2014. LXXXIII. törvény az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről.

2014. LXXXIII. törvény az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről. 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az állam az egyes költségvetési szervek és közfeladatot ellátó más szervek, valamint gazdálkodó és civil szervezetek által kibocsátásra kerülő, jogosultságot vagy tényt igazoló vagy szolgáltatások igénybevételére jogosító kártyák előállítása, kibocsátása, felhasználása és nyilvántartása egységes keretfeltételeinek biztosítása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv (a  továbbiakban: működtető) útján egységes elektronikuskártyakibocsátási keretrendszert (a továbbiakban: NEK) működtet. (2) A NEK keretein belül kibocsátott biztonsági okmányok esetében a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti követelményeket is teljesíteni kell. (3) A NEK-hez kártyafelhasználóként a) bármely, a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személy, b) a  (4)  bekezdés a)  pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártyára jogosult, az  a)  pont szerinti személyi körön kívül eső természetes személy, c) az 5. § (4) bekezdése szerinti kártya esetében bármely természetes vagy jogi személy csatlakozhat. (4) A NEK-hez kártyakibocsátóként az csatlakozhat, akit a) ágazati törvény vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály a csatlakozásra kijelölt, vagy b) az e törvény szerinti hatósági eljárásban kártyakibocsátásra feljogosítottak. (5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a) kártyakibocsátó csak költségvetési szerv vagy közfeladatot ellátó más szerv lehet, b) a  kártyakibocsátással és -felhasználással összefüggő adatkezelés, valamint a  másodlagos kártyakibocsátás tekintetében ágazati törvény e törvényhez képest speciális szabályokat határozhat meg. (6) Ágazati törvény előírhatja a NEK-hez kártyafelhasználóként való kötelező csatlakozást. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. adat elektronikus hordozására képes eszköz: miniszteri rendeletben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő, egyedi azonosítóval rendelkező elektronikus adathordozó egység vagy technológiai megoldás, 2. civil szervezet: az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet, 3. elsődleges kártya: az  e  törvényben és a  felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, adat elektronikus hordozására képes eszközzel ellátott hordozó, 4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, 5. kártya: az elsődleges kártya és a másodlagos kártya, 6. kártyaelfogadó: a  kártya alapján szolgáltatást nyújtó, jogot, kedvezményt biztosító természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, 7. kártyafelhasználó: az  a  természetes személy, aki a  birtokában lévő, e  törvény alapján kibocsátott kártyával igazolja valamely jogosultságát vagy szolgáltatást vesz igénybe, 8. kártyakibocsátó: kártya kibocsátására feljogosított szervezet, 9. másodlagos kártya: valamely elsődleges kártya által hordozott, ahhoz kizárólag elektronikusan hozzárendelt kártyafunkció, A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 1-jei ülésnapján fogadta el. 10. megszemélyesítés: a  kártyának a  kártyán megjelenített, valamint elektronikusan tárolt adatokkal történő ellátása. 3. A működtető 3. § (1) Működtetőként hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szerv jelölhető ki. (2) A működtető a) vezeti a  NEK központi nyilvántartást és ellátja a  NEK központi nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési feladatokat, b) gondoskodik a NEK központi nyilvántartást támogató elektronikus információs rendszer üzemeltetéséről, c) gondoskodik a NEK központi nyilvántartás folyamatos működéséről, d) ellátja a NEK működtetéséhez kapcsolódó hatósági feladatokat, e) ellátja az  e  törvényben és az  ágazati törvényben, valamint az  e  törvény vagy az  ágazati törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 4. A kártya 4. § (1) A kártya a) jogszabályon, szerződésen, bírósági, hatósági határozaton vagy a  kártyakibocsátó önkéntes akaratelhatározásán alapuló jogosultság, vagy b) tény fennállását igazolja, vagy szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé (a továbbiakban együtt: kibocsátási cél). (2) A kártyakibocsátó másodlagos kártyát bocsáthat ki úgy, hogy a) az elsődleges kártyakibocsátóval kötött szerződés alapján, a kártyafelhasználó erre irányuló kérelmére, vagy b) ágazati törvény rendelkezése alapján a más kártyakibocsátó által kibocsátott elsődleges kártyát a  saját kibocsátási célhoz rendeli hozzá. A  másodlagos kártyára – a  fizikai kártyatest kialakítása és megszemélyesítése kivételével – az  elsődleges kártyára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Másodlagos kártyaként az  1.  § (4)  bekezdés a)  pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártya csak akkor bocsátható ki, ha az elsődleges kártya szintén az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártya. Az  1.  § (4)  bekezdés a)  pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott elsődleges kártyához az  1.  § (4) bekezdés b) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott másodlagos kártya csak akkor rendelhető hozzá, ha a másodlagos kártya hozzárendelését az elsődleges kártyára vonatkozó szabályokat meghatározó ágazati törvény kifejezetten megengedi. (4) Az  elsődleges kártyához több másodlagos kártya is rendelhető. Másodlagos kártya hozzárendelése esetén biztosítani kell annak technológiai lehetőségét, hogy a  kártyafelhasználó a  másodlagos kártya használatát és a kártyahasználattal kapcsolatos adatok megismerhetőségét másodlagos kártyánként külön-külön korlátozza. (5) Ágazati törvény rendelkezhet úgy, hogy olyan, személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmány, amely egyúttal megfelel az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági előírásoknak is, e törvény szerinti elsődleges kártyának tekintendő és másodlagos kártya rendelhető hozzá. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben e törvény rendelkezéseit az ágazati törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (7) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti szerződés megkötéséről és a  szerződéses jogviszonyban beállott változásokról a szerződő felek a működtetőt haladéktalanul tájékoztatják. 5. § (1) Az elsődleges kártya – a (4) bekezdés szerinti kártya kivételével – a) a kártyán megjelenített módon tartalmazza aa) a kártyafelhasználó arcképmását, ab) a kártyafelhasználó családi és utónevét, ac) a NEK-re utaló jelzést, ad) a kártya egyedi sorszámát, b) elektronikusan tartalmazza ba) a kártya elektronikus egyedi azonosítóját, bb) a kártyakibocsátó egyedi azonosítóját. (2) Az elsődleges kártya a) – ha ágazati törvény így rendelkezik – a kártyán megjelenített módon tartalmazhatja aa) a  kártyafelhasználó születési helyét és idejét, lakó- vagy tartózkodási helyének településnevét, 14. életévét betöltött kártyafelhasználó esetében az aláírását, ab) – ha a  kártyakibocsátót ágazati törvény, vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály jelöli ki – az  ágazati törvény által meghatározott kibocsátási célra vonatkozó jogosultsági vagy tényadatokat, ac) az ágazati törvényben meghatározott egyéb személyes adatot, b) a kártyakibocsátó döntése alapján a kártyán megjelenített módon tartalmazhatja ba) a kártyakibocsátó megnevezését, bb) a kártya kiállításának napját és az érvényességére vonatkozó adatot, bc) – ha a  kártyakibocsátót nem ágazati törvény, vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály jelöli ki – a kibocsátási célra vonatkozó jogosultsági vagy tényadatokat, bd) a kártyakibocsátó által meghatározott egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatot, c) a  kártyafelhasználó hozzájárulása esetén a  kártyán megjelenített módon tartalmazhat egyéb, rá vonatkozó személyes adatot. (3) Az  elsődleges kártya elektronikusan személyes adatot ágazati törvény rendelkezése alapján tartalmazhat. Ebben az  esetben a  kártyán elektronikusan tárolt személyes adat kezelésére vonatkozó szabályokat az  ágazati törvény határozza meg. (4) A  kártyakibocsátó olyan elsődleges kártyát is kibocsáthat, amely megfelel az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági előírásoknak és személyes adatokat nem tartalmaz (a továbbiakban: anonim kártya). (5) Az anonim kártya tartalmazza az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja szerinti adatokat, és tartalmazhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat. (6) Az anonim kártya esetén a 4. § (2)–(7) bekezdése, a 6–7. §, a 8. § (2)–(3) bekezdése, a 8. § (5) bekezdésénének a)–d) és f ) pontja, a 9–12. §, és a 16–19. § nem alkalmazható. (7) Ágazati törvény előírhatja, hogy az  anonim kártya a  kibocsátási cél fennállásának igazolására kizárólag személyazonosság igazolására szolgáló érvényes okmánnyal együtt alkalmas. 5. Kártyafelhasználói regisztráció 6. § (1) A  NEK-hez kártyafelhasználóként való csatlakozáshoz az  ebben az  alcímben meghatározott regisztrációt (a továbbiakban: kártyafelhasználói regisztráció) kell lefolytatni. (2) A kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: regisztrációs szerv) országos illetékességgel végzi. (3) Az  1.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti kérelmező esetén a  kártyafelhasználói regisztráció során a  regisztrációs szerv a  személyesen megjelent kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére – a  7.  §-ban meghatározott eltérésekkel – az Nytv. szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést folytat le. (4) Az  1.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti kérelmező esetén a  kártyafelhasználói regisztráció érvényessége öt év. A  kártyafelhasználói regisztráció érvényessége az  Nytv. szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezéssel esetenként öt évvel meghosszabbodik. (5) Az  1.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti kérelmezőt a  kártyafelhasználói regisztráció során a  regisztrációs szerv a  személyesen megjelent kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére az  általa bemutatott útlevélben vagy az  Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a  tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. Sikeres azonosítás esetén a  regisztrációs szerv a  kérelmező arcképmását és – ha a  kérelmező a  14. életévét betöltötte – aláírását rögzíti, és azokat, valamint a  bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányban foglalt természetes személyazonosító adatokat, a bemutatott okmány számát, típusát és érvényességi idejét bejegyzi a 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatbázisba. (6) Az  1.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti kérelmező esetén a  kártyafelhasználói regisztráció érvényessége az  (5)  bekezdés szerinti, a  regisztráció alapjául szolgáló okmány érvényességének időpontjáig terjedő idő, de legfeljebb öt év. 7. § (1) A  kártyafelhasználói regisztráció során az  1.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti kérelmező esetén a  személyiadatés lakcímnyilvántartás adatkezelője a  kérelmező személyi adat- és lakcímnyilvántartásban kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását kártyakibocsátás céljából a működtető részére átadja. (2) Amennyiben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a kártyafelhasználó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített, egy évnél nem régebbi arcképmását és aláírását tartalmazza, a kártyafelhasználói regisztráció során az arcképmás és aláírás felvétele kérelemre mellőzhető. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti adatátadást megelőzően a  személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője az  általa képzett kapcsolati kódot (a  továbbiakban: kapcsolati kód) a  természetes személyazonosító adatokkal és a kártyafelhasználói regisztráció időpontjával együtt átadja a működtetőnek. (4) A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely elemét. 6. A NEK központi nyilvántartás 8. § (1) A  működtető a  személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a  kártyakibocsátók, valamint a  megszemélyesítést végző szervezetek adatközlése alapján a) a kártyakibocsátás lehetővé tétele céljából, valamint b) a kártyafelhasználás folyamatos informatikai kiszolgálása érdekében központi nyilvántartást (a továbbiakban: NEK központi nyilvántartás) vezet. (2) Az  1.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti személyek esetében a  NEK központi nyilvántartás tartalmazza a kártyafelhasználói regisztráció időpontját, és a) regisztrált, kártyával nem rendelkező kártyafelhasználó esetében aa) a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait és ab) a kapcsolati kódot, b) kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében, elsődleges kártyák tekintetében, kártyánként elkülönítetten ba) a kártyafelhasználó kártyán szereplő, 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. § (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, bb) a kapcsolati kódot, bc) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját, bd) a  kártya egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját (a  továbbiakban együtt: a  kártya egyedi azonosítói) és be) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait, c) kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében másodlagos kártyák tekintetében kártyánként elkülönítetten ca) a  kártyafelhasználó azon 5.  § (1)  bekezdés a)  pont aa) és ab)  alpontja, 5.  § (2)  bekezdés a)  pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, amelyek elsődleges kártya esetében a kártyán szerepelnének, cb) a kapcsolati kódot, cc) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját, cd) a kártya elektronikus egyedi azonosítóját, ce) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait és cf ) annak az  elsődleges kártyának az  egyedi azonosítóit, amelyhez a  másodlagos kártyát hozzárendelték, d) – ha a  kártyafelhasználó elhunyt – a  kártyafelhasználó halálának tényét és a  halál bekövetkeztének időpontját. (3) Az  1.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti személyek esetében a  NEK központi nyilvántartás tartalmazza a kártyafelhasználói regisztráció időpontját, és a) regisztrált, kártyával nem rendelkező kártyafelhasználó esetében aa) a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait, ab) a személyazonosításra alkalmas, bemutatott okmány számát, típusát és érvényességi idejét, ac) arcképmását, ad) – ha 14. életévét betöltötte – aláírását, b) kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében – az a) pontban meghatározottakon túl – elsődleges kártyák tekintetében kártyánként elkülönítetten ba) a kártyafelhasználó kártyán szereplő, 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. § (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, bb) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját, bc) a kártya egyedi azonosítóit és bd) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait, c) kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében másodlagos kártyák tekintetében kártyánként elkülönítetten ca) a  kártyafelhasználó azon 5.  § (1)  bekezdés a)  pont aa) és ab)  alpontja, 5.  § (2)  bekezdés a)  pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, amelyek elsődleges kártya esetében a kártyán szerepelnének, cb) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját, cc) a kártya elektronikus egyedi azonosítóját, cd) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait, és ce) annak az  elsődleges kártyának az  egyedi azonosítóit, amelyhez a  másodlagos kártyát hozzárendelték, d) – ha a  kártyafelhasználó elhunyt – a  kártyafelhasználó halálának tényét és a  halál bekövetkeztének időpontját. (4) Az anonim kártya esetében a NEK központi nyilvántartás tartalmazza a) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját, b) a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait és c) a kártya egyedi azonosítóit. (5) A NEK központi nyilvántartás a) (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában és d) pontjában megjelölt adatainak forrása a 7. §-ban foglaltak szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, b) (3) bekezdés a) pontjában megjelölt adatainak forrása a 6. § (5) bekezdés szerint a kérelmező adatközlése, c) (2)  bekezdés b) és c)  pontjában megjelölt adatainak forrása a  (2)  bekezdés b)  pont bb)  alpontja és a (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adat kivételével a kártyakibocsátó adatszolgáltatása, d) (3) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt adatainak forrása a kártyakibocsátó adatszolgáltatása, e) (4) bekezdésben megjelölt adatainak forrása a kártyakibocsátó adatszolgáltatása, f ) (3)  bekezdés d)  pontjában megjelölt adatainak forrása a  9.  § (8)  bekezdés b)  pontjában foglaltak szerint az okirat bemutatásával történő bejelentés. (6) A  működtető a  személyes adatok védelme céljából a  NEK központi nyilvántartás vonatkozásában köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, melyek biztosítják az  adatvédelmi követelmények teljesítését. Az  adatvédelmi szabályzatot a  jogi környezet megváltozásával haladéktalanul felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell. 7. A kártya érvényessége, a kártyafelhasználó adatainak törlése 9. § (1) A  kártya érvényességi idejét jogszabály vagy a  kártyakibocsátó határozhatja meg. Jogszabályi vagy a kártyakibocsátó által meghatározott konkrét érvényességi idő hiányában a kártya érvényességi ideje a kiállítástól számított öt év. (2) A  másodlagos kártya érvényességi ideje nem lehet hosszabb annak az  elsődleges kártyának az  érvényességi idejénél, amelyhez hozzárendelték. (3) Érvénytelen a kártya, ha a) a kártyakibocsátó kártyakibocsátói jogosultsága megszűnik, b) érvényességi ideje lejárt, c) a kártyafelhasználó a kártyakibocsátónál letiltotta, d) a kártyafelhasználó adatait a NEK központi nyilvántartásból törölték, vagy e) a kártyakibocsátó a kártyát érvénytelenítette. (4) Ha a  kártyakibocsátó kártyakibocsátói jogosultsága megszűnik, a  működtető a  kártyakibocsátó által kibocsátott valamennyi kártyát a NEK központi nyilvántartásban érvénytelenként jelöli meg. (5) A NEK központi nyilvántartásnak a kártyafelhasználóra vonatkozó adatait a működtető a) törvény eltérő rendelkezése hiányában a kártyafelhasználó törlés iránti kérelme esetén, vagy b) a kártyafelhasználó halála esetén a törlési kérelem kézhezvételét, vagy a halál időpontját követő két év elteltével törli. (6) A  kártyafelhasználóra vonatkozó adatok (5)  bekezdés szerinti törlése nem érinti a  kártya egyedi azonosítóira vonatkozó adatot. A  törléssel érintett kártya egyedi azonosítóit a  működtető a  NEK központi nyilvántartásban érvénytelenként jelöli meg. (7) A  NEK központi nyilvántartásnak a  kártyafelhasználóra vonatkozó adatait az  (5)  bekezdésben meghatározottakon túl akkor is törölni kell, ha a  kártyafelhasználó valamennyi kártyája érvénytelenné vált. Ebben az  esetben a  törlés időpontja az utolsó kártya érvénytelenné válásának napja, vagy – ha az későbbi – a kártyafelhasználói regisztráció érvényességi ideje lejártának napja. (8) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti törlés céljából a) az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódon adatot szolgáltat a működtetőnek a kártyafelhasználó halálának tényéről és időpontjáról, b) az  1.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti személyek esetében a  kártyafelhasználó halálának tényéről és időpontjáról az ezt igazoló okirat bemutatásával bárki bejelentést tehet a működtetőnél. (9) A  működtető az  (5)  bekezdés szerinti törlésről és a  kártya érvénytelenként való megjelöléséről értesíti a kártyakibocsátót. (10) A  (3)  bekezdés c) és e)  pontja szerinti esetben a  kártya érvénytelenségének tényéről a  kártyakibocsátó haladéktalanul értesíti a működtetőt. 8. Adatszolgáltatás a NEK központi nyilvántartásból 10. § (1) A  működtető a  kártya egyedi sorszáma vagy elektronikus egyedi azonosítója alapján a  felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is elektronikus adatszolgáltatást teljesít a  kártyaelfogadó részére a  kártya érvényességének tényéről. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti, csak a  kártya érvényességére vonatkozó lekérdezésekről és az  ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásról a működtető nyilvántartást nem vezet. 11. § A működtető a  NEK-nyilvántartásban szereplő adatokról törvény, vagy az  érintett hozzájárulása alapján adatot szolgáltat a kártya egyedi sorszámát vagy elektronikus egyedi azonosítóját és a kártyafelhasználó nevét megjelölő, az  adat kezelésére jogosult kártyaelfogadó részére a  kártya adatainak ellenőrzése, illetve az  érintett személy azonosítása céljából. 12. § A kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a  kártyakibocsátó nevének és a kártyafelhasználó nevének megjelölésével az adott kártya 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni a) a  bíróság az  előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a  bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, b) a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, c) az ügyészség az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, d) a nemzetbiztonsági szolgálat a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából. 9. A kártyakibocsátó 13. § (1) A kártyakibocsátó a) az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a működtetővel kötött szerződés, b) az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben hatósági szerződés alapján veheti igénybe a  NEK szolgáltatásait, és teljesíthet szolgáltatásokat a  NEK-en keresztül a  kártyaelfogadó, kártyafelhasználó és egyéb szereplő részére. (2) A  kártyakibocsátónak a  kártyakibocsátás tekintetében bekövetkezett jogutódlása a  kártyakibocsátásra vonatkozó jogosultságot és a kibocsátott kártyák érvényességét nem érinti. (3) Ágazati törvény vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály az  (1)  bekezdés szerinti szerződés vagy hatósági szerződés egyes tartalmi elemeit meghatározhatja. (4) A  kártyakibocsátót az  (1)  bekezdésben foglalt szolgáltatások igénybevételéért díjfizetési kötelezettség terheli. A  működtető köteles közzétenni a  hatósági szerződésben foglalt szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj kiszámításának alapját. A díjazás megállapítása során a működtető nem alkalmazhat önkényes megkülönböztetést a  kártyakibocsátók között. A  díj megállapítása során az  árak megállapításáról szóló 1990.  évi LXXXVII.  törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. (5) A kártyakibocsátókról a működtető nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a kártyakibocsátó a) megnevezését, b) székhelyét, c) nyilvántartási számát és – adószámmal rendelkező kártyakibocsátó esetén – adószámát, valamint d) a kártyakibocsátónak a működtető által képzett egyedi azonosítóját. 14. § (1) Az  1.  § (4)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben a  kártyakibocsátás engedélyezéséről a  működtető kérelemre (a  továbbiakban: kártyakibocsátási kérelem) 60 napon belül közigazgatási hatósági eljárás keretében dönt. A hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj-köteles. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban – az  (5)  bekezdés b)  pontja szerinti kérdés tekintetében – az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatóságként vesz részt. (3) Biztonsági okmány esetében a kártyakibocsátó a biztonsági okmány előállítására vonatkozó hatósági engedélyezési eljárás jogerős befejezését követően nyújthatja be a kártyakibocsátási kérelmet a működtetőhöz. (4) A kártyakibocsátási kérelem tartalmazza a) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén aa) nyilvántartási számát, ab) nevét, ac) a szervezet képviseletére jogosultak nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét és nyilvántartási számát, b) ha költségvetési szerv és közfeladatot ellátó más szerv az  1.  § (4)  bekezdés b)  pontja alapján kérelmezi a csatlakozást, akkor a szerv nevét és a szerv vezetőjének nevét, c) a kibocsátási cél megnevezését, d) a kibocsátani tervezett kártyák számát, e) a  kibocsátani tervezett kártyák látványtervét és a  kártyán nem elektronikusan megjeleníteni kívánt adattartalmat, és f ) a kártyakibocsátási folyamat részletes leírását. (5) A kártyakibocsátást engedélyezni kell, ha a) a kérelmező, a kibocsátani tervezett kártya, valamint a kártyakibocsátás folyamata megfelel aa) az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint ab) – ha van – az ágazati törvényben és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági előírásoknak, b) Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit nem sérti. (6) Ha a  kártyakibocsátási kérelem megalapozott, a  működtető a  kérelmezővel hatósági szerződést köt. A  hatósági szerződés határozatlan időtartamra szól. A hatósági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a működtető a hatósági ellenőrzésen tapasztalt hiányosság esetén a  kártyakibocsátó ezirányú tevékenységét – a  hiányosság pótlásáig – azonnali hatállyal felfüggesztheti. 15. § (1) A  kártyakibocsátó kártyakibocsátással kapcsolatos tevékenységét a  működtető hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. (2) Ha a  működtető a  hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a  kártyakibocsátó a  jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a  működtető – határidő tűzésével – kötelezi a  kártyakibocsátót a hiányosság pótlására, egyidejűleg a kártyakibocsátó kártyakibocsátással kapcsolatos tevékenységét – a személyes adatok védelmével kapcsolatos súlyos hiányosság esetén, vagy a  NEK biztonságos működését súlyosan veszélyeztető esetben – azonnali hatállyal felfüggesztheti. 10. Kártyakibocsátás 16. § (1) Kártya az  érvényes kártyafelhasználói regisztrációval rendelkező személy részére, a  kártyakibocsátónál benyújtott egyedi kérelme, vagy ágazati törvény rendelkezése alapján bocsátható ki. (2) A  kártya kibocsátása iránti kérelem a  kártyakibocsátó által rendelkezésre bocsátott papír alapú vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban: kártyaigénylő lap) nyújtható be. A kártyaigénylő lap tartalmazza a) a kérelmező személy természetes személyazonosító adatait, b) a kérelmező személy lakcímét, c) az a) és b) pont szerinti adatok kezelésére vonatkozó – a működtető és a megszemélyesítést végző szervezet számára az adategyeztetés és a kártya kibocsátása céljából adott – felhatalmazást, d) 1.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti kérelmező személy esetén a  kártyafelhasználói regisztráció során bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányának számát, e) másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az elsődleges kártya egyedi sorszámát, valamint f ) az ágazati törvény által előírt egyéb adatot. (3) Megszemélyesítést a működtető vagy az a szervezet végezhet, amely az e  törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott műszaki és biztonsági követelmények vizsgálatára irányuló minősítési eljáráson esett át és e követelményeknek megfelelt. A minősítési eljárást a működtető folytatja le. (4) A  kártya megszemélyesítése céljából a  kártyakibocsátó a  működtető rendelkezésére bocsátja a  kártyafelhasználó NEK központi nyilvántartásba vételéhez szükséges, (2) bekezdés a), b), d), e) és f ) pontja szerinti adatait. 17. § (1) A működtető az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatai felhasználásával adatigénylést kezdeményez a  kártyaigénylőre vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt kapcsolati kódról és a kártyafelhasználó 16. § (2) bekezdés szerinti adatairól, valamint a  kártyafelhasználó arcképmásáról és – ha rendelkezésre áll – aláírásáról. A  személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot és a kártyafelhasználó 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, valamint a  kártyafelhasználó arcképmását és – ha rendelkezésre áll – aláírását továbbítja a  működtető részére. (2) A működtető az (1) bekezdés alapján beszerzett és a kártyakibocsátó által átadott adatokat összeveti. A kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználónak a kártya megszemélyesítéséhez szükséges adatait a kártya megszemélyesítése céljából a megszemélyesítést végző rendelkezésére bocsátja. Adateltérés esetén a  működtető az  eltérés tényét, a  kapcsolati kód hiánya esetén a  kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak adategyezőség esetén bocsátható ki. (3) A  működtető a  kártyafelhasználó kártya megszemélyesítéshez szükséges adatainak átadásával egyidejűleg törli a  kártyafelhasználó 8.  § (2)  bekezdés a)  pont aa)  alpontja szerinti adatait, valamint a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kapott adatait, egyidejűleg a  NEK központi nyilvántartásban rögzíti a  8.  § (2)  bekezdés b) pont ba)–bc) alpontja szerinti adatait. (4) A  megszemélyesítési technológiai folyamat lezárását követően a  megszemélyesítést végző a  8.  § (2)  bekezdés b)  pont bd)  alpontja szerinti adatot és a  19.  § a)–d)  pontja szerinti adatokat a  működtető és a  kártyakibocsátó részére egyidejűleg átadja, és törli a kártyafelhasználó személyes adatait. Az átadott adatokat a működtető a NEK központi nyilvántartásban, a kártyakibocsátó a 19. § szerinti nyilvántartásban rögzíti. (5) Másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az  (1)–(4)  bekezdésben foglaltakat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó 8. § (2) bekezdés c)  pontja szerinti adatait a  NEK központi nyilvántartásban rögzíti, és erről az  elsődleges és a  másodlagos kártyakibocsátót értesíti. 18. § (1) A működtető az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatait és a  16.  § (2)  bekezdés d)  pontja szerinti okmány számát összeveti a  NEK központi nyilvántartás 8.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti adatbázisában szereplő adatokkal. Adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználónak a kártya megszemélyesítéséhez szükséges adatait a kártya megszemélyesítése céljából a  megszemélyesítést végző rendelkezésére bocsátja. Adateltérés esetén a  működtető az  eltérés tényét, a  kártyafelhasználói regisztráció hiánya esetén a  kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak adategyezőség esetén bocsátható ki. (2) A  működtető a  kártyafelhasználó kártya megszemélyesítéshez szükséges adatainak átadásával egyidejűleg a  8.  § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatait a NEK központi nyilvántartásban rögzíti. (3) A  megszemélyesítési technológiai folyamat lezárását követően a  megszemélyesítést végző a  19.  § a)–d)  pontja szerinti adatokat a működtető és a kártyakibocsátó részére egyidejűleg átadja, és törli a kártyafelhasználó személyes adatait. Az  átadott adatokat a  működtető a  NEK központi nyilvántartásban, a  kártyakibocsátó a  19.  § szerinti nyilvántartásban rögzíti. (4) Másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltakat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártyafelhasználói regisztráció megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó 8.  § (3)  bekezdés c)  pontja szerinti adatait a  NEK központi nyilvántartásban rögzíti, és erről az  elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti. 19. § A kártyakibocsátó az általa kibocsátott kártyák adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a kártyafelhasználó kártyán szereplő személyazonosító adatait, b) a kibocsátott elsődleges kártya egyedi azonosítóit, másodlagos kártya esetén az  elektronikus egyedi azonosítót, valamint annak az elsődleges kártyának az egyedi azonosítóit, melyhez hozzárendelték, c) a kártyakibocsátás és kártyaelőállítás során végrehajtott valamennyi adatkezelési művelet tényét és idejét, d) a kártya kibocsátásának, érvényességének dátumát, e) a kiadott, bevont és érvénytelenített elsődleges kártyák egyedi azonosítóit, másodlagos kártya esetén az  elektronikus egyedi azonosítót, valamint annak az  elsődleges kártyának az  egyedi azonosítóit, melyhez hozzárendelték, f ) a kártya bevonásának okát, tényét és idejét, valamint g) a kártyafelhasználóra vonatkozó, a  kibocsátási célt képező jogosultság vagy tény fennállására vonatkozó adatot. 11. A kártyaelfogadó 20. § (1) A  kártyaelfogadó a  kártya elektronikus leolvasása során hozzáfér a  NEK központi nyilvántartásnak a  kártya érvényességére vonatkozó, a 8. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja és c) pont ce) alpontja szerinti adatához, a 8. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja és c) pont cd) alpontja szerinti adatához, valamint a 8. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatához. Érvénytelen kártya esetén a  NEK központi nyilvántartás kizárólag az  érvénytelenség tényére vonatkozó adatot szolgáltatja. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján érvényes kártya esetében a  kártyaelfogadó hozzáfér a  NEK központi nyilvántartás 8. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja, 8. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint 8. § (4) bekezdés a) pontja és – a 4. § (4) szerinti korlátozás feloldását követően – a 8. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja, valamint 8. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adatához. Ennek az adatnak a segítségével a kártyaelfogadó – jogszabály vagy a  kártyakibocsátóval kötött szerződés alapján – hozzáfér a  kibocsátási célt képező jogosultság vagy egyéb tény fennállásának ellenőrzése céljából a  jogosultságot tartalmazó, a  kártyakibocsátó által vezetetett nyilvántartás 19. § g) pontjában meghatározott adatához. (3) Jogszabály vagy – a szerződés megkötését követően kiállított kártyák tekintetében – a kártyakibocsátók által kötött szerződés rendelkezhet úgy, hogy a  kártyaelfogadó hozzáférhet valamely kártyakibocsátó által kibocsátott kártya alapján a más kártyakibocsátó által vezetett nyilvántartásnak a 19. § g) pontjában meghatározott adatához. (4) A  (3)  bekezdés szerinti szerződés megkötéséről a  kártyakibocsátó a  működtetőt haladéktalanul tájékoztatja. A működtető e tájékoztatás alapján a (3) bekezdés szerinti hozzáférés lehetőségét a NEK központi nyilvántartásban rögzíti. 12. Záró rendelkezések 21. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a működtetőt és a regisztrációs szervet. (2) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) a NEK-rendszerhez való kapcsolódás, valamint a kártyakibocsátási folyamat műszaki, technológiai, biztonsági előírásait, a kártya műszaki tulajdonságait, biztonsági okmány esetén a hitelesítés rendjét, b) a kártyaelfogadóra irányadó műszaki, technológiai követelményeket, c) a megszemélyesítést végző minősítése során vizsgálandó műszaki és biztonsági követelményeket. (3) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a) a  kártyakibocsátói engedélyezésre irányuló hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját, a  megfizetés szabályait, b) a  NEK szolgáltatásaiért a  kártyakibocsátó által időszakosan fizetendő díj mértéke megállapításának szempontjait, megfizetése módjának szabályait. 22. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) A 27. § 2016. január 1-jén lép hatályba. 23. § (1) Az  e  törvény hatálybalépése előtt kiállított, az  oktatási igazolványokról szóló rendelet (a  továbbiakban: Rendelet) szerinti oktatási igazolvány e törvény szerinti kártyának minősül. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti kártya tekintetében kártyakibocsátónak a  nemzeti köznevelésről szóló 2011.  évi CXC.  törvény (a  továbbiakban: Nktv.) szerinti, a  köznevelési információs rendszer adatkezelőjét, illetve a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.  évi CCIV.  törvény (a  továbbiakban: Nftv.) szerinti, a  felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szervet, e  törvény szerinti kártyafelhasználói regisztráció időpontjának a  fényképnek és az aláírásnak a Rendelet szerinti felvételezése időpontját kell tekinteni. (3) Azoknak az  1.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti személyeknek, akik számára e  törvény hatálybalépése előtt a Rendelet alapján oktatási igazolvány kiállítására került sor, a) az  Nktv.-ben meghatározott oktatási igazolványon szereplő adatait a  köznevelési információs rendszer adatkezelője, az Nftv.-ben meghatározott oktatási igazolványon szereplő adatait a  felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv, továbbá b) az  oktatási igazolvány adattartalmát képező fényképet és aláírást, valamint a  fényképnek és az  aláírásnak a  Rendelet szerinti felvételezése időpontját a  Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala átadja a  működtető részére a  NEK központi nyilvántartásba történő bejegyzés céljából. A  működtető a  kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait továbbítja a  személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelőjének a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kapcsolati kód – 7.  § (3) és (4)  bekezdésében foglaltaknak megfelelő – képzése céljából. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot átadja a működtetőnek a NEK központi nyilvántartásba történő bejegyzés céljából. (4) Azoknak az  1.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti személyeknek, akik számára e  törvény hatálybalépése előtt a Rendelet alapján oktatási igazolvány kiállítására került sor, az oktatási igazolványon szereplő adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelője, illetve a  felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv, az oktatási igazolvány adattartalmát képező fényképet és aláírást, valamint a fényképnek és az aláírásnak a Rendelet szerinti felvételezése időpontját a  Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala átadja a működtető részére a NEK központi nyilvántartásba történő bejegyzés céljából. (5) A (3)–(4) bekezdésben foglalt feladatokat 2015. december 31-ig kell elvégezni. (6) A  működtető a  (2)  bekezdés szerinti kártyakibocsátókkal az  e  törvény hatálybalépését követő 90 napon belül megköti a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződést. 24. § (1) Az Nytv. 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartás tartalmazza a polgár) „l) arcképmását és – ha a  14. életévét betöltötte – aláírását, ha a  29.  § (3)  bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az  egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett;” (2) Az Nytv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:) „b) a  polgár kérelme a  személyazonosító igazolvány kiállítása, valamint az  egységes arcképmás- és aláírásfelvételezés iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;” (3) Az Nytv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja – és a  jogszabályban foglaltak szerint igazolja – a 29. § (2) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a  kérelmet – ha a  14. életévét betöltötte – saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.” (4) Az Nytv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban – személyazonosítás és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés céljára – az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.” (5) Az Nytv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az  adatszolgáltatásért, valamint a  18.  § (3)  bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, a 27/B. § (1) bekezdése és a 27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért – ha jogszabály másként nem rendelkezik – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” (6) Az Nytv. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „a) a  személyiadat- és lakcímnyilvántartási, lakcím-megállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, az  értesítési  cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes szabályait, a személyazonosító igazolvány, és a  személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait;” (7) Az Nytv. 47. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza) „c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, az  értesítési  cím bejelentéséért, a  lakcímbejelentésről és az  értesítési  cím bejelentésről történő értesítésért, továbbá a  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;” (8) Az Nytv. 11. § (2) bekezdésében az „a)–j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint” szövegrész helyébe az „a)–j) és l) pontja szerinti adatait, valamint” szövegrész lép. 25. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-a a következő o) ponttal egészül ki: (Az Alkotmányvédelmi Hivatal) „o) végzi az  egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyakibocsátás engedélyezését kérők ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.” 26. § (1) A  személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az  azonosító kódok használatáról szóló 1996.  évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/A. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (A természetes személyek összerendelési nyilvántartása az  alábbi azonosítókhoz tartozó titkosított kapcsolati kódokat tartalmazza:) „l) az  egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti, törvény alapján személyazonosság közhiteles igazolására alkalmas kártya egyedi sorszáma.” (2) Hatályát veszti a Szaz. tv. 10/A. § (2) bekezdés j) pontjában a „valamint” szövegrész. 27. § Hatályát veszti a 23. § (3)–(6) bekezdése. 28. § A 25. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke