- évi LXII. törvény a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2023.I.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi LXII. törvény a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről * I. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
- A törvény hatálya
- § E törvény hatálya a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az
- évi október
- napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekre terjed ki.
- Központi hatóságok
- §
(1)A Rendelet 76. cikke szerint kijelölt magyar központi hatóság – a
(2)bekezdés szerinti kivétellel – a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: gyermekvédelmi központi hatóság).
(2)A külföldre elvitt gyermekek visszahozatala, valamint a Magyarországra hozott gyermekek visszavitele iránti ügyek tekintetében a Rendelet
- cikke, továbbá az Egyezmény
- cikke szerinti központi hatóság az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: gyermekelviteli központi hatóság).
- § Az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben a központi hatósági feladatok ellátása során az alapelvekre, a megkeresésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, az adatkezelésre, az adatok zárt kezelésére, a határidő számítására, a döntés tartalmára és közlésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. II. FEJEZET A GYERMEKEK JOGELLENES KÜLFÖLDRE VITELE
- A kérelem előterjesztésére, valamint a központi hatóság feladataira vonatkozó közös rendelkezések
- §
(1)Ha a gyermek tartózkodási helyének kijelölése tekintetében a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő vagy gyám (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) a külföldre elvitt gyermek visszahozatalára irányuló, a gyermeket jogellenesen külföldre elvivő vagy ott visszatartó személy elleni eljárás megindításához központi hatósági közreműködést kér, a gyermek visszahozatala iránti kérelem (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) alapján a központi hatósági feladatokat a gyermekelviteli központi hatóság látja el.
(2)A gyermekelviteli központi hatóság a jogi képviselővel nem rendelkező kérelmezőnek a gyermek visszahozatala iránti eljárással kapcsolatban jogi tanácsadást biztosít. 5. §
(1)A gyermekelviteli központi hatóság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem az Egyezmény
- cikkére, valamint a Rendelet
- cikkére tekintettel nyilvánvalóan alaptalan.
(2)A kérelmező az
(1)bekezdés szerinti döntés ellen közigazgatási pert kezdeményezhet.
- § Ha az eljáró külföldi bíróság a magyarországi kérelmezőt vagy más személyt kíván elektronikus hírközlő eszköz útján közvetlenül meghallgatni, ezt a gyermekelviteli központi hatóság az ilyen bizonyításfelvételt lehetővé tevő, az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés hiányában is engedélyezheti. A kérelmező meghallgatáshoz való jogának érvényesülése érdekében az engedélyezés során a közvetlen bizonyításfelvétel feltételei a nemzetközi magánjogról szóló
- évi XXVIII. törvény
- §-ában foglaltaktól eltérően is megállapíthatók. III. FEJEZET A GYERMEKEK JOGELLENES MAGYARORSZÁGRA HOZATALA
- A kérelem előterjesztésére, valamint a központi hatóság feladataira vonatkozó közös rendelkezések
- §
(1)Ha a gyermek tartózkodási helyének kijelölése tekintetében a szülői felügyelet gyakorlására jogosult személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) a gyermek visszavitelére irányuló, a gyermeket jogellenesen Magyarországra hozó vagy itt visszatartó személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmezett) elleni eljárás megindításához a központi hatósági közreműködést a külföldi központi hatóság útján kéri, a gyermek visszavitele iránti kérelem (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) alapján a központi hatósági feladatokat a gyermekelviteli központi hatóság látja el.
(2)Ha a jogi képviselővel nem rendelkező kérelmező közvetlenül a gyermekelviteli központi hatósághoz fordul, az a kérelmezőnek jogi tanácsadást biztosít.
(3)A kérelmet és mellékleteit, továbbá az eljárás során a későbbiekben előterjesztendő iratokat – az Egyezmény
- cikkének sérelme nélkül – magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani.
- §
(1)A gyermekelviteli központi hatóság közreműködésének megtagadására az 5. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(2)Ha a közreműködés megtagadásának nincs helye, a gyermekelviteli központi hatóság a kérelmezettet a gyermek önkéntes visszavitelére vagy visszaadására hívja fel vagy a
(3)bekezdés szerint kezdeményezi az ügy békés rendezését, kivéve, ha ezt a kérelmező kifejezetten ellenzi vagy az ügy körülményeiből megállapíthatóan ez az eljárás eredményességét veszélyeztetné.
(3)A gyermekelviteli központi hatóság a kérelmezettet tájékoztatja arról, hogy az
- alcím alatti bírósági eljárás megindítását megelőzően közvetítő igénybevételére van lehetőség, és információt nyújt a közvetítői eljárás menetéről. Ha a kérelmezett részt kíván venni a közvetítői eljárásban, a gyermekelviteli központi hatóság erről a kérelmezőt értesíti. A kérelmező és a kérelmezett erre vonatkozó kérelme esetén a gyermekelviteli központi hatóság segítséget nyújt a közvetítői eljárás megindításához.
- §
(1)Ha a békés rendezésre irányuló kezdeményezés nem vezet eredményre és a kérelmezőnek nincs meghatalmazott jogi képviselője, a gyermekelviteli központi hatóság a gyermek visszavitele iránti bírósági eljárás megindítása érdekében az Egyezmény
- cikk g) pontjára tekintettel, a kérelmező által az Egyezmény
- cikke alapján adott meghatalmazás alapján ügyvédet bíz meg és erről a kérelmezőt értesíti. A megbízott ügyvéd a kérelmező azonosítását mellőzi.
(2)A gyermekelviteli központi hatóság által megbízott ügyvéd a teljes eljárás során – beleértve a végrehajtási eljárást is – ellátja a kérelmező képviseletét.
(3)Ha a kérelmező az eljárás bármely szakaszában más jogi képviselőnek ad meghatalmazást, a gyermekelviteli központi hatóság az általa megbízott ügyvédnek adott megbízást felmondja.
- A bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések
- § A Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránti bírósági eljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) kizárólagosan illetékes.
- §
(1)A bíróság polgári nemperes eljárásban soron kívül jár el. Az eljárásban – e törvény elérő rendelkezése hiányában – a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel, és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)Az eljárásban szünetelésnek helye nincs.
(3)Az eljárásban bírósági titkár nem járhat el.
(4)Az eljárás tárgyi költségmentes.
- § Ha a visszavitel iránti kérelem nem felel meg az Egyezmény
- cikkében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre szorul, a bíróság a kérelmezőt megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiányokat határidőben nem pótolja, a bíróság a kérelmet visszautasítja.
- §
(1)Ha a kérelmezett és a gyermek a rendelkezésre álló címen nem található meg, a bíróság az eljárást felfüggeszti és – az ismeretlen helyen lévő kérelmezett és a gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében – elrendeli a felkutatásukat az idézendő felkutatására vonatkozó szabályok szerint.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti intézkedés nem vezet eredményre, a bíróság az eljárást megszünteti.
(3)Ha a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a gyermeket az Egyezmény egy másik részes államába vitték, ideértve azon államot is, ahol a gyermeknek az elvitelt megelőzően szokásos tartózkodási helye volt, az eljárást megszünteti, és ha az szükséges, a kérelmet az Egyezmény
- cikkében foglalt intézkedések megtétele céljából megküldi a gyermekelviteli központi hatóságnak.
- § Ha a kérelmező a kérelmet a
- § szerinti bíróságon a gyermekelviteli központi hatóság közreműködése nélkül terjeszti elő, e bíróság a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben eljáró bíróságot értesíti az előtte indult eljárásról az Egyezmény
- cikkének alkalmazása céljából.
- § A bíróság a kérelmező kérelmére az eljárás során ideiglenes intézkedéssel a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglalt feltételek hiányában is elrendelheti a kérelmezőnek a gyermekkel való kapcsolattartását, kivéve, ha az nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekével.
- §
(1)A bíróság tájékoztatást nyújt a közvetítés igénybevételének lehetőségéről, annak módjáról és előnyeiről, az esetleges megállapodás bírósági egyezségbe foglalásának lehetőségéről.
(2)Ha az ügyben közvetítői eljárás indul, ennek befejezésére a bíróság határidőt állapít meg. 17. §
(1)A bíróság az eljárás során a kérelmezőt és kérelmezettet is személyesen meghallgatja, és gondoskodik a gyermek meghallgatásáról is, kivéve, ha a gyermek ítélőképességének hiánya ezt nem teszi lehetővé. A meghallgatást legkésőbb a kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított 8. napra kell kitűzni, amelyhez a bíróság szükség esetén a gyermekelviteli központi hatóság közreműködését kérheti.
(2)Bizonyításnak csak az Egyezmény 12–
- és
- cikkében, valamint a Rendelet
- cikk
(1)és
(3)bekezdésében meghatározott körben van helye. A bíróság bizonyítékok külföldről való beszerzése érdekében kérheti a gyermekelviteli központi hatóság közreműködését. 18. §
(1)Ha a bíróság a gyermek visszavitelét elrendeli, határidőt állapít meg a gyermek visszavitelére, a határidő eredménytelen eltelte esetére pedig meghatározza a gyermeknek a kérelmező részére való átadása helyét és időpontját. A Rendelet 27. cikk
(6)bekezdése szerinti esetben a bíróság a határozatot előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.
(2)A bíróság a gyermek visszavitelének elrendelésével egyidejűleg védelmi intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy megvédje a gyermeket az Egyezmény 13. cikk
- b)pontja szerinti testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatától, ha az ilyen intézkedések szükségességének vizsgálata és meghozatala nem késlelteti indokolatlanul a visszaviteli eljárást. A bíróság így különösen elrendelheti
- a)a kérelmezett és a gyermek megélhetéséhez szükséges költségekhez való pénzbeli hozzájárulás ügyvédi letétbe helyezését,
- b)a kérelmezett és a gyermek lakhatásához nyújtott támogatást vagy
- c)a kérelmező és a gyermek közötti felügyelt kapcsolattartást. 19. §
(1)A 18. §
(1)bekezdése szerinti esetben a kérelmezőt képviselő ügyvéd munkadíját is a kérelmezett viseli. A gyermekelviteli központi hatóság által megbízott ügyvéd munkadíját az ügyvéd részére történő teljesítéssel a kérelmezett viseli.
(2)A visszavitel elrendelésének megtagadása esetén a gyermekelviteli központi hatóság által megbízott ügyvéd munkadíját az állam viseli. 20. §
(1)A bíróság a kérelem tárgyában hozott határozatot a kérelmezőnek és a kérelmezettnek soron kívül kézbesíti.
(2)A határozat ellen nyolc napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezésre vonatkozó észrevételeit az ellenérdekű fél a fellebbezés vele való közlésétől számított öt napon belül terjesztheti elő. 21. §
(1)A Rendelet 29. cikk
(2)bekezdése szerinti tanúsítványt a Rendelet I. mellékletében, és a Rendelet 36. cikk
(1)bekezdés c) pontja szerinti tanúsítványt a Rendelet IV. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával az elsőfokon eljárt bíróság állítja ki.
(2)A bíróság az
(1)bekezdés szerinti, a Rendelet IV. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával kiállított tanúsítványt kérelemre kijavítja; a kijavításról szóló végzést kézbesíti a feleknek. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3)A Rendelet 29. cikk
(3)bekezdése szerinti iratokat, ha a bíróság azokat nem közvetlenül küldi meg az eljáró külföldi bíróságnak, a gyermekelviteli központi hatóságnak küldi meg. 6. A végrehajtási eljárásra vonatkozó rendelkezések 22. §
(1)Ha a gyermek átadására kötelezett kérelmezett a gyermeket a bírósági határozatban megjelölt helyen és időben nem adja át a kérelmezőnek vagy általa meghatalmazott személynek, a gyermek átadására – a
(2)bekezdés szerinti eltéréssel – a bírósági végrehajtásról szóló törvény alkalmazandó.
(2)Ha a végrehajtani kért határozat a 18. §
(2)bekezdése szerinti védelmi intézkedést tartalmaz és végrehajtása Magyarországon lehetséges, azonban a végrehajtást kérő a védelmi intézkedésnek nem tett eleget, a bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja. IV. FEJEZET A KAPCSOLATTARTÁS KÜLFÖLDÖN VALÓ BIZTOSÍTÁSA 7. A kapcsolattartás külföldön való biztosítása az Egyezmény alapján 23. §
(1)Ha a Magyarországon tartózkodó szülő vagy kapcsolattartásra jogosult más személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) a külföldön élő gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása érdekében központi hatósági közreműködést kér, az Egyezmény 21. cikke szerinti kapcsolattartás iránti kérelem alapján a központi hatósági feladatokat a gyermekelviteli központi hatóság látja el.
(2)A kérelem benyújtására és a gyermekelviteli központi hatóság feladataira a 4–
- § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
- A kapcsolattartás az Európai Unió másik tagállamában való biztosítása a Rendelet alapján
- §
(1)Ha a kérelmező Dánia kivételével az Európai Unió másik tagállamában élő gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása érdekében központi hatósági közreműködést kér, kapcsolattartás iránti kérelem alapján a központi hatósági feladatokat a gyermekvédelmi központi hatóság látja el.
(2)Ha a külföldi központi hatóság közreműködik a kapcsolattartás biztosítására irányuló eljárásban, a jogi képviselővel nem rendelkező kérelmezőnek a gyermekvédelmi központi hatóság segítséget nyújt a kapcsolattartás biztosítása iránti kérelem elkészítéséhez. V. FEJEZET A KAPCSOLATTARTÁS BELFÖLDÖN VALÓ BIZTOSÍTÁSA 9. A kapcsolattartás belföldön való biztosítása az Egyezmény alapján 25. §
(1)Ha az Európai Unió területén kívül – ideértve Dániát is – tartózkodó szülő vagy kapcsolattartásra jogosult más személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) a Magyarországon tartózkodó gyermekkel való kapcsolattartása biztosításához a központi hatósági közreműködést a külföldi tartózkodási helye szerinti állam központi hatósága útján kéri, a kapcsolattartás biztosítása iránti kérelem (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) alapján a központi hatósági feladatokat a gyermekelviteli központi hatóság látja el.
(2)Ha a jogi képviselővel nem rendelkező kérelmező közvetlenül a gyermekelviteli központi hatósághoz fordul, az a kérelmezőnek jogi tanácsadást biztosít.
(3)A kérelmet és mellékleteit, továbbá az eljárás során a későbbiekben előterjesztendő iratokat – az Egyezmény
- cikkének sérelme nélkül – magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani.
- §
(1)A kérelem gyermekelviteli központi hatóság általi visszautasítására az 5. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(2)Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a gyermekelviteli központi hatóság kezdeményezi az ügy békés rendezését, a kapcsolattartás önkéntes alapon való biztosítását, és a feleket tájékoztatja a közvetítői eljárás lehetőségéről. A közvetítés tekintetében a 8. §
(3)bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók. 27. §
(1)Ha az ügy békés úton nem rendezhető és a kérelmezőnek nincs jogi képviselője, a gyermekelviteli központi hatóság ügyvédnek ad megbízást a kapcsolattartás rendezése, megváltoztatása vagy végrehajtása iránti eljárás megindítása érdekében.
(2)A gyermekelviteli központi hatóság által megbízott ügyvéd a teljes eljárás során – beleértve a végrehajtási eljárást is – ellátja a kérelmező képviseletét.
(3)Ha a kérelmező az eljárás bármely szakaszában más jogi képviselőnek ad meghatalmazást, a gyermekelviteli központi hatóság az általa megbízott ügyvédnek adott megbízást felmondja. 10. A kapcsolattartás belföldön való biztosítása a Rendelet alapján 28. §
(1)Dánia kivételével az Európai Unió tagállamában tartózkodó szülő vagy kapcsolattartásra jogosult más személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) kérelme irányulhat
- a)a kapcsolattartás rendezésére,
- b)a korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására, vagy
- c)a kapcsolattartás végrehajtására [az a)–
- c)pont a továbbiakban együtt: a kapcsolattartás biztosítása].
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti kérelem tekintetében a kérelmező a tartózkodási helye szerinti tagállam kijelölt központi hatósága útján vagy közvetlenül benyújtott kérelmével központi hatósági közreműködést kér, a kérelem alapján a központi hatósági feladatokat a gyermekvédelmi központi hatóság látja el.
(3)Ha az
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti kérelem elbírálása gyámhatósági hatáskörbe tartozik, a gyermekvédelmi központi hatóság a kérelem gyámhatósághoz való megküldésével intézkedik az eljárás megindítása iránt.
(4)Ha az
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti kérelem elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik, továbbá a
(1)bekezdés c) pontja szerinti kérelem esetén, a gyermekvédelmi központi hatóság tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek az illetékes bíróságról és a jogi segítségnyújtás lehetőségéről. VI. FEJEZET A RENDELET VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÉS A KÜLFÖLDI TARTÓZKODÁSI HELY KIJELÖLÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 29. § A Rendelet 91. cikk
(3)bekezdése szerinti kommunikációban a magyar és az angol nyelv használható. A gyermekvédelmi központi hatóság és a gyermekelviteli központi hatóság ettől eltérő további nyelveket is elfogadhat.
- § Ha a Rendelet 12., 13.,
- és
- cikkének alkalmazása körében a magyar bíróság, gyámhatóság vagy az Európai Unió valamely tagállamának bírósága vagy más hatósága a Rendelet
- cikke alapján kijelölt magyar központi hatóság közreműködését kéri, az erre vonatkozó megkeresés teljesítése iránt a gyermekvédelmi központi hatóság intézkedik.
- §
(1)Az eljárt gyámhatóság kérelemre kiállítja a Rendelet 36. cikk
(1)bekezdésének b) pontja szerinti tanúsítványt a Rendelet III. mellékletében, a Rendelet 47. cikk
(1)bekezdésének a) pontja szerinti tanúsítványt a Rendelet V. mellékletében, és a Rendelet 49. cikk
(1)bekezdése szerinti tanúsítványt a Rendelet VII. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.
(2)* A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal kérelemre vagy hivatalból kijavítja az
(1)bekezdés szerinti, a Rendelet III. és V. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával az illetékességi területén működő gyámhatóság által kiállított tanúsítványt.
(3)* A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal az
(1)bekezdés szerinti, a Rendelet V. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával az illetékességi területén működő gyámhatóság által kiállított tanúsítványt kérelemre vagy hivatalból visszavonja. A visszavonásról szóló határozat ellen a felek közigazgatási pert kezdeményezhetnek. 32. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:166. §-át és 4:175. §
(3)bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése iránti kérelem szülői felügyelettel kapcsolatos bírósági keresetben vagy szülői felügyelettel kapcsolatos per megindítását követően kerül előterjesztésre, a kérelemről a bíróság dönt. A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése esetén a bíróság és a gyámhatóság kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból dönt a kapcsolattartásról is. VII. FEJEZET ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK, AZ IRATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS 11. Célhoz kötöttség 33. § Az e törvény alkalmazásával összefüggésben a magyar hatóságok tudomására jutott adatok csak a külföldre elvitt vagy Magyarországra hozott gyermek visszavitele, a gyermekkel való kapcsolattartás és a szülői felelősséget érintő egyéb eljárás lefolytatása céljából használhatók fel. 12. Iratbetekintés 34. §
(1)Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben a központi hatóságok birtokában lévő iratokba való betekintésre – a
(2)bekezdés szerinti kivételekkel – az Ákr. iratbetekintésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon az e törvény szerinti kérelmezőt vagy kérelmezettet kell érteni.
(2)Ha ez az ellenérdekű fél vagy a gyermek érdekeinek sérelmével járna, nem tekinthet be a kérelmező vagy a kérelmezett
- a)az ellenérdekű félnek a jogi képviselőjével, továbbá a magyar és külföldi központi hatóságokkal folytatott kommunikációját tartalmazó iratokba,
- b)a központi hatóságoknak az intézkedéseik előkészítésével kapcsolatos belső irataiba,
- c)a központi hatóságoknak más hatóságokkal folytatott kommunikációját tartalmazó iratokba. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13. Felhatalmazó rendelkezés 35. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermekvédelmi központi hatóság és a gyermekelviteli központi hatóság feladatai ellátásának részletes szabályait. * 14. Hatályba léptető rendelkezések 36. § Ez a törvény 2022. augusztus 1-jén lép hatályba. 15. Az Európai Unió jogának való megfelelés 37. § Ez a törvény a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 16. * 38–56. § * Vissza az oldal tetejére -->