13/2014. (XII. 16.) IM rendelete a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és E

13/2014. (XII. 16.) IM rendelete a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól. A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés d) pontjában és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. § (2)  bekezdés p)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21.  § 4.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. beteg az, akinek a bíróság a) a kényszergyógykezelését rendelte el, b) az ideiglenes kényszergyógykezelését rendelte el, vagy c) a  szabadságvesztés végrehajtási helyeként az  Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (a továbbiakban: IMEI) jelölte ki. 2. beutalt: a) az a fogva lévő terhelt, akinek a bíróság az elmeállapota megfigyelését rendelte el, b) az  a  terhelt, akinek az  előzetes letartóztatását – a  bíróság rendelkezése alapján – az  IMEI-ben kell végrehajtani, c) az, akit a  szabadságvesztés, az  elzárás, a  közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás, a rendbírság helyébe lépő elzárás vagy a szabálysértési elzárás végrehajtása során kóros elmeállapot vagy szervi-idegrendszeri megbetegedésre utaló tünetek alapján a büntetés-végrehajtási intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) az IMEI-ben történő kivizsgálásra vagy kezelésre beutalt, d) az  a  szabadságvesztésre ítélt, akinek a  kivizsgálása a  gyógyító-terápiás részlegre történő elhelyezésről való döntés érdekében szükséges. 2. Az IMEI feladata 2. § (1) Az IMEI fekvő beteg gyógyintézetként végrehajtja a) a kényszergyógykezelt betegek pszichiátriai kezelését és rehabilitációját, b) az ideiglenes kényszergyógykezelt betegek pszichiátriai kivizsgálását és kezelését, c) azon kóros elmeállapotú szabadságvesztésre ítéltek kezelését és rehabilitációját, akiknek a szabadságvesztés végrehajtási helyeként a büntetés-végrehajtási bíró az IMEI-t jelölte ki, d) azon előzetesen letartóztatottak pszichiátriai kivizsgálását és kezelését, akiknek az  előzetes letartóztatás helyeként a bíróság az IMEI-t jelölte ki, e) az elmeállapot megfigyelésre beutaltak kivizsgálását, megfigyelését és szükség esetén kezelését, f ) a bv. orvos által beutaltak pszichiátriai, ideggyógyászati kivizsgálását és kezelését, g) a szabadságvesztésre ítéltek gyógyító-terápiás részlegre való helyezését megelőző kivizsgálását. (2) Az  IMEI járóbeteg-ellátás keretében biztosítja a  büntetés-végrehajtási intézetben (a  továbbiakban: bv. intézet) elhelyezett fogvatartottak a) pszichiátriai szakrendelői ellátását, pszichiátria gondozását, b) ideggyógyászati szakrendelői ellátását, c) addiktológiai szakrendelői ellátását, d) kábítószer birtoklásával összefüggésben engedélyezett elterelése esetén a  szükséges kezelés, illetve ellátás megállapítása érdekében történő vizsgálatát. (3) Az IMEI a kegyelmi eljárás során elvégzi az  igazságügyért felelős miniszter rendelkezésének megfelelően, az elítélt szakorvosi vizsgálatát és véleményezését. (4) Az IMEI ellátja a bv. intézetekben végrehajtott pszichiátriai-terápiás programok szakmai módszertani irányítását. 3. A kényszergyógykezelt beteg befogadása 3. § A  beteget kényszergyógykezelés céljából a  bírósági értesítőlap végrehajtási utasítása alapján lehet az  IMEI-be befogadni. 4. § A  kényszergyógykezelés kezdete az  IMEI-be történő befogadás napja. Abban az  esetben, ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés előzte meg és annak végrehajtását nem szakították meg, a kényszergyógykezelés kezdete az ideiglenes kényszergyógykezelés kezdő napja. 5. § A befogadást követően meg kell állapítani, hogy a beteg a) munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll-e, b) társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül-e, c) jogosult-e nyugdíjra vagy más rendszeres pénzellátásra, d) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték-e, és ha igen milyen jelleggel, cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén milyen ügycsoportra vonatkozóan rendelték el, e) gyámság alatt áll-e. 6. § A főigazgató főorvos, ha a) a beteg cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és az érintett személyének vagy vagyonának a védelme sürgős intézkedést igényel, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:25. vagy 2:26.  §-ának megfelelő intézkedés szükségességéről legkésőbb a  következő munkanapon tájékoztatja a gyámhatóságot; b) a  beteg személyének vagy vagyonának a  védelme sürgős intézkedést nem igényel, de cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, a  beteg mentális megbetegedéséről tájékoztatja a gyámhivatalt. 4. Értesítés a befogadásról 7. § (1) Az IMEI a beteg befogadásáról három munkanapon belül értesíti: a) az elrendelő bíróságot, b) a beteg lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes rendőrkapitányságot, c) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH), d) pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a  pártfogó felügyelőt, illetve a  büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, e) fiatalkorú esetén a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot. (2) Az  IMEI a beteg befogadásáról három munkanapon belül tájékoztatja az általa megjelölt hozzátartozót, fiatalkorú, valamint gondnokság vagy gyámság alá helyezett esetében a  törvényes képviselőt. A  tájékoztatás kiterjed a kapcsolattartás szabályaira. (3) Ha a  beteg nem magyar állampolgár, akkor befogadásáról késedelem nélkül értesíteni kell az  állampolgársága szerint illetékes külképviseletet. Az  értesítés csak akkor mellőzhető, ha a  beteg írásbeli nyilatkozatában ezt kifejezetten kéri. Ha a külföldi beteg többes állampolgár, az általa megjelölt külképviseletet kell értesíteni. (4) A Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja szolgálati igazolványát a  beteg befogadásától számított három munkanapon belül meg kell küldeni az  azt kiállító szervnek. 5. A kórlap kiállítása és vezetése 8. § (1) A beteg befogadásakor kiállított kórlapon a személyi adatain kívül fel kell tüntetni az intézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét. (2) Az orvosi dokumentációt az orvos-szakmai szabályok betartásával elektronikus úton kell rögzíteni. (3) A  beteg kórlapjában minden jelentősebb állapot-, vagy kezelésváltozást, egyéb egészségügyi eseményt haladéktalanul fel kell tüntetni. Egészségügyi esemény hiányában legalább havonta egyszer rögzíteni kell a beteg állapotára vonatkozó észlelést. 6. Vizsgálat és gyógykezelés az IMEI-n kívül 9. § A  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013.  évi CCXL. törvény (a  továbbiakban: Bv. tv.) 328.  § (4)  bekezdése alapján más egészségügyi intézménybe kihelyezett beteget, ha ottani gyógykezelésének indoka megszűnt és állapota megengedi, haladéktalanul vissza kell szállítani az IMEI-be. 7. Adaptációs szabadság 10. § (1) Ha a  beteg állapota lehetővé teszi és az  adaptációs szabadság jogi feltételei fennállnak, meg kell vizsgálni az adaptációs szabadságra bocsátásának a lehetőségét. (2) Az  adaptációs szabadságra bocsátásról az  Adaptációs Bizottság javaslatát figyelembe véve a  főigazgató főorvos dönt. (3) Az Adaptációs Bizottság tagjait a  főigazgató főorvos jelöli ki, meghívott résztvevője az  IMEI betegjogi képviselője. Az  Adaptációs Bizottság működési rendjét a  főigazgató főorvos által jóváhagyott Működési Szabályzat határozza meg. (4) Az  adaptációs szabadságra bocsátás engedélyezésekor figyelembe kell venni a  beteg állapotát, szociális körülményeit, azt a  cselekményt, amelynek elkövetése miatt a  kényszergyógykezelést elrendelték, továbbá valamennyi feltárható kockázati tényezőt, különös figyelemmel a környezettanulmányra. (5) Az  adaptációs szabadság alatt biztosítani kell az  IMEI-vel való kapcsolatfelvétel lehetőségét. A  beteget és a gondozást vállaló személyt az adaptációs szabadság szabályairól és az  IMEI elérhetőségéről írásban tájékoztatni kell. (6) A  beteg az  adaptációs szabadságra bocsátásakor csak a  gondozását vállaló személy kíséretében hagyhatja el az IMEI-t. Szükség esetén intézkedni kell a betegnek az Országos Mentőszolgálat útján történő szállítása iránt. (7) Az  adaptációs szabadságra bocsátott beteget az  arcképmásával ellátott igazolással, továbbá szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházattal kell ellátni. (8) A (7) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza különösen a) a beteg természetes személyazonosító adatait, b) az eltávozás jogszerűségét, c) az adaptációs szabadság kezdő és utolsó napját, d) a beteg tartózkodási helyét az adaptációs szabadság alatt, e) a területileg illetékes ideggondozóban történő jelentkezési kötelezettségre történő felhívást. 8. Értesítések és az orvosi ellenőrzés az adaptációs szabadság alatt 11. § (1) Az  adaptációs szabadság engedélyezéséről az  IMEI értesíti az  orvosi ellenőrzést végző pszichiátriai szakrendelőt, a beteg adaptációs szabadsága alatti tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és a jegyzőt, fiatalkorú esetén a  fiatalkorú adaptációs szabadsága alatti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, továbbá pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt. (2) Ha az 10. § (7) bekezdés szerinti igazolásban a felhívás eltérő időpontot nem jelöl meg, az adaptációs szabadságon levő beteg köteles a szabadság megkezdésétől számított negyvennyolc órán belül, és azt követően az orvos előírása szerint az orvosi ellenőrzésen megjelenni. (3) A  pszichiátriai szakrendelő az  ellenőrzésen észleltekről tájékoztatja az  IMEI-t. A  beteg állapotában bekövetkező rosszabbodás esetén visszaszállításáról az Országos Mentőszolgálat útján haladéktalanul intézkedik. 9. A kényszergyógykezelt letéti pénzének felhasználása 12. § (1) A  beteg letéti pénzéből – legalább a  mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj ötven százalékának megfelelő összeget – havonta saját szükségleteire fordíthatja. A  felhasználás részletes szabályait és a megvásárolható cikkek körét a főigazgató főorvos a házirendben határozza meg. (2) A  beteg, cselekvőképtelen beteg esetén a  gondnoka, valamint a  vagyoni ügyei vitelében korlátozottan cselekvőképes nagykorú beteg kérelmére – a  gondnoka hozzájárulásával – letéti pénzének a  saját szükségletekre fordítható összegének levonása után fennmaradó része gyámhatósági fenntartásos betétben helyezhető el. 10. Kapcsolattartás 13. § (1) A  kapcsolattartás feltételeit a  főigazgató főorvos a  házirendben részletesen szabályozza. A  kapcsolattartás feltételeiről a befogadást követő nyolc napon belül a beteg törvényes képviselőjét és a kapcsolattartóként megjelölt személyt írásban tájékoztatni kell. (2) Ha az  engedélyezett látogatásra a  beteg állapotára tekintettel előreláthatólag nem kerülhet sor, az  IMEI erről haladéktalanul értesíti a  kapcsolattartót. A  beteg állapotának javulásával lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a  látogatást, ha erre a  beteg és a  kapcsolattartó igényt tart, pótolhassák. A  beteg állapotának a  javulásáról és a pótlás lehetőségéről a kapcsolattartót értesíteni kell. (3) A látogatás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a beteg részére csomagot adjanak át. A csomagot az IMEI rendje és biztonsága érdekében át kell vizsgálni és a betegnél nem tartható tárgyakat a látogató részére vissza kell adni. (4) A beteg rehabilitációjának érekében elő kell segíteni, hogy az ilyen tevékenységet végző civil szervezetek és vallási közösségek tagjával kapcsolatot tarthasson. Ez a kapcsolattartás nem számolható el látogató fogadás terhére. 11. Munkaterápiás foglalkoztatás és rehabilitáció 14. § (1) A munkaterápiás foglalkoztatás módját és helyét – az osztályvezető főorvos javaslata alapján – a főigazgató főorvos írásban rendeli el. (2) Az IMEI a munkaterápiás foglalkoztatás idejét köteles havi bontásban, betegenként elkülönítve írásban rögzíteni. (3) A beteg rehabilitációja érdekében – a megfelelő felügyelet biztosításával – az IMEI elhagyását a főigazgató főorvos engedélyezheti. 12. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata 15. § (1) A  főigazgató főorvos a  Bv. tv. 329.  § (1)  bekezdése szerint részletes kórrajzkivonatot küld a  kényszergyógykezelés felülvizsgálatára jogosult bíróságnak, amelyben nyilatkozik arról, hogy a) a beteg állapota alapján a kényszergyógykezelés fenntartása vagy megszüntetése indokolt, b) a beteg egészségi állapota megengedi-e, hogy a tárgyaláson személyesen megjelenjen vagy sem. (2) Ha a  kényszergyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó indítvány vagy kérelem érkezik az  IMEI-hez, azt haladéktalanul továbbítani kell a bíróságnak. (3) Ha a  főigazgató főorvos a  Bv. tv. 327.  § (1)  bekezdése alapján a  kényszergyógykezelés megszüntetésére tesz előterjesztést, az előterjesztéshez mellékelni kell a részletes kórrajzkivonatot. 13. A kényszergyógykezelt elbocsátása 16. § (1) A  kényszergyógykezelés megszüntetésére vonatkozó előterjesztés megtételével egyidejűleg a  főigazgató főorvos írásban értesíti a beteg törvényes képviselőjét vagy kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját. (2) Ha a  beteg önálló életvitelre képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, illetve arra alkalmas lenne, a  főigazgató főorvos a kényszergyógykezelés megszüntetésére vonatkozó előterjesztés megtétele előtt megteszi a  szükséges intézkedéseket a  beteg további gondozása érdekében. Ha az  elbocsátásig a  megtett intézkedések nem vezetnek eredményre a  főigazgató főorvos kezdeményezi a  beteg soron kívüli ellátását a megfelelő intézményben. (3) A  beteget a  kényszergyógykezelés megszüntetésének tényét tartalmazó igazolással kell ellátni és részére át kell adni az egészségügyi dokumentációját. Ha a beteg megfelelő ruházattal nem rendelkezik, el kell látni az évszaknak megfelelő ruházattal. (4) Szükség esetén a  főigazgató főorvos intézkedik a  betegnek az  Országos Mentőszolgálat útján történő szállítása iránt. 14. Értesítés az elbocsátásról 17. § (1) A  beteg elbocsátásáról három munkanapon értesíteni kell a  7.  § (1)  bekezdésében felsorolt szerveket, valamint a nem magyar állampolgár esetén a 7. § (3) bekezdésének megfelelően a külképviseletet. (2) Az elbocsátott beteg részletes kórrajzkivonatát meg kell küldeni a  lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek. 15. Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása 18. § (1) A  beteget ideiglenes kényszergyógykezelés céljából a  bírósági értesítőlap végrehajtási utasítása alapján lehet az IMEI-be befogadni. (2) A  beteg befogadásáról a  7.  § (1)  bekezdésében meghatározott szerveket, valamint a  7.  § (3)  bekezdésének megfelelően az illetékes külképviseletet és az eljáró ügyészt értesíteni kell. (3) Az ideiglenes kényszergyógykezelt adaptációs szabadságra nem bocsátható. (4) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos haladéktalanul javaslatot tesz az  ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére vagy annak indítványozására az  eljáró ügyésznek. A  megszüntetésre jogosult intézkedéséig az  IMEI – a  rendelkezési jogkör gyakorlójának utasítása szerint – gondoskodik az őrzésről és a felügyeletről. 19. § (1) Az  ideiglenes kényszergyógykezelésből való elbocsátásról a  7.  § (1)  bekezdésében meghatározott szerveket, valamint a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az illetékes külképviseletet és az eljáró ügyészt értesíteni kell. (2) Az elbocsátott személy részletes kórrajzkivonatát meg kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek. 16. Az elmeállapot megfigyelése 20. § (1) Az  elmeállapot megfigyelésének befejezésekor a  főigazgató főorvos a  részletes kórdokumentációt és az összefoglaló orvosi véleményt megküldi a megfigyelést elrendelő bíróságnak. (2) Ha az  összefoglaló orvosi vélemény szerint az  előzetesen letartóztatott kóros elmeállapotú és a  bíróság harminc napon belül nem intézkedik, erről a  főigazgató főorvos tájékoztatja a  rendelkezési jogkör gyakorlóját és a törvényességi felügyelet ellátó ügyészt. (3) Ha az  összefoglaló orvosi vélemény szerint a  szabadságvesztésre ítélt kóros elmeállapotú, a  főigazgató főorvos a  részletes kórdokumentációt és az  összefoglaló orvosi vélemény megküldésével javaslatot tesz a  büntetésvégrehajtási bírónak a  szabadságvesztés végrehajtási helyének a  megváltoztatása iránt, az  intézkedések megtételéről egyidejűleg értesíti azt a bv. intézetet, amely a nyilvántartás alapján az elítéltet fogva tartja. (4) Ha az  összefoglaló orvosi vélemény szerint a  fogvatartott nem kóros elmeállapotú, az  IMEI intézkedik a visszaszállításáról. (5) Ha az  elmeállapot megfigyelését határidőre orvosszakmai szempontból nem lehet befejezni, az  elmeállapot megfigyelése határidejének lejárta előtt legalább öt munkanappal a főigazgató főorvos az elrendelő bíróság részére javaslatot tesz a határidő harminc nappal történő meghosszabbítására. 17. Az elítélt elmeállapotának kivizsgálása 21. § (1) Ha a bv. orvos a szabadságvesztésre ítélten kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, elmeállapotának kivizsgálása érdekében az IMEI-be utalja. Az orvosi beutaló tartalmazza az elítélt természetes személyazonosító adatait, valamint a kóros elmeállapot gyanúját keltő tünetek részletes leírását. (2) Az  IMEI a  fekvőbetegként történő kezelés befejezésekor zárójelentésben nyilatkozik a  további terápiás javaslatról, programról, egyben, ha ennek szükségessége fennáll, szakmai véleményt nyilvánít a  gyógyító-terápiás részlegbe helyezésről. (3) Ha a  szabadságvesztésre ítélt kóros elmeállapotú, a  főigazgató főorvos a  részletes kórdokumentáció és az összefoglaló orvosi vélemény megküldésével javaslatot tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a szabadságvesztés végrehajtási helyének a megváltoztatása iránt, az intézkedések megtételéről egyidejűleg értesíti azt a bv. intézetet, amely a nyilvántartás alapján az elítéltet fogva tartja. (4) Az IMEI a büntetés-végrehajtási bíró döntéséig a fekvőbeteg ellátás keretén belül folytatja a szabadságvesztésre ítélt pszichiátriai kezelését. 18. Az elmeállapot kivizsgálása céljából beutaltakra vonatkozó közös szabályok 22. § Ha a  beutalt fegyelmi vétségnek minősülő magatartást tanúsít az  osztályvezető főorvos írásban nyilatkozik arról, hogy pszichiátriai szempontból a beutalt fenyíthető-e vagy nem. 19. Az előzetes letartóztatás IMEI-ben történő végrehajtása 23. § (1) A  bírósági értesítőlap alapján az  IMEI befogadja azt az  előzetesen letartóztatottat, akinek előzetes letartóztatását az IMEI-ben kell végrehajtani. (2) Az  előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelésének szükségességéről a  főigazgató főorvos a  szakmai vélemény kialakítását követően haladéktalanul, legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatja a  rendelkezési jogkör gyakorlóját. (3) Ha a terhelt pszichiátriai kezelése nem szükséges, az IMEI a bíróság döntéséig folytatja a fekvőbeteg ellátás keretén belül az előzetes letartóztatás végrehajtását. (4) Ha a  bíróság harminc napon belül nem intézkedik, erről az  IMEI tájékoztatja a  törvényességi felügyelet ellátó ügyészt. 20. Kóros elmeállapotú elítélt szabadságvesztésének végrehajtása az IMEI-ben 24. § (1) A  kóros elmeállapotú elítélt gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a  kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy adaptációs szabadságra nem bocsátható. (2) A  felülvizsgálat határidejének lejárta előtt negyven nappal a  főigazgató főorvos részletes kórrajzkivonatot küld a  büntetés-végrehajtási bíró részére az  elítélt pszichiátriai állapotáról, amelyben szakmai véleményt nyilvánít a végrehajtási helyének kijelöléséről. 21. Szervi-idegrendszeri megbetegedések kivizsgálása és gyógyítása 25. § (1) A beutalt ideggyógyászati kezelésére az egészségügyi jogszabályokat kell alkalmazni. (2) A beutaltat gyógyulása után abba a bv. intézetbe kell visszaszállítani, amely a nyilvántartás alapján a  fogvatartást végrehajtja. (3) Ha az  IMEI szervi-idegrendszeri megbetegedés következtében kialakult súlyos személyiség torzulást állapít meg, a szabadságvesztésre ítélt gyógyító-terápiás részlegbe helyezésének szükségességéről szakmai véleményt nyilvánít, ezzel egyidejűleg javaslatot tesz a terápiás programra. 22. Gyógyító-terápiás részlegen történő elhelyezés előtti kivizsgálás 26. § (1) A gyógyító terápiás részlegre történő elhelyezés szükségességének vizsgálatakor az IMEI a) feltárja a fennálló pszichiátriai megbetegedést, a személyiség-vonásokat, b) szakmai véleményt nyilvánít a gyógyító-terápiás részlegre helyezés szükségességéről és c) javaslatot tesz az elítélt gyógykezelésének, sajátos kezelésének, terápiás foglalkoztatásának programjára. (2) A kivizsgálás befejezésével az IMEI – kivéve ha az elítélt fekvőbeteg ellátás keretében történő pszichiátriai kezelése szükséges – intézkedik az elítélt visszaszállításáról. 23. Katonai fogdában elhelyezettek ellátása 27. § (1) Az elítélt, illetve az előzetesen letartóztatott katonát a bv. orvos által kiállított és a beutalt magatartására vonatkozó, részletes parancsnoki összefoglaló véleménnyel ellátott beutaló alapján lehet az  IMEI-be befogadni ideg-, és elmegyógyászati gyógykezelés céljából. (2) A  beutalt IMEI-be történő szállításáról, visszaszállításáról, illetve más egészségügyi intézményben való őrzéséről a katonai fogda parancsnoka gondoskodik. 24. A kényszerítő eszközök alkalmazása 28. § A  beutaltakkal szemben a  büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazhatók. 29. § A  beteggel szemben alkalmazott korlátozott testi kényszer szükségességéről a  főigazgató főorvos haladéktalanul tájékoztatja a  törvényességi felügyelet ellátó ügyészt, a  beteg törvényes képviselőjét, a  beteg kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját és az IMEI betegjogi képviselőjét. 25. Az egészségügyi korlátozás alkalmazása 30. § (1) A  pszichiátriai tevékenységhez kapcsolódó egészségügyi korlátozások alkalmazására az  egészségügyi jogszabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel a) az  egészségügyi korlátozást orvos rendeli el, de ha ezt a  sürgős szükség nem teszi lehetővé, azt utóbb haladéktalanul engedélyezi vagy, ha az  egészségügyi korlátozás indoka nem áll fenn, azonnal intézkedik a megszüntetéséről; b) az  elrendelő vagy engedélyező orvos gondoskodik a  korlátozás alá vont pszichiátriai beteg – ideértve a  beutaltat is – szoros felügyeletéről, és ha a  korlátozás indoka már nem áll fenn a  korlátozás megszüntetéséről; c) egészségügyi korlátozás esetén az elrendelő vagy engedélyező orvos írásban rögzíti az eseményre vonatkozó adatokat. (2) Az egészségügyi korlátozás indokoltságát a főigazgató főorvos véleményezi és haladéktalanul tájékoztatja a beteg vagy a  beutalt törvényes képviselőjét, kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját, a  törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt és az IMEI betegjogi képviselőjét. 26. A betegek és a beutaltak birtokában tartható tárgyak köre, anyagi ellátásuk és a felügyelet biztosítása 31. § A biztonságos pszichiátriai ellátás érdekében a főigazgató főorvos a házirendben részletesen szabályozza a betegek és a beutaltak birtokában tartható tárgyak körét és mennyiségét. 32. § A betegek és a beutaltak felügyeletét egészségügyi dolgozók, szakápolók, ápolási asszisztensek, valamint biztonsági felügyelők biztosítják. 33. § (1) A  betegek és a  beutaltak élelmezését a  fekvőbeteg-intézetek normái alapján kell biztosítani. Az  elhelyezésre a fekvőbeteg-intézetekre vonatkozó szabályok az irányadóak. (2) Azon betegek számára, akik nem kívánnak élni a saját ruha viselésének jogával, az IMEI formaruhát és a fekvőbeteggyógyintézeti normák alapján ruházatot biztosít. (3) A főigazgató főorvos, figyelembe véve az IMEI technikai feltételeit, a házirendben meghatározza a betegnél tartható saját ruházat mennyiségét. (4) A  fekvőbeteg gyógyintézet higiénés rendjének fenntartása érdekében a  főigazgató főorvos a  házirendben meghatározza a saját ruházat tisztántartásának feltételeit. (5) A saját ruha viselése esetén a ruházat beszerzésével és tisztántartásával kapcsolatos költségek a beteget terhelik. (6) A beutaltak részére az IMEI a fekvőbeteg-gyógyintézeti normák alapján biztosít ruházatot. 27. Jognyilatkozat előterjesztése 34. § Fiatalkorú vagy gondnokság hatálya alatt álló beteg vagy beutalt olyan jognyilatkozatát, amelyhez a  törvényes képviselő hozzájárulása vagy intézkedése szükséges, állásfoglalás végett meg kell küldeni törvényes képviselőjének. 28. Az előállítás végrehajtása 35. § (1) Előállítás végrehajtása során a beteget – mérlegelve a pszichiátriai és biztonsági kockázatot – hivatásos állományú ápoló kíséretében, magas biztonsági kockázat esetén hivatásos állományú ápolói és biztonsági felügyelői kísérettel kell előállítani. (2) Előállítás végrehajtása során a  beutaltat biztonsági felügyelő kíséretében, magas pszichiátriai vagy egyéb egészségügyi kockázat esetén biztonsági felügyelői és hivatásos ápolói kísérettel kell előállítani. 29. Engedély nélküli távozás, fogolyszökés 36. § (1) A  beteg engedély nélküli távozása esetén a  főigazgató főorvos a  büntetés-végrehajtási bírónál kezdeményezi elfogató parancs kibocsátását, ideiglenes kényszergyógykezelés esetén pedig haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját. (2) A beutalt szökése esetén a főigazgató főorvos haladéktalanul megkeresi az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 30. A beteg és a beutalt elhalálozása 37. § A  halálesetről a  7.  § (1)  bekezdésében megjelölt szerveken kívül a  törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt, előzetesen letartóztatott, illetve ideiglenes kényszergyógykezelt esetén a rendelkezési jogkör gyakorlóját, valamint az  elhunyt törvényes képviselőjét, kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját, ennek hiányában az  IMEI rendelkezésére álló adatok alapján ismert hozzátartozóját is értesíteni kell. 31. Záró rendelkezések 38. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. 39. § (1) A  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseinek alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása során a kényszergyógykezelés kezdő napját a 4. § szerint kell megállapítani és ehhez mérten kell kiszámítani a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt 74. § (3) bekezdése alapján annak végső napját. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben, ha a  beteg pszichiátria gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, az IMEI főigazgató főorvosa az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 200. §-ában foglaltak szerint jár el azzal, hogy a kötelező gyógykezelés iránti eljárást a kényszergyógykezelés végső napjának lejárta előtt legalább harminc nappal kell a bíróságnál kezdeményezni. (3) Az IMEI a bírósági határozatról, valamint a bíróság által kijelölt pszichiátriai intézményről értesíti a beteg törvényes képviselőjét, kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját. (4) Az  IMEI a  bírósági határozatot, valamint az  elbocsátott beteg egészségügyi és egyéb adatait tartalmazó dokumentációjának másolatát a kijelölt pszichiátriai intézménynek adja át. (5) A beteg elbocsátásáról az IMEI a 17. §-ban foglaltakat értesíti. 40. § Hatályát veszti a  kényszergyógykezelés és az  ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről szóló 36/2003. (X. 3.) IM rendelet. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter