69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról.

69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A  rendelet hatálya a  kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a  továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati igazgatási szervekre, kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a  Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki. 2. A Döntőbizottság szervezete, jogállása 2. § (1) A  Döntőbizottság független testület, a  döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt. (2) A  Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek tagja az  elnök és az elnökhelyettes is. (3) A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. (4) A  Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a  Kit. 95.  § (10)  bekezdés a)  pontját. Összeférhetetlenség esetén a  Kit. 95.  § (13)  bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a  munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a  Döntőbizottság tagja az  összeférhetetlenséget a  felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik. (5) Ha a  Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a  (4)  bekezdésben foglaltak mellett a  Kit. 82.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja, valamint (2)  bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kit. 82. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha a közszolgálati biztos határidőben nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik. (6) A  Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a  társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. (7) A  Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A  vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a  miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. (8) A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg. 3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai: a) soron kívül dönt a 8. § (1) bekezdésében, valamint a Kit. 167. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának kérdésében, b) képviseli a Döntőbizottságot, c) jóváhagyja az ügyrendet, d) ellenőrzi a határidők megtartását, e) dönt az igazolási kérelemről, f ) dönt az eljárás félbeszakadásáról, g) kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost, h) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában, i) összehívja a Döntőbizottság üléseit, j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára meghatároz. (2) A Döntőbizottság elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. 4. § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. 5. § (1) A  Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A  felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap. (2) A  Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a  felmentési idő harminc nap. A  felek ettől eltérő felmentési időben is megállapodhatnak. 3. Elvi döntőbizottsági határozat, Döntőbizottsági állásfoglalás 6. § (1) Ha az  eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az  eljáró tanács elnöke tájékoztatja a  Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a  határozat Elvi döntőbizottsági határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján. (2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a  jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a  Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az  ülésen a  közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a  Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági állásfoglalást hozhatnak. Az  erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg. 4. A Titkárság 7. § A Döntőbizottság ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a  miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A  Titkárságon foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak. 5. A Döntőbizottság eljárása a közszolgálati panaszügyekben 8. § (1) A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) elbírálásában nem vehet részt a) az, aki a panaszos által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett, b) a panaszos hozzátartozója, c) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el. (2) A  közszolgálati biztos független, a  jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a  jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható. (3) A közszolgálati biztos köteles a) a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen, befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül eljárni, a  döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet elhárítani, és arról a  Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni, b) a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná, c) a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn. 9. § A Döntőbizottság eljárása a panasz beérkezésével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban – az  igényt alátámasztó okiratokkal együtt – kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a  panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A  panasz szóban is előterjeszthető a  Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. 10. § (1) A panaszban meg kell jelölni a) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím), b) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést meghozó kormányzati igazgatási szerv (a  továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) nevét és székhelyét, c) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést, d) az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, valamint e) a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait. (2) A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg. (3) A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a  panasz megfelel-e a  jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság nyolcnapos határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost. (4) Ha a  (3)  bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a  panasz nem fogadható be, a  titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a  Titkárság megküld a  panaszosnak és a  kormányzati igazgatási szervnek. A  határozat mellékleteként a kormányzati igazgatási szerv részére meg kell küldeni a panasz másolatát. 11. § (1) A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke kijelöli az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a  titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a  döntés-előkészítésre. A  Titkárság a  kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére. (2) Az  eljáró tanács kijelölését követően a  titkárságvezető értesíti a  kormányzati igazgatási szervet a  Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a  panaszt, és tizenöt napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányulhat, vagy érdemi védekezést tartalmazhat. (3) A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság a) iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól és a kormányzati igazgatási szervtől, b) a közszolgálati alapnyilvántartás, valamint a  Kit. 177.  §-a alapján a  személyügyi központ által vezetett nyilvántartás adatkörével összefüggésben adatokat szerezhet be, c) a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így a  feleket nyilatkozattételre hívhatja fel, más szervtől iratokat, adatokat szerezhet be. (4) Az eljáró tanács a) személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a kormányzati igazgatási szerv képviselőjét, b) a felek indítványára tanúkat hallgathat meg, valamint c) a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet ki. (5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet. (6) A meghallgatásról mindkét felet értesíteni kell. A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti meghallgatás nem nyilvános, azon az eljáró tanács tagjain kívül a felek, a felek képviselői és a Titkárság ügyintézője vehet részt. A meghallgatás a  felek együttes jelenlétében történik, ennek során az  eljáró tanács elnöke engedélyezheti a  felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. (7) Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv a  jogvitát egyezséggel rendezze. Ha az  egyezség megfelel a  jogszabályoknak, azt az  eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. (8) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az  eljáró tanácsot. Az  eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az  eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat. (9) Az  eljárási határidő meghosszabbításáról – a  titkárságvezető javaslatára – az  eljáró tanács elnöke dönt. Az  eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek. 12. § (1) A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja. (2) A  panaszos, illetve a  kormányzati igazgatási szerv helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv. 13. § (1) Az  eljárás során elektronikus kapcsolattartás választható. A  panasz elektronikus úton történő előterjesztése az elektronikus kapcsolattartás választását jelenti, amely esetben a panaszos minden egyéb beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni, és a Titkárság is ilyen módon kézbesíti részére az iratokat. (2) A kormányzati igazgatási szervet is megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának joga. Ha a kormányzati igazgatási szerv elektronikus kapcsolattartást választ, minden beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni. A  Titkárság ez  esetben elektronikusan kézbesíti a  kormányzati igazgatási szerv számára az iratokat. (3) A  felek az  eljárás során bármikor kérhetik az  elektronikus kapcsolattartásra történő áttérést, amelyről az  első iratküldés alkalmával a  Titkárság a  feleket tájékoztatja. Az  elektronikus kapcsolattartást kérelmező fél részére a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag elektronikus úton kézbesíti. (4) Elektronikus kapcsolattartás választása esetén a  felek utóbb bármikor kérhetik a papíralapú eljárásra való áttérést. A  papíralapú kapcsolattartást választó fél számára a  Titkárság az  eljárás további szakaszában az  iratokat már kizárólag postai úton kézbesíti. (5) A (3) és (4) bekezdésben rögzített jogukkal a felek az eljárás során kizárólag egy alkalommal élhetnek. (6) Ha az  eljárás során csak az  egyik fél választ elektronikus kapcsolattartást, a  Titkárság a  papír alapon benyújtott iratokat digitalizálja, továbbá gondoskodik az  elektronikusan előterjesztett iratok papíralapú másolatának elkészítéséről. (7) Az  elektronikus kapcsolattartásra egyebekben az  elektronikus ügyintézés és a  bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései irányadóak. (8) Ha az elektronikus kapcsolattartást választó fél a beadványát nem az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott módon vagy papír alapon terjeszti elő, beadványa hatálytalan. (9) Az  elektronikus szolgáltatás rendszerében felmerülő üzemzavar vagy üzemszünet esetén a  Titkárság postai úton kézbesíti az elektronikus kapcsolattartást választó fél részére az iratokat, ilyen esetben a felek a beadványaikat papír alapon terjeszthetik elő. 14. § (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a kormányzati igazgatási szervet részben vagy egészben kötelezheti a panaszos eljárási költségének megtérítésére. (2) Eljárási költség mindaz a  szükséges és igazolt költség, ami a  panaszos részéről a  célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség. (3) A  panaszos – az  (1)  bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a  Döntőbizottság kötelezze a  kormányzati igazgatási szervet a) az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az  ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint b) a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. (4) Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. 15. § A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról. 16. § A  panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az  elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az  igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét, azonban a  mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az  igazolási kérelemben elő kell adni a  mulasztás okát és a  mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket. Az  igazolási kérelemről az  eljáró tanács, ha tanácskijelölés még nem történt, a  Döntőbizottság elnöke dönt. 17. § Ha az  ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az  eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a  Döntőbizottság saját eljárását – a  más szervnél folytatott eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig  – felfüggesztheti. Az  eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a  felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek. 18. § Ha az  eljárás során a  kormányzati igazgatási szerv jogutódlással megszűnik – a  jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig – az  eljárás félbeszakad. Az  eljárás félbeszakadását az  eljáró tanács elnöke, ha tanácskijelölés még nem történt, a  Döntőbizottság elnöke állapítja meg. Az  eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidők újra kezdődnek. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni a jogutód kormányzati igazgatási szervet a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód kormányzati igazgatási szervvel szemben folytatja le. 19. § A  Döntőbizottság az  eljárása során a  Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a  panaszos, illetve a  kormányzati igazgatási szerv minden, az  eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse. 20. § (1) Előzetes időpontegyeztetés alapján a Titkárság lehetőséget biztosít arra, hogy a felek, valamint képviselőik az eljárás iratait – a  határozatok tervezetei, valamint a  zártan kezelt adatok kivételével – az  eljárás bármely szakaszában megtekinthessék és azokról másolatot (kivonatot) készíthessenek. (2) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy más hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben – a Döntőbizottság az eljárás iratait vagy azok másolatát (kivonatát) megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez. 6. A Döntőbizottság határozata 21. § (1) A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon. (2) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja: a) a panasznak egészben vagy részben helyt ad, b) a panaszt elutasítja, c) a felek közötti egyezséget jóváhagyja, vagy d) az eljárást megszünteti. (3) A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha a) a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, b) a panaszos követelése idő előtti, c) a panaszos elmulasztotta az igényérvényesítési határidőt, d) a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el, e) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság vagy a bíróság korábban már határozatot hozott, f ) a panaszos a panaszt visszavonta, g) a panaszos elhalálozott, vagy h) a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélkül megszűnt. 22. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell a) a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot, b) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, c) a kormányzati igazgatási szerv és képviselője nevét, székhelyét, d) a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést, e) a határozat rendelkező részét és indokolását, f ) a határozathozatal helyét és idejét, valamint g) az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a  Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az  aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá. (2) A  határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a  Döntőbizottság döntését, az  eljárási költségről való rendelkezést, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló harminc napos határidőt. (3) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a) a felek kérelmét és álláspontját, b) a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, c) azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul, d) azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte, e) a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, valamint f ) az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat. 23. § (1) A Döntőbizottság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére tizenöt napos határidőt szab. (2) A határozat rendelkező részét a határozathozatal napján írásba kell foglalni, amit a tagok kézjegyükkel látnak el. (3) Az  indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az  írásba foglalást követő nyolc napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv részére. 24. § (1) A  Döntőbizottság határozatának kiegészítését a  panaszos, illetve a  kormányzati igazgatási szerv a  határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a  Döntőbizottság a  panasz valamely részéről nem döntött. A  kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a  határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni. (2) A  Döntőbizottság a  határozat kijavítását – hivatalból, illetve a  panaszos vagy a  kormányzati igazgatási szerv kérelmére – bármikor elrendelheti a) névcsere vagy hibás névírás, b) szám- vagy számítási hiba, továbbá c) az a) és b) pontba nem tartozó más elírás esetén. (3) A  kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a  határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a  Titkárság a  keresetlevél továbbításakor a  kijavítás iránti kérelemről köteles a  bíróságot tájékoztatni. Ha a  Döntőbizottság a  keresetlevél továbbítása után javítja ki a  határozatot, az  arra irányuló kérelmet és a  kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére. 25. § (1) A  Döntőbizottság határozata a  jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha a  határozat közlésétől számított harminc napon belül egyik fél sem terjeszt elő keresetet. (2) A  fél a  jogorvoslati jogáról a határozat közlését követően lemondhat. A  lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt mindkét fél bejelenti. A határozat az utolsó lemondó nyilatkozat beérkezését követő naptól kezdve végleges. (3) A  Döntőbizottság által jóváhagyott egyezség esetén, ha a  felek az  egyezség megkötésének napján a  jogorvoslati jogukról lemondanak, a határozat azon a napon végleges. (4) A  határozat véglegességét a  tanács elnöke, elnöki jogkörben hozott határozat esetén a  Döntőbizottság elnöke állapítja meg. 7. A véleményezési eljárás 26. § (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. (2) Ha a  véleménykérő ügyirat nem befogadható, a  titkárságvezető javaslatot tesz a  Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről szóló döntést a Titkárság megküldi a véleménykérő részére. (3) Ha a  véleménykérő ügyirat befogadható, a  titkárságvezető azt felterjeszti a  Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost. (4) A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel. (5) A közszolgálati biztos által kiadmányozott véleményt a Titkárság megküldi a véleménykérő részére. (6) A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon. (7) A véleményezési eljárásra a 8. §-t, a 10. § (2) és (3) bekezdését, a 13. §-t, valamint a 20. §-t megfelelően alkalmazni kell. 8. Záró rendelkezések 27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 28. § Hatályát veszti a Közszolgálati Döntőbizottságról szóló 459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök