178/
- (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról. A Kormány a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény
- §-a
(7)bekezdésének
- q)pontjában, a 16. § tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának
- a)és
- i)pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: 1. §
(1)E rendelet hatálya kiterjed
- a)a vizek többletéből eredő kockázat előzetes becslése (a továbbiakban: előzetes kockázatbecslés),
- b)az árvízi és belvízi veszély- és kockázati térképek (a továbbiakban: veszély- és kockázati térképek), valamint
- c)az árvízi és belvízi kockázatkezelési tervek (a továbbiakban: kockázatkezelési tervek) készítésére, egyeztetésére, nyilvánosságra hozatalára.
(2)E rendelet alkalmazásában:
- a)vizek többlete: az árvíz és a belvíz;
- b)árvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a folyókból vagy kis vízfolyásokból származó ideiglenes víz alá kerülése (elöntése);
- c)belvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a talajvízből származó vagy a csapadék vízből összegyülekező víz alá kerülése (elöntése);
- d)vizek többletéből eredő kockázat: az árvízi, belvízi esemény valószínűségének és az árvízi, belvízi esemény által az emberi egészségben, emberi javakban, a környezetben, a kulturális örökségben és a gazdaság vonatkozásában okozott lehetséges káros következményeknek az együttese;
- e)nem szerkezeti jellegű intézkedések: azok a beavatkozások, módszerek, eljárások, szabályok, amelyek az árvizek károkozása elleni védelmet és védekezést létesítmények nélkül segítik, így különösen: védelmi szervezet, előrejelzés, fenntartás, jogszabályok, védelmi- és lokalizációs tervek, hírközlés, adatátvitel. 2. §
(1)Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek elkészítéséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok útján az önkormányzati ügyekért, az egészségügyért, a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a gazdaságpolitikáért, az energetikáért, a közlekedésért, a hírközlésért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, a kultúráért, a katasztrófák elleni védekezésért és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: érintett miniszterek), valamint az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával.
(2)Az előzetes kockázatbecslés, valamint a veszély- és kockázati térképek elkészítéséhez az érintett miniszterek a jogszabály alapján nyilvántartásuk részét képező adatokat az
(1)bekezdés szerinti közreműködésük során biztosítják. Előzetes kockázatbecslés 3. §
(1)A vizek többletéből eredő kockázattal érintett terület lehatárolására előzetes kockázatbecslést kell készíteni a rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk alapján, az árvíz és belvíz előfordulására hatással lévő hosszú távú változások figyelembevételével.
(2)A előzetes kockázatbecslést a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott részvízgyűjtőkre kell elkészíteni.
(3)Az előzetes kockázatbecslés tartalmazza
- a)a folyó vízgyűjtő kerületének megfelelő méretarányú térképét, amely ábrázolja a vízgyűjtők és a részvízgyűjtők határait, a domborzatot és az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti terület-felhasználást;
- b)a múltban bekövetkezett azon árvíz és belvíz leírását, amelynek jelentős káros hatásai voltak az emberi egész ségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és amelyek vonat kozásában továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége, beleértve az elöntés mértékének és terjedési útvonalainak leírását, valamint az okozott káros hatások értékelését;
- c)a múltban bekövetkezett azon jelentős árvíz és belvíz leírását, amely jövőbeli előfordulása esetében annak jelentős káros következményei – az időközben bekövetkezett változások miatt – előreláthatóak;
- d)az ismert ártéri és belvízi öblözetek, valamint a kis vízfolyások árvizei által veszélyeztetett területek és a védelmi szakaszok meghatározását.
(4)Az előzetes kockázatbecslés alapján meg kell határozni azokat a területeket (a továbbiakban: tervezési egységek), amelyek vonatkozásában a vizek többletéből eredő jelentős kockázat áll fenn, illetve ezek előfordulása valószínűsíthető. Veszély- és kockázati térkép készítése 4. §
(1)A tervezési egységekre veszély- és kockázati térképet kell készíteni.
(2)A veszélytérképen azokat a földrajzi területeket kell feltüntetni, amelyeket elönthet:
- a)az alacsony valószínűségű árvíz vagy szélsőséges események bekövetkezése során előforduló árvíz vagy belvíz;
- b)a közepes valószínűségű árvíz (a valószínű visszatérési idő legalább 100 év);
- c)a nagy valószínűségű árvíz.
(3)A
(2)bekezdés a) pontja szerinti belvíz valószínűségét a helyi viszonyok alapján kell meghatározni.
(4)A veszélytérképen fel kell tüntetni
- a)az elöntés várható kiterjedését (az elöntött terület nagysága);
- b)a várható vízmélységeket vagy vízszinteket;
- c)a várható áramlási sebességet vagy a vonatkozó vízhozamot. 5. §
(1)A kockázati térképen fel kell tüntetni a 4. §
(2)–
(3)bekezdés szerinti árvíz és belvíz okozta lehetséges káros következményeket.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti következményeket
- a)a potenciálisan érintett lakosok száma;
- b)a potenciálisan érintett területen lévő infrastruktúra és a gazdasági tevékenységének típusa, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti terület felhasználási egysége;
- c)azon egységes környezethasználati engedélyköteles létesítmények, amelyek árvíz esetén környezetszennyezést okozhatnak,
- d)az érintett, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint védelem alatt álló területek;
- e)az adott területen előforduló egyéb kockázatra vonatkozó információ figyelembevételével kell meghatározni. 6. §
(1)A veszély- és kockázati térképek készítése során gondoskodni kell arról, hogy a 4–5. §-nak megfelelően feltüntetett információk összhangban legyenek a miniszter által a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint az Európai Bizottságnak nyújtott tájékoztatással, illetve jelentéssel.
(2)A veszély- és kockázati térkép kidolgozását és a
- § szerinti felülvizsgálatot a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata során a veszély- és kockázati térképen feltüntetett információkat figyelembe kell venni. Kockázatkezelési célok megállapítása
- §
(1)A tervezési egységek tekintetében a veszély- és kockázati térképek alapján kockázatkezelési célkitűzéseket kell megállapítani az árvíznek és a belvíznek az emberi egészségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint – amennyiben indokolt – a nem szerkezeti jellegű intézkedésekre és az árvíz és belvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva.
(2)A kockázatkezelési célkitűzésekre vonatkozó javaslatot a működési területe szerint érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság készíti el az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával, és gondoskodik a Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről.
(3)A kockázatkezelési célkitűzések meghatározására a Kormány javaslatot tesz az Országgyűlésnek. A kockázatkezelési tervek 8. §
(1)A veszély- és kockázati térképek alapján a 3. §
(4)bekezdésében meghatározott területekre kockázatkezelési terveket, valamint az ország teljes területére egységes országos kockázatkezelési tervet kell készíteni az 1. melléklet I–II. pontjában meghatározott tartalommal.
(2)A kockázatkezelési tervet a 7. § szerint meghatározott kockázatkezelési céloknak megfelelően, különösen
- a)a költségek és hasznok,
- b)az elöntés mértéke,
- c)az árvízterjedési útvonal,
- d)az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek, különösen a természetes árterek,
- e)a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott környezetvédelmi célkitűzések,
- f)a hajózás és a kikötői infrastruktúra,
- g)a talaj- és vízgazdálkodás, a terület- és a településrendezés, a területfejlesztés, a természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem követelményei és
- h)a vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzői figyelembevételével kell elkészíteni.
(3)A kockázatkezelési tervek a vizek többletéből eredő kockázat kezelésének minden szempontjára kiterjednek, így különösen
- a)a megelőzésre, beleértve a mértékadó árvízi előírásoknak az éghajlatváltozás figyelembevételével és a rendel kezésre álló, költséghaszon elemzéssel alátámasztott legjobb gyakorlat és legjobb technológiák alapján történő korszerűsítését, meghatározását, valamint a fenntartható terület-felhasználási gyakorlatok támogatását, azaz a vízgyűjtőn a vizek visszatartását, a potenciális ártereken a kárkockázatot csökkentő terület-felhasználás előmozdítását;
- b)a védelemre, beleértve az árvízvisszatartás javítását, a védelmi létesítmények indokolt fejlesztését, azok fenntartását, valamint egyes területek árvizek esetén történő ellenőrzött elárasztását;
- c)a felkészülésre, beleértve a védekezésre kötelezettek megfelelő információval ellátottságát (az árvíz előrejelzés és a korai riasztó rendszerek, védelmi és lokalizációs tervek) és a védelmi szervezetek megszervezésének, képességfejlesztésének követelményét, illetve a közvélemény árvízi tudatosságának emelését szolgáló megelőző, felkészítő és valósidejű információk közzétételét.
(4)A kockázatkezelési terv nem tartalmazhat – a
- § szerinti összehangolt intézkedés kivételével – olyan intézkedést, amelyek kiterjedésénél és hatásánál fogva jelentősen növeli a vizek többletéből eredő kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi ártéri öblözetekben.
- §
(1)A kockázatkezelési célkitűzések meghatározása és a kockázatkezelési terv készítése során gondoskodni kell arról, hogy azok összhangban legyenek a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint megvalósuló környezeti célkitűzésekkel és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel.
(2)A vízhasználatra és területfejlesztésre vonatkozó koncepciók, területrendezési és településrendezési tervek kidolgozása során figyelembe kell venni a vizek többletéből eredő kockázatot.
(3)A kockázatkezelési terveket a
(2)bekezdés szerinti koncepciók és tervek figyelembevételével kell elkészíteni.
(4)A kockázatkezelési terveket a vizek többletéből eredő kockázat kezeléséhez rendelkezésre álló, költség-haszon elemzéssel alátámasztott legjobb gyakorlat és legjobb technológiák alapján kell elkészíteni. 10. §
(1)A kockázatkezelési tervet a) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság a 3. §
(4)bekezdésében meghatározott területekre, a terület fejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, az energetikáért és a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott szervezetek közreműködésével, b) a miniszter az ország teljes területére a területfejlesztésért és építésügyért és a vidékfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével készíti el a 7. § szerint meghatározott célkitűzéseknek megfelelően.
(2)A kockázatkezelési terv készítése során gondoskodni kell az a) az
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti terv esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanács,
- b)az
(1)bekezdés b) pontja szerinti terv esetében az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. Nemzetközi együttműködés 11. § Az előzetes kockázatbecslést, a tervezési egységeknek a 3. §
(4)bekezdés szerinti meghatározását, a veszélyés kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítését a Duna nemzetközi vízgyűjtő kerületnek az
- mellékletben meghatározott részvízgyűjtői tekintetében az
- mellékletben meghatározott érintett országok hatáskörrel rendelkező szerveivel történő folyamatos információcsere mellett összehangolva kell elvégezni. Felülvizsgálat
- §
(1)Az előzetes kockázatbecslést, valamint a veszély- és kockázati térképeket az első felülvizsgálatot követően legalább hatévente felül kell vizsgálni.
(2)A kockázatkezelési tervet legalább hatévente felül kell vizsgálni a 1. melléklet III. pontjában meghatározottak szerint.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdések szerinti felülvizsgálatok során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás árvizek előfordulására gyakorolt hatását. A nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstételi kötelezettség 13. §
(1)Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján.
(2)A kockázatkezelési terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse.
(3)Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek és a kockázatkezelési tervek Európai Bizottság számára történő megküldéséről az elkészítésüket, illetve felülvizsgálatukat követő három hónapon belül a miniszter gondoskodik. Záró rendelkezések 14. §
(1)Ez a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)Az előzetes kockázatbecslést
- december 22-ig, annak első felülvizsgálatát
- december 22-ig kell elvégezni.
(3)A veszély- és kockázati térképeket
- december 22-ig el kell készíteni, és azok első felülvizsgálatát
- december 22-ig kell elvégezni.
(4)A kockázatkezelési tervet
- december 22-ig kell elkészíteni, és első felülvizsgálatát
- december 22-ig kell elvégezni.
- § Ez a rendelet az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló,
- október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök