7/2016. (X. 13.) MEKH rendelete a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól.

7/2016. (X. 13.) MEKH rendelete a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170.  § (5)  bekezdés 1. és 2., valamint 9.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § E  rendeletet kell alkalmazni a  2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó négyéves árszabályozási ciklusban (a továbbiakban: árszabályozási ciklus) a) a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjak (a továbbiakban: rendszerhasználati díjak), b) a közcélú hálózathoz történő csatlakozásért fizetendő díj (a továbbiakban: csatlakozási díj), és c) az elosztó által a felhasználó vagy engedélyes igénye alapján, illetve a felhasználó szerződésszegése esetén végzett külön szolgáltatások külön díjainak (a továbbiakban: külön díjak) (a továbbiakban együtt: díjak) megállapítása során. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. ideiglenes csatlakozást kérő: az  a  leendő rendszerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni; 2. indokolt költség: jogszabálynak vagy engedélynek megfelelően az  engedélyköteles tevékenység folyamatos és biztonságos ellátásához, és a  villamosenergia-ipari vállalkozás mint gazdasági szervezet működéséhez – hatékony gazdálkodás mellett – ténylegesen szükséges költség, beleértve a tőkeköltséget is. 3. A díjak meghatározásának közös alapelvei 3. § (1) A  díjak egymással és az  áralkalmazási feltételeikkel összehangoltan – a  legkisebb költség elvének és a  hálózati engedélyesek indokolt költségeinek figyelembevételével – kerülnek megállapításra. (2) A díjak mértékének szintje és arányai tekintetében figyelemmel kell lenni az előző árszabályozási ciklusban, illetve az adott árszabályozási ciklus előző éveiben hatályos díjmegállapításokra is, és a díjak évenkénti megállapítása során – törekedve a díjmegállapítás folyamatosságára és kiegyenlítettségére – lehetőség szerint kerülni kell az egyik évről másikra történő nagyarányú változtatásokat. (3) A díjak megállapítása során törekedni kell arra, hogy a hálózati engedélyesek a) ösztönözve legyenek gazdálkodásuk hatékonyságának növelésére, b) érdekeltté váljanak a  szolgáltatásminőséggel kapcsolatban a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke által a villamosenergia-ellátás minimális minőségi követelményeiről és elvárt színvonaláról kiadott határozatokban előírt szolgáltatásminőségi követelmények teljesítésében, c) az ellátásbiztonság növelése érdekében ösztönzést kapjanak a  fenntartható működéshez szükséges hálózatfejlesztések végrehajtására, d) ne legyenek ellenérdekeltek a fogyasztók energiahatékonysági intézkedéseinek támogatásában, e) kockázatai ne lépjék túl az adott gazdasági viszonyok közötti ésszerű mértéket, f ) kellő előrelátással tudják meghozni gazdasági és üzletpolitikai döntéseiket, és g) ösztönözve legyenek az okos hálózatok fejlesztésére. II. FEJEZET A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KERETSZABÁLYAI 4. A rendszerhasználati díjak megállapításának alapelvei 4. § (1) Az átviteli díj – figyelembe véve az átviteli rendszerirányító más forrásból származó bevételeit is – fedezetet nyújt: a) az átviteli rendszerirányítói engedélyes tevékenység indokolt működési költségére, b) az átviteli rendszerirányítói engedélyes tevékenységet szolgáló eszközök indokolt értékcsökkenésére és tőkeköltségére, c) az átviteli hálózaton elismert hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének indokolt költségére, d) a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges résztevékenységeknek a  nemzetgazdasági szintű legkisebb költség elvének megfelelő indokolt költségére, e) az átviteli rendszerirányítónak a  nemzetközi piacintegrációs kötelezettségei teljesítéséhez tartozó indokolt költségére, és f ) az átviteli rendszerirányítónak jogszabályban, európai uniós jogi aktusban vagy villamosenergia-ellátási szabályzatban meghatározott egyéb kötelezettségei teljesítéséhez tartozó indokolt költségére. (2) Az  átviteli díj és a  kapcsolódó áralkalmazási feltételek megállapítása során a  Hivatal figyelembe veszi az  azonos feszültségszintre csatlakozó rendszerhasználók megkülönböztetésmentes kezelését, továbbá az  elosztók közötti kiegyenlítő fizetések technikai lebonyolításának szükségességét. (3) Az átviteli díj Ft/kWh mértékegységben megállapított díj. 5. § (1) Az elosztási díj – figyelembe véve az elosztók más forrásból származó bevételeit is – fedezetet nyújt: a) az elosztók engedélyesi tevékenységének indokolt működési költségére, b) az elosztók engedélyesi tevékenységét szolgáló eszközök indokolt értékcsökkenésére és tőkeköltségére, c) az elosztó hálózaton elismert hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének indokolt költségére, és d) a profiltól való eltérés kiegyenlítésének indokolt költségére. (2) Az elosztási díj elemei és mértékegységei: a) elosztói alapdíj, Ft/csatlakozási pont/év, b) elosztói teljesítménydíj, Ft/kW/év, c) elosztói forgalmi díj, Ft/kWh, d) elosztói meddő energia díj, Ft/kVArh, e) elosztói veszteség díj, Ft/kWh, és f ) elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj, Ft/kWh. (3) Az  elosztási díjelemeket feszültségszintenként, az  indokolt költségekből kiindulva, a  feszültségszintenkénti költségarányok, a mérési körülmények és az ösztönzési szempontok figyelembevételével kell megállapítani. 6. § A közvilágítási elosztási díj Ft/kWh mértékegységben megállapított díj. 5. Az árszabályozási ciklus első évében hatályos rendszerhasználati díjak megállapítása 7. § (1) Az  árszabályozási ciklus első évében hatályos rendszerhasználati díjak (a továbbiakban: induló rendszerhasználati díjak) megállapítása során a Hivatal először az egyes hálózati engedélyesek indokolt költségeit határozza meg. (2) A költségek indokoltságát jogcím és mérték szerint a Hivatal a következő csoportosításban vizsgálja: a) működési költségek, b) eszközök értékcsökkenési leírása, c) tőkeköltség, d) hálózati veszteség, e) egyedi költségek és egyedi bevételek. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti működési költségeket a Hivatal a 2015. év kimutatásaiból kiindulva vizsgálja, ennek során figyelembe veszi a) a 2015. évet megelőző évek és a  2015. év folyamatait, elsősorban a  változékonyságnak kitett költségelemeknél a  rendelkezésre álló adatok körére, minőségére és időbeli összemérhetőségére is tekintettel, b) a működési költségeket befolyásoló jogszabályok esetleges módosulását, c) az egyes hálózati engedélyesek működési hatékonysága közötti különbségeket, és d) a Hivatal elnöke által a villamosenergia-ellátás minimális minőségi követelményeiről és elvárt színvonaláról kiadott határozatokban előírt szolgáltatásminőségi követelményeknek való megfelelést. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti eszközök értékcsökkenési leírását és a  (2) bekezdés c) pontja szerinti tőkeköltség meghatározásához szükséges szabályozási eszközértéket a  Hivatal a  hálózati eszközök esetében a  bruttó újraelőállítási értékek, a hasznos élettartamok és az amortizált újraelőállítási értékek, az egyéb eszközök esetében a  könyv szerinti értékek figyelembevételével határozza meg. Ennek során a  csatlakozási díjakból finanszírozott eszközök (ideértve az  egyéb térítésmentes forrásból finanszírozott vagy eszközátvételből származó eszközöket is) értékét és értékcsökkenését figyelmen kívül kell hagyni. (5) A  (2)  bekezdés c)  pontja szerinti tőkeköltség hozamtényezőjét a  Hivatal a  közgazdasági alapelveknek megfelelő módon számított súlyozott átlagos adózás előtti tőkeköltség (WACC) alapján határozza meg, és a  hozamtényezőt a szabályozási eszközértékre vetíti. (6) A  (2)  bekezdés d)  pontja szerinti hálózati veszteség indokolt költségét a  Hivatal a  hálózati veszteség indokolt mennyisége és a  piaci villamos energia árak alapján számszerűsített indokolt fajlagos beszerzési költség szorzataként határozza meg. (7) A (2) bekezdés e) pontja szerinti egyedi tételek vizsgálata során – a 3. § (2) bekezdéssel összhangban – a következő célkitűzések is figyelembevételre kerülnek: a) a hálózati engedélyes által nem befolyásolható, egyértelműen meghatározható, de változékony költségelemek megfelelő nagyságú fedezetet kapjanak, és b) a nem a  hatósági árból származó bevételek oly módon legyenek számításba véve, hogy ne jelentsenek indokolatlan többletfinanszírozást a hálózati engedélyes számára. 8. § Az induló rendszerhasználati díjakat a 2015. év mennyiségi adataira alapozva kell meghatározni. 9. § Az  induló rendszerhasználati díjak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat és az  indokolt költségek meghatározása során alkalmazott módszerek leírását a  Hivatal által a  Hivatal honlapján közzétett, a  villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 143.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti módszertani útmutató tartalmazza. 6. Az árszabályozási ciklus további éveire vonatkozó rendszerhasználati díjak megállapítása 10. § (1) Az árszabályozási ciklus további éveire vonatkozó rendszerhasználati díjakat a Hivatal a díjmegállapítást közvetlenül megelőző év rendszerhasználati díjaiból és a  rendszerhasználati díjak alapjául szolgáló indokolt költségekből kiindulva határozza meg. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti rendszerhasználati díjakat a  mennyiségi változásokból adódó kockázatok csökkentése érdekében az  ármegállapítással érintett évet (tárgyév) két évvel megelőző év tényleges mennyiségi adataira alapozva kell meghatározni. (3) Az  árszabályozási ciklus további éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerét, az  indokolt költségek adott évi aktualizált értékének meghatározására alkalmazott módszerek leírását a  Hivatal által a  honlapján közzétett, a VET 143. § (3) bekezdés b) pontja szerinti módszertani útmutató tartalmazza. III. FEJEZET A CSATLAKOZÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KERETSZABÁLYAI 11. § (1) A  csatlakozási díj megállapítása során – a  3.  § (2)  bekezdéssel összhangban – a  következő szempontok és célkitűzések is figyelembevételre kerülnek: a) a csatlakozási igények kielégítéséhez szükséges fejlesztések indokolt átlagos ráfordításai, b) a csatlakozási díjak megfizetése révén szerzett jogosultság nagysága, c) a rendszerhasználók egyes csoportjainak eltérő teherbíró képessége, d) a villamos energia rendszer jobb kihasználásának elősegítése, és e) a hálózati engedélyeseket indokolatlan fejlesztésekre kényszerítő túlzott rendszerhasználói igények korlátozása. (2) A csatlakozási díjat a) az erőmű (kivéve a háztartási méretű kiserőművet), b) a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó, vagy c) az ideiglenes csatlakozást kérő esetében a  Hivatal elsősorban a  csatlakozás és a  teljesítményigény kielégítése érdekében szükséges beruházások figyelembevételével állapítja meg. (3) A  középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók esetében a  VET szerint tételesen megállapítandó csatlakozási díj elemei: a) a csatlakozási alapdíj és b) a közcélú vezeték díja. (4) A  kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók esetében a  VET szerint tételesen megállapítandó csatlakozási díj elemei: a) a csatlakozási alapdíj, b) a közcélú vezeték díja és c) a csatlakozóvezeték díja. (5) A csatlakozási alapdíj megállapítása során a Hivatal az érintett elosztók következő ráfordításait veszi figyelembe: a) a felhasználók csatlakoztatásával összefüggő, általános jellegű ráfordítások, és b) a meglévő közcélú elosztó hálózat nem nyomvonalas létesítményeinek fejlesztésével – ideértve a transzformációs kapacitások növelését is – összefüggő ráfordítások. (6) A  közcélú vezeték díját és a  csatlakozóvezeték-díjat a  Hivatal a  felhasználók közcélú hálózathoz való csatlakoztatásához szükséges nyomvonalas létesítmények létesítésével kapcsolatos beruházások figyelembevételével állapítja meg. (7) A (3) és (4) bekezdés szerinti díjelemeket a Hivatal országosan egységesen állapítja meg. (8) A csatlakozási díjak mértéke az árszabályozási cikluson belül módosítható. IV. FEJEZET A KÜLÖN DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSAINAK KERETSZABÁLYAI 12. § (1) Az  elosztó által a  felhasználó vagy az  engedélyes igénye alapján, valamint a  felhasználó szerződésszegése esetén végezhető külön szolgáltatások a  fogyasztásmérő-berendezéssel kapcsolatos szolgáltatás, a  villamosenergiaellátásból való kikapcsolás, a  kikapcsolás utáni visszakapcsolás, a  rendkívüli leolvasás, a  feszültségmentesítés és a  feszültség alá helyezés, a  csatlakozási terv felülvizsgálata, valamint a  szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban a  villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb külön szolgáltatások. (2) A  külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjait a  Hivatal tételesen vagy a  kiszámítására vonatkozó módszer előírásával határozza meg. (3) A külön díjak megállapítása során – a 3. § (2) bekezdéssel összhangban – a következő célkitűzések is figyelembevételre kerülnek: a) az elosztókkal szemben felmerülő, túlzott rendszerhasználói igények korlátozása, és b) az egyedi rendszerhasználói igények kielégítésének máshogy nem fedezett költségeivel arányos bevétel biztosítása. (4) A külön díjakat a Hivatal országosan egységesen állapítja meg. (5) A külön díjak mértéke az árszabályozási cikluson belül módosítható. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Ez  a  rendelet a  villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a  2003/54/EK irányelv hatályon kívül  helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) Ez  a  rendelet a  villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az  1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Dorkota Lajos s. k., elnök