- LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról. A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja
- § A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
- §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést. A törvény hatálya
- § A törvény hatálya kiterjed: a) arra a környezethasználóra [Kvt.
- §
(2)bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó);
- b)azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag). 3. § A kibocsátó
- a)a levegőbe,
- b)a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba,
- c)a talajba juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni. A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 10-i ülésnapján fogadta el. II. Fejezet AZ EGYES KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJAK Levegőterhelési díj 4. §
(1)A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles.
(2)Levegőterhelési díjat e törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: levegőterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. 5. § Nem terheli díjfizetési kötelezettség
- a)a bejelentésre köteles lakossági, illetve közintézmé nyi tüzelőberendezést üzemeltetőt,
- b)a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatást végző kibocsátót olyan levegőterhelő anyag után, amelyet a lakosság, illetve közintézmények részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki, valamint
- c)a kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátása után, amelyet
- ca)a külön jogszabály szerinti kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztói szerződés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetőséggel érintett időszak alatt, vagy
- cb)a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozás miatt, vagy
- cc)a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben meghatározott villamosenergia-rendszer jelentős zavara, válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzete miatt a krízis munkabizottság vezetőjének (rendszerirányító) utasítására a meglévő szerződéseihez képest megnövelt termelése miatt bocsát ki. 6. §
(1)A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj
(2)bekezdésben meghatározott alapja és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.
(2)A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.
(3)A levegőterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény
- számú melléklete állapítja meg. Vízterhelési díj
- §
(1)A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez.
(2)Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában e törvény
- számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni.
- §
(1)Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót:
- a)a felhasznált vízmennyiségben levő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót,
- b)az általa felhasznált vízben — a közüzemi vízszolgáltatónál a szolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben — eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,
- c)az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után,
- d)ha kizárólag csapadékelvezetést végez.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontja szerinti vízterhelő anyagok mennyiségét — a közüzemi vízszolgáltató által felhasznált nyers víz kivételével — a vízszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor az illetékes környezetvédelmi hatóság a méréseket elvégzi és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a vízszolgáltatót ezért terhelő térítési kötelezettséget. 9. §
(1)A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj
(2)bekezdésben meghatározott alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszapelhelyezési szorzó határozza meg.
(2)A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.
(3)A vízterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény
- számú melléklete határozza meg.
- § A kibocsátók által közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata. Talajterhelési díj
- § A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.
- §
(1)A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj
(2)bekezdésben meghatározott alapja, a
(3)bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.
(2)A talajterhelési díj alapja:
- a)helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel,
- b)vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége csökkentve a külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével.
(3)A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3.
(4)A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. 13. §
(1)Díjkedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit az illetékes települési önkormányzat — a fővárosban a kerületi önkormányzat — rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít a díjfizetési kötelezettség alól.
(2)Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.
- § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. III. Fejezet KÖZÖS SZABÁLYOK Díjvisszaigénylés
- §
(1)50%-ban visszaigényelheti a levegőterhelési díjat a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 2 évig.
(2)50%-ban visszaigényelheti a vízterhelési díjat a közüzemi csatorna hálózatot érintő környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig. Önkormányzat esetén a visszaigényelt vízterhelési díj kizárólag az önkormányzat környezetvédelmi alapjába utalható, az csak környezetvédelmi beruházásokra fordítható.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylésre a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg.
(4)A díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi mérőműszerek beszerzése nem minősül a
(2)bekezdés szerinti beruházásnak, ezek beszerzési értékét a díjfizetésre kötelezett a fizetendő díjból vonhatja le.
(5)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylés a beruházással érintett környezetterhelő anyag és a beruházással érintett telephely vonatkozásában vehető igénybe.
(6)A vízterhelési díj visszaigénylésének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi engedély megléte.
(7)A díjvisszaigénylés első alkalommal a
(6)bekezdésben meghatározott engedély jogerőre emelkedését követő díjelőleg fizetésénél vehető igénybe.
(8)Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyiségének arányában, energetikai hasznosítás esetében a hasznosításra kerülő hazai hulladék mennyiségének arányában jogosult a díjat visszaigényelni.
(9)A
(8)bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylés lehetőségével a hulladékhasznosítást végző kibocsátó csak abban az esetben élhet, ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával legkésőbb 2007. december 31-ig a lehető legkisebb mértékűre csökkenti a környezetterhelő anyag kibocsátását. A díj befizetése 16. §
(1)A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. A csatornamű szolgáltató a negyedévi díjelőleget a következő negyedév utolsó napjáig fizeti meg.
(2)A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az
(1)bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli.
(3)Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.
- § Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg.
- § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a hivatalos lapjában megjelölt számla, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára fizeti be.
- §
(1)A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat — a fővárosban a kerületi önkormányzat — környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.
(2)A települési önkormányzat — a fővárosban a kerületi önkormányzat — a talajterhelési díjból származó bevételt — a
(3)bekezdésben foglaltak figyelembevételével — a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
(3)A
(2)bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme. A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás 20. §
(1)A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást.
(2)Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel.
(3)A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható. 21. §
(1)A kibocsátó tevékenysége során a levegőterhelő, a vízterhelő anyagok kibocsátásáról, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelésről a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatásra köteles.
(2)A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokat a települési önkormányzat — fővárosban a kerületi önkormányzat — rendeletben állapítja meg. Egyes jogkövetkezmények
- § Amennyiben a kibocsátó a
- §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a jogerős engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie.
- §
(1)A környezetvédelmi felügyelőség jogosult a kibocsátó kibocsátási adatait folyamatosan ellenőrizni.
(2)Amennyiben a környezetvédelmi felügyelőség a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség bevallásának alapjául szolgáló adatokban eltérést tapasztal, úgy az adóhatóság eljárását kezdeményezi. Egyes eljárási szabályok
- § A levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el.
- § A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Átmeneti és záró rendelkezések
- §
(1)Ez a törvény — a
(2)bekezdésben meghatározottak kivételével — 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2)E törvény 11—
- §-a,
- §-a, valamint a
- §-ának,
- §-ának,
- §-ának és
- §-ának a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései
- július 1-jén lépnek hatályba.
(3)Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjak díjvisszaigénylésének alkalmazására, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának pontos módjára, valamint a díjfizetés áthárítására vonatkozó részletes szabályokat 2003. december 15-ig rendeletben állapítsa meg.
(4)Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok, hogy rendeletben a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó díjfizetési kötelezettségére vonatkozóan díjkedvezményt, illetve mentességet állapíthassanak meg. 27. §
(1)A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a
- évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át,
- évben 50%-át,
- évben 75%-át,
- évben 90%-át, a
- évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a
- évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át,
- évben 50%-át,
- évben 75%-át,
- évben 90%-át,
- évtől 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a
- évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át,
- évben 40%-át,
- évben 50%-át,
- évben 75%-át,
- évben 90%-át, a
- évtől 100%-át köteles megfizetni.
(2)A
- évben a negyedéves díjelőleg a
- évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a
- évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke