22/2012. (III. 9.) VM rendelete a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia A

22/2012. (III. 9.) VM rendelete a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. Anyajuh Kiegészítő Többletjogosultság: a 2011. évi egységes kérelem alapján jóváhagyott, legalább 50%-ban kedvezőtlen adottságú területen (a továbbiakban: KAT) gazdálkodó ügyfél számára megállapított, legfeljebb az anyajuh szerkezetátalakítási jogosultságok számával megegyező darabszámú vagyoni értékű jog; 2. Anyajuh Szerkezetátalakítási Jogosultság: a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontja figyelembevételével megállapított referencia anyajuh állomány alapján kalkulált, a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program szerint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott különleges támogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 3. Anyatehén Szerkezetátalakítási Jogosultság: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d) és e) pontjának megfelelő, de a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendelet IV. mellékletében felsorolt fajtákhoz és a szarvasmarha Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (a továbbiakban: ENAR) 99-es kódon „egyéb tejhasznú” fajtával bejelentett fajtához nem tartozó szarvasmarhák figyelembevételével megállapított referencia anyatehén állomány alapján kalkulált, a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program szerint az EMGA-ból finanszírozott különleges támogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 4. Árbevétel: az elismert tevékenységekből származó, hazai és uniós forrásból származó támogatások nélküli bevétel; 5. Beruházás: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) szerinti olyan ráfordítások összessége, amely az elismert tevékenységet szolgálja, és amelynek megvalósulása az ügyfél saját nevére szóló érvényes számlával, teljesítési igazolással, használatbavételi engedéllyel, adásvételi szerződéssel, a mindenkori hatályos vonatkozó, a haszonállatok nyilvántartásának szabályait meghatározó rendeletnek megfelelő nyilvántartással vagy egyéb közokirattal teljes körűen igazolható; 6. Beruházási részteljesítés: a beruházás olyan részegysége, amelynek megvalósulása önállóan is elszámolható és az ügyfél saját nevére szóló érvényes számlával, teljesítési igazolással, használatbavételi engedéllyel, adásvételi szerződéssel, a mindenkori hatályos vonatkozó, a haszonállatok nyilvántartásának szabályait meghatározó rendeletnek megfelelő nyilvántartással vagy egyéb közokirattal teljes körűen igazolható; 7. Elismert élőmunka ráfordítás: természetes személy közteher fizetés melletti önfoglalkoztatása, valamint olyan munkavállaló alkalmazása, aki után a közterheket az ügyfél, munkaerő kölcsönzés vagy egyes munkafolyamatok vállalkozási szerződés keretében történő elvégzése esetében az ügyféllel kötött megállapodás alapján harmadik személy fizeti meg; 8. Elismert tevékenység: az ügyfél által saját nevében, saját gazdaságában és saját kockázatára folytatott bármely mezőgazdasági, erdészeti, halászati, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye keretében meghatározott vidékfejlesztési tevékenység végzése; 9. Hízottbika Szerkezetátalakítási Jogosultság: a referencia hízottbika állomány alapján kalkulált, a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program szerint az EMGA-ból finanszírozott különleges támogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 10. Húsmarhatartó: az az ügyfél, aki a 2010. július 1. és 2011. június 30. közötti referencia időszakban szerepelt regisztrációs számának feltüntetésével a Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR), és a referencia anyatehén, illetve hízottbika állomány alapjául szolgáló állatok tenyészetének tartója volt; 11. Juhtartó: az az ügyfél, aki a 2011. támogatási évben szerepelt regisztrációs számának feltüntetésével a TIR-ben és a referencia anyajuh állomány alapjául szolgáló állatok tenyészetének tartója volt; 12. Kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság: az Anyatehén Szerkezetátalakítási Jogosultság, a Hízottbika Szerkezetátalakítási Jogosultság, a Szarvasmarha Extenzifikációs Többletjogosultság, az Anyajuh Szerkezetátalakítási Jogosultság és az Anyajuh Kiegészítő Többletjogosultság együttesen; 13. Minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben (a továbbiakban: Tbj.) meghatározott minimálbér; 14. Referencia anyajuh állomány: a juhtartó által tartott azon anyajuhok létszáma, de legalább tíz egyed, amelyek a 2011. támogatási évi, anyajuhtartás támogatásáról szóló határozatban megfelelt állatokként szerepeltek; 15. Referencia anyatehén állomány: a húsmarhatartó által tartott azon anyatehenek létszáma, de legalább három egyed, amelyek az ENAR nyilvántartásban szerepeltek 2010. július 1. és 2011. június 30. között és ezen időszak alatt legalább 190 napon keresztül folyamatosan a tartó tenyészetében álltak; 16. Referencia hízottbika állomány: a húsmarhatartó által tartott azon 9 hónapnál idősebb hímivarú szarvasmarha egyedek létszáma, de legalább három egyed, amelyek az ENAR-ban szerepeltek 2010. július 1. és 2011. június 30. között, és ezen időszak alatt legalább két hónapon keresztül folyamatosan a tartó tenyészetében álltak, majd a tenyészetből történő kikerülést követően legfeljebb 30 napon belül vágásra vagy élő állatként Magyarországon kívül értékesítésre (export) kerültek; 17. Szarvasmarha Extenzifikációs Többletjogosultság: az olyan ügyfél referencia anyatehén és hízottbika állománya után megállapított vagyoni értékű jog, akinek vagy amelynek a 2010. évi egységes kérelem alapján jóváhagyott egységes területalapú támogatás (SAPS) alapjául szolgáló területére vetített, a referencia anyatehén, hízottbika és anyajuh állomány alapján számított állatsűrűsége hektáronként nem haladja meg az 1,4 – az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló rendelet 2. § b) pontja szerinti – állategységet (a továbbiakban: ÁE); 18. Szakmai továbbképzés: A VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) által indított, valamint egyéb akkreditált, az 1. mellékletben szereplő képzés; 19. Szerkezetátalakítási program: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti különleges támogatás mellé rendelt program, amelynek célja, hogy: a húsmarha és juh ágazatokban tevékenykedő gazdálkodók és alkalmazottaik ne szoruljanak ki a helyi gazdasági hálózatokból és az érintett területeken ne csökkenjen a gazdasági aktivitás szintje; az érintett gazdálkodók szabad piaci döntésén alapuló mezőgazdasági vagy vidékfejlesztési tevékenység keretében a korábbi állattartáshoz hasonló értéket képviselő gazdasági tevékenység folytatódjon, ezen térségek foglalkoztatási helyzete tovább ne romoljon; valamint a húsmarha- és juhtenyésztő területeket ne vonják ki a hasznosításból és jó ökológiai állapotban maradjanak; 20. Támogatási időszak: 2012. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszak; 21. Tárgyév: az a támogatási időszakon belüli naptári év, amikor a termelő különleges támogatás iránti kérelmet nyújt be. 2. A kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program 2. § (1) A szerkezetátalakítási programban – az őt megillető referencia-állatállomány mértékéig – csak az a termelő vehet részt, aki, vagy amely 2012. május 15-ig részvételi szándékáról az egységes kérelem keretében nyilatkozik. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozaton túl a termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie, hogy mekkora anyatehén-, hízottbika-, illetve anyajuhállomány figyelembevételével kíván részt venni a programban, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy ismeri a szerkezetátalakítási programban való részvétel feltételeit, és meg kell jelölnie az általa a tárgyévben teljesíteni kívánt, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételt. (3) A szerkezetátalakítási programban részt vehet az az ügyfél is, aki, vagy amely felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll feltéve, hogy az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. 3. § (1) A szerkezetátalakítási programban résztvevő ügyfél a támogatási időszak teljes időtartama alatt köteles a) naptári évente az EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatást (SAPS) igénybe venni, és b) 2012-től kezdődően évente az egységes kérelem keretében nyilatkozni arról, hogy a tárgyévben a szerkezetátalakítási program alábbi nemzeti feltételei közül melyiket és milyen módon kívánja teljesíteni: ba) a referencia anyatehén-, hízottbika- és anyajuh állományt alapul véve minden 80 ÁE-e után egy fő teljes munkaidőben történő foglalkoztatása, vagy naptári évente 2080 munkaóra elismert élőmunka ráfordítás biztosítása; bb) az előző gazdasági év elismert tevékenységéből származó árbevétel tíz százalékának megfelelő összeg beruházásra, beruházásokra, vagy azok részteljesítésére történő fordítása úgy, hogy a beruházást, beruházásokat vagy azok részteljesítését – a megfelelő bizonylattal alátámasztva – legkésőbb a következő év február 14-ig befejezik; bc) az ügyfél vagy alkalmazottja, családi gazdaság esetén annak valamely tagja által egy, a kérelem benyújtása után kezdődő, vagy már a kérelem benyújtását megelőzően megkezdett szakmai továbbképzésen való részvétel, és annak a képzés követelményeinek megfelelő – a kérelem benyújtását követően, de legkésőbb a következő év február 14-ig történő – befejezése, illetve az egy évnél hosszabb képzési idővel rendelkező képzések esetében a legutolsó, a kérelem benyújtását követően lezárt félév teljesítése; c) 2013-tól kezdődően évente február 15-ig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon a személyi azonosításhoz szükséges adatokon túl nyilatkozni az e bekezdés alapján a megelőző naptári évre vállalt kötelezettség teljesítéséről és annak módjáról. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti, választott kötelezettség módosítására a támogatással érintett tárgyév vonatkozásában az adott év december 31. napjáig van lehetőség. A módosítás iránti kérelmet az MVH által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. (3) Az ügyfélnek a referencia állatállománya alapján végzett számítással meghatározottan, a törtrészek figyelembevételével, arányosan kell az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt éves kötelezettséget teljesítenie. (4) Amennyiben a természetes személy a járulékokat a Tbj. alapján a) legalább a minimálbérrel megegyező bevétel után fizette meg, az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül, b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken. (5) Amennyiben a természetes személy a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, és az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján a) legalább a minimálbérrel megegyező bevétel után fizette meg, az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül, b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken. (6) A (4) és (5) bekezdés szerinti közterhek megfizetését pénzügyi bizonylatokkal szükséges igazolni. (7) Amennyiben a programba bejelentkezett ügyfél a szerkezetátalakítási program teljesítésének az egyik feltételét jelentő elismert élőmunka ráfordítást részben, vagy egészben munkaerő kölcsönzés igénybevételével kívánja teljesíteni, köteles a munkaerő kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt munkavégzés után megfizetendő közterhek megfizetését okiratokkal igazolni és az ellenőrzés alkalmával azt bemutatni. (8) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti árbevételhez viszonyított beruházással kapcsolatos nyilatkozatát saját nevére szóló érvényes számla, teljesítési igazolás, használatbavételi engedély, adásvételi szerződés, a mindenkori hatályos vonatkozó, a haszonállatok nyilvántartásának szabályait meghatározó rendeletnek megfelelő nyilvántartás, vagy egyéb közokirat alapján teheti meg, amelyeket köteles az adózás rendjére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő ideig megőrizni, és az ellenőrzés alkalmával azt bemutatni. Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti beruházásról, illetve annak részteljesítéséről szóló fenti igazoló dokumentumokat nem tudja bemutatni, akkor azt a jogkövetkezmények szempontjából úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az érintett naptári év vonatkozásában nem teljesítette a beruházási kötelezettségét. (9) Amennyiben az ügyfél alkalmazottja vesz részt az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti képzésen vagy képzéseken, úgy annak vagy azoknak a befejezése akkor tekinthető a szerkezetátalakítási program szerinti teljesítésnek, ha az alkalmazott a képzés vagy képzések indulása és befejezése között folyamatosan az ügyfél alkalmazásában állt. Az ügyfél a képzésen vagy képzéseken résztvevők számát úgy határozza meg, hogy a referencia anyatehén-, hízottbika-, illetve anyajuh állományt alapul véve minden megkezdett 300 ÁE-e után egy befejezett képzést teljesít. 4. § (1) A szerkezetátalakítási program alapján vállalt foglalkoztatási és beruházási kötelezettségek nem teljesítése vagy csak részleges teljesítése esetén, valamint a szakmai továbbképzési kötelezettség nem teljesítése esetén nem teljesítési bírságként – figyelemmel a Törvény 73/A. § (5) bekezdésében foglaltakra – a) Anyatehén Szerkezetátalakítási Jogosultság (a továbbiakban: AtSzJ) esetén jogosultságonként legfeljebb 100 eurót, b) Hízottbika Szerkezetátalakítási Jogosultság (a továbbiakban: HbSzJ) esetén jogosultságonként legfeljebb 54 eurót, c) Szarvasmarha Extenzifikációs Többletjogosultság (a továbbiakban: SzETj) esetén jogosultságonként legfeljebb 43 eurót, d) Anyajuh Szerkezetátalakítási Jogosultság (a továbbiakban: AjSzJ) esetén jogosultságonként legfeljebb 8 eurót, e) Anyajuh Kiegészítő Többletjogosultság (a továbbiakban: AjKTj) esetén jogosultságonként legfeljebb 4 eurót kell figyelembe venni. (2) Az ügyfél által vállalt foglalkoztatási kötelezettség részleges teljesítése, valamint beruházási kötelezettség részleges teljesítése esetén az (1) bekezdésben foglalt összegek a nem teljesítés arányában veendők figyelembe valamennyi, ezen rendelet által szabályozott jogosultság esetében. (3) A szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségek megsértése miatt fizetendő nem teljesítési bírságról, valamint a szerkezetátalakítási program teljesítési arányának meghatározásáról az MVH dönt. 5. § A szerkezetátalakítási program alapján vállalt feltétel nem teljesítése vagy részleges teljesítése miatt jogkövetkezményként alkalmazott nem teljesítési bírság az EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatás igénybevételi szabályainak megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezménytől függetlenül kerül alkalmazásra. 6. § A szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségek teljesítését meghiúsító elháríthatatlan külső ok (vis maior) bekövetkeztét az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló rendelet alapján kell bejelenteni, az MVH által kiadott közleményben erre rendszeresített nyomtatványon. 3. Területalapú támogatásként különleges támogatás igénybevétele a szerkezetátalakítási programban való részvétel alapján 7. § Az egységes területalapú támogatás (SAPS) igénybevételére szolgáló 2012. évi egységes kérelem keretében tett, 2. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat a 1122/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikk (14) pontja, valamint a rendeletben foglaltak szerinti különleges támogatás igénybevételére való jogosultság megállapítására, és egyben e jogosultság alapján történő kifizetésre vonatkozó kérelemnek minősül. 8. § (1) A szerkezetátalakítási programban résztvevő ügyfelet a 2. § (2) bekezdése alapján a szerkezetátalakítási programba bejelentett állatállomány alapján megállapított számú kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság illeti meg. (2) Az ügyfelet megillető kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultságokat az MVH az ügyfél által 2012-ben, a 2. § (1) bekezdésben foglalt egységes kérelem keretében tett nyilatkozata alapján jogosultság-típusonként külön-külön állapítja meg. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell az ügyfelet megillető kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultságok darabszámát, valamint azok egységértékét. (4) A támogatási jogosultság az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésével kerül az ügyfél tulajdonába. 9. § (1) A támogatási jogosultság egységértékét – a (2)–(4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az EMGA-ból a rendeletben meghatározott szerkezetátalakítási programra elkülönített összeg és a 2012-ben az összes ügyfél részére jóváhagyott jogosultságok darabszámának hányadosaként, egyes jogosultság-típusonként külön-külön, a 2. melléklet szerinti képlet alapján euróban az MVH állapítja meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a HbSzJ egységértékének megállapításához az ATSzJ egységértékét 0,44-dal kell szorozni. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a SzETj egységértékének megállapításához az ATSzJ egységértékét 0,35-dal kell szorozni. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásakor az AjSzJ egységértékének megállapításához az ATSzJ egységértékét 0,065-del kell szorozni. (5) Az (1) bekezdés alkalmazásakor az AjKTj egységértékének megállapításához az ATSzJ egységértékét 0,04-dal kell szorozni. (6) Az AjKTj megállapításának nem feltétele, hogy a 2011. évi egységes kérelmében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól szóló FVM rendelet alapján KAT-támogatást kérelmezett-e az ügyfél. (7) A támogatási jogosultság egységértéke után járó kifizetés az uniós jogi aktusban meghatározott esetben és jogszabályban meghatározottak szerint csökkenthető. 10. § A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság egységértékének megállapításakor összesen legfeljebb 44,5333 millió euró vehető figyelembe. 11. § Az ügyfél az őt megillető különleges támogatást 2013-tól kezdődően az egységes kérelem keretében kérelmezheti. Amennyiben nem kérelmezi, azt úgy kell tekinteni, hogy az adott évtől kezdődően a termelő az érintett rész vonatkozásában véglegesen és visszavonhatatlanul kilépett a szerkezetátalakítási programból. 12. § (1) A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság – uniós jogi aktus vagy uniós jogi aktus alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 11. § (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek teljesítése esetén a támogatási időszakban egységértékének megfelelő összegben területalapú támogatásként különleges támogatás igénybevételére jogosít. (2) A különleges támogatás – az uniós jogi aktusban, valamint a 11. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén – az egységes területalapú támogatásra (SAPS) vonatkozó szabályoknak megfelelően, és annak összegén felül jár. (3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a támogatási jogosultságok számának és egységértékének szorzatából kapott összeget úgy kell felosztani, hogy a tárgyévben jóváhagyott egységes területalapú támogatásra (SAPS) figyelembe vett földterület minden hektárjára jutó összegét egységesen meg kell növelni. Az így kifizethető – a külön jogszabályban meghatározott progresszív moduláció figyelembe vétele nélkül számított – összeg nem haladhatja meg az 5000 euró/ha-t. (4) A támogatás euróban kerül megállapításra és forintban kerül kifizetésre. Az átváltásra a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 45. cikkében, továbbá az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1913/2006/EK bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdése és 11. cikke szerint meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. (5) Az (1) bekezdés szerinti támogatásról az MVH hoz döntést. 13. § (1) Az ügyfél a szerkezetátalakítási programba való bejelentkezés évét követő évek vonatkozásában, a tárgyévet megelőző év december 31-ig jogkövetkezmény alkalmazása nélkül egészben vagy részben, de az érintett rész vonatkozásában véglegesen és visszavonhatatlanul, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozattal kiléphet a szerkezetátalakítási programból. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozatot az MVH-hoz kell benyújtani, tárgyévet megelőző év december 31-ig. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozatot tevő ügyfél a tárgyévtől kezdődően – az érintett rész vonatkozásában – a szerkezetátalakítási program hátralevő időszakára különleges támogatás igénybevételére nem jogosult. 14. § (1) A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultságok – akár részben, akár egészben – átruházhatóak. (2) A támogatási jogosultság átruházása esetén a nyilvántartásban történő átvezetés iránti kérelmet az átadónak és az átvevőnek közösen, az MVH által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az átruházás tényét igazoló közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot. (3) E rendelet alkalmazásában az örökös, a nem természetes személy átalakulása miatti jogutód, valamint az a személy, akire, vagy amelyre a kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultságot átruházták, a Törvény 28. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő regisztrációt követően a szerkezetátalakítási programba bejelentkezett termelőnek tekintendő. (4) A szerkezetátalakítási támogatási jogosultság tárgyév január 1-jei határidővel hatályos átruházása alapján az átírási kérelmet kizárólag február 1. és április 1. közötti időszakban lehet benyújtani az e §-ban foglaltak figyelembevétele mellett. (5) A szerkezetátalakítási támogatási jogosultság átruházása esetén az átvevő általi teljesítés megállapításánál figyelembe kell venni az átadó által az átírási kérelem benyújtási időpontjáig teljesített és igazolt árbevételre, valamint foglalkoztatásra vonatkozó, a szerkezetátalakítási programban előírt feltételeket. (6) Öröklés és jogutódlás esetén az átírási kérelmet az örökös vagy a jogutód az MVH által rendszeresített nyomtatványon is benyújthatja. Amennyiben a hagyatékátadó végzésben haszonélvezeti jogosult kerül megállapításra, az örökösnek és a haszonélvezeti jog jogosultjának közösen kell benyújtania az átírási kérelmet. (7) A kérelemhez mellékelni kell a jogutódlást alátámasztó jogerős döntés másolatát, amely rendelkezik a szerkezetátalakítási támogatási jogosultságról és kifizetetlen támogatási összeg esetén a szerkezetátalakítási támogatási jogosultság alapján járó támogatásról. Szétválásos jogutódlás esetén csatolni kell a szétválási szerződést, amely rendelkezik a szerkezetátalakítási támogatási jogosultságról és kifizetetlen támogatási összeg esetén a szerkezetátalakítási támogatási jogosultság alapján járó támogatásról. (8) A juhtartó vagy húsmarhatartó szerkezetátalakítási programba történő bejelentkezését megelőző elhalálozása esetében az 1. § 14., 15. és 16. pontja szerinti referencia állatállományát a hagyatékátadó végzés szerinti örökös referencia állatállományának kell tekinteni. 15. § Az MVH a támogatási jogosultság alapján megállapított támogatás kifizetését követően ellenőrzést végez a 3. §-ban foglaltak teljesülését illetően. Az ellenőrzés kiterjed a szerkezetátalakítási programban résztvevő valamennyi ügyfél 10%-ára. 16. § A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése esetén az uniós jogi aktuson alapuló jogkövetkezményeket az e rendelet alapján igénybe vett emelt összegű támogatásra figyelemmel kell alkalmazni Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 18. § Ez a rendelet a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletnek, b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendeletnek, valamint c) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter