcsolatot tartson. 24. § (1) A  távmunkát végző kormánytisztviselő a  távmunkavégzés elrendelésével egyidejűleg tájékoztatja a  munkáltatói jogkör gyakorlóját a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja. (2) A  munkáltatói jogkör gyakorlója a  munkavégzés ellenőrzése során a  munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkavégzéssel összefüggő adatokba tekinthet be. (3) A  (2)  bekezdés szerinti betekintési jogosultság tekintetében munkavégzéssel összefüggő adatnak minősül a  Kit. 125. § (5) bekezdése alapján előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat. 14. Az otthoni munkavégzésre vonatkozó különös szabályok 25. § (1) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a  kormánytisztviselő a  közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerint kérelmezheti, ha a  Kit. 126.  § (1) és (2)  bekezdésében és a  22.  §-ban meghatározott feltételek fennállnak. (2) A  munkáltatói jogkör gyakorlója a  kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatja a  kormánytisztviselőt az  otthoni munkavégzésre irányuló foglalkoztatás lehetőségéről. (3) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás – a Kit. 126. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmazza az otthoni munkavégzés helyeként a kormánytisztviselő lakó- vagy tartózkodási helyét. (4) A  kormánytisztviselő a  (3)  bekezdés alapján a  megállapodásban megjelölt lakó- vagy tartózkodási hely megváltozását haladéktalanul köteles bejelenti a humánpolitikai szervezeti egység vezetőjének. (5) Az  otthoni munkavégzésre a  kormánytisztviselővel keretmegállapodás is köthető. A  keretmegállapodás esetén a  kormánytisztviselő minden alkalommal a  megállapodásban foglaltak szerint jelzi az  otthoni munkavégzés iránti igényét a munkáltatói jogkör gyakorlójának. 26. § (1) A  kormánytisztviselő az  otthoni munkavégzéshez használt saját eszközein a  kormányzati igazgatási szerv által meghatározott informatikai védelmi beállításokat bizonyítható módon alkalmazza, valamint a biztonsági előírásokat maradéktalanul betartja. (2) Az  otthoni munkavégzés esetén a  kormánytisztviselő a  kormányzati igazgatási szervvel történő, valamint a  feladatellátással összefüggő kapcsolattartásra kizárólagosan a  rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot használhatja. VII. FEJEZET NAPIDÍJ ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉS 15. A belföldi kiküldetés napidíjára és többletköltségeire vonatkozó szabályok 27. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára napidíjra jogosult. (2) A  napidíj mértéke a  költségvetési törvényben a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény tekintetében meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. A  napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. (3) A  napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni, és annak összegét tíz  forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a  kiküldetésben töltött idő a  négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idő a nyolc órát nem éri el. (4) Kiküldetés esetén a  kormányzati igazgatási szerv – a  fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője esetében a napidíjon felül – köteles a kormánytisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit. VIII. FEJEZET AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE ÉS A CÉLJUTTATÁS 16. A teljesítményelismerésre és a motivációs elismerésre vonatkozó közös rendelkezések 28. § (1) A  teljesítményelismerés, valamint a  motivációs elismerés adományozására és mértékére a  szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti elismerés adományozásáról és mértékéről a  munkáltatói jogkör gyakorlója dönt és arról munkáltatói intézkedésben rendelkezik. 17. A teljesítményelismerés 29. § Ha a  kormánytisztviselő egyéni teljesítményértékelésének eredménye legalább „jó teljesítményszint” fokozatú, a Kit. 96. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint 142. §-ában foglaltak figyelembevételével teljesítményelismerésben részesíthető. 18. A motivációs elismerés 30. § (1) A  Kit. 143.  §-ában foglaltaknak megfelelően a  kormánytisztviselő motivációs elismerésben részesíthető, így különösen a) magas színvonalú munkája elismeréseként, vagy b) egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként. (2) A Kit. 143. §-a szerinti motivációs elismerés pénzbeli juttatásként állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, a) aki a kormányzati igazgatási szervnél legalább hat hónapos kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, b) akinek próbaideje letelt, és c) aki felmentési vagy lemondási idejét nem tölti. 19. Az álláshelyi elismerés 31. § (1) Az álláshelyi elismerés szempontjából az esedékesség napja az álláshelyi elismerésre jogosító idő utolsó napja, vagy – ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik – az ezt megelőző munkanap. (2) Az álláshelyi elismerésre jogosító időtartam kezdő napja 2019. március 1-je. 20. A szolgálati elismerés 32. § A szolgálati elismerés szempontjából az  esedékesség napja a  szolgálati elismerésre jogosító szolgálati idő utolsó napja, vagy – ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik – az utolsó napját követő munkanap. 21. A céljuttatás 33. § (1) A kormánytisztviselő részére a Kit. 146. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint írásban állapítható meg rendkívüli, célhoz köthető feladat (a továbbiakban: célfeladat), valamint a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás. (2) A  célfeladat elrendelése egyszeri, eseti feladatellátásra vagy rendszeres többletmunkával járó többletfeladat folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény(termék) létrehozására vonatkozhat. (3) Az eseti feladat ellátására, a rendszeres többletmunka folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény(termék) létrehozására szóló célfeladat elrendelésére vonatkozó írásbeli intézkedésnek magában kell foglalnia a  céljuttatás feltételeit: a) a célfeladat pontos tárgyát és tartalmát, b) a végrehajtásának kezdő időpontját, c) a teljesítési határidőt, d) a teljesítést igazoló személyt, e) a teljesítés esetleges speciális feltételeit, f ) azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható a célfeladat teljesülése, valamint g) az előírt feladat teljesítése esetén járó díjazás mértékét. (4) A  célfeladat meghatározásakor kizárólag pontosan meghatározott feladat teljesítése, folyamatos ellátása vagy eredmény előállítása határozható meg. 34. § (1) A  kormánytisztviselő a  céljuttatásra akkor jogosult, ha a  célfeladat eredményesen teljesült, és azt a  munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa írásban kijelölt, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személy igazolta. (2) A célfeladat munkaidőn túl is elvégezhető, amely nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. 35. § A céljuttatással kapcsolatos adatokról, így különösen a) a célfeladat megnevezéséről, b) a céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, c) a kormánytisztviselő álláshelyéről, d) a szervezet megnevezéséről, e) amennyiben a  céljuttatás uniós forrásból kerül kifizetésre, akkor a  projekt elnevezéséről és azonosító számáról a hivatali szervezet vezetője a tárgyévet követő év első hónapjának tizenötödik napjáig tájékoztatja a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős minisztert. 36. § A Kit. 146.  § (4)  bekezdése szerint megállapított célfeladat, valamint céljuttatás esetében a  céljuttatás fedezetét a célfeladatot tűző kormányzati igazgatási szerv költségvetéséből vagy európai uniós forrásból kell biztosítani. IX. FEJEZET CAFETÉRIA-JUTTATÁS 22. A cafetéria-juttatásra vonatkozó szabályok 37. § (1) A  kormánytisztviselő írásban vagy elektronikus úton a  tárgyév március 1-ig, illetve a  jogviszony létesítésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a közszolgálati szabályzat lehetővé teszi. (2) A Kit 147. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha a kormánytisztviselő jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az  időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a  harminc napot meghaladó távollét esetén a távollét kezdetétől számított harmincadik napot követő tíz munkanapon belül, illetve a jogviszony megszűnését követő harminc napon belül vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Kit. 104. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg. (3) Ha a  kormánytisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy tartós külszolgálatról, illetve tartós távollétről tér vissza, akkor az  első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az  általa választott cafetéria-juttatásról. (4) Ha a  kormánytisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, a  kormánytisztviselő a  keretösszeg időarányos részére jogosult. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. (5) Ha a kormánytisztviselő önhibájából nem nyilatkozik határidőben az általa választott cafetéria-juttatásról, akkor – ha annak egyéb feltételei fennállnak – a hivatali szervezet vezetője által meghatározott juttatásra jogosult. X. FEJEZET LAKHATÁSI JELLEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 23. A lakhatási jellegű támogatások elbírálásának általános feltételei 38. § Lakhatási jellegű támogatás a  kormánytisztviselő kérelmére az  e  rendeletben és a  közszolgálati szabályzatban meghatározott módon nyújtható. 39. § (1) A kérelmek elbírálásánál az igénylő kormánytisztviselő havi bruttó jövedelmét, a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem bruttó összegét (a  továbbiakban: egy főre eső jövedelem), szociális körülményeit, lakáskörülményeit, családi állapotát, a  kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartamát, valamint a  kormánytisztviselő közvetlen felettes vezetőjének előzetes írásbeli véleményét kell figyelembe venni. (2) A kérelmek elbírálásakor előnyben kell részesíteni azt, aki a) saját háztartásában 3 vagy több gyermeket nevel, b) fogyatékkal élő gyermeket nevel, c) gyermekét egyedül neveli, vagy d) közös háztartásban él tartósan beteg közeli hozzátartozójával. (3) Lakhatási jellegű támogatásban csak az  a  kormánytisztviselő részesíthető, aki a  jogosultsága, illetve a  szociális helyzete megítéléséhez szükséges adatokat megfelelően igazolja. (4) Lakhatási jellegű támogatás kizárólag arra az  ingatlanra igényelhető, amelyben a  kormánytisztviselő – lakóhely, tartózkodási hely igazolásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal vagy személyi okmány másolatával igazolt módon – életvitelszerűen tartózkodik. Lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából nyújtott lakhatási jellegű támogatás esetén az életvitelszerű ott-tartózkodást utólag, a birtok átruházását követő három hónapon belül kell igazolni. 40. § (1) Nem jogosult lakhatási jellegű támogatásra – a  25. alcímben meghatározott támogatás kivételével  – az  a  kormánytisztviselő, akinek a  havi bruttó jövedelme meghaladja a  mindenkori bruttó garantált bérminimum háromszorosát, kivéve, ha a  háztartásában az  egy főre eső jövedelem nem haladja meg a  bruttó garantált bérminimumot. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben, a  közszolgálati szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával az  (1)  bekezdésben meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő részére is megítélhető lakhatási jellegű támogatás. 41. § Nem nyújtható lakhatási jellegű támogatás annak a  kormánytisztviselőnek, aki kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat. 42. § A lakhatási jellegű támogatásban részesülő kormánytisztviselő a lakhatási támogatás felhasználásáról a jogosultság utolsó hónapjának 10. napjáig vagy a  jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az  utolsó munkában töltött napon köteles a  közszolgálati szabályzatban meghatározott módon a  kormányzati igazgatási szerv felé elszámolni. 43. § A kormánytisztviselő egyidejűleg kizárólag egy lakhatási jellegű támogatásban részesülhet. 24. Szolgálati lakás igénybevétele 44. § A kormányzati igazgatási szerv a szolgálati lakások tekintetében bérlőkijelölési jogkörrel rendelkezik. 45. § (1) A  szolgálati lakás igénybevételére valamely szolgálati lakás megüresedése esetén vagy a  lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a  kormányzati igazgatási szerv pályázati felhívást tesz közzé a  közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerint. (2) Szolgálati lakás igénybevételére pályázatot az  az alábbi feltételeknek együttesen megfelelő kormánytisztviselő nyújthat be, a) aki kormányzati igazgatási szervnél legalább két éve jogviszonyban áll, b) aki ba) budapesti székhelyű kormányzati igazgatási szerv esetén nem rendelkezik lakóhellyel olyan településen, amely a budapesti agglomeráció területrendezési tervét meghatározó törvény alapján a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik, bb) nem budapesti székhelyű vagy telephelyű kormányzati igazgatási szerv esetén nem rendelkezik lakóhellyel a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen, c) aki a  kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen nem rendelkezik lakástulajdonnal, d) akinek házastársa vagy élettársa a  kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen nem rendelkezik lakástulajdonnal, e) aki nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, f ) aki, illetve akinek házastársa vagy élettársa korábban nem részesült a 25. alcím szerinti támogatásban. 46. § (1) A  pályázatban a  pályázó tájékoztatást ad lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a  kormányzati szolgálati jogviszonya időtartamáról, illetve arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele. (2) A kérelmező kormánytisztviselő a szolgálati lakásba költözők számáról pályázatában nyilatkozik. 