10/2014. (IV. 4.) AB határozata az elektronikus hírközlésről szóló 2003. C. törvény 163/F. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazásának kizárásáról

10/2014. (IV. 4.) AB határozata az elektronikus hírközlésről szóló 2003. C. törvény 163/F. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazásának kizárásáról.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában – dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 163/F. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 163/F. §-a a Győri Járásbíróság előtt folyamatban lévő P.21.753/2013. számú, valamint a jogerősen még le nem zárt ügyekben nem alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

I. [1] 1. Az indítványozó, a Győri Járásbíróság bírája az előtte a P.21.753/2013. szám alatt folyamatban lévő ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján kezdeményezte az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 96. § (4) bekezdése és 163/F. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. [2] A folyamatban lévő perben a felperesek keresetükben egy családi ház tetejére és oldalára szerelt, két darab, egyenként 5–6 méter magas, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. által működtetett többirányú antenna, antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy miatt az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: előző Ptk.) 100. §-ára és 339. §-ára alapított kártérítés megfizetésére kérik kötelezni.

Felperesek állítják, hogy a szürke színű, átlátszó tornyok látványa tájidegen, kilátásukat rontja és félelmet kelt. Sérti lakókörnyezetük intimitását és tartanak az antenna egészségkárosító, sugárzó hatásától. [3] A helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2013. július 5-ei hatállyal kiegészítette az Eht. 96. §-át a következő (4) bekezdéssel: „(4) [a] mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.” [4] A Módtv. az Eht.-t kiegészítette a következő 163/F. §-al is: „163/F. § [a] 96. § (4) bekezdésének a helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXI. törvény 28. §-ával megállapított rendelkezését a Módtv. hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra akkor kell alkalmazni, ha az építmény használatbavétele jogszerű volt, és a használatbavétel óta az építmény elhelyezésével és működtetésével kapcsolatban jogerős hatósági határozat nem állapította meg a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek megsértését.” [5] 2. Az indítványozó utal a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (2) bekezdésére is, mely szerint a jogszabály a hatálybalépést megelőző időre nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. [6] Ezt követően az indítványozó összesen 11 alkotmánybírósági döntést jelöl meg olyanként, amelyek állítását alátámasztják és megalapozzák. Megállapítja, hogy ezek alapján a rendelkezés ellentétes az Alaptörvény jogállamiság követelményével, ugyanis a hatálybalépését megelőző időszakban keletkezett jogviszonyok esetében korlátozza (szűkíti) és így részben elvonja az ingatlan-tulajdonosok azon alapvető jogát, hogy a szomszédjog általános szabálya alapján a mobil rádiótelefon antennák által okozott szükségtelen zavarás miatt polgári jogi igényt érvényesítsenek a szolgáltatóval szemben. [7] Ezt követően az indítványozó az Eht. 96. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességét kívánja alátámasztani az alábbi

érveléssel. A norma – véleménye szerint – ellentétben áll és lerontja a polgári jogviszonyok legmagasabb szintű jogszabályában, az előző Ptk. 100. §-ában meghatározott szomszédjogi szabály általános alkalmazhatóságát.

A szabályozás így párhuzamossá válik az előző Ptk.-ban és az Eht.-ban, ami sérti a Jat. 3. §-át, amely – egyebek mellett – az indokolatlanul párhuzamos szabályozás tilalmát mondja ki. Álláspontja szerint az általa támadott szabály kikerülni kívánja azt a bírói gyakorlatot, amely szerint önmagában az építési, közigazgatási hatósági engedélynek megfelelő létesítés még nem teszi jogszerűvé a szükségtelenül zavaró építményt. Állításának alátámasztásaként utal három bírói döntésre is. (BH. 1992/235, BH. 1988/32, BDT.2001/532) [8] Álláspontja szerint nem maradhat figyelmen kívül az sem, hogy az Eht. 96. § (4) bekezdése „nem tartja szem előtt” az Alkotmánybíróság korábban, hasonló tárgyban hozott döntését.

II. [9] Az Alkotmánybíróság az eljárása során a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe: [10] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezése: „B) cikk Magyarország független, demokratikus jogállam.” [11] 2. Az Eht. indítvánnyal érintett rendelkezései: „96. § (4) A mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.” „163/F. § A 96. § (4) bekezdésének a helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXI. törvény (a továbbiakban:

Módtv.) 28. §-ával megállapított rendelkezését a Módtv. hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra akkor kell alkalmazni, ha az építmény használatbavétele jogszerű volt, és a használatbavétel óta az építmény elhelyezésével és működtetésével kapcsolatban jogerős hatósági határozat nem állapította meg a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek megsértését.”

III. [12] Az indítvány részben megalapozott. [13] 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt az indítványelemet vizsgálta, amely szerint az Eht. 163/F. §-a olyan hátrányos tartalmú visszamenőleges hatályú rendelkezés, ami a jogállamiság és jogbiztonság követelményébe ütközik. [14] Az Alkotmánybíróság határozatban rendelkezett a korábbi alkotmánybírósági határozatok felhasználhatósága ügyében {13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [32]–[33]}Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság-klauzula szövegszerűen megegyezik a korábbi Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel.

Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalakor az Alaptörvény egészéből indul ki. Jelen ügyben szükségesnek mutatkozik a hátrányos tartalmú visszamenőleges hatályú jogalkotásra vonatkozó korábbi alkotmánybírósági gyakorlat egyik elvi tételének a bemutatása a döntés megalapozásához, az indokolás átláthatóságához és ellenőrizhetőségének megteremtéséhez. [15] Így az Alkotmánybíróság utal egy korábbi döntésében megfogalmazott álláspontra, és ezt jelen ügyben is irányadónak tekinti. E szerint „[a]z Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogbiztonsággal, s a jogbiztonságra figyelemmel a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás tilalmával. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdése szerint »a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé«. Következetes az Alkotmánybírósági gyakorlat a tekintetben, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.” {[57/1994. (IX. 17.) AB határozat, ABH 1994, 305.]}, {[3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [88]}. [16] Az Eht. 163/F. §-a éppen ilyen megoldást tartalmaz. Kifejezetten rendelkezik az új szabálynak a hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra történő alkalmazásáról. Az indítvánnyal szintén érintett Eht. 96. § (4) bekezdését arra az esetre nézve rendeli el alkalmazni a hatálybalépése előtt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, ha az építmény használatbavétele jogszerű volt, és a használatbavétel óta az építmény elhelyezésével és működtetésével kapcsolatban jogerős hatósági határozat nem állapította meg a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határérték megsértését. A rendelkezés alapján tehát azokban az esetekben, amikor az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak használatbavétele jogszerű volt és a működtetés során betartották az ágazati jogszabályokban meghatározott határértékeket, az érintettek – akik állítják, hogy a szerkezetek zavarják őket – nem nyújthatnak be keresetet a bíróságnak a siker reményével az előző Ptk. 100. §-a alapján, azaz szükségtelen zavarásra

hivatkozással azokban az esetekben sem, amikor az építmény még a korlátozó rendelkezés hatálybalépése, 2013. július 5. előtt készült és működött. [17] Az Alkotmánybíróság fentiek alapján megállapítja, hogy az Eht. 163/F. §-ában alkalmazott megoldás tartalmát tekintve kétséget kizáróan visszaható hatályú jogalkotásnak minősül. [18] 2. Ezt követően az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy hátrányos tartalmat is jelent-e egyúttal a kifogásolt rendelkezés. A Jat. 2. § (2) bekezdése értelmében „[j]ogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.” Ebből a szabályból következően tehát a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma nem abszolút érvényű, és egyértelműen élhet ezzel az eszközzel a jogalkotó akkor, amikor új jogosultságot állapít meg, meglévő jogosultságot terjeszt ki, vagy valamely jog korlátozását oldja fel. [19] Ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságnak tehát azt kellett vizsgálnia, hogy a támadott szabályozás elvont vagy korlátozott-e valamilyen meglévő jogosultságot. 2013. július 5-ig a mobiltelefon-szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, tartószerkezetek és műtárgyak zavaró minőségének megállapítása érdekében az érintettek bírósághoz fordulhattak az előző Ptk. 100. §-ában szabályozott szükségtelen zavarás megállapítása iránt, és kérhették többek között kártérítés megállapítását. 2013. július 5-én lépett hatályba az Eht. 96. § (4) bekezdése, amely

[24] Az Alkotmánybíróság határozatát az Abtv. 44. § (1) bekezdése alapján tette közzé.

Budapest, 2014. április 1. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke