2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VII.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról *  Az Országgyűlés az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének képviselete érdekében a következő törvényt alkotja: I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § *  E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó szervezetre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara) terjed ki. 2. § E törvény alkalmazásában a) *  gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező aa) *  mezőgazdasági őstermelő (a továbbiakban: őstermelő), ab) az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá ac) az aa) és ab) pont szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy; b) *  gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező ba) *  az 1. vagy a 2. mellékletben szereplő agrárgazdasági tevékenységet fő-, illetve melléktevékenységként folytató, bb) *  a ba) pont szerinti feltételek hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és a 3. mellékletben szereplő agrárgazdasági tevékenységet folytató bc) a ba) és bb) pont szerinti feltételek hiányában mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti gazdálkodó szervezet, kivéve az egyéni vállalkozót; *  c) *  d) *  agrárgazdasági tevékenység: az 1–3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek; e) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara; f) *  közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó; g) szakmai kamara: meghatározott szakmát gyakorló személyek törvény által létrehozott köztestülete; h) ÖVTJ: az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott tevékenységek jegyzéke; i) *  TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: TEÁOR’25) felel meg; j) *  2/A. § *  (1) *  E törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenység folytatásának kell tekinteni, ha az 1–3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szervnek, vagy a cégbíróságnak az érintett személyről vezetett nyilvántartásában szerepelnek. (2) *  Amennyiben a tevékenység folytatásának feltétele az 1–3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységeknek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való bejelentése, úgy a tevékenység folytatása kezdőnapjának a bejelentés napja minősül. (3) *  E törvény alkalmazásában az 1–3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek folytatása megszűnésének minősül, ha az érintett tevékenységet a közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szerv által az érintett személyről vezetett nyilvántartásból törlik vagy onnan kivezetésre kerül. Ebben az esetben az érintett tevékenység folytatása megszűnése időpontjának a nyilvántartásból való törlés vagy kivezetés hatályának időpontját kell tekinteni, amely azonban nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gazdálkodó szervezet vagy az egyéni vállalkozó a törlés iránti kérelmét benyújtotta. (4) *  Amennyiben az 1–3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenység folytatásának feltétele a tevékenység az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való bejelentése, a tevékenység folytatása megszűnésének az a nap minősül, amikor az érintett személy a tevékenység folytatásának megszüntetését az érintett közigazgatási szerv felé bejelenti. II. Fejezet AZ AGRÁRKAMARA Általános szabályok 3. § (1) Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők e törvény által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestülete. (2) Az agrárkamara önkormányzati és közfeladatait e törvényben, az alapszabályban, valamint a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározottak szerint a) testületi szervei, b) tisztségviselői és c) ügyintéző szervezete útján látja el. (3) Az agrárkamara – külön törvény rendelkezései szerint – jogosult kezdeményezni közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét. 4. § Az agrárkamarát a Fővárosi Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései szerint veszi nyilvántartásba. Az agrárkamara megszűnésére és a megszűnő agrárkamara bírósági nyilvántartásból való törlésének kezdeményezésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. III. Fejezet AZ AGRÁRKAMARA TAGSÁGA A kamarai tagsági viszony keletkezése 5. § *  (1) Kamarai tagság e törvény alapján: a) *  mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartásba vétellel; b) *  egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdő napjával; c) *  a 2. § b) pont ba) alpont szerint újonnan alapított gazdálkodó szervezet esetén a szervezet bírósági bejegyzésével, működő jogalany bármely tevékenységének a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységre történő kiterjesztése esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdőnapjával; d) *  a 2. § b) pont bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet esetén a 3. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenység folytatása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vétel együttes fennállásának napján; e) az a)–d) pontban foglaltak szerinti feltételek hiányában földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétellel; valamint f) az e törvényben szabályozott egyéb feltétel bekövetkezésével keletkezik. (2) *  Az (1) bekezdés a) pontja az őstermelők családi gazdaságában tag mezőgazdasági őstermelő esetében akkor keletkeztet kamarai tagságot, ha a mezőgazdasági őstermelő az őstermelők családi gazdaságának képviselőjeként van bejegyezve. (3) *  (4) *  Az azonos időpontban az (1) bekezdés a) és b) pontjának is megfelelő gazda esetében egy agrárkamarai tagsági jogviszony keletkezik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a gazda azonos tárgyéven belül szünteti meg egyéni vállalkozói tevékenységét, de őstermelőként nyilvántartásba veszik, őstermelői jogviszonyát megszünteti és egyéni vállalkozói tevékenység végzését jelenti be, vagy egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítja át. (5) *  Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltelése alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony is szünetel, kivéve, ha a kamarai tagsági viszony a mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartás miatt egyébként fennáll, illetve földművesként történő nyilvántartottság esetén. (6) Ha az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek. (7) Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (6) bekezdés alapján bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre. (8) Az agrárkamara a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személyek vagy szervezetek számára az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet. (9) Nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet tagja a) a Magyar Állatorvosi Kamarának, b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, c) a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezet országos vagy területi szervének, vagy d) valamelyik hegyközségnek, feltéve, ha az érintett személy vagy szervezet – ide nem értve az (1) bekezdés e) pontja szerinti személyt – a (10) bekezdésben foglaltakra figyelemmel meghatározott tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat. (10) *  A (9) bekezdésben felsoroltak szerinti szervezet a kamara megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az 1–3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek közül mely tevékenység tekinthető szervezetük vonatkozásában a törvény alapján kötelező tagságot megalapozó tevékenységnek. (11) A (9) bekezdésben említett gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek a tárgyév azon időszakára vonatkozóan keletkezik agrárkamarai tagsága, amikor nem tagja a (9) bekezdésben meghatározott szervezeteknek, és az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. E rendelkezés alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a (9) bekezdésben meghatározott szervezetben való tagság keletkezésére vonatkozó jogszabályban foglaltakra is. (12) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pont b) alpontja alapján földművesként nyilvántartásba vett személynek erre vonatkozó nyilatkozata alapján nem keletkezik agrárkamarai tagsága a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet agrárkamarai tagságának tartama alatt, feltéve ha ezen időtartam alatt a legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi. (13) Amennyiben a) a (9) bekezdésben foglaltak alapján érintett személy, b) a nyilvántartásba vett szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadó, c) közösségi-, illetve nemzeti forrásból finanszírozott agrár-, vidékfejlesztési-, illetve halászati támogatást igénybe vevő szervezet vagy személy, valamint d) az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy az alapszabályban meghatározottak szerint önkéntesen vállal kamarai tagságot, ugyanazok a jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, mint akiknek kamarai tagsági viszonya a törvény alapján keletkezett. (13a) *  Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az e törvény alapján keletkezett agrárkamarai tagság ideje alatt szünetel. Az e törvény alapján keletkezett agrárkamarai tagság szünetelésének ideje alatt az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság nem szünetel. (14) *  Amennyiben az érintett személynek a kamarai tagság adott jogcímen történő megszűnését követő napon más jogcímen kamarai tagsága keletkezik, agrárkamarai tagságát folyamatosnak kell tekinteni. (15) *  A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet esetén, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben a gazdálkodó szervezet számára kiadott FELIR azonosító felfüggesztésének időtartama alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony szünetel, kivéve, ha az érintett gazdálkodó szervezet mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott. (16) *  A 3. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységek esetében, tekintettel arra, hogy azok keretében nem kizárólagosan agrárgazdasági tevékenység folytatható, az agrárkamara vélelmezi az agrárgazdasági tevékenység folytatását. A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet nyilatkozatával megdöntheti a vélelmet, ha a 3. mellélet szerinti agrárgazdasági tevékenységi körön kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytatott, nem folytat, illetve a jövőben sem kíván folytatni. Ha a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet úgy nyilatkozik, hogy a jövőben sem kíván folytatni agrárgazdasági tevékenységet, a gazdálkodó szervezet köteles a nyilatkozata tekintetében beállt változást a változástól számított 30 napon belül bejelenteni az agrárkamara részére. Az agrárkamarai tagság megszűnése 6. § *  (1) *  Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha a) az őstermelő: aa) meghal, ab) *  az őstermelői nyilvántartásból törlésre kerül, ac) *  az őstermelők családi gazdaságának nem a képviselőjeként bejegyezett tagjává válik; b) az egyéni vállalkozó: ba) meghal, bb) az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti, bc) *  az egyéni vállalkozók nyilvántartásából törlésre kerül; c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyt a földművesekről vezetett nyilvántartásból törlik; d) a gazdálkodó szervezet: da) jogutód nélkül megszűnik, db) *  a 2. § b) pont ba) alpontja szerinti esetben az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó valamennyi tevékenységét megszünteti, dc) *  a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből kivezetésre kerül, illetve valamennyi 3. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenység folytatását megszünteti, dd) a db) és a dc) alpont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból való törléssel. (2) *  (3) *  Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az agrárkamara a volt agrárkamarai tagot törli a tagjegyzékből. Az agrárkamara a tagjegyzékből törölt adatokat – a gazdasági forgalom biztonsága, az agrárkamarai tagsággal összefüggő jog vagy tény igazolása céljából – az agrárkamarai tagság megszűnésétől számított tíz évig kezeli. (4) *  Az őstermelői nyilvántartásban szereplő, egyéni vállalkozói tevékenységet folytató agrárkamarai tag tagsági viszonya akkor szűnik meg, ha a tagsági viszony megszűnésének mind az őstermelőkre, mind az egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételei együttesen fennállnak, kivéve, ha az e törvényben szabályozott egyéb feltétel alapján agrárkamarai tagsága keletkezik vagy fennáll. (5) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában meghatározottak szerint szűnik meg. (6) Ha az agrárkamara tagja számára az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagságot – tevékenység végzésének feltételeként – törvény kötelezővé teszi, az agrárkamarai tagság – a tagnak az agrárkamara irányába tett ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozata hiányában – az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagsági jogviszonya létrejöttének napjával – figyelemmel az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagság keletkezésének a vonatkozó jogszabályban rögzített szabályaira – megszűnik, ha e szervezeti tagságával összefüggő tevékenységén kívül a 2/A. §-ban foglaltak szerint más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat. Az agrárkamara tagjegyzéke 7. § *  (1) A kamara a törvényben, az alapszabályban, valamint az adatszolgáltatási szabályzatban meghatározottak szerint a) a tagjairól tagjegyzéket, valamint b) a tagok által végzett agrárgazdasági tevékenységről gazdaságszerkezeti nyilvántartást vezet. (2) *  A tagjegyzék tartalmazza: a) gazda esetében aa) a nevét, ab) a lakcímét, ac) az értesítési címét, ad) *  az elektronikus levelezési címét, telefonszámát, ae) a születési helyét és idejét, af) az anyja nevét, ag) az adóazonosító jelét, adószámát, ah) az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdetét és végét, ai) *  az őstermelői igazolványa számát, az őstermelői nyilvántartásban azonosítására szolgáló számát, azok hatályossági és érvényességi időtartamát, a nyilvántartásba vétel kezdetét és végét, valamint a biztosítási jogviszonyára vonatkozó adatát; aj) *  az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződés számát, ak) *  az őstermelők családi gazdaságában szereplő tagok aa), ab), ac), ae), af) ag), al), ar) alpontok szerinti adatait, al) *  a Nemzeti Kifizető Ügynökségnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját, am) az agrárkamarai nyilvántartási számát, an) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét, ao) a bankszámlaszámát, ap) a tagsági viszony kezdetét, aq) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott FELIR-azonosítót, ar) a személyi azonosítóját, as) a kamarai igazolvány számát, érvényességének kezdetét és végét; b) gazdálkodó szervezet esetében: ba) a cégnevét, bb) *  a székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát, cégkapu azonosítóját, bc) a cégjegyzékszámát, a nem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartozása esetében – a gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számát, a nyilvántartás megnevezésével, bd) az adószámát, be) *  a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét, elérhetőségeit, egyéb, a nyilvános cégnyilvántartásban szereplő adatait, és – önkéntes adatszolgáltatás alapján, a gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén – a kamarai kapcsolattartásra jogosult személy nevét és elérhetőségeit, bf) a statisztikai azonosítóját, bg) *  a Nemzeti Kifizető Ügynökségnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját, bh) az agrárkamarai nyilvántartási számát, bi) *  az általa folytatott tevékenységek körét, bj) a bankszámlaszámát, bk) a tagsági viszony kezdetét, bl) *  az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott FELIR-azonosítót és annak állapotát, bm) az értesítési címét, bn) a kamarai igazolvány számát, érvényességének kezdetét és végét, bo) *  a családi mezőgazdasági társasági minősítést. c) természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag a) pontban rögzített adatait; d) *  nem természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag b) pontban rögzített adatait; e) a kamarai tag önkéntes adatszolgáltatása alapján nyújtott adatait; f) a kamarai tagra vonatkozóan a 10. § (3) bekezdés szerinti kizárásra vonatkozó adatot. (3) *  A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag által a) *  használt földterületre vonatkozó adatokat; b) folytatott agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételének adatait; c) igénybe vett agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatási jogcímeket, a támogatás alapjául szolgáló mértéket, a támogatáshoz kapcsolódó térinformatikai és az azzal összefüggő adatokat, a támogatás összegét, valamint a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokat; d) az agrárgazdasági tevékenysége folytatásához használt épületekre és építményekre, valamint e) az a)–d) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó kapacitására vonatkozó adatokat. (4) *  Az agrárkamara a tagjegyzékben, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő, tagra vonatkozó adatokat kezeli. (5) *  A tag a (2) bekezdés szerinti adatokról – a (2) bekezdés a) pont am) és ap) alpontja, valamint a b) pont bh) és bk) alpontja kivételével – a tagsági viszony létrejöttét – változás esetén a változást – követő harminc napon belül köteles nyilatkozni. (6) *  Az agrárkamara a (2) bekezdés aa)–ah) pontjaiban meghatározott adatokat az élelmiszerlánc felügyeleti szerv részére annak kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen, évente legkésőbb április 15-ig átadja. Az agrárkamara a Központi Statisztikai Hivatal számára statisztikai célból a (2) bekezdésében foglalt tagjegyzékéhez hozzáférést biztosít, vagy kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon adatot ad át. (7) *  A tag által a (3) bekezdésben foglaltak szerint szolgáltatandó adatok körét – a tevékenység jellegétől függően – az országos küldöttgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási szabályzat határozza meg. 7/A. § *  (1) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona, azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető, továbbá a kamarának az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési joga, valamint ezen adatoknak a kamara részére elektronikus úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére megállapodás nem köthető. (2) *  (3) *  (4) A kamara az általa kezelt adatokat kizárólag a) a tagjegyzékben szereplő adatok naprakész vezetéséhez, b) a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez, c) a gazdaságszerkezeti nyilvántartás összeállításához és folyamatos vezetéséhez, d) jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátásához, valamint e) az (5) bekezdésben foglaltak szerinti célokra használhatja fel. (5) A kamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon: a) piac- és termelésszervezési célokra, b) statisztikai célokra, c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele, valamint d) gazdasági program megalkotásával összefüggő tevékenysége során használhatja fel. (6) A gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok és az etikai eljárás során megszerzett adatok – a törvény szerinti nyilvános adatok kivételével – üzleti titoknak minősülnek. (7) Az adatkezelés során a kamarának biztosítania kell, hogy az adatokat illetéktelen személy ne ismerhesse meg, azokat a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározottól eltérő célra ne használják fel. (8) *  A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy – a tagra vonatkozó adatok tekintetében – csak a) az érintett tag hozzájárulásával, b) közérdekű feladat ellátása érdekében, c) közhatalom gyakorlása körében, vagy d) törvényi felhatalmazás alapján tekinthet be a tagjegyzékbe, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba. 7/B. § *  (1) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonságának, a gazdaság fejlesztésének előmozdítása, valamint az etikus üzleti magatartás vizsgálata érdekében a gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységére jellemző, nyilvánosan elérhető nyilvántartásból származó információkat tartalmazó adatbázist működtethet. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis tartalmazza, hogy: a) a gazdálkodó szervezet aa) köztartozásmentes adózónak minősül-e, ab) kiemelt adózónak minősül-e, ac) minősített ajánlattevőnek minősül-e, ad) a békéltető testületi eljárásra és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatra vonatkozóan általános alávetési nyilatkozatot tett-e, ae) a fogyasztóvédelmi hatóság pozitív listának minősülő nyilvántartásában szerepel-e; b) a gazdálkodó szervezet ba) csődeljárás, felszámolás eljárás, végelszámolás alatt áll-e, továbbá annak kezdő időpontját és befejezését, bb) ellen végrehajtási eljárás folyamatban van-e, továbbá a végrehajtás elrendelését és megszüntetését; c) a gazdálkodó szervezet ca) az adószám alkalmazásának felfüggesztése hatálya alatt áll-e, cb) adószámát az állami adóhatóság törölte, cc) terhére az állami adhatóság az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, cd) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot meghaladja; d) a gazdálkodó szervezetet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerősen eltiltotta; e) a gazdálkodó szervezettel szemben jogerősen megállapították a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését; f) *  a gazdálkodó szervezetet véglegessé vált határozattal jelentős összegre elmarasztalták fa) versenyfelügyeleti eljárásban, fb) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában; g) a gazdálkodó szervezet a békéltető testület eljárásában a tanács ajánlásának nem tett eleget. (3) Az adatbázis tartalmazza a gazdálkodó szervezet nettó árbevételére vonatkozó, valamint a gazdasági teljesítményét jellemző egyéb, nyilvánosan elérhető adatokat. (4) A (2) bekezdés f) pontja alkalmazásában jelentős összegűnek tekintendő bírság mértékét az agrárkamara és az érintett hatóságok közötti, az agrárkamara honlapján is közzétett megállapodás tartalmazza. (5) Az adatbázisban szereplő adatok valóságtartalmával összefüggő, az agrárkamara előtt benyújtott kifogás elbírálására az a hatóság köteles amely e § szerinti adatokat szolgáltatta. Ebben az esetben az adatbázisban fel kell tüntetni, hogy az adat, tény valóságtartalmával összefüggésben az érintett gazdálkodó szervezet kifogást emelt. Az érintett hatóság a kifogással kapcsolatos döntését a kifogást tevővel, és az agrárkamarával egyidejűleg közli. Az agrárkamara az érintett szerv döntésének megfelelően módosítja az adatbázist, továbbá törli a kifogás tényére vonatkozó bejegyzést. (6) Az adatátadás végrehajtásával kapcsolatos részletes feltételeket az agrárkamara és az adatszolgáltató közötti megállapodás tartalmazza. 8. § *  (1) Az ingatlanügyi hatóság a tárgyév július 31. napjáig köteles szolgáltatni a kamara részére a kamara tagjának használatában a tárgyév június 9. napján álló összes földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat. (2) *  Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a) a tárgyévben adóbevallást készítő őstermelő nevéről, adóazonosító jeléről, őstermelői tevékenységéből származó bevételéről, valamint arról, hogy őstermelőként rendelkezik-e biztosítási jogviszonnyal, b) a bevallásában az 1. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet feltüntető egyéni vállalkozó, egyéni cég nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a vállalkozói tevékenységből származó tárgyévi, a kapott támogatást nem tartalmazó bevételéről, c) a bevallásában a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag esetében a tárgyévi nettó árbevételéről, ennek hiányában a tárgyévi bevétel rendelkezésre álló adatairól, d) a mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vett jogalany tárgyévi nettó árbevételéről, ennek hiányában a tárgyévi bevétel rendelkezésre álló adatairól, e) *  amennyiben rendelkezésre áll az a)–d) pontban foglalt személyek vonatkozásában – a 11. §-ban foglaltak céljából – az alábbi adatokról ea) a tárgyévben megfizetendő és vissza nem térített, illetve meg nem térülő, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány után fizetendő jövedéki adó – lehetőség szerint összesített – összegéről, eb) a tárgyévben fizetendő népegészségügyi termékadó összegéről, f) *  amennyiben rendelkezésre áll az a)–b) pontban foglalt személyek vonatkozásában – a 11. §-ban foglaltak céljából – a tárgyévben a Nemzeti Kifizető Ügynökség által folyósított támogatások összegéről. (2a) *  Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a tárgyévben elhunyt őstermelő, az agrárkamarai tag egyéni vállalkozó adóazonosító jeléről és adószámáról, valamint megszűnt agrárkamarai tag egyéni cég nevéről és adószámáról. Az állami adóhatóságnak az e bekezdés szerint nyújtott adatokat úgy kell átadnia, hogy az agrárkamara számára megállapítható legyen az elhunyt őstermelő, egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég tagja elhalálozásának időpontja. (2b) *  Az állami adóhatóság a Ctv. 24. § (4a) bekezdése szerinti értesülésével és a Ctv. 24. § (4b) bekezdése szerinti értesítésével egyidejűleg értesíti az agrárkamarát a cég agrárgazdasági tevékenységnek minősülő fő- és további tevékenységi köreiről és az azokat érintő változásokról. Az értesítésben az adóhatóság megjelöli a tevékenységi kör megváltozására vonatkozó bejelentés megtételének napját. (2c) *  Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárkamara számára az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv) szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerhez folyamatos hozzáférést biztosít. (2d) *  A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult szerv az adat keletkezésével, illetve a változás átvezetésével egyidejűleg köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a) a földműves aa) természetes személyazonosító adatairól, ab) lakcíméről, ac) személyi azonosítójáról, b) a mezőgazdasági termelőszervezet ba) megnevezéséről, bb) – a Ctv. hatálya alá tartozása esetében – cégjegyzékszámáról, – a nem a Ctv. hatálya alá tartozása esetében – a mezőgazdasági termelőszervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számáról a nyilvántartás megnevezésével, bc) székhelyéről (telephelyéről, fióktelepéről). (2e) *  Az agrárkamara a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103. §-ában meghatározott feladatának ellátása érdekében az ingatlan-nyilvántartásból adatszolgáltatást vagy lekérdezést igényelhet a tulajdonos valamennyi ingatlanáról, ideértve a tulajdonosok jegyzékéből (névmutatóból) történő igénylést is. (2f) *  Az agrárkamara jogosult – a megjelölt kötelező adatszolgáltatási időponton kívül is – újabb adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól a (2)–(2a) bekezdésekben foglalt adatokra. (3) *  A Nemzeti Kifizető Ügynökség az általa kezelt adatok közül a tárgyévet követő év június 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a tárgyévben a központi költségvetésből, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA), továbbá az Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) – ideértve ezen pénzügyi alapok helyébe lépő közösségi pénzügyi forrásokat is – finanszírozott támogatásban részesülő kamarai tagra vonatkozóan a következő adattartalommal: *  a) *  a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító) száma; b) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye; c) támogatási jogcíme; d) a jóváhagyott támogatási összege; e) az EMGA-ból finanszírozott intézkedések esetében továbbá ea) a támogatás alapjául szolgáló területek vonatkozásában a blokkhoz legközelebb fekvő település neve, a parcella sorszáma, a hasznosítás típusa, a hasznosítás típusához tartozó terület mérete hektárban, eb) a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám, ec) a támogatás alapjául szolgáló jogosultság típusa és mértéke; f) az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetében továbbá a beruházás megvalósulási helyének települése; g) adóazonosító jele, adószáma. (3a) *  A Nemzeti Kifizető Ügynökség az általa kezelt adatok közül havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a kamara közreműködésével – ideértve a jogszabályban meghatározott kamarai meghatalmazott útján – benyújtott agrártámogatásokra vonatkozó következő adatokról: *  a) *  a kérelmező támogatási azonosító száma, b) a kérelmező adóazonosító jele, adószáma, c) a kérelmező neve, d) a kérelmező lakóhelye, székhelye, telephelye, e) a kérelem jogcíme, f) *  a kérelmet benyújtó kamarai alkalmazott támogatási azonosító száma, g) a kérelem benyújtásának időpontja. (4) *  Az 5. § (9) bekezdése szerinti szervezetek az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az állami és önkormányzati adóhatóság, a Nemzeti Kifizető Ügynökség az agrárkár-enyhítési szerv, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a kereskedelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a polgárok személyi, lakcím- és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartások vezetéséhez szükséges, az e törvényben meghatározott adatokat, továbbá az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat átadja az agrárkamara számára. (4a) *  A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartás vezetéséhez és az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat tovább feldolgozásra alkalmas módon, elektronikus úton, díj- és térítésmentesen – a cégnyilvántartás elektronikus hálózata használatával az átadónál felmerülő költség megtérítésével – és a szükséges időben átadja az agrárkamara számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat közti megállapodásban kell meghatározni. (5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást díj- és térítésmentesen, tovább-feldolgozásra alkalmas módon elektronikusan kell végrehajtani. (6) Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és az (1)–(4) bekezdés szerinti adatszolgáltató közti megállapodásban kell meghatározni. (7) *  A kamarai tagot nyilvántartó bíróság – ide nem értve a cégbíróságot – az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartás vezetése és az agrárkamarai közfeladatok ellátása érdekében a kamarai tagra vonatkozó, az e törvényben meghatározottak szerinti, és a bíróság nyilvántartásában szereplő nyilvános adatokat továbbfeldolgozásra alkalmas módon, elektronikus úton, díj- és térítésmentesen átadja az agrárkamara számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és a kamarai tagot nyilvántartó bíróság közti megállapodásban kell meghatározni. (8) *  A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv az agrárkamara megkeresésére annak jogszabályban rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, továbbá – ha a természetes személy a digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot. Az agrárkamara tagjainak jogai és kötelességei 9. § (1) Az agrárkamara tagjának joga, hogy a) *  részt vegyen a vármegyei küldöttek megválasztásában, e törvényben foglaltak és e törvény felhatalmazása alapján megalkotott szabályok szerint, b) küldöttnek vagy a testületi szervek tagjának válasszák, c) a küldöttgyűlésben vagy a testületi szervekben tisztséget viseljen, d) *  az agrárkamara tisztségviselőitől a feladatkörükbe tartozó kérdésben tájékoztatást kérjen, e) bármely agrárkamarai ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen, f) az agrárkamara által szervezett rendezvényen az alapszabályban meghatározottak szerint részt vegyen, g) az agrárkamara által nyújtott alapszolgáltatásokat térítésmentesen, valamint egyéb szolgáltatásokat térítés ellenében igénybe vegyen. (2) *  Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogokat – amennyiben az alapszabály másképp nem rendelkezik – a gazda közvetlenül, a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője útján gyakorolhatja. (3) A pártoló vagy tiszteletbeli tag jogosult a) *  b) igénybe venni az agrárkamara által nyújtott – az alapszabály által meghatározott körű – szolgáltatásokat. (4) A jogok gyakorlása során valamennyi tagot azonos szavazati jog illet meg. (5) A tagok között a tagsági jogok gyakorlása során megkülönböztetés nem tehető. 10. § (1) *  Az agrárkamara tagja köteles a) az alapszabályban és az agrárkamara más szabályzatában a tagra előírt rendelkezéseket megtartani, b) az agrárkamara tagnyilvántartásába a tagsága keletkezésével egyidejűleg bejelentkezni, c) az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni, d) a statisztikáról szóló törvény vagy az agrárkamara adatszolgáltatási szabályzata szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez adatokat szolgáltatni, e) a tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a kamarai igazolványát. (2) A pártoló vagy tiszteletbeli tag köteles a) az agrárkamara által megállapított pártolói vagy tiszteletbeli tagdíjat megfizetni, b) megtartani az alapszabály és más kamarai szabályzatok rá vonatkozó előírásait, c) a pártoló vagy tiszteletbeli tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a pártolói vagy tiszteletbeli kamarai tagsági igazolványát. (3) *  Amennyiben a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban meghatározottak szerinti testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb három évig a tag által igénybe vehető kamarai szolgáltatások, vagy azok meghatározott körének igénybevételéből kizárható. (4) A döntés meghozatalánál és a jogkövetkezmény alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a kötelességszegés súlyára, a tag gazdasági helyzetére és az ügy összes körülményére. Az agrárkamara elnöke a tag kérelme alapján, a tag gazdasági helyzetére figyelemmel a határozat végrehajtása alól egy alkalommal felmentést adhat. 11. § (1) *  Az éves tagdíj mértékét, fizetésének módját és feltételeit az alapszabály határozza meg. Az alapszabály a tagdíjfizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket állapíthat meg. (2) *  A meg nem fizetett kamarai tagdíj, pótlék, valamint a nyilvántartásba-vételi díj köztartozás, amelyet meg nem fizetésük esetén az állami adóhatóság adók módjára hajt be. (3) *  Az 5. § (4) bekezdése szerinti esetben a tagdíjfizetés alapja a tag őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenységéből származó nettó árbevételeinek egybeszámított összege. (4) *  Őstermelők családi gazdaságának képviselője esetében a tagdíjfizetés alapja a képviselt őstermelők családi gazdasága tagjainak mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó nettó árbevételeik egybeszámított összege. Az egybeszámítás módját, idejét, egyéb részletszabályait az agrárkamara alapszabályában kell meghatározni. IV. Fejezet AZ AGRÁRKAMARA FELADATAI 12. § (1) *  Az agrárkamara szolgáltatási és igazgatási jellegű közfeladatokat lát el. (2) *  Az agrárkamara részére közfeladat abban az esetben állapítható meg, ha a közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosított. (2a) *  Az agrárkamara törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerinti egyes közfeladatai ellátásának részletes feltételeiről a Kormány által kijelölt szervvel megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell az agrárkamara által ellátandó közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátás jogalapját, valamint a költségvetési támogatásnak az elvégzendő feladatokkal arányban álló összegét. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az agrárkamara külön megállapodás alapján, díjazás ellenében lát el egyes feladatokat. (3) Az agrárkamarát az általa ellátott közfeladat ellátásáért támogatás vagy díjazás illeti meg. (3a) *  Az agrárkamara által ellátott közfeladat finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő, az e törvényben foglaltaknak megfelelő biztosításával valósul meg. A pénzügyi fedezetet elsődlegesen az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, ennek hiánya esetén – ha a közfeladat jellege alapján egyébként igazgatási szolgáltatási díj állapítható meg – az agrárkamara részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjból kell biztosítani. Az agrárkamara által ellátandó közfeladat költségvetési támogatással, vagy igazgatási szolgáltatási díjjal, továbbá közfeladat vonatkozásában költségvetési szerv és az agrárkamara között létrejött szerződés alapján az agrárkamara számára járó díjjal nem fedezett részének finanszírozásáról való döntés az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. (4) *  Az agrárkamara a jogszabályban meghatározottak, valamint a Nemzeti Kifizető Ügynökséggel kötött megállapodásban foglaltak szerint átruházott illetve, együttműködői feladatokat lát el. (5) *  Az agrárkamara a földről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő megállapítására irányuló eljárásban. (6) *  Az agrárkamara a mezőgazdasági igazgatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint közreműködik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmához kapcsolódó hatósági ellenőrzések lefolytatásában. 13. § *  Az agrárkamara közfeladatai ellátása érdekében a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak és az agrárkamara alapszabályában rögzített adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tagjairól adatokat gyűjt, valamint azokat kezeli, összesíti és nyilvántartja. Az adatszolgáltatás körét az országos küldöttgyűlés tagjai kétharmadának szavazatával állapítja meg. 13/A. § *  (1) Az agrárkamarát az ügyfél jogállása illeti meg azon közigazgatási hatósági ügyekben és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban, amelyekben nem közigazgatási hatóságként jogszabály által meghatározott feladatot lát el. (2) *  A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény alapján a helyi földbizottság feladatkörében eljáró agrárkamarát a helyi földbizottság állásfoglalása ellen előterjesztett kifogás elbírálására irányuló eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárásokat is – az ügyfél jogállása, továbbá a kifogás elbírálásáról szóló döntés elleni közigazgatási per vonatkozásában keresetindítási jog illeti meg. (3) *  A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti helyi földbizottság feladatkörében az agrárkamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szerve alatt az agrárkamara föld fekvése szerinti vármegyei elnökségét kell érteni. 1. Az agrárkamara igazgatási jellegű közfeladatai 14. § (1) Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében a) részt vesz az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében és közreműködik az agrár-vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában és végrehajtásában; b) *  az agrárkamara tagjairól egységes nyilvántartási rendszert alakít ki és működtet; c) előmozdítja az agrárkamarai tagok gazdasági tevékenysége infrastruktúrájának fejlődését; d) részt vesz az agrár- és élelmiszergazdasági, a környezet- és tájgazdálkodási, valamint a területi gazdaságfejlesztési programok kialakításában, végrehajtásában; e) *  elemzéseket végez, javaslatokat fogalmaz meg a vidéki életminőség javításának, a vidéki népesség foglalkoztatásának és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében, illetve támogatja és előmozdítja azokat a programokat, törekvéseket, amelyek a vidéki életminőség javítását, a vidéki népesség foglalkoztatását és a helyi termékek piacra jutását elősegítik; f) *  támogatja és előmozdítja az agrárágazat technológiai fejlődésével összefüggő törekvéseket és az ezzel összefüggő innovációs, illetve kutatási és fejlesztési tevékenységeket, továbbá részt vesz a tevékenységek megvalósításában. (2) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében a) *  az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat; b) figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését; c) az agrárkamara etikai és fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárást folytat le a tagjával szemben; d) külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít; e) összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat; f) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtet; g) a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén indítványozhatja a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét; h) határozatban figyelmezteti a tagok és a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, és ezzel a tagok és a velük gazdasági kapcsolatban levő más vállalkozások széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot; i) *  amennyiben az agrárkamara a kamarai tagot az etikai szabályzatban meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, erről a kamarai tag kérelmére nyilatkozik; j) *  agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart; k) *  megfelelő határidő biztosításával javaslatot tesz az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott, és a b) pontban foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmazó általános szerződési feltétel módosítására; l) *  a j) és k) pont szerinti eljárások eredménytelensége esetén agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól; m) *  agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltétellel kapcsolatos álláspontjáról az agrárkamara internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé. (3) *  A kamara az agrárgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából a) véleményezi a tagok tevékenységét érintő kormányzati előterjesztések és jogszabályok tervezeteit; b) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a tagokra vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati programoknak, intézkedéseknek az agrárgazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását; c) felkérés alapján részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában; d) kidolgozza az agrárgazdasági kamara részére átadott közfeladatok ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot; e) a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumok alapján javaslatot tesz az Európai Unióban egy adott kérdésben kialakítandó tagállami álláspontra; f) a közös agrárpolitikával összefüggő kérdésekben érdekképviseleti és érdekegyeztetési feladatokat lát el; g) kezdeményezi a tagok általános gazdasági érdekeit elősegítő jogszabály meghozatalát, illetve a tagok általános gazdasági érdekeivel összhangban nem levő jogszabály és egyéb intézkedés módosítását, hatályon kívül helyezését. (4) *  Az agrárkamara közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában, illetve részt vesz azok megvalósításában. (5) *  A taggal szemben az elismert szakmaközi szervezet írásbeli kezdeményezésére az etikai eljárást le kell folytatni. Az így kezdeményezett etikai eljárásban a) a szakmaközi szervezetet nyilatkozat tételi, valamint a taggal szembeni intézkedési javaslat tételi jog illeti meg, továbbá b) etikai intézkedésként a külön jogszabályban meghatározottak szerint termelési, feldolgozási, forgalmazási tevékenység korlátozásának érintett hatóság általi elrendelése is kezdeményezhető. (6) *  A kamarát a törvényben, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületetekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett közérdekű keresetindítási jog illeti meg. (7) *  Az agrárkamara külön jogszabályban meghatározott egyes igazgatási feladatait a falugazdász hálózat útján látja el. (8) *  A mezőgazdasági őstermelők és őstermelők családi gazdasága, valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatokat az agrárkamara látja el. Az agrárkamara jogosult ezen feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok kezelésére, valamint azoknak a tagjegyzékbe, illetve a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba történő átvételére és ezen nyilvántartásokban való kezelésére, továbbá az őstermelői nyilvántartásba vétel iránti kérelem előállításához a jogszabályban meghatározott őstermelői nyilvántartásban szereplő ügyféladatok és az ügyfélhez kapcsolódó igazolványadatok lekérdezésére. (9) *  14/A. § *  (1) *  Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót a) az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben, valamint b) az Éltv. 38/A. § (18) bekezdése szerinti Elektronikus Gazdálkodási Napló (a továbbiakban: Elektronikus Gazdálkodási Napló) vezetésében. (2) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamarai meghatalmazás rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalója és a természetes személy meghatalmazó támogatási azonosítóját és születési idejét, b) nem természetes személy meghatalmazó esetén annak támogatási azonosítóját és adóazonosítóját, c) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát. (2a) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kamarai meghatalmazás tényének rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalójának támogatási azonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait, b) természetes személy meghatalmazó FELIR azonosítóját, annak hiányában támogatási azonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét, c) nem természetes személy meghatalmazó FELIR azonosítóját, annak hiányában támogatási azonosítóját, annak hiányában adóazonosítóját, d) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát. (3) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása érdekében, a kamarai meghatalmazás megszűnésétől számított tíz évig a) a kamarai meghatalmazást és a létrejöttéhez szükséges, jogszabályban meghatározott, a meghatalmazó beazonosítására és elérhetőségére vonatkozó személyes adatokat nyilvántartja és kezeli, továbbá b) a kamarai meghatalmazás alapján végzett eljárás során keletkezett összes dokumentumot megőrzi. (4) *  A kamarai meghatalmazás tárgyi hatálya kiterjed a) az agrárkamara által meghatározott és honlapján közzétett azon agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésre, amelyek vonatkozásában jogszabály vagy pályázati felhívás a kamarai meghatalmazással való eljárást nem zárja ki, b) az Elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésére. (4a) *  A (4) bekezdés a) pontja szerinti, honlapon közzétett agrártámogatási listát az agrárkamara – a Nemzeti Kifizető Ügynökség előzetes tájékoztatását követően – legalább háromhavonta felülvizsgálja azzal, hogy annak módosítása nem érinti a hatályos kamarai meghatalmazás alapján folyamatban lévő ügyeket. (5) A kamarai meghatalmazás alapján az agrárkamara kizárólag a) a meghatalmazó erre irányuló kifejezett kezdeményezésére és a meghatalmazó által szolgáltatott adatok rögzítésével, a (4) bekezdés szerinti agrártámogatásokra vonatkozó kérelem, dokumentum elektronikus benyújtásáért, és b) *  a Nemzeti Kifizető Ügynökség által az agrárkamara részére a kamarai meghatalmazásra tekintettel küldött, a meghatalmazót érintő iratok továbbításáért felelős. 15. § *  A tagok széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában az agrárpolitikáért, valamint a vidékfejlesztésért felelős miniszter és az agrárkamara elnöke szükség szerint, de legalább évente kétszer szakmai konzultációt tart. 15/A. § *  Az agrárkamara a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton is kapcsolatot tarthat az agrárkamara által nyújtott tanácsadással érintett alanyok esetében. Az agrárkamara a tanácsadással kapcsolatos elektronikus dokumentumokat a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus kézbesítésre a Dáptv. 15. alcímében foglaltakat kell alkalmazni. 15/B. § *  Az agrárkamara ellátja: a) *  az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentésével, b) *  az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetésével, c) *  az agrárgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának ellenőrzésével, d) a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezésével, koordinálásával, e) *  az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységet segítő informatikai rendszer működtetésével, f) *  az Európai Unió tagállamainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel való kapcsolat létesítésével, fenntartásával, valamint a nemzetközi fórumokon a magyar agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadás képviseletével, g) *  a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkárságának működtetésével összefüggő feladatokat. 15/C. § *  (1) Az agrárkamara mezőgazdasági igazgatási szervként ellátja a) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. §-ában, 22. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat, valamint b) a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat és a hegyközség által létrehozott hegyőrség megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás iránti kérelem elbírálásával összefüggő feladatokat. (2)–(3) *  2. Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai 16. § (1) Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében a) *  országos tanácsadói hálózatot működtet; b) *  tájékoztatást nyújt a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését; c) *  az országos szakmai gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatait, szervezi a mesterképzést és a mestervizsgáztatást; d) *  országos jégkármegelőző rendszert működtet; e) *  f) *  ellátja a Digitális Agrárakadémia működtetésével összefüggő feladatokat, g) *  ellátja a helyi földbizottsági feladatokat. (2) *  A kamara tagjai részére térítésmentes alapszolgáltatásként a) *  biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét; b) *  az alapszabályban rögzített feltételek szerint biztosítja az agrárkamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvételt; c) általános növényvédelmi előrejelzést ad; d) általános piaci információkat ad; e) nyilvános adatbázisok alapján általános információt szolgáltat a piaci szereplők minősítéséről; f) jogsegélyszolgálatot működtet; g) általános gazdasági és szakmai tájékoztatókat tart. (3) *  Az agrárkamara alapszabálya meghatározza a tagok részére térítés ellenében nyújtandó, valamint e törvényben meghatározott szolgáltatásokat meghaladóan további térítésmentesen nyújtott szolgáltatások körét. (4) Az agrárkamara feladatainak ellátása során – azok feladatkörét érintő ügyekben – köteles együttműködni a szakmaközi szervezetekkel, a Magyar Állatorvosi Kamarával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a Magyar Vadászkamarával, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, továbbá azok feladatkörét érintő szolgáltatási közfeladatait a bevonásukkal látja el. (5) *  A kamara a tagok bel-, illetve külpiaci tevékenységének előmozdítására közösségi marketing feladatokat lát el. (6) *  A kamara a Kormánnyal kötött megállapodásban foglaltak szerinti intézmények és az azok által ellátott egyes feladatok átvételére is alapozva tanácsadói hálózatot működtet. Az átvett intézményekhez és feladatokhoz tartozó költségvetési támogatás arányos része a kamarát illeti meg. (7) *  A kamara együttműködik a határon túli magyar gazdaszervezetekkel. (8) *  A kamara jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít. (9) *  Az agrárkamara részt vesz a közösségi forrásból is támogatott tanácsadási, tájékoztatási feladatok ellátásában. (10) *  Az agrárkamara jogosult a tagjai részére kamarai igazolványt kiadni. (11) *  Az agrárkamara jogosult naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni azt, hogy melyik kamarai igazolvány szám vonatkozásában áll vagy nem áll fenn kamarai tagság, valamint a 10. § (3) bekezdés szerinti kizárás. 16/A. § *  A borászati termékek kivételével az agrárkamara állítja ki, illetve hitelesíti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozásában az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat. V. Fejezet AZ AGRÁRKAMARA ÖNKORMÁNYZATA A tagok részvétele a kamarai önkormányzat megvalósításában 17. § Az agrárkamara tagja önkormányzati jogait e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolja. Az agrárkamara alapszabálya 18. § Az agrárkamara alapszabályában – e törvény rendelkezései szerint – meg kell határozni a) az agrárkamara nevét és székhelyét; b) az agrárkamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat; c) az agrárkamara, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, az agrárkamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét; d) *  e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit; f) *  g) *  a kamarai tagdíj mértékét, valamint a tagdíj fizetésének módját, feltételeit; h) *  i) *  j) a kamarai osztályok számát, termékkörét, összehívásának módját és határozathozataluk rendjét; k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát; l) a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját; m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját; n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek körét; o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat; p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek körét; q) *  az elnök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a képviseleti jogkör átruházásának szabályait; r) a kamara éves költségvetése, a beszámoló és a mérleg elfogadásának rendjét; s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének esete …