30/2017. (XII. 27.) IM rendelete a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfize

30/2017. (XII. 27.) IM rendelete a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628.  § (2)  bekezdés k)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A költség állam általi előlegezése és a bírósági költségjegyzék kiállítása 1. § (1) Az  állam által a  fél helyett előlegezendő költség (a  továbbiakban: költség) előlegezéséről az  a  bíróság intézkedik, amelynek eljárásában a  költség felmerült. A  költséget bírósági határozat alapján lehet a  jogosultnak kifizetni. A határozatban fel kell tüntetni a) az eljáró bíróságot, b) a bírósági ügyszámot, c) a peres felek nevét és perbeli állását, d) az ügy tárgyát, e) a jogosult nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, f ) az előlegezendő összeget és g) a kifizetés jogcímét. (2) Az  előlegezendő összeget a  Bírósági Gazdasági Hivatal (a  továbbiakban: gazdasági hivatal), vagy a  törvényszék székhelyén kívül működő járásbíróság esetén az ezzel megbízott dolgozó fizeti ki a jogosultnak. 2. § (1) A törvény szerint előzetesen meg nem fizetett illetékről (a továbbiakban: illeték) és a költségekről a bíróság bírósági költségjegyzéket (a továbbiakban: költségjegyzék) vezet. (2) Bírói utasításra a perbíróság kezelő irodája állítja ki a költségjegyzéket és vezeti be az illetéket és a költségeket akkor is, ha a költség a megkeresett bíróság előtt merült fel. A költségjegyzékbe az egyes tételeket – a Kúria felülvizsgálati eljárása során felmerült illeték és költségek kivételével – azok felmerülésekor kell bejegyezni. (3) A  költségjegyzék kiállításával egyidejűleg a  kezelőiroda a  költségjegyzéket nyilvántartásba veszi, csatolja az  iratokhoz és a  nyilvántartás tételszámát a  költségjegyzéken feltünteti. A  nyilvántartás tartalmazza a költségjegyzék kiállításának időpontját, a peres felek nevét és a bírósági ügyszámot. 2. Az illeték és a költség megfizetése, valamint a költségjegyzék lezárása 3. § (1) Ha a  bíróság az  illeték vagy költség megfizetéséről az  eljárás során határoz, azokat összegszerűen megjelöli és kötelezi a  megfizetésre köteles személyt, hogy az  illetéket az  illetékekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően fizesse meg, a költséget pedig az állam javára a törvényszék előirányzat-felhasználási keretszámlájára a gazdasági hivatal felhívásában megjelölt módon fizesse be. (2) Ha a  bíróság a  határozatában az  illeték és a  költség viseléséről dönt, azokat összegszerűen megjelöli és kötelezi a  megfizetésre kötelezett személyt, hogy az  illetéket az  állam javára az  állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára, a  költségeket pedig az  állam javára a  törvényszék előirányzat-felhasználási keretszámlájára a gazdasági hivatal felhívásában megjelölt módon fizesse be. (3) Ha az  adós a  felhívásnak nem tesz eleget, az  illeték behajtására és megfizetésére az  illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit, a költségek behajtására pedig a bírósági végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. 4. § (1) Ha az  eljárás jogerősen befejeződött, vagy a  bíróság az  illeték, illetve költség megfizetéséről vagy viseléséről az eljárás során jogerősen határozott az első fokon eljáró bíróság kezelőirodájának vezetője a költségjegyzéket bírói utasításra lezárja. (2) A kezelőiroda vezetője a költségjegyzék lezárásakor ellenőrzi, hogy valamennyi tételt bejegyeztek-e. (3) A  kezelőiroda a  bíróság jogerős határozata alapján a  költségjegyzék záradékában feltünteti a  megfizetésre kötelezett személy (a  továbbiakban: adós) nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, valamint, ha rendelkezésre áll a  születési adatait, anyja nevét, munkáltatóját, nyilvántartási számát, továbbá külön az  illeték és külön a  költség összegét. Ha a bíróság az eljárás során kötelezte a felet meghatározott illeték megfizetésére, a kezelőiroda feltünteti, hogy az illeték behajtása lelet alapján történik. (4) Ha a  Kúria felülvizsgálati eljárása során illeték, illetve költség merült fel, az  elsőfokú bíróság kezelőirodájának vezetője bírói utasításra a költségjegyzéket újból megnyitja, és abban feltünteti – a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozatának megfelelő tartalommal – a  már lezárt tételek tekintetében a  módosítás tényét és idejét, továbbá a  felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket és költséget, majd a  költségjegyzéket bírói utasításra ismét lezárja. (5) Az  eljárás félbeszakadása, szünetelése vagy felfüggesztése esetén a  kezelőiroda vezetője a  költségjegyzéket a (2)–(3) bekezdésnek megfelelően lezárja. A záradékban és a nyilvántartásban csak azt tünteti fel, hogy a behajtást félbeszakadás, szünetelés vagy felfüggesztés folytán mellőzni kell. (6) Ha az  eljárás újból megindul, a  felmerülő további illetéket és költséget a  költségjegyzékbe folytatólag kell bejegyezni. A költségjegyzéket ebben az esetben új sorszám alatt kell nyilvántartásba venni. Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnt, a (2)–(3) bekezdés szerint kell eljárni. 5. § (1) A  kezelőiroda a  nyilvántartásban feltünteti a  határozat jogerőre emelkedésének időpontját, az  illeték, valamint a költség elkülönített összegét, továbbá a költségjegyzék záradéka alapján azt, hogy azokat ki és milyen összegben köteles megfizetni. (2) A  költségjegyzékben foglalt összeg behajtására tett intézkedést, illetve mellőzésének okát a  nyilvántartásba a költségjegyzék lezárása után kell bejegyezni. (3) A  nyilvántartás alapján a  kezelőiroda minden év október hónapjában ellenőrzi, hogy az  egy évnél régebben kiállított költségjegyzékben foglalt összeg behajtása iránt a  szükséges intézkedés megtörtént-e. Ha az  ellenőrzés során késedelem állapítható meg, a behajtás iránt intézkedni kell. (4) A  kezelőiroda az  adóstól – tartozásának kiegyenlítéseként – sem készpénzt, sem illetékbélyeget nem vehet át, az adóst azonban tájékoztatja a megfizetés módjáról. 3. Az illeték és a költség behajtásával kapcsolatos eljárás 6. § (1) A  kezelőiroda az  adóst terhelő illeték és költség összegéről értesítést állít ki, amely tartalmazza a  végrehajtáshoz szükséges – a  4.  § (3)  bekezdés szerinti – adatokat, ideértve az  adós belföldi vagyonára vonatkozó adatokat is. Az  illetékre vonatkozó értesítést a  kezelőiroda az  állami adó- és vámhatóság által erre a  célra rendszeresített nyomtatványon az  adós lakóhelye szerinti állami adó- és vámhatóságnak, a  költségről szóló értesítést a  bíróság székhelye szerint illetékes gazdasági hivatalnak küldi meg. (2) Ha az  adós ismeretlen helyen tartózkodik, a  bíróság – ha erről tudomása van – az  értesítésben az  állami adó- és vámhatóságot és a gazdasági hivatalt az adós belföldön lévő vagyonának hollétéről is tájékoztatja. (3) Ha a  Kúria a  felülvizsgálati eljárásban a  jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz, a  kezelőiroda az  (1)  bekezdés szerinti értesítés és a  Kúria határozatának megküldéséről – a  4.  § (4)  bekezdésben foglaltak elvégzését követően – haladéktalanul gondoskodik. (4) Ha a  Kúria a  felülvizsgálati eljárásban a  bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, az  új eljárásra utasított bíróság kezelőirodája bírói utasításra a költségjegyzéket újból megnyitja, és a Kúria határozatának egyidejű megküldésével haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot és az illetékes gazdasági hivatalt arról, hogy a lezárt költségjegyzékre tekintettel korábban megküldött értesítés alapján végrehajtásnak nincs helye. (5) Ha az az összeg, amelynek megfizetésére az adós köteles, 1000 forintot nem haladja meg, az értesítést mellőzni kell. (6) Minden adósról külön értesítést kell kiállítani, és abban fel kell tüntetni a  határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Egyetemleges adóstársak esetén az egyetemlegességre, és az egyetemleges adóstárs személyi adataira is utalni kell. (7) Az értesítéseket a kezelőiroda összegyűjti, és havonként egyszer – a következő hónap 15. napjáig – kísérőjegyzékkel küldi meg az  adós lakóhelye szerinti állami adó- és vámhatóságnak, illetve a  bíróság székhelye szerint illetékes gazdasági hivatalnak. A  kísérőjegyzékben minden értesítésre vonatkozóan fel kell tüntetni az  ügyszámot, a nyilvántartás sorszámát, az adós nevét és a behajtandó illeték, illetve költség összegét. (8) Az  értesítés elküldésének időpontját a  kezelőiroda a  nyilvántartásban feljegyzi, a  kísérőjegyzék másolatát pedig a nyilvántartáshoz csatolja. 7. § (1) A  kezelőirodától kísérőjegyzékkel érkezett értesítések átvétele után a  gazdasági hivatal ellenőrzi, hogy a kísérőjegyzék és az értesítések adatai a kísérőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e. (2) A gazdasági hivatal az értesítés alapján az államot illető követelést előírja, és az adóst azzal a figyelmeztetéssel hívja fel teljesítésre, hogy ha a  követelést a  felhívásban megjelölt határidő alatt nem fizeti meg – a  teljesítésre felhívás postaköltségeivel együtt –, annak behajtása iránt bírósági végrehajtást kezdeményez a  Magyar Állam javára és nevében. (3) Ha az  adós a  felhívásnak nem tesz eleget, a  gazdasági hivatal a  bírósági végrehajtási eljárás szabályai szerint a  Magyar Állam javára és nevében végrehajtás elrendelése iránti eljárást kezdeményez az  értesítést kiállító bíróságnál. A végrehajtás elrendelése iránti kérelemhez csatolni kell a gazdasági hivatal felhívásának másolatát. (4) A bíróság a végrehajtás elrendelése iránti kérelem beérkezését követően haladéktalanul elrendeli a végrehajtást. 4. A költségek előlegezése, valamint az illeték és a költségek behajtása a bírósági végrehajtás során 8. § (1) A  bírósági végrehajtási eljárásban a  végrehajtási ügy lajstromozásakor a  költségjegyzéket a  végrehajtási ügy borítóján kell kiállítani, feltüntetve a  bíróság eljárásában vezetett költségjegyzék tételszámát is. A  bíróság a  végrehajtási lapon vagy a  végrehajtási záradékon külön intézkedés nélkül feltünteti a  tárgyi és személyes költségmentességet, a  tárgyi és személyes költségfeljegyzési jogot, a  személyes illetékmentességet és a  tárgyi illetékfeljegyzési jogot, valamint a törvény szerint előzetesen meg nem fizetett végrehajtási illeték (a továbbiakban: végrehajtási illeték) összegét. (2) A  bírósági végrehajtási eljárásban a  költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a  bírósági végrehajtói díjszabásról szóló rendelet (a  továbbiakban: díjrendelet) szerint az  eljárás kezdetén, annak folyamán vagy annak befejezésekor megfizetendő végrehajtási költséget (a  továbbiakban: végrehajtási költség) a  végrehajtható okirat alapján a  Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a  továbbiakban: Kar) hivatali szerve fizeti ki a bírósági végrehajtónak. (3) A bírósági végrehajtó a kifizetés érdekében megküldi a Kar hivatali szervének a díjrendelet szerinti költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyvét vagy díjjegyzékét. A  költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyvhöz csatolja a  végrehajtható okirat fénymásolatát, a díjjegyzékhez pedig térülés esetén a végrehajtási költségek elszámolását igazoló okiratot. (4) A  tartással kapcsolatos ügyekben a  joghatóságról, az  alkalmazandó jogról, a  határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az  e  területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a  tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés (a továbbiakban: megkeresés) alapján indult végrehajtási eljárás során a díjrendelet szerinti végrehajtási költséget a Kar fizeti ki a bírósági végrehajtónak. A bírósági végrehajtó a kifizetés érdekében megküldi a Kar hivatali szervének a  díjrendelet szerinti, a  költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyvét illetve díjjegyzékét, amelyhez csatolja a megkeresés fénymásolatát. (5) A Kar hivatali szerve tizenöt napon belül intézkedik a végrehajtási költség átutalása iránt. Ha a Kar hivatali szerve a bírósági végrehajtó díj- és költségfelszámítása ellen végrehajtási kifogást terjesztett elő, a kifizetni kért összeget a  bíróság kifogást elbíráló határozata alapján, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul átutalja a  végrehajtó számlájára. A  végrehajtó az  átutalt végrehajtási költség összegéről kiállított végrehajtási bevételi bizonylatot haladéktalanul megküldi a Kar hivatali szervének. (6) Ha a Kar hivatali szerve a végrehajtási költség összegét kifizette, a végrehajtó az adott ügyben irányadó szabályok szerint megkezdi a végrehajtás foganatosítását. 9. § (1) A  végrehajtás során felmerülő végrehajtási illeték és végrehajtási költségek vonatkozásában költségjegyzék kiállítása, vezetése és lezárása a bírósági végrehajtó feladata. (2) A  végrehajtó az  ügyben foganatosított lényeges eljárási cselekményekről, illetve az  ügy állásáról a  Kar hivatali szervét folyamatosan tájékoztatja. (3) A  végrehajtó a  végrehajtási ügy a  bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló rendelet szerinti, érdemi vagy ügyviteli befejezésekor a  végrehajtási illeték fedezésére befolyt összeget a  törvényszék előirányzatfelhasználási keretszámlájára, a  kifizetett végrehajtási költség fedezésére befolyt összeget a  Kar hivatali szervének utalja át. Az  átutaláson feltünteti az  adós nevét, az  átutalás jogcímét és a  végrehajtói ügyszámot. Az  átutalás pénzforgalmi szolgáltató által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni. (4) A  törvényszéki végrehajtó a  felvett összeggel – a  kifizetést igazoló okirat alapján – a  visszaérkezését követő negyvennyolc órán belül köteles elszámolni. 10. § (1) Közvetlen bírósági letiltás és átutalási végzés esetén a  bíróság, végrehajtói letiltás esetén a  bírósági végrehajtó a  munkáltatót, illetve a  pénzforgalmi szolgáltatót arra hívja fel, hogy az  adós munkabéréből, illetőleg a  fizetési számlájáról elsősorban a végrehajtási illeték, illetve a végrehajtási költség összegét vonja le. (2) A  végrehajtási lap helyett kibocsátott közvetlen bírósági letiltás és a  végrehajtói letiltás esetén a  munkáltató a levont összeget köteles haladéktalanul a törvényszéki előirányzat-felhasználási keretszámlára, illetve a Kar hivatali szervének átutalni. (3) A  végrehajtási záradékolás helyett hozott közvetlen letiltó végzés esetén, ha a  végzés kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül a bíróságtól a munkáltató nem kap értesítést, vagy ha a bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről értesíti a  pénzforgalmi szolgáltatót, a  levont és visszatartott összeget az  említett negyvenöt nap, illetve a  jogerőre emelkedésről szóló értesítés után a  munkáltató, illetőleg a  pénzforgalmi szolgáltató köteles átutalni a törvényszéki előirányzat-felhasználási keretszámlára. (4) Az  (1)–(3)  bekezdésben megjelölt végzéseket a  bíróság a  székhelye szerint illetékes gazdasági hivatalnak, az (1)–(2) bekezdésben megjelölt végrehajtói letiltásokat a végrehajtó a Kar hivatali szervének küldi meg. 5. A felszámolási eljárásra irányadó szabályok 11. § (1) A rendelet szabályait a felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a költségjegyzéket az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedése után kell kiállítani és ezzel egyidejűleg lezárni. (2) A  költségjegyzéket nem kell kiállítani, ha a  bíróság az  eljárást a  csődeljárásról és a  felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 60. § (1) bekezdése vagy 63/B. § (4) bekezdése alapján fejezi be és az eljárás során kizárólag az  adóst terhelő feljegyzett illeték merült fel. A  bíróság a  határozatában összegszerűen megjelöli az  eljárás során megtérült, illetve be nem hajtott illetéket. (3) A kifogás és a vitatott hitelezői igény elbírálására irányuló ügyekben az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 6. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba. 13. § Ez a rendelet a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az  e  területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter