6/2016. (III. 23.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról.

6/2016. (III. 23.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletre figyelemmel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – a következő utasítást adom ki: 1. Az utasítás hatálya 1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetésének tervezésére, teljesítésére, valamint gazdálkodására. 2. Az Igazgatás költségvetésének szerkezete 2. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása cím (a továbbiakban: Igazgatás) mint központi költségvetési szerv költségvetése tartalmazza az  intézmény működéséhez kötődő kiadásokat és bevételeket, mint a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési költségvetését (a továbbiakban: Szervezeti és Működési költségvetés), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) közfeladatai ellátásával kapcsolatos kiadásokat és bevételeket (a továbbiakban: Szakmai Programok költségvetése). (2) A Szervezeti és Működési költségvetés és a Szakmai Programok költségvetése között év közben átcsoportosításra –  a  nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által átruházott hatáskörben – a  gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) jogosult. 3. Az előirányzatok tervezésének feladatai 3. § (1) A költségvetési tervezési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban – az érintett szervezeti egységek bevonásával – az  Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát a  Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GF) állítja össze. (2) A Kvtv. alapján – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) javaslata alapján – a GF készíti el az Igazgatás kincstári költségvetését. (3) A Kvtv. elfogadását követően – a közigazgatási államtitkár egyetértése mellett – a gazdasági helyettes államtitkár javaslatot terjeszt elő a  miniszter részére az  Igazgatás költségvetésének a  2.  § (1)  bekezdése – azon belül egyes jogcímek, felhasználási célok, feladatok – szerinti felosztására. A miniszter (4) bekezdés szerinti döntését megelőzően kötelezettségvállalásra a) 5 millió forint alatt a gazdasági helyettes államtitkár, b) 5 millió forint felett a közigazgatási államtitkár jogosult. (4) A (3) bekezdés szerinti javaslatra vonatkozó döntésében a miniszter meghatározza – a GF javaslatára a Szervezeti és Működési költségvetés, a KF javaslatára a Szakmai Programok költségvetése – részletes, felhasználási célok szerinti felosztását és a  felosztott források felett rendelkező szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárokat és felügyeletet gyakorló államtitkárokat (a továbbiakban: felügyeletet gyakorló felsővezetők). (5) A (3) bekezdés szerinti felosztásra alapozott és a 2. § (1) bekezdésében foglalt szerkezeti tagolás figyelembevételével az  Igazgatás elemi költségvetését – a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  KF javaslata alapján – a GF készíti el, amelyet – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Ávr.) 173.  § (1)  bekezdése alapján – a  miniszter által átruházott hatáskörben a  közigazgatási államtitkár hagy jóvá. 4. A Szervezeti és Működési költségvetés előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai 4. § A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a kiemelt előirányzatokon belül felhasználási célokra felosztott és jóváhagyott előirányzati keretek felett a  közigazgatási államtitkár rendelkezik, az  Ávr. 53.  § (1)  bekezdésében szabályozott felhasználások esetében a keret felett – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (2) bekezdése tekintetében összeghatár nélkül, minden egyéb esetben a 9. § (4) bekezdése figyelembevétele mellett – a gazdasági helyettes államtitkár rendelkezik. 5. § (1) A kötelezettségvállalás eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan előirányzat felhasználása, kezelése esetében, ahol külön miniszteri utasítás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási szabályokat tartalmaz: a) a  minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló (a továbbiakban: szerződéskötési utasítás), b) az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló, c) a reprezentációs, valamint a protokollkiadásokról szóló, d) a fordítási feladatok ellátásáról, valamint a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló, e) a kincstári VIP kártya kiadásáról és használati rendjéről szóló, f ) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésének és gazdálkodásának szabályairól szóló, g) az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos előirányzatok kezelésének szabályairól szóló, h) a  minisztérium szerződésein kívüli, egyéb fizetési kötelezettségei keletkezésének eljárási szabályairól és nyilvántartásáról szóló utasítás. (2) A  minisztérium létszámának és a  rendszeres személyi juttatások, valamint a  külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a  Személyügyi Főosztály (a továbbiakban: SZF) közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja. (3) Az  egyes szervezeti egységeknél a  minisztérium éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és az  SZF előterjesztése alapján – a  felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár egyetértésével – a  GF pénzügyi ellenjegyzését követően a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a megbízási szerződéseket a közigazgatási államtitkár írja alá. (4) A belföldi kiküldetést – az utazás módját is figyelembe véve – a szervezeti egység vezetője mint kiküldő a gazdasági helyettes államtitkárnál kezdeményezi a  „Kiküldetési utasítás, Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” elnevezésű szigorú számadású nyomtatvány aláírásával. (5) A gazdasági helyettes államtitkár engedélyezheti a saját személygépkocsi igénybevételét hivatalos külföldi és belföldi út esetén, abban az  esetben, ha a  személygépkocsi érvényes CASCO biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg az  1.  mellékletben foglalt formanyomtatványt kell kitölteni és aláírni, valamint a  gépkocsira és az  útra vonatkozó adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni. (6) Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az  esetben vehető igénybe, ha a  Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) hivatali gépkocsit nem tud biztosítani. Hivatali gépkocsi a  Főigazgatóság Ellátási Portálon elérhető „Kulcsos személygépkocsi szolgáltatás” oldalról letölthető megfelelő formanyomtatvány kitöltésével igényelhető, melyet a Főigazgatósághoz e-mailben vagy faxon kell eljuttatni. (7) Saját személygépkocsi igénybevételével megvalósult belföldi kiküldetés esetén – az  1.  mellékletben foglalt formanyomtatványnak a  kiküldött általi kitöltését és aláírását követően – a  GF végzi el az  üzemanyagköltség kiszámítását. A  költségtérítés folyósítása – a  kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt – a  kiküldött egyéni számlájára átutalással történik. 5. A Szakmai Programok költségvetése előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai 6. § (1) A Szakmai Programok költségvetése tartalmazza a Szakmai Programok szakmai előirányzatait, a Szakmai Programok miniszteri keret előirányzatát (a továbbiakban: Miniszteri tartalék keret), a  Szakmai Programok évközi keretét és az  esetlegesen felosztásra nem kerülő keretet (a továbbiakban: Fel nem osztott keret). A  Miniszteri tartalék keret és  a  Fel nem osztott keret felhasználásáról a  miniszter, a  Szakmai Programok évközi keretének felhasználásáról a  7.  §  (3)–(4) és (7)  bekezdése szerinti eljárási rendben a  miniszter által átruházott hatáskörben a  közigazgatási államtitkár dönt. (2) A 3. § (3) bekezdése szerinti döntéshez a gazdasági helyettes államtitkár bemutatja a Szakmai Programok előirányzatai terhére megvalósítani tervezett feladatoknak a felügyeletet gyakorló felsővezetők által kijelölt, a forrás felhasználásában közreműködő szakmai főosztályok (a továbbiakban: szakmai főosztály) által elkészített és a  felügyeletet gyakorló felsővezetők által jóváhagyott feladattervét. (3) A feladatterv tartalmazza a feladatok részletes ismertetését, a feladatok megvalósításának forrásigényét. (4) A  Szakmai Programok előirányzatai között tárgyév október 20-ig történő átcsoportosításra feladatváltozás esetén kerülhet sor, vagy ha az adott Szakmai Program előirányzatán megtakarítás keletkezik. Az átcsoportosítás az érintett felügyeletet gyakorló felsővezetők egyetértése alapján történik. Az  átcsoportosítást az  átadó előirányzat szakmai főosztálya kezdeményezi. Az átcsoportosításra vonatkozó javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes, pénzügyi szempontú véleményezésre meg kell küldeni. Az érintett felügyeletet gyakorló felsővezetők a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése esetén jóváhagyják az  átcsoportosításra vonatkozó javaslatot, és erről az  átadó a jóváhagyott dokumentum másolatának megküldésével tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt. (5) Ha a (4) bekezdés alapján kezdeményezett átcsoportosítással a gazdasági helyettes államtitkár nem ért egyet, akkor az átcsoportosításról a gazdasági helyettes államtitkár előterjesztésében – a miniszter által átruházott hatáskörben – a közigazgatási államtitkár dönt. (6) Tárgyév november 15-én a  Szakmai Programok kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatait, illetve a  november  15-ét követően meghiúsult kötelezettségvállalások előirányzatait (a továbbiakban együtt: szabad előirányzat) – a Miniszteri tartalék keret, valamint a 9. § (3) bekezdés c)–f ) pontja szerinti előirányzat kivételével – a KF átvezeti a Szakmai Programok évközi kerete javára. A szabad előirányzat meghatározása során a 10. § szerinti pénzügyi ellenjegyzéssel rendelkező kötelezettségvállalások állományát nem kell figyelembe venni. (7) A  (4) és a  (6)  bekezdés szerinti átcsoportosításokról a  KF adatot szolgáltat az  Intézményfelügyeleti és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: ISZFO) részére. (8) Ha a  (4) és a  (6)  bekezdés szerinti átcsoportosítás kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást igényel, akkor az  átcsoportosítást megelőzően a  fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt egyes jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasításban előírt eljárásrendben kell végrehajtani a  kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást. 7. § (1) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatainak cél szerinti és szabályszerű felhasználásáért, azok kezelésének jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért a szakmai főosztály és a felügyeletet gyakorló felsővezető felel. (2) A  Szakmai Programok évközi kerete felhasználására irányuló forrásigényt (a továbbiakban: forrásigény) az  igénylő főosztály a KF részére küldi meg. A forrásigényt részletesen indokolni és ahhoz a vonatkozó dokumentációt, valamint a 2. melléklet szerinti igénylőlapot csatolni kell. (3) A  megküldött forrásigények alapján a  Szakmai Programok évközi kerete felhasználására irányuló javaslatot – a gazdasági helyettes államtitkár az Ávr. 41. § (4) bekezdése szerinti esetben az Áht. 37. §-a szerinti, a KF által kijelölt személy pénzügyi ellenjegyzését követően – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti döntésre. (4) A (3) bekezdés szerinti javaslatról a közigazgatási államtitkár dönt. A döntését követően a KF értesíti az igénylőt, és gondoskodik a döntés végrehajtásáról. (5) A  Miniszteri tartalék keret előirányzatának terhére a  miniszter engedélyezhet átcsoportosítást. Az  átcsoportosítás iránti igényhez részletes indokolást és a 2. melléklet szerinti igénylőlapot kell csatolni. Az átcsoportosítás miniszteri döntésre történő előterjesztése és a döntés végrehajtása a (3)–(4) bekezdés szerinti eljárási rendben történik. (6) Az  Áht. 33.  § (3)  bekezdés a)  pontja alapján hozott miniszteri és közigazgatási államtitkári döntés végrehajtására irányuló előirányzat-átcsoportosításra a gazdasági helyettes államtitkár jogosult. (7) A (4)–(5) bekezdés szerinti döntésről és előirányzat-átcsoportosításokról a KF adatot szolgáltat az ISZFO részére. 8. § (1) Az éves költségvetési törvényben az Igazgatás részére megállapított támogatás Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által rendelkezésre bocsátott összegéből a 3. § (3) bekezdése szerinti miniszteri döntés arányában a Szakmai Programok költségvetésére jutó támogatás összegét a  jóváírást követő 5 munkanapon belül a GF átutalja az NFM Szakmai programok előirányzat-felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: Szakmai Programok keretszámla). (2) Az irányító hatósági és közreműködő szervezeti feladatok ellátására megelőlegezett kiadások forrásának a visszatérülő bevételek terhére és a Fel nem osztott keret javára történő visszapótlásról a gazdasági helyettes államtitkár jogosult dönteni. 6. Kötelezettségvállalás 9. § (1) A  minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a  (2)  bekezdésben foglaltak kivételével, kizárólag a  10.  § szerinti pénzügyi ellenjegyzést követően és írásban lehet. (2) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges az Ávr. 53. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni a (9) bekezdés szerint. (3) Az Igazgatás tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult: a) a Szervezeti és Működési költségvetés vonatkozásában: aa) a  nettó 20 millió forintot el nem érő érték esetén – a  4.  § figyelembevétele mellett – a  gazdasági helyettes államtitkár, ab) értékhatár nélkül – legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok összegéig – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár, ac) a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az általa irányított szervezeti egységek működésének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén, értékhatár nélkül – a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár egyetértése mellett – a közigazgatási államtitkár, ad) a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  általa irányított szervezeti egységek működésének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén, értékhatár nélkül – a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár egyetértése mellett – a közigazgatási államtitkár, ae) a  felszámolási eljárásban az  adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló elektronikus értékesítési rendszerhez kapcsolódó kötelezettségvállalás esetén, értékhatár nélkül a  Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság (a továbbiakban: FNVH) vezetője, a 20 millió forint vagy azt meghaladó kötelezettségvállaláshoz azonban a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése is szükséges, af ) a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladataihoz kapcsolódó kötelezettségvállalás esetén a fejlesztésés klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, ag) az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) 2014. évi pályázati felhívására benyújtott kapacitásépítést célzó pályázattal kapcsolatos kötelezettségvállalás esetén, értékhatár nélkül – a  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár egyetértése mellett – a zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, ah) az  egyéb év közben felmerülő, az  Európai Unió által támogatott projektekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások tekintetében az aa) és az ab) alpontok alapján kell eljárni, kivéve ha a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg, ai) az  EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 keretében az  Energiahatékonysági (HU02) és Megújuló  energia (HU03) programterületeken feladatot ellátó szervezeti egységek működésének finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg, b) a Szakmai Programok költségvetése előirányzatai vonatkozásában a c)–f ) pontok kivételével: ba) nettó 25 millió forint értékhatárig a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár, kabinetfőnök, bb) nettó 100 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló felsővezető azzal, hogy a nettó 50 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése szükséges, bc) értékhatár nélkül – legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok erejéig – a miniszter a közigazgatási államtitkár véleményének a kikérésével, c) az irányító hatósági (a továbbiakban: IH) szakmai feladatok előirányzatai vonatkozásában: ca) a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program IH szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységének ellátása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén – a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár és a  szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével – a közigazgatási államtitkár, cb) az  Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IH szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén – a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével – a közigazgatási államtitkár, d) az  Elektronikus Értékesítési Rendszer működéséből származó bevételekből finanszírozott kötelezettségvállalások  vonatkozásában értékhatár nélkül az  FNVH vezetője a  közigazgatási államtitkár egyetértésével, e) a  Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladataihoz kapcsolódó kötelezettségvállalás esetén – a  közigazgatási államtitkár egyetértésével – a  fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, f ) az egyéb év közben felmerülő, az Európai Unió által támogatott projektekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások tekintetében a ba) és a bb) alpontok alapján kell eljárni, kivéve ha a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg, g) az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 keretében az Energiahatékonysági (HU02) és Megújuló energia (HU03) programterületeken felmerülő szakmai feladatok finanszírozásához kapcsolódó kötelezettségvállalások esetén a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg. (4) A  (3)  bekezdés a) és b)  pontjaiban rögzített értékhatárokhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A  kötelezettségvállalás összességében nem haladhatja meg az  éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatot. (5) A  kötelezettségvállaló felel a  közbeszerzésekről szóló törvényben, a  kapcsolódó jogszabályokban, a  minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a  szerződéskötési utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért. (6) A  kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, továbbá a  folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza. (7) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig – a saját bevételek teljesülési ütemére is figyelemmel – vállalható. (8) Több év vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az  Áht. 36.  § (4)–(4a)  bekezdése, valamint az  Ávr. 46.  § (2)  bekezdése és 48–49.  §-a szerint vállalható kötelezettség. Éven túli kötelezettségvállalást a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére – az Ávr. 48. § (2) bekezdésében foglalt kivételek figyelembevétele mellett – a szakmai felügyeletet gyakorló vezető, valamint a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár engedélyezhet. (9) A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát – szerződések esetében a  szerződésnek a  minisztériumot illető eredeti példányát a  szerződéskötési utasításban foglaltaknak megfelelően – nyilvántartásba vételre a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  KF részére az  aláírástól számított öt munkanapon belül, de legkésőbb a  kifizetés engedélyezéséig meg kell küldeni. (10) A  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a  GF, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  KF vezetője integrált gazdálkodási rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának naprakész vezetéséről. Az  analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 14. melléklet 4–6. pontjában előírt adatokon túl az  egyes részfeladatokra vonatkozóan a  jóváhagyott előirányzatok összegét évenkénti bontásban, a  szabad keretet, a szakmai főosztály megnevezését, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettség teljesítésének időpontját. 7. Pénzügyi ellenjegyzés 10. § (1) A  kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az  Áht. 37.  §-a, valamint az  Ávr. 55.  § (1)  bekezdése alapján a gazdasági helyettes államtitkár vagy az általa a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF vezetőjének javaslatára, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára – az Ávr. 55. § (3) bekezdésére, valamint 60. §-ára figyelemmel – írásban kijelölt személy jogosult. (2) Írásbeli pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – az Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség – ideértve az SZF által kötött szerződéseket is – nem vállalható, követelés nem teljesíthető. 8. Szakmai teljesítés igazolása 11. § (1) Kifizetést elrendelni csak a szakmai teljesítés igazolása alapján, az érvényesítést követően lehet. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt – a  szerződéskötési utasításban foglaltak szerint – a  kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni. (2) A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének működtetésével kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint teljesítésigazolásra jogosult személyeket egyedi miniszteri kijelölés tartalmazza. (3) A 3. melléklet tartalmazza a) a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  irányítása alá tartozó szervezeti egységek, b) a  közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az  irányítása alá tartozó szervezeti egységek, c) a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló elektronikus értékesítési rendszer, d) az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, e) a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, valamint f ) az  Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) 2014. évi pályázati felhívására benyújtott, kapacitásépítést célzó pályázat működésével kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint a teljesítés igazolására történő kijelölést. (4) A  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – az  (1)–(3)  bekezdésben foglalt esetek kivételével – szakmai teljesítésigazolásra a  közigazgatási államtitkár kötelezettségvállalása esetén a  gazdasági helyettes államtitkár, a gazdasági helyettes államtitkár kötelezettségvállalása esetén pedig a GF vezetője jogosult. (5) A  teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét – tekintettel az  Ávr. 57–58.  §-ában foglalt előírásokra –, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza. (6) Az  egyéb év közben felmerülő, az  Európai Unió által támogatott projektekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások tekintetében a  szakmai teljesítésigazolásra az  általános szabályok az  irányadóak, kivéve ha a  miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg. (7) Az  EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében feladatokat ellátó szervezeti egységek működésével és a  szakmai feladatokkal kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint a teljesítés igazolására a miniszter egyedi eljárásrendet állapít meg. 9. Érvényesítés 12. § (1) Az érvényesítésre jogosult személyek kijelölése a 10. § (1) bekezdése szerinti eljárásrendben történik. (2) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek le kell folytatnia az Ávr. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést. (3) Az  érvényesítés banki átutalás esetében az  integrált gazdálkodási rendszer által előállított ún. „Kiadási utalványrendelet”-en, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik. (4) Az  Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a  GF, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  KF vezetője által – a  gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – írásban meghatalmazott, az  Ávr. 55.  § (3)  bekezdése szerinti végzettséggel vagy képesítéssel rendelkező személyek jogosultak. 10. Utalványozás 13. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor. (2) Nem kell külön utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében foglalt kiadásokat és bevételeket. (3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e. (4) Utalványozásra a gazdasági helyettes államtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak. 11. Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok 14. § (1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az Ávr. 60. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. (2) A  kötelezettségvállalásra, a  pénzügyi ellenjegyzésre, a  szakmai teljesítés igazolására, az  érvényesítésre és az utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF által rendelkezésre bocsátott aláírásminta-nyomtatványt kell kitölteni, és annak 1 példányát meg kell őrizni, 1 példányát pedig a nyomtatványt rendelkezésre bocsátó főosztály részére kell megküldeni. 12. Számviteli feladatok 15. § (1) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (a továbbiakban: könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, illetve az Áhsz.-ben előírtak, továbbá a minisztérium mindenkor hatályos számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint – ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető. (2) Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint az ISZFO-n rendezetten – bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban –, az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók. (3) Az  Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról szóló éves beszámolót, valamint a  negyedéves mérlegjelentéseket – szervezeti részegységenként, ÁHT-azonosító számonként külön-külön és összesítve is – az ISZFO készíti el. (4) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti egység által elkészített éves költségvetési beszámolót az ISZFO vezetője írja alá. Az  ISZFO vezetője aláírásával igazolja az  irányítószervi ellenőrzést. Az  éves költségvetési beszámolót a gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá. 13. A számviteli feladatokkal kapcsolatos hatáskörök 16. § (1) A számviteli politikát, ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet és a bizonylati szabályzatot a KF vezetője, a GF vezetője, valamint az ISZFO vezetője együttes előterjesztése alapján a gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá. (2) A  számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a  kis összegű (értékhatár a  mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés összege) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [az Áhsz. 1. § (1) bekezdés és 43. § (2) bekezdés] az ISZFO vezetőjének egyetértésével – a  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a  GF, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára – a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. (3) A  terven felüli értékcsökkenéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását – az  ISZFO vezetőjének egyetértésével – a  Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a  GF, a  Szakmai Programok költségvetése tekintetében a  KF vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. (4) A fizetési számlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. (5) Az  Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges kiadások, költségek és a  térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza. 14. Bevételek 17. § (1) Az FNVH a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló Elektronikus Értékesítési Rendszerhez (továbbiakban: EÉR) kapcsolódó számla általános kezelője. (2) Az  FNVH vezetője és az  általa írásban kijelölt személy a  pénzkezelési szabályzatban meghatározott – az  EÉR-hez kapcsolódó, kizárólag erre a célra nyitott – számla felett rendelkezési jogosultsággal bír. (3) Az FNVH naponta az NFM Igazgatását érintő bevételeket átutalja az NFM Igazgatás Kincstárnál vezetett 1003200000290713-00000000 (a továbbiakban: NFM Igazgatás keretszámla) számú keretszámlájára. Az átutalással egyidejűleg részletes analitikát bocsát a GF rendelkezésére, melyhez csatolja az elkészült csoportos utalványrendeleteket is. (4) Az FNVH az NFM Igazgatás Kincstárnál vezetett NFM Igazgatás keretszámlájára közvetlenül érkező, a felszámolók által megfizetett rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó analitikát és utalványrendeleteket a  jóváírást követő 3 munkanapon belül a GF rendelkezésére bocsátja. (5) A  (3) és a  (4)  bekezdésben foglalt analitika adattartalma: bevétel rovatonkénti bontása, jogcíme, partner adatai, bizonylat száma, bruttó [nettó + illetőség szerinti általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) bontásban] összege, továbbá a (3) bekezdésben foglalt analitika esetében a tranzakciós azonosító is. (6) Az FNVH által továbbított analitikában foglalt adatok helyességéért az FNVH teljes felelősséggel tartozik. (7) Az  FNVH minden hónap 10. napjáig megküldi a  GF részére az  aktuális havi áfabevalláshoz szükséges analitikát a  következő adattartalommal: bizonylatszám, partner adatai, teljesítés dátuma, bizonylat dátuma, pénzügyi esedékesség dátuma, rögzítés dátuma, áfakulcs, bruttó (nettó + áfa) összeg, jogcím. (8) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt bevételek a minisztérium saját bevételét képezik, ezeket kizárólag az EÉR fejlesztésére és a működtetésével összefüggő kiadásokra lehet fordítani. (9) Az  FNVH által kiszabott bírságok a  központi költségvetés bevételét képezik. Az  FNVH minden hónap 15. napjáig megküldi a  megelőző hónapban befolyt bírságokról szóló analitikát a  GF részére a  következő adattartalommal: határozat száma, partner adatai, határozat kelte, teljesítés dátuma, összeg, jogcím. (10) A felszámolók névjegyzéke vezetésével és az EÉR-rel kapcsolatos valamennyi követeléskezelés az FNVH hatáskörébe tartozik. (11) Az  EÉR rendszerben licitálók a  részletes tenderfüzet megtekintéséért és letöltéséért az  azt értékesítő által meghatározott összegű költségtérítést a  minisztérium részére fizetik meg. A  minisztérium a  megfizetett költségtérítésről a saját nevében állítja ki a számlát. Az általános forgalmi adó tekintetében az állami adóhatósághoz a  bevallást és a  befizetést a  minisztérium teszi meg, illetve teljesíti a  (7)  bekezdésben foglalt analitika alapján. A minisztérium az értékesítési eljárás lezárását követően a megfizetett költségtérítések nettó összegét az értékesítő részére utalja át az FNVH által megküldött, az (5) bekezdésben foglalt adattartalmú analitika alapján. 18. § (1) A  fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a  dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10/B. §-ában megjelölt bevételeket az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a minisztériummal kötött külön pénzügyi megállapodásban rögzített időszakonként és módon, részletes analitikával az NFM Kincstárnál vezetett NFM Igazgatás keretszámlájára utalja. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt bevételek közül – a  koncessziós díj kivételével – valamennyi a  minisztérium bevételét képezi, melyet a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire fordít. (3) A beszedett koncessziós díjak nettó összege a Kincstár által vezetett fizetési számlára kerül átutalásra. A koncessziós díjat terhelő áfa az  állami adóhatóságnak kerül átutalásra a  tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig. Az  áfabevallás alapjául az  (1)  bekezdésben foglalt külön pénzügyi megállapodásban rögzítettek szerinti adattartalommal rendelkező analitikus nyilvántartás szolgál. 19. § (1) A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a továbbiakban: NKVH) tevékenységére figyelemmel az NFM Kincstárnál vezetett NFM Igazgatás keretszámlájára érkező bevételek általános szakmai kezelője az NKVH. (2) A GF az NFM Kincstárnál vezetett NFM Igazgatás keretszámlájára érkező valamennyi, az éves klímavédelmi felügyeleti díjból eredő bevételt tételesen az NKVH rendszerébe (ún. Klímagáz Adatbázisba) olvassa be, és elvégzi a követelések és a teljesítések összevezetésével, valamint az NKVH bevételeinek leválogatásával kapcsolatos feladatokat. A GF által beolvasott adatok helyességéért és teljességéért a GF felel. (3) A  beazonosítást követően az  NKVH szakmailag ellenőrzi a  GF által leválogatott és rendszerezett tételeket, és rendelkezik azok további sorsáról a GF és az NKVH között létrejött eljárásrend szerint. (4) Az NKVH tevékenységére figyelemmel keletkező bevételekről szóló aláírt analitikát a számlázást követő munkanapon az NKVH írásban juttatja el a GF részére. Az analitika adattartalmának helyességéért az NKVH felel. Az analitika részletes adattartalmát a GF és a NKVH között létrejött eljárásrend határozza meg. (5) Az  NKVH által kiszabott bírságok a  központi költségvetés bevételét képezik. Az  NKVH minden hónap 15. napjáig, a megelőző hónapban befolyt bírságokról analitikát küld a GF részére. (6) A bírságbevétellel kapcsolatos követeléskezelés az NKVH hatáskörébe tartozik. (7) Az  üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésével kapcsolatos bevételek kezelése, így különösen azok beazonosítása, a  képző szervnek történő továbbutalása, az  esetleges visszatérítés a GF és a NKVH között létrejött eljárásrend szerint alakul. 20. § A  zárt területen történő ásványi nyersanyagok kutatásából, feltárásából, kitermeléséből, a  geotermikus energia kutatásából, kinyeréséből és hasznosításából, a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá – a  földgáz kivételével – az egyéb szénhidrogéngáz-szállítóvezetékek létesítéséből és üzemben tartásából befolyó, a központi költségvetés bevételét képező koncessziós díj az  NFM Igazgatásban átfutó tételként szerepel. A  pályázati kiírásban szereplő pályázati biztosíték a  koncessziós díjba beszámít, kivéve ha a  koncessziós díj határidőben nem kerül megfizetésre, úgy a biztosíték összege a minisztérium saját bevételét képezi, melyhez kapcsolódó számla kiállításáról, valamint az áfa bevallásáról és megfizetéséről a minisztérium gondoskodik. 15. Az Európai Unió által támogatott projektek tekintetében, elszámolási kötelezettséggel átvett előlegek, az elszámolást követően befolyt bevételek kezelése, valamint az utólagos ellenőrzésből adódó visszafizetési kötelezettség 21. § (1) Az  előlegigénylést a  kötelezettségvállaló kezdeményezi – a  GF-fel egyeztetve – a  gazdasági helyettes államtitkár aláírásával ellátva. (2) Előleg esetén a bevételt alátámasztó bizonylat az előlegigénylés vagy a finanszírozó hatóság jóváhagyó levele. (3) Az elszámolást követően befolyt bevételek esetében a bevételt alátámasztó bizonylat a GF által elkészített kifizetési kérelem, valamint a finanszírozó hatóság jóváhagyó levele. (4) Az utólagos ellenőrzésből adódó visszafizetési kötelezettség bizonylata a finanszírozó hatóság felszólító levele. 22. § A Szakmai Programokat megillető előleg, az elszámolást követően befolyt bevételek, valamint a Szakmai Programokat terhelő utólagos ellenőrzésből származó visszafizetési kötelezettség esetében a  GF által készített dokumentum alapján lehet intézkedni. 23. § Az előleg, az elszámolást követően befolyt bevételi állomány, valamint az utólagos ellenőrzésből adódó visszafizetési kötelezettség alakulásáról a GF analitikát vezet. 16. Vegyes rendelkezések 24. § (1) Az  Igazgatás költségvetése előirányzatait érintő, az  Áht. 33.  §-ának hatálya alá tartozó előirányzat-módosítások szabályszerű engedélyeztetéséről és a  végrehajtott előirányzat-módosítások – az  ISZFO egyetértésével a  GF útján történő – kincstári adatszolgáltatásáról a KF gondoskodik. (2) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatait érintő, az Ávr. 36. § (1) bekezdése és a 43. § (2) bekezdése szerinti – fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt egyes jogok gyakorlásáról szóló NFM utasításban a GF vezetője hatáskörébe utalt – saját hatáskörben végrehajtható átcsoportosításokat, valamint előirányzat-módosításokat a KF kezdeményezésére a GF készíti el, és eleget tesz a kincstári adatszolgáltatási kötelezettségnek. (3) Az előirányzat-módosításokról, valamint az előirányzat-átcsoportosításokról a GF és a KF adatot szolgáltat az ISZFO részére. Az Áhsz. 14. melléklet 1–2. pontjában előírt tartalommal a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF előirányzat-nyilvántartást vezet, melyet havonta egyeztet az  ISZFO-val. A  KF a  kormányzati és fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokról, -átcsoportosításokról hatáskörönkénti és egységes rovatrend szerinti bontásban vezeti az előirányzat-módosítások analitikus nyilvántartását, melyet havonta egyeztet a GF-fel. (4) Az Igazgatás maradvány elszámolását a GF állítja össze, amelyhez a Szakmai Programok költségvetésére vonatkozó javaslatot a KF készíti el, és küldi meg a GF részére. (5) Az  Igazgatás felülvizsgált és jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználásából adódó intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat a GF vezetője engedélyezi. (6) A miniszter a jelen utasításban átadott hatáskörök gyakorlását bármikor – indokolás nélkül – magához vonhatja, és közvetlenül gyakorolhatja. (7) Az Ávr. 5. melléklete szerinti tartozásállományra vonatkozó adatszolgáltatásnak – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata alapján – a GF tesz eleget. (8) Az Ávr. 122. § (1) bekezdése szerinti likviditási tervet – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata alapján – a GF készíti el, és eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek. 17. Záró rendelkezések 25. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 17/2015. (V. 15.) NFM utasítás. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter