2/2015. (II. 27.) IM utasítása az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez az utasítás az Igazságügyi Minisztérium gazdálkodási keretszabályzatát írja le, meghatározva a tervezéssel, gazdálkodással és ellenőrzéssel kapcsolatos belső előírásokat és eljárásokat. Célja a pénzügyi folyamatok szabályozása a minisztérium működésében.

Kire vonatkozik: Minden, a Minisztériumban kinevezett, megbízott, kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott személy; A Minisztériumban kirendelés, vezénylés, egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek, ösztöndíjasok, valamint a Minisztériumba beosztott bírók és ügyészek.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok: 70
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Minisztérium tervezési és gazdálkodási folyamatai, különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés és utalványozás gyakorlása.
Az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítése.
A beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrend.
Az előirányzatok tervezése, felhasználása, módosítása és átcsoportosítása, valamint a likviditás tervezése.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Minden, a Minisztériumban kinevezett, megbízott, kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott személy.
A Minisztériumban kirendelés, vezénylés, egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek, ösztöndíjasok, valamint a Minisztériumba beosztott bírók és ügyészek.

Melyek a főbb pontok?

Az utasítás szabályozza a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés és utalványozás gyakorlásának módját, eljárási és dokumentációs részletszabályait.
A gazdasági vezető állapítja meg az előzetes és végleges kincstári költségvetést, és hagyja jóvá az elemi költségvetést.
A Minisztérium belső költségvetését a közigazgatási államtitkár egyetértését követően a miniszter hagyja jóvá.
A likviditási tervet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el, és havonta felül kell vizsgálni, szükség szerint módosítani kell.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (70)

10. §
1. § Jelen utasítás szabályozza az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakba
2. § Az utasítás hatálya kiterjed minden, a Minisztériumban a központi álla
3. § Az utasítás rendelkezéseit a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkoz
4. § Eltérő rendelkezés hiányában az utasítást az európai uniós források fe
6. §
7. § Az elemi költségvetés alapján a gazdasági vezető elkészíti a Minisztér
9. § A felhalmozási kiadások teljesítésarányos felhasználásának finanszíroz
12. §
14. § A bevételek rovatain megtervezett eredeti vagy módosított bevételi elő
15. § A felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel központi költségveté
17. § (1) A Minisztérium elemi költségvetésében jóváhagyott előirányzatok Áv
18. § (1) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartás
19. § A külső szervezettől átvett pénzeszközök esetében a másik féllel törté
20. § Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításra, előirányzat-átcsoport
21. § (1) A belső költségvetésben meghatározott keretek rovatai között tört
22. § (1) A 13. § szerinti előirányzat-átcsoportosítást, illetve előirányza
23. § A kötelezettségvállalások, kifizetések tervezett ütemezésétől történő
25. § Az Ávr. 151. §-ában foglaltaknak megfelelően a Minisztérium előző év
26. § (1) A Minisztérium kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költs
27. § Kötelezettségvállalást a szakterület vezetője a felettes vezetője és
28. § A kötelezettségvállalás kezdeményezője felelős
29. § A kötelezettségvállalás dokumentumának minősül különösen
32. §
35. §
36. § Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1
39. § (1) A Minisztériumban teljesítés igazolására jogosult a kötelezettsé
44. § Beszerzések a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014.
45. § Vagyonnyilatkozat tételére köteles a szerződő fél vagy annak közreműk
46. § A beszerzés előkészítése során az eljárásban részt vevő szervezeti eg
47. § (1) A beszerzés kezdeményezését megelőzően a szakterület köteles vizsg
48. § A szerződést a JSZF a Minisztérium szerződéskötési gyakorlatába ille
49. § A közigazgatási államtitkár által meghatározott szerződéstípusok eseté
51. § Amennyiben a szerződés kezdeményezésére olyan időpontban kerül sor, h
52. § Amennyiben a szerződéskezdeményező nyomtatvány, illetve annak mellékle
53. § A szerződéskezdeményező nyomtatványban foglaltak módosítására kizáróla
55. § Amennyiben az 54. § szerinti intézkedésre nincs szükség, a JSZF az
57. § Amennyiben a pénzügyi fedezet igazolására nincs lehetőség, a pénzügyi
58. § A nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalás érdekében szük
59. § A szerződés tervezetét a JSZF ügyintézője a kapcsolattartóval egyezt
60. § A szerződés pénzügyi ellenjegyzését követően a pénzügyi ellenjegyző a
61. § A szakmai ellenjegyző a szerződést ellenjegyzéssel látja el, majd – a
62. § A kötelezettségvállaló, aláírását követően az iratokat JSZF-nek vissza
63. § Amennyiben a kötelezettségvállaló a 33. § (2) bekezdés szerinti esetbe
64. § Amennyiben a szerződés alapján a Minisztérium a feladatellátáshoz e
66. § A szerződés megszüntetését a szakterület vezetője a szerződés megszünt
67. § Ha a szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, eláll a
68. § A szerződés módosítását, megszűnését, illetve megszüntetését követően
69. § A szakterület köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a szerződés te
70. § Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalásra jogosult a szerződé
71. §
72. § Ha a teljesítés nem megfelelő, és a kijavításra nincs mód, a póthatári
73. § A szerződésben rögzített ellenérték kifizetése a pénzügyi kifizetést
74. § Szerzői jogi védelem alá eső alkotás beszerzésére irányuló felhasználá
76. § A megrendelőlapon fel kell tüntetni
77. § A megrendelés teljesíthetőségéről a pénzügyi fedezetet kezelő főosztál
78. § A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a pénzügyi fedezetet kezelő
79. § (1) Amennyiben a megrendelés pénzügyi fedezete biztosított, a megren
81. § Típusszerződés elkészítését a kötelezettségvállalásra jogosult a gaz
82. § A 81. § szerinti feljegyzéshez az abban írtakat alátámasztó dokument
83. § A típusszerződés tervezetét a JSZF készíti el, amelyet egyeztet a pé
84. § A véglegesített típusszerződés mintájának három példányát a szakterül
85. § Az ellenjegyzéssel ellátott típusszerződés-minták egy-egy példányát a
86. § A kötelezettségvállalásra jogosult a típusszerződés alkalmazásával a 8
87. § A típusszerződés alkalmazása a szakterületet nem mentesíti az egyedi
88. § A típusszerződés alkalmazását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály és
90. § (1) A Minisztérium havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelő
94. § A költségvetési beszámolót a gazdasági vezető hagyja jóvá
98. § Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba, rendelkez
99. §

2/2015. (II. 27.) IM utasítása az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

10. §(5) bekezdésére, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. §

(2)bekezdésére figyelemmel, az Igazságügyi Minisztérium működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdésekről az alábbiak szerint rendelkezem:

I. Fejezet

Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya

1. §Jelen utasítás szabályozza az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) tervezéssel, gazdálkodással

–különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, valamint a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 13. § (2) bekezdés c)–h) pontjában foglaltakról önálló miniszteri utasítás rendelkezik.

2. §Az utasítás hatálya kiterjed minden, a Minisztériumban a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány

tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján kinevezett, illetve megbízott, továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott személyre, a Minisztériumban kirendelés, vezénylés, illetve foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyre, az ösztöndíjasra, a Minisztériumba beosztott bíróra, ügyészre.

3. §Az utasítás rendelkezéseit a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló miniszteri utasítás eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.

4. §Eltérő rendelkezés hiányában az utasítást az európai uniós források felhasználására is megfelelően alkalmazni kell

2.Fogalmak 5. § Az utasítás alkalmazásában 1. gazdasági vezető: a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár;

2.belső költségvetés: a Minisztérium elemi költségvetése alapján az eredeti előirányzatok keretekre osztása;

3.kötelezettségvállalás: a Minisztérium működési előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló

–így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat;

4.kezdeményezés: a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata szerint (a továbbiakban: SZMSZ) hatáskörrel rendelkező szervezeti egység kötelezettségvállalás dokumentumának elkészítése iránti kérelme;

5.kezdeményező irat: a kötelezettségvállalás szükségességét bemutató, a szakterület vezetője által aláírt és a felettes vezető és a kötelezettségvállaló által jóváhagyott feljegyzés, valamint

a)polgári jogi szerződés esetén a szerződéskötés kezdeményezésére rendszeresített, a kötelezettségvállaló által jóváhagyott nyomtatvány (a továbbiakban: szerződéskezdeményező nyomtatvány);

b)megrendelés esetén az e célra rendszeresített megrendelőlap;

c)egyéb kötelezettségvállalás esetén a vonatkozó eljárásrendben meghatározott nyomtatvány, irat együttese;

6.kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése: a kötelezettségvállalási dokumentum szakmai megalapozottságának

–a pénzügyi és jogi ellenjegyzést követő – írásos igazolása;

7.kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: annak igazolása és ellenőrzése, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a pénzügyi fedezet a tervezett kifizetési időpontokban biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, továbbá a kötelezettségvállalási jogkör fennáll;

8.kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a kötelezettségvállalás dokumentuma és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a kötelezettségvállalás dokumentuma az annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel;

9.teljesítés igazolása: ellenőrizhető okmányok alapján annak ellenőrzése és igazolása, hogy a kiadások teljesítése jogos, összegszerű, illetve ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – az teljesítésre került;

10.utalvány érvényesítése: kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján annak az összegszerűség, a fedezet meglétének és annak ellenőrzése, hogy a megelőző ügymenetben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) és ezen utasítás előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e;

11.utalványozás: az Ávr. 59. §-ában foglaltak elvégzése;

12.beszerzés: áru vagy szolgáltatás vásárlása, építési beruházás megrendelés vagy szerződés útján;

13.kapcsolattartó: a szakterület részéről eljáró szakmai felelős;

14.megrendelés: jelen eljárásrend alkalmazása alá tartozó beszerzésre irányuló egyoldalú kötelezettségvállalás;

15.pénzügyi fedezetet kezelő főosztály: a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást kezelő és annak rendelkezésre állását igazoló szervezeti egység, a Minisztérium költségvetése terhére, valamint európai uniós forrásból történő finanszírozás esetén a Pénzügyi és Számviteli Főosztály;

16.pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály: a 15. pont szerinti főosztály, amely a kifizetést, átutalást teljesíti;

17.szakterület: a Minisztérium azon szervezeti egysége, amelynél a kötelezettségvállalási igény tárgya felmerül;

18.szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) által szerzői jogi védelemben részesülő szerzői jogi mű, továbbá a szerzői joghoz kapcsolódó és szomszédos jogi teljesítmény;

19.szolgáltató: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálya alá tartozó, valamint egyéb jogszabályok alapján működő azon jogi és nem jogi személyek, továbbá azok a természetes személyek, akik az általuk teljesített szolgáltatásaikkal kapcsolatban számla adására kötelezettek.

A szerződéskötés szempontjából az egyéni vállalkozóval azonosnak kell tekinteni azt a személyt is, aki mint magánszemély az adóhatóságnál a költségelszámolásra bejelentkezett, és ezért adószámmal rendelkezik;

20.természetes személy: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó magánszemély, a 19. pontban foglalt kivétellel;

21.felettes vezető: az adott szakterületet irányító állami vezető.

II. Fejezet

A gazdálkodás szabályai 1. Az előirányzatok tervezése, elemi költségvetés

6. §(1) Az adott költségvetési évre vonatkozó, a gazdasági vezető által megállapított, előzetes, illetve végleges kincstári

költségvetést a Költségvetési Főosztály bocsátja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály rendelkezésére, amely alapján az elemi költségvetést el kell készíteni.

(2)A gazdasági vezető az elemi költségvetés elkészítéséhez további keretszámokat, szempontokat határozhat meg.

(3)Az elemi költségvetést – az (1) bekezdésben meghatározott kincstári költségvetés és a (2) bekezdés szerinti keretszámok, szempontok alapján – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Költségvetési Főosztály által meghatározott időpontig a Magyar Államkincstár honlapján közzétett űrlapok, illetve a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el, és nyújtja be feldolgozásra.

(4)Az elemi költségvetést a gazdasági vezető hagyja jóvá.

7. §Az elemi költségvetés alapján a gazdasági vezető elkészíti a Minisztérium keretekre osztott belső költségvetését, és

javaslatot tesz az adott keret tekintetében a kötelezettségvállalókra. A Minisztérium belső költségvetését a közigazgatási államtitkár egyetértését követően a miniszter hagyja jóvá.

2.Az előirányzat-felhasználás tervezése 8. § A Minisztérium költségvetési előirányzatai terhére történő közvetlen kifizetések a Kincstár által havonta megállapított és biztosított előirányzat-felhasználási keretek alapján történhetnek. A Kincstár a működési költségvetésre időarányos, a felhalmozási költségvetésre teljesítésarányos keretet nyit.

9. §A felhalmozási kiadások teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási

terv alapján történik, melyet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a gazdasági vezető útján – január hónapra vonatkozóan – december 22-éig, a kincstári költségvetés alapján – február hónapra vonatkozóan – január 10-éig, majd azt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig nyújt be a Kincstárhoz.

10. §(1) Az előirányzat-finanszírozási tervet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály – szükség szerint az érintett szakterületek

bevonásával – készíti el, és nyújtja be a Kincstárhoz.

(2)A szükség szerinti előirányzatkeret-előrehozást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kezdeményezi a Költségvetési Főosztálynál.

3.A likviditás tervezése 11. § (1) A bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet kell készíteni.

(2)A Minisztérium likviditási terve a Minisztérium várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat.

12. §(1) A likviditási tervet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el – szükség szerint az érintett szakterületek bevonásával

a kötelezettségvállalás nyilvántartás adatai alapján.

(2)A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a likviditási tervet a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónap ötödik napját megelőző utolsó munkanapig megküldi a Kincstárnak és a Költségvetési Főosztálynak.

(3)A likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

4.Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása 13. § Az előirányzatok megváltoztatására az Áht. 31. §-ában, 33. §-ában és 35. §-ában, valamint az Ávr.-ben meghatározottak alapján kerülhet sor. A kormánydöntés alapján módosított előirányzatok Minisztériumon belüli szétosztásáról a közigazgatási államtitkár dönt.

14. §A bevételek rovatain megtervezett eredeti vagy módosított bevételi előirányzaton felüli többletbevételek

felhasználásának engedélyeztetését a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kezdeményezi a Költségvetési Főosztálynál.

15. §A felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel központi költségvetésbe történő befizetéséről a döntéstől

számított 5 napon belül a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik.

5.Előirányzatok megváltoztatása intézményi hatáskörben 16. § (1) Az Ávr. 43. §-ában foglaltak szerint a költségvetés kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítás hajtható végre.

(2)A Minisztérium az előirányzatait az Ávr. 36. §-a szerint növelheti.

17. §(1) A Minisztérium elemi költségvetésében jóváhagyott előirányzatok Ávr. 43. §-a szerinti intézményi hatáskörű kiemelt

előirányzatok közötti átcsoportosítást és az Ávr. 36. §-a szerinti intézményi hatáskörű előirányzat-módosítást a Pénzügyi és Számvitel Főosztály készíti elő, és terjeszti fel a gazdasági vezetőnek jóváhagyásra.

(2)A jóváhagyott előirányzat-átcsoportosítást, valamint előirányzat-módosítást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hajtja végre, szükség szerint erről tájékoztatja a Kincstárat.

18. §(1) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások

államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain (a továbbiakban együtt: elkülönített szakmai pénzeszközök) az eredeti vagy módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült előirányzatok intézményi hatáskörű módosításának jogkörét a pénzügyi ellenjegyző javaslata alapján a gazdasági vezető gyakorolja. A pénzügyi ellenjegyző a javaslatot az elkülönített szakmai pénzeszközök kötelezettségvállalóival, illetve a Minisztérium érintett szervezeti egységei vezetőivel egyeztetve készíti el.

(2)Az (1) bekezdés alól kivételt képez az európai uniós forrásból utófinanszírozás keretében megtérülő kiadások fedezete, ahol az előirányzat-módosítást a tényleges – a Minisztérium által megelőlegezett – kifizetéseknek megfelelően kell végrehajtani.

(3)A költségvetési maradvánnyal összefüggő intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtásának bizonylata a maradványt terhelő kifizetés számviteli elszámolásáról készült kimutatás.

19. §A külső szervezettől átvett pénzeszközök esetében a másik féllel történő egyeztetéssel a megkötött szerződés szerint

–az előirányzat módosítására vonatkozó engedélyezési előírások betartásával – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály jár el az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása során.

20. §Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításra, előirányzat-átcsoportosításra irányuló változásokat a Pénzügyi és

Számviteli Főosztály a Kincstár elektronikus nyilvántartó rendszerében (e-adat), továbbá a KGR FORRÁS SQL Integrált Ügyviteli Rendszerben és az analitikus nyilvántartásában rögzíti.

6.A belső költségvetésben meghatározott kereteken belüli és keretek közötti előirányzat-átcsoportosítás

21. §(1) A belső költségvetésben meghatározott keretek rovatai között történő – kiemelt előirányzatokat nem érintő

átcsoportosításról az adott keret felett kötelezettségvállalói jogkörrel rendelkező kezdeményezheti a keret módosítását a gazdasági vezetőnél.

(2)Az átcsoportosítást a gazdasági vezető hagyja jóvá, melyről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály írásban értesíti a kezdeményezőt.

22. §(1) A 13. § szerinti előirányzat-átcsoportosítást, illetve előirányzat-módosítást követően – a belső költségvetésben

meghatározott kereteken belül – a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást a tervezett kötelezettségvállalás alapján a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője az átcsoportosítani kívánt keret azonosításával kezdeményezi a gazdasági vezetőnél.

(2)A belső költségvetésben meghatározott keretek közötti előirányzat-átcsoportosítást a közigazgatási államtitkár egyetértésével a gazdasági vezető hagyja jóvá, melyről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály írásban értesíti a kezdeményezőt.

23. §A kötelezettségvállalások, kifizetések tervezett ütemezésétől történő jelentős eltérés, a költségvetés központilag

elrendelt vagy várható zárolási kötelezettségének teljesítése, illetve a Minisztérium likviditási zavarának veszélye esetén a gazdasági vezető javaslatára a közigazgatási államtitkár egyetértését követően az érintett keretek közötti átcsoportosítást a miniszter hagyja jóvá.

7.A maradvány elszámolása, felhasználása 24. § A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítése során a Pénzügyi és Számviteli Főosztály állapítja meg az Áhsz. előírásainak megfelelően.

25. §Az Ávr. 151. §-ában foglaltaknak megfelelően a Minisztérium előző évi költségvetési maradványából – annak

felülvizsgálatot követő jóváhagyásáig – csak az előző évben vállalt, szabályszerűen nyilvántartásba vett – szükség esetén a Kincstárnak bejelentett és a Kincstár által visszaigazolt – kötelezettségek teljesíthetőek június 30-áig a 18. §-ban foglaltak szerint végrehajtott előirányzat-módosítást követően.

26. §(1) A Minisztérium kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg

nem teljesült, továbbá a meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály adatot szolgáltat a Költségvetési Főosztály részére.

(2)A felhasználásra nem engedélyezett, elvont költségvetési maradvány központi költségvetés maradványelszámolási számlájára történő befizetése iránt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály intézkedik.

III. Fejezet

A kötelezettségvállalás rendje 1. A kötelezettségvállalás kezdeményezése

27. §Kötelezettségvállalást a szakterület vezetője a felettes vezetője és a kötelezettségvállaló által jóváhagyott

kezdeményező irattal kezdeményezhet.

28. §A kötelezettségvállalás kezdeményezője felelős

a)a kötelezettségvállalás szükségességéért;

b)a kötelezettségvállalás határidőben történő kezdeményezéséért;

c)a kezdeményezés szakmai tartalmáért;

d)a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a Minisztérium szakmai érdekeinek érvényesítéséért;

e)a színlelt szerződés tilalmának érvényesítéséért, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony polgári jogi szerződéssel történő leplezésének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásáért; f ) az Ávr. 50. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak megvalósulásáért.

29. §A kötelezettségvállalás dokumentumának minősül különösen

a)kinevezési okirat, munkaszerződés, foglalkoztatással kapcsolatos megállapodás, foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony létesítése és az előbbi dokumentumok pénzügyi kihatással bíró módosítása;

b)egyéb személyi juttatás megállapítása (például célfeladat-kijelölés, jubileumi jutalom);

c)szerződés;

d)megállapodás;

e)szerződésmódosítás; f ) visszaigazolt megrendelés;

g)bevétel megszerzésére irányuló pénzügyi kihatású intézkedés;

h)belföldi költségelszámolás és a külföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás;

i)személyi reprezentáció és vendéglátás esetén százezer forintot el nem érő, a Minisztérium nevére szóló számla;

j)a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen vagy más

–a fizetési kötelezettség összegét, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló – fizetési kötelezettség;

k)közbeszerzési eljárásban vagy más beszerzési eljárásban közzétett ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás.

2.A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzése 30. § (1) A kötelezettségvállalás indokoltságát és a Minisztérium szakmai érdekeivel való összhangját a szakmai ellenjegyzés igazolja.

(2)Szakmai ellenjegyzésre a szakterület vezetője, valamint helyettese jogosult.

(3)Szakmai ellenjegyzésre a jogi és a pénzügyi ellenjegyzést követően kerül sor.

(4)A szakmai ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentuma aláírásokat tartalmazó oldalának (aláíró oldal) aláírásával, valamint – az aláíró oldal kivételével – a kötelezettségvállalás dokumentuma és mellékletei valamennyi oldalának szignálásával történik. Az aláíró oldalon – a szakmai ellenjegyzésen túl – olvashatóan fel kell tüntetni az ellenjegyző nevét, beosztását, szervezeti egységét, továbbá a szakmai ellenjegyzés tényét.

(5)A 29. § a), b), i) és j) pontjában felsorolt kötelezettségvállalási dokumentumokat nem kell szakmai ellenjegyzéssel ellátni.

3.A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése 31. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését az arra jogosultnak a kötelezettségvállalást megelőzően írásban kell megtenni.

(2)Pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a Minisztérium költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.

(3)A Minisztériumnál kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult:

a)a gazdasági vezető, valamint

b)a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Minisztérium alkalmazásában álló kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.

(4)A pénzügyi ellenjegyző felelős:

a)a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre állásáért;

b)az adott szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalási jogkör fennállásáért;

c)a szerződésnek a gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal – így különösen az Áht.-val és az Ávr.-rel – való összhangjáért;

d)a szerződés számszaki megfelelőségéért;

e)a rá irányadó határidők betartásáért.

(5)A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a pénzügyi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a pénzügyi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetése mellett.

A kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyző aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

(6)Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a gazdasági vezetőt és a minisztert. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni.

Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el.

4.A kötelezettségvállalás jogi és közbeszerzési szempontú vizsgálata, jogi ellenjegyzés

32. §(1) Amennyiben az adott kötelezettségvállalás rendje előírja, a tervezett kötelezettségvállalást jogi, illetve – beszerzési

típusú ügyleteknél – közbeszerzési szempontból is előzetesen vizsgálni kell.

(2)A kötelezettségvállalás jogi, illetve közbeszerzési szempontból történő megfelelőségét a Jogi Szolgáltatási Főosztály (a továbbiakban: JSZF) ellenjegyzése igazolja (jogi ellenjegyzés).

(3)Jogi ellenjegyzésre jogosult

a)a JSZF vezetője, illetve – akadályoztatása esetén – helyettesei;

b)a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a főosztály esetileg kijelölt munkatársa.

(4)A jogi ellenjegyző felelős: a) a szerződés, valamint a beszerzés kezdeményezésére jogosult által rendelkezésre bocsátott iratok összhangjáért;

b)a szerződésnek az alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogszabályok – így különösen a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), az Szjt. és a Ptk. – rendelkezéseinek történő megfeleléséért;

c)a Kbt. eljárási szabályainak érvényesüléséért;

d)a rá irányadó határidők betartásáért;

e)az átlátható szervezetekre vonatkozó jogszabályi előírás érvényesüléséért.

(5)A jogi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírásával történik a jogi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a jogi ellenjegyzés tényének feltüntetése mellett. A kötelezettségvállalás dokumentumán a jogi ellenjegyző aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

5.A kötelezettségvállalás dokumentuma tervezetének felterjesztése 33. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumának tervezetét legkésőbb az abban foglaltak tervezett érvényesíthetősége vagy az aláírásra nyitva álló határidő előtt három munkanappal kell a kötelezettségvállaló számára aláírásra felterjeszteni.

(2)Amennyiben rendkívüli körülmény vagy az egyeztetés előre nem látható elhúzódása az (1) bekezdésben foglalt határidő betartását ellehetetleníti, a kötelezettségvállalási dokumentum aláírására csak a szakterület által a kötelezettségvállaló felé előterjesztett, a rendkívüli helyzet vagy az egyeztetés elhúzódása körülményeinek bemutatását is magában foglaló indoklása esetén kerülhet sor. Egyebekben a kötelezettségvállalás kezdeményezését új időpontok megjelölésével módosítani kell vagy meg kell ismételni.

6.A kötelezettségvállalás 34. § (1) A Minisztérium nevében kötelezettségvállalásra jogosult

a)a miniszter értékhatár nélkül;

b)a parlamenti államtitkár ügyrendileg feladatkörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

c)a közigazgatási államtitkár értékhatár nélkül

ca)az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

cb)ha jogszabály, miniszteri utasítás, a miniszter egyedi döntése a kötelezettségvállalást a közigazgatási államtitkár feladatkörébe utalja, vagy

cc)a d)–g) pont esetében, amennyiben a közigazgatási államtitkár az ügyet magához vonja;

d)az államtitkár az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

e)a gazdasági vezető az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint; f ) a helyettes államtitkár az SZMSZ szerint feladat- és hatáskörébe tartozóan, a belső költségvetés szerint;

g)a belső költségvetés szerint reprezentációs kerettel rendelkező személy, illetve szervezeti egység vezetője, a reprezentációs keret tekintetében;

h)a kötelezettségvállalási jogosultság gyakorlására történő miniszteri felhatalmazás terjedelme szerint

ha)a miniszter kabinetfőnöke;

hb)a miniszteri biztos.

(2)A Minisztérium nevében ötvenmillió forint feletti kötelezettségvállalásra kizárólag a miniszter és a közigazgatási államtitkár jogosult.

(3)A kötelezettségvállalás dokumentumának módosítása esetén a kötelezettségvállaló személye nem lehet alacsonyabb beosztású, mint a kötelezettségvállaló.

(4)A kötelezettségvállalás tekintetében

a)a minisztert a közigazgatási államtitkár;

b)a parlamenti államtitkárt a közigazgatási államtitkár;

c)a közigazgatási államtitkárt a gazdasági vezető;

d)az államtitkárt a közigazgatási államtitkár;

e)a gazdasági vezetőt a közigazgatási államtitkár; f ) a helyettes államtitkárt az őt irányító államtitkár;

g)a miniszter kabinetfőnökét a kabinetfőnök-helyettes helyettesíti.

(5)A miniszteri biztos helyettesítésének nincs helye.

(6)Reprezentációs keret terhére történő kötelezettségvállalásnál helyettesítésnek nincs helye.

(7)A kötelezettségvállalás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatott betűvel a kötelezettségvállaló személy nevét és beosztását. A kötelezettségvállalás dokumentumán a kötelezettségvállaló aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

35. §

(1)Kötelezettségvállalás – a 36. § kivételével – írásban; a kifizetést megelőzően; a pénzügyi és a szakmai ellenjegyzést, továbbá szerződés esetében jogi ellenjegyzést követően tehető.

(2)Megrendelés esetén a kifizetés további feltétele, hogy a megrendelés visszaigazolásra kerüljön.

(3)Kötelezettségvállalást az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 45. §-ában foglaltak figyelembevételével lehet tenni.

(4)Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalás az Ávr. 46. § (2) bekezdésében és a 47–48. §-ában foglaltaknak megfelelően tehető. Éven túli kötelezettségvállalást a gazdasági vezető egyetértésével a közigazgatási államtitkár engedélyezhet. Az Ávr. 48. § (1) bekezdése szerinti esetekben az államháztartásért felelős miniszter engedélyének beszerzése iránt a gazdasági vezető intézkedik.

36. §

Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, a személyi reprezentációs és vendéglátási keret terhére történő kötelezettségvállalások vonatkozásában. Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás hiányában a kifizetés rendjére az utasítás szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy a 32. §, valamint a 35. § (1) és (4) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni; a kifizetési eljárás a pénzügyi fedezetet kezelő főosztályhoz benyújtott számla; kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján indul meg; azok 37. § szerinti nyilvántartásba vételével.

7.A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele 37. § (1) A kötelezettségvállalást követően a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik annak az Ávr. 56. §-a szerinti nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma idegen nyelvű, legalább a kötelezettségvállalás keltét, kötelezettségvállaló nevét, a jogosult adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, a teljesítési adatokat, továbbá a gazdasági esemény alátámasztásához szükséges egyéb adatokat le kell fordítani és nyilvántartásba kell venni. Az idegen nyelvű dokumentumok fordítása a kezdeményező szakterület feladata.

(2)A kötelezettségvállalás eredeti (aláírt) dokumentumát a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.

(3)A kötelezettségvállalásokról év közben a Pénzügyi és Számviteli Főosztály KGR FORRÁS SQL Integrált Ügyviteli Rendszerprogrammal analitikus nyilvántartást vezet.

8.Bevételekre előírt teljesítésigazolás, teljesítésigazolás 38. § (1) A Minisztérium által végzett szolgáltatások ellenértéke tekintetében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a számlát a szakmai terület által kiállított teljesítésigazolás alapján állítja ki.

(2)Nem kell teljesítésigazolást kiállítani a cégnyilvántartással, a szakvizsgáztatással, a szakértői és közvetítői névjegyzékbe vétellel, valamint az igazságügyi szakértői oktatással kapcsolatban befolyó bevételek esetében.

39. §(1) A Minisztériumban teljesítés igazolására jogosult a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy

A teljesítésigazolásra jogosult személy a 42. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével jelölhető ki.

(2)Az Ávr. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével a teljesítés igazolása az arra jogosult által a teljesítésigazolás aláírásával, az utalvány érvényesítését megelőzően történik.

(3)Az Ávr. 53. § (1) bekezdés

a)b) pontja esetén elegendő az Ávr. 57. § (3) bekezdésében foglaltaknak a pénzügyi bizonylatra történő rávezetése;

b)c) pontjában hivatkozott más fizetési kötelezettségek esetén nem szükséges külön teljesítésigazolás, ebben az esetben a szakmai felelős vezető a 36. § szerint, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztályhoz megküldött számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum (például bírósági határozat) kísérő feljegyzésében kéri a kifizetés teljesítését.

(4)A teljesítésigazolásnak írásbeli dokumentumon kell alapulnia (okmányok, bizonylatok, beszámoló, kimutatás, jelentés, összefoglaló, átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.).

(5)A teljesítésigazolásra jogosult felelős:

a)a teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért;

b)a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért, a hiányosságok feltárásáért;

c)az esetleges hiányosságok megszüntetésére, illetve a szerződésben rögzített szankciók érvényesítésére irányuló intézkedések megtételéért;

d)a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért;

e)a teljesítésigazolás alapjául szolgáló dokumentumok megőrzéséért.

(6)A teljesítésigazoláson a teljesítést igazoló aláírásának a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírásával kell megegyeznie.

9.Érvényesítés 40. § (1) A Minisztériumnál érvényesítésre jogosult a gazdasági vezető által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.

(2)Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítőnek a 43. § szerinti nyilvántartásban szereplő aláírását.

(3)Az érvényesítő köteles megvizsgálni különösen:

a)a bizonylatot kiállító személyét (a szállítóra/szolgáltatóra/vevőre vonatkozó adatok megegyeznek-e a szerződésen/megrendelésen lévő adatokkal);

b)a kiállított utalványnak a költségvetési helyre, kormányzati funkcióra, szervezeti egységre, ügyletkódra vonatkozó adatai helyességét;

c)a bizonylaton a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az Áhsz. által meghatározott adatok feltüntetését;

d)a bizonylat kiállításának megalapozottságát és jogszerűségét (a szerződésnek, megrendelésnek megfelel-e stb.);

e)a bizonylat adatainak számszaki helyességét; f ) a szükséges mellékletek meglétét (pl. állománybavételi bizonylat);

g)a teljesítésigazolás – beszerzés esetén az átvételi igazolás – arra feljogosított részéről történő kiállítását;

h)a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

(4)Amennyiben az érvényesítő vizsgálata során az Ávr. 58. § (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok, illetve a Minisztérium belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „az érvényesítés utasításra történt” záradékkal látja el.

10.Utalványozás 41. § (1) A Minisztérium nevében utalványozásra jogosult a közigazgatási államtitkár által írásban felhatalmazott, a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.

(2)Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.

(3)Az utalványozásra jogosult személy az utalványozáskor köteles megvizsgálni:

a)a bizonylaton a szükséges adatok meglétét, a számszaki helyességet;

b)a bizonylatot kiállító személyét, a kiállítás jogosságát;

c)a szükséges mellékletek meglétét;

d)az érvényesítés megtörténtét;

e)az utalványon és a bizonylaton szereplő összeg megegyezőségét; f ) a teljesítésigazolásnak az arra feljogosított részéről történő kiállítását;

g)a fedezetvizsgálat megtörténtét;

h)a bizonylatban szereplő kifizetést utasítás, egyéb jogszabály nem tiltja, illetve nem ütközik büntetőjogi rendelkezésbe.

(4)Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a KGR FORRÁS Integrált Ügyviteli Rendszer szerinti utalványlap az Ávr. 59. § (3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza-e.

11.Összeférhetetlenségi szabályok 42. § Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél az alább meghatározottak szerint kell figyelembe venni az Ávr. 60. § (1) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat: kötelezettség vállaló teljesítés igazoló érvényesítő utalványozó pénzügyi, illetve jogi ellenjegyző szakmai ellenjegyző kötelezettségvállaló – NEM Ávr. 60. §

(1)bek. szerint nem NEM Ávr. 60. §

(1)bek. szerint nem NEM teljesítésigazoló NEM – Ávr. 60. §

(1)bek. szerint nem NEM NEM IGEN érvényesítő Ávr. 60. §

(1)bek. szerint nem Ávr. 60. §

(1)bek. szerint nem

–Ávr. 60. §

(1)bek. szerint nem lehetőség szerint ne! NEM utalványozó NEM NEM Ávr. 60. §

(1)bek. szerint nem – lehetőség szerint ne! IGEN pénzügyi, illetve jogi ellenjegyző Ávr. 60. §

(1)bek. szerint nem lehetőség szerint ne! lehetőség szerint ne! lehetőség szerint ne! – IGEN szakmai ellenjegyző NEM IGEN NEM IGEN IGEN – 12. Nyilvántartás 43. § (1) A kötelezettségvállalásra; pénzügyi, jogi ellenjegyzésre; teljesítésigazolásra; érvényesítésre; utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a kötelezettségvállalás pénzügyi fedezetét kezelő főosztály az Ávr. 60. §

(3)bekezdése szerinti nyilvántartást vezet a felhatalmazó, kijelölő dokumentumok alapján.

(2)A nyilvántartásban szereplő fenti jogosultságok megváltozásáról, visszavonásáról rendelkező dokumentumot a rendelkező személy haladéktalanul megküldi a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak.

IV. Fejezet

A beszerzések lebonyolításának általános rendje 1. Általános szabályok

44. §Beszerzések a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet, a központosított

informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a büntetésvégrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével bonyolíthatóak le.

45. §Vagyonnyilatkozat tételére köteles a szerződő fél vagy annak közreműködője, amennyiben a szerződéssel

összefüggésben az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés

e)pontjában foglalt feltételek valamelyike fennáll. Amennyiben a szerződő fél vagy annak közreműködője a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt megtagadja, vele szerződés nem köthető.

A vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó eljárást külön utasítás szabályozza.

46. §

A beszerzés előkészítése során az eljárásban részt vevő szervezeti egységek és személyek elektronikus formában, az e célra rendszeresített e-mail címek alkalmazásával kommunikálnak. Amennyiben a beszerzés előkészítése, a szerződéskötés vagy a szerződés teljesítése során valamely irat eredeti példányának rendelkezésre állása szükséges, annak beszerzéséről és az érintett szervezeti egységekhez történő továbbításáról az érintett szervezeti egység gondoskodik.

47. §(1) A beszerzés kezdeményezését megelőzően a szakterület köteles vizsgálni, hogy

a)a tervezett beszerzés – a Kbt. 11–18. §-ában meghatározottak szerint számított – becsült értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri-e;

b)a beszerzés kezdeményezése előtt szükséges-e más hatóság, személy vagy szervezet hozzájárulását, engedélyét vagy egyetértését beszerezni.

(2)A szakterület megkeresésére a JSZF tájékoztatást nyújt arról, hogy a beszerzés a Kbt. hatálya alá esik-e, illetve segítséget nyújt a beszerzés típusának kiválasztásában.

(3)Az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntés beszerzése a szakterület feladata.

48. §A szerződést a JSZF a Minisztérium szerződéskötési gyakorlatába illeszkedő szerződések esetében, amennyiben

minden szükséges adat a kezdeményezéssel egyidőben rendelkezésre áll, hét munkanapon belül készíti el.

A határidőbe nem számít bele az 52. §, az 54. §, valamint az 56–59. § szerinti egyeztetés időtartama.

49. §A közigazgatási államtitkár által meghatározott szerződéstípusok esetében általános szerződési feltételeket

(a továbbiakban: ÁSzF) kell alkalmazni. Az ÁSzF-ek a Minisztérium intranetes honlapján kerülnek közzétételre.

2.A szerződés kezdeményezése 50. § A szerződéskötéssel megvalósuló beszerzést a szakterület az 5. § 5. pont a) alpontja szerinti, teljes körűen kitöltött és aláírt szerződéskezdeményező nyomtatvány digitalizált példányának a gazdasági vezető titkársága részére, a szerzodes@im.gov.hu e-mail címre történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződéskötéshez szükséges egyéb dokumentumokat elektronikus vagy digitalizált formában kell csatolni. Az elektronikus levél tárgyában a szerződő fél nevét és a „szerződés” megjelölést fel kell tüntetni.

51. §Amennyiben a szerződés kezdeményezésére olyan időpontban kerül sor, hogy a kötelezettségvállalás

dokumentumának elkészítésére a 33. §-ban foglalt határidőn belül nyilvánvalóan nem kerülhet sor, az 50. § szerinti dokumentumokat a gazdasági vezető titkársága a kezdeményező részére visszaküldi, egyéb esetben – a szerződés előkészítése érdekében – elektronikus úton továbbítja azokat a JSZF részére.

52. §

Amennyiben a szerződéskezdeményező nyomtatvány, illetve annak melléklete módosításra vagy kiegészítésre szorul, az egyeztetést a JSZF folytatja le a kapcsolattartóval. A kapcsolattartó felelős a szerződés teljesítésének folyamatos figyelemmel kíséréséért és a kötelezettségvállalásra jogosult folyamatos tájékoztatásáért.

53. §A szerződéskezdeményező nyomtatványban foglaltak módosítására kizárólag az 5. § 5. pontja szerinti feljegyzés

keretei között van lehetőség. A szakterületnek a szerződéskezdeményező nyomtatvány módosítására irányuló kezdeményezése esetén a szakterület a módosított nyomtatványt az 50. § rendelkezései szerint terjeszti elő azzal az eltéréssel, hogy a nyomtatványhoz csak a módosítással érintett adatokat tartalmazó mellékletek ismételt csatolása szükséges. E rendelkezést kell alkalmazni a szerződéskezdeményezés 33. § (2) bekezdésében írtak miatt szükségessé váló módosítása esetén is.

3.A szerződéskötés előkészítése 54. § A JSZF a szerződéskezdeményező nyomtatványt és mellékleteit megvizsgálja, jogszabállyal vagy belső normával ellentétes kezdeményezés esetén tájékoztatja a szakterületet, és javaslatot tesz a jogszabálynak, belső normának megfelelő kezdeményezésre. Amennyiben a szerződés megkötésére nincs lehetőség, a JSZF erről tájékoztatást ad.

55. §Amennyiben az 54. § szerinti intézkedésre nincs szükség, a JSZF az adatokat szerződési igényként haladéktalanul

nyilvántartásba veszi és a szerződéskezdeményező nyomtatványt elektronikus úton két munkanapon belül továbbítja

a)a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynak a fedezet rendelkezésre állásának igazolása és a kötelezettségvállalási jogosultság fennállásának vizsgálata céljából, továbbá

b)a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály (a továbbiakban: BAF) részére nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalás beszerzése érdekében. 56. § A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a fedezetet három munkanapon belül igazolja. Amennyiben a pénzügyi fedezet tekintetében egyeztetés szükséges, azt a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály folytatja le, ezzel egyidejűleg az egyeztetésről a JSZF-et tájékoztatja. Amennyiben az egyeztetés eredményeként a kezdeményező irat tartalma változik, a módosítást a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály végzi, és ennek tényét a fedezet igazolása során külön is jelzi.

57. §Amennyiben a pénzügyi fedezet igazolására nincs lehetőség, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály haladéktalanul

tájékoztatja a gazdasági vezető titkárságát és a JSZF-et. A szakterületet a gazdasági vezető titkársága tájékoztatja.

58. §A nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó állásfoglalás érdekében szükséges egyeztetést, illetve a szükséges adatok

és nyilatkozatok beszerzését a BAF végzi, állásfoglalásáról a JSZF-et három munkanapon belül tájékoztatja.

Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a BAF értesíti a JSZF-et, ha a szerződő fél vagy közreműködője a meghatározott típusú kérdőívet leadta.

59. §A szerződés tervezetét a JSZF ügyintézője a kapcsolattartóval egyezteti, a szerződő féllel történő egyeztetést

a kapcsolattartó végzi. A tervezet véglegesítését követően a JSZF a szerződés tervezetét jogi ellenjegyzéssel látja el, majd a szerződés példányait a pénzügyi ellenjegyző részére haladéktalanul továbbítja.

60. §A szerződés pénzügyi ellenjegyzését követően a pénzügyi ellenjegyző a szerződést két munkanapon belül

ellenjegyzéssel látja el, majd szakmai ellenjegyzés céljából haladéktalanul továbbítja a szakterület részére.

61. §A szakmai ellenjegyző a szerződést ellenjegyzéssel látja el, majd – a 33. §-ban foglalt határidőre figyelemmel

a kötelezettségvállaló részére haladéktalanul felterjeszti. Amennyiben a felterjesztés a 33. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl történik, a szerződéshez a 33. § (2) bekezdés szerinti feljegyzést is csatolni szükséges.

62. §A kötelezettségvállaló, aláírását követően az iratokat JSZF-nek visszaküldi. A szerződésnek a szerződő féllel történő

aláíratásáról illetve az aláírt szerződések egyes példányainak a szerződésben megjelölt személyeknek, illetve szervezeti egységeknek történő megküldéséről a JSZF gondoskodik.

63. §Amennyiben a kötelezettségvállaló a 33. § (2) bekezdés szerinti esetben a kötelezettségvállalás módosított adatokkal

történő ismételt kezdeményezése mellett dönt, az iratokat a JSZF részére visszaküldi. A kötelezettségvállaló döntéséről a szakterület vezetőjét a JSZF tájékoztatja.

64. §Amennyiben a szerződés alapján a Minisztérium a feladatellátáshoz eszközt, informatikai, belépési vagy egyéb

jogosultságot biztosít, az erre vonatkozó igénylőlapon a jogviszony fennállását a JSZF munkatársa igazolja, majd gondoskodik a jogviszony tényének a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tárban (a továbbiakban: SZEAT) történő rögzítéséről.

4.A szerződés módosítása és megszüntetése 65. § A szerződés módosítására e fejezet 2. és 3. alcímében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

66. §

A szerződés megszüntetését a szakterület vezetője a szerződés megszüntetésre irányuló nyomtatvány általa aláírt, digitalizált példányának a gazdasági vezető titkársága részére a szerzodes@im.gov.hu e-mail címre történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés megszüntetésére vonatkozó megfelelő jogi megoldás kiválasztásához a JSZF segítséget nyújt. A szerződés megszüntetésére egyebekben e fejezet 2. és 3. címében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

67. §Ha a szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, eláll a szerződéstől, illetve annak közös megegyezéssel

történő megszüntetését vagy felbontását kezdeményezi, az erre vonatkozó iratot legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon meg kell küldeni az SZMSZ szerint ügyrendileg felelős állami vezető és a gazdasági vezető titkársága útján a JSZF részére, amely – szükség esetén – elkészíti a megfelelő iratokat.

68. §A szerződés módosítását, megszűnését, illetve megszüntetését követően a változást a SZEAT-ban a JSZF munkatársa

rögzíti.

5.A szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése, igazolása és kifizetése

69. §A szakterület köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését és – a felek együttműködési

kötelezettsége keretében – minden tőle elvárhatót megtenni a megfelelő mennyiségben és minőségben történő teljesítés elősegítése érdekében. Ha felmerül a veszélye, hogy a határidőben vagy megfelelő mennyiségben, minőségben történő teljesítés a szerződő félnek felróható okból nem teljesül, annak képviselőjével történő soron kívüli egyeztetést kell kezdeményezni. A kapcsolattartó köteles tájékoztatni a kötelezettségvállalásra jogosultat a szerződés teljesítésének körülményeiről.

70. §Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalásra jogosult a szerződésszegésből származó igények érvényesítése

érdekében a szerződésszegés tényéről a gazdasági vezetőt tájékoztatja.

71. §Kizárólag a szerződésnek megfelelő teljesítés igazolható. A teljesítés ellenőrzését a szolgáltatást nyújtó erre vonatkozó

bejelentése, írásbeli megkeresése alapján legkésőbb három munkanapon belül el kell kezdeni, és a lehető legrövidebb időn belül, illetve a szerződésben meghatározott határidőn belül be kell fejezni. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot a szolgáltatást nyújtó képviselőjének dokumentáltan át kell adni.

72. §Ha a teljesítés nem megfelelő, és a kijavításra nincs mód, a póthatáridő eredménytelenül telt el vagy az a szolgáltatás

jellege miatt kizárt, a teljesítésigazolásra jogosultnak a teljesítési jegyzőkönyv eljuttatásával kell kezdeményeznie a pénzügyi fedezetet kezelő főosztálynál a szerződésben kikötött díj csökkentését, illetve az ellenérték meg nem fizetését, megjelölve azok okát és konkrét mértékét vagy a szerződés teljes meghiúsulásának körülményeit.

73. §A szerződésben rögzített ellenérték kifizetése a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztály részéről abban az esetben

teljesíthető, ha a teljesítésigazolásra jogosult

a)a természetes személlyel kötött szerződés esetében a szerződésben foglaltak hiánytalan és hibátlan teljesítését vagy részteljesítését igazolta, és a kifizetéshez – adóügyi, társadalombiztosítási szempontból – szükséges okiratokat a jogosult a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak benyújtotta;

b)az a) pontba nem tartozó szerződések esetében a szabályszerűen kiállított számlát és a teljesítésigazolást a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak megküldte;

c)felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes más típusú szerződés esetén a szellemi termék, illetve vagyoni értékű jog tekintetében az erre rendszeresített tárolási nyilatkozatot a pénzügyi kifizetést teljesítő főosztálynak megküldte.

74. §Szerzői jogi védelem alá eső alkotás beszerzésére irányuló felhasználási vagy felhasználási szerződés elemeivel vegyes

más típusú szerződés esetén a teljesítésigazolás másolatát akkor is meg kell küldeni a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére, amennyiben a kifizetést a Költségvetési Főosztály teljesíti. A teljesítésigazolás másolatához csatolt adatlapon a teljesítésigazolásra jogosult tájékoztatni köteles – a tárolási nyilatkozat megküldésével – a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, hogy a szerzői jogi védelem alá eső alkotás mely szervezeti egységnél került elhelyezésre.

6.A megrendelés útján történő beszerzés szabályai 75. § Megrendelés útján történő beszerzés a kezdeményező iratnak a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére történő megküldésével kezdeményezhető.

76. §A megrendelőlapon fel kell tüntetni

a)a megrendelt szolgáltatás, áru mennyiségét, minőségi jellemzőit, egységárát és a megrendelés összegét;

b)a teljesítés határidejét;

c)a teljesítés igazolásának és a kifizetésnek a részleteit.

77. §A megrendelés teljesíthetőségéről a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a JSZF-fel szükség esetén egyeztet

78. §A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály pénzügyi ellenjegyzésre jogosult

vezetője a megrendelőlap minden példányán igazolja és a megrendelőlap mindhárom példányát továbbítja a kötelezettségvállaló részére.

79. §(1) Amennyiben a megrendelés pénzügyi fedezete biztosított, a megrendelőlapokat a kötelezettségvállaló aláírja

A megrendelőlap másik fél részére történő továbbküldéséről a szakterület gondoskodik. A megrendelés tudomásulvételéről a szakterület köteles meggyőződni és arról írásos visszaigazolást kérni. A megrendelőlap egy példányát – csatolva ahhoz a megrendelés visszaigazolását – a szakterület a visszaigazolás rendelkezésre állását követő két munkanapon belül megküldi a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére.

(2)Amennyiben a visszaigazolt megrendelőlapon szereplő ellenértéknél a számla tényleges összege 10%-kal magasabb, a szakterület a számla pénzügyi fedezetet kezelő főosztály részére történő megküldésével egyidejűleg köteles pótmegrendelést is csatolni.

7.Típusszerződések 80. § Amennyiben ismétlődő jelleggel, nagyszámban előforduló és azonos tartalmi elemekkel rendelkező polgári jogi szerződés (típusszerződés) megkötésére van szükség, a IV. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a 81–88. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

81. §Típusszerződés elkészítését a kötelezettségvállalásra jogosult a gazdasági vezetőnek küldött feljegyzéssel

kezdeményezheti. A feljegyzésben be kell mutatni

a)a típusszerződés alkalmazásának szükségességét, kitérve arra, hogy az általános szerződéskötési eljárás miért nem valósítható meg;

b)a típusszerződéssel beszerezni kívánt áru vagy szolgáltatás jellemzőit és mennyiségét;

c)a típusszerződés alapján nyújtani kívánt szolgáltatás jellemzőit;

d)a típusszerződés alkalmazásának tervezett időtartamát;

e)a típusszerződéssel érintett beszerzések várható értékét.

82. §A 81. § szerinti feljegyzéshez az abban írtakat alátámasztó dokumentumokat csatolni kell. A gazdasági vezető

a feljegyzés kiegészítését, illetve újabb dokumentumok csatolását kérheti. A típusszerződés alkalmazásáról a gazdasági vezető dönt.

83. §A típusszerződés tervezetét a JSZF készíti el, amelyet egyeztet a pénzügyi fedezetet kezelő főosztállyal, valamint

a szakterülettel.

84. §A véglegesített típusszerződés mintájának három példányát a szakterület szakmai ellenjegyzéssel, a JSZF jogi

ellenjegyzéssel, a típusszerződések pénzügyi fedezetét kezelő főosztály pedig pénzügyi ellenjegyzéssel látja el.

85. §Az ellenjegyzéssel ellátott típusszerződés-minták egy-egy példányát a JSZF megküldi a szakterületnek és a pénzügyi

fedezetet kezelő főosztálynak. A JSZF a szerződés példányaihoz csatolt adatlapon rögzíti, hogy a típusszerződés alkalmazására mely kötelezettségvállalásra jogosult által, milyen körülmények között, milyen időtartamban, milyen áru vagy szolgáltatás beszerzésére, milyen szolgáltatás nyújtására, illetve milyen pénzügyi fedezet mellett kerülhet sor, továbbá meghatározhatja a típusszerződés alkalmazásának egyéb feltételeit.

86. §A kötelezettségvállalásra jogosult a típusszerződés alkalmazásával a 85. § szerinti adatlapon meghatározott körben

önállóan, a JSZF bevonása nélkül jogosult a szerződéskötésre.

87. §A típusszerződés alkalmazása a szakterületet nem mentesíti az egyedi esetekben a pénzügyi ellenjegyzés

beszerzésének kötelezettsége alól. Típusszerződés alkalmazása esetén az egyedi szerződést a szakterület közvetlenül küldi meg a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály számára. A pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának esetén az egyedi szerződést pénzügyi ellenjegyzéssel látja el. Amennyiben az egyedi szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel nem látható el, a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály a szakterülettel közvetlenül egyeztet.

88. §A típusszerződés alkalmazását a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály és a JSZF ellenőrzi, a szükséges módosításokat

a JSZF végzi a 83–85. §-ban foglaltak szerint. Amennyiben a típusszerződés alkalmazása a továbbiakban nem indokolt, vagy felhasználása a 85. § szerinti adatlapon rögzítettektől eltér, a gazdasági vezető a típusszerződés alkalmazására vonatkozó döntését visszavonhatja.

8.Adatvédelem 89. § A beszerzések előkészítése során kezelt adatok megismerésére jogosult:

a)a miniszter;

b)a kötelezettségvállalásra jogosult;

c)a beszerzés kezdeményezésére jogosult és annak felettes vezetői;

d)a kapcsolattartó és annak felettes vezetői;

e)a JSZF vezetője és eljáró munkatársa; f ) a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály vezetője és eljáró munkatársa;

g)a BAF vezetője és eljáró munkatársa;

h)a gazdasági vezető és a titkárságán a szerződések előkészítésével megbízott feladatot ellátó munkatárs;

i)az Ellenőrzési Főosztály vezetője és ellenőrzésre kijelölt munkatársa;

j)akinek a miniszter, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a JSZF vezetője azt engedélyezi.

V. Fejezet

Beszámolók, adatszolgáltatások készítése 1. Tartozásállományra vonatkozó adatszolgáltatás

90. §(1) A Minisztérium havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelően a tartozásállományára vonatkozó adatokról

a tárgyhót követő hónap 5. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(2)Az adatszolgáltatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el és továbbítja a Kincstár részére.

2.Devizában történő várható kifizetésekre vonatkozó adatszolgáltatás 91. § (1) A Minisztérium előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről összesítve, az 500 millió forint feletti kifizetéseket egyedileg megjelölve havonta a hónap 25. napjáig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(2)Az adatszolgáltatást a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály készíti el és továbbítja a Kincstár részére.

3.Időközi költségvetési jelentés 92. § Az időközi költségvetési jelentést a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával, az Ávr.-ben meghatározott határidő figyelembevételével.

4.A költségvetési beszámoló 93. § A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a vonatkozó jogszabályok alapján és a Költségvetési Főosztály által meghatározott határidőre, a Kincstár által közreadott számítástechnikai program alkalmazásával éves költségvetési beszámolót készít, amelyet jóváhagyatás végett a Költségvetési Főosztály részére továbbít.

94. §A költségvetési beszámolót a gazdasági vezető hagyja jóvá

5.Időközi mérlegjelentés 95. § Az eszközök és források alakulására vonatkozó negyedéves mérlegjelentések elkészítését a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi a Kincstár által működtetett elektronikus program alkalmazásával az Ávr. 170. §-ában meghatározott határidő figyelembevételével.

6.Zárszámadási adatszolgáltatás 96. § (1) A Minisztérium zárszámadási adatszolgáltatását a Költségvetési Főosztály iránymutatása alapján a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti és nyújtja be a Költségvetési Főosztály részére.

(2)A beszámolás során a Minisztérium az Ávr. 160–161. §-ában foglaltak szerint számot ad az éves költségvetésben biztosított előirányzatok szakmai szempontú felhasználásáról, a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az erőforrások kihasználásáról, a feladatok és a meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséről.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések 97. § Az utasítás végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és tájékoztatókat a gazdasági vezető a Minisztérium intranet hálózatán közzéteszi.

98. §Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni

kell.

99. §(1) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási

Keretszabályzatáról szóló 3/2012. (X. 19.) KIM KÁT utasítás (a továbbiakban: KIM KÁT utasítás) 1. §-a, Melléklete, valamint 1. Függelékének I–II. Része.

(2)A KIM KÁT utasítás 2–6. §-át, az 1. Függelék III–V. Részét, valamint a 2–5. Függeléket jelen utasítás rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.