178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a vizek többletéből, azaz árvízből és belvízből eredő kockázatok felméréséről és kezeléséről szól, előírva előzetes kockázatbecslések, veszély- és kockázati térképek, valamint kockázatkezelési tervek készítését. Célja az emberi egészségre, javakra, környezetre, kulturális örökségre és gazdaságra gyakorolt káros következmények csökkentése.

Kire vonatkozik: A vízgazdálkodásért felelős miniszter és az irányítása alá tartozó szervek; Az önkormányzati ügyekért, egészségügyért, területfejlesztésért, építésügyért, gazdaságpolitikáért, energetikáért, közlekedésért, hírközlésért, földművelési ügyekért, vidékfejlesztésért, kultúráért, katasztrófák elleni védekezésért és honvédelemért felelős miniszterek.

Határidők:

A veszélytérképeken fel kell tüntetni az alacsony, közepes (legalább 100 év visszatérési idő) és nagy valószínűségű árvizek, valamint a belvizek várható kiterjedését, vízmélységét/vízszintjét és áramlási sebességét/vízhozamát.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok: 7
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A vizek többletéből eredő kockázat előzetes becslését.
Árvízi és belvízi veszély- és kockázati térképek készítését.
Árvízi és belvízi kockázatkezelési tervek készítését.
Ezen dokumentumok egyeztetését és nyilvánosságra hozatalát.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A vízgazdálkodásért felelős miniszter és az irányítása alá tartozó szervek.
Az önkormányzati ügyekért, egészségügyért, területfejlesztésért, építésügyért, gazdaságpolitikáért, energetikáért, közlekedésért, hírközlésért, földművelési ügyekért, vidékfejlesztésért, kultúráért, katasztrófák elleni védekezésért és honvédelemért felelős miniszterek.

Melyek a főbb pontok?

Az előzetes kockázatbecslést a vízgyűjtő-gazdálkodás szabályai szerinti részvízgyűjtőkre kell elkészíteni, figyelembe véve a múltbeli eseményeket és a hosszú távú változásokat.
A veszélytérképeken fel kell tüntetni az alacsony, közepes (legalább 100 év visszatérési idő) és nagy valószínűségű árvizek, valamint a belvizek várható kiterjedését, vízmélységét/vízszintjét és áramlási sebességét/vízhozamát.
A kockázati térképeken fel kell tüntetni a lehetséges káros következményeket, mint például az érintett lakosok számát, az infrastruktúra típusát, a környezetszennyezést okozó létesítményeket és a védett területeket.
A kockázatkezelési terveket legalább hatévente felül kell vizsgálni, figyelembe véve az éghajlatváltozás hatásait, és nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek jelentősen növelik a kockázatot más területeken.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (7)

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
2. § (1) Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek elké
5. §
6. § (1) A veszély- és kockázati térképek készítése során gondoskodni kell
9. §
10. § (1) A kockázatkezelési tervet
13. § (1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és

178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról.

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének q) pontjában, a 16. § tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a

(1)bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

1. §(1) E rendelet hatálya kiterjed

a)a vizek többletéből eredő kockázat előzetes becslése (a továbbiakban: előzetes kockázatbecslés),

b)az árvízi és belvízi veszély- és kockázati térképek (a továbbiakban: veszély- és kockázati térképek), valamint

c)az árvízi és belvízi kockázatkezelési tervek (a továbbiakban: kockázatkezelési tervek) készítésére, egyeztetésére, nyilvánosságra hozatalára.

(2)E rendelet alkalmazásában:

a)vizek többlete: az árvíz és a belvíz;

b)árvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a folyókból vagy kis vízfolyásokból származó ideiglenes víz alá kerülése (elöntése);

c)belvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a talajvízből származó vagy a csapadék vízből összegyülekező víz alá kerülése (elöntése);

d)vizek többletéből eredő kockázat: az árvízi, belvízi esemény valószínűségének és az árvízi, belvízi esemény által az emberi egészségben, emberi javakban, a környezetben, a kulturális örökségben és a gazdaság vonatkozásában okozott lehetséges káros következményeknek az együttese;

e)nem szerkezeti jellegű intézkedések: azok a beavatkozások, módszerek, eljárások, szabályok, amelyek az árvizek károkozása elleni védelmet és védekezést létesítmények nélkül segítik, így különösen: védelmi szervezet, előrejelzés, fenntartás, jogszabályok, védelmi- és lokalizációs tervek, hírközlés, adatátvitel.

2. §(1) Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek elkészítéséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter

(a továbbiakban: miniszter) gondoskodik a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok útján az önkormányzati ügyekért, az egészségügyért, a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a gazdaságpolitikáért, az energetikáért, a közlekedésért, a hírközlésért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, a kultúráért, a katasztrófák elleni védekezésért és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: érintett miniszterek), valamint az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával.

(2)Az előzetes kockázatbecslés, valamint a veszély- és kockázati térképek elkészítéséhez az érintett miniszterek a jogszabály alapján nyilvántartásuk részét képező adatokat az (1) bekezdés szerinti közreműködésük során biztosítják.

Előzetes kockázatbecslés 3. § (1) A vizek többletéből eredő kockázattal érintett terület lehatárolására előzetes kockázatbecslést kell készíteni a rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk alapján, az árvíz és belvíz előfordulására hatással lévő hosszú távú változások figyelembevételével.

(2)A előzetes kockázatbecslést a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott részvízgyűjtőkre kell elkészíteni.

(3)Az előzetes kockázatbecslés tartalmazza

a)a folyó vízgyűjtő kerületének megfelelő méretarányú térképét, amely ábrázolja a vízgyűjtők és a részvízgyűjtők határait, a domborzatot és az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény szerinti terület-felhasználást;

b)a múltban bekövetkezett azon árvíz és belvíz leírását, amelynek jelentős káros hatásai voltak az emberi egész ségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és amelyek vonat kozásában továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége, beleértve az elöntés mértékének és terjedési útvonalainak leírását, valamint az okozott káros hatások értékelését;

c)a múltban bekövetkezett azon jelentős árvíz és belvíz leírását, amely jövőbeli előfordulása esetében annak jelentős káros következményei – az időközben bekövetkezett változások miatt – előreláthatóak;

d)az ismert ártéri és belvízi öblözetek, valamint a kis vízfolyások árvizei által veszélyeztetett területek és a védelmi szakaszok meghatározását.

(4)Az előzetes kockázatbecslés alapján meg kell határozni azokat a területeket (a továbbiakban: tervezési egységek), amelyek vonatkozásában a vizek többletéből eredő jelentős kockázat áll fenn, illetve ezek előfordulása valószínűsíthető.

Veszély- és kockázati térkép készítése 4. § (1) A tervezési egységekre veszély- és kockázati térképet kell készíteni.

(2)A veszélytérképen azokat a földrajzi területeket kell feltüntetni, amelyeket elönthet:

a)az alacsony valószínűségű árvíz vagy szélsőséges események bekövetkezése során előforduló árvíz vagy belvíz;

b)a közepes valószínűségű árvíz (a valószínű visszatérési idő legalább 100 év);

c)a nagy valószínűségű árvíz.

(3)A (2) bekezdés a) pontja szerinti belvíz valószínűségét a helyi viszonyok alapján kell meghatározni.

(4)A veszélytérképen fel kell tüntetni

a)az elöntés várható kiterjedését (az elöntött terület nagysága);

b)a várható vízmélységeket vagy vízszinteket;

c)a várható áramlási sebességet vagy a vonatkozó vízhozamot.

5. §(1) A kockázati térképen fel kell tüntetni a 4. § (2)–(3) bekezdés szerinti árvíz és belvíz okozta lehetséges káros következményeket

(2)Az (1) bekezdés szerinti következményeket

a)a potenciálisan érintett lakosok száma;

b)a potenciálisan érintett területen lévő infrastruktúra és a gazdasági tevékenységének típusa, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti terület felhasználási egysége;

c)azon egységes környezethasználati engedélyköteles létesítmények, amelyek árvíz esetén környezetszennyezést okozhatnak,

d)az érintett, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint védelem alatt álló területek;

e)az adott területen előforduló egyéb kockázatra vonatkozó információ figyelembevételével kell meghatározni.

6. §(1) A veszély- és kockázati térképek készítése során gondoskodni kell arról, hogy a 4–5. §-nak megfelelően feltüntetett

információk összhangban legyenek a miniszter által a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint az Európai Bizottságnak nyújtott tájékoztatással, illetve jelentéssel.

(2)A veszély- és kockázati térkép kidolgozását és a 12. § szerinti felülvizsgálatot a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata során a veszély- és kockázati térképen feltüntetett információkat figyelembe kell venni.

Kockázatkezelési célok megállapítása 7. § (1) A tervezési egységek tekintetében a veszély- és kockázati térképek alapján kockázatkezelési célkitűzéseket kell megállapítani az árvíznek és a belvíznek az emberi egészségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint – amennyiben indokolt – a nem szerkezeti jellegű intézkedésekre és az árvíz és belvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva.

(2)A kockázatkezelési célkitűzésekre vonatkozó javaslatot a működési területe szerint érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság készíti el az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával, és gondoskodik a Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről.

(3)A kockázatkezelési célkitűzések meghatározására a Kormány javaslatot tesz az Országgyűlésnek.

A kockázatkezelési tervek 8. § (1) A veszély- és kockázati térképek alapján a 3. § (4) bekezdésében meghatározott területekre kockázatkezelési terveket, valamint az ország teljes területére egységes országos kockázatkezelési tervet kell készíteni az 1. melléklet I–II. pontjában meghatározott tartalommal.

(2)A kockázatkezelési tervet a 7. § szerint meghatározott kockázatkezelési céloknak megfelelően, különösen

a)a költségek és hasznok,

b)az elöntés mértéke,

c)az árvízterjedési útvonal,

d)az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek, különösen a természetes árterek,

e)a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott környezetvédelmi célkitűzések,

f)a hajózás és a kikötői infrastruktúra,

g)a talaj- és vízgazdálkodás, a terület- és a településrendezés, a területfejlesztés, a természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem követelményei és

h)a vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzői figyelembevételével kell elkészíteni.

(3)A kockázatkezelési tervek a vizek többletéből eredő kockázat kezelésének minden szempontjára kiterjednek, így különösen

a)a megelőzésre, beleértve a mértékadó árvízi előírásoknak az éghajlatváltozás figyelembevételével és a rendel kezésre álló, költséghaszon elemzéssel alátámasztott legjobb gyakorlat és legjobb technológiák alapján történő korszerűsítését, meghatározását, valamint a fenntartható terület-felhasználási gyakorlatok támogatását, azaz a vízgyűjtőn a vizek visszatartását, a potenciális ártereken a kárkockázatot csökkentő terület-felhasználás előmozdítását;

b)a védelemre, beleértve az árvízvisszatartás javítását, a védelmi létesítmények indokolt fejlesztését, azok fenntartását, valamint egyes területek árvizek esetén történő ellenőrzött elárasztását;

c)a felkészülésre, beleértve a védekezésre kötelezettek megfelelő információval ellátottságát (az árvíz előrejelzés és a korai riasztó rendszerek, védelmi és lokalizációs tervek) és a védelmi szervezetek megszervezésének, képességfejlesztésének követelményét, illetve a közvélemény árvízi tudatosságának emelését szolgáló megelőző, felkészítő és valósidejű információk közzétételét.

(4)A kockázatkezelési terv nem tartalmazhat – a 11. § szerinti összehangolt intézkedés kivételével – olyan intézkedést, amelyek kiterjedésénél és hatásánál fogva jelentősen növeli a vizek többletéből eredő kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi ártéri öblözetekben.

9. §(1) A kockázatkezelési célkitűzések meghatározása és a kockázatkezelési terv készítése során gondoskodni kell arról, hogy

azok összhangban legyenek a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint megvalósuló környezeti célkitűzésekkel és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel.

(2)A vízhasználatra és területfejlesztésre vonatkozó koncepciók, területrendezési és településrendezési tervek kidolgozása során figyelembe kell venni a vizek többletéből eredő kockázatot.

(3)A kockázatkezelési terveket a (2) bekezdés szerinti koncepciók és tervek figyelembevételével kell elkészíteni.

(4)A kockázatkezelési terveket a vizek többletéből eredő kockázat kezeléséhez rendelkezésre álló, költség-haszon elemzéssel alátámasztott legjobb gyakorlat és legjobb technológiák alapján kell elkészíteni.

10. §(1) A kockázatkezelési tervet

a)a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság a 3. § (4) bekezdésében meghatározott területekre, a terület fejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, az energetikáért és a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott szervezetek közreműködésével,

b)a miniszter az ország teljes területére a területfejlesztésért és építésügyért és a vidékfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével készíti el a 7. § szerint meghatározott célkitűzéseknek megfelelően.

(2)A kockázatkezelési terv készítése során gondoskodni kell az

a)az (1) bekezdés a) pontja szerinti terv esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanács,

b)az (1) bekezdés b) pontja szerinti terv esetében az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről.

Nemzetközi együttműködés 11. § Az előzetes kockázatbecslést, a tervezési egységeknek a 3. § (4) bekezdés szerinti meghatározását, a veszélyés kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítését a Duna nemzetközi vízgyűjtő kerületnek az 2. mellékletben meghatározott részvízgyűjtői tekintetében az 2. mellékletben meghatározott érintett országok hatáskörrel rendelkező szerveivel történő folyamatos információcsere mellett összehangolva kell elvégezni.

Felülvizsgálat 12. § (1) Az előzetes kockázatbecslést, valamint a veszély- és kockázati térképeket az első felülvizsgálatot követően legalább hatévente felül kell vizsgálni.

(2)A kockázatkezelési tervet legalább hatévente felül kell vizsgálni a 1. melléklet III. pontjában meghatározottak szerint.

(3)Az (1)–(2) bekezdések szerinti felülvizsgálatok során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás árvizek előfordulására gyakorolt hatását. A nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstételi kötelezettség

13. §(1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára

elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján.

(2)A kockázatkezelési terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse.

(3)Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek és a kockázatkezelési tervek Európai Bizottság számára történő megküldéséről az elkészítésüket, illetve felülvizsgálatukat követő három hónapon belül a miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)Az előzetes kockázatbecslést 2011. december 22-ig, annak első felülvizsgálatát 2018. december 22-ig kell elvégezni.

(3)A veszély- és kockázati térképeket 2013. december 22-ig el kell készíteni, és azok első felülvizsgálatát 2019. december 22-ig kell elvégezni.

(4)A kockázatkezelési tervet 2015. december 22-ig kell elkészíteni, és első felülvizsgálatát 2021. december 22-ig kell elvégezni. 15. § Ez a rendelet az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.