69/
- (IV. 4.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény
- §
(4)bekezdés
- pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- Általános rendelkezések
- § A rendelet hatálya a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati igazgatási szervekre, kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.
- A Döntőbizottság szervezete, jogállása
- §
(1)A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.
(2)A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek tagja az elnök és az elnökhelyettes is.
(3)A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
(4)A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kit. 95. §
(10)bekezdés a) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kit. 95. §
(13)bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik.
(5)Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a
(4)bekezdésben foglaltak mellett a Kit. 82. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja, valamint
(2)bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kit. 82. §
(1)bekezdés a) pontjában és
(2)bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha a közszolgálati biztos határidőben nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.
(6)A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(7)A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8)A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg. 3. §
(1)A Döntőbizottság elnökének feladatai: a) soron kívül dönt a 8. §
(1)bekezdésében, valamint a Kit. 167. §
(4)bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának kérdésében,
- b)képviseli a Döntőbizottságot,
- c)jóváhagyja az ügyrendet,
- d)ellenőrzi a határidők megtartását,
- e)dönt az igazolási kérelemről, f ) dönt az eljárás félbeszakadásáról,
- g)kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost,
- h)összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában,
- i)összehívja a Döntőbizottság üléseit,
- j)ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára meghatároz.
(2)A Döntőbizottság elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
- § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg.
- §
(1)A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.
(2)A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek ettől eltérő felmentési időben is megállapodhatnak. 3. Elvi döntőbizottsági határozat, Döntőbizottsági állásfoglalás 6. §
(1)Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi döntőbizottsági határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.
(2)Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.
- A Titkárság
- § A Döntőbizottság ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak.
- A Döntőbizottság eljárása a közszolgálati panaszügyekben
- §
(1)A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) elbírálásában nem vehet részt
- a)az, aki a panaszos által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett,
- b)a panaszos hozzátartozója,
- c)az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.
(2)A közszolgálati biztos független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.
(3)A közszolgálati biztos köteles
- a)a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen, befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet elhárítani, és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni,
- b)a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná,
- c)a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az
(1)bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn.
- § A Döntőbizottság eljárása a panasz beérkezésével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban – az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel.
- §
(1)A panaszban meg kell jelölni
- a)a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím),
- b)a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést meghozó kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) nevét és székhelyét,
- c)a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést,
- d)az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, valamint
- e)a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.
(2)A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.
(3)A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság nyolcnapos határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.
(4)Ha a
(3)bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem fogadható be, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek. A határozat mellékleteként a kormányzati igazgatási szerv részére meg kell küldeni a panasz másolatát. 11. §
(1)A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke kijelöli az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntés-előkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.
(2)Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a kormányzati igazgatási szervet a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, és tizenöt napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányulhat, vagy érdemi védekezést tartalmazhat.
(3)A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság
- a)iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól és a kormányzati igazgatási szervtől,
- b)a közszolgálati alapnyilvántartás, valamint a Kit. 177. §-a alapján a személyügyi központ által vezetett nyilvántartás adatkörével összefüggésben adatokat szerezhet be,
- c)a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így a feleket nyilatkozattételre hívhatja fel, más szervtől iratokat, adatokat szerezhet be.
(4)Az eljáró tanács
- a)személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a kormányzati igazgatási szerv képviselőjét,
- b)a felek indítványára tanúkat hallgathat meg, valamint
- c)a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet ki.
(5)A
(4)bekezdés a) pontja szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet.
(6)A meghallgatásról mindkét felet értesíteni kell. A
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti meghallgatás nem nyilvános, azon az eljáró tanács tagjain kívül a felek, a felek képviselői és a Titkárság ügyintézője vehet részt. A meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik, ennek során az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(7)Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv a jogvitát egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.
(8)A
(3)bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.
(9)Az eljárási határidő meghosszabbításáról – a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek. 12. §
(1)A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.
(2)A panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv. 13. §
(1)Az eljárás során elektronikus kapcsolattartás választható. A panasz elektronikus úton történő előterjesztése az elektronikus kapcsolattartás választását jelenti, amely esetben a panaszos minden egyéb beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni, és a Titkárság is ilyen módon kézbesíti részére az iratokat.
(2)A kormányzati igazgatási szervet is megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának joga. Ha a kormányzati igazgatási szerv elektronikus kapcsolattartást választ, minden beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni. A Titkárság ez esetben elektronikusan kézbesíti a kormányzati igazgatási szerv számára az iratokat.
(3)A felek az eljárás során bármikor kérhetik az elektronikus kapcsolattartásra történő áttérést, amelyről az első iratküldés alkalmával a Titkárság a feleket tájékoztatja. Az elektronikus kapcsolattartást kérelmező fél részére a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag elektronikus úton kézbesíti.
(4)Elektronikus kapcsolattartás választása esetén a felek utóbb bármikor kérhetik a papíralapú eljárásra való áttérést. A papíralapú kapcsolattartást választó fél számára a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag postai úton kézbesíti.
(5)A
(3)és
(4)bekezdésben rögzített jogukkal a felek az eljárás során kizárólag egy alkalommal élhetnek.
(6)Ha az eljárás során csak az egyik fél választ elektronikus kapcsolattartást, a Titkárság a papír alapon benyújtott iratokat digitalizálja, továbbá gondoskodik az elektronikusan előterjesztett iratok papíralapú másolatának elkészítéséről.
(7)Az elektronikus kapcsolattartásra egyebekben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései irányadóak.
(8)Ha az elektronikus kapcsolattartást választó fél a beadványát nem az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott módon vagy papír alapon terjeszti elő, beadványa hatálytalan.
(9)Az elektronikus szolgáltatás rendszerében felmerülő üzemzavar vagy üzemszünet esetén a Titkárság postai úton kézbesíti az elektronikus kapcsolattartást választó fél részére az iratokat, ilyen esetben a felek a beadványaikat papír alapon terjeszthetik elő. 14. §
(1)Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a kormányzati igazgatási szervet részben vagy egészben kötelezheti a panaszos eljárási költségének megtérítésére.
(2)Eljárási költség mindaz a szükséges és igazolt költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség.
(3)A panaszos – az
(1)bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a kormányzati igazgatási szervet
- a)az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint
- b)a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.
(4)Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.
- § A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.
- § A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket. Az igazolási kérelemről az eljáró tanács, ha tanácskijelölés még nem történt, a Döntőbizottság elnöke dönt.
- § Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig – felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek.
- § Ha az eljárás során a kormányzati igazgatási szerv jogutódlással megszűnik – a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig – az eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke, ha tanácskijelölés még nem történt, a Döntőbizottság elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidők újra kezdődnek. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni a jogutód kormányzati igazgatási szervet a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód kormányzati igazgatási szervvel szemben folytatja le.
- § A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse.
- §
(1)Előzetes időpontegyeztetés alapján a Titkárság lehetőséget biztosít arra, hogy a felek, valamint képviselőik az eljárás iratait – a határozatok tervezetei, valamint a zártan kezelt adatok kivételével – az eljárás bármely szakaszában megtekinthessék és azokról másolatot (kivonatot) készíthessenek.
(2)Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy más hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben – a Döntőbizottság az eljárás iratait vagy azok másolatát (kivonatát) megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez. 6. A Döntőbizottság határozata 21. §
(1)A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon.
(2)A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:
- a)a panasznak egészben vagy részben helyt ad,
- b)a panaszt elutasítja,
- c)a felek közötti egyezséget jóváhagyja, vagy
- d)az eljárást megszünteti.
(3)A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha
- a)a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik,
- b)a panaszos követelése idő előtti,
- c)a panaszos elmulasztotta az igényérvényesítési határidőt,
- d)a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el,
- e)a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság vagy a bíróság korábban már határozatot hozott, f ) a panaszos a panaszt visszavonta,
- g)a panaszos elhalálozott, vagy
- h)a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélkül megszűnt. 22. §
(1)A határozatnak tartalmaznia kell
- a)a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot,
- b)a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét,
- c)a kormányzati igazgatási szerv és képviselője nevét, székhelyét,
- d)a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést,
- e)a határozat rendelkező részét és indokolását, f ) a határozathozatal helyét és idejét, valamint
- g)az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.
(2)A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, az eljárási költségről való rendelkezést, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló harminc napos határidőt.
(3)A határozat indokolásának tartalmaznia kell
- a)a felek kérelmét és álláspontját,
- b)a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat,
- c)azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul,
- d)azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte,
- e)a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, valamint f ) az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat. 23. §
(1)A Döntőbizottság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére tizenöt napos határidőt szab.
(2)A határozat rendelkező részét a határozathozatal napján írásba kell foglalni, amit a tagok kézjegyükkel látnak el.
(3)Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő nyolc napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv részére. 24. §
(1)A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.
(2)A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a kormányzati igazgatási szerv kérelmére – bármikor elrendelheti
- a)névcsere vagy hibás névírás,
- b)szám- vagy számítási hiba, továbbá
- c)az
- a)és
- b)pontba nem tartozó más elírás esetén.
(3)A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni. Ha a Döntőbizottság a keresetlevél továbbítása után javítja ki a határozatot, az arra irányuló kérelmet és a kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére. 25. §
(1)A Döntőbizottság határozata a jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha a határozat közlésétől számított harminc napon belül egyik fél sem terjeszt elő keresetet.
(2)A fél a jogorvoslati jogáról a határozat közlését követően lemondhat. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt mindkét fél bejelenti. A határozat az utolsó lemondó nyilatkozat beérkezését követő naptól kezdve végleges.
(3)A Döntőbizottság által jóváhagyott egyezség esetén, ha a felek az egyezség megkötésének napján a jogorvoslati jogukról lemondanak, a határozat azon a napon végleges.
(4)A határozat véglegességét a tanács elnöke, elnöki jogkörben hozott határozat esetén a Döntőbizottság elnöke állapítja meg. 7. A véleményezési eljárás 26. §
(1)A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára.
(2)Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről szóló döntést a Titkárság megküldi a véleménykérő részére.
(3)Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.
(4)A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.
(5)A közszolgálati biztos által kiadmányozott véleményt a Titkárság megküldi a véleménykérő részére.
(6)A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon.
(7)A véleményezési eljárásra a 8. §-t, a 10. §
(2)és
(3)bekezdését, a
- §-t, valamint a
- §-t megfelelően alkalmazni kell.
- Záró rendelkezések
- §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
- § Hatályát veszti a Közszolgálati Döntőbizottságról szóló 459/
- (XII. 28.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök