90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelete a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól.

90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelete a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 64. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat rendeltetése: a) a társadalmi és gazdasági — életkörülményekben, gazdasági, kulturális, oktatási, képzési és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló — jelentős térbeli esélyegyenlőtlenségek mérséklése; b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése; c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése; d) a területfejlesztési; térség- és település-felzárkóztatási; kistérségi támogatási alap és a vállalkozási övezetek támogatása célelőirányzatok éven túli kötelezettségvállalásainak finanszírozása. (2) A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.), valamint a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel alkalmazni kell. 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, terület- és régiófejlesztési célelőirányzatra (a továbbiakban: Trfc.), továbbá a Tv. 64. § (1) bekezdése szerint a Munkaerőpiaci Alapból átcsoportosított forrásokra. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célelőirányzat legfeljebb 10%-a használható fel működési jellegű kiadásokra. (3) A regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: regionális tanács) az 1. számú mellékletben meghatározott összeg mértékéig pályázati rendszer keretében döntenek a támogatásról. A mellékletben meghatározott összegből a regionális tanács, illetve a regionális fejlesztési ügynökség (a továbbiakban: RFÜ) éves feladattervéhez kötődő pályázati rendszer működéséhez támogatás nyújtható. A pályázati rendszer működtetésére fordítható keretről az éves szabad keret függvényében, az elkülönített keret felhasználásakor az elismerhető költségekről, továbbá az elszámolás rendjéről megállapodásokat köt a regionális tanács és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MTRFH). (4) A célelőirányzatnak a regionális tanácsok által felhasználható, e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja. A támogatás általános feltételei 3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható. (2) A lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel a köztartozás megfizetéséig, valamint a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerződés nem köthető. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. 4. § (1) A támogatási formák: a) vissza nem térítendő támogatás, b) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás. (2) A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. Az adott támogatás támogatástartalmát a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rende let (a továbbiakban: Vátr.) 2. számú mellékletében, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően a regionális állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. (3) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott beruházásra csak egyszer adható támogatás. A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi, valamint regionális kereteiből azonban egy beruházásra együttesen is megítélhető támogatás. 5. § (1) A célelőirányzatból munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrző beruházásokhoz támogatás csak új telephely létesítése, meglévő telephely bővítése, illetve termékben vagy termelési folyamatban (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hozó beruházás esetén nyújtható. A célelőirányzatból szinten tartó beruházás nem finanszírozható. (2) A célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai pályázati rendszerében, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból támogatást kaptak, kivéve az Országos Cigány Önkormányzat által forrás kiegészítésre megítélt támogatást, illetve más központi előirányzattal közösen meghirdetett pályázatokból megítélt támogatást. (3) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható. A beruházás a pályázat benyújtását követően megkezdhető a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglaltak figyelembevételével. (4) A beruházás megkezdése időpontjának a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját, b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot, c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját, d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát kell tekinteni. 6. § (1) Pályázati díjként központi pályázati felhívás esetén a támogatási igény 5 ezrelékét — de minimum 5000 Ft-ot, maximum 500 000 Ft-ot —, a kedvezményezett miatt szükségessé váló szerződésmódosítás díjaként 10 000 Ft-ot kell befizetni a 10032000-00287120-54000007 számú számlára, a befizetés jogcímének és az ÁHT 209346 azonosító jel egyidejű feltüntetése mellett. A regionális tanácsok pályázati felhívása esetén a 10032000-01720275-00000000 számlaszámra kell befizetni az előzőekben meghatározott díjak összegét. Mentesülnek a pályázati díj befizetése alól a külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségekből pályázó önkormányzatok. (2) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, a pályázati díjat hivatalból a döntést követő 30 napon belül vissza kell utalni. 7. § (1) Pályázat a külön jogszabályokban meghatározott kedvezményezett térségekben és településeken megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a célelőirányzat decentralizált, illetve központi keretei terhére kiírt pályázati felhívások alapján. (2) Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás az alábbiakban megfogalmazott feltételek közül bármelyiknek megfelel: a) a regionális programban elfogadott munkahelyteremtő vagy -megőrző beruházás valamint a kedvezményezett kistérségeket is érintő térségi termelő vagy humán infrastruktúrát fejlesztő beruházás; b) a beruházás vállalkozási övezetben, illetve ipari parkban valósul meg. 8. § (1) A munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrző beruházások esetén: a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani; b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű többletfoglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell; c) a támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel és a minimálisan előírt működési időre számolt költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani. (2) Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás, vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 5 évig folyamatosan fenntartja és működteti. (3) Termelő és humán infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdésétől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell. (4) Az (1) és (3) bekezdésekben nem szabályozott fejlesztések, beruházások esetén a megvalósulás, illetve alkotás ideje ugyancsak 24 hónap. 9. § (1) A beruházásoknál a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, valamint ipari parkok, innovációs központok és inkubátor házak létrehozását szolgáló beruházásoknál 5 évre megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. (2) Telephely vissza nem térítendő támogatásból történő vásárlása vagy építése esetén 5 évre teljes elidegenítési tilalmat, keretbiztosítási jelzálogjogot kell nyújtani. (3) A biztosíték jogosultja mindkét esetben a MTRFH. 10. § (1) A fejlesztés megvalósításához a) az önkormányzatoknak, önkormányzati társulások nak és a nonprofit szervezeteknek 10%, b) természetes személyeknek, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 25%, c) az egyéb szervezeteknek 50% saját forrással kell rendelkezniük. (2) Kivételesen indokolt esetben — ha törvény másként nem rendelkezik — nem kell saját forrással rendelkeznie a külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségből pályázó önkormányzatnak, ha az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a 2002. és a 2003. évben is kapott támogatást. 11. § Az egy projekthez igénybe vett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően a Római Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a Vátr. 29. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, és ez a mérték kis- és középvállalkozások tekintetében 15%-kal növelhető. 12. § (1) A támogatás szempontjából elszámolható költségek körét a vállalkozások esetében a Vátr. 3. számú melléklete, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény ha tálybalépésének napját követően a regionális állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján kell értelmezni. Az elszámolható költségek köre a következő: a) munkahelyteremtő beruházás esetén aa) a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglévő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be, vagy ab) a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontjában meghatározott költségek; b) munkahelymegőrző beruházás esetében a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglévő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a) a beruházás előkészítésének támogatására önálló pályázat nem nyújtható be; b) szinten tartás nem támogatható; c) halászati tevékenységre beruházási támogatás nem nyújtható. (3) Az általános forgalmi adó a támogatás szempontjából elismerhető költségként — beruházások és kamattámogatások esetén — a következők szerint ismerhető el: a) ha a kedvezményezettnek — külön jogszabály szerint — a támogatással megvalósuló beruházással kapcsolatosan általános forgalmi adó levonási joga nincs, a beruházásra jutó általános forgalmi adó teljes összege; b) ha a kedvezményezett általános forgalmi adó levonási joggal rendelkezik, akkor az általános forgalmi adó arányosított, a támogatásra eső hányada; c) a 21. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő támogatás esetén az állami támogatás miatt arányosított általános forgalmi adó le nem vonható hányada vehető figyelembe. (4) Szerződés szerinti pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz a támogatás szempontjából elismerhető költség. (5) Önkormányzatok, egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztések esetén — mivel a támogatás nem tartozik az Áht. 15. §-a, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően a Római Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá — a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint ismerhetők el elszámolható költségként. (6) A támogatással létrehozott ipari parkokban megvalósuló beruházások esetében a támogatás szempontjából az ingatlan megvásárlása nem elismerhető költség. 13. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a 2. számú melléklet szerinti támogatási intenzitás felső határát. (2) A támogatás igénybevétele forrás és teljesítményarányosan — számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, természetes személytől történő ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerződés alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan — történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott igénybevételtől eltérően kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósságszolgálat alapján, a kötelezettségvállalás végéig a hitelszerződésben rögzített kamatfizetési határidő szerint nyújtható. (4) Az Ámr. 91. §-ának (4) bekezdése alapján folyósított előleg esetén annak összegére a felhasználásról történő, a döntéshozó által meghatározott elszámolás időpontjáig a 9. § szerinti biztosítékot kell nyújtani, amennyiben azt a rendelet a támogatási célhoz nem írja elő. (5) Amennyiben a támogatott a szerződésben rögzített kezdési időpontot követő 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, nem kezdeményezi a támogatás — vagy a támogatás egy részének — igénybevételét és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási döntés érvényét veszti. 14. § (1) A központi és a regionális pályázati rendszerekben megítélt támogatások esetében a támogatási intenzitás mértékét és az adható legkisebb támogatást a 2. számú melléklet tartalmazza. A támogatási tartalom, illetőleg támogatási intenzitás meghatározásánál figyelembe kell venni a (3)—(4) és a (7)—(8) bekezdésekben meghatározott többlettámogatások mértékét. (2) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is részesülő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 4%-kal megnövelt mértéket. A kamattámogatások teljes összegé vel számított támogatási intenzitás azonban nem haladhatja meg a 2. számú mellékletben meghatározott felső határt. (3) A vállalkozási övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg a 2. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határát. (4) A cigányság életkörülményeit javító munkahelyteremtő és termelő infrastrukturális fejlesztések 15% ponttal magasabb támogatást kaphatnak a 2. számú mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felső határánál, ha azt a településen működő cigány kisebbségi önkormányzat és/vagy szervezet nyilatkozatával támogatja. (5) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható vissza nem térítendő támogatás összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkahelyenként nem haladhatja meg a) a területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett térségekben az 1 000 000, b) a területfejlesztési szempontból hátrányosabb helyzetű térségekben az 1 500 000, c) a területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű térségekben a 2 000 000 forintot. (6) A munkahelymegőrző beruházásokhoz adható vissza nem térítendő támogatás összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkahelyenként nem haladhatja meg az 1 000 000 forintot. (7) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke legalább 50 főt elérő új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél, az (5) bekezdésben megállapított egy munkahelyre jutó támogatás mértékét 500 000 forinttal meghaladhatja, azonban egy beruházás esetén a 200 000 000 forintot nem haladhatja meg. (8) A külön jogszabályban meghatározott hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségben és településeken a külön jogszabályban megállapított emelt mértékű támogatás adható. (9) A célelőirányzat központi és decentralizált regionális kereteiből egyaránt támogatott munkahelyteremtő beruházások, fejlesztések esetében az együttes támogatás mértéke legfeljebb 15% ponttal haladhatja meg a mellékletben meghatározott mértéket. (10) A (3)—(4), (7)—(8) és (9) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás csak egyszer és egy címen adható. (11) A Vátr. szerinti érzékeny ágazathoz tartozó vállalkozások és nagy beruházások a Vátr.-ral összhangban támogathatók. (12) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkenté sét kezdeményezni. Az átdolgozott pályázatot a döntéshozók kötelesek megvizsgálni, és támogatásáról dönteni, különös tekintettel megvalósíthatóságára és életképességére. A döntéshozók az átdolgozott pályázatok esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthetnek, ebben az esetben az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás nem ítélhető meg. 15. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható más társaság tulajdonába és a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtés, munkahelymegtartás stb.) más által történő átvállalásával adható bérbe. (2) A döntést hozó előzetes hozzájárulásával történő elidegenítés vagy más társaság tulajdonába adás esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell visszafizetni a 6. § (1) bekezdésben meghatározott számlaszámra. (3) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha az elidegenítésre, más társaság tulajdonába adásra vagy a bérbeadásra a döntést hozó előzetes jóváhagyása nélkül kerül sor. 16. § (1) Az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg. (2) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha a) a beruházást nem helyezik üzembe, vagy b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg, vagy c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül, vagy d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerző désben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik. (3) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támo gatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani. (4) A visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Kincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlájára, az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell befizetni. A döntést hozó által engedélyezett elidegenítésből a (2) bekezdés alapján járó összeget az elidegenítést követő 5 munkanapon belül kell befizetni. (5) Abban az esetben, ha a támogatás és késedelmi kamata, valamint az elidegenítésből járó összeg befizetésére a (4) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra késedelmi kamatot kell fizetni. A pályázati rendszer általános szabályai 17. § (1) A támogatási pályázatoknak a pályázati felhívásban, valamint az Ámr. 83. § (1)—(2) és (4) bekezdésében, valamint a 84. §-ban megjelölt adatokat, illetve a pályázatok elbírálási szempontjait is tartalmazniuk kell. (2) A pályázatokat a pályázati rendszer működtetésében megbízás alapján közreműködő Regionális Támogatás Közvetítő Kht.-hez (a továbbiakban: Kht.), illetve az RFÜ-khöz kell benyújtani. A pályázatbefogadás időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontját kell tekinteni, ami hiánypótlás esetén annak beérkezési időpontja. A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat benyújtását követő 15 napon belül a pályázatot befogadó hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül van lehetőség. 18. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatról a befogadást követő 60 napon belül dönt a regionális tanács, illetve a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), (a továbbiakban együtt: támogatási döntést hozó). (2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítéssel kapcsolatban az Ámr. 85. §-ában, valamint a 86. §-ának (2)—(3) bekezdéseiben foglaltakat is alkalmazni kell. (3) A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a határidőn belül a kedvezményezett mulasztásából nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. (4) Amennyiben a fejlesztés a Kbt. hatálya alá tartozik, a szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után kerül folyósításra. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a tervezetthez képest csökken, az Ámr. 87. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A támogatási döntéseket a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra kell hozni. Ha a támogatási döntéseket a regionális tanács hozta, akkor a döntést az érintett megyei önkormányzatok hivatalos lapjaiban is nyilvánosságra kell hozni. 19. § (1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a támogatási döntést hozó akkor köt támogatási szerződést a kedvezményezettel, ha az a) az Ámr. 87. §-ban foglalt feltételeket teljesítette, és b) a szükséges összes forrás rendelkezésre állását iga zolta, beleértve az egyéb állami támogatásokról szóló döntést is. (2) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha a) az Ámr. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik; b) a Kbt. rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül a támogatott nem nyújtja be. (3) Az a pályázó, akiről bebizonyosodik, hogy a pályázatban valótlan adatokat tüntetett fel, három évre kizárható a pályázati rendszerből. A támogatások folyósítása, ellenőrzése 20. § (1) A támogatásokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az Ámr. 90—92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy a) a támogatási szerződés és azok módosításának előkészítését és a kifizetések összehangolását az MTRFH megbízása alapján a Kincstár végzi. A támogatási szerződés előkészítéséhez az RFÜ, központi támogatás esetén a Kht. a támogatási döntésekkel együtt — a döntést követő 3 napon belül — a támogatott pályázatokat és azok hiánypótlását megküldi a Kincstárnak; b) a támogatott számláját a Kincstárhoz nyújtja be, a támogatás a 13. §, valamint a 18. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint folyósítható. (2) A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzésére a Kincstár, az érintett regionális tanács, az RFÜ továbbá az MTRFH jogosult és köteles. (3) A támogatásból megvalósuló beruházások, fejlesztések hatásait értékelő jelentéseket, a folyamatban lévők nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket a regionális tanácsok az MTRFH által meghatározott formában és tartalommal évente elkészítik, és a tárgyévet követő február 15-éig megküldik az MTRFH részére. A regionális pályázati rendszer 21. § (1) A regionális tanács a pályázati rendszerben — a rendelkezésre álló keret szabadon felhasználható forrásai terhére — támogatást nyújthat: a) munkahelyteremtő vagy megőrző beruházásokhoz, b) vállalkozóvá válást segítő beruházásokhoz (ipari park létesítés és szolgáltatás fejlesztés, inkubátorház), c) innováció térbeli terjedését szolgáló fejlesztésekhez (kutatóhelyek, technológia korszerűsítés, műszaki fejlesztés stb.), d) humán infrastruktúra fejlesztéshez, e) gazdaság fejlesztésével összefüggő (nem kommuná lis) kistérségi jelentőségű termelő infrastruktúra fejlesztésekhez, f) ingatlan kulturális örökség védelmével összefüggő fejlesztésekhez, g) a közmunkaprogramokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez, eszközbeszerzésekhez. (2) A regionális tanács a külön jogszabályban meghatározott döntési körébe utalt támogatási előirányzatokkal közös pályázati felhívást is közzé tehet. (3) A külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekből benyújtott pályázat forrás hiányában nem utasítható el, amíg ezen kistérségekben megítélt egy főre jutó támogatás 30%-kal nem haladja meg az egyéb kistérségek egy főre jutó támogatását. (4) A pályázati felhívást a közzététel előtt az érintett szakminisztériumokkal egyeztetni kell. 22. § (1) A regionális tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívásokat és a pályázatokat elbíráló értékelő rendszerét — első alkalommal e rendelet hatályba léptetését követő 30 napon belül — a regionális tanács elnökének a kezdeményezésére a megyei önkormányzatok hivatalos lapjaiban és legalább egy helyi napilapban köteles közzé tenni. A pályázatokat folyó év augusztus 31-éig lehet benyújtani. (2) A pályázatokat a RFÜ-khöz kell benyújtani. (3) A benyújtott pályázatok esetében a szükséges hiánypótlások bekérése, döntés-előkészítő anyagok, illetve Szakértői Bizottság(ok) működési feltételeinek biztosítása a RFÜ feladata. (4) A támogatási szerződéseket és azok kötelező mellékleteit a regionális tanács elnöke írja alá. A központi előirányzat 23. § (1) A központi keretből támogatás nyújtható a működtetési, kommunikációs, a tervezési, továbbá fejlesztési és kutatásfejlesztési feladatok ellátására. (2) A miniszter a központi keretből nem pályázati rendszerben a Vátr., illetve a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően a Vátr.-t felváltó jogszabály szabályaival összhangban támogatást adhat: a) kormányhatározatban rögzített és más kiemelt területfejlesztési és válságkezelő programok megvalósításához; b) társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldásához; c) a vállalkozási övezeteket működtető szervezetek és a kistérségi fejlesztési tanácsok működési költségeihez való hozzájáruláshoz; d) a kistérségek szociális felzárkóztatási programjának folytatásához; e) más támogatási előirányzattal közös pályázati felhívás működtetéséhez; f) az előirányzat pályázati rendszere működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához. (3) Pályázati rendszer keretében támogatás nyújtható: a) 100 fő feletti munkahelyteremtő, illetve nagyberuházások támogatásáról szóló kormányhatározatban szereplő feladatok végrehajtásához, b) vállalkozási övezetekben vállalkozások, vállalkozók beruházásainak támogatásához, c) vállalkozási övezeteken belül működő vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások fejlesztését célzó beruházásokhoz. (4) A miniszter a hátrányos helyzetű térségek humán infrastruktúrájának fejlesztése céljából megvalósuló iskolafelújítási program keretében felvett hitelek törlesztésére a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben felsorolt kistérségekben megvalósuló program esetében kamattámogatást nyújthat. A kamattámogatás igénybe vételének feltételeire vonatkozó közleményt a miniszter a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében teszi közzé. 24. § (1) A miniszter a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást — első alkalommal e rendelet hatályba léptetését követő 30 napon belül — a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A pályázatokat folyó év augusztus 31-ig lehet benyújtani. (2) A pályázatokat az MTRFH megbízása alapján a Kht.-hoz kell benyújtani. A Kht. a) a beérkezett pályázatokat regisztrálja; b) a formailag és tartalmilag teljes pályázatokról egyedi döntés-előkészítési lapot készít, a hiányos pályázatoknál a hiánypótlás érdekében a 17. § (2) bekezdése szerint intézkedik. (3) A támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt 7 tagú Szakértői Bizottság végzi, amelynek elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki. (4) A Szakértői Bizottság állásfoglalása előtt az érintett regionális, illetve megyei tanács véleményét ki kell kérni. Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a Vátr., illetve a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően a szénbányászat részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK számú tanácsi rendelet, az ESZAK szerződés lejártából eredő versenyjogi esetek kezelésének bizonyos szempontjairól szóló bizottsági közlemény, illetve a nagyberuházásokhoz nyújtott regionális támogatásokról szóló multiszektorális keretszabály szerinti érzékeny ágazatokban tevékenykedik, vagy a fejlesztés nagy beruházásnak minősül, a Vátr., illetve a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően a fenti jogszabályok szerint kell eljárni. (5) A Szakértői Bizottság javaslata alapján a támogatásokról a miniszter dönt. (6) A döntést követően a támogatási szerződések előkészítését a Kincstár végzi, a támogatási szerződést a miniszter vagy megbízottja írja alá. Értelmező és záró rendelkezések 25. § E rendelet alkalmazásában a) kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig; b) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott kistérségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében — a beruházás előkészítő dokumentációja szerint — létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez; c) munkahelymegőrző beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával; d) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelymegőrző és munkahelyteremtő beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos statisztikai állományi létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyesre jogosult munkavállalókat; e) innovációs központ: az olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a műszaki fejlődésre általános ,,húzó’’ hatást fejthet ki; f) támogatási döntést hozó: a decentralizált pénzeszközök esetében a regionális fejlesztési tanácsok, a központi feladatokat szolgáló keret esetében a területfejlesztésért felelős miniszter; g) kistérség: a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint lehatárolt települések összessége; h) ipari terület: településrendezési tervben ipari célra kijelölt, 25 hektárnál nem nagyobb terület; i) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladékkezelő létesítmények, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés; j) humán infrastrukturális fejlesztés: az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális ellátás működéséhez szükséges tárgyi feltételnek (építmények, egyéb létesítmények és berendezések, valamint felszerelések) létrehozása, felújítása. 26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépése előtt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala, illetve jogelődje által megkötött, a területfejlesztési célelőirányzatból finanszírozott szerződések tekintetében az MTRFH az e polgári jogi szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek polgári jogi jogutódja. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök