← Magyarország

2/2015. (II. 27.) IM utasítása az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról.

Röviden

Ez az utasítás az Igazságügyi Minisztérium gazdálkodási keretszabályzatát írja le, meghatározva a tervezéssel, gazdálkodással és ellenőrzéssel kapcsolatos belső előírásokat és eljárásokat. Célja a pénzügyi folyamatok szabályozása a minisztérium működésében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

2/

  1. (II. 27.) IM utasítása az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról. A jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §

(4)bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §
(5)bekezdésére, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel, az Igazságügyi Minisztérium működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdésekről az alábbiak szerint rendelkezem: I. Fejezet Általános rendelkezések
  1. Az utasítás hatálya
  2. § Jelen utasítás szabályozza az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) tervezéssel, gazdálkodással – különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, valamint a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/
  3. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)
  4. §
(2)bekezdés c)–
  1. h)pontjában foglaltakról önálló miniszteri utasítás rendelkezik. 2. § Az utasítás hatálya kiterjed minden, a Minisztériumban a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján kinevezett, illetve megbízott, továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott személyre, a Minisztériumban kirendelés, vezénylés, illetve foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyre, az ösztöndíjasra, a Minisztériumba beosztott bíróra, ügyészre. 3. § Az utasítás rendelkezéseit a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló miniszteri utasítás eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. 4. § Eltérő rendelkezés hiányában az utasítást az európai uniós források felhasználására is megfelelően alkalmazni kell. 2. Fogalmak 5. § Az utasítás alkalmazásában 1. gazdasági vezető: a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár; 2. belső költségvetés: a Minisztérium elemi költségvetése alapján az eredeti előirányzatok keretekre osztása; 3. kötelezettségvállalás: a Minisztérium működési előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat; 4. kezdeményezés: a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata szerint (a továbbiakban: SZMSZ) hatáskörrel rendelkező szervezeti egység kötelezettségvállalás dokumentumának elkészítése iránti kérelme; 5. kezdeményező irat: a kötelezettségvállalás szükségességét bemutató, a szakterület vezetője által aláírt és a felettes vezető és a kötelezettségvállaló által jóváhagyott feljegyzés, valamint
  2. a)polgári jogi szerződés esetén a szerződéskötés kezdeményezésére rendszeresített, a kötelezettségvállaló által jóváhagyott nyomtatvány (a továbbiakban: szerződéskezdeményező nyomtatvány);
  3. b)megrendelés esetén az e célra rendszeresített megrendelőlap;
  4. c)egyéb kötelezettségvállalás esetén a vonatkozó eljárásrendben meghatározott nyomtatvány, irat együttese; 6. kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése: a kötelezettségvállalási dokumentum szakmai megalapozottságának – a pénzügyi és jogi ellenjegyzést követő – írásos igazolása; 7. kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: annak igazolása és ellenőrzése, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a pénzügyi fedezet a tervezett kifizetési időpontokban biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, továbbá a kötelezettségvállalási jogkör fennáll; 8. kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a kötelezettségvállalás dokumentuma és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a kötelezettségvállalás dokumentuma az annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel; 9. teljesítés igazolása: ellenőrizhető okmányok alapján annak ellenőrzése és igazolása, hogy a kiadások teljesítése jogos, összegszerű, illetve ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – az teljesítésre került; 10. utalvány érvényesítése: kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján annak az összegszerűség, a fedezet meglétének és annak ellenőrzése, hogy a megelőző ügymenetben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) és ezen utasítás előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e; 11. utalványozás: az Ávr. 59. §-ában foglaltak elvégzése; 12. beszerzés: áru vagy szolgáltatás vásárlása, építési beruházás megrendelés vagy szerződés útján; 13. kapcsolattartó: a szakterület részéről eljáró szakmai felelős; 14. megrendelés: jelen eljárásrend alkalmazása alá tartozó beszerzésre irányuló egyoldalú kötelezettségvállalás; 15. pénzügyi fedezetet kezelő főosztály: a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást kezelő és annak rendelkezésre állását igazoló szervezeti egység, a Minisztérium költségvetése terhére, valamint európai uniós forrásból történő finanszírozás esetén a Pénzügyi és Számviteli Főosztály; 16. pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály: a 15. pont szerinti főosztály, amely a kifizetést, átutalást teljesíti; 17. szakterület: a Minisztérium azon szervezeti egysége, amelynél a kötelezettségvállalási igény tárgya felmerül; 18. szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) által szerzői jogi védelemben részesülő szerzői jogi mű, továbbá a szerzői joghoz kapcsolódó és szomszédos jogi teljesítmény; 19. szolgáltató: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálya alá tartozó, valamint egyéb jogszabályok alapján működő azon jogi és nem jogi személyek, továbbá azok a természetes személyek, akik az általuk teljesített szolgáltatásaikkal kapcsolatban számla adására kötelezettek. A szerződéskötés szempontjából az egyéni vállalkozóval azonosnak kell tekinteni azt a személyt is, aki mint magánszemély az adóhatóságnál a költségelszámolásra bejelentkezett, és ezért adószámmal rendelkezik; 20. természetes személy: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó magánszemély, a 19. pontban foglalt kivétellel; 21. felettes vezető: az adott szakterületet irányító állami vezető. II. Fejezet A gazdálkodás szabályai 1. Az előirányzatok tervezése, elemi költségvetés 6. §
(1)Az adott költségvetési évre vonatkozó, a gazdasági vezető által megállapított, előzetes, illetve végleges kincstári költségvetést a Költségvetési Főosztály bocsátja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály rendelkezésére, amely alapján az elemi költségvetést el kell készíteni.
(2)A gazdasági vezető az elemi költségvetés elkészítéséhez további keretszámokat, szempontokat határozhat meg.
(3)Az elemi költségvetést – az
(1)bekezdésben meghatározott kincstári költségvetés és a
(2)bekezdés szerinti keretszámok, szempontok alapján – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Költségvetési Főosztály által meghatározott időpontig a Magyar Államkincstár honlapján közzétett űrlapok, illetve a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el, és nyújtja be feldolgozásra.
(4)Az elemi költségvetést a gazdasági vezető hagyja jóvá.
  1. § Az elemi költségvetés alapján a gazdasági vezető elkészíti a Minisztérium keretekre osztott belső költségvetését, és javaslatot tesz az adott keret tekintetében a kötelezettségvállalókra. A Minisztérium belső költségvetését a közigazgatási államtitkár egyetértését követően a miniszter hagyja jóvá.
  2. Az előirányzat-felhasználás tervezése
  3. § A Minisztérium költségvetési előirányzatai terhére történő közvetlen kifizetések a Kincstár által havonta megállapított és biztosított előirányzat-felhasználási keretek alapján történhetnek. A Kincstár a működési költségvetésre időarányos, a felhalmozási költségvetésre teljesítésarányos keretet nyit.
  4. § A felhalmozási kiadások teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terv alapján történik, melyet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a gazdasági vezető útján – január hónapra vonatkozóan – december 22-éig, a kincstári költségvetés alapján – február hónapra vonatkozóan – január 10-éig, majd azt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig nyújt be a Kincstárhoz.
  5. §
(1)Az előirányzat-finanszírozási tervet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály – szükség szerint az érintett szakterületek bevonásával – készíti el, és nyújtja be a Kincstárhoz.
(2)A szükség szerinti előirányzatkeret-előrehozást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kezdeményezi a Költségvetési Főosztálynál. 3. A likviditás tervezése 11. §
(1)A bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet kell készíteni.
(2)A Minisztérium likviditási terve a Minisztérium várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat. 12. §
(1)A likviditási tervet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el – szükség szerint az érintett szakterületek bevonásával – a kötelezettségvállalás nyilvántartás adatai alapján.
(2)A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a likviditási tervet a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónap ötödik napját megelőző utolsó munkanapig megküldi a Kincstárnak és a Költségvetési Főosztálynak.
(3)A likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
  1. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása
  2. § Az előirányzatok megváltoztatására az Áht.
  3. §-ában,
  4. §-ában és
  5. §-ában, valamint az Ávr.-ben meghatározottak alapján kerülhet sor. A kormánydöntés alapján módosított előirányzatok Minisztériumon belüli szétosztásáról a közigazgatási államtitkár dönt.
  6. § A bevételek rovatain megtervezett eredeti vagy módosított bevételi előirányzaton felüli többletbevételek felhasználásának engedélyeztetését a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kezdeményezi a Költségvetési Főosztálynál.
  7. § A felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel központi költségvetésbe történő befizetéséről a döntéstől számított 5 napon belül a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik.
  8. Előirányzatok megváltoztatása intézményi hatáskörben
  9. §
(1)Az Ávr. 43. §-ában foglaltak szerint a költségvetés kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítás hajtható végre.
(2)A Minisztérium az előirányzatait az Ávr.
  1. §-a szerint növelheti.
  2. §
(1)A Minisztérium elemi költségvetésében jóváhagyott előirányzatok Ávr.
  1. §-a szerinti intézményi hatáskörű kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást és az Ávr.
  2. §-a szerinti intézményi hatáskörű előirányzat-módosítást a Pénzügyi és Számvitel Főosztály készíti elő, és terjeszti fel a gazdasági vezetőnek jóváhagyásra.
(2)A jóváhagyott előirányzat-átcsoportosítást, valamint előirányzat-módosítást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hajtja végre, szükség szerint erről tájékoztatja a Kincstárat. 18. §
(1)Az egységes rovatrend B
  1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B
  2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B
  3. Működési célú átvett pénzeszközök és B
  4. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain (a továbbiakban együtt: elkülönített szakmai pénzeszközök) az eredeti vagy módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült előirányzatok intézményi hatáskörű módosításának jogkörét a pénzügyi ellenjegyző javaslata alapján a gazdasági vezető gyakorolja. A pénzügyi ellenjegyző a javaslatot az elkülönített szakmai pénzeszközök kötelezettségvállalóival, illetve a Minisztérium érintett szervezeti egységei vezetőivel egyeztetve készíti el.
(2)Az
(1)bekezdés alól kivételt képez az európai uniós forrásból utófinanszírozás keretében megtérülő kiadások fedezete, ahol az előirányzat-módosítást a tényleges – a Minisztérium által megelőlegezett – kifizetéseknek megfelelően kell végrehajtani.
(3)A költségvetési maradvánnyal összefüggő intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtásának bizonylata a maradványt terhelő kifizetés számviteli elszámolásáról készült kimutatás.
  1. § A külső szervezettől átvett pénzeszközök esetében a másik féllel történő egyeztetéssel a megkötött szerződés szerint – az előirányzat módosítására vonatkozó engedélyezési előírások betartásával – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály jár el az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása során.
  2. § Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításra, előirányzat-átcsoportosításra irányuló változásokat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Kincstár elektronikus nyilvántartó rendszerében (e-adat), továbbá a KGR FORRÁS SQL Integrált Ügyviteli Rendszerben és az analitikus nyilvántartásában rögzíti.
  3. A belső költségvetésben meghatározott kereteken belüli és keretek közötti előirányzat-átcsoportosítás
  4. §
(1)A belső költségvetésben meghatározott keretek rovatai között történő – kiemelt előirányzatokat nem érintő – átcsoportosításról az adott keret felett kötelezettségvállalói jogkörrel rendelkező kezdeményezheti a keret módosítását a gazdasági vezetőnél.
(2)Az átcsoportosítást a gazdasági vezető hagyja jóvá, melyről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály írásban értesíti a kezdeményezőt. 22. §
(1)A 13. § szerinti előirányzat-átcsoportosítást, illetve előirányzat-módosítást követően – a belső költségvetésben meghatározott kereteken belül – a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást a tervezett kötelezettségvállalás alapján a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője az átcsoportosítani kívánt keret azonosításával kezdeményezi a gazdasági vezetőnél.
(2)A belső költségvetésben meghatározott keretek közötti előirányzat-átcsoportosítást a közigazgatási államtitkár egyetértésével a gazdasági vezető hagyja jóvá, melyről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály írásban értesíti a kezdeményezőt.
  1. § A kötelezettségvállalások, kifizetések tervezett ütemezésétől történő jelentős eltérés, a költségvetés központilag elrendelt vagy várható zárolási kötelezettségének teljesítése, illetve a Minisztérium likviditási zavarának veszélye esetén a gazdasági vezető javaslatára a közigazgatási államtitkár egyetértését követően az érintett keretek közötti átcsoportosítást a miniszter hagyja jóvá.
  2. A maradvány elszámolása, felhasználása
  3. § A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítése során a Pénzügyi és Számviteli Főosztály állapítja meg az Áhsz. előírásainak megfelelően.
  4. § Az Ávr.
  5. §-ában foglaltaknak megfelelően a Minisztérium előző évi költségvetési maradványából – annak felülvizsgálatot követő jóváhagyásáig – csak az előző évben vállalt, szabályszerűen nyilvántartásba vett – szükség esetén a Kincstárnak bejelentett és a Kincstár által visszaigazolt – kötelezettségek teljesíthetőek június 30-áig a
  6. §-ban foglaltak szerint végrehajtott előirányzat-módosítást követően.
  7. §
(1)A Minisztérium kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá a meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály adatot szolgáltat a Költségvetési Főosztály részére.
(2)A felhasználásra nem engedélyezett, elvont költségvetési maradvány központi költségvetés maradványelszámolási számlájára történő befizetése iránt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik. III. Fejezet A kötelezettségvállalás rendje 1. A kötelezettségvállalás kezdeményezése 27. § Kötelezettségvállalást a szakterület vezetője a felettes vezetője és a kötelezettségvállaló által jóváhagyott kezdeményező irattal kezdeményezhet. 28. § A kötelezettségvállalás kezdeményezője felelős
  1. a)a kötelezettségvállalás szükségességéért;
  2. b)a kötelezettségvállalás határidőben történő kezdeményezéséért;
  3. c)a kezdeményezés szakmai tartalmáért;
  4. d)a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a Minisztérium szakmai érdekeinek érvényesítéséért;
  5. e)a színlelt szerződés tilalmának érvényesítéséért, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony polgári jogi szerződéssel történő leplezésének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásáért; f ) az Ávr. 50. §
(2)bekezdés
  1. c)pontjában foglaltak megvalósulásáért. 29. § A kötelezettségvállalás dokumentumának minősül különösen:
  2. a)kinevezési okirat, munkaszerződés, foglalkoztatással kapcsolatos megállapodás, foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony létesítése és az előbbi dokumentumok pénzügyi kihatással bíró módosítása;
  3. b)egyéb személyi juttatás megállapítása (például célfeladat-kijelölés, jubileumi jutalom);
  4. c)szerződés;
  5. d)megállapodás;
  6. e)szerződésmódosítás; f ) visszaigazolt megrendelés;
  7. g)bevétel megszerzésére irányuló pénzügyi kihatású intézkedés;
  8. h)belföldi költségelszámolás és a külföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás;
  9. i)személyi reprezentáció és vendéglátás esetén százezer forintot el nem érő, a Minisztérium nevére szóló számla;
  10. j)a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen vagy más – a fizetési kötelezettség összegét, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló – fizetési kötelezettség;
  11. k)közbeszerzési eljárásban vagy más beszerzési eljárásban közzétett ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás. 2. A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése 30. §
(1)A kötelezettségvállalás indokoltságát és a Minisztérium szakmai érdekeivel való összhangját a szakmai ellenjegyzés igazolja.
(2)Szakmai ellenjegyzésre a szakterület vezetője, valamint helyettese jogosult.
(3)Szakmai ellenjegyzésre a jogi és a pénzügyi ellenjegyzést követően kerül sor.
(4)A szakmai ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentuma aláírásokat tartalmazó oldalának (aláíró oldal) aláírásával, valamint – az aláíró oldal kivételével – a kötelezettségvállalás dokumentuma és mellékletei valamennyi oldalának szignálásával történik. Az aláíró oldalon – a szakmai ellenjegyzésen túl – olvashatóan fel kell tüntetni az ellenjegyző nevét, beosztását, szervezeti egységét, továbbá a szakmai ellenjegyzés tényét.
(5)A 29. § a), b),
  1. i)és
  2. j)pontjában felsorolt kötelezettségvállalási dokumentumokat nem kell szakmai ellenjegyzéssel ellátni. 3. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése 31. §
(1)A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését az arra jogosultnak a kötelezettségvállalást megelőzően írásban kell megtenni.
(2)Pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. §
(1)bekezdésében foglalt kivétellel – a Minisztérium költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.
(3)A Minisztériumnál kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult:
  1. a)a gazdasági vezető, valamint
  2. b)a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. §
(3)bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Minisztérium alkalmazásában álló kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.
(4)A pénzügyi ellenjegyző felelős:
  1. a)a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre állásáért;
  2. b)az adott szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalási jogkör fennállásáért;
  3. c)a szerződésnek a gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal – így különösen az Áht.-val és az Ávr.-rel – való összhangjáért;
  4. d)a szerződés számszaki megfelelőségéért;
  5. e)a rá irányadó határidők betartásáért.
(5)A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a pénzügyi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a pénzügyi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetése mellett. A kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyző aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.
(6)Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a
(4)bekezdésben foglaltaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a gazdasági vezetőt és a minisztert. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el. 4. A kötelezettségvállalás jogi és közbeszerzési szempontú vizsgálata, jogi ellenjegyzés 32. §
(1)Amennyiben az adott kötelezettségvállalás rendje előírja, a tervezett kötelezettségvállalást jogi, illetve – beszerzési típusú ügyleteknél – közbeszerzési szempontból is előzetesen vizsgálni kell.
(2)A kötelezettségvállalás jogi, illetve közbeszerzési szempontból történő megfelelőségét a Jogi Szolgáltatási Főosztály (a továbbiakban: JSZF) ellenjegyzése igazolja (jogi ellenjegyzés).
(3)Jogi ellenjegyzésre jogosult
  1. a)a JSZF vezetője, illetve – akadályoztatása esetén – helyettesei;
  2. b)a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a főosztály esetileg kijelölt munkatársa.
(4)A jogi ellenjegyző felelős:
  1. a)a szerződés, valamint a beszerzés kezdeményezésére jogosult által rendelkezésre bocsátott iratok összhangjáért;
  2. b)a szerződésnek az alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogszabályok – így különösen a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), az Szjt. és a Ptk. – rendelkezéseinek történő megfeleléséért;
  3. c)a Kbt. eljárási szabályainak érvényesüléséért;
  4. d)a rá irányadó határidők betartásáért;
  5. e)az átlátható szervezetekre vonatkozó jogszabályi előírás érvényesüléséért.
(5)A jogi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a jogi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a jogi ellenjegyzés tényének feltüntetése mellett. A kötelezettségvállalás dokumentumán a jogi ellenjegyző aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie. 5. A kötelezettségvállalás dokumentuma tervezetének felterjesztése 33. §
(1)A kötelezettségvállalás dokumentumának tervezetét legkésőbb az abban foglaltak tervezett érvényesíthetősége vagy az aláírásra nyitva álló határidő előtt három munkanappal kell a kötelezettségvállaló számára aláírásra felterjeszteni.
(2)Amennyiben rendkívüli körülmény vagy az egyeztetés előre nem látható elhúzódása az
(1)bekezdésben foglalt határidő betartását ellehetetleníti, a kötelezettségvállalási dokumentum aláírására csak a szakterület által a kötelezettségvállaló felé előterjesztett, a rendkívüli helyzet vagy az egyeztetés elhúzódása körülményeinek bemutatását is magában foglaló indoklása esetén kerülhet sor. Egyebekben a kötelezettségvállalás kezdeményezését új időpontok megjelölésével módosítani kell vagy meg kell ismételni. 6. A kötelezettségvállalás 34. §
(1)A Minisztérium nevében kötelezettségvállalásra jogosult
  1. a)a miniszter értékhatár nélkül;
  2. b)a parlamenti államtitkár ügyrendileg feladatkörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;
  3. c)a közigazgatási államtitkár értékhatár nélkül
  4. ca)az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;
  5. cb)ha jogszabály, miniszteri utasítás, a miniszter egyedi döntése a kötelezettségvállalást a közigazgatási államtitkár feladatkörébe utalja, vagy
  6. cc)a d)–
  7. g)pont esetében, amennyiben a közigazgatási államtitkár az ügyet magához vonja;
  8. d)az államtitkár az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;
  9. e)a gazdasági vezető az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint; f ) a helyettes államtitkár az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;
  10. g)a belső költségvetés szerint reprezentációs kerettel rendelkező személy, illetve szervezeti egység vezetője, a reprezentációs keret tekintetében;
  11. h)a kötelezettségvállalási jogosultság gyakorlására történő miniszteri felhatalmazás terjedelme szerint
  12. ha)a miniszter kabinetfőnöke;
  13. hb)a miniszteri biztos.
(2)A Minisztérium nevében ötvenmillió forint feletti kötelezettségvállalásra kizárólag a miniszter és a közigazgatási államtitkár jogosult.
(3)A kötelezettségvállalás dokumentumának módosítása esetén a kötelezettségvállaló személye nem lehet alacsonyabb beosztású, mint a kötelezettségvállaló.
(4)A kötelezettségvállalás tekintetében
  1. a)a minisztert a közigazgatási államtitkár;
  2. b)a parlamenti államtitkárt a közigazgatási államtitkár;
  3. c)a közigazgatási államtitkárt a gazdasági vezető;
  4. d)az államtitkárt a közigazgatási államtitkár;
  5. e)a gazdasági vezetőt a közigazgatási államtitkár; f ) a helyettes államtitkárt az őt irányító államtitkár;
  6. g)a miniszter kabinetfőnökét a kabinetfőnök-helyettes helyettesíti.
(5)A miniszteri biztos helyettesítésének nincs helye.
(6)Reprezentációs keret terhére történő kötelezettségvállalásnál helyettesítésnek nincs helye.
(7)A kötelezettségvállalás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatott betűvel a kötelezettségvállaló személy nevét és beosztását. A kötelezettségvállalás dokumentumán a kötelezettségvállaló aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie. 35. §
(1)Kötelezettségvállalás – a 36. § kivételével – írásban; a kifizetést megelőzően; a pénzügyi és a szakmai ellenjegyzést, továbbá szerződés esetében jogi ellenjegyzést követően tehető.
(2)Megrendelés esetén a kifizetés további feltétele, hogy a megrendelés visszaigazolásra kerüljön.
(3)Kötelezettségvállalást az Áht.
  1. §-ában és az Ávr.
  2. §-ában foglaltak figyelembevételével lehet tenni.
(4)Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalás az Ávr. 46. §
(2)bekezdésében és a 47–
  1. §-ában foglaltaknak megfelelően tehető. Éven túli kötelezettségvállalást a gazdasági vezető egyetértésével a közigazgatási államtitkár engedélyezhet. Az Ávr.
  2. §
(1)bekezdése szerinti esetekben az államháztartásért felelős miniszter engedélyének beszerzése iránt a gazdasági vezető intézkedik. 36. § Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, a személyi reprezentációs és vendéglátási keret terhére történő kötelezettségvállalások vonatkozásában. Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás hiányában a kifizetés rendjére az utasítás szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy a 32. §, valamint a 35. §
(1)és
(4)bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni; a kifizetési eljárás a pénzügyi fedezetet kezelő főosztályhoz benyújtott számla; kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján indul meg; azok 37. § szerinti nyilvántartásba vételével. 7. A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele 37. §
(1)A kötelezettségvállalást követően a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik annak az Ávr. 56. §-a szerinti nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma idegen nyelvű, legalább a kötelezettségvállalás keltét, kötelezettségvállaló nevét, a jogosult adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, a teljesítési adatokat, továbbá a gazdasági esemény alátámasztásához szükséges egyéb adatokat le kell fordítani és nyilvántartásba kell venni. Az idegen nyelvű dokumentumok fordítása a kezdeményező szakterület feladata.
(2)A kötelezettségvállalás eredeti (aláírt) dokumentumát a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.
(3)A kötelezettségvállalásokról év közben a Pénzügyi és Számviteli Főosztály KGR FORRÁS SQL Integrált Ügyviteli Rendszerprogrammal analitikus nyilvántartást vezet. 8. Bevételekre előírt teljesítésigazolás, teljesítésigazolás 38. §
(1)A Minisztérium által végzett szolgáltatások ellenértéke tekintetében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a számlát a szakmai terület által kiállított teljesítésigazolás alapján állítja ki.
(2)Nem kell teljesítésigazolást kiállítani a cégnyilvántartással, a szakvizsgáztatással, a szakértői és közvetítői névjegyzékbe vétellel, valamint az igazságügyi szakértői oktatással kapcsolatban befolyó bevételek esetében. 39. §
(1)A Minisztériumban teljesítés igazolására jogosult a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy. A teljesítésigazolásra jogosult személy a 42. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével jelölhető ki.
(2)Az Ávr. 53. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában foglalt esetek kivételével a teljesítés igazolása az arra jogosult által a teljesítésigazolás aláírásával, az utalvány érvényesítését megelőzően történik.
(3)Az Ávr. 53. §
(1)bekezdés
  1. a)
  2. b)pontja esetén elegendő az Ávr. 57. §
(3)bekezdésében foglaltaknak a pénzügyi bizonylatra történő rávezetése;
  1. b)
  2. c)pontjában hivatkozott más fizetési kötelezettségek esetén nem szükséges külön teljesítésigazolás, ebben az esetben a szakmai felelős vezető a 36. § szerint, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztályhoz megküldött számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum (például bírósági határozat) kísérő feljegyzésében kéri a kifizetés teljesítését.
(4)A teljesítésigazolásnak írásbeli dokumentumon kell alapulnia (okmányok, bizonylatok, beszámoló, kimutatás, jelentés, összefoglaló, átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.).
(5)A teljesítésigazolásra jogosult felelős:
  1. a)a teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért;
  2. b)a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért, a hiányosságok feltárásáért;
  3. c)az esetleges hiányosságok megszüntetésére, illetve a szerződésben rögzített szankciók érvényesítésére irányuló intézkedések megtételéért;
  4. d)a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért;
  5. e)a teljesítésigazolás alapjául szolgáló dokumentumok megőrzéséért.
(6)A teljesítésigazoláson a teljesítést igazoló aláírásának a
  1. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.
  2. Érvényesítés
  3. §
(1)A Minisztériumnál érvényesítésre jogosult a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. §
(3)bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.
(2)Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítőnek a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírását.
(3)Az érvényesítő köteles megvizsgálni különösen:
  1. a)a bizonylatot kiállító személyét (a szállítóra/szolgáltatóra/vevőre vonatkozó adatok megegyeznek-e a szerződésen/megrendelésen lévő adatokkal);
  2. b)a kiállított utalványnak a költségvetési helyre, kormányzati funkcióra, szervezeti egységre, ügyletkódra vonatkozó adatai helyességét;
  3. c)a bizonylaton a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az Áhsz. által meghatározott adatok feltüntetését;
  4. d)a bizonylat kiállításának megalapozottságát és jogszerűségét (a szerződésnek, megrendelésnek megfelel-e stb.);
  5. e)a bizonylat adatainak számszaki helyességét; f ) a szükséges mellékletek meglétét (pl. állománybavételi bizonylat);
  6. g)a teljesítésigazolás – beszerzés esetén az átvételi igazolás – arra feljogosított részéről történő kiállítását;
  7. h)a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.
(4)Amennyiben az érvényesítő vizsgálata során az Ávr. 58. §
(1)bekezdésében megjelölt jogszabályok, illetve a Minisztérium belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „az érvényesítés utasításra történt” záradékkal látja el. 10. Utalványozás 41. §
(1)A Minisztérium nevében utalványozásra jogosult a közigazgatási államtitkár által írásban felhatalmazott, a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.
(2)Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.
(3)Az utalványozásra jogosult személy az utalványozáskor köteles megvizsgálni:
  1. a)a bizonylaton a szükséges adatok meglétét, a számszaki helyességet;
  2. b)a bizonylatot kiállító személyét, a kiállítás jogosságát;
  3. c)a szükséges mellékletek meglétét;
  4. d)az érvényesítés megtörténtét;
  5. e)az utalványon és a bizonylaton szereplő összeg megegyezőségét; f ) a teljesítésigazolásnak az arra feljogosított részéről történő kiállítását;
  6. g)a fedezetvizsgálat megtörténtét;
  7. h)a bizonylatban szereplő kifizetést utasítás, egyéb jogszabály nem tiltja, illetve nem ütközik büntetőjogi rendelkezésbe.
(4)Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a KGR FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszer szerinti utalványlap az Ávr. 59. §
(3)bekezdésében foglaltakat tartalmazza-e.
  1. Összeférhetetlenségi szabályok
  2. § Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél az alább meghatározottak szerint kell figyelembe venni az Ávr.
  3. §
(1)bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat: kötelezettség vállaló teljesítés igazoló érvényesítő utalványozó pénzügyi, illetve jogi ellenjegyző szakmai ellenjegyző kötelezettségvállaló – NEM Ávr. 60. §
(1)bek. szerint nem NEM Ávr. 60. §
(1)bek. szerint nem NEM teljesítésigazoló NEM – Ávr. 60. §
(1)bek. szerint nem NEM NEM IGEN érvényesítő Ávr. 60. §
(1)bek. szerint nem Ávr. 60. §
(1)bek. szerint nem – Ávr. 60. §
(1)bek. szerint nem lehetőség szerint ne! NEM utalványozó NEM NEM Ávr. 60. §
(1)bek. szerint nem – lehetőség szerint ne! IGEN pénzügyi, illetve jogi ellenjegyző Ávr. 60. §
(1)bek. szerint nem lehetőség szerint ne! lehetőség szerint ne! lehetőség szerint ne! – IGEN szakmai ellenjegyző NEM IGEN NEM IGEN IGEN – 12. Nyilvántartás 43. §
(1)A kötelezettségvállalásra; pénzügyi, jogi ellenjegyzésre; teljesítésigazolásra; érvényesítésre; utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a kötelezettségvállalás pénzügyi fedezetét kezelő főosztály az Ávr. 60. §
(3)bekezdése szerinti nyilvántartást vezet a felhatalmazó, kijelölő dokumentumok alapján.
(2)A nyilvántartásban szereplő fenti jogosultságok megváltozásáról, visszavonásáról rendelkező dokumentumot a rendelkező személy haladéktalanul megküldi a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak. IV. Fejezet A beszerzések lebonyolításának általános rendje
  1. Általános szabályok
  2. § Beszerzések a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/
  3. (X. 2.) Korm. rendelet, a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/
  4. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a büntetésvégrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/
  5. (III. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével bonyolíthatóak le.
  6. § Vagyonnyilatkozat tételére köteles a szerződő fél vagy annak közreműködője, amennyiben a szerződéssel összefüggésben az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló
  7. évi CLII. törvény
  8. §
(3)bekezdés e) pontjában foglalt feltételek valamelyike fennáll. Amennyiben a szerződő fél vagy annak közreműködője a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt megtagadja, vele szerződés nem köthető. A vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó eljárást külön utasítás szabályozza.
  1. § A beszerzés előkészítése során az eljárásban részt vevő szervezeti egységek és személyek elektronikus formában, az e célra rendszeresített e-mail címek alkalmazásával kommunikálnak. Amennyiben a beszerzés előkészítése, a szerződéskötés vagy a szerződés teljesítése során valamely irat eredeti példányának rendelkezésre állása szükséges, annak beszerzéséről és az érintett szervezeti egységekhez történő továbbításáról az érintett szervezeti egység gondoskodik.
  2. §
(1)A beszerzés kezdeményezését megelőzően a szakterület köteles vizsgálni, hogy
  1. a)a tervezett beszerzés – a Kbt. 11–18. §-ában meghatározottak szerint számított – becsült értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri-e;
  2. b)a beszerzés kezdeményezése előtt szükséges-e más hatóság, személy vagy szervezet hozzájárulását, engedélyét vagy egyetértését beszerezni.
(2)A szakterület megkeresésére a JSZF tájékoztatást nyújt arról, hogy a beszerzés a Kbt. hatálya alá esik-e, illetve segítséget nyújt a beszerzés típusának kiválasztásában.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerinti döntés beszerzése a szakterület feladata. 48. § A szerződést a JSZF a Minisztérium szerződéskötési gyakorlatába illeszkedő szerződések esetében, amennyiben minden szükséges adat a kezdeményezéssel egyidőben rendelkezésre áll, hét munkanapon belül készíti el. A határidőbe nem számít bele az 52. §, az 54. §, valamint az 56–59. § szerinti egyeztetés időtartama. 49. § A közigazgatási államtitkár által meghatározott szerződéstípusok esetében általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: ÁSzF) kell alkalmazni. Az ÁSzF-ek a Minisztérium intranetes honlapján kerülnek közzétételre. 2. A szerződés kezdeményezése 50. § A szerződéskötéssel megvalósuló beszerzést a szakterület az 5. § 5. pont
  2. a)alpontja szerinti, teljes körűen kitöltött és aláírt szerződéskezdeményező nyomtatvány digitalizált példányának a gazdasági vezető titkársága részére, a szerzodes@im.gov.hu e-mail címre történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződéskötéshez szükséges egyéb dokumentumokat elektronikus vagy digitalizált formában kell csatolni. Az elektronikus levél tárgyában a szerződő fél nevét és a „szerződés” megjelölést fel kell tüntetni. 51. § Amennyiben a szerződés kezdeményezésére olyan időpontban kerül sor, hogy a kötelezettségvállalás dokumentumának elkészítésére a 33. §-ban foglalt határidőn belül nyilvánvalóan nem kerülhet sor, az 50. § szerinti dokumentumokat a gazdasági vezető titkársága a kezdeményező részére visszaküldi, egyéb esetben – a szerződés előkészítése érdekében – elektronikus úton továbbítja azokat a JSZF részére. 52. § Amennyiben a szerződéskezdeményező nyomtatvány, illetve annak melléklete módosításra vagy kiegészítésre szorul, az egyeztetést a JSZF folytatja le a kapcsolattartóval. A kapcsolattartó felelős a szerződés teljesítésének folyamatos figyelemmel kíséréséért és a kötelezettségvállalásra jogosult folyamatos tájékoztatásáért. 53. § A szerződéskezdeményező nyomtatványban foglaltak módosítására kizárólag az 5. § 5. pontja szerinti feljegyzés keretei között van lehetőség. A szakterületnek a szerződéskezdeményező nyomtatvány módosítására irányuló kezdeményezése esetén a szakterület a módosított nyomtatványt az 50. § rendelkezései szerint terjeszti elő azzal az eltéréssel, hogy a nyomtatványhoz csak a módosítással érintett adatokat tartalmazó mellékletek ismételt csatolása szükséges. E rendelkezést kell alkalmazni a szerződéskezdeményezés 33. §
(2)bekezdésében írtak miatt szükségessé váló módosítása esetén is. 3. A szerződéskötés előkészítése 54. § A JSZF a szerződéskezdeményező nyomtatványt és mellékleteit megvizsgálja, jogszabállyal vagy belső normával ellentétes kezdeményezés esetén tájékoztatja a szakterületet, és javaslatot tesz a jogszabálynak, belső normának megfelelő kezdeményezésre. Amennyiben a szerződés megkötésére nincs lehetőség, a JSZF erről tájékoztatást ad. 55. § Amennyiben az 54. § szerinti intézkedésre nincs szükség, a JSZF az adatokat szerződési igényként haladéktalanul nyilvántartásba veszi és a szerződéskezdeményező nyomtatványt elektronikus úton két munkanapon belül továbbítja
  1. a)a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak a fedezet rendelkezésre állásának igazolása és a kötelezettségvállalási jogosultság fennállásának vizsgálata céljából, továbbá
  2. b)a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály (a továbbiakban: BAF) részére nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalás beszerzése érdekében. 56. § A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a fedezetet három munkanapon belül igazolja. Amennyiben a pénzügyi fedezet tekintetében egyeztetés szükséges, azt a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály folytatja le, ezzel egyidejűleg az egyeztetésről a JSZF-et tájékoztatja. Amennyiben az egyeztetés eredményeként a kezdeményező irat tartalma változik, a módosítást a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály végzi, és ennek tényét a fedezet igazolása során külön is jelzi. 57. § Amennyiben a pénzügyi fedezet igazolására nincs lehetőség, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály haladéktalanul tájékoztatja a gazdasági vezető titkárságát és a JSZF-et. A szakterületet a gazdasági vezető titkársága tájékoztatja. 58. § A nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalás érdekében szükséges egyeztetést, illetve a szükséges adatok és nyilatkozatok beszerzését a BAF végzi, állásfoglalásáról a JSZF-et három munkanapon belül tájékoztatja. Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a BAF értesíti a JSZF-et, ha a szerződő fél vagy közreműködője a meghatározott típusú kérdőívet leadta. 59. § A szerződés tervezetét a JSZF ügyintézője a kapcsolattartóval egyezteti, a szerződő féllel történő egyeztetést a kapcsolattartó végzi. A tervezet véglegesítését követően a JSZF a szerződés tervezetét jogi ellenjegyzéssel látja el, majd a szerződés példányait a pénzügyi ellenjegyző részére haladéktalanul továbbítja. 60. § A szerződés pénzügyi ellenjegyzését követően a pénzügyi ellenjegyző a szerződést két munkanapon belül ellenjegyzéssel látja el, majd szakmai ellenjegyzés céljából haladéktalanul továbbítja a szakterület részére. 61. § A szakmai ellenjegyző a szerződést ellenjegyzéssel látja el, majd – a 33. §-ban foglalt határidőre figyelemmel – a kötelezettségvállaló részére haladéktalanul felterjeszti. Amennyiben a felterjesztés a 33. §
(1)bekezdés szerinti határidőn túl történik, a szerződéshez a 33. §
(2)bekezdés szerinti feljegyzést is csatolni szükséges.
  1. § A kötelezettségvállaló, aláírását követően az iratokat JSZF-nek visszaküldi. A szerződésnek a szerződő féllel történő aláíratásáról illetve az aláírt szerződések egyes példányainak a szerződésben megjelölt személyeknek, illetve szervezeti egységeknek történő megküldéséről a JSZF gondoskodik.
  2. § Amennyiben a kötelezettségvállaló a
  3. §
(2)bekezdés szerinti esetben a kötelezettségvállalás módosított adatokkal történő ismételt kezdeményezése mellett dönt, az iratokat a JSZF részére visszaküldi. A kötelezettségvállaló döntéséről a szakterület vezetőjét a JSZF tájékoztatja.
  1. § Amennyiben a szerződés alapján a Minisztérium a feladatellátáshoz eszközt, informatikai, belépési vagy egyéb jogosultságot biztosít, az erre vonatkozó igénylőlapon a jogviszony fennállását a JSZF munkatársa igazolja, majd gondoskodik a jogviszony tényének a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tárban (a továbbiakban: SZEAT) történő rögzítéséről.
  2. A szerződés módosítása és megszüntetése
  3. § A szerződés módosítására e fejezet
  4. és
  5. alcímében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
  6. § A szerződés megszüntetését a szakterület vezetője a szerződés megszüntetésre irányuló nyomtatvány általa aláírt, digitalizált példányának a gazdasági vezető titkársága részére a szerzodes@im.gov.hu e-mail címre történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés megszüntetésére vonatkozó megfelelő jogi megoldás kiválasztásához a JSZF segítséget nyújt. A szerződés megszüntetésére egyebekben e fejezet
  7. és
  8. címében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
  9. § Ha a szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, eláll a szerződéstől, illetve annak közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy felbontását kezdeményezi, az erre vonatkozó iratot legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon meg kell küldeni az SZMSZ szerint ügyrendileg felelős állami vezető és a gazdasági vezető titkársága útján a JSZF részére, amely – szükség esetén – elkészíti a megfelelő iratokat.
  10. § A szerződés módosítását, megszűnését, illetve megszüntetését követően a változást a SZEAT-ban a JSZF munkatársa rögzíti.
  11. A szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése, igazolása és kifizetése
  12. § A szakterület köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését és – a felek együttműködési kötelezettsége keretében – minden tőle elvárhatót megtenni a megfelelő mennyiségben és minőségben történő teljesítés elősegítése érdekében. Ha felmerül a veszélye, hogy a határidőben vagy megfelelő mennyiségben, minőségben történő teljesítés a szerződő félnek felróható okból nem teljesül, annak képviselőjével történő soron kívüli egyeztetést kell kezdeményezni. A kapcsolattartó köteles tájékoztatni a kötelezettségvállalásra jogosultat a szerződés teljesítésének körülményeiről.
  13. § Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalásra jogosult a szerződésszegésből származó igények érvényesítése érdekében a szerződésszegés tényéről a gazdasági vezetőt tájékoztatja.
  14. § Kizárólag a szerződésnek megfelelő teljesítés igazolható. A teljesítés ellenőrzését a szolgáltatást nyújtó erre vonatkozó bejelentése, írásbeli megkeresése alapján legkésőbb három munkanapon belül el kell kezdeni, és a lehető legrövidebb időn belül, illetve a szerződésben meghatározott határidőn belül be kell fejezni. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot a szolgáltatást nyújtó képviselőjének dokumentáltan át kell adni.
  15. § Ha a teljesítés nem megfelelő, és a kijavításra nincs mód, a póthatáridő eredménytelenül telt el vagy az a szolgáltatás jellege miatt kizárt, a teljesítésigazolásra jogosultnak a teljesítési jegyzőkönyv eljuttatásával kell kezdeményeznie a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynál a szerződésben kikötött díj csökkentését, illetve az ellenérték meg nem fizetését, megjelölve azok okát és konkrét mértékét vagy a szerződés teljes meghiúsulásának körülményeit.
  16. § A szerződésben rögzített ellenérték kifizetése a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály részéről abban az esetben teljesíthető, ha a teljesítésigazolásra jogosult a) a természetes személlyel kötött szerződés esetében a szerződésben foglaltak hiánytalan és hibátlan teljesítését vagy részteljesítését igazolta, és a kifizetéshez – adóügyi, társadalombiztosítási szempontból – szükséges okiratokat a jogosult a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak benyújtotta; b) az a) pontba nem tartozó szerződések esetében a szabályszerűen kiállított számlát és a teljesítésigazolást a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak megküldte; c) felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a szellemi termék, illetve vagyoni értékű jog tekintetében az erre rendszeresített tárolási nyilatkozatot a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak megküldte.
  17. § Szerzői jogi védelem alá eső alkotás beszerzésére irányuló felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a teljesítésigazolás másolatát akkor is meg kell küldeni a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére, amennyiben a kifizetést a Költségvetési Főosztály teljesíti. A teljesítésigazolás másolatához csatolt adatlapon a teljesítésigazolásra jogosult tájékoztatni köteles – a tárolási nyilatkozat megküldésével – a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, hogy a szerzői jogi védelem alá eső alkotás mely szervezeti egységnél került elhelyezésre.
  18. A megrendelés útján történő beszerzés szabályai
  19. § Megrendelés útján történő beszerzés a kezdeményező iratnak a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére történő megküldésével kezdeményezhető.
  20. § A megrendelőlapon fel kell tüntetni: a) a megrendelt szolgáltatás, áru mennyiségét, minőségi jellemzőit, egységárát és a megrendelés összegét; b) a teljesítés határidejét; c) a teljesítés igazolásának és a kifizetésnek a részleteit.
  21. § A megrendelés teljesíthetőségéről a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a JSZF-fel szükség esetén egyeztet.
  22. § A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály pénzügyi ellenjegyzésre jogosult vezetője a megrendelőlap minden példányán igazolja és a megrendelőlap mindhárom példányát továbbítja a kötelezettségvállaló részére.
  23. §
(1)Amennyiben a megrendelés pénzügyi fedezete biztosított, a megrendelőlapokat a kötelezettségvállaló aláírja. A megrendelőlap másik fél részére történő továbbküldéséről a szakterület gondoskodik. A megrendelés tudomásulvételéről a szakterület köteles meggyőződni és arról írásos visszaigazolást kérni. A megrendelőlap egy példányát – csatolva ahhoz a megrendelés visszaigazolását – a szakterület a visszaigazolás rendelkezésre állását követő két munkanapon belül megküldi a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére.
(2)Amennyiben a visszaigazolt megrendelőlapon szereplő ellenértéknél a számla tényleges összege 10%-kal magasabb, a szakterület a számla pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére történő megküldésével egyidejűleg köteles pótmegrendelést is csatolni. 7. Típusszerződések 80. § Amennyiben ismétlődő jelleggel, nagyszámban előforduló és azonos tartalmi elemekkel rendelkező polgári jogi szerződés (típusszerződés) megkötésére van szükség, a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a 81–88. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 81. § Típusszerződés elkészítését a kötelezettségvállalásra jogosult a gazdasági vezetőnek küldött feljegyzéssel kezdeményezheti. A feljegyzésben be kell mutatni
  1. a)a típusszerződés alkalmazásának szükségességét, kitérve arra, hogy az általános szerződéskötési eljárás miért nem valósítható meg;
  2. b)a típusszerződéssel beszerezni kívánt áru vagy szolgáltatás jellemzőit és mennyiségét;
  3. c)a típusszerződés alapján nyújtani kívánt szolgáltatás jellemzőit;
  4. d)a típusszerződés alkalmazásának tervezett időtartamát;
  5. e)a típusszerződéssel érintett beszerzések várható értékét. 82. § A 81. § szerinti feljegyzéshez az abban írtakat alátámasztó dokumentumokat csatolni kell. A gazdasági vezető a feljegyzés kiegészítését, illetve újabb dokumentumok csatolását kérheti. A típusszerződés alkalmazásáról a gazdasági vezető dönt. 83. § A típusszerződés tervezetét a JSZF készíti el, amelyet egyeztet a pénzügyi fedezetet kezelő főosztállyal, valamint a szakterülettel. 84. § A véglegesített típusszerződés mintájának három példányát a szakterület szakmai ellenjegyzéssel, a JSZF jogi ellenjegyzéssel, a típusszerződések pénzügyi fedezetét kezelő főosztály pedig pénzügyi ellenjegyzéssel látja el. 85. § Az ellenjegyzéssel ellátott típusszerződés-minták egy-egy példányát a JSZF megküldi a szakterületnek és a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak. A JSZF a szerződés példányaihoz csatolt adatlapon rögzíti, hogy a típusszerződés alkalmazására mely kötelezettségvállalásra jogosult által, milyen körülmények között, milyen időtartamban, milyen áru vagy szolgáltatás beszerzésére, milyen szolgáltatás nyújtására, illetve milyen pénzügyi fedezet mellett kerülhet sor, továbbá meghatározhatja a típusszerződés alkalmazásának egyéb feltételeit. 86. § A kötelezettségvállalásra jogosult a típusszerződés alkalmazásával a 85. § szerinti adatlapon meghatározott körben önállóan, a JSZF bevonása nélkül jogosult a szerződéskötésre. 87. § A típusszerződés alkalmazása a szakterületet nem mentesíti az egyedi esetekben a pénzügyi ellenjegyzés beszerzésének kötelezettsége alól. Típusszerződés alkalmazása esetén az egyedi szerződést a szakterület közvetlenül küldi meg a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály számára. A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának esetén az egyedi szerződést pénzügyi ellenjegyzéssel látja el. Amennyiben az egyedi szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel nem látható el, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a szakterülettel közvetlenül egyeztet. 88. § A típusszerződés alkalmazását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály és a JSZF ellenőrzi, a szükséges módosításokat a JSZF végzi a 83–85. §-ban foglaltak szerint. Amennyiben a típusszerződés alkalmazása a továbbiakban nem indokolt, vagy felhasználása a 85. § szerinti adatlapon rögzítettektől eltér, a gazdasági vezető a típusszerződés alkalmazására vonatkozó döntését visszavonhatja. 8. Adatvédelem 89. § A beszerzések előkészítése során kezelt adatok megismerésére jogosult:
  6. a)a miniszter;
  7. b)a kötelezettségvállalásra jogosult;
  8. c)a beszerzés kezdeményezésére jogosult és annak felettes vezetői;
  9. d)a kapcsolattartó és annak felettes vezetői;
  10. e)a JSZF vezetője és eljáró munkatársa; f ) a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály vezetője és eljáró munkatársa;
  11. g)a BAF vezetője és eljáró munkatársa;
  12. h)a gazdasági vezető és a titkárságán a szerződések előkészítésével megbízott feladatot ellátó munkatárs;
  13. i)az Ellenőrzési Főosztály vezetője és ellenőrzésre kijelölt munkatársa;
  14. j)akinek a miniszter, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a JSZF vezetője azt engedélyezi. V. Fejezet Beszámolók, adatszolgáltatások készítése 1. Tartozásállományra vonatkozó adatszolgáltatás 90. §
(1)A Minisztérium havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelően a tartozásállományára vonatkozó adatokról a tárgyhót követő hónap 5. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(2)Az adatszolgáltatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el és továbbítja a Kincstár részére.
  1. Devizában történő várható kifizetésekre vonatkozó adatszolgáltatás
  2. §
(1)A Minisztérium előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről összesítve, az 500 millió forint feletti kifizetéseket egyedileg megjelölve havonta a hónap 25. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(2)Az adatszolgáltatást a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály készíti el és továbbítja a Kincstár részére.
  1. Időközi költségvetési jelentés
  2. § Az időközi költségvetési jelentést a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával, az Ávr.-ben meghatározott határidő figyelembevételével.
  3. A költségvetési beszámoló
  4. § A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a vonatkozó jogszabályok alapján és a Költségvetési Főosztály által meghatározott határidőre, a Kincstár által közreadott számítástechnikai program alkalmazásával éves költségvetési beszámolót készít, amelyet jóváhagyatás végett a Költségvetési Főosztály részére továbbít.
  5. § A költségvetési beszámolót a gazdasági vezető hagyja jóvá.
  6. Időközi mérlegjelentés
  7. § Az eszközök és források alakulására vonatkozó negyedéves mérlegjelentések elkészítését a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi a Kincstár által működtetett elektronikus program alkalmazásával az Ávr.
  8. §-ában meghatározott határidő figyelembevételével.
  9. Zárszámadási adatszolgáltatás
  10. §
(1)A Minisztérium zárszámadási adatszolgáltatását a Költségvetési Főosztály iránymutatása alapján a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti és nyújtja be a Költségvetési Főosztály részére.
(2)A beszámolás során a Minisztérium az Ávr. 160–
  1. §-ában foglaltak szerint számot ad az éves költségvetésben biztosított előirányzatok szakmai szempontú felhasználásáról, a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az erőforrások kihasználásáról, a feladatok és a meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséről. VI. Fejezet Záró rendelkezések
  2. § Az utasítás végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és tájékoztatókat a gazdasági vezető a Minisztérium intranet hálózatán közzéteszi.
  3. § Ez az utasítás a közzétételét követő
  4. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
  5. §
(1)Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról szóló 3/
  1. (X. 19.) KIM KÁT utasítás (a továbbiakban: KIM KÁT utasítás)
  2. §-a, Melléklete, valamint
  3. Függelékének I–II. Része.
(2)A KIM KÁT utasítás 2–
  1. §-át, az
  2. Függelék III–V. Részét, valamint a 2–
  3. Függeléket jelen utasítás rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.