47. § (1) Szolgálati lakás igénybevételére kétéves, határozott időre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor. (2) A  bérleti szerződés megkötésének, a  szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásának, valamint a bérleti díj megfizetésének módjáról a közszolgálati szabályzat rendelkezik. (3) Ha a  határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően a  kérelmező kormánytisztviselők közül ismét a  korábbi bérlő kerül kiválasztásra, akkor a bérleti szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható. (4) Szolgálati lakás több bérlőnek együttesen csak a  közszolgálati szabályzatban meghatározott esetekben adható bérbe. (5) Ha a  bérlő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik, a  kormánytisztviselő a  szolgálati lakásból legkésőbb a  jogviszony megszűnésétől számított harminc napon belül köteles kiköltözni, és ezzel összefüggésben a kormányzati igazgatási szerv felé elszámolni. 25. Kamatmentes kölcsön 48. § (1) A  kormánytisztviselő részére a  kormányzati igazgatási szerv a  kormánytisztviselő lakáshoz jutása és lakáskörülményeinek javítása érdekében – a  lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a  továbbiakban: hitelintézet) útján – kamatmentes kölcsönt nyújthat. (2) Kamatmentes kölcsön a) lakásvásárlás, b) lakásépítés, c) lakás-korszerűsítés, d) lakásbővítés, vagy e) az a)–d) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából nyújtható. 49. § (1) A kamatmentes kölcsön a) budapesti székhelyű kormányzati igazgatási szerv esetén olyan településen található lakásra nyújtható, amely a  budapesti agglomeráció területrendezési tervét meghatározó törvény alapján a  Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik, b) nem budapesti székhelyű vagy telephelyű kormányzati igazgatási szerv esetén a  kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen, vagy e  településtől legfeljebb 30 kilométerre fekvő településen található lakásra nyújtható. (2) Kamatmentes kölcsönben részesíthető az az alábbi feltételeknek együttesen megfelelő kormánytisztviselő, aki a) kormányzati igazgatási szervnél legalább két éve határozatlan időtartamú jogviszonyban áll, b) a  kamatmentes kölcsön felhasználásával a  saját lakáshelyzetét rendezi azzal, hogy a  vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül, c) hozzájárul ahhoz, hogy a  kamatmentes kölcsön visszafizetésének biztosítására, a  vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a  kormányzati igazgatási szerv javára a  kamatmentes kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az  ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásvásárlás, lakásépítés, továbbá 1  000  000  forint összeget elérő vagy meghaladó, bővítéshez vagy korszerűsítéshez kapcsolódó kamatmentes kölcsön esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre, d) vállalja, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyát a kamatmentes kölcsön visszafizetéséig fenntartja, e) a  lakás megvásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez – a  teljes vételárhoz, az  építési vagy korszerűsítési költséghez viszonyítva – legalább 30%-os mértékű önrésszel rendelkezik (kivéve, ha a  lakás építéséhez, vásárlásához felvett kölcsönre az  állam készfizető kezességet vállal), ideértve az  új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, valamint a  használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményt is, f ) vállalja, hogy a  kamatmentes kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló ingatlanra – ha azzal még nem rendelkezik – lakásbiztosítást köt, g) kérelméhez csatolja: ga) lakásvásárlás esetén az  eladóval kötött eredeti adásvételi szerződést, csereszerződést, amelynek – a vételár megfizetésére vonatkozó pontjának – tartalmaznia kell a kormányzati igazgatási szervtől felvenni kívánt kamatmentes kölcsön összegét, gb) az eladott lakás adásvételi szerződésének másolatát, ha a kérelmező kormánytisztviselő teljes vagy részleges tulajdonában állt egy olyan lakóingatlan, amely a  kérelem tárgyát képező lakóingatlan megvásárlása érdekében eladásra került, gc) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az  önkormányzat ajánlatát a  lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést, gd) építés, újjáépítés, tetőtér-beépítés, bővítés, korszerűsítés, közművesítés, tetőcsere esetén a kivitelező által készített – cégszerűen aláírt, bélyegzővel ellátott – költségvetést vagy árajánlatot, az  engedélyhez kötött munkálatoknál (építés, újjáépítés, tetőtér-beépítés, bővítés) a  szakhatósági engedélyeket, ge) tulajdonostárs vagy haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog (elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzéséhez, gf ) lakásbővítés esetén a műszaki dokumentációt és költségtervezetet, gg) lakásbővítés, korszerűsítés esetén annak költségvetését, és ha az  a  kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket, gh) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a  felhasználási céltól függően – a  ga)–gd)  alpontban foglaltakat, a  hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát, valamint a  kérelem benyújtásakor a  hitelintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló kölcsöntartozásról, azzal, hogy lakásvásárlás céljára hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából nyújtott kölcsön esetében az  eladóval kötött adásvételi szerződésnek, csereszerződésnek nem kell tartalmaznia a  kormányzati igazgatási szervtől felvenni kívánt kamatmentes kölcsön összegét, gi) vásárlás, építés, korszerűsítés esetén a vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan, lakásépítés esetén az  építési telek, a  48.  § (2)  bekezdés e)  pontja szerinti esetben a  vásárlással, építéssel, bővítéssel, korszerűsítéssel érintett ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát. (3) A  48.  § (2)  bekezdés e)  pontja szerinti célra nyújtott kamatmentes kölcsön esetében a  kamatmentes kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez képest a  hitelkiváltást követően a  jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladhatja meg a  70%-ot. A  kölcsön kérelemhez a  kérelmező kormánytisztviselőnek csatolnia kell a  hitelintézet igazolását a  fennálló tartozásállományról, illetve arról, hogy a hitelszerződésben foglaltak szerinti törlesztőrészletek megfizetése tekintetében tartozása nem áll fenn. (4) Kamatmentes kölcsön nyújtásával a  kormánytisztviselő lakáscélú vásárlása, illetve lakásépítése akkor támogatható, ha a) a  kormánytisztviselő, házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, valamint az  együtt költöző családtagja nem rendelkezik lakástulajdonnal, vagy b) a kormánytisztviselő a meglévő lakását az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti. (5) A  kormánytisztviselő lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint együtt költöző családtagjának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakáson kívül más lakástulajdona nincs. (6) Az  (5)  bekezdést megfelelően alkalmazni kell a  48.  § (2)  bekezdés e)  pontja szerinti célra nyújtott kamatmentes kölcsön esetében is. (7) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően kamatmentes kölcsön vehető igénybe, ha a) a  kormánytisztviselőnek, illetve házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének, valamint együtt költöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy b) a kormánytisztviselő tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy c) a  kormánytisztviselő öröklés vagy ajándékozás útján haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik. (8) A kamatmentes kölcsön nyújtásával és a kölcsönszerződés megkötésével, tartalmával, megszűnésével kapcsolatos szabályokat a közszolgálati szabályzat rögzíti. 50. § (1) Nem nyújtható kamatmentes kölcsön a) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (például hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, b) telek vásárlásához, c) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően, d) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően, e) korszerűsítéshez – ha az szükséges – az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően, f ) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, g) annak, akinek a kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetése folyamatban van, h) annak, aki a  természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015.  évi CV.  törvény 1.  § (1)  bekezdése szerinti adósságrendezési eljárásban adósként, adóstársként szerepel. (2) Az (1) bekezdés c)–e) pontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a kormánytisztviselő a kamatmentes kölcsönt a 48. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott célból kéri. 51. § (1) A  kormánytisztviselő a  kormányzati igazgatási szervtől egyszerre csak egy jogcímen részesülhet kamatmentes kölcsönben. Újabb támogatási kérelem a  fennálló kölcsön teljes kiegyenlítése után terjeszthető elő, ha a kormánytisztviselő a korábbi kölcsön részleteinek törlesztésével egyszer sem esett késedelembe. (2) A  kormánytisztviselő korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú munkáltatói kölcsön a  közszolgálati szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át. 52. § (1) A kamatmentes kölcsön címén odaítélhető támogatás maximális mértéke: a) a 48. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti cél esetén 5 000 000 forint, b) a 48. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti cél esetén 2 500 000 forint, c) a  48.  § (2)  bekezdés e)  pontja szerinti cél esetén – a  hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően – az a) vagy b) pontban meghatározott összeg. (2 …