- évi CVII. törvény az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2023.XII.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi CVII. törvény az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről * Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a koronavírus fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, a
- évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedések kedvező hatását továbbra is biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, egyes kiemelt társadalmi csoportok és nehéz helyzetben lévő vállalkozások helyzetének stabilizálását, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- Hatály
- § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében az egyes fizetési kötelezettségekkel összefüggésben szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően átmenetileg alkalmazandó további szabályokat állapítja meg.
- Értelmező rendelkezések
- § E törvény alkalmazásában:
- gyermek: a) a magzat a várandósság betöltött
- hetét követően, valamint b) aki az adós vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és ba) a
- életévét még nem töltötte be vagy bb) a
- életévét betöltött, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
- hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény és a Diákhitel Központ Zrt.;
- hitel- és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön;
- pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom;
- veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
- (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.
- Közös szabályok
- §
(1)E törvény alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló
- évi CXXXIX. törvény
- §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás. *
(2)A pénzügyi lízingszerződés teljesítési határidejének e törvény szerinti módosulása, valamint a futamidő meghosszabbodása nem érinti a lízingbevevőnek a pénzügyi lízingszerződés szerint a lízingtárgyon fennálló használati jogát, továbbá a pénzügyi lízingszerződésen alapuló tulajdonszerzési jogosultságát.
(3)A hitelező annak tisztázása érdekében, hogy az adós nem teljesítése a II. Fejezet vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik, a szerződésben meghatározott módon, elsődlegesen elektronikus kapcsolattartás útján egyeztet az adóssal.
(4)E törvény rendelkezései nem mentesítik az adóst a polgári jogból adódó együttműködési kötelezettség alól. II. FEJEZET HITELFELMONDÁSI TILALOM
- § E Fejezet rendelkezéseit azon adósra vonatkozóan kell alkalmazni, aki a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét fizetési képességének meggyengülése következtében nem tudja határidőben teljesíteni és nem tartozik a III. Fejezet és IV. Fejezet hatálya alá. *
- §
(1)A hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt
- június
- napjáig felmondással nem szüntetheti meg (a továbbiakban: hitelfelmondási tilalom). *
(2)Az
(1)bekezdés szerinti időszakban a hitelező és az adós egyeztetést folytat a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A hitelező és az adós a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítja a hitelszerződést. A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
(3)A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
(4)Amennyiben az
(1)bekezdés szerinti időszakban nem jön létre a hitelező és az adós között új szerződés, a hitelfelmondási tilalom külön intézkedés nélkül megszűnik. III. FEJEZET AZ EGYES KIEMELT TÁRSADALMI CSOPORTOK HELYZETÉNEK STABILIZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM * 6. § E Fejezet rendelkezései vonatkozásában adósnak minősül * a) az a munkanélküli, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. §
(2)bekezdése szerinti időtartam alatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §
(5)bekezdés
- d)pontja szerinti álláskeresőnek minősül,
- b)az a személy, aki e törvény hatályba lépése napján gyermeket váró vagy nevelő szülőnek minősül, illetve a 7. §
(2)bekezdése szerinti időtartam alatt válik gyermeket váró vagy nevelő szülővé, c) az a nyugdíjas, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. §
(2)bekezdése szerinti időtartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §
(1)vagy
(2)bekezdése szerint saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban (a továbbiakban: nyugellátás) részesül, illetve a 7. §
(2)bekezdése szerinti időtartam alatt válik a nyugellátásra jogosulttá, d) az a természetes személy közfoglalkoztatott, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. §
(2)bekezdése szerinti időtartam alatt a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló
- évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatóval közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, illetve közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít.
- §
(1)Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a
(2)bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. *
(2)A fizetési moratórium
- június
- napjáig tart. *
(3)Adóstársak esetén elegendő, ha az egyik adóstárs minősül az e Fejezet szerinti adósnak.
(4)A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2021. június 30. napjáig meghosszabbodik. *
(5)A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. 8. §
(1)Az adós a fizetési moratórium 7. §
(2)bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. *
(2)A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
(3)A fizetési moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket az olyan – pénzügyi intézményen keresztül folyósított – munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállaló hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni. 9. §
(1)A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. *
(2)A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
(3)A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
- § A babaváró támogatásról szóló 44/
- (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium
- §
(2)bekezdése szerinti időtartama alatt nem kell megfizetni. * 11. § A 7. §
(1)bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. * 12. §
(1)Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. §
(2)bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. június 30-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. *
(2)A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
(3)* Az
(1)bekezdés szerinti vételárrészlet-fizetési kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő a fizetési haladékot követően – erre irányuló kérelme esetén – az
(1)bekezdés szerinti bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú, egyenlő mértékű havi részletekben teljesítheti.
(4)Az
(1)bekezdésében meghatározott bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával. * 13. §
(1)E Fejezet alkalmazásában – a
- §-ban foglaltaktól függetlenül – adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló
- évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is. *
(2)A fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 7. §
(1)bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a
- január
- napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan. IV. FEJEZET A PÉNZÜGYI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉNEK STABILIZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM
- § Ezen Fejezet rendelkezéseit arra a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) adósra kell alkalmazni, amely a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján annak minősül. *
- §
(1)Az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége, ha ezt az adós a hitelezőnél írásban kéri,
- június
- napjáig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére hiteltörlesztési moratóriumot vehet igénybe. *
(2)A hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a szerződés azonosításához szükséges adatokat, továbbá azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére.
- § A hiteltörlesztési moratóriumra a fizetési moratórium szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. * V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- Felhatalmazó rendelkezés
- § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azt a mutatószámot, amelynek teljesülése esetén a vállalkozás pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősül. *
- Hatályba léptető rendelkezés
- § Ez a törvény
- január
- napján lép hatályba.
- Átmeneti rendelkezés
- § E törvény rendelkezéseit a
- március
- napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. * Vissza az oldal tetejére -->