📄 Jogszabály szövege
17/2015. (V. 15.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletre
figyelemmel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról
– a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – a következő utasítást adom ki:
1. Az utasítás hatálya 1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetésének tervezésére, teljesítésére,
valamint gazdálkodására.
2. Az Igazgatás költségvetésének szerkezete 2. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
fejezet 1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás cím (a továbbiakban: Igazgatás) mint központi költségvetési
szerv költségvetése tartalmazza az intézmény működéséhez kötődő kiadásokat és bevételeket mint a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési költségvetését (a továbbiakban: Szervezeti és Működési költségvetés),
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) közfeladatai ellátásával kapcsolatos kiadásokat és
bevételeket (a továbbiakban: Szakmai Programok költségvetése).
(2) A Szervezeti és Működési költségvetés és a Szakmai Programok költségvetése között év közben átcsoportosításra
– a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által átruházott hatáskörben – a gazdasági ügyekért
felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) jogosult.
3. Az előirányzatok tervezésének feladatai 3. § (1) A költségvetési tervezési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban – az érintett szervezeti
egységek bevonásával – az Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát a Gazdálkodási Főosztály
(a továbbiakban: GF) állítja össze.
(2) A Kvtv. alapján – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF)
javaslata alapján – a GF készíti el az Igazgatás kincstári költségvetését.
(3) A Kvtv. elfogadását követően – a közigazgatási államtitkár egyetértése mellett – a gazdasági helyettes államtitkár
javaslatot terjeszt elő a miniszter részére az Igazgatás költségvetésének a 2. § (1) bekezdése – azon belül egyes
jogcímek, felhasználási célok, feladatok – szerinti felosztására.
(4) A (3) bekezdés szerinti javaslatra vonatkozó döntésében a miniszter meghatározza – a GF javaslatára a Szervezeti és
Működési költségvetés, a KF javaslatára a Szakmai Programok költségvetése – részletes, felhasználási célok szerinti
felosztását és a felosztott források felett rendelkező szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárokat és
felügyeletet gyakorló államtitkárokat (a továbbiakban: felügyeletet gyakorló felsővezetők).
(5) A (3) bekezdés szerinti felosztásra alapozott és a 2. § (1) bekezdésében foglalt szerkezeti tagolás figyelembevételével
az Igazgatás elemi költségvetését – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata alapján –
a GF készíti el, melyet – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Ávr.) 173. § (1) bekezdése alapján – a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási
államtitkár hagy jóvá.
4. A Szervezeti és Működési költségvetés előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai
4. § A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a kiemelt előirányzatokon belül felhasználási célokra felosztott és
jóváhagyott előirányzati keretek felett a közigazgatási államtitkár rendelkezik, az Ávr. 53. § (1) bekezdésében
szabályozott felhasználások esetében a keret felett – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:
Áht.) 36. § (2) bekezdése tekintetében összeghatár nélkül, minden egyéb esetben a 9. § (4) bekezdése figyelembevétele
mellett – a gazdasági helyettes államtitkár rendelkezik.
5. § (1) A kötelezettségvállalás eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan előirányzat felhasználása,
kezelése esetében, ahol külön miniszteri utasítás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási
szabályokat tartalmaz:
a) a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló (a továbbiakban:
szerződéskötési utasítás),
b) az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló,
c) a reprezentációs, valamint a protokoll kiadásokról szóló,
d) a fordítási feladatok ellátásáról, valamint a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló,
e) a kincstári VIP kártya kiadásáról és használati rendjéről szóló,
f ) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésének és gazdálkodásának szabályairól szóló,
g) az NFM szerződésein kívüli, egyéb fizetési kötelezettségei keletkezésének eljárási szabályairól és
nyilvántartásáról szóló
utasítás. (2) A minisztérium létszámának és a rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások
kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a Személyügyi Főosztály (a továbbiakban: SZF) közszolgálati
nyilvántartási rendszere biztosítja.
(3) Az egyes szervezeti egységeknél a minisztérium éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot
végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi,
és az SZF előterjesztése alapján – a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár egyetértésével – a GF pénzügyi
ellenjegyzését követően a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok
szerződését és a megbízási szerződéseket a közigazgatási államtitkár írja alá.
(4) A belföldi kiküldetést – az utazás módját is figyelembe véve – a szervezeti egység vezetője mint kiküldő a gazdasági
helyettes államtitkárnál kezdeményezi a „Kiküldetési utasítás, Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás”
elnevezésű szigorú számadású nyomtatvány aláírásával.
(5) A gazdasági helyettes államtitkár engedélyezheti a saját személygépkocsi igénybevételét hivatalos külföldi és belföldi
út esetén, abban az esetben, ha a személygépkocsi érvényes CASCO biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg
az 1. mellékletben foglalt formanyomtatványt kell kitölteni és aláírni, valamint a gépkocsira és az útra vonatkozó
adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni.
(6) Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az esetben vehető igénybe, ha a Közbeszerzési és Ellátási
Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) hivatali gépkocsit nem tud biztosítani. Hivatali gépkocsi
a Főigazgatóság Ellátási Portálon elérhető „Gépjármű üzemeltetés à Kulcsos gépkocsi használat” oldalról letölthető
megfelelő formanyomtatvány kitöltésével igényelhető, melyet a Főigazgatósághoz e-mailben vagy faxon kell
eljuttatni.
(7) Saját személygépkocsi igénybevételével megvalósult belföldi kiküldetés esetén – az 1. mellékletben foglalt
formanyomtatványnak a kiküldött általi kitöltését és aláírását követően – a GF végzi el az üzemanyagköltség
kiszámítását. A költségtérítés folyósítása – a kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt – a kiküldött egyéni
számlájára átutalással történik.
5. A Szakmai Programok költségvetése előirányzatai felhasználásának sajátos szabályai
6. § (1) A Szakmai Programok költségvetése tartalmazza a Szakmai Programok szakmai előirányzatait, a Szakmai Programok
miniszteri keret előirányzatát (a továbbiakban: Miniszteri tartalék keret), a Szakmai Programok évközi tartalékát és
az esetlegesen felosztásra nem kerülő keretet (a továbbiakban: Fel nem osztott keret). A Miniszteri tartalék keret
felhasználásáról a miniszter, a Szakmai Programok évközi tartalékának felhasználásáról a 7. § (3)–(4) és (7) bekezdése
szerinti eljárási rendben a miniszter által átruházott hatáskörben a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) A 3. § (3) bekezdése szerinti döntéshez a gazdasági helyettes államtitkár bemutatja a Szakmai Programok előirányzatai
terhére megvalósítani tervezett feladatoknak a felügyeletet gyakorló felsővezetők által kijelölt, a forrás felhasználásában
közreműködő szakmai főosztályok (a továbbiakban: szakmai főosztály) által elkészített és a felügyeletet gyakorló
felsővezetők által jóváhagyott feladattervét.
(3) A feladatterv tartalmazza a feladatok részletes ismertetését, a feladatok megvalósításának forrásigényét.
(4) A felügyeletet gyakorló felsővezető a részére megállapított Szakmai Programok előirányzatai között tárgyév október
20-ig átcsoportosítást hajthat végre feladatváltozás esetén, vagy ha az adott Szakmai Program előirányzatain
megtakarítás keletkezik. Az átcsoportosítás iránti javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes,
pénzügyi szempontú véleményezésre kell megküldeni. A felügyeletet gyakorló felsővezető a gazdasági helyettes
államtitkár egyetértése esetén dönt az átcsoportosításról, és a döntésről szóló dokumentáció megküldésével
tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt.
(5) A Szakmai Programok előirányzatai között tárgyév október 20-ig történő átcsoportosításra feladatváltozás esetén
kerülhet sor, vagy ha az adott Szakmai Program előirányzatán megtakarítás keletkezik. Az átcsoportosítás az érintett
felügyeletet gyakorló felsővezetők egyetértése alapján történik. Az átcsoportosítást az átadó előirányzat szakmai
főosztálya kezdeményezi. Az átcsoportosításra vonatkozó javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár részére előzetes,
pénzügyi szempontú véleményezésre meg kell küldeni. A felügyeletet gyakorló felsővezetők a gazdasági helyettes
államtitkár egyetértése esetén jóváhagyják az átcsoportosításra vonatkozó javaslatot, és erről az átadó a jóváhagyott
dokumentum másolatának megküldésével tájékoztatja a gazdasági helyettes államtitkárt.
(6) Ha a (4)–(5) bekezdés alapján kezdeményezett átcsoportosítással a gazdasági helyettes államtitkár nem ért egyet,
akkor az átcsoportosításról a gazdasági helyettes államtitkár előterjesztésében – a miniszter által átruházott
hatáskörben – a közigazgatási államtitkár dönt.
(7) Tárgyév november 15-én a Szakmai Programok kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatait, illetve a november
15-ét követően meghiúsult kötelezettségvállalások előirányzatait (a továbbiakban: szabad előirányzat) – a Miniszteri
tartalék keret, valamint a 9. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti előirányzat kivételével – a KF átvezeti a Szakmai
Programok évközi tartaléka előirányzat javára. A szabad előirányzat meghatározása során a 10. § szerinti pénzügyi
ellenjegyzéssel rendelkező kötelezettségvállalások állományát nem kell figyelembe venni.
(8) A (4)–(5) és a (7) bekezdés szerinti átcsoportosításokról a KF adatot szolgáltat az Intézményfelügyeleti és Számviteli
Főosztály (a továbbiakban: ISZFO) részére.
(9) Ha a (4)–(5) és a (7) bekezdés szerinti átcsoportosítás kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást igényel, akkor
az átcsoportosítást megelőzően a fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt egyes jogok
gyakorlásáról szóló miniszteri utasításban előírt eljárásrendben kell végrehajtani a kiemelt előirányzatok közötti
átcsoportosítást.
7. § (1) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatainak cél szerinti és szabályszerű felhasználásáért, azok kezelésének
jelen utasításban meghatározott feladatai ellátásáért a szakmai főosztály és a felügyeletet gyakorló felsővezető felel.
(2) A Szakmai Programok évközi tartaléka előirányzat felhasználására irányuló forrásigényt (a továbbiakban: forrásigény)
az igénylő főosztály a KF részére küldi meg. A forrásigényt részletesen indokolni és ahhoz a vonatkozó dokumentációt,
valamint a 2. melléklet szerinti igénylőlapot csatolni kell.
(3) A megküldött forrásigények alapján a Szakmai Programok évközi tartaléka előirányzat felhasználására irányuló
javaslatot – a gazdasági helyettes államtitkár az Ávr. 41. § (4) bekezdése szerinti esetben, az Áht. 37. §-a szerinti
pénzügyi ellenjegyzést követően – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti döntésre.
(4) A (3) bekezdés szerinti javaslatról a közigazgatási államtitkár dönt. A döntését követően a KF értesíti az igénylőt, és
gondoskodik a döntés végrehajtásáról.
(5) A Miniszteri tartalék keret előirányzatának terhére a miniszter engedélyezhet átcsoportosítást. Az átcsoportosítás
iránti igényhez részletes indokolást és a 2. melléklet szerinti igénylőlapot kell csatolni. Az átcsoportosítás miniszteri
döntésre történő előterjesztése és a döntés végrehajtása a (3)–(5) bekezdés szerinti eljárási rendben történik.
(6) A Miniszteri tartalék keret előirányzatának terhére a miniszter, illetve egyedi miniszteri kijelölés alapján a kabinetfőnök,
a Szakmai Programok évközi tartaléka előirányzatának terhére a közigazgatási államtitkár közvetlenül is vállalhat
kötelezettséget. A kabinetfőnök kötelezettségvállalóként történő kijelölése a 4. melléklet alkalmazásával történik.
(7) Az Áht. 33. § (3) bekezdés a) pontja alapján hozott miniszteri döntés végrehajtására irányuló átcsoportosításra
a gazdasági helyettes államtitkár jogosult.
(8) Az (5)–(6) bekezdés szerinti döntésről és előirányzat-átcsoportosításokról a KF adatot szolgáltat az ISZFO részére.
8. § (1) Az éves költségvetési törvényben az Igazgatás részére megállapított támogatás Magyar Államkincstár (a továbbiakban:
Kincstár) által rendelkezésre bocsátott összegéből a 3. § (3) bekezdése szerinti miniszteri döntés arányában a Szakmai
Programok költségvetésére jutó támogatás összegét a jóváírást követő 5 munkanapon belül a GF átutalja az NFM
Szakmai programok előirányzat-felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: Szakmai Programok keretszámla).
(2) A Szakmai Programok költségvetési előirányzatán belül az Elektronikus Értékesítési Rendszert (a továbbiakban: EÉR)
illetően a feladatra fel nem használt forrással és a keletkező többletbevétellel a Fel nem osztott keretet kell megnövelni.
(3) Az irányító hatósági és közreműködő szervezeti feladatok ellátására megelőlegezett kiadások forrásának a visszatérülő
bevételek terhére és a Fel nem osztott keret javára történő visszapótlásról a gazdasági helyettes államtitkár jogosult
dönteni.
6. Kötelezettségvállalás 9. § (1) A minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, kizárólag a 10. § szerinti
pénzügyi ellenjegyzést követően és írásban lehet.
(2) Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges az Ávr. 53. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Ezeket
a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba
venni a (9) bekezdés szerint.
(3) Az Igazgatás tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult:
a) A Szervezeti és Működési költségvetés vonatkozásában:
aa) a nettó 20 millió forintot el nem érő érték esetén – a 4. § figyelembevétele mellett – a gazdasági
helyettes államtitkár,
ab) értékhatár nélkül – legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok összegéig – a gazdasági helyettes
államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár,
ac) a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az általa
irányított szervezeti egységek működésének finanszírozása érdekében megvalósuló
kötelezettségvállalások esetén – a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért
felelős államtitkár tájékoztatása mellett – a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért
felelős helyettes államtitkár,
ad) a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az általa irányított szervezeti
egységek működésének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén
– a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár tájékoztatása mellett – a közlekedési operatív
programokért felelős helyettes államtitkár,
ae) a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló elektronikus
értékesítési rendszerhez kapcsolódó, 10 millió forintot el nem érő kötelezettségvállalás esetén
a Cégeljárási Jogi Főosztály vezetője. 10 millió forint vagy azt meghaladó kötelezettségvállaláshoz
a gazdasági helyettes államtitkár egyetértése szükséges.
b) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatai vonatkozásában a c) és d) pontok kivételével és a 7. §
(7) bekezdése figyelembevételével:
ba) nettó 25 millió forint értékhatárig a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár, kabinetfőnök,
bb) nettó 100 millió forint értékhatárig a felügyeletet gyakorló felsővezető azzal, hogy a nettó 50 millió
forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a közigazgatási államtitkár egyetértése szükséges,
bc) értékhatár nélkül – legfeljebb a rendelkezésre álló előirányzatok erejéig – a miniszter a közigazgatási
államtitkár véleményének a kikérésével,
bd) a Szakmai feladatok ellátásának támogatása előirányzat terhére a bb) alpont szerinti értékhatárokig
és eljárási rendben a felügyeletet gyakorló felsővezető, értékhatár nélkül a miniszter a felügyeletet
gyakorló felsővezető és a közigazgatási államtitkár véleményének kikérésével.
c) Az irányító hatóság (a továbbiakban: IH) és a közreműködő szervezet (a továbbiakban: KSZ) szakmai feladatok
előirányzatai vonatkozásában:
ca) a Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP) IH és KSZ szakmai feladatok
ellátásához kapcsolódó tevékenységének finanszírozása érdekében megvalósuló
kötelezettségvállalások esetén – a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár tájékoztatása mellett –
a környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár,
cb) a Közlekedés Operatív Program (a továbbiakban: KÖZOP) IH és KSZ szakmai feladatok ellátásához
kapcsolódó tevékenységének finanszírozása érdekében megvalósuló kötelezettségvállalások esetén
– a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár tájékoztatása mellett – a közlekedési operatív programokért
felelős helyettes államtitkár.
d) Az Elektronikus Értékesítési Rendszer működéséből származó bevételekből finanszírozott
kötelezettségvállalások vonatkozásában értékhatár nélkül a Cégeljárási Jogi Főosztály vezetője a közigazgatási
államtitkár egyetértésével.
(4) A (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában, a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjaiban rögzített értékhatárhoz
kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A kötelezettségvállalás összességében nem haladhatja
meg az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatot.
(5) A kötelezettségvállaló felel a közbeszerzésekről szóló törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban, a minisztérium
beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a szerződéskötési utasításban foglaltak betartásáért,
a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért.
(6) A kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat
a szerződéskötési utasítás tartalmazza.
(7) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig – a saját bevételek teljesülési
ütemére is figyelemmel – vállalható.
(8) Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az Áht. 36. § (4) bekezdése,
valamint az Ávr. 46. § (2) bekezdése és 48–49. §-a szerint vállalható kötelezettség. Éven túli kötelezettségvállalást
a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére – az Ávr. 48. § (2) bekezdésében foglalt kivételek
figyelembevétele mellett – a szakmai felügyeletet gyakorló vezető, valamint a gazdasági helyettes államtitkár és
a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet.
(9) A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát – szerződések
esetében a szerződésnek a minisztériumot illető eredeti példányát a szerződéskötési utasításban foglaltaknak
megfelelően – nyilvántartásba vételre a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok
költségvetése tekintetében a KF részére az aláírástól számított öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetés
engedélyezéséig meg kell küldeni.
(10) A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF
vezetője integrált gazdálkodási rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának
naprakész vezetéséről. Az analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell az államháztartás
számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 14. melléklet 4–6. pontjában előírt adatokon
túl az egyes részfeladatokra vonatkozóan a jóváhagyott előirányzatok összegét évenkénti bontásban, a szabad
keretet, a szakmai főosztály megnevezését, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettség teljesítésének időpontját.
7. Pénzügyi ellenjegyzés 10. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az Áht. 37. §-a, valamint az Ávr. 55. § (1) bekezdése alapján
a gazdasági helyettes államtitkár vagy az általa a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF vezetőjének
javaslatára, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetőjének javaslatára – az Ávr. 55. § (3) bekezdésére,
valamint 60. §-ára figyelemmel – írásban kijelölt személy jogosult.
(2) Írásbeli pénzügyi ellenjegyzés nélkül – az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – az Igazgatás költségvetését
terhelő gazdasági kihatású kötelezettség – ideértve az SZF által kötött szerződéseket is – nem vállalható, követelés
nem teljesíthető.
(3) Az éves költségvetési előirányzatok 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti felosztásának jóváhagyását megelőzően,
a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a gazdasági helyettes államtitkár egyedi engedélyével kerülhet sor.
8. Szakmai teljesítés igazolása 11. § (1) Kifizetést, valamint az Ávr. 57. § (2) bekezdése alapján bevételt elrendelni csak a szakmai teljesítés igazolása alapján,
az érvényesítést követően lehet. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt – a szerződéskötési utasításban
foglaltak szerint – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni.
(2) A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének működtetésével kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint
teljesítésigazolásra jogosult személyeket egyedi miniszteri kijelölés tartalmazza.
(3) A környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó
szervezeti egységek, valamint a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá
tartozó szervezeti egységek, valamint a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére
szolgáló elektronikus értékesítési rendszer működésével kapcsolatos kifizetések engedélyezésére, valamint a teljesítés
igazolására történő kijelölést a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében – az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – szakmai
teljesítésigazolásra a közigazgatási államtitkár kötelezettségvállalása esetén a gazdasági helyettes államtitkár,
a gazdasági helyettes államtitkár kötelezettségvállalása esetén pedig a GF vezetője jogosult.
(5) A teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét – tekintettel az Ávr. 57–58. §-ában foglalt előírásokra –,
továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a szerződéskötési utasítás tartalmazza.
9. Érvényesítés 12. § (1) Az érvényesítésre jogosult személyek kijelölése a 10. § (1) bekezdése szerint történik.
(2) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek le kell folytatnia az Ávr. 58. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést.
(3) Az érvényesítés banki átutalás esetében az integrált gazdálkodási rendszer által előállított ún. „Kiadási
utalványrendelet”-en, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton
történik.
(4) Az Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a Szervezeti és Működési költségvetés
tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF vezetője által – a gazdasági helyettes
államtitkár egyetértésével – írásban meghatalmazott, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel vagy
képesítéssel rendelkező személyek jogosultak.
10. Utalványozás 13. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra
csak a teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.
(2) Nem kell külön utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében foglalt kiadásokat és bevételeket.
(3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap
a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e.
(4) Utalványozásra a gazdasági helyettes államtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak.
11. Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok 14. § (1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az Ávr. 60. § (1) és (2) bekezdésében
foglalt, összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
(2) A kötelezettségvállalásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, a szakmai teljesítés igazolására, az érvényesítésre és
az utalványozásra jogosult, kijelölt személyekről a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai
Programok költségvetése tekintetében a KF által rendelkezésre bocsátott aláírásminta nyomtatványt kell kitölteni, és
annak 1 kitöltött példányát meg kell őrizni, 1 példányát pedig a nyomtatványt rendelkezésre bocsátó főosztály részére
kell megküldeni.
12. Számviteli feladatok 15. § (1) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló
külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, illetve
az Áhsz.-ben előírtak, továbbá a minisztérium mindenkor hatályos számviteli politikája, számlarendje, számlatükre
szerint – ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető.
(2) Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint az ISZFO-n rendezetten – bank, pénztár, vegyes
bizonylatok szerinti csoportosításban – az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt
megőrzési ideig tárolandók.
(3) Az Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról szóló éves beszámolót, valamint a negyedéves
mérlegjelentéseket – szervezeti részegységenként, ÁHT-azonosítószámonként külön-külön és összesítve is – az ISZFO
készíti el.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti egység által elkészített éves költségvetési beszámolóját az ISZFO
vezetője írja alá. Az ISZFO vezetője aláírásával igazolja az irányítószervi ellenőrzést. Az éves költségvetési beszámolót
az NFM gazdasági vezetője, a gazdasági helyettes államtitkár mint a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy
aláírását követően, az Ávr. 173. § (1) bekezdése szerint a miniszter által átruházott hatáskörben az NFM vezetőjeként
a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
13. A számviteli feladatokkal kapcsolatos hatáskörök 16. § (1) A számviteli politikát, ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és
a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet és a bizonylati szabályzatot a KF vezetője, a GF vezetője, valamint
az ISZFO vezetője együttes előterjesztése alapján a gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá.
(2) A számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a kis összegű (értékhatár
a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés összege) követelések hitelezési
veszteségként történő leírását [az Áhsz. 1. § (1) bekezdés és 43. § (2) bekezdés] az ISZFO vezetőjének egyetértésével
– a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében
a KF vezetőjének javaslatára – a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi.
(3) A terven felüli értékcsökkenéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását – az ISZFO vezetőjének egyetértésével –
a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében
a KF vezetőjének javaslatára a gazdasági helyettes államtitkár engedélyezi.
(4) A fizetési számlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.
(5) Az Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges kiadások, költségek és a térítés megállapításának rendjét
a számviteli politika tartalmazza. 14. Bevételek 17. § (1) A Cégeljárási Jogi Főosztály a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló
EÉR-hez kapcsolódó számla általános kezelője.
(2) A Cégeljárási Jogi Főosztály vezetője és az általa írásban kijelölt személy a pénzkezelési szabályzatban meghatározott
– az EÉR-hez kapcsolódó, kizárólag erre a célra nyitott – számla felett rendelkezési jogosultsággal bír.
(3) A Cégeljárási Jogi Főosztály naponta az NFM Igazgatását érintő bevételeket átutalja az NFM Kincstárnál vezetett
10032000-00290713-00000000 számú keretszámlájára. Az átutalással egyidejűleg részletes analitikát bocsát a GF
rendelkezésére. A jóváírást követően 5 napon belül a GF a Szakmai Programok előirányzatát megillető összeget
átutalja a 10032000-00315012-00000000 számú számlára.
(4) A (3) bekezdésben foglalt analitika adattartalma: a tranzakció azonosítószáma, a fő bevétel tárgya, jogcíme, bruttó
(nettó + illetőség szerinti áfa bontásban) összege.
(5) A Cégeljárási Jogi Főosztály által továbbított adatok az áfabevallás alapját képezik, így az analitikában foglalt adatok
helyességéért a Cégeljárási Jogi Főosztály teljes felelősséggel tartozik.
(6) A Cégeljárási Jogi Főosztály által kiszabott bírságok a központi költségvetés bevételét képezik.
18. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV.
törvény 10/A. §-ában megjelölt bevételeket az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. az NFM-mel kötött
külön pénzügyi megállapodásban rögzített időszakonként és módon, részletes analitikával az NFM Kincstárnál
vezetett 10032000-00290713-00000000 számú keretszámlájára utalja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt bevételek közül – a koncessziós díj kivételével – valamennyi az NFM bevételét képezi,
melyet a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire fordít.
(3) A beszedett koncessziós díjak nettó összege a Kincstár által vezetett fizetési számlára kerül átutalásra. A koncessziós
díjat terhelő áfa az állami adóhatóságnak kerül átutalásra a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig.
Az áfabevallás alapjául az (1) bekezdésben foglalt külön pénzügyi megállapodásban rögzítettek szerinti
adattartalommal rendelkező analitikus nyilvántartás szolgál.
15. Vegyes rendelkezések 19. § (1) Az Igazgatás költségvetése előirányzatait érintő, az Áht. 33. §-ának hatálya alá tartozó előirányzat-módosítások
szabályszerű engedélyeztetéséről és a végrehajtott előirányzat-módosítások – az ISZFO egyetértésével a GF útján
történő – kincstári adatszolgáltatásáról a KF gondoskodik.
(2) A Szakmai Programok költségvetése előirányzatait érintő, az Ávr. 36. § (1) bekezdése és a 43. § (2) bekezdése szerinti
– fejezetet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt egyes jogok gyakorlásáról szóló NFM utasításban
a GF vezetője hatáskörébe utalt – saját hatáskörben végrehajtható átcsoportosításokat, valamint előirányzatmódosításokat a KF kezdeményezésére a GF készíti el, és eleget tesz a kincstári adatszolgáltatási kötelezettségnek.
(3) Az előirányzat-módosításokról, valamint az előirányzat-átcsoportosításokról a GF és a KF adatot szolgáltat az ISZFO
részére. Az Áhsz. 14. melléklet 1–2. pontjában előírt tartalommal a Szervezeti és Működési költségvetés tekintetében
a GF, a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF előirányzat-nyilvántartást vezet, melyet havonta egyeztet
az ISZFO-val. A KF a kormányzati és fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokról, -átcsoportosításokról
hatáskörönkénti és egységes rovatrend szerinti bontásban vezeti az előirányzat-módosítások analitikus nyilvántartását,
melyet havonta egyeztet a GF-fel.
(4) Az Igazgatás maradvány elszámolását a GF állítja össze, amelyhez a Szakmai Programok költségvetésére vonatkozó
javaslatot a KF készíti el, és küldi meg a GF részére.
(5) Az Igazgatás felülvizsgált és jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználásából adódó intézményi hatáskörű
előirányzat-módosításokat a GF vezetője engedélyezi.
(6) A miniszter a jelen utasításban átadott hatáskörök gyakorlását bármikor – indokolás nélkül – magához vonhatja,
és közvetlenül gyakorolhatja.
(7) Az Ávr. 5. melléklete szerinti tartozásállományra vonatkozó adatszolgáltatásnak – a Szakmai Programok költségvetése
tekintetében a KF javaslata alapján – a GF tesz eleget.
(8) Az Ávr. 122. § (1) bekezdése szerinti likviditási tervet – a Szakmai Programok költségvetése tekintetében a KF javaslata
alapján – a GF készíti el, és eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek.
16. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és
a döntési eljárásokról szóló 16/2014. (IV. 14.) NFM utasítás.
Dr. Seszták Miklós s. k.,
nemzeti fejlesztési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.