13/2006. (MK 94.) KüM utasítása a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról A jogalkotásról szóló 1987. XI. törvény 49. §-ának (1) beke

13/2006. (MK 94.) KüM utasítása a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról A jogalkotásról szóló 1987. XI. törvény 49. §-ának (1) bekezdése, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. LVII. törvény 65. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szervezeti és működési rendjét az alábbiak szerint szabályozom:. A Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának hatálya 1. (1) Jelen utasítás a Külügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) szervezetére és ügymenetére, továbbá létszámkeretére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. (2) Jelen utasítás alkalmazásában központ: a Minisztérium belföldön működő szervezeti egységei, külképviselet: a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete, konzuli képviselete, a nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselete, valamint a nemzetközi jog alapján létesített más képviselete, továbbá az utazó nagykövetek és konzulok, valamint laptop-diplomaták. (3) Belső rendelkezés a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ) nem lehet ellentétes. I. A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti egységek 2. (1) A Minisztérium szervezeti egységei: a) Az általános nemzetközi kapcsolatok fenntartásával foglalkozó főosztályok (a továbbiakban: területi főosztályok). b) A nemzetközi kapcsolatok valamely szakmai részterületével foglalkozó főosztályok (a továbbiakban: szakmai főosztályok). c) A Minisztérium működési feltételeinek biztosításával, szervezésével és összehangolásával foglalkozó szervezeti egységek (a továbbiakban: funkcionális főosztályok). d) A külképviseletek. 2006/94. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7291 (2) A Minisztérium szervezeti felépítését és felügyeleti rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A Minisztérium létszámkeretét a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A központ szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörét a 3. számú melléklet tartalmazza. (5) A Magyar Köztársaság külképviseleteire vonatkozó külön szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza. (6) A munkáltatói jogok átruházásáról és e jogok gyakorlásának rendjéről szóló Hatásköri Jegyzéket az 5. számú melléklet tartalmazza. (7) A Külügyminisztérium szakmai felső vezetői helyettesítésének rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza. (8) A Külügyminisztérium alapító okiratában foglaltak részletezését a 7. számú melléklet tartalmazza. A Minisztérium vezetői 3. (1) A Minisztérium vezetői: a) a miniszter, b) az államtitkár, c) a szakállamtitkárok. (2) A Minisztérium vezetői a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben foglaltaknak megfelelően látják el feladataikat. A miniszter 4. (1) A miniszter feladat- és hatáskörét a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendelet szabályozza. (2) Rendeletet és utasítást a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglalt felhatalmazás alapján ad ki. (3) A miniszter – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Minisztérium bármely ügyében dönthet. Ebben az esetben azt, aki az adott ügyben egyébként döntési jogkörrel rendelkezik, tájékoztatja. 7292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/94. szám (4) A miniszter – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Minisztérium bármely köztisztviselőjét, ügykezelőjét és fizikai alkalmazottját közvetlenül utasíthatja. (5) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki, valamint tanácsadó testületet vagy ad hoc bizottságot hozhat létre. (6) A miniszter dönt különösen: a) a Kormányhoz, valamint a köztársasági elnökhöz címzett, a nagykövetek kinevezése és a kinevezések visszavonása tárgyában készült előterjesztések Kormányhoz, illetve a köztársasági elnökhöz történő benyújtásáról; b) a főkonzulok kinevezéséről és a kinevezés visszavonásáról; c) a tiszteletbeli konzuli megbízásokról és azok visszavonásáról; d) a kitüntetési javaslatok jóváhagyásáról és az általa alapított kitüntetések adományozásáról; e) a Kormány által a Minisztérium rendelkezésére bocsátott Külügyi Segélyezési Keret felhasználásáról, amelyet az illetékes szakállamtitkáron keresztül gyakorol; f) a Kormány által, valamint a nemzetközi jog alapján alapított alapítványok, közalapítványok vonatkozásában az alapító nevében gyakorolt, az alapítót megillető jogosultságába tartozó kérdésekről, amelyeket az illetékes szakállamtitkáron keresztül gyakorol. (7) Jóváhagyja az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvénnyel összhangban az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésre elé terjesztett javaslatokat. (8) Megbízza a Minisztérium titokvédelmi felügyelőjét, kinevezi az adatvédelmi megbízottat és a biztonsági megbízottat. (9) Kiadmányozza különösen az alábbi iratokat: a) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, az országgyűlési képviselőknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, valamint a pártok vezetőinek címzett, illetve ezek megkeresései tárgyában készült iratokat; b) a külügyminiszter által készített és benyújtandó Kormány-előterjesztéseket; c) a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása során keletkezett iratokat. (10) A pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembe vételével gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) létrehozásáról, működtetéséről és fejlesztéséről. 2006/94. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7293 (11) Gondoskodik a belső ellenőrzés kialakításáról, a működéséhez szükséges források biztosításáról. Megteremti, szavatolja a belső ellenőrzés funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét. (12) Gondoskodik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben meghatározott, a külügyminisztérium számára meghatározott feladatok végrehajtásáról. (13) Gondoskodik a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényben a külügyminiszter számára meghatározott feladatok végrehajtásáról. (14) Gondoskodik a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényben a diplomata útlevelek és a külügyi szolgálati útlevelek kiadására vonatkozó feladatok végrehajtásáról. (15) A miniszter közvetlenül felügyeli a Miniszteri Kabinetet, a szóvivőt, a Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztályt, a Külpolitikai Stratégiai Tervező és Információs Főosztályt. Az államtitkár 5. (1) Az államtitkár – a miniszter irányítása alatt – vezeti a Minisztérium hivatali szervezetét és apparátusát, biztosítja annak összehangolt működését. (2) Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese. (3) Az államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően államtitkári ügyviteli szabályzatot és ügyviteli rendelkezést ad ki, Hatásköri Jegyzékben szabályozza a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, valamint államtitkári ügyviteli szabályzatban rendelkezik a Minisztérium szakmai felső vezetői helyettesítésének rendjéről. (4) Jogszabály vagy a miniszter eltérő rendelkezése hiányában a Minisztérium bármely ügyét magához vonhatja. Ebben az esetben azt, aki az ügyben egyébként döntési jogkörrel rendelkezne, erről tájékoztatja. (5) A (4) bekezdés rendelkezése nem terjed ki a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre. (6) A miniszter átruházott jogkörében ellátja: a) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben a költségvetési szerv vezetője számára meghatározott feladatokat. Ezen jogkörében irányítja és felügyeli a Minisztérium belső ellenőrzési egységének tevékenységét; b) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben meghatározott, a külügyminisztérium számára meghatározott feladatokat; c) a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényben a külügyminiszter számára meghatározott feladatokat; d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényben a diplomata útlevelek és a külügyi szolgálati útlevelek kiadására vonatkozó feladatokat. (7) Feladat- és hatáskörében jóváhagyja az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésre elé terjesztett javaslatokat. (8) Dönt a Minisztérium létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról. (9) Az államtitkárt tájékoztatni kell a szervezeti egységek közötti együttműködés esetleges zavarairól. E tájékoztatás módjára a hivatali út szabályai irányadók. (10) Az államtitkárnak jóváhagyásra be kell mutatni különösen: a) kiadmányozás előtt a külügyminiszter által kiadmányozandó iratokat; b) a Külügyminisztérium által, vagy a Külügyminisztérium társelőterjesztőként készült kormány-előterjesztéseket; c) a jogszabályok és a Magyar Közlönyben megjelentetni kívánt egyéb anyagok tervezeteit; d) a miniszteri utasítások és irányelvek tervezeteit; e) a Minisztériumot érintő bizottság létesítésével kapcsolatos iratokat; f) a miniszter egyéb döntéseit előkészítő anyagokat. (11) Az államtitkár a Minisztériumot érintő előterjesztésekre tárcavéleményt ad, attól elállhat vagy azt módosíthatja. (12) Az államtitkár közvetlenül felügyeli az Államtitkár Titkárságát, a Jogi Főosztályt, a Konzuli Főosztályt, a Külszolgálati és Külképviseleti Főosztályt, a Protokoll Főosztályt, a Biztonsági, Iratkezelési és Távközlési Főosztályt, a Gazdálkodási és Bérszámfejtési Főosztályt, az Üzemeltetési Főosztályt, és az Ellenőrzési Osztályt. (13) Az államtitkár meghozza a Hatásköri Jegyzékben az államtitkár vonatkozásában megállapított, a munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntéseket. (14) Az államtitkár a szerződések és okiratok tartalmának megvizsgálását követően eseti alapon dönt a Minisztérium kötelezettségvállalását tartalmazó szerződések, okiratok jogi ellenjegyzéséről, illetve a jogi ellenjegyzés külső jogi képviselővel történő ellátásáról. A politikai igazgató 6. (1) A Minisztérium politikai igazgatója (a továbbiakban: politikai igazgató) az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai ügyeiért, a biztonságpolitikáért, valamint a kormányzati Európa-politikáért felelős szakállamtitkár. (2) A politikai igazgató biztosítja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai kérdéseiben, az egységes kormányzati álláspont kialakítását. (3) A politikai igazgató ellátja a kormányzati Európa-politika alakításával kapcsolatos feladatokat. E feladat- és hatáskörében felügyeli az európai integráció fejlődésével kapcsolatos ügyeket, különös tekintettel Európa jövőjének problémakörére és az alkotmányozási folyamatra, továbbá közreműködik az Európai Unió intézményrendszerének fejlődésével kapcsolatos ügyekben. Feladat- és hatásköréhez igazodóan, e tárgykörökben elkészíti vagy részt vesz a Minisztériumon belüli, illetve kormány-előterjesztések előkészítésében. (4) A politikai igazgató: a) Irányítja a NATO mellett működő Állandó Képviseletet, valamint általános, és feladat- és hatáskörében szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet tekintetében, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét. b) Felügyeli az európai uniós döntés-előkészítő és döntéshozatali fórumok külkapcsolati napirendi pontjainak tartalmi előkészítését. c) A közigazgatási egyeztetés minden szakaszában véleményezi az Európa-politikával, illetve az európai uniós tagsággal összefüggő kormány-előterjesztéseket. d) Felel a felügyelete és irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó kormányelőterjesztések és egyéb tájékoztató anyagok, jelentések elkészítésért. e) Képviseli a Minisztériumot az Európai Unió intézményeiben, illetve intézményei előtt, továbbá a két- és többoldalú kapcsolatokban. f) Felügyeli az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság hatáskörébe tartozó szakértői csoportjainak tevékenységét. g) Összehangolja a magyar európai parlamenti képviselőkkel való kapcsolattartási feladatokat. h) Ellátja a Teleki László Alapítvány működtetésével kapcsolatos feladatokat. (5) A politikai igazgatóra az SZMSZ szakállamtitkárokra vonatkozó rendelkezéseit az e pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (6) A politikai igazgató feladat- és hatáskörében felel a külképviseletek tájékoztatásáért. Európai igazgató 7. (1) A Minisztérium európai igazgatója (a továbbiakban: európai igazgató) az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításának koordinálásáért, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság működtetéséért és koordinálásáért, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó uniós politikákkal kapcsolatos ügyekért felelős szakállamtitkár. (2) Az európai igazgató közreműködik a kormányzati Európa-politika alakításával kapcsolatos feladatokban, az európai integráció fejlődését érintő ügyekben, különös tekintettel Európa jövőjének problémakörére. Ellátja az Európai Unió intézményeinek fejlődésével kapcsolatos ügyeket. Feladat- és hatásköréhez igazodóan, e tárgykörökben elkészíti, vagy részt vesz a Minisztériumon belüli, illetve kormány-előterjesztések előkészítésében. (3) Az európai igazgató – feladat- és hatáskörében – képviseli a Minisztériumot az Európai Unió intézményei előtt és a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokban. (4) Az európai igazgató felel a felügyelete és irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztések és egyéb tájékoztató anyagok, jelentések elkészítésért. A közigazgatási egyeztetés minden szakaszában véleményezi az Európa-politikával, illetve az európai uniós tagsággal összefüggő kormány-előterjesztéseket. (5) Az európai igazgató gondoskodik a Kormány és az Országgyűlés együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. tv. végrehajtásából eredő kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáról, ellátásáról. (6) Felel az Európai Unió döntéshozatali eljárásában való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozatban foglalt tárcaközi koordinációs rendszer kialakításért, működtetéséért és a szabályozásával összefüggő feladatokért. (7) Az európai igazgató: a) Akadályoztatása esetén helyettesíti az államtitkárt a Gazdasági Kabinet ülésein. b) Ellátja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (továbbiakban: EKTB) elnöki feladatait. Ebben a minőségében felel az európai uniós tagságból fakadó tagállami feladatokkal összefüggő szabályozási feladatokért és ezek végrehajtásért. c) Ellátja az Európai Tanács és az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa ülései előkészítésének szervezési, illetve – feladat- és hatáskörében – tartalmi feladatait. d) Feladat- és hatáskörében szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet tekintetében. e) Feladat- és hatáskörében felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét. f) Felel a felügyelete és irányítása alatt álló főosztályok hatáskörébe tartozó uniós politikákra vonatkozó magyar álláspont kialakításáért és az ezekből adódó hazai feladatokban való részvételért. g) Ellátja az Unió pénzügyi perspektívája munkacsoport elnöki feladatait. (8) Felel a 2011-es magyar EU elnökség előkészítésének koordinálásáért, javaslatot tesz továbbá az elnökségi felkészülés személyi, szervezeti és költségvetési feltételeire, beleértve az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletet együttműködve a politikai igazgatóval. (9) Az európai igazgatóra az SZMSZ szakállamtitkárokra vonatkozó rendelkezéseit az e pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (10) Az európai igazgató feladat- és hatáskörében felel a külképviseletek tájékoztatásáért. A szakállamtitkárok 8. (1) A szakállamtitkárok – a miniszter irányítása alatt – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítják és felügyelik a miniszter feladat- és hatáskörének az SZMSZ meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint döntenek a hatáskörébe utalt ügyekben. (2) A Külügyminisztériumban négy szakállamtitkár működik. (3) A szakállamtitkárok irányítása és felügyelete alá tartozó feladat- és hatáskörök az alábbiak: a) az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai ügyeiért, a biztonságpolitikáért, valamint a kormányzati Európa-politikáért felelős szakállamtitkár, politikai igazgató. Közvetlenül irányítja a szakállamtitkár titkárságát, valamint az európai Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály, az Európa-politikai Főosztály, valamint a Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály tevékenységét, b) az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításának koordinálásáért, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság működtetéséért és koordinálásáért, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó uniós politikákkal kapcsolatos ügyekért felelős szakállamtitkár, európai igazgató. Közvetlenül irányítja a szakállamtitkár titkárságát, valamint az Európai Uniós Koordinációs és Jogi Főosztály, az Európai Uniós Gazdaságpolitikai Főosztály és az Európai Uniós Ágazati és Kereskedelmi Főosztály tevékenységét, c) az amerikai földrész, Ázsia, a csendes-óceáni térség, valamint Afrika országaival fenntartott kétoldalú kapcsolatokért, továbbá a nemzetközi fejlesztésért és a tudományos és gazdasági együttműködésért felelős szakállamtitkár. Közvetlenül irányítja a szakállamtitkár titkárságát, valamint az Amerikai Főosztály, az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály, az Afrikai és Közel-keleti Főosztály, valamint a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési, Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Főosztály tevékenységét, d) az Európai Unió tagállamaival, a csatlakozó államokkal, valamint a kelet-európai államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért, a nemzetközi szervezetekben való tagsághoz kapcsolódó, továbbá az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyekért felelős szakállamtitkár. Közvetlenül irányítja a szakállamtitkár titkárságát, az I. Európai Főosztály, a II. Európai Főosztály, valamint a Nemzetközi Szervezetek és Emberi Jogok Főosztálya tevékenységét. (4) Ha a miniszter vagy az államtitkár eltérően nem rendelkezik, az SZMSZ 3. sz. mellékletében meghatározott, az irányításuk és felügyeletük alatt álló szervezeti egységek hatáskörébe tartozó bármely ügyet magukhoz vonhatnak, illetőleg döntenek a felmerülő hatásköri vitákban. (5) Az irányításuk és felügyeletük alatt álló szervezeti egységek, valamint az ezek által irányított külképviseletek köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai tekintetében gyakorolják az államtitkár által rájuk átruházott munkáltatói jogokat. (6) A szakállamtitkárok helyettesítésének rendjét a Minisztérium szakmai felső vezetőinek helyettesítési rendjéről szóló, a jelen SZMSZ 6. sz. mellékletét képező, az államtitkár által kiadott ügyviteli szabályzat tartalmazza. (7) Feladat- és hatáskörükben jóváhagyják az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésre eléjük terjesztett javaslatokat. (8) Az amerikai földrész, Ázsia, a csendes-óceáni térség, valamint Afrika országaival fenntartott kétoldalú kapcsolatokért, továbbá a nemzetközi fejlesztésért és a tudományos és gazdasági együttműködésért is felelős szakállamtitkár ellátja a Demokrácia Központ Közalapítvány működtetésével kapcsolatos feladatok. (9) Az Európai Unió tagállamaival, a csatlakozó államokkal, valamint a kelet-európai államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért, a nemzetközi szervezetekben való tagsághoz kapcsolódó, továbbá az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyekért felelős szakállamtitkár ellátja a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Magyar-Román Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról 2005. október 20-án, Bukarestben aláírt Megállapodás alapján létrehozandó Közalapítvány működésével kapcsolatos feladatokat. A miniszteri biztos 9. A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú, több szervezeti egység feladat- és hatáskörét érintő, folyamatos vagy időszakos feladat megoldásának előkészítésére és a végrehajtás összehangolására miniszteri biztost nevezhet ki. A Miniszteri biztos tevékenységére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezései irányadók. A főosztályvezető 10. (1) A főosztályvezető az SZMSZ-ben meghatározott rend szerint a miniszter, államtitkár, illetve meghatározott szakállamtitkár irányításával vezeti a főosztály tevékenységét. (2) Felelős a vezetése alatt álló szervezeti egység jogszerű és szakszerű működéséért, feladatainak ésszerű végrehajtásáért. (3) Dönt a szervezeti egység hatáskörébe tartozó ügyekben. (4) Gondoskodik arról, hogy a vezetése alatt álló szervezeti egységben megtartsák a jogszabályokat, alkalmazzák az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, figyelembe vegyék a precedensértékű korábbi döntéseket, és ennek érdekében a főosztályra vonatkozó dokumentumok, jogszabályok és más előírások naprakész nyilvántartásban hozzáférhetők legyenek. (5) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti egység feladatainak végrehajtását, szükség esetén javaslatot készít azok módosítására. (6) A miniszter által átruházott jogkörében jóváhagyja a szolgálati titokká minősítésre elé terjesztett javaslatokat. (7) A szervezeti egység valamennyi munkatársa részére személyre szóló munkaköri leírást készít és azt a munkakör változása esetén módosítja. (8) A szervezeti egység feladat- és hatáskörében gondoskodik − a kormányülések és az államtitkári értekezletek anyagainak az ülésen részt vevő minisztériumi vezető részére való előkészítéséről; − az Országgyűlés és a Kormány jogalkotási programjára, valamint a Kormány és kabinetjeinek munkatervére figyelemmel a Minisztérium féléves munkatervéhez javaslatok összeállításáról; − az előterjesztések, jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek elkészítéséről, más tárcák hasonló tervezetei véleményezéséről. (9) Az irányításra jogosult főosztály vezetője – szükség esetén az érintett szakmai főosztályok bevonásával – értékeli a külképviselet munkáját, ahhoz irányelveket adhat ki. (10) A főosztályvezető tájékoztatja − előrelátható hosszabb távollétét megelőzően helyettesét a szervezeti egység valamennyi ügyének állásáról; − valamely ügyben bekövetkezett lényeges változásról az ügyintézőt, vagy – ha a főosztályvezető irányítása és felügyelete alatt osztály is működik – az osztályvezetőt. (11) A főosztályvezető évente legalább egyszer a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából a vezetése alatt álló szervezeti egység valamennyi köztisztviselőjét, ügykezelőjét és fizikai alkalmazottját értekezletre hívja össze. (12) A főosztályvezető folyamatosan vizsgálja a rendelkezésre álló források gazdaságos és hatékony felhasználását, az általa vezetett szervezeti egység teljesítményét, és megállapításairól hivatali úton tájékoztatja a felügyeletét ellátó vezetőt. A főosztályvezető-helyettes 11. (1) A főosztályvezető távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a főosztályvezetőt. Ilyen esetben a főosztályvezető-helyettesre a főosztályvezetőre vonatkozó szabályok irányadók. (2) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti egység feladatainak végrehajtását, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására. (3) Segíti a főosztályvezető munkáját, felméréseket végez, elemzéseket és javaslatokat készít a szervezeti egység előtt álló feladatok hatékony, ésszerű és takarékos megvalósítására. (4) A főosztályvezető-helyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén − az osztályvezető, − ha a szervezeti egységen belül több osztályvezető működik, úgy az általa kijelölt osztályvezető, − ha a szervezeti egységen belül nem működik osztályvezető, úgy az általa kijelölt ügyintéző helyettesíti. (5) A főosztályon a főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működhet. (6) A miniszter döntése alapján a főosztályvezető-helyettes osztály vezetésével is megbízható. Az osztályvezető 12. (1) A főosztályvezető irányítása és felügyelete alatt szervezi és vezeti az osztály tevékenységét. Felelős az osztály szakszerű működéséért, feladatainak ésszerű végrehajtásáért. (2) A munkaköri leíráson belül meghatározza beosztottai részletes feladatait. (3) Az ügyben bekövetkezett változásról tájékoztatja az ügyintézőt. (4) Az osztályvezető döntési jogköre az osztály feladatkörébe tartozó olyan ügyekre terjed ki, melyek tekintetében a főosztályvezető a döntés jogát nem tartotta fenn a maga számára. (5) Az osztályvezető a főosztályvezető-helyettes távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a főosztályvezető-helyettest. Az osztályvezető megbízható a főosztályvezető helyettesítésével is. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben az osztályvezetőre a főosztályvezetőhelyettesre vonatkozó szabályok irányadók. (7) Ha az SZMSZ másként nem rendelkezik, illetve a 11. (6) bekezdését kivéve az osztályokat osztályvezető vezeti. A szakmai tanácsadói és főtanácsadói címek 13. A Minisztériumban adományozható szakmai tanácsadói és főtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők létszámának 15 %-át. Az ügyintéző 14. (1) Az ügyintéző felelős a munkaköri leírásában meghatározott feladatok szakszerű ellátásáért. (2) Az ügyintéző kezdeményezi és előkészíti a felettese által meghatározott feladatai körébe tartozó ügyekben hozandó döntéseket. (3) Az ügyintézőnek a (2) bekezdésben meghatározott ügyeket részletesen kell ismernie, és naprakészen, rendszerezetten kell tartania az azokra vonatkozó dokumentációt. (4) Az ügyintéző az általa készített döntési javaslatot (előadói tervezetet) a legközelebbi döntési jogkörrel rendelkező elé terjeszti. A javaslat megalapozottságának biztosítása és a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése érdekében tájékoztatást 7302 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/94. szám kérhet más szervezeti egységtől és szervtől, illetőleg betekinthet minden olyan nyilvántartásba, ügyiratba, ami a szakfeladatai ellátásához szükséges. (5) Az ügyintéző köteles felettesét tájékoztatni a feladatkörébe tartozó ügy állásáról, illetőleg a saját hatáskörben megtett minden olyan intézkedésről, ami a szervezeti egységet vagy a Minisztériumot érinti. (6) Indokolással ellátott javaslatot készít a feladata végrehajtása során keletkezett adat államtitokká, illetve szolgálati titokká minősítésére. (7) Törekednie kell arra, hogy a ráruházott jogkörben az ügyet érdemben elintézze. A szervezeti egység vezetőinek érdemi döntését nem igénylő, a feladatkörébe tartozó koordinációs jellegű ügyekben az ügyintéző önállóan is eljárhat. A megtett intézkedésről egyidejűleg tájékoztatni kell a felettesét. (8) Az ügyintéző részt vesz a feladatai körébe tartozó ügyben folytatott szakmai egyeztetéseken és egyéb tanácskozásokon, közvetlen munkakapcsolatot tart más szervekkel. Az ügykezelő 15. (1) Az ügyvitelt ellátó ügykezelő az előírások megtartásával gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti gépi rögzítéséről, sokszorosításáról, továbbításáról. (2) Ellátja mindazokat a nem érdemi hivatali feladatokat, amelyekkel a szervezeti egység vezetője megbízza. A döntés-előkészítés intézményes formái Miniszteri Értekezlet 16. (1) A Miniszteri Értekezlet a miniszter tanácsadó, véleményező és döntés-előkészítő testülete, mely heti rendszerességgel ülésezik. (2) A Miniszteri Értekezlet állandó résztvevői: − a miniszter, − az államtitkár, − a szakállamtitkárok, − a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, − a Miniszteri Kabinetiroda vezetője, − a szóvivő, − a Parlamenti Kapcsolatok Osztályának vezetője, − a Külpolitikai Stratégiai Tervező és Információs Főosztály vezetője, − a Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztály vezetője, − a Külszolgálati és Külképviseleti Főosztály vezetője. (3) Meghívás alapján a Miniszteri Értekezleten az általa vezetett szervezeti egység feladatkörét érintő ügyek tárgyalásánál részt vesz az érintett szervezeti egység vezetője és szükség esetén ügyintézője. (4) Miniszteri Értekezlet a miniszter távollétében is tartható, ilyen esetben az értekezletet az államtitkár vezeti. (5) A Miniszteri Értekezlet megvitatja az átfogó, vagy konkrét külpolitikai vagy egyéb jelentős témákról készített írásbeli előterjesztéseket, szóban előterjesztett kérdéseket. (6) A Miniszteri Értekezlet napirendjét az államtitkár állapítja meg. (7) A hivatali út szabályainak megtartásával a Minisztérium bármely munkatársa indítványozhatja valamely kérdés napirendre tűzését. (8) A Miniszteri Értekezlet résztvevői beszámolnak a kapott feladatok végrehajtásáról, tájékoztatják a minisztert az azonnali vagy sürgős intézkedést igénylő ügyekről. (9) A Miniszteri Értekezletre benyújtott, döntést igénylő előterjesztésnek határozati javaslatot kell tartalmaznia, a felelős és a javasolt határidő megjelölésével. (10) Az előterjesztés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység készíti el az előterjesztés tervezetét, elvégzi annak belső egyeztetetését, és a tervezetet jóváhagyásra a felügyeletet gyakorló vezető elé terjeszti. A jóváhagyott előterjesztést a szervezeti egység további intézkedésre megküldi az államtitkár titkárságára, amely gondoskodik annak a legközelebbi Miniszteri Értekezletre történő benyújtásáról. (11) A Miniszteri Értekezletről a miniszter által megbízott résztvevő emlékeztetőt készít, amit az államtitkár kiadmányoz. Az emlékeztetőben rögzített állásfoglalás vagy feladatmeghatározás miniszteri döntésnek minősül. Az emlékeztető tartalmazza a végrehajtásért felelős szervezeti egység(ek)et és a végrehajtás határidejét. (12) A felelősöket a felügyeletet gyakorló vezető tájékoztatja a feladatokról. (13) A felelős szervezeti egység vezetője a végrehajtásról a határidő lejártáig a felügyeletet gyakorló vezetőnek beszámol, aki arról a legközelebbi Miniszteri Értekezleten tájékoztatást ad. Államtitkári Értekezlet 17. (1) Az Államtitkári Értekezlet az államtitkár mellett működő tanácsadó, véleményező és döntés-előkészítő testület. (2) Az Államtitkári Értekezletet az államtitkár hetente hívja össze. (3) Az Államtitkári Értekezlet résztvevői az államtitkár, a szakállamtitkárok, a szóvivő, valamint a Miniszteri Kabinetiroda vezetője. (4) Meghívás szerint az Államtitkári Értekezleten az általa vezetett szervezeti egység feladatkörét érintő ügyek tárgyalásánál részt vesz az érintett szervezeti egység vezetője és szükség esetén ügyintézője. Főosztály-vezetői Értekezlet 18. (1) A Főosztály-vezetői Értekezlet feladata a kölcsönös tájékoztatás jelentős ügyekről, fontosabb feladatok kijelölése, és ezek végrehajtásának megtárgyalása. (2) A Főosztály-vezetői Értekezletet az államtitkár szükség szerint hívja össze. (3) A Főosztály-vezetői Értekezlet résztvevői: − az államtitkár, − a szakállamtitkárok, − a főosztályvezetők. Külképviselet-vezetői Értekezlet 19. (1) A miniszter időszakonként plenáris, valamint regionális, illetve tematikus értekezletre hívja össze a külképviseletek vezetőit. (2) A plenáris értekezlettel kapcsolatos szervezési feladatokat az Államtitkár Titkársága hangolja össze, a regionális értekezlet, valamint a tematikus értekezlet szervezési feladatairól az érintett terület felügyeletét ellátó szakállamtitkár gondoskodik. Munkatársi Értekezlet 20. A miniszter évente legalább egyszer a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából a központ valamennyi ügyintézőjét értekezletre hívja össze. Munkacsoport 21. A miniszter normatív utasítással több szakállamtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett szakállamtitkárokból és főosztályvezetőkből munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport tevékenységére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezései irányadók. A szakszervezet részvétele a döntés-előkészítő fórumokon 22. A Minisztérium és a Külügyminisztériumi Dolgozók Önálló Szakszervezetének megállapodása alapján a Minisztérium biztosítja, hogy a Szakszervezet képviselője a Minisztérium vezetői testületeinek ülésén a munkavállalók érdekvédelmével összefüggő kérdések tárgyalásánál részt vegyen. II. AZ ÜGYINTÉZÉS ELVEI ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Feladat- és hatáskör, döntési jogkör, kiadmányozási jog 23. (1) Az SZMSZ alkalmazásában feladat- és hatáskör az ügyeknek az egyes szervezeti egységek és vezetők közötti olyan megosztása, melynek alapján az ügyben érdemi intézkedés tehető vagy döntés hozható. (2) Az ügyintézés során a hatáskört folyamatosan vizsgálni kell, hiánya esetén – annak érdekében, hogy ez az ügy intézését ne akadályozza – a hatáskörrel nem rendelkező köteles haladéktalanul az azzal rendelkezőhöz továbbítani az ügyet. (3) Az ügyintézés minden szinten csak az abban érintett többi szervezeti egység álláspontjának ismeretében történhet. Ha az ügyben több szervezeti egységnek van hatásköre, az eljáró szervezeti egység köteles a hatáskörrel rendelkező más szervezeti egységgel 7306 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/94. szám előzetesen egyeztetni. Ha az ügy más szervezeti egység döntési jogosultságát nem, csak feladatkörét érinti, az eljáró szervezeti egység a tervezett döntéséről a másik szervezeti egységet előzetesen tájékoztatja. (4) Az ügyintézés során az érintett szervezeti egységek kötelesek a hatékony ügyintézést késedelem nélkül megkezdeni, betartva a hatáskör szerint illetékes szervezeti egység által megállapított határidőt. (5) Minden szervezeti egység vezetőjének gondoskodni kell a folyamatba épített ellenőrzés megszervezéséről, valamint arról, hogy a függetlenített belső ellenőrzést érintő ügyekben készült írásos anyagokat, információkat az Ellenőrzési Osztály vezetője megkapja annak érdekében, hogy arról véleményét – döntés előtt – kifejthesse. (6) Hatásköri vita esetén az intézkedésre jogosult szervezeti egységek felügyeletét ellátó legközelebbi közös vezető jelöli ki az eljáró szervezeti egységet. 24. Az SZMSZ hatáskör-elvonási jogot biztosító rendelkezéseinek alkalmazását lehetőség szerint kerülni kell. E rendelkezések alkalmazásának akkor lehet helye, ha nyilvánvaló, hogy – az ügy az általános szabályok szerint eleve nem intézhető el, vagy – a hatáskörelvonás hiányában olyan késedelem következne be, mely nagyobb hátrányt okozna, mint a döntés szakmai megalapozottságának – a hatáskörelvonással szükségképpen együtt járó – csökkenése. 25. (1) Az SZMSZ alkalmazásában döntési jogkör a valamely ügy megindítására, folyamatban levő ügy állapotának érdemi megváltoztatására és az ügy lezárására vonatkozó jogosítványok összessége. A döntési jogkör – a 27. pont eseteit kivéve – magában foglalja a döntést tartalmazó ügyirat kiadmányozásának jogát (kiadmányozási jog) is. (2) A Minisztérium teljes ügymenete során törekedni kell arra, hogy az ügy már a legalacsonyabb döntési szinten érdemben elintézésre kerüljön. 26. (1) A miniszter döntési jogköre – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Minisztérium minden ügyére kiterjed. Az államtitkár, a szakállamtitkárok és a szervezeti egységek vezetői döntési jogköre a feladatkörükbe tartozó ügyekre terjed ki. 2006/94. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7307 (2) A miniszter vagy – feladatkörében eljárva – az államtitkár, a szakállamtitkár, a szervezeti egység vezetője meghatározott ügyre vagy ügycsoportra vonatkozóan bármely ügyintézőt döntési jogkörrel ruházhat fel. (3) A (2) bekezdésben foglalt döntési jogkör nem adható tovább. 27. (1) A kiadmányozási jogot döntési jogkör nélkül a) a miniszter – kivéve a jogszabály által a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó döntést tartalmazó ügyirat kiadmányozási jogát – az államtitkárra, a szakállamtitkárra, az irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység vezetőjére, ügyintézőjére, b) az államtitkár a szakállamtitkárra, c) a szakállamtitkár az irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység vezetőjére, d) a főosztályvezető a helyettesére, az osztályvezetőre és a főosztály ügyintézőjére ruházhatja át. (2) Az, akire a kiadmányozási jogot az (1) bekezdés alapján ruházták át, az intézkedésért a jog átruházója irányában felel. Ez nem érinti a jog átruházójának saját felettesével szemben a döntésért fennálló felelősségét. (3) A kiadmányozási jog további átruházása tilos. (4) A döntési jogkör nélküli kiadmányozási jog elfogadására senki sem kötelezhető. Az ügyintézés szabályai 28. A Minisztérium folyamatos működését a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel összhangban jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozatok, miniszteri utasítások, jegybanki rendelkezések, statisztikai közlemények, az Országgyűlés és a Kormány által kibocsátott irányelvek és elvi állásfoglalások, miniszteri irányelvek és a miniszteri tájékoztatók) keretein belül és azokkal összhangban a Minisztérium vezetőinek, valamint a szervezeti egységek vezetőinek utasításai és döntései határozzák meg. 29. (1) A szervezeti egység vezetőjének, az ügyintézőnek, az ügykezelőnek és a fizikai alkalmazottnak a feladatait munkaköri leírás szabályozza, amely a felelősség megállapítására alkalmas módon tartalmazza a munkakörben ellátandó tevékenységet, a döntési jogosultságot, 7308 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/94. szám a munkakört betöltő alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat. A munkaköri leírást a feladatok megváltozásakor módosítani kell. (2) Az ügyintézés törvényességének, eredményességének, gyorsaságának és gazdaságosságának érdekében a Minisztérium minden dolgozójának részletesen, összefüggéseiben ismernie és tevékenysége során alkalmaznia kell mindazokat a jogszabályokat, utasításokat, egyéb rendelkezéseket és döntéseket, amelyek feladataik elvégzéséhez szükségesek. Az ügyeket a Minisztérium egészének feladatait és érdekeit figyelembe véve, az érintettekkel egyeztetve kell intézni. (3) A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítésükért viselt felelősség folyamatosan nyomon követhető és érvényesíthető legyen. Ehhez igazodik a beosztott és felettese közötti munkakapcsolat formája is. (4) Szervezeti vagy személyi változás, valamint előrelátható hosszabb távollét esetén az ügyeket írásban kell átadni és átvenni. Az átadás-átvétel megtörténtét a közvetlen felettes minden esetben ellenőrizni köteles. 30. (1) Döntési jogkör hiányában a döntés tervezetét a döntési jogkörrel rendelkező közvetlen felettes elé kell terjeszteni (hivatali út). (1) A hivatali út megkerülésének csak a miniszter, vagy egyedi ügyben a hatáskörében eljáró államtitkár vagy szakállamtitkár közvetlen utasítása alapján van helye. Az utasítást adó eltérő rendelkezése hiányában az így kapott feladat végrehajtását hivatali úton kell jelenteni. 31. (1) Az ügyintézés során gondoskodni kell mindazon alakiságok megtartásáról, melyek a felelősség nyomon követhetőségét, érvényesíthetőségét biztosítják. (2) Intézkedést igénylő ügyekben ügyiratot kell indítani, amit minden érintett szervezeti egységnek meg kell küldeni. Ha a feljegyzésből (tájékoztatóból, emlékeztetőből stb.) valamely szervezeti egységnél intézkedésének szükségessége tűnik ki, úgy e szervezeti egységnek egyeztetnie kell a feljegyzést készítő szervezeti egységgel. Ügyirat indítására ettől függően kerülhet sor. (3) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el: a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat, ellenőrzi azok teljességét, és szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtése és csatolása iránt, b) amennyiben az ügyben más szervezeti egység álláspontjának ismerete szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az érintettel szóban vagy írásban elvégzi, c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról és egyeztetésről feljegyzést készít, és azt az ügyiratban elhelyezi, d) megállapításait, javaslatát az ügyiratban összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét, e) az ügyiratot – annak formai és tartalmi ellenőrzése után – kiadmányozza, vagy azt a kiadmányozásra jogosulthoz továbbítja, f) az ügyiratra feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat. (4) Az alábbi sorrend szerint késedelem nélkül kell intézkedni a) a Kormánynál, vagy valamely bizottságánál keletkezett irat, b) a Minisztériumban keletkezett, a Kormánynak vagy valamely bizottságának döntését igénylő irat, c) a Minisztériumban keletkezett egyéb irat alapján, ha az határidőt nem tartalmaz. (5) A döntési jogkörrel rendelkező a Minisztériumba érkezett ügyirat alapján történő intézkedésre a jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközében vagy az iratban előírt határidőnél rövidebb határidőt is megállapíthat. A Minisztérium képviselete 32. (1) Felettese által meghatározott körben és felhatalmazása alapján a Minisztériumot minden köztisztviselője képviselheti a magyar közigazgatásban. E képviselet során a Minisztérium érdekeinek szem előtt tartásával, az előzetesen egyeztetett hivatalos álláspont érvényesítése érdekében kell eljárni. (2) Ha a képviselet során – olyan kérdés merül fel, mely az (1) bekezdés szerinti jogosultságot meghaladja, vagy – az egyeztetett hivatalos álláspont érvényesítése nyilvánvalóan nem lehetséges, vagy – az egyeztetett hivatalos álláspont érvényesítése a körülmények lényeges változása folytán nyilvánvalóan sértené a Minisztérium érdekeit, úgy újabb felhatalmazás iránt kell intézkedni, a hivatali út azonban csak sürgős és kivételesen indokolt esetben kerülhető meg. (3) A Minisztérium nevében jognyilatkozatot a Minisztérium vezetője tehet. (4) A Minisztériumot peres és nemperes ügyekben a) a miniszter vagy az államtitkár meghatalmazása alapján a Jogi Főosztály vezetője, helyettese vagy munkatársa, b) a miniszter vagy az államtitkár meghatalmazása alapján a Minisztérium más köztisztviselője, c) a miniszter, az államtitkár meghatalmazása alapján külső személy képviselheti. (5) A Minisztérium képviseletére való meghatalmazási okiratokról a Jogi Főosztály nyilvántartást vezet. (6) A Minisztérium költségvetésének terhére történő kötelezettségvállalások rendjét külön miniszteri utasítás szabályozza. A Külügyminisztérium belső ellenőrzése 33. (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, a működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a miniszter gondoskodik, aki megteremti és szavatolja a belső ellenőrzés funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét. (2) A miniszter átruházott jogkörében az államtitkár látja el azokat a feladatokat, amelyeket a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szerv vezetője számára állapít meg. Ezen jogkörében közvetlenül irányítja és felügyeli a tárca belső ellenőrzésért felelős szervezeti egységét. (3) A belső ellenőrzés célja, hogy a szervezeti egység(ek), valamint a külképviseletek(ek) tekintetében a diplomáciai és konzuli alaptevékenységet, annak feltételrendszerét, továbbá az alaptevékenységet segítő szaktevékenységet a jog- és szakszerűség, a gazdaságosság, valamint a hatékonyság szempontjából – a függetlenség, tárgyilagosság, pártatlanság elveinek betartásával – ellenőrizze, és ezzel a Minisztérium működésének eredményességét, annak továbbfejlesztését előmozdítsa. A nyilvánosság tájékoztatása 34. (1) A Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő kérdésben nyilvánosság előtt nyilatkozhatnak a) a Minisztérium vezetői, b) a külképviselet vezetője, c) a szóvivő (akadályoztatása esetén a szóvivő-helyettes), d) a szóvivővel történt egyeztetést követően a központ hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének vezetője, e) az a)-b) pontban feltüntetett vezető által arra felhatalmazott köztisztviselő. 2006/94. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7311 (2) A hazai és a nemzetközi közvélemény a Minisztérium honlapja révén kap folyamatos tájékoztatást a külpolitikai célkitűzések megvalósításáról, valamint a Minisztérium feladat- és hatáskörét érintő kérdésekről. Érdekvédelem 35. (1) A szakszervezeti érdekvédelem tartalmát a Minisztérium és a szakszervezet(ek) között írásban kötött megállapodásban kell rögzíteni. E megállapodást közzé kell tenni a belső honlapon. (2) A megállapodásban rögzítetteket az irányítása és felügyelete (vezetése) alatt álló munkatársak tekintetében mindenki köteles érvényesíteni. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 36. Vagyonnyilatkozat tételére köteles – a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, valamint a főtisztviselők évente, – a főosztályvezetők, a főosztályvezető-helyettesek, az osztályvezetők, a politikai, illetve a miniszteri (fő)tanácsadók, valamint az ilyen megbízással nem rendelkező valamennyi köztisztviselő kétévente. Záró rendelkezések 37. (1) Jelen utasítás 2006. augusztus 1. napján lép hatályba. (2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2004. KüM utasítás, az azt módosító 2/2005. KüM utasítás, az 5/2005. KüM utasítás, valamint az 5/2006. KüM utasítás, továbbá a munkáltatói jogok átruházásáról és e jogok gyakorlásának rendjéről szóló 2/2003. közigazgatási államtitkári ügyviteli rendelkezés, valamint a Külügyminisztérium szakmai felső vezetői helyettesítésének rendjéről szóló 3/2003. közigazgatási államtitkári ügyviteli rendelkezés. (3) Felhatalmazást kap az államtitkár, hogy az utasítás 3. sz. mellékletét szükség szerint államtitkári ügyviteli szabályzatban módosítsa. Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter