2018. LVII. törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről. 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában 1. külföldi befektető:
- a)az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet,
- b)a 2. §
(4)bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a 2. §
(1)bekezdésében meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző belföldön, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy is, ha a jogi személyben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet; 2. tulajdonszerzés: a 2. §
(4)bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a 2. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott tulajdonrész-, illetve befolyásszerzés gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján, továbbá a 2. §
(3)bekezdése szerinti fióktelep-létesítés.
- A külföldi befektető bejelentési kötelezettsége
- §
(1)A külföldi befektető a
(4)bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján –
- a)közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot – meghaladó tulajdonrészt, vagy
- b)a Ptk. szerinti meghatározó befolyást a Kormány rendeletében kijelölt miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 25%-ot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezné, hogy a
(4)bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot.
(3)Külföldi befektető által a
(4)bekezdésben meghatározott tevékenységre Magyarországon fióktelep akkor létesíthető, ha a külföldi befektető
- a)megfelel a Magyarországon fióktelep létesítéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott feltételeknek, és
- b)a fióktelep létesítése előtt teljesítette az
(1)bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét és a miniszter a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységek a következők:
- a)fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása,
- b)kettős felhasználású termék előállítása,
- c)a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása,
- d)a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése, A törvényt az Országgyűlés a 2018. október 2-i ülésnapján fogadta el.
- e)a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, f ) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
- g)a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
- h)az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások,
- i)az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése tevékenységi körökön belül a Kormány rendeletében meghatározott egyes tevékenységek.
(5)A
(4)bekezdés e)–h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amely közvetlenül érinti a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelemet vagy európai létfontosságú rendszerelemet. 3. § A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a 2. §
(4)bekezdésében meghatározott tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogát (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog). 4. §
(1)A külföldi befektetőnek a 2. §
(1)bekezdés a) pontjában vagy
(2)bekezdésében meghatározott mértéket elérő tulajdonrésze, illetve a 2. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott befolyása mellett működő gazdasági társaság a 2. §
(4)bekezdése szerinti tevékenység folytatását (a továbbiakban: újonnan felvett tevékenység) a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően kezdheti meg.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kötelezettség a 2. §
(4)bekezdésében meghatározott tevékenységnek a gazdasági társaság főtevékenységeként vagy további tevékenységi köreként a cégnyilvántartásba történő bejegyzésével keletkezik. 5. §
(1)A külföldi befektető a tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét, illetve az újonnan felvett tevékenységnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését a miniszterhez írásban, kormányrendeletben meghatározott határidőn belül jelenti be.
(2)A bejelentésben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos.
(3)A külföldi befektető köteles a bejelentési kötelezettség alá eső adatok változásáról kormányrendeletben meghatározott határidőn belül a miniszternek adatszolgáltatást teljesíteni.
(4)A bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a bejelentés kötelező tartalmi elemeit, mellékleteit, a bejelentés határidejét, valamint a
(3)bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 3. A miniszter eljárása 6. §
(1)A miniszter eljárásának e törvényben nem rendezett részletes szabályait – így különösen az eljárási határidőket – a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2)A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül értesíti a külföldi befektetőt.
(3)A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető által a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése vagy az újonnan felvett tevékenység folytatása sérti-e Magyarország biztonsági érdekét.
(4)A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e az 5. §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá megvizsgálja, hogy fennáll-e a külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben a
(3)bekezdésben meghatározott körülmény. A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 60 napon – vagy az
(5)bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, ha a
(3)bekezdésben meghatározott körülmény
- a)nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy
- b)fennáll, a miniszter a tulajdonszerzést, az üzemeltetési jog megszerzését vagy az újonnan felvett tevékenység megkezdését megtiltja (a továbbiakban együtt: tiltó döntés).
(5)Különösen indokolt esetben a miniszter a
(4)bekezdés szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a külföldi befektetőt – a 60 napos határidő letelte előtt – írásban értesíti.
(6)Tiltó döntés az
- §
- pont b) alpontja szerinti külföldi befektető esetén akkor hozható, ha megalapozottan feltehető, hogy a
- §
(4)bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a 2. §
(1)vagy
(2)bekezdésében meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy a
(3)bekezdésben meghatározott körülmény fennállásának elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az e törvényben meghatározott eljárás megkerülésére létesült vagy arra szolgál. Ilyennek minősül különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenységére utaló körülmények – különösen gazdasági létesítmények, foglalkoztatottak – fennállása nem igazolható.
(7)A miniszter az egyszerűsített indokolást tartalmazó tiltó döntését írásban közli a külföldi befektetővel.
(8)A külföldi befektető a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a
(6)bekezdés szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási perben megtámadhatja. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(9)A bíróság a keresetlevélről egyszerűsített perben dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.
(10)A miniszter a külföldi befektető személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából
- a)tiltó döntés meghozatala esetén a bejelentés benyújtását követő 5 évig, bírósági jogorvoslati eljárás esetén annak jogerős befejezésétől számított 5 évig,
- b)a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása esetén a 2. §
(1)bekezdés a) pontja vagy
(3)bekezdése szerinti tulajdonrész, a 2. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befolyás, a 2. §
(3)bekezdése szerinti fióktelep, a 3. § szerinti üzemeltetési jog fennálltának idejéig vagy az újonnan felvett tevékenységnek a cégjegyzékből való törléséig kezeli.
(11)A
(10)bekezdés szerint kezelt személyes adatokat a miniszter az eljárás lefolytatása érdekében a Kormány rendelete szerint bevont szervek részére továbbíthatja. 4. A miniszter eljárásának kapcsolata a hatósági eljárásokkal 7. §
(1)A 2. §
(4)bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, tulajdonszerzés engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés feltétele az e törvény szerinti bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti eljárás hiányában a 2. §
(4)bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés feltétele az e törvény szerinti bejelentés miniszter általi tudomásulvételének visszaigazolása.
(3)A Kormány rendeletben állapítja meg azon – egyes tevékenységek engedélyezésére irányuló – eljárások körét, amelyek esetében az e törvény szerinti bejelentést meg kell tenni.
(4)A miniszter a tiltó döntést, valamint az ellenőrzésre nyitva álló határidő meghosszabbításáról szóló döntését közli a bejelentésben megjelölt, az
(1)vagy
(2)bekezdés szerinti eljárásban eljáró hatósággal.
- A miniszter eljárásával összefüggő egyes jogkövetkezmények
- §
(1)A
- § szerinti esetben a magyarországi székhelyű gazdasági társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A
- § szerinti esetben az üzemeltetési jogra vonatkozó szerződés hatálya – ha e törvény szerinti bejelentés alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a bejelentés tudomásulvételének napjával áll be.
(2)Ha a külföldi befektető az e törvény szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza vagy a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.
(3)Ha a
(2)bekezdés szerinti körülmény a részvénykönyvbe, illetve a tagjegyzékbe történő bejegyzést követően jut a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tudomására, a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tudomásszerzését követően a külföldi befektető a magyarországi székhelyű gazdasági társasággal szemben tagsági jogait a továbbiakban nem gyakorolhatja.
(4)Hatálytalan az az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, amely az e törvény szerinti bejelentés elmaradásával vagy a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása hiányában jött létre, illetve amellyel összefüggésben a miniszter tiltó döntést hozott. A jogügylet hatálytalanságával kapcsolatos peres eljárást a miniszter és az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik.
(5)A gazdasági társaságnak a tiltó döntéssel érintett újonnan felvett tevékenységét a cégjegyzékből törölni kell. 9. §
(1)Az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését a Kormány rendeletében kijelölt szerv ellenőrzi.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a külföldi befektető az e törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítette – ideértve azt az esetet is, ha a külföldi befektető a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta –, a miniszter a
- § szerinti bírságot szab ki, és ha a) a külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben nem áll fenn a
- §
(3)bekezdése szerinti körülmény, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, b) a külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben fennáll a 6. §
(3)bekezdése szerinti körülmény, és ezt a 6. §
(6)bekezdésében foglalt rendelkezés sem zárja ki, tiltó döntést hoz.
(3)A 2. § szerinti esetben a miniszter a
(2)bekezdés b) pontja szerinti döntésében a külföldi befektetőnek legfeljebb 3 hónapos határidőt biztosít a magyarországi székhelyű gazdasági társaságban fennálló tulajdonrészének értékesítésére, befolyásának megszüntetésére, a fióktelep megszüntetésére vagy tevékenységi körének módosítására. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
(4)Ha a
(3)bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, a miniszter határozatban kijelöli azt az állami szervet, amely a határozatban megjelölt határidőig a külföldi befektető helyett és nevében intézkedik a befektető részesedésének értékesítése iránt. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
(5)A 3. § szerinti esetben a miniszter a
(2)bekezdés b) pontja szerinti döntésével egyidejűleg megindítja az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet hatálytalanságával kapcsolatos peres eljárást.
(6)A 4. § szerinti esetben a miniszter a
(2)bekezdés b) pontja szerinti döntésében 30 napos határidőt biztosít arra, hogy a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tevékenységi körei közül a tiltó döntéssel érintett újonnan felvett tevékenységi kör törlésre kerüljön.
(7)Az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 6. §
(4)és
(5)bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(8)Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás az e törvény szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha a) a tulajdonszerzésnek vagy az üzemeltetési jog megszerzésének, b) a 2. §
(4)bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés véglegessé válásának, vagy
- c)az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe való bejegyzésének az ellenőrzésre jogosult szerv tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb az
- a)és
- b)pontban meghatározott körülményektől számított 5 év eltelt.
(9)A
(2)bekezdés a) pontja szerinti esetben a 6. §
(10)bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell, továbbá a
(2)bekezdés b) pontja szerinti esetben a 6. §
(10)bekezdés a) pontjának első fordulatában meghatározott határidőt az ellenőrzés megindításától kell számítani. 6. Bírságfizetési kötelezettség 10. §
(1)Azt, aki az e törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. §
(3)bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – a Kormány rendeletében meghatározott, természetes személy külföldi befektető esetén legfeljebb 1 000 000 forint, jogi személy külföldi befektető esetén legfeljebb 10 000 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
(2)A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.
(3)A bírság a központi költségvetés bevételét képezi.
- Záró rendelkezések
- § Ez a törvény
- január 1-jén lép hatályba.
- § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a) a miniszter kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket, b) a
- §
(4)bekezdésében meghatározott tevékenységi körökön belül az e törvény szerinti bejelentés alá tartozó tevékenységeket, c) a külföldi befektető általi tulajdonszerzés, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzése, illetve az újonnan felvett tevékenység bejelentésének és a miniszter bejelentéssel összefüggő eljárásának, az eljárásba bevonható szervek körének és a bevont szervek eljárásának, a külföldi befektető 5. §
(3)bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, valamint az ellenőrzést végző szerveket és az ellenőrzés részletes szabályait, d) azon tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárásokat, amelyek esetében a 7. §
(2)bekezdése alkalmazásának van helye,
- e)a 10. § szerinti bírság megállapításának szempontrendszerét és kiszabásának eljárására vonatkozó részletes szabályokat. 13. § E törvény rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően
- a)létrejött, 2. §
(1)–
(3)bekezdése és 3. § szerinti jogügyletek esetében,
- b)újonnan felvett tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaságok tekintetében, illetve
- c)megkezdett hatósági eljárásban, megindított ellenőrzés során kell alkalmazni. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke