2018. LVII. törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről.

2018. LVII. törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről. 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában 1. külföldi befektető: a) az  Európai Unión, az  Európai Gazdasági Térségen, valamint a  Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, b) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző belföldön, az  Európai Unió más tagállamában, az  Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a  Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy is, ha a jogi személyben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a  továbbiakban: Ptk.) szerinti többségi befolyással rendelkező személy az  Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet; 2. tulajdonszerzés: a  2.  § (4)  bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a  2.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott tulajdonrész-, illetve befolyásszerzés gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján, továbbá a  2.  § (3)  bekezdése szerinti fióktelep-létesítés. 2. A külföldi befektető bejelentési kötelezettsége 2. § (1) A külföldi befektető a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján – a) közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot – meghaladó tulajdonrészt, vagy b) a Ptk. szerinti meghatározó befolyást a Kormány rendeletében kijelölt miniszterhez (a  továbbiakban: miniszter) történő bejelentést és a  bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a  külföldi befektető 25%-ot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezné, hogy a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – a  nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a  külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot. (3) Külföldi befektető által a  (4)  bekezdésben meghatározott tevékenységre Magyarországon fióktelep akkor létesíthető, ha a külföldi befektető a) megfelel a Magyarországon fióktelep létesítéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott feltételeknek, és b) a  fióktelep létesítése előtt teljesítette az  (1)  bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét és a  miniszter a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységek a következők: a) fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása, b) kettős felhasználású termék előállítása, c) a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása, d) a  hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése, A törvényt az Országgyűlés a 2018. október 2-i ülésnapján fogadta el. e) a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, f ) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, g) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, h) az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, i) az  állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése tevékenységi körökön belül a Kormány rendeletében meghatározott egyes tevékenységek. (5) A  (4)  bekezdés e)–h)  pontja alapján a  Kormány az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amely közvetlenül érinti a  létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelemet vagy európai létfontosságú rendszerelemet. 3. § A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a  2.  § (4)  bekezdésében meghatározott tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogát (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog). 4. § (1) A  külföldi befektetőnek a  2.  § (1)  bekezdés a)  pontjában vagy (2)  bekezdésében meghatározott mértéket elérő tulajdonrésze, illetve a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott befolyása mellett működő gazdasági társaság a 2. § (4) bekezdése szerinti tevékenység folytatását (a továbbiakban: újonnan felvett tevékenység) a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően kezdheti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységnek a gazdasági társaság főtevékenységeként vagy további tevékenységi köreként a cégnyilvántartásba történő bejegyzésével keletkezik. 5. § (1) A  külföldi befektető a  tulajdonszerzésre vagy az  üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét, illetve az  újonnan felvett tevékenységnek a  cégjegyzékbe történő bejegyzését a  miniszterhez írásban, kormányrendeletben meghatározott határidőn belül jelenti be. (2) A  bejelentésben a  külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos. (3) A  külföldi befektető köteles a  bejelentési kötelezettség alá eső adatok változásáról kormányrendeletben meghatározott határidőn belül a miniszternek adatszolgáltatást teljesíteni. (4) A bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a bejelentés kötelező tartalmi elemeit, mellékleteit, a  bejelentés határidejét, valamint a  (3)  bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 3. A miniszter eljárása 6. § (1) A  miniszter eljárásának e  törvényben nem rendezett részletes szabályait – így különösen az  eljárási határidőket – a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül értesíti a külföldi befektetőt. (3) A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető által a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése vagy az újonnan felvett tevékenység folytatása sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. (4) A  miniszter a  bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a  bejelentés megfelel-e az  5.  §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá megvizsgálja, hogy fennáll-e a  külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben a  (3)  bekezdésben meghatározott körülmény. A  miniszter legkésőbb a  bejelentés megérkezésétől számított 60 napon – vagy az (5) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, ha a (3) bekezdésben meghatározott körülmény a) nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy b) fennáll, a miniszter a tulajdonszerzést, az üzemeltetési jog megszerzését vagy az újonnan felvett tevékenység megkezdését megtiltja (a továbbiakban együtt: tiltó döntés). (5) Különösen indokolt esetben a  miniszter a  (4)  bekezdés szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a külföldi befektetőt – a 60 napos határidő letelte előtt – írásban értesíti. (6) Tiltó döntés az  1.  § 1.  pont b)  alpontja szerinti külföldi befektető esetén akkor hozható, ha megalapozottan feltehető, hogy a  2.  § (4)  bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a  2.  § (1) vagy (2)  bekezdésében meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy a  (3)  bekezdésben meghatározott körülmény fennállásának elfedésére, az  ellenőrzés elnehezítésére, az  e  törvényben meghatározott eljárás megkerülésére létesült vagy arra szolgál. Ilyennek minősül különösen, ha a  jogi személy a  bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenységére utaló körülmények – különösen gazdasági létesítmények, foglalkoztatottak – fennállása nem igazolható. (7) A miniszter az egyszerűsített indokolást tartalmazó tiltó döntését írásban közli a külföldi befektetővel. (8) A  külföldi befektető a  tiltó döntést az  eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a  (6)  bekezdés szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási perben megtámadhatja. A  perre a  Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. (9) A  bíróság a  keresetlevélről egyszerűsített perben dönt. Ha a  bíróság a  jogsértést megállapítja, a  határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye. (10) A miniszter a külföldi befektető személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából a) tiltó döntés meghozatala esetén a bejelentés benyújtását követő 5 évig, bírósági jogorvoslati eljárás esetén annak jogerős befejezésétől számított 5 évig, b) a  bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása esetén a  2.  § (1)  bekezdés a)  pontja vagy (3)  bekezdése szerinti tulajdonrész, a  2.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti befolyás, a  2.  § (3)  bekezdése szerinti fióktelep, a 3. § szerinti üzemeltetési jog fennálltának idejéig vagy az újonnan felvett tevékenységnek a cégjegyzékből való törléséig kezeli. (11) A (10) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat a miniszter az eljárás lefolytatása érdekében a Kormány rendelete szerint bevont szervek részére továbbíthatja. 4. A miniszter eljárásának kapcsolata a hatósági eljárásokkal 7. § (1) A  2.  § (4)  bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az  e  törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, tulajdonszerzés engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés feltétele az  e  törvény szerinti bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti eljárás hiányában a  2.  § (4)  bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az  e  törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés feltétele az e törvény szerinti bejelentés miniszter általi tudomásulvételének visszaigazolása. (3) A  Kormány rendeletben állapítja meg azon – egyes tevékenységek engedélyezésére irányuló – eljárások körét, amelyek esetében az e törvény szerinti bejelentést meg kell tenni. (4) A miniszter a  tiltó döntést, valamint az ellenőrzésre nyitva álló határidő meghosszabbításáról szóló döntését közli a bejelentésben megjelölt, az (1) vagy (2) bekezdés szerinti eljárásban eljáró hatósággal. 5. A miniszter eljárásával összefüggő egyes jogkövetkezmények 8. § (1) A  2.  § szerinti esetben a  magyarországi székhelyű gazdasági társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a  bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A  3.  § szerinti esetben az  üzemeltetési jogra vonatkozó szerződés hatálya – ha e  törvény szerinti bejelentés alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a bejelentés tudomásulvételének napjával áll be. (2) Ha a külföldi befektető az e törvény szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza vagy a  miniszter tiltó döntést hozott, a  szerző fél a  részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a  tagjegyzékben nem tüntethető fel, a  részesedései tekintetében a  gazdasági társasággal szemben jogot nem gyakorolhat. (3) Ha a  (2)  bekezdés szerinti körülmény a  részvénykönyvbe, illetve a  tagjegyzékbe történő bejegyzést követően jut a  magyarországi székhelyű gazdasági társaság tudomására, a  magyarországi székhelyű gazdasági társaság tudomásszerzését követően a külföldi befektető a magyarországi székhelyű gazdasági társasággal szemben tagsági jogait a továbbiakban nem gyakorolhatja. (4) Hatálytalan az  az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, amely az  e  törvény szerinti bejelentés elmaradásával vagy a  bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása hiányában jött létre, illetve amellyel összefüggésben a  miniszter tiltó döntést hozott. A  jogügylet hatálytalanságával kapcsolatos peres eljárást a miniszter és az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. (5) A gazdasági társaságnak a tiltó döntéssel érintett újonnan felvett tevékenységét a cégjegyzékből törölni kell. 9. § (1) Az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését a Kormány rendeletében kijelölt szerv ellenőrzi. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a  külföldi befektető az  e  törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítette – ideértve azt az  esetet is, ha a  külföldi befektető a  bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta –, a miniszter a 10. § szerinti bírságot szab ki, és ha a) a  külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az  üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben nem áll fenn a 6. § (3) bekezdése szerinti körülmény, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, b) a külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben fennáll a 6. § (3) bekezdése szerinti körülmény, és ezt a 6. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés sem zárja ki, tiltó döntést hoz. (3) A 2. § szerinti esetben a miniszter a  (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésében a külföldi befektetőnek legfeljebb 3 hónapos határidőt biztosít a  magyarországi székhelyű gazdasági társaságban fennálló tulajdonrészének értékesítésére, befolyásának megszüntetésére, a  fióktelep megszüntetésére vagy tevékenységi körének módosítására. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, a miniszter határozatban kijelöli azt az állami szervet, amely a határozatban megjelölt határidőig a külföldi befektető helyett és nevében intézkedik a befektető részesedésének értékesítése iránt. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. (5) A  3.  § szerinti esetben a  miniszter a  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti döntésével egyidejűleg megindítja az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet hatálytalanságával kapcsolatos peres eljárást. (6) A 4. § szerinti esetben a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésében 30 napos határidőt biztosít arra, hogy a  magyarországi székhelyű gazdasági társaság tevékenységi körei közül a  tiltó döntéssel érintett újonnan felvett tevékenységi kör törlésre kerüljön. (7) Az  (1)  bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a  6.  § (4) és (5)  bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (8) Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a  jogsértés megállapítására irányuló eljárás az  e  törvény szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha a) a tulajdonszerzésnek vagy az üzemeltetési jog megszerzésének, b) a  2.  § (4)  bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az  e  törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés véglegessé válásának, vagy c) az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe való bejegyzésének az ellenőrzésre jogosult szerv tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb az  a) és b)  pontban meghatározott körülményektől számított 5 év eltelt. (9) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben a  6.  § (10)  bekezdés b)  pontjában foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 6. § (10) bekezdés a) pontjának első fordulatában meghatározott határidőt az ellenőrzés megindításától kell számítani. 6. Bírságfizetési kötelezettség 10. § (1) Azt, aki az  e  törvény szerinti, a  bejelentéssel, illetve az  5.  § (3)  bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a  miniszter – az  eset összes körülményének vizsgálatával – a  Kormány rendeletében meghatározott, természetes személy külföldi befektető esetén legfeljebb 1 000 000 forint, jogi személy külföldi befektető esetén legfeljebb 10 000 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. (2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. (3) A bírság a központi költségvetés bevételét képezi. 7. Záró rendelkezések 11. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba. 12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a) a miniszter kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket, b) a  2.  § (4)  bekezdésében meghatározott tevékenységi körökön belül az  e  törvény szerinti bejelentés alá tartozó tevékenységeket, c) a  külföldi befektető általi tulajdonszerzés, az  üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzése, illetve az  újonnan felvett tevékenység bejelentésének és a  miniszter bejelentéssel összefüggő eljárásának, az  eljárásba bevonható szervek körének és a  bevont szervek eljárásának, a  külföldi befektető 5.  § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, valamint az ellenőrzést végző szerveket és az ellenőrzés részletes szabályait, d) azon tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárásokat, amelyek esetében a  7.  § (2)  bekezdése alkalmazásának van helye, e) a 10. § szerinti bírság megállapításának szempontrendszerét és kiszabásának eljárására vonatkozó részletes szabályokat. 13. § E törvény rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően a) létrejött, 2. § (1)–(3) bekezdése és 3. § szerinti jogügyletek esetében, b) újonnan felvett tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaságok tekintetében, illetve c) megkezdett hatósági eljárásban, megindított ellenőrzés során kell alkalmazni. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke