← Magyarország

161/2019. (VII. 4.) Korm. rendelete a közlekedési létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.

Röviden

Ez a rendelet a közlekedési létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítását, kijelölését és védelmét szabályozza, kiegészítve egy korábbi törvényt. Célja, hogy meghatározza, mely közlekedési elemek számítanak kritikus infrastruktúrának, és hogyan kell ezeket kezelni.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

161/

  1. (VII. 4.) Korm. rendelete a közlekedési létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
  2. évi CLXVI. törvény
  3. § a)–d) és f )–h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  4. § tekintetében az Alaptörvény
  5. cikk

(2)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 23. §
(1)bekezdése tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §
(3)bekezdés a) pont
  1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. §
(2)bekezdése tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. §
(3)bekezdése tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §
(1)bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 23. §
(4)bekezdése tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. §
(1)bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat
  1. a)a közúti közlekedés,
  2. b)a vasúti közlekedés,
  3. c)a légiközlekedés,
  4. d)a víziközlekedés és
  5. e)a logisztikai központok alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények (a továbbiakban: létfontosságú rendszerelem) azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában
  6. a)üzemeltető:
  7. aa)a közútnak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §
(1)bekezdése szerinti kezelője, ab) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. §
(2)bekezdése szerinti repülőtér üzemben tartója és a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi földi berendezés üzemben tartója,
  1. ac)a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti hajózási létesítmény üzemben tartója,
  2. ad)a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény szerinti pályahálózat-működtető és integrált vasúti társaság,
  3. ae)a logisztikai központok üzemben tartója;
  4. b)schengeni övezet: a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény részes tagállamai területe;
  5. c)TEU: a 20 láb hosszúságú konténerrel egyenértékű nagyságot kifejező egység (twenty-foot equivalent unit). 3. § Az e rendeletben meghatározott határidők számítása során az építési beruházás előkészítése és a szükséges hatósági engedélyek kiadásához szükséges időtartam nem számít bele a helyreállítás időtartamába. 2. Az eljáró hatóságok 4. § A létfontosságú rendszerelem meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként
  6. a)a közúti közlekedés alágazat tekintetében az útügyi közlekedési hatóság,
  7. b)a vasúti közlekedés alágazat tekintetében a vasúti közlekedési hatóság,
  8. c)a légiközlekedés alágazat tekintetében a légiközlekedési hatóság,
  9. d)a víziközlekedés alágazat tekintetében a hajózási hatóság,
  10. e)a logisztikai központok alágazat tekintetében
  11. ea)– az
  12. eb)alpontban foglalt kivétellel – az útügyi közlekedési hatóság,
  13. eb)– a létfontosságú rendszerelem vasúti kapcsolata esetén – a vasúti közlekedési hatóság jár el. 3. Az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölésének ágazati kritériumai 5. §
(1)A közúti közlekedés alágazat tekintetében európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki a transzeurópai úthálózat törzshálózatának (Trans-European Network for Transport, Core Network, a továbbiakban: TEN-T) kiépült gyorsforgalmi útszakasza.
(2)A közúti közlekedés alágazat tekintetében európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki az
(1)bekezdés szerinti TEN-T gyorsforgalmi közúthálózati elemek folyami hídja.
(3)A közúti közlekedés alágazat tekintetében európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki az
(1)bekezdés szerint TEN-T gyorsforgalmi közúthálózati elemek schengeni övezet külső határán lévő, nemzetközi személy- és áruforgalom lebonyolítását végző határátkelőhelye. 6. §
(1)A vasúti közlekedés alágazat tekintetében európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki a TEN-T vasúthálózat azon magyarországi szakasza, amelynek
  1. a)kiesése esetén helyettesítése más közlekedési móddal nem biztosítható,
  2. b)kieséséből származó menettávolság-növekedés mértéke meghaladja az 500 km-t, vagy
  3. c)kiesése miatt megközelíthetetlenné válnak megyeszékhelyek, megyei jogú városok és a főváros, és üzemképtelenné válása esetén a legalább ideiglenes jelleggel történő, teljes kapacitást biztosító helyreállítása – az adott európai létfontosságú rendszerelem vonatkozásában – az 1 évet meghaladja.
(2)A vasúti közlekedés alágazat tekintetében európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki a schengeni övezet külső határán lévő, nemzetközi személy- és áruforgalom lebonyolítását végző vasúti határátkelőhely. 7. § A légiközlekedés alágazat tekintetében európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki a TEN-T repülőtérhálózat részét képező nemzetközi kereskedelmi repülőtér, amelynek végleges üzemképtelenné válása esetén a legalább ideiglenes jelleggel történő, teljes kapacitást biztosító helyreállítása – az adott európai létfontosságú rendszerelem vonatkozásában – az 1 évet meghaladja. 8. § A víziközlekedés alágazat tekintetében európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki:
  1. a)TEN-T víziút-hálózat részét képező víziút, amely kiesése esetén más közlekedési móddal nem kiváltható,
  2. b)olyan TEN-T hálózati kikötő, amelynek az azonosítási jelentés elkészítését megelőző két év átlagában éves forgalma a 2 000 000 árutonnát, vagy kezelt konténerforgalma az 500 000 TEU-t eléri,
  3. c)a schengeni övezet külső határán lévő határkikötő. 9. § A logisztikai központok alágazat tekintetében európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki az az intermodális terminál, amelynek kiesése esetén a tárolási kapacitása kétharmadának 72 óra időtartamon belüli helyettesítése nem biztosítható, és
  4. a)TEN-T hálózatról 20 km-en belül megközelíthető, vagy
  5. b)tárolókapacitása eléri a 15 000 TEU-t. 4. A nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölésének ágazati kritériumai 10. § A közúti közlekedés alágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki
  6. a)az 5. §-ban meghatározott európai létfontossági rendszerelemeken túl az az országos közúthálózat részét képező közúthálózati elem, amely a TEN-T-ről a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok közúti elérhetőségét magasabb útosztályban, több azonos útosztály esetén a legrövidebb útvonalon biztosítja,
  7. b)az 5. §
(2)bekezdésében foglaltakon túl a Duna folyam hídja,
  1. c)a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok közúti elérhetőségét biztosító közúthálózati elem forgalomirányítását, felügyeletét biztosító rendszer,
  2. d)a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok közúti elérhetőségét biztosító közúthálózati elem intelligens közlekedési rendszere. 11. § A vasúti közlekedés alágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki
  3. a)az országos törzshálózati vasúti pálya elemei közül a vasúti alagút, híd, támfal, amelynek helyreállítási időszükséglete meghaladja a 180 napot, és ideiglenes helyreállítása 60 napon belül nem biztosítható,
  4. b)az
  5. a)pontban meghatározott vasútvonalak forgalomirányítását hálózati szintű felügyelettel biztosító rendszer,
  6. c)a felszín alatti vasút és tartozéka, valamint az utasforgalmi kiszolgálótere. 12. § A légiközlekedés alágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki
  7. a)a nemzetközi kereskedelmi repülőtér,
  8. b)a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó szervezet, valamint a légiforgalmi irányító szolgáltatás ellátásához szükséges rendszer. 13. § A víziközlekedés alágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a kikötő, amelynek
  9. a)az éves kezelt konténerforgalma meghaladja a 100 000 TEU-t, vagy
  10. b)az azonosítási jelentés elkészítését megelőző két év átlagában éves forgalma a 400 000 árutonnát eléri. 14. § A logisztikai központok alágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az az intermodális terminál, amelynek
  11. a)kiesése esetén a tárolási kapacitása kétharmadának 72 óra időtartamon belüli helyettesítése nem biztosítható, vagy
  12. b)a TEN-T hálózatról 20 km-en belül megközelíthető, és tárolókapacitása eléri a 10 000 TEU-t. 5. A létfontosságú rendszerelemek azonosításának és kijelölésének különös szabályai 15. §
(1)Az üzemeltető az alágazatába tartozó lehetséges létfontosságú rendszerelemek tekintetében folytat le azonosítási eljárást.
(2)Az üzemeltető az azonosítási jelentésben nyilatkozik arról, hogy az alágazatába tartozó lehetséges létfontosságú rendszerelem milyen védelemmel rendelkezik. 16. §
(1)Ha a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjének a tevékenységében bekövetkezett változásról szóló bejelentése alapján a kijelölő hatóság úgy ítéli meg, hogy a változás hatással lehet a kijelölésre, kötelezi az üzemeltetőt, hogy 180 napon belül nyújtson be új azonosítási jelentést a már kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelemekre is kiterjedően.
(2)Ha az üzemeltető rendszerében az utolsó azonosítás óta az akkor vizsgált lehetséges létfontosságú rendszerelemek egyikét érintően sem történt változás, a soron következő azonosítási jelentés benyújtása helyett az üzemeltető nyilatkozhat úgy, hogy a rendszerének felülvizsgálata alapján nem indokolt új azonosítási jelentés benyújtása. Ha a kijelölő hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az új azonosítási jelentés benyújtását indokoltnak tartja, az új azonosítási jelentés 120 napon belül való benyújtására kötelezi az üzemeltetőt. 6. A biztonsági összekötő személy képesítési követelményei és foglalkoztatási feltételei 17. §
(1)Az üzemeltető által foglalkoztatott biztonsági összekötő személynek a Vhr. 6. §-ában foglalt képesítési követelményeken kívül a
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott követelményeknek kell megfelelnie.
(2)A biztonsági összekötő személy a közúti közlekedés alágazat, a vasúti közlekedés alágazat, a vízközlekedés alágazat és a logisztikai központok alágazat tekintetében megfelelő végzettségűnek minősül, ha szakirányú műszaki vagy védelmi igazgatási szakképzettséggel és egyetemi végzettség vagy mesterfokozat esetén legalább 2 év, főiskolai végzettség vagy alapfokozat esetén legalább 4 év, okirattal igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3)A biztonsági összekötő személy a légiközlekedés alágazat tekintetében megfelelő végzettségűnek minősül, ha a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendelet szerint jóváhagyott, érvényes védelmi tiszti kijelöléssel rendelkezik.
(4)A
(2)bekezdés szerinti szakmai gyakorlatként szakterületi üzemeltetői vagy egyéb, a szakterületnek megfelelő területen végzett tevékenység, vagy rendvédelmi, katasztrófavédelmi, vagyonvédelmi szakterületen szerzett, és okirattal igazolt gyakorlat vehető figyelembe.
  1. Záró rendelkezések
  2. § Ez a rendelet
  3. október 1-jén lép hatályba.
  4. § Az üzemeltető a létfontosságú rendszerelemek első azonosítási jelentését e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles benyújtani az eljáró hatósághoz.
  5. § Ez a rendelet az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló,
  6. december 8-ai 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
  7. § Ez a rendelet a hálózati és információs rendszer biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító,
  8. július 6-ai (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
  9. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/
  10. (V. 22.) Korm. rendelet
  11. §
(1)bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében előkészíti) „f ) a közlekedési ágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítására, kijelölésére és védelmére” (vonatkozó jogszabályokat.) 23. §
(1)A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/
  1. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § A Kormány útügyi közlekedési hatóságként első fokon országos illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert jelöli ki a) a közúti közlekedés alágazatba és b) – a
  2. §
(7)bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – a logisztikai központok alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként.”
(2)Az R. 6. §-a a következő
(7)bekezdéssel egészül ki: „
(7)A vasúti közlekedési hatóság jár el
  1. a)a vasúti közlekedés alágazatba és
  2. b)– a létfontosságú rendszerelem vasúti kapcsolata esetén – a logisztikai központok alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként.”
(3)Az R. 8. §-a a következő
(7)bekezdéssel egészül ki: „
(7)A Kormány hajózási hatóságként első fokon a minisztert jelöli ki a víziközlekedés alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként.”
(4)Az R. 9. §
(4)bekezdése a következő
  1. ponttal egészül ki: (A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:) „
  2. a légiközlekedés alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként jár el.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.