- évi CXXXIV. törvény a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.XII.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi CXXXIV. törvény a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról * [1] Budapest Főváros főpolgármestere
- november
- napján levélben fordult Magyarország miniszterelnökéhez. A főpolgármester levelében kifejti, hogy „ez év végén Budapest Főváros Önkormányzata nem tudja folyószámla-hitelét a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezései szerint nullán zárni”, valamint „a jelenlegi cash-flow előrejelzés szerint –33 milliárd forintos folyószámla-hitel fog fennállni ez év december 31-én”. A főpolgármester felhívta a Miniszterelnök figyelmét arra, hogy a kialakult helyzetben „az önkormányzat dolgozói január elején nem tudnának bért kapni.” [2] Budapest Főváros közgyűlése a
- december
- napján elfogadott 1083/
- (XII. 1.) határozata szerint „elengedhetetlennek tartja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata
- december 31-én az államháztartási jog szempontjából jogszerűen tudja zárni az évet.” A főpolgármester a Miniszterelnöknek írt levelében, a fővárosi önkormányzat pedig határozatában kimondta, hogy a fővárosi önkormányzatot csőd fenyegeti. Ugyanebben a határozatában Budapest Főváros közgyűlése rögzíti, hogy „nyitott minden olyan jogtechnikai megoldásra, ami az önkormányzati autonómia biztosítása mellett, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok államosítása vagy állami irányítás alá vonása nélkül, azt kizárva a fővárosi közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalan működését tartósan biztosítja.” [3] A [2] preambulumbekezdésben foglaltakra tekintettel a törvényalkotó olyan jogi konstrukció megalkotását tűzte ki célul, amely finanszírozási lehetőséget nyújt a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat számára a közszolgáltatások aggálytalan ellátása érdekében. A segélyhitel biztosítja a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben foglalkoztatott dolgozók munkabérének kifizetését, hiszen a fővárosi közszolgáltatások nem eshetnek áldozatul politikai vitáknak: Budapest működőképességének fenntartása nemzeti érdek. Minden budapesti érdeke, hogy a fővárosi közszolgáltatások – ideértve a közösségi közlekedést – működőképesek maradjanak, még akkor is, ha a főváros fizetésképtelen helyzetbe kerül, hiszen a mi fővárosunk – a nemzet fővárosa – működése nem válhat a mindenkori politikai vezetés hibáinak áldozatává. [4] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
- A törvény hatálya
- §
(1)E törvény a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat) számára nyújtható segélyhitel (a továbbiakban: hitel) szabályait tartalmazza.
(2)E törvény szerinti fizetési nehézséggel küzdő önkormányzatnak minősül
- a)a fővárosi önkormányzat, vagy
- b)az a gazdasági társaság, amely a fővárosi önkormányzat legalább 50%-os tulajdoni részesedésével működik (a továbbiakban: gazdasági társaság), ha a közszolgáltatási feladatai ellátásához szükséges, foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő személyi jellegű kifizetések és a kapcsolódó közterhek – ideértve az önkormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok kifizetéseit is – (a továbbiakban együtt: bérek) kifizetésére jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt határidő eltelt vagy a bérek kifizetésének esedékessége lejárt és azokat nem fizették ki. 2. A hitelszerződés létrejötte 2. §
(1)A fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat a bérek kifizetése érdekében hitelt, kölcsönt, illetve hitelkeret rendelkezésre tartását igényelheