23/2010. (V. 20.) NFGM utasítása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap gazdálkodásának szabályairól.

23/2010. (V. 20.) NFGM utasítása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap gazdálkodásának szabályairól. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. §-ának (1) bekezdése alapján, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Alapról szóló törvény), a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tanácsról szóló Korm. rendelet), a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló 146/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal való gazdálkodás szabályairól az alábbiak szerint rendelkezem. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Jelen utasítás hatálya kiterjed a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) előirányzataira, az Alapból a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: NKTH) igazgatása részére átadott pénzeszközökre, továbbá az Alap kezelésében és felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezetekre. 2. Az Alap rendeltetését, tárgyévi bevételeit, az Alap felhasználása és az Alap feletti rendelkezési jog alapvető szabályait az Alapról szóló törvény, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsra (a továbbiakban: Tanács) és annak Alap felhasználásával kapcsolatos alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseket az Alapról szóló törvény 11. §-a, valamint a Tanácsról szóló Korm. rendelet tartalmazza. 3. Az NKTH igazgatása által az Alap kezelésére átvett pénzeszközt az intézmény igazgatási költségvetésének részeként, de az egyéb bevételektől számvitelileg elkülönítve kell kezelni. Az Alap kezelésére átvett pénzeszközzel az NKTH-nak legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig kell elszámolnia és a tárgyévi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt az Alapba visszautalnia. Az Alap kezelésére, működtetésére átvett pénzeszköz elszámolását az NKTH a számviteli politikájában rögzíti. 4. Az Alap terhére történő kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult személy kijelölésére az NKTH gazdasági vezetője jogosult. A Regionális Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: RFT) hatáskörébe tartozó pályázati támogatási döntés ellenjegyzésének feltétele, hogy az RFT a jelen utasítás mellékletének megfelelő nyilatkozatot kitöltve és aláírva az NKTH részére megküldje. II. AZ ALAP GAZDÁLKODÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. Tervezés 1.1. Stratégiai tervezés 1.1.1. Az Alap középtávú felhasználására vonatkozó, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban lévő, hét éves programtervet az NKTH készíti el. A középtávú programtervet, a miniszterrel folytatott előzetes egyeztetés után, az NKTH elnöke terjeszti a Tanács elé elfogadásra. A Tanács által elfogadott középtávú programot az NKTH elnöke jóváhagyás céljából megküldi a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. 1.1.2. Az NKTH az Alap felhasználására vonatkozó, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban lévő két vagy három éves akciótervet az érintett miniszterek, államigazgatási szervek és a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával a tárgyéveket megelőző évben a költségvetés tervezésével összhangban készíti el. Az akciótervet az NKTH elnöke – az éves költségvetési törvény országgyűlési elfogadását követően – terjeszti a Tanács elé elfogadásra. Az elfogadott akciótervet az NKTH elnöke jóváhagyás céljából megküldi a miniszter részére. 1.1.3. Az akcióterv év közben szükséges esetleges módosítását az NKTH készíti el. A módosított akciótervet az NKTH elnöke terjeszti a Tanács elé elfogadásra. A Tanács által elfogadott módosított akciótervet az NKTH elnöke jóváhagyás céljából megküldi a miniszter részére. 1.2. Költségvetési törvényjavaslat 1.2.1. Az Alap tárgyévi költségvetési tervét a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) tervezési köriratában foglaltak és a miniszter előírásai figyelembe vételével az NKTH készíti el, és azt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Költségvetési és Kontrolling Főosztálya (a továbbiakban: KKF) útján küldi meg a miniszter részére. A KKF az Alap tárgyévi költségvetési tervét formai és tartalmi szempontból ellenőrzi és továbbítja jóváhagyásra. Az Alap tárgyévi költségvetési tervét a kabinetfőnök egyetértésével a miniszter hagyja jóvá. 1.2.2. A költségvetési törvényjavaslat tervezési feladatainak koordinálását az NKTH végzi. 1.2.3. Az NKTH belső tervezési köriratban határozza meg a költségvetési törvényjavaslat – jelen utasításban nem rögzített – tartalmi és formai követelményeit, a tervezés NKTH belső szervezeti egységeire irányadó határidejét és a végrehajtásért felelős személyeket. 1.2.4. Az Alap költségvetésének részletes tervezetét a miniszter jóváhagyását követően a PM részére a kabinetfőnök küldi meg. 1.3. Kincstári költségvetés 1.3.1. Az Alap kincstári költségvetését az NKTH készíti el bevételi és kiadási jogcímenként, a bevételek és a kiadások közgazdasági tartalmának feltüntetésével a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) által megadott formában. 1.3.2. A kincstári költségvetést az NKTH legkésőbb tárgyév január 20-ig megküldi a MÁK és – egyidejűleg, tájékoztatásul, másolatban – a KKF részére. 1.4. Elemi költségvetés 1.4.1. Az Alap elemi költségvetését az NKTH készíti el tárgyév január 20-ig, és azt tárgyév február 10-éig megküldi a KKF útján a kabinetfőnök részére. A KKF az elemi költségvetést formai és tartalmi szempontból ellenőrzi és továbbítja jóváhagyásra. Az elemi költségvetést a kabinetfőnök hagyja jóvá, és azt tárgyév február 15-ig megküldi a PM és a MÁK részére. 1.4.2. Az Alap elemi költségvetése magában foglalja: a) a kiadásokat és bevételeket az Alapról szóló törvényben meghatározott jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve; b) a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő bontásban, részletes előirányzatonként; c) az Alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét; d) a szakfeladatrend szerinti tevékenységenként készített kimutatást. 1.4.3. Az Alap elemi költségvetését az „E) Elkülönített állami pénzalap költségvetése” megnevezésű nyomtatványgarnitúra PM által meghatározott űrlapjainak kitöltésével nyomtatott formában és a közreadott számítástechnikai program segítségével előállítva elektronikus úton is be kell nyújtani a MÁK részére. 1.4.4. Az elemi költségvetésnek tartalmaznia kell az Alap azonosító adatait és működését, a rendeltetését röviden ismertető költségvetési alapokmányt, a kiadások és bevételek pénzforgalmi összefoglalását és részletezését, azok tételes jogcímeit. 1.5. Finanszírozási terv 1.5.1. Az Alap jóváhagyott kiadási előirányzatának felhasználása finanszírozási terv alapján történik. A finanszírozási tervet az NKTH készíti el és az elemi költségvetés részeként, az arra vonatkozó határidőket és szabályokat alkalmazva küldi meg a KKF útján a kabinetfőnök részére. 1.5.2. A finanszírozási terv az Alap pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, az Alap likviditásának változását tartalmazza. 1.5.3. Amennyiben a finanszírozási terv havi adatai és a tárgyhavi teljesítés adatai között 10%-nál nagyobb eltérés mutatkozik, az NKTH módosított finanszírozási tervet készít, azt benyújtja a MÁK-hoz, illetve egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a KKF részére. 1.5.4. A negyedéves finanszírozási tervet és a módosított finanszírozási terveket az NKTH készíti el, és azokat – legkésőbb a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-éig – megküldi a MÁK részére, valamint egyidejűleg tájékoztatásul a KKF részére. 2. Pénzeszközátadás Az Alap kezelésével összefüggő kiadások fedezetéül az NKTH részére történő pénzeszközátadást a költségvetési törvényben e célra jóváhagyott éves keretösszeg havi bontásának meghatározásával az NKTH elnöke engedélyezi. Az éves keretösszeg megváltoztatását az NKTH elnökének szöveges indokolással alátámasztott kérelmére – a kabinetfőnök egyetértésével – a miniszter engedélyezi. 3. Előirányzat-módosítás Előirányzat-módosítást az NKTH elnöke kezdeményezhet a miniszternél. Az NKTH elnöke az előirányzat-módosításra vonatkozó javaslatát a KKF útján küldi meg a miniszter részére. A KKF az előirányzat-módosítási javaslatot formai és tartalmi szempontból ellenőrzi. A miniszter az előirányzat-módosítást a kabinetfőnök egyetértésével hagyja jóvá. 4. Követelésállomány (adósok) nyilvántartása, kezelése Az Alap követelésállományának nyilvántartását és kezelését az NKTH végzi. A követelésállomány alakulását, a követeléskezelés tapasztalatait az éves költségvetési beszámoló szöveges részében be kell mutatni. 5. Követelés fejében kapott részvények, üzletrészek, egyéb vagyontárgyak A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást az NKTH elnökének javaslata alapján a miniszter engedélyezi, az abból származó bevétel – a költségvetési támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – az Alapot illeti meg. 6. Könyvvezetés, beszámolás, adatszolgáltatás 6.1. Könyvvezetés, számviteli rend Az Alap könyvvezetését a NKTH végzi, pénzforgalmát az NKTH bonyolítja. Az Alap egységes számviteli rendjét, a könyvvezetés szabályozását a kabinetfőnök egyetértésével, a miniszter jóváhagyásával az NKTH alakítja ki. Az NKTH az alábbi szabályzatok megalkotására köteles: – Számviteli politika – Eszközök és források értékelési szabályzata – Eszközök és források leltárkészítési szabályzata – Pénzkezelési szabályzat – Számlarend, számlatükör – Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendje – Bizonylati szabályzat 6.2. Kincstári beszámoló, mérlegjelentés, évközi és éves beszámoló, zárszámadás 6.2.1. A MÁK kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a tárgyévet követő hónap utolsó munkanapjáig egyeztetés céljából megküld az NKTH részére. Az egyeztetési kötelezettség a kincstári számlák egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt előirányzatainak aktuális összegére és az előirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik. Az NKTH az egyeztetés keretében észlelt esetleges eltérés indokolását az elemi beszámolóhoz köteles mellékelni. 6.2.2. Az NKTH az Alap eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az Ámr. 17–18. számú mellékletei szerint. A gyorsjelentést az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részére történő adatszolgáltatást megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell elkészíteni. A negyedéves mérlegjelentéseket az NKTH a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a gyorsjelentést a tárgyévet követő év március 20-ig juttatja el feldolgozásra a MÁK-nak. 6.2.3. Az Alap féléves, illetve éves költségvetési beszámolóját az NKTH készíti el a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően, a PM köriratával összhangban, a II. fejezet 6.4. pontban megadott határidőben. Az évközi és éves beszámolókat az NKTH megküldi a KKF részére; formai ellenőrzés céljából. A féléves és az éves költségvetési beszámolót a kabinetfőnök egyetértése után a miniszter hagyja jóvá. A KKF a féléves költségvetési beszámolót a PM részére, az éves költségvetési beszámolót a PM és az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) részére küldi meg. 6.2.4. Az éves költségvetési beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített költségvetési beszámolót és mérleget meg kell küldeni az ÁSZ-nak. A könyvvizsgálót – az ÁSZ elnökének javaslata ismeretében – a miniszter bízza meg. A könyvvizsgálattal kapcsolatos ügyekben egyébiránt az NKTH elnöke jár el. A könyvvizsgálat költségeit az NKTH az Alap működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások között számolja el. 6.2.5. Az éves költségvetési beszámolót az NKTH a tárgyévet követő év május 20-ig megküldi a Tanács részére véleményezésre. A Tanács véleményét az NKTH elnöke a KKF útján továbbítja a miniszter részére. 6.2.6. A zárszámadási törvényjavaslat előkészítéséhez szükséges – a PM körirata és a miniszter által előírt – számszaki és szöveges információkat az NKTH készíti el és küldi meg a miniszter részére. A zárszámadáshoz szükséges adatszolgáltatást a miniszter jóváhagyását követően a kabinetfőnök küldi meg a PM részére. 6.3. Egyéb adatszolgáltatás 6.3.1. Az NKTH a tárgyhót követő hónap 15-ig megküldi elektronikus formában a MÁK részére a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok részére juttatott támogatások adatait a MÁK által rendelkezésre bocsátott formában és tartalommal. 6.3.2. Az Országos Támogatási Monitoring Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatást a MÁK által megadott formában és tartalommal az NKTH végzi. 6.3.3. Az NKTH a Tanács részére havi rendszerességgel részletes jelentést készít az Alap gazdálkodásának alakulásáról. Az NKTH a jelentést egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a kabinetfőnök részére. 6.4. Határidők Amennyiben jogszabály, a pénzügyminiszter rendelkezése vagy körirata másként nem rendeli, a jelen fejezetben foglalt kötelezettségek teljesítése során az alább határidőket kell betartani. NKTH saját jogkörű adatszolgáltatása az NKTH-tól az NFGM részére NFGM-től PM részére Mérlegjelentés – időközi (Ámr. 206. §) tárgynegyedévet követő hónap 25. nap Mérlegjelentés – IV. negyedévről készült gyorsjelentés (Ámr. 206. §) tárgyévet követő év március 20. Mérlegjelentés – éves jelentés tárgyévet követő év május 20. tárgyévet követő év május 31. Féléves beszámoló tárgyév augusztus 10. tárgyév augusztus 15. Előzetes éves beszámoló könyvvizsgálói jelentés nélkül tárgyévet követő év április 25. tárgyévet követő év április 30. Éves beszámoló könyvvizsgálói jelentéssel tárgyévet követő év május 25. tárgyévet követő év május 31. Éves beszámoló megküldése a Tanács részére tárgyévet követő év május 20. Az adatszolgáltatást a jogszabályi előírásoknak, a PM köriratának, a miniszter, illetve az NKTH elnöke vonatkozó utasításainak megfelelő formában és tartalommal kell teljesíteni a fent megjelölt határidőkre. 6.5. Szabályozási kötelezettség 6.5.1. Az NKTH az Alap felhasználásával kapcsolatosan szabályzatban határozza meg: a) a pályáztatás, a bírálat, a döntés-előkészítés, a döntés, a szerződéskötés és a pénzügyi lebonyolítás rendjét; b) a kötelezettségvállalás, a teljesítésigazolás, az érvényesítés és az utalványozás rendjét; c) a belső ellenőrzés szabályait; d) a támogatások felhasználása ellenőrzésének szabályait; e) a belső kontrollok rendszerét. 6.5.2. Az Alap kezelésében közreműködő szervezetek az Alap terhére kiírt pályázatok bonyolításával kapcsolatosan kötelesek belső eljárásrendet kialakítani és azt jóváhagyásra megküldeni az NKTH elnöke részére. III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 2. A 6.1., 6.5.1. és a 6.5.2. pontban foglalt szabályzatokat az NKTH és az Alap kezelésében közreműködő szervezetek jelen utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül kötelesek elkészíteni. 3. Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap gazdálkodásának szabályairól szóló 11/2008. (II. 25.) GKM utasítás hatályát veszti. Budapest, 2010. május 11. Varga István s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter