49/2016. (XII. 28.) EMMI rendelete az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról.

49/2016. (XII. 28.) EMMI rendelete az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról. A honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII. törvény 81. § (3) bekezdésében, valamint a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII.  törvény 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48.  §-ában és az  Alaptörvény 18.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában a) ágazat: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium), valamint az ágazathoz tartozó szervezetek, b) ágazathoz tartozó szervezetek: az  emberi erőforrások miniszterének (a  továbbiakban: miniszter) irányítása, felügyelete, alapítói vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervek, c) egészségügyi szolgáltató: az  egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV.  törvény (a  továbbiakban: Eütv.) 3.  § f ) pontjában ekként meghatározott fogalom, d) honvédelmi intézkedési terv: a  honvédelmi intézkedési terv készítésére kötelezett szervezetre vonatkozó, különleges jogrendi időszakban végrehajtandó feladatokat és a  hozzájuk kapcsolódó ellátási egységek összességét megállapító dokumentum, e) honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszak: a  rendkívüli állapot, a  szükségállapot, a  megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet vagy a váratlan támadás, f ) kórház: aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, g) ismertető jelvény: a  kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954.  évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az  ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről szóló 1957. évi 14. törvényerejű rendelet 2. §-ában meghatározott „A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló Egyezmény” (a továbbiakban: Egyezmény) 6. és 16. cikkében meghatározott ismertető jelvény, h) közgyűjtemény: a  kulturális örökség védelméről szóló 2001.  évi LXIV.  törvény (a  továbbiakban: Kötv.) 7.  § 9. pontjában ekként meghatározott fogalom, i) kulturális javak: a Kötv. 7. § 10. pontjában ekként meghatározott fogalom, j) KMR: különleges működési rend, amely a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban az ágazat működése érdekében bevezetett különleges működési rendszabályok rendszere, k) köznevelési intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott intézmények, l) sportlétesítmény: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § s) pontjában ekként meghatározott fogalom, m) szükséggyógyintézet: különböző típusú szükségkórház vagy orvosi segélyhely, n) védett kulturális javak: a Kötv. 46. §-ában foglaltak alapján védelemben részesült, közgyűjteményekben lévő kulturális javak, o) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontjában ekként meghatározott fogalom, p) orvostechnikai eszköz: az Eütv. 3. § h) pontjában ekként meghatározott fogalom. (2) Az  e  rendeletben foglaltakat a  honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló egészségügyi szolgáltatók tekintetében nem kell alkalmazni. 2. A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje 2. § A miniszter a) koordinálja az  ágazat védelmi tervezési rendszerének kialakítását, működtetését a  gazdaságfelkészítés rendszerében, b) koordinálja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (a továbbiakban: NATO) felajánlott civil képességekkel és a befogadó nemzeti támogatással (a továbbiakban: BNT) kapcsolatos ágazati feladatokat, c) gondoskodik a  BNT képesség katalógusához szükséges adatszolgáltatás honvédelmi miniszter részére történő megküldéséről, d) koordinálja a  minisztérium nemzetközi válságkezelési gyakorlatokon, valamint az  egyéb honvédelmi gyakorlatokon való részvételét, e) szervezi a  NATO vagy az  Európai Unió műveleti területen történő szakmaifeladat-ellátását a  miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény (a  továbbiakban: Hvt.) 18.  § (2) bekezdés e) és f ) pontja szerinti honvédelemben közreműködő szervek megkeresésén keresztül, és f ) gondoskodik a honvédelmi felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásáról és az  abban biztosított költségvetési források felhasználásáról szóló beszámoló tervezetének, valamint a  honvédelmi felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges javaslatok és költségvetési igények összeállításáról a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hvt.vhr.) 18. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében. 3. A honvédelmi intézkedési terv 3. § (1) A  minisztérium és a  Hvt. 18.  §-a alapján honvédelemben közreműködő, az  ágazathoz tartozó szervezetek a honvédelmi intézkedési tervet a Hvt.vhr.-ben és a 4. §-ban meghatározottak szerint kötelesek elkészíteni. (2) A honvédelmi intézkedési tervet a Hvt.vhr.-ben és a 4. §-ban meghatározottak szerint kötelesek elkészíteni a) a  Hvt. 18.  § (2)  bekezdés e)  pontja szerinti honvédelemben közreműködő szervek közül az  egészségügyi ágazat területén az  egészségügyi intézmények egészségügyi válsághelyzeti terveinek tartalmi követelményeiről, valamint egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet 1.  § (1)  bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzeti terv készítésére kötelezett egészségügyi szolgáltatók, b) a Hvt. 18. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti honvédelemben közreműködő szervek közül ba) az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, védett kulturális javakat kezelő közgyűjtemények, ha alapleltárukban vagy külön nyilvántartásukban kulturális javak szerepelnek, bb) a köznevelési intézmények, bc) az 1. melléklet 2. alcímében felsorolt szervek és c) a Hvt.vhr. 30. §-a alapján kijelölt sportlétesítmények fenntartói. 4. § (1) A  honvédelmi intézkedési tervet a  Kormány által meghatározott, a  védelmi igazgatás tervrendszerének bevezetéséről szóló kormányhatározat szerinti koncepció előírásainak megfelelően kell előkészíteni. (2) A  honvédelmi intézkedési tervnek kötelezően tartalmaznia kell a  KMR-nek megfelelően, a  honvédelemben közreműködő szerv sajátosságainak figyelembevétele mellett a  működési szabályokról rendelkező részt, valamint a személyi és anyagi erőforrásokat bemutató mellékleteket. (3) A  honvédelmi intézkedési tervet úgy kell előkészíteni, hogy azt valamennyi honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban alkalmazni lehessen. (4) A  3.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az  egészségügyi válsághelyzeti terv honvédelmi intézkedési tervnek minősül. (5) A minisztérium honvédelmi intézkedési terve tartalmazza a BNT-re vonatkozó részterveket is. 5. § (1) Az  ágazathoz tartozó szervezetek és a  3.  § (2)  bekezdésében meghatározott szervek a  honvédelmi intézkedési tervet, illetve azok aktualizált változatát minden év október 31-ig megküldik a miniszter részére. (2) A  honvédelmi intézkedési terv rendszeres felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról a  3.  § (1)–(2) bekezdése szerinti szerv vezetője gondoskodik. (3) A  3.  § (1)–(2)  bekezdése szerinti szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a  honvédelmi intézkedési terv végrehajtására kijelölt személyi állomány a  honvédelmi intézkedési tervet megismerje és felkészüljön annak végrehajtására. 4. A meghagyással kapcsolatos általános feladatok 6. § Meghagyásba bevont szerv a) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szerv, b) az 1. mellékletben meghatározott szerv és c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete szerinti állami felsőoktatási intézmény. 7. § Az ágazatban a  Hvt.vhr. alapján meghagyásba bevont szerv és a  6.  §-ban meghatározott szerv a  meghagyással kapcsolatos feladatait az erre vonatkozó jogszabályi kötelezettségek, valamint a 8. és 9. § szerint teljesíti. 8. § (1) A  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében a  meghagyásba bevont szerveknek a meghagyási jegyzékeiket a központi és területi szerveikre, valamint a közvetlen fenntartásukban lévő intézményekre kiterjedően kell elkészíteniük. (2) Minden olyan változásról, ami jelentős mértékben befolyásolja a  rendkívüli állapot vagy a  megelőző védelmi helyzet idején ellátandó feladatok végrehajtását, a meghagyásba bevont szervek vezetői soron kívül tájékoztatják a minisztert. 9. § (1) A hadkötelezettség bevezetését követően a meghagyásba bevont szerv a) a  munkaköröket tartalmazó nyilvántartást és a  – Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által visszaigazolt – meghagyási névjegyzéket a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban szükséges működésüket alátámasztó okmányokhoz, illetve a  részükre meghatározott feladatokat tartalmazó tervekhez, intézkedésekhez csatolja, b) a  meghagyási névjegyzék visszaigazolását követő 30 napon belül tájékoztatja az  állományába tartozó hadkötelesek teljes – ezen belül a  meghagyásra felterjesztett és ténylegesen meghagyott személyek – létszámáról a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás koordináló szakmai szervét és a minisztériumnak a miniszter honvédelmi feladatai koordinálására kijelölt hivatali egységét, és c) a név szerinti meghagyás tényét – a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve visszaigazolását követő 30 napon belül – közli az érintettel, továbbá tájékoztatja a meghagyással kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről. (2) A  meghagyási tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért, végrehajtásáért a  meghagyásba bevont szerv vezetője a felelős. 10. § A meghagyásba bevont szervekről a  minisztériumnak a  miniszter honvédelmi feladatai koordinálására kijelölt hivatali egysége tájékoztatást küld a) a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás koordináló szakmai szerve és b) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére. 5. A Befogadó Nemzeti Támogatás és a Nemzeti Intézkedési Rendszer 11. § (1) A  BNT keretein belül a  minisztérium a  képesség katalógus alapján biztosítja a  NATO-vezetésű erők Magyarország területén való elhelyezésének, átvonulásának, illetve alkalmazásának egészségügyi és egyéb természetű támogatását. (2) A BNT egészségügyi feladatainak végrehajtását a miniszter irányítása mellett megyei szinten kell szervezni. (3) Az  ellátásra kijelölt, területileg illetékes egészségügyi szolgáltatóknak a  BNT céljára felajánlható kapacitás- és szakmai képességadatokról nyilvántartást kell készíteniük. 12. § A BNT keretein belül felmerülő nem egészségügyi támogatási igények kielégítése érdekében a  miniszter a  felügyelete és irányítása alá tartozó szervezetektől adatot kérhet be, illetve kijelölheti azokat az  igények kielégítésében való közreműködésre. 13. § (1) A Nemzeti Intézkedési Rendszerben (a továbbiakban: NIR) közreműködő szervek a) az  egészségfejlesztés területén feladatokat ellátó egészségügyi államigazgatási szerv, az  egészségügyi igazgatás és koordináció területén feladatokat ellátó egészségügyi államigazgatási szerv, b) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), d) a fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók és e) a miniszter által kijelölt egyéb, egészségügyi nemzeti létfontosságú rendszerelem vagy európai létfontosságú rendszerelem. (2) A  miniszter által kiadott tervezési útmutató alapján az  (1)  bekezdésben meghatározott szervek a  NIR-feladatok végrehajtásnak elősegítése érdekében tervet készítenek, mely része a  szervezetek honvédelmi intézkedési terveinek. (3) A  NIR meghatározott intézkedéseinek elrendelését és végrehajtását a  miniszter koordinálja. A  feladatok végrehajtásában való közreműködésre a  miniszter felkérheti az  általa irányított és felügyelt szerveket, illetve a kormányhivatal vezetőjét. 6. Az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatai 14. § Az országos tisztifőorvos az  irányítása alá tartozó országos intézetek bevonásával a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetője, illetve a  miniszter felkérésére szakmai útmutatók, oktató anyagok, tájékoztatók kidolgozásával közreműködik a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban és a  fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggésben a  polgári védelmi szervezetek, illetve a polgári védelmi ismereteket oktatók felkészítésében. 15. § (1) A kormányhivatal vezetője a miniszter által meghatározott szükséggyógyintézet-telepítési kötelezettségek alapján a  működési területén határozatban kijelöli a  szükséggyógyintézetek telepítésére és működtetésére kötelezett egészségügyi szolgáltatókat. (2) A kormányhivatal vezetője az egészségügyi szolgáltatók adatszolgáltatása alapján tervezi a szükséggyógyintézetek telepítéséhez és működtetéséhez szükséges többletigényeket, karban tartja a  más szolgáltatóktól igényelt egészségügyi személyzetre vonatkozó listákat, erről rendszeresen tájékozatja a  fővárosi és megyei védelmi bizottságot és a minisztert. (3) A  szükséggyógyintézet telepítésének elrendelésekor a  kormányhivatal vezetője határozatban kijelöli a  más egészségügyi szolgáltatótól átcsoportosítandó, megfelelő számú és szakmai összetételű egészségügyi személyzetet, ha a  szükséggyógyintézet működtetése az  azt telepítő egészségügyi szolgáltató saját állományából nem biztosítható. (4) Ha a  szükséges létszám a  (3)  bekezdés szerint sem biztosítható, a  miniszter tájékoztatása mellett további átcsoportosításokat kezdeményez más kormányhivatal vezetőjénél, valamint a  közegészségügy, a  járványügy, az  egészségfejlesztés, illetve az  egészségügyi igazgatás és koordináció területén feladatokat ellátó egészségügyi államigazgatási szervnél. (5) A kormányhivatal vezetője az illetékességi területén gondoskodik a közösségi befogadó helyek közegészségügyi és járványügyi ellenőrzéséről, továbbá megszervezi a kitelepített vagy kimenekített lakosság egészségügyi ellátását. (6) A  kormányhivatal vezetője a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés és a tömeges ellátás biztosítása érdekében a) tervet készít a szükséggyógyintézet telepítésére, a telepítés elrendelése esetén koordinálja a telepítést, b) kezdeményezi a  fővárosi és megyei védelmi bizottság felé a  honvédelmi feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szervezetek alkalmazását, és c) kijárási tilalom bevezetése esetére rendszeresen felméri az  egészségügyi feladatok ellátásához szükséges munkaköröket a rendelkezés hatálya alóli mentesítés érdekében. 16. § A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében a) folyamatosan figyelemmel kíséri a gyógyszerellátás alakulását, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket és javaslatokat az ellátás biztosítására, erről rendszeresen tájékoztatja a minisztert, és b) szükség esetén javaslatot tesz a  miniszter részére a  gyógyszerek vénynélküli kiszolgálását megszüntető jogszabály hatályba léptetésére. 17. § Az Országos Mentőszolgálat vezetője a) kidolgozza és minden év január 31-ig aktualizálja a  polgári védelmi szervezetek részére a  fegyveres összeütközések időszakára vonatkozóan az  elsősegélynyújtás oktatáshoz szükséges egységes oktatási anyagot, valamint az  elsősegélynyújtó és sérültszállító polgári védelmi szervezetek működésének szakmai követelményeit, és b) meghatározza a  szükség-mentőgépkocsiként alkalmazható gépjárműtípusokat, és a  gépjárműigényt megküldi a technikai eszközök igénybevételi célú kijelölésére jogosult területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetője részére. 18. § Az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv a) a  szükség-gyógyintézeti felszerelések szállításának tervezéséhez súly- és térfogatadatokat szolgáltat a miniszter részére, b) útmutatót készít a Mobil Orvosi Segélyhely és a Mobil Szükségkórház telepítéséhez, és c) meghatározza a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban telepítésre tervezett további szükséggyógyintézetek kialakításának forrásigényét. 19. § Az egészségügyi szolgáltató vezetője a  megyei és országos tervezési feladatok érdekében, a  miniszter és a  kormányhivatal vezetője által meghatározottak szerint, részükre adatot szolgáltat – különös tekintettel az ágyszámra, műtéti kapacitásra, egészségügyi szakdolgozói állományra, a felhasznált orvostechnikai eszközökre és gyógyszerekre vonatkozóan –, valamint jelzi az ezzel kapcsolatos többletigényeit. 20. § (1) A kórház vezetője felelős a) a polgári védelmi vonatkozású elsötétítési terv elkészítéséért és b) a kórház területén lévő óvóhelynek használható építmények rendeltetésszerű állapotban történő tartásáért. (2) A  kórház vezetője évente a  tárgyévet követő év március 31-ig írásban beszámol a  kormányhivatal vezetőjének a honvédelmi feladatok végrehajtásáról. (3) A kórház vezetője honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban a) elrendeli a polgári védelmi vonatkozású elsötétítési tervben foglaltak végrehajtását, b) gondoskodik ba) a kórház épületeinek földről és levegőből is jól látható vörös kereszttel való jelöléséről, bb) az óvóhelynek használható építmények rendeltetésszerű használhatóságának fenntartásáról, és c) rendszeresen tájékoztatást ad a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban történő működés többletigényeiről és költségeiről. 21. § (1) A  szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője az  egyes szükséggyógyintézetek személyi állományára vonatkozóan a) elkészíti és a honvédelmi intézkedési tervéhez csatolja a szükséggyógyintézetbe kijelölt személyek jegyzékét, beleértve a műszaki és kisegítő személyzetet, b) meghatározza a  szükséggyógyintézetnek a  rendelkezésre álló állományból nem biztosítható személyzet létszámát és szakmai összetételét, c) kijelöli a szükséggyógyintézet vezetőjét és helyettesét, valamint az ellátó részlegek vezetőit, d) az a) pont szerinti jegyzéket, valamint a c) pont szerinti kijelölést szükség szerint, de legalább évente január 15-éig felülvizsgálja, és e) meghatározza a kijelölt személyzetnek a szükséggyógyintézetben ellátandó feladatkörét. (2) A szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője a) kialakítja a szükséggyógyintézet szervezeti és működési szabályzatát, b) meghatározza a szükséggyógyintézet telepítéséhez és működtetéséhez minimálisan szükséges infrastruktúra biztosítására vonatkozó igényeket, c) az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti igényeket – kiegészítve az  anyagi-technikai és egyéb igényekkel – a kormányhivatal vezetője útján megküldi a fővárosi és megyei védelmi bizottság és a miniszter részére, és d) meghatározza az  egészségügyi szolgáltató és a  szükséggyógyintézet közötti kapcsolattartás és információcsere rendjét. (3) A  szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban a) a  fővárosi és megyei védelmi bizottsággal együttműködve gondoskodik a  szükséggyógyintézet telepíthetőségéről és szükség esetén a telepítéséről, és b) felügyeli a szükséggyógyintézet szakmai tevékenységét és működtetését. 22. § (1) A kórház és az Országos Mentőszolgálat a) közreműködik az Állami Egészségügyi Tartalék minőségmegőrző cseréjében, és b) megküldi a beszerzendő gyógyszerek, valamint – figyelemmel a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra – az  egészségügyi anyagok jegyzékét az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti közreműködés a nem közbeszerzés útján beszerzett tételek esetében is fennáll. (3) Az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv a cserélendő készletei figyelembevételével meghatározza és visszajelzi, hogy az  egyes tételekből milyen mennyiséget ad át, és erről értesíti a  kórházat és az  Országos Mentőszolgálatot. (4) A  kórház és az  Országos Mentőszolgálat – a  jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően történt beszerzést követően – a  (3)  bekezdés szerinti tételeket átveszi az  állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szervtől, és ezzel egyidejűleg a  beszerzett tételekből az  átvettekkel megegyező mennyiségű, rendeltetésű, illetve hatású tételeket átadja az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv részére. (5) A  minőségmegóvó cserében a  kórház a  (4)  bekezdéstől eltérően a  gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet útján is részt vehet. (6) A  (3)–(5)  bekezdés szerinti átadás-átvétel nem minősül kereskedelmi tevékenységnek. A  minőségmegőrző csere céljából elismervénnyel átadott és átvett tételek után térítési díjat nem kell fizetni. 7. A kulturális ágazat honvédelmi feladatai 23. § (1) A védett kulturális javak megóvásáról helyben kell gondoskodni. (2) A  védett kulturális javakat több megye területén kezelő közgyűjteményeknek a  honvédelmi intézkedési terveiket megyénkénti bontásban kell elkészíteniük. 24. § (1) A közgyűjteményre vonatkozó honvédelmi intézkedési tervnek a 4. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell a védett kulturális javak helyben, a közgyűjteményben történő megóvására vonatkozó előírásokat, a csomagolással, áthelyezéssel, elrejtéssel védendő kulturális javak jegyzékét, a csomagolóanyag-, eszköz- és munkaerő-szükségletet, az őrzéshez szükséges létszámot, valamint az ismertető jelvény anyagszükségletét és annak használatára vonatkozó, az  Egyezmény 17.  cikke szerinti szabályokat, valamint a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakot követő helyreállítás időszakának feladatait. (2) A  közgyűjtemény védett kulturális javainak védett gyűjtőhelyen tárolása a  fővárosi és megyei védelmi bizottság kijelölése alapján tervezhető, ha a  védett gyűjtőhely megfelel azok tárolására vonatkozó feltételeknek, és a  szállításra, őrzésre, szakmai felügyeletre vonatkozó feltételek megvalósíthatók. A  honvédelmi intézkedési tervnek a védett gyűjtőhelyen tárolni tervezett és a közgyűjteményben maradó védett kulturális javak megóvására vonatkozó feladatokat az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell tartalmaznia. (3) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerint összeállított személyi- és anyagszükséglet intézményi lehetőségeket meghaladó részét a  honvédelmi intézkedési tervben külön jegyzékben kell gyűjteni és meg kell küldeni a  23.  §-ban meghatározott közgyűjteménynek vagy az irányító szervnek. (4) A  védett kulturális javak védett gyűjtőhelyre történő szállításra, tárolásra és helyben megóvásra tervezését a  kulturális javak nemzetközi, országos vagy regionális jelentősége, értéke, tárolási-szállítási igényének, valamint a  védett gyűjtőhely és a  helyben megóvás lehetőségeinek figyelembevételével kell megvalósítani. Védett gyűjtőhelyen tárolásra elsősorban a pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű kulturális javak tervezhetők. 25. § A KMR bevezetése során figyelembe kell venni a következőket: a) a védett kulturális javakat a mentés során úgy kell becsomagolni, hogy szállításkor ne sérülhessenek meg és a tárolás időtartama alatt megőrizzék állagukat, továbbá azonosságuk könnyen megállapítható legyen, b) a  védő- és csomagolóanyagoknak védelmet kell nyújtaniuk a  mechanikai sérülés, a  nedvesség, a  vegyi hatások ellen, c) a csomagolóanyag kiválasztásánál a kevésbé gyúlékony anyagokat kell előnyben részesíteni, d) a védett kulturális javak a kijelölt gyűjtőhelyre csak zárt vagy zárttá tehető közúti járművön, vagy zárt vasúti tehervagonban szállíthatók, e) a gyűjtőhelyre szállítást úgy kell megtervezni, hogy 24 óra alatt megvalósítható legyen, f ) a  védett kulturális javak tárolására óvóhelyek, épületek alatti – legalább szükségóvóhely védőképességű – pincék terei, megfelelően kialakított barlangok, tárolók vehetők igénybe, ha azok az egyéb védelmi-szakmai előírásoknak megfelelnek, g) a  hosszabb ideig tartó tárolás idejére biztosítani kell a  tárolt javaknak megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, a természetes vagy mesterséges szellőztetést, h) a szállításhoz, gyűjtőhelyi megóváshoz megfelelő őrzést és szakmai felügyeletet kell biztosítani. 26. § (1) A megyei hatókörű városi múzeum a) javaslatot tesz a megye területén lévő muzeális intézmények véleményének figyelembevételével a fővárosi és megyei védelmi bizottság számára a gyűjtőhelyek kijelölésére, b) összesíti a  KMR bevezetéséhez kapcsolódó anyag-, eszköz- és létszámszükségletet, az ismertetőjelvény-igényt, és megküldi a fővárosi és megyei védelmi bizottságnak, c) együttműködik a  fővárosi és megyei védelmi bizottsággal, a  megye területén lévő muzeális intézmények bevonásával szakmai szempontból részt vesz a  KMR időszakára igényelt szolgáltatások tervezése és igénybevétele koordinálásában, és d) közgyűjteményként ellátja az őrzött kulturális javainak megóvására vonatkozó feladatokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a) a  fővárosi székhelyű muzeális intézmények vonatkozásában a  Budapesti Történeti Múzeum, a  b)  pontban meghatározott muzeális intézmények kivételével, b) az országos múzeumok, országos szakmúzeumok vonatkozásában az irányító szerv, c) a  megyei könyvtár illetékességi területén lévő könyvtárak vonatkozásában a  megyei könyvtár, a  d) és e) pontban meghatározott könyvtárak kivételével, d) az  országos szakkönyvtárak vonatkozásában az  irányító szerv az  e)  pontban meghatározott könyvtárak kivételével, e) a  fővárosi székhelyű felsőoktatási könyvtárak, a  fővárosi székhelyű iskolai könyvtárak, valamint az Országos Idegennyelvű Könyvtár vonatkozásában az Országos Széchényi Könyvtár, f ) az  általános levéltárak és a  szaklevéltárak vonatkozásában az  országos hatáskörű levéltári tevékenységet végző szerv, g) az  olyan közgyűjtemények esetében, amelyek alapleltárában vagy külön nyilvántartásában kulturális javak szerepelnek, a kép- és hangarchívumok vonatkozásában az Országos Széchényi Könyvtár látja el. 27. § (1) A  3.  § (2)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja hatálya alá tartozó, az  1.  mellékletben nem szereplő közgyűjtemények a  fővárosi és megyei védelmi bizottságnál kezdeményezik a  közgyűjteményekben őrzött védett kulturális javak őrzését, tárolását, gondozását, szállítmánykísérését. (2) A  sajátos tárolási feltételek biztosítását végző szervezetek a  fővárosi és megyei védelmi bizottságnál kezdeményezhetik a meghagyásba bevonásukat. 8. A köznevelési ágazat honvédelmi feladatai 28. § A miniszter a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében határozatot készít elő a) a  köznevelési intézmények működésével, működtetésével kapcsolatban, a  nevelési év, a  tanítási év, a köznevelési felvételi eljárás, valamint az érettségi és szakmai vizsga vonatkozásában, b) a szakképzettségek biztosítása érdekében gyorsított képzések elrendelésére a köznevelésben és c) a  köznevelés szempontjából nélkülözhetetlen informatikai rendszerek működésének biztosítására vagy kiváltására, az adatok biztonságos tárolására, az adott dokumentumok és információk időbeni átvételére és szükség esetén határidők módosítására. 9. A felsőoktatási ágazat honvédelmi feladatai 29. § A miniszter a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében jogszabálytervezetet készít elő a) a  felsőoktatási intézmények működésével, működtetésével, a  felsőfokú felvételi eljárás, a  képzési félév, a szorgalmi- és vizsgaidőszakkal kapcsolatban, valamint a vizsgák vonatkozásában, b) a végzettség megszerzésének biztosítása érdekében gyorsított képzések elrendelésére a felsőoktatásban és c) a  felsőoktatás szempontjából nélkülözhetetlen informatikai rendszerek működésének biztosítására vagy kiváltására, az adatok biztonságos tárolására, az adott dokumentumok és információk időbeni átvételére és szükség esetén határidők módosítására. 10. A szociális ágazat honvédelmi feladatai 30. § A miniszter a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében jogszabálytervezetet készít elő a szociális igazgatási- és ellátási rendszer működtetésével kapcsolatban. 31. § A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv elkészíti, a miniszter jóváhagyja a) a nyugdíjbiztosítási jogszerzés alapjául szolgáló adatoknak a védelmére, b) a családtámogatási ellátások adatainak védelmére és c) az esedékes ellátások folyósításának biztosítására vonatkozó részletes honvédelmi intézkedési tervet. 32. § A 31. § szerinti honvédelmi intézkedési tervnek a 4. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell a) az adatbiztonság személyi és tárgyi feltételeit, az adatfeldolgozás, a biztonsági mentés, a tárolás tekintetében, b) a fokozott adatbiztonsághoz szükséges egyszeri és folyamatos költségigényt, c) az  ellátások folyósításának biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a  számítógéppark működési körülményeinek, szükség esetén háttérkapacitás megteremtésének módját, esetleges kiegészítő eszközigényt, d) a folyósítás biztonságának megerősítésével összefüggő egyszeri és folyamatos költségigényt és e) a  kormányhivatalokkal, az  adóhatósággal, egyéb szervekkel fenntartott informatikai kapcsolat fokozott védelmének személyi és tárgyi feltételeit, a kiber támadások kivédésére a  felkészülés módját, a kapcsolatot biztosító eszközök sérülése esetén a kiváltásukra megfelelő módszereket. 11. A sport ágazat honvédelmi feladatai 33. § A miniszter a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében jogszabálytervezetet készít elő a) a sportlétesítmények speciális működésére vonatkozóan és b) a sportlétesítmény üzemeltetőjének adatszolgáltatási kötelezettségéről. 12. Záró rendelkezések 34. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. 35. § Hatályát veszti a) az  emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 66/2013. (IX. 23.) EMMI rendelet, b) a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyásáról szóló 1/2002. (II. 13.) NKÖM rendelet, c) a  hadköteleseknek a  rendkívüli állapot idején polgári munkakörükben való meghagyásának követelményeiről szóló 5/2001. (VII. 10.) ISM rendelet és d) a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyására című 7/1994. (IV. 26.) MKM rendelet. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere