2003. LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról.

2003. LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról. A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést. A törvény hatálya 2. § A törvény hatálya kiterjed: a) arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó); b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag). 3. § A kibocsátó a) a levegőbe, b) a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, c) a talajba juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni. A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 10-i ülésnapján fogadta el. II. Fejezet AZ EGYES KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJAK Levegőterhelési díj 4. § (1) A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles. (2) Levegőterhelési díjat e törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: levegőterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. 5. § Nem terheli díjfizetési kötelezettség a) a bejelentésre köteles lakossági, illetve közintézmé nyi tüzelőberendezést üzemeltetőt, b) a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatást végző kibocsátót olyan levegőterhelő anyag után, amelyet a lakosság, illetve közintézmények részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki, valamint c) a kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátása után, amelyet ca) a külön jogszabály szerinti kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztói szerződés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetőséggel érintett időszak alatt, vagy cb) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozás miatt, vagy cc) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben meghatározott villamosenergia-rendszer jelentős zavara, válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzete miatt a krízis munkabizottság vezetőjének (rendszerirányító) utasítására a meglévő szerződéseihez képest megnövelt termelése miatt bocsát ki. 6. § (1) A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg. (2) A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. (3) A levegőterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 1. számú melléklete állapítja meg. Vízterhelési díj 7. § (1) A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. (2) Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában e törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. 8. § (1) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót: a) a felhasznált vízmennyiségben levő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót, b) az általa felhasznált vízben — a közüzemi vízszolgáltatónál a szolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben — eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után, c) az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után, d) ha kizárólag csapadékelvezetést végez. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vízterhelő anyagok mennyiségét — a közüzemi vízszolgáltató által felhasznált nyers víz kivételével — a vízszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor az illetékes környezetvédelmi hatóság a méréseket elvégzi és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a vízszolgáltatót ezért terhelő térítési kötelezettséget. 9. § (1) A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszapelhelyezési szorzó határozza meg. (2) A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. (3) A vízterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 2. számú melléklete határozza meg. 10. § A kibocsátók által közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata. Talajterhelési díj 11. § A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. 12. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg. (2) A talajterhelési díj alapja: a) helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, b) vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége csökkentve a külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével. (3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3. (4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. 13. § (1) Díjkedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit az illetékes települési önkormányzat — a fővárosban a kerületi önkormányzat — rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít a díjfizetési kötelezettség alól. (2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre. 14. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. III. Fejezet KÖZÖS SZABÁLYOK Díjvisszaigénylés 15. § (1) 50%-ban visszaigényelheti a levegőterhelési díjat a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 2 évig. (2) 50%-ban visszaigényelheti a vízterhelési díjat a közüzemi csatorna hálózatot érintő környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig. Önkormányzat esetén a visszaigényelt vízterhelési díj kizárólag az önkormányzat környezetvédelmi alapjába utalható, az csak környezetvédelmi beruházásokra fordítható. (3) A (2) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylésre a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg. (4) A díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi mérőműszerek beszerzése nem minősül a (2) bekezdés szerinti beruházásnak, ezek beszerzési értékét a díjfizetésre kötelezett a fizetendő díjból vonhatja le. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylés a beruházással érintett környezetterhelő anyag és a beruházással érintett telephely vonatkozásában vehető igénybe. (6) A vízterhelési díj visszaigénylésének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi engedély megléte. (7) A díjvisszaigénylés első alkalommal a (6) bekezdésben meghatározott engedély jogerőre emelkedését követő díjelőleg fizetésénél vehető igénybe. (8) Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyiségének arányában, energetikai hasznosítás esetében a hasznosításra kerülő hazai hulladék mennyiségének arányában jogosult a díjat visszaigényelni. (9) A (8) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylés lehetőségével a hulladékhasznosítást végző kibocsátó csak abban az esetben élhet, ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával legkésőbb 2007. december 31-ig a lehető legkisebb mértékűre csökkenti a környezetterhelő anyag kibocsátását. A díj befizetése 16. § (1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. A csatornamű szolgáltató a negyedévi díjelőleget a következő negyedév utolsó napjáig fizeti meg. (2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli. (3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni. 17. § Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg. 18. § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a hivatalos lapjában megjelölt számla, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára fizeti be. 19. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat — a fővárosban a kerületi önkormányzat — környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. (2) A települési önkormányzat — a fővárosban a kerületi önkormányzat — a talajterhelési díjból származó bevételt — a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme. A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás 20. § (1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást. (2) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel. (3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható. 21. § (1) A kibocsátó tevékenysége során a levegőterhelő, a vízterhelő anyagok kibocsátásáról, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelésről a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatásra köteles. (2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokat a települési önkormányzat — fővárosban a kerületi önkormányzat — rendeletben állapítja meg. Egyes jogkövetkezmények 22. § Amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a jogerős engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie. 23. § (1) A környezetvédelmi felügyelőség jogosult a kibocsátó kibocsátási adatait folyamatosan ellenőrizni. (2) Amennyiben a környezetvédelmi felügyelőség a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség bevallásának alapjául szolgáló adatokban eltérést tapasztal, úgy az adóhatóság eljárását kezdeményezi. Egyes eljárási szabályok 24. § A levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el. 25. § A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Átmeneti és záró rendelkezések 26. § (1) Ez a törvény — a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével — 2004. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 11—14. §-a, 19. §-a, valamint a 3. §-ának, 18. §-ának, 21. §-ának és 24. §-ának a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései 2004. július 1-jén lépnek hatályba. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjak díjvisszaigénylésének alkalmazására, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának pontos módjára, valamint a díjfizetés áthárítására vonatkozó részletes szabályokat 2003. december 15-ig rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok, hogy rendeletben a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó díjfizetési kötelezettségére vonatkozóan díjkedvezményt, illetve mentességet állapíthassanak meg. 27. § (1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 50%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 50%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni. (2) A 2004. évben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke