98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelete az afrikai sertéspestis elleni védekezésről.

98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelete az afrikai sertéspestis elleni védekezésről. Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi sertést tartó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra. (2) E rendelet előírásait kell alkalmazni az afrikai sertéspestis állatbetegség megelőzésére, a betegség megjelenése esetén annak felszámolására. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Sertés: a Suidae családhoz tartozó állat, beleértve a vaddisznót is. 2. Jelzősertés: az a sertés, amelyet az afrikai sertéspestis vírusával szembeni ellenanyagok jelenlétére megvizsgáltak és a vizsgálatok alapján negatívnak találtak, vagy amely olyan gazdaságból származik, amely nem áll zárlat alatt. 3. Vaddisznó: nem gazdaságban tartott vagy tenyésztett sertés. 4. Gazdaság: bármely mezőgazdasági vagy egyéb épület, épületegyüttes, ahol állandó vagy ideiglenes jelleggel sertéseket tenyésztenek vagy tartanak, ez a meghatározás azonban nem vonatkozik a vágóhidakon, valamint közlekedési eszközökön és vadászati célra bekerített területen vaddisznót tartó vadasparkra. 5. Diagnosztikai kézikönyv: az afrikai sertéspestis egységes diagnosztikai eljárásokkal történő kimutatását biztosító, a 18. § (3) bekezdése szerinti kézikönyv. 6. Afrikai sertéspestis-fertőzöttségre gyanús sertés: olyan sertés vagy sertéshulla, amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai, illetve a diagnosztikai kézikönyv alapján végzett laboratóriumi vizsgálatának eredményei az afrikai sertéspestis esetleges előfordulására utalnak. 7. Afrikai sertéspestis előfordulása: olyan sertés vagy sertéshulla, amelyben az afrikai sertéspestisre jellemző klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat hivatalosan megállapították, vagy a betegség jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján hivatalosan megállapították. 8. Afrikai sertéspestis kitörése: az afrikai sertéspestis egy vagy több előfordulása valamely gazdaságban. 9. Elsődleges járványkitörés: olyan járványkitörés, amely járványtanilag nem kapcsolódik ugyanazon régió előző járványkitöréséhez vagy első járványkitörés az ország egy másik régiójában. 10. Afrikai sertéspestissel fertőzött terület: az ország olyan járványtanilag összefüggő területe, ahol az afrikai sertéspestist vaddisznókban egy vagy több alkalommal megállapították, s ezt követően a 15. és 16. §-sal összhangban intézkedések történtek. 11. Afrikai sertéspestis elsődleges előfordulása vaddisznókban: az afrikai sertéspestis előfordulása vaddisznókban olyan területen, ahol korábban nem rendeltek el intézkedéseket a 15. §-ban és 16. §-ban foglaltak szerint. 12. Kontaktgazdaság: olyan gazdaság, ahová az afrikai sertéspestist — akár az elhelyezkedése okán, akár személyek, sertések vagy járművek mozgása eredményeképpen vagy bármely egyéb módon — behurcolhatták. 13. Sertéstartó: olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek sertés van a tulajdonában, illetve sertést tart. 14. Ártalmatlanítás: a fertőzési veszélyt jelentő anyagok engedélyezett üzemben történő feldolgozással, vagy elégetéssel történő kezelését vagy elásását jelenti oly módon, hogy az afrikai sertéspestis vírusának terjedése elkerülhetővé válik. 15. Leölés: bármely vértelen úton történő beavatkozás, amely az állat halálát okozza. 16. Levágás: az állat halálának elvéreztetés útján történő előidézése. 17. Vektor: az Ornithodorus erraticus fajba tartozó kullancs. Az afrikai sertéspestis bejelentése 3. § (1) Az afrikai sertéspestis bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Aki a betegséget vagy a betegség gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles erről értesíteni az állatorvost, aki a megbetegedést vagy a betegség gyanúját haladéktalanul köteles jelenteni a kerületi főállatorvosnak. (2) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha egészségesnek látszó állaton vágás során fertőzöttségre gyanút keltő elváltozást észleltek. (3) A bejelentést szóban, írásban, személyesen vagy megbízott útján is lehet teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a sertéstartó nevét, lakcímét; b) a sertéstartás helyét, vaddisznó esetén az észlelés helyét. (4) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) a betegség megállapításáról az 1. számú melléklet szerint tájékoztatja a Nemzetközi Járványügyi Hivatalt és az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az alábbiak közlésével: a) az afrikai sertéspestisnek a gazdaságokban észlelt és igazolt kitöréséről, b) vágóhidakon vagy szállítóeszközökön megállapított előfordulásáról, c) vaddisznókban első alkalommal észlelt és igazolt előfordulásáról, d) a 8. § szerint elvégzett járványügyi vizsgálat eredményeiről. (5) Az FVM tájékoztatást ad a Nemzetközi Járványügyi Hivatalnak és a Bizottságnak az afrikai sertéspestis vaddisznók közötti további előfordulásáról. Afrikai sertéspestis gyanúja esetén hozandó intézkedések 4. § (1) Ha a kerületi főállatorvos afrikai sertéspestis megbetegedésről vagy annak gyanújáról értesül, köteles haladéktalanul hatósági állatorvost küldeni a helyszínre, aki a diagnosztikai kézikönyvben ismertetett eljárásoknak megfelelően megkezdi a betegség megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálatokat. A hatósági állatorvosnak a gazdaságban ellenőriznie kell a sertésnyilvántartást és a sertések azonosítására szolgáló megjelöléseket. (2) Amennyiben a hatósági állatorvos a fertőzöttséget vagy a fertőzöttség gyanúját kizárni nem tudja, a kerületi főállatorvos a gazdaság hatósági megfigyelését rendeli el az alábbi intézkedések szerint: a) a gazdaságban található sertéseket korcsoport szerint nyilvántartásba kell venni, a nyilvántartást naprakészen kell vezetni, beszámítva a fertőzésgyanús időszak alatt történt elléseket és elhullásokat is, és minden korcsoportban fel kell tüntetni a beteg, elhullott vagy feltehetően fertőzött sertések számát; b) a nyilvántartást a hatósági állatorvosnak minden látogatáskor ellenőriznie kell; c) a gazdaságban lévő összes sertést a szállásában kell tartani vagy a gazdaságon belül olyan helyre kell elzárni, ahol el lehet különíteni a fertőzöttségre gyanús állatokat; d) a gazdaságba nem hozható be, illetve onnan nem vihető ki sertés, továbbá a kerületi főállatorvos az állatmozgások tilalmát szükség esetén kiterjesztheti más állatfajokra is; e) a hatósági állatorvos engedélye nélkül a gazdaságból nem vihető ki a sertéshús, sertéshúskészítmény, -ondó, -petesejt, -embrió, takarmány, eszközök, anyagok, sertéshulla vagy olyan hulladék, amely feltételezhetően terjesztheti az afrikai sertéspestist, továbbá azok nem bocsáthatók kereskedelmi forgalomba sem; f) személyek és járművek a gazdaságon belül a hatósági állatorvos írásos engedélyével közlekedhetnek; g) a gazdaság, valamint a sertésistállók be- és kijáratánál fertőtlenítést kell végezni, ezért aki belép az istállókba vagy kilép onnan, be kell tartania az afrikai sertéspestis vírusa széthurcolásának megakadályozására kiadott hatósági előírásokat; h) a gazdaság elhagyása előtt valamennyi szállítóeszközt gondosan fertőtleníteni kell, továbbá az ott dolgozók kizárólag a hatósági állatorvos engedélyével, fertőtlenítés és átöltözés után hagyhatják el a telepet; továbbá i) a 8. § szerint járványügyi vizsgálatot kell végezni. (3) A (2) bekezdésben felsorolt intézkedéseket addig nem lehet feloldani, amíg az afrikai sertéspestis gyanúját hivatalosan ki nem zárták. (4) Ahol a járványügyi helyzet megkívánja, a kerületi főállatorvos: a) a (2) bekezdés szerinti gazdaságban foganatosíthatja az 5. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket; b) községi zárlatot rendelhet el a (2) bekezdésben említett gazdaság körül. (5) Az 5. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések alkalmazását csak az afrikai sertéspestis vírusával fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertésekre, illetve tartási helyükre korlátozhatja, ha ezeket a sertéseket a gazdaságban tartott többi sertéstől teljesen elkülönítve tartják, gondozzák és takarmányozzák. A leölésre kerülő sertésekből a diagnosztikai kézikönyv által előírt számú vérmintát kell venni, az afrikai sertéspestis vírusa jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából. Afrikai sertéspestis megállapítása esetén hozandó intézkedések 5. § (1) Ha az afrikai sertéspestis fertőzöttség gyanúját a laboratóriumi vizsgálatok megerősítik, a kerületi főállatorvos a betegséget hivatalosan megállapítja, és helyi zárlatot rendel el. A helyi zárlat a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a következőkre terjed ki: a) valamennyi, a gazdaságban található sertést késedelem nélkül, hatósági állatorvos felügyelete mellett le kell ölni oly módon, hogy az afrikai sertéspestis vírusának a leölés során történő terjedési kockázata kizárható legyen; b) ha a sertéseket a leölés helyéről elszállítják, a szállítást zárt, csepegésmentes gépkocsikkal kell végezni, a gép kocsikat a gazdaság elhagyása előtt és a sertések lerakása után fertőtleníteni kell; c) a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében vagy diagnosztikai célból a fertőzöttségre gyanús sertéseket a betegség hatósági megállapítása előtt is le lehet ölni, a leölést elrendelő határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó; d) a leölésre kerülő sertésekből a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott számú vérmintát kell venni annak érdekében, hogy megállapítható legyen az afrikai sertéspestis behurcolásának módja, valamint a betegség bejelentéséig terjedő az az időtartam, ami alatt a fertőzés fennállhatott a gazdaságban; e) a leölt vagy elhullott állatok hulláit hatósági állatorvos felügyelete mellett oly módon kell ártalmatlanítani, hogy az afrikai sertéspestis vírusa terjedésének a kockázata kizárható, a környezetszennyező hatása pedig minimális legyen; f) azon sertések húsát, amelyeket a feltételezett fertőződés és a zárlat elrendelésének ideje között vágtak le, lehetőség szerint fel kell kutatni, és ártalmatlanná kell tenni úgy, hogy elkerülhető legyen az afrikai sertéspestis vírus terjedésének a kockázata és a környezet elemeinek szennyeződése; g) a betegségnek a gazdaságba történő feltételezett behozatala és a hatósági intézkedések meghozatala között a sertésekből vett ondót, petesejteket és embriókat fel kell kutatni, és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell oly módon, hogy kizárható legyen az afrikai sertéspestis vírus továbbterjesztésének kockázata; h) minden feltehetően szennyeződött anyagot és hulladékot (pl. takarmányt, almot, hígtrágyát stb.) hatósági állatorvos felügyelete mellett olyan kezelésnek kell alávetni, amely biztosítja az afrikai sertéspestis vírusának az elpusztítását; i) a járványt terjesztő tárgyakat meg kell semmisíteni; j) miután a sertéseket leölték, az állatszállásokat az állatokat vagy hulláikat szállító járműveket, valamint a feltehetően fertőzött berendezéseket — a 12. §-ban foglaltak szerint — takarítani és fertőtleníteni kell, az almot, a trágyát és hígtrágyát pedig fertőtleníteni kell, és ha szükséges rovarirtást is kell végezni; k) a betegség elsődleges kitörése esetén az afrikai sertéspestis vírusának izolátumát a vírus genotípusának meghatározása érdekében a diagnosztikai kézikönyvben leírt laboratóriumi vizsgálat alá kell vetni; l) a 8. § szerint járványügyi vizsgálatot kell végezni; m) a betegség megállapításáról a települési (főváros ban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét mielőbb értesíteni kell. (2) Amennyiben a betegség kitörését laboratóriumban, állatkertben, vadasparkban vagy olyan bekerített területen állapítják meg, ahol tudományos, illetve ritka fajták védelmére szolgáló céllal tartanak sertéseket, az FVM az (1) bekezdés a) és g) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkez het, a járványvédelem alapvető érdekeinek figyelembevételével. (3) A (2) bekezdés szerinti döntésről az FVM haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az afrikai sertéspestis megállapítása esetén hozandó intézkedések különböző járványtani egységekből álló gazdaságokban 6. § (1) Olyan gazdaságok esetén, amelyek két vagy több elkülönült termelési egységből (több telepből) állnak, a sertések hízlalásának befejezése érdekében a kerületi főállatorvos olyan döntést is hozhat, hogy egy fertőzött gazdaságban a nem fertőzött termelési egységre (telepre) felmentést ad az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alól, ha a hatósági állatorvos megerősítette, hogy a termelési egység zártsága és mérete, valamint technológiája lehetővé teszi az állatok teljesen elkülönült tartását, takarmányozását és gondozását, így a vírus nem terjedhet át egyik termelési egységből a másikba. (2) Ha a kerületi főállatorvos az (1) bekezdés szerint jár el, a járványvédelmi garanciákat biztosítania kell. (3) Az (1) bekezdés szerinti döntésről az FVM tájékoztatja a Bizottságot. A kontaktgazdaságokban hozandó intézkedések 7. § (1) A kontaktgazdaságokban a 4. §-ban előírt intézkedéseket addig kell alkalmazni, amíg az afrikai sertéspestis gyanúját hivatalosan ki nem zárják. (2) Ha a járványtani helyzet szükségessé teszi, a kerületi főállatorvos a kontaktgazdaságokban az 5. § (1) bekezdése szerint intézkedhet. Az állatok leölése előtt a sertésekből diagnosztikai kézikönyvben meghatározott számú mintát kell venni, hogy ezekben a gazdaságokban az afrikai sertéspestis vírusa vagy az általa termelt ellenanyag jelenléte megállapítható vagy kizárható legyen. Járványügyi vizsgálat 8. § (1) A járványügyi vizsgálatot a 20. § szerinti készenléti terv keretein belül kell elvégezni. A vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjedni: a) azon időtartamra, amely alatt az afrikai sertéspestis a betegség bejelentését vagy gyanúját megelőzően már jelen lehetett a gazdaságban; b) a gazdaságban észlelt afrikai sertéspestis eredetére és azon gazdaságok azonosítására, ahol olyan sertések vannak, amelyek ugyanazon forrásból fertőződhettek; c) azon személyek, járművek, sertések, hullák, húsok, ondó vagy anyagok mozgására, amelyek feltehetően a vírust a gazdaságba bevitték, vagy azt onnan kivitték; d) arra a lehetőségre, hogy vektorok vagy vaddisznók okozhatják-e a betegség terjedését. (2) Ha a vizsgálat eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az afrikai sertéspestis egy másik országban lévő gazdaságból vagy gazdaságba terjedt át, az érintett ország illetékes hatóságát az FVM haladéktalanul értesíti. (3) A (2) bekezdés szerinti döntésről az FVM tájékoztatja a Bizottságot. Községi zárlat, védőkörzet határainak kijelölése 9. § (1) Ha adott gazdaságban a sertéseken az afrikai sertéspestist hivatalosan megállapították, a területileg illetékes kerületi főállatorvos — a kitörés helye körül legalább 3 km-es sugarú kör által határolt területre községi zárlatot rendel el, amely az állomás által elrendelt legalább 10 km sugarú kör által határolt védőkörzeten belül helyezkedik el. (2) A községi zárlat és a védőkörzet kijelölése során figyelembe kell venni: a) a 8. § szerint elvégzett járványügyi vizsgálat eredményeit; b) a földrajzi helyzetet, különös tekintettel a természetes és mesterséges határokra; c) a gazdaságok elhelyezkedését és egymástól való távolságát; d) a különböző hasznosítású sertések szállításának és kereskedelmének kialakult gyakorlatát és a vágóhidak elérhetőségét; e) a sertésforgalom zárlati területen belüli ellenőrzésére rendelkezésre álló lehetőségeket, különös tekintettel arra az esetre, ha a sertéseket leölés céljából a tartási helyükről el kell szállítani. (3) Ha a zárlati terület szomszédos állam területének egy részét is érinti, akkor azt az érintett szomszédos ország illetékes hatóságaival együttműködve kell kijelölni. (4) Az állomás minden szükséges intézkedést megtesz (figyelmeztető táblák kihelyezése, tömegtájékoztatási eszközök igénybevétele stb.) annak érdekében, hogy a községi zárlat és a védőkörzet területén minden érdekelt tudomást szerezzen a 10—11. §-okban foglalt korlátozásokról, illetve a korlátozások be nem tartásának következményeiről. Intézkedések a községi zárlat területén 10. § (1) A kerületi főállatorvosnak a községi zárlat területén a következő intézkedések végrehajtásáról kell gondoskodni: a) a sertéstartók bejelentése alapján — haladéktalanul — minden gazdaságot és azok sertésállományát nyilvántartásba kell vennie, továbbá ezeket a gazdaságokat a községi zárlat létrehozását követő hét napon belül a hatósági állatorvosnak fel kell keresnie a sertések klinikai vizsgálata, valamint az azonosító jelölésének ellenőrzése céljából; b) meg kell tiltani a sertések közutakon és magánutakon történő mozgatását és szállítását, c) a b) pontban meghatározott tilalom nem vonatkozik a sertések közúton vagy vasúton történő szállítására, ha menet közben nem rakodnak ki és nem állnak meg, vagy olyan sertések esetében, amelyeket engedéllyel kivételes esetben a községi zárlaton kívülről szállítanak és útban vannak a községi zárlaton belül elhelyezkedő vágóhíd felé, továbbá a g) pont szerinti esetekben; d) a felszerelési tárgyakat, járműveket, melyeket sertések, más haszonállatok, feltehetően fertőzött anyagok (hullák, takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használnak, használatuk után a 12. §-ban szabályozott rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően azonnal tisztítani, fertőtleníteni és kezelni kell, és a sertések szállítására használt járművek tisztítás és fertőtlenítés után kizárólag a hatósági állatorvos engedélyével hagyhatják el a községi zárlat területét; e) a hatósági állatorvos engedélye nélkül a gazdaság területéről ki vagy a gazdaság területére be, más fajú állat nem kerülhet; f) a gazdaságban észlelt minden megbetegedett vagy elhullott sertésről értesíteni kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi az afrikai sertéspestis jelenlétének megállapításához szükséges vizsgálatokat; g) nem fertőzött gazdaságból a sertéseket a fertőzött gazdaság takarításának és fertőtlenítésének és ha szükséges rovartalanításának befejezését követő legalább 40 napig tilos elszállítani, azonban ennek eltelte után — a (4) bekezdésben felsorolt feltételekkel — engedélyezhető a sertések gazdaságból való elszállítása ga) az állomás által kijelölt vágóhídra — lehetőség szerint a községi zárlaton vagy védőkörzeten belül — azonnali vágásra, gb) állatifehérje-feldolgozó üzembe vagy más alkalmas helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik, hulláikat pedig hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítják, vagy gc) kivételes esetben a községi zárlaton belüli más gazdaságba; h) a sertések ondója, petesejtjei és embriói nem vihetők ki a községi zárlat területén lévő gazdaságból; i) aki a gazdaságba be- vagy onnan kilép, köteles betartani az afrikai sertéspestis vírus továbbterjedésének megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított tilalmak további járványkitörések miatt 40 napon túl is fennmaradnak, és ennek következtében a sertések tartásában állatvédelmi vagy más kényszerítő körülmények merülnek fel, a (4) bekezdésben felsorolt feltételektől függően a kerületi főállatorvos — a sertéstartó indokolt kérésére — engedélyezheti a nem fertőzött sertések közvetlen elszállítását a községi zárlaton belüli gazdaságból: a) az állomás által kijelölt vágóhídra — lehetőleg a községi zárlaton vagy a védőkörzeten belül — azonnali levágásra; b) állatifehérje-feldolgozó üzembe vagy más alkalmas helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik, hulláikat hatósági állatorvosi felügyelet mellett feldolgozzák; c) a községi zárlaton belül más tartási helyre. (3) A (2) bekezdésben meghatározott döntésről az FVM tájékoztatja a Bizottságot. (4) A kerületi főállatorvos engedélyezheti a nem fertőzött sertések elszállítását az érintett gazdaságból levágás vagy leölés céljából a következő feltételekkel: a) a hatósági állatorvos a gazdaságban már elvégezte a sertések — különösen az elszállításra kerülő sertések — klinikai vizsgálatát, beleértve egy részük hőmérőzését, valamint ellenőrizte a nyilvántartást és a sertések azonosítására szolgáló jelöléseket; b) az a) pont szerinti ellenőrzések és vizsgálatok nem igazolták az afrikai sertéspestis megjelenését; c) a sertéseket a hatósági állatorvos által lepecsételt járművekben szállítják; d) a sertések szállításában részt vevő járművet és felszerelést a szállítás után a 12. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően azonnal megtisztítják és fertőtlenítik; e) vágáskor vagy leölés előtt a diagnosztikai kézikönyvben meghatározott számú mintát kell venni a sertésekből, hogy ezekben a gazdaságokban az afrikai sertéspestis vírusának vagy az általa termelt ellenanyagnak a jelenléte megállapítható vagy kizárható legyen. (5) Ha sertéseket vágóhídra szállítják: a) a vágóhídért felelős hatósági állatorvost értesíteni kell a sertések vágóhídra szállításáról; b) a vágóhídra való megérkezésük után ezeket a serté seket a többi sertéstől el kell különíteni, és külön kell levágni; c) a kijelölt vágóhídon végzett előzetes és leölés utáni vizsgálat során a hatósági állatorvosnak minden olyan tünetet és elváltozást figyelembe kell venni, amely az afrikai sertéspestis jelenlétére utal. (6) Az (5) bekezdés szerinti sertésekből származó friss hús jelölése 6,5 cm hosszú, 4,5 cm széles ovális alakú bélyegzővel történik. A felirat tartalmazza a felső részén az ország nevét nagybetűkkel, középső részén a vágóhíd jóvá hagyott állatorvosi számát, alsó részén pedig az ,,EC’’ jelzést. Két egyenes derékszögben keresztezi egymást a bélyegző közepén oly módon, hogy az információt ne zavarja. A betűk 0,8 cm, a számok 1 cm magasak. A bélyegző információt ad arról az állatorvosról, aki a húst ellenőrizte. (7) Az (5) bekezdés szerinti sertésből származó hús kereskedelmi forgalomba csak akkor kerülhet, ha rajta — hatósági állatorvos felügyelete mellett — az alábbi kezelések egyikét elvégezték: a) hőkezelést hermetikusan zárt konténerben 3.00-ás vagy magasabb Fo értékkel végzik; b) a hőkezelés során a nyersanyag belsejében 10 percen keresztül legalább 80 ˚C-ot biztosítanak; c) a testrészt vagy a nyersanyagot legalább 150 percen keresztül forralási hőmérsékleten tartják, ennek során a keletkezett darabok nem lehetnek 10 cm-nél vastagabbak; d) a zsír kiolvasztását legalább 100 ˚C-on végzik. A kezelést az állomás által kijelölt helyen, hatósági ál latorvos felügyelete mellett kell elvégezni. A hús azzal a feltétellel küldhető el a kezelési helyére, hogy a szállítmányt az induláskor hatósági állatorvos lepecsételi, és az a szállítás folyamán végig lepecsételve marad. (8) A községi zárlat területén az intézkedéseket legalább addig fenn kell tartani, amíg a) a takarítást és a fertőtlenítést a fertőzött gazdaságokban el nem végezték; b) a sertések klinikai és laboratóriumi vizsgálatát a diagnosztikai kézikönyv szerint valamennyi gazdaságban elvégezték. A vizsgálatokat addig nem szabad elvégezni, amíg a fertőzött gazdaságban az előzetes takarítás, fertőtlenítés és ha szükséges rovarirtás befejezése után 45 nap nem telt el. (9) Az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a (2) és (8) bekezdésben előírt 40 és 45 napos időszakok 30 napra csökkenthetők, ha intenzív mintavételi és vizsgálati programot alkalmazva lehetővé válik az afrikai sertéspestis kizárása a kérdéses telepen. Intézkedések a kijelölt védőkörzetben 11. § (1) Az állomásnak a védőkörzetben a következő intézkedéseket kell foganatosítania: a) minden sertéstartó gazdaságot és annak sertésállományát a sertéstartók bejelentése alapján a kerületi főállatorvosnak nyilvántartásba kell venni; b) kell tiltani a sertéseknek közúton vagy magántulajdonú úton végzett hajtását és szállítását, kivéve, ha azt a kerületi főállatorvos engedélyezi; c) a védőkörzetben a sertések, más állatok vagy ragályfogó tárgyak szállítására használt és ez által esetleg fertőzött szállítójárműveket haladéktalanul tisztítani és fertőtleníteni kell, valamint ha szükséges, a rovarirtást is el kell végezni; ezek a szállítójárművek nem hagyhatják el a védőkörzetet a kerületi főállatorvos által előírt tisztítás és fertőtlenítés nélkül; d) a védőkörzet létrehozásától számított első hét nap alatt a kerületi főállatorvos engedélye nélkül más fajú állat nem kerülhet be a gazdaságba vagy onnan ki; e) a gazdaságban észlelt minden megbetegedett vagy elhullott sertésről értesíteni kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi az afrikai sertéspestis jelenlétének megállapításához szükséges vizsgálatokat; f) a sertéseket a fertőzött gazdaság előzetes kitakarításának, fertőtlenítésének és ha szükséges rovarirtásának befejezését követő legalább 30 napig tilos elszállítani a gazdaságból, ennek eltelte után azonban — a 10. § (4) bekezdésében felsorolt feltételek függvényében — a kerületi főállatorvos engedélyezheti a sertések elszállítását az említett gazdaságból, közvetlenül elszállítva a 10. § (1) bekezdés ga)—gc) pontjaiban foglaltak szerint; g) sertések ondója, petesejtjei és embriói nem vihetők ki a védőkörzetben található gazdaságból; h) aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani az afrikai sertéspestisvírus elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik: a) a sertéseknek közúton vagy vasúton történő tranzitszállítására akkor, ha a szállítmány nem áll meg, vagy nem kerül sor kirakodásra; b) a védőkörzeten kívülről azonnali vágásra szállított sertésekre, melyek útban vannak a védőkörzetben található vágóhídra. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított tilalmak további járványkitörések miatt 40 napon túl is fennmaradnak, és ennek következtében a sertések tartásában állatvédelmi vagy más kényszerítő körülmények merülnek fel, a 10. § (4) bekezdésében felsorolt feltételektől függően a kerületi főállatorvos — a sertéstartó indokolt kérésére — engedélyezheti a sertések közvetlen elszállítását a védőkörzeten belüli gazdaságból: a) az állomás által kijelölt vágóhídra — lehetőleg községi zárlaton vagy a védőkörzeten belül — azonnali levágásra; b) állatifehérje-feldolgozó üzembe vagy más alkalmas helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik, hulláikat hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítják; vagy c) a községi zárlaton vagy a védőkörzeten belül más tartási helyre. (4) A (3) bekezdésben meghatározott döntésről az FVM tájékoztatja a Bizottságot. (5) A védőkörzetben legalább addig kell fenntartani az intézkedéseket, amíg a) a takarítást és a fertőtlenítést a fertőzött gazdaságokban el nem végezték; b) minden gazdaságban elvégezték a sertések diagnosztikai kézikönyv szerinti klinikai és laboratóriumi vizsgála tát. A vizsgálatokat addig nem lehet elvégezni, amíg a fertőzött gazdaságban az előzetes takarítás, fertőtlenítés és ha szükséges rovarirtás befejezése után 40 nap el nem telt. (6) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott 30 napos időtartam csökkenthető 21 napra, a (3) bekezdésben meghatározott 40 nap időtartam csökkenthető 30 napra, az (5) bekezdésben meghatározott 40 nap csökkenthető 20 napra, ha az intenzív mintavételi és vizsgálati programot alkalmazva lehetővé válik az afrikai sertéspestis kizárása. Takarítás, fertőtlenítés, rovarirtás 12. § (1) A felhasznált fertőtlenítőszereket és rovarirtószereket, valamint ezek együttes alkalmazását és a használt koncentráció mértékét a megyei (fővárosi) állategészségügyi állomás (a továbbiakban: állomás) hagyja jóvá. (2) A takarítási és fertőtlenítési munkálatokat, és ha szükséges rovarirtási munkálatokat a hatósági állatorvos utasítása szerint és felügyelete mellett kell végrehajtani. (3) A takarítás, fertőtlenítés és a rovarirtás alkalmazását, módszereit a 2. számú melléklet tartalmazza. A sertések újratelepítése 13. § (1) A sertések újratelepítése az afrikai sertéspestissel fertőzött gazdaságokban a 12. §-ban foglaltak szerint végzett takarítási, fertőtlenítési és rovarirtási műveletek befejezését követő 40 nap elteltével lehetséges. (2) A sertések újratelepítésekor figyelembe kell venni az adott gazdaságban folyó gazdálkodás típusát. (3) Azon szabadtartású gazdaságok esetén, ahol a betegség előfordulása nem hozható összefüggésbe vektorokkal, a sertések újratelepítését jelzősertések betelepítésével kell kezdeni. A jelzősertéseket a hatósági állatorvos előírásainak megfelelően a gazdaság egész területén kell elhelyezni, és a gazdaságba történő betelepítést követő 45 nap elteltével vett minták alapján, ellenanyagok jelenlétére meg kell vizsgálni. Ha egyik sertés sem termelt ellenanyagokat az afrikai sertéspestis vírusával szemben, a teljes újratelepítés elvégezhető. Az újratelepített gazdaságból sertést elszállítani csak akkor lehet, ha a szerológiai vizsgálatok eredménye valamennyi sertés esetében negatív. (4) Egyéb tartási formát folytató gazdaságok esetén, ahol a betegség előfordulása nem hozható összefüggésbe vektorokkal, a sertések újratelepítésekor vagy a (3) bekezdésben előírt intézkedések alapján kell eljárni, vagy a teljes újratelepítést úgy kell végezni, hogy a) az összes sertés húsz nap alatt érkezik a gazdaságba, és a sertések zárlat alatt nem álló gazdaságból származnak, b) az újratelepített sertéseket a diagnosztikai kézikönyv szerint szerológiai vizsgálatnak vetik alá és a vizsgálathoz szükséges mintákat legkorábban az utolsó sertés beérkezését követő 45 nap elteltével kell levenni, c) a gazdaságból sertés nem szállítható el, amíg nem érkezik meg a szerológiai vizsgálatok negatív eredménye. (5) Azon telepek esetében, ahol a betegség előfordulása vektorokkal hozható kapcsolatba, az újratelepítésre 6 évig nem kerülhet sor kivéve, ha a) hatósági állatorvosi felügyelete alatt a vektoroktól való mentesítés sikeresen megtörtént azokon a területeken, ahol sertéseket kívánnak tartani; b) bizonyítható, hogy a vektor fennmaradása a továbbiakban nem jelent kockázatot az afrikai sertéspestis továbbvitelében. (6) Az (5) bekezdés esetében a betelepítést a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell elvégezni. (7) Az újratelepített telepről sertés kiszállítására csak a teljes betelepítést követően — legkorábban 60 nappal — a diagnosztikai kézikönyv szerint végzett negatív eredményű vizsgálat után kerülhet sor. (8) Ahol a betegség előfordulása nem hozható összefüggésbe vektorokkal és ha a telep takarítása, fertőtlenítése óta 6 hónapnál hosszabb idő telt el — a járványtani helyzet figyelembevételével — az állomás a (3)—(4) bekezdésekben foglaltakkal kapcsolatban engedményeket tehet. (9) Más háziállatfajoknak a fertőzött gazdaságba való újratelepítését az Állomás engedélyezi, figyelembe véve a fertőzés terjedésének kockázatát vagy a meglévő vektorok újratelepítés miatti fennmaradását. A vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő sertéseken észlelt afrikai sertéspestis esetén hozandó intézkedések 14. § (1) Ha az afrikai sertéspestis gyanúja vágóhídon vagy szállítás közben kerül megállapításra, a kerületi főállatorvos haladéktalanul megkezdi a betegség megállapítása vagy kizárása érdekében a járványügyi vizsgálatot a diagnosztikai kézikönyvben foglalt eljárás alapján. (2) Ha az afrikai sertéspestis előfordulását valamely vágóhídon vagy szállítóeszközön észlelik, a kerületi főállatorvos elrendeli: a) a vágóhídon vagy a szállítóeszközön lévő valamennyi sertés azonnali leölését; b) a fertőzött állatok hulláinak, belsőségeinek és az állati hulladékoknak hatósági felügyelet melletti ártalmatlanítását; c) az épületek és az eszközök — beleértve a járműveket is — hatósági állatorvos felügyelete mellett történő, a 12. §-ban foglaltaknak megfelelő takarítását és fertőtlenítését; d) a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően elvégzendő járványügyi vizsgálatot; e) az afrikai sertéspestis vírusa izolátumának vizsgálatát a diagnosztikai kézikönyvben előírt laboratóriumi eljárás szerint, a vírus genotípusának meghatározása céljából; f) a 7. §-ban foglalt intézkedéseket abban a gazdaságban, ahonnan a fertőzött sertések, illetve azok hullái származnak, valamint a többi kontaktgazdaságban; g) a fertőzött sertések vagy hulláik származási helyére — a járványügyi vizsgálat függvényében — az 5. § (1) bekezdésében leírt intézkedések alkalmazását; h) hogy a 12. § szerint elvégzett takarítási, fertőtlenítési, és ha szükséges, rovarirtási műveletek befejezését követő legalább 24 óráig nem telepíthetnek vissza vágásra vagy elszállításra szánt állatot. (3) A vágóhíd a 12. § szerint elvégzett takarítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követő legalább 24 óráig nem fogadhat levágásra szánt állatot. Az afrikai sertéspestis vaddisznókban történő előfordulásának gyanúja és megállapítása esetén hozandó intézkedések 15. § (1) Ha az állomás vaddisznók fertőzöttségének gyanújáról tudomást szerez, azonnal megfelelő intézkedéseket hoz a betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából. A sertéstartókat és a vadászokat tájékoztatja a betegség gyanújáról. Az elejtett vagy elhullott vaddisznókat megvizsgáltatja, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is. (2) Ha a vaddisznókban megállapították az afrikai sertéspestis elsődleges előfordulását, az állomás azonnal meghozza a következő intézkedéseket: a) állatorvosokból, vadászokból, vadbiológusokból és járványügyi szakértőkből álló szakértői csoportot hoz létre, amely aa) tanulmányozza a járványhelyzetet, és meghatározza a fertőzött terület nagyságát, ab) megállapítja a fertőzött területen a b) és c) pontban foglaltakon túl alkalmazandó intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják a vadászat felfüggesztését, ac) kidolgozza a betegség felszámolásának tervét, ad) ellenőrzéseket végez, hogy igazolja az afrikai ser téspestisnek a fertőzött területen történő megszüntetésére hozott intézkedések hatékonyságát; b) a kijelölt fertőzött területen a kerületi főállatorvos útján hatósági megfigyelés alá helyezteti a sertéstartó gazdaságokat, és elrendeli: ba) valamennyi gazdaságban a sertések korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét, bb) a gazdaságban lévő összes sertésnek a szállásán vagy más olyan helyen tartását, ahol a vaddisznóktól el lehet őket különíteni, bc) azon intézkedéseket, amely biztosítja, hogy vaddisznók nem férhetnek hozzá olyan anyagokhoz, amelyekkel a gazdaságban lévő sertések később érintkezhetnek, bd) azon intézkedéseket, hogy a gazdaságba nem léphet be, vagy azt nem hagyhatja el sertés, kivéve, ha a járványügyi helyzetre tekintettel a kerületi főállatorvos engedélyezi, be) a sertéstartó épületek, illetve a gazdaság ki- és bejáratánál megfelelő fertőtlenítési és ha szükséges rovarirtó eszköz elhelyezését, bf) az afrikai sertéspestis vírus továbbterjesztési kockázatának csökkentése érdekében a megfelelő higiéniai óvintézkedéseket minden olyan személlyel kapcsolatban, aki érintkezhet vaddisznókkal, így az intézkedések magukban foglalhatják a vaddisznóval érintkezésbe került személyek ideiglenes belépési tilalmát a gazdaságba, bg) a gazdaságban minden, az afrikai sertéspestis tüneteit mutató elhullott vagy megbetegedett sertés vizsgálatát az afrikai sertéspestis jelenlétére vonatkozóan, bh) a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrésze, illetve minden olyan anyag vagy felszerelés bevitelének tilalmát, amely fertőződhetett az afrikai sertéspestis vírusával, bi) a területről sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje kereskedelmi forgalomba bocsátásának tilalmát; c) gondoskodik arról, hogy az összes, a kijelölt fertőzött területen kilőtt vagy elhullva talált vaddisznót hatósági állatorvos ellenőrizze, és a diagnosztikai kézikönyv alapján afrikai sertéspestisre nézve megvizsgálja, továbbá arról, hogy valamennyi vaddisznó hullája a hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanításra kerüljön; d) intézkedik, hogy az afrikai sertéspestis vírusának izolátumát a vírus genotípusának meghatározása céljából vessék alá a diagnosztikai kézikönyvben előírt laboratóriumi eljárásnak. (3) A (2) bekezdés ac) pontjában előírt, a betegség felszámolására kidolgozott tervet az FVM benyújtja a Bizottságnak. (4) A nyilvántartás adatait a tulajdonosnak naprakészen kell vezetnie, azt a hatósági állatorvos kérésére be kell mutatni, aki az adatokat minden szemle alkalmával ellenőrzi. Azokban a gazdaságokban, ahol szabadon tartják a sertéseket, az első számlálást becslés alapján is el lehet végezni. (5) Ha az afrikai sertéspestis olyan területen lépett fel vaddisznókban, amely egy másik ország területéhez közel esik, az érintett országok illetékes hatóságaival együtt kell működni a betegség felszámolására irányuló intézkedések meghozatalában. Tervek az afrikai sertéspestisnek egy vaddisznóállományban történő felszámolására 16. § (1) Az FVM — a 15. §-ban meghatározott intézkedések sérelme nélkül — az afrikai sertéspestis vaddisznókban történt első előfordulásának megállapítását követő 90 napon belül írásos tervezetet nyújt be a Bizottságnak, a fertőzöttnek nyilvánított területen a betegség felszámolására és a területen található gazdaságok sertésállományainak megvédésére. A Bizottság a tervet megvizsgálja és megállapítja, hogy annak alapján a kívánt cél elérhető-e, és a tervet jóváhagyja. A terv később — a szerzett tapasztalatok figyelembevételével — a Bizottság jóváhagyásával módosítható vagy kiegészíthető. (2) Az (1) bekezdés szerinti terv jóváhagyása után az abban foglalt intézkedések felváltják a 15. §-ban meghatározott bevezető intézkedéseket. (3) Az (1) bekezdés szerinti tervben tájékoztatást kell adni a következőkről: a) a 15. § szerint végzett járványügyi vizsgálatok és ellenőrzések eredményeiről, valamint a betegség földrajzi elterjedéséről; b) a fertőzött terület kiterjedéséről, melynek meghatározásakor az állomás az a) pontban foglaltakon túl az alábbiakat veszi figyelembe: ba) a terület vaddisznóállományát, bb) a vaddisznók mozgását gátló, főbb természetes vagy mesterséges akadályokat; c) a biológusok, vadászok, vadásztársaságok, a vadásza ti, a természetvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szolgálatok szoros együttműködésének megszervezéséről; d) az információs kampányról, amelyet azért kell indítani, hogy a vadászok megismerjék azokat az intézkedéseket, amelyeket a betegség-felszámolási terv keretein belül alkalmazniuk kell; e) azokról a konkrét feladatokról, amelyeket a vaddisznóállományban fennálló fertőzés kiterjedésének megállapítása céljából hajtottak végre, a kilőtt és elhullva talált vaddisznók vizsgálata és a laboratóriumi vizsgálatok alapján, beleértve a korcsoportok szerint végzett járványügyi vizsgálatokat; f) a betegség terjedésének megakadályozása érdekében a vadászokkal szemben támasztott követelményekről; g) az elhullott vagy lőtt vaddisznók begyűjtésének és ártalmatlanításának — hatósági állatorvos felügyelete mellett történő — végrehajtásáról; továbbá azok h) járványügyi és laboratóriumi vizsgálatáról, mely vizsgálatok az alábbi kérdésekre terjednek ki: ha) a földrajzi terület, ahol az állatot elhullva találták vagy lelőtték, hb) az időpont, amikor az állatot elhullva találták vagy lelőtték, hc) a személy, aki találta vagy lőtte az állatot, hd) a sertés korára és nemére, he) kilövés esetén a kilövés előtti tünetekre, hf) ha elhullva találták a hulla állapotára, hg) a laboratóriumi eredményekre; i) a meghatározott kiterjedésű fertőzött területen talál ható gazdaságokban, és ha szükséges, a környezetében alkalmazható megfigyelési programokról és prevenciós intézkedésekről, beleértve a sertések szállítását és mozgását a területen belül, a területre és a területről, továbbá a sertések, ondójuk, embrióik vagy petesejtjeik kivitelének és kereskedelembe bocsátásának tilalmát, és tartalmazhat ideiglenes tiltást a sertéstenyésztésre és az új telepek építésére vonatkozóan; j) azokról a kritériumokról, melyek a foganatosított intézkedések megszüntetéséhez szükségesek; k) a terv végrehajtásáért és a koordinációért felelős hatósági állatorvos személyéről; l) olyan rendszerről, amelynek alapján a 15. § (2) bekezdése a) pontja szerint kijelölt szakértői csoport rendszeresen át tudja tekinteni a betegségfelszámolási terv eredményeit; m) a betegség monitorozására szolgáló intézkedésekről, amelyek akkor lépnek életbe, amikor az adott fertőzött területen legalább 12 hónap eltelt az afrikai sertéspestis utolsó, vaddisznókban megállapított előfordulása után. (4) A monitoring intézkedéseket legalább tizenkét hónapig kell fenntartani, és tartalmazniuk kell legalább azokat az intézkedéseket, amelyek a (3) bekezdés g) és h) pontok szerint már folynak. (5) Az adott fertőzött területen lévő járványügyi helyzetről és a betegségfelszámolási terv eredményeiről az FVM hathavonta tájékoztatja a Bizottságot. A vektorok útján történő afrikai sertéspestis vírus terjedésének megelőzésére szolgáló intézkedések 17. § (1) Ha az afrikai sertéspestis kapcsán a vektorok jelenléte nem zárható ki az állomásnak intézkedni kell: a) a fertőzött épületeknek és környezetüknek a vektorok jelenlétére vonatkozó átvizsgálásáról, ha szükséges, minta begyűjtéséről a 3. számú mellékletnek megfelelően; b) ahol a vektorok jelenléte megállapításra került: ba) a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséről az afrikai sertéspestis vírusnak a vektorokban való jelenlétére vagy kizárására vonatkozóan, bb) további monitoring ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről és felszámoló intézkedések meghozataláról a gazdaságban és a gazdaságot övező területen; c) azon területeken, ahol a vektorok jelenlétét megállapítják, de felszámolásuk bármilyen okból nem lehetséges a gazdaságban hatéves időtartamra a sertés tartásának til tásáról, valamint más háziállatok tartására vonatkozó tiltás lehetséges bevezetéséről. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról az FVM tájékoztatja a Bizottságot. Diagnosztikai eljárások és a biológiai biztonsággal kapcsolatos követelmények 18. § (1) A szabványok és diagnosztikai módszerek koordinációjáért felelős nemzeti laboratóriumok az Országos Állategészségügyi Intézet (a továbbiakban: OÁI) és az Állatgyógyászati, Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI). (2) Biztosítani kell, hogy az afrikai sertéspestis jelenlétének kimutatására szolgáló mintavételek és vizsgálatok a diagnosztikai kézikönyv alapján történjenek. (3) Az afrikai sertéspestis egységes diagnosztikai eljárásokkal történő kimutatásának és a klasszikus sertéspestistől történő megfelelő elkülönítésének biztosítása céljából ezen rendelet hatálybalépésének időpontját követő 2 hónapon belül afrikai sertéspestis diagnosztikai kézikönyvet kell kiadni, amely a következőket tartalmazza az afrikai sertéspestis: a) diagnosztikai laboratóriumai által, valamint a mintaszállítás során betartandó alapvető biológiai biztonsági követelményeket; b) jelenlétének kimutatása vagy kizárása céljából végzett klinikai vagy post-mortem vizsgálatok feltételeit és a követendő eljárásokat; c) laboratóriumi vizsgálatokkal történő megállapítása vagy kizárása céljából, élő sertésből és sertéshullából való mintavételt, valamint e rendelet alkalmazása során a virológiai és szerológiai szűrővizsgálatokhoz szükséges mintavételt; d) izolátumok genotípusának megállapítására szolgáló laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értékelését; e) izolátumok genotípusának megállapítására szolgáló laboratóriumi technikákat. (4) A megfelelő biológiai biztonság érdekében az afrikai sertéspestis vírusán és annak genomján, antigénjén és vakcinákon a kutatás, a diagnosztika és a gyártásra történő felhasználás során beavatkozást csak az FVM által jóváhagyott intézményben lehet végezni. Az afrikai sertéspestis elleni vakcinák felhasználása, gyártása és forgalmazása 19. § (1) Az afrikai sertéspestis elleni vakcinák alkalmazása tilos. (2) Az afrikai sertéspestis elleni vakcinákkal kapcsolatos kutatások, azok gyártása, tárolása, szállítása, elosztása és értékesítése az FVM engedélye alapján hatósági állatorvosi ellenőrzés mellett történhet. Készenléti tervek 20. § (1) Az FVM készenléti tervet készít, amelyben meghatározza az afrikai sertéspestis kitörése esetén végrehajtandó nemzeti intézkedéseket, figyelembe véve azokat a helyi tényezőket, különösen a sertéssűrűséget, amelyek az afrikai sertéspestis terjedését feltehetően befolyásolják. E készenléti terv lehetővé teszi a kitörés gyors és hatékony felszámolásához szükséges berendezések, felszerelések, anyagok és személyek igénybevételét. (2) A készenléti tervet a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint kell elkészíteni és elfogadni. A készenléti tervben előírt követelmények később módosíthatók vagy kiegészíthetők az afrikai sertéspestis speciális természete és a betegségfelszámolási intézkedések fejlesztése terén elért eredmények függvényében. (3) A készenléti tervet és módosításait az FVM a Bizottságnak jóváhagyásra benyújtja. Nemzetközi ellenőrzések 21. § Az FVM lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek (Nemzetközi Járványügyi Hivatal, Európai Bizottság) helyszíni tájékozódását. Járványvédelmi központok és szakértői csoportok 22. § (1) Az FVM az afrikai sertéspestis járványkitörés esetén járványvédelmi központot hoz létre. (2) A járványvédelmi központnak irányítania és ellenőriznie kell a (3) bekezdés szerinti helyi járványvédelmi központok működését. A nemzeti járványvédelmi központ felelős: a) a szükséges védelmi intézkedések meghatározásáért; b) az a) pont szerinti intézkedések azonnali és haté kony végrehajtásának biztosításáért a helyi járványvédelmi központokon keresztül; c) a helyi járványvédelmi központokhoz személyzet, anyagok, eszközök telepítéséért; d) a nemzetközi állategészségügyi szervezetek, nemzeti hatóságok, a mezőgazdasági és kereskedelmi szervezetek tájékoztatásáért; e) a diagnosztikai laboratóriumokkal történő kapcsolat tartásáért; f) a tömegtájékoztatási eszközökkel történő kapcsolat tartásáért; g) a rendőrhatósággal történő kapcsolat tartásáért. (3) Afrikai sertéspestis járványkitörés esetén az FVM haladéktalanul helyi járványvédelmi központokat szerveztet az állomással. (4) A nemzeti járványvédelmi központ bizonyos feladatai a helyi járványvédelmi központnak átadhatók. (5) Az FVM létrehoz egy folyamatosan működő szakértői csoportot, amely segíti az állomásokat az afrikai sertéspestis elleni védekezésben. Járványkitörés esetén a szakértői csoport segítséget nyújt az állomásnak: a) a járványügyi vizsgálatban; b) a laboratóriumi minták vételében, feldolgozásában és értékelésében; c) a járványvédelmi intézkedések meghozatalában. (6) Az FVM biztosítja a nemzeti, a helyi járványvédelmi központok és a szakértői csoport számára a személyzetet, helyiségeket és eszközöket, beleértve a szükséges kommunikációs eszközöket, tiszta és hatékony utasítási láncot és ügyvitelt, az e rendeletben meghatározott járványvédelmi intézkedések azonnali végrehajtása érdekében. A nemzeti és a helyi járványvédelmi központok, valamint a szakértői csoport személyzetének, helyiségeinek, eszközeinek, utasítási láncának és ügyvitelének részleteit a 20. § szerinti készenléti tervben kell meghatározni. (7) A nemzeti és a helyi járványvédelmi központok, valamint a szakértői csoport működéséhez és funkciójához az FVM további szempontokat határozhat meg. Záró rendelkezések 23. § Az afrikai sertéspestis leküzdése során szükséges hatósági intézkedések formanyomtatványait a 7—18. számú mellékletek tartalmazzák. 24. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet 3. §-ának (4)—(5) bekezdései, 5. §-ának (3) bekezdése, 6. §-ának (3) bekezdése, 8. §-ának (3) bekezdése, 10. §-ának (3) bekezdése, 11. §-ának (4) bekezdése, 15. §-ának (3) bekezdése, 16. §-a, 17. §-ának (2) bekezdése, 20. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosul: a) a rendelet ,,klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről’’ címe ,,klasszikus sertéspestis elleni védekezésről’’ címre változik, b) a rendelet 1. § (2) bekezdésében és 30. §-ában az ,,és az afrikai sertéspestis’’ szövegrész, valamint a 29. §-a és megelőző alcíme hatályát veszti. (4) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási tárgykörében összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/199/EK irányelv módosításáról szóló 2002/60/EK Tanácsi irányelvvel. Dr. Németh Imre s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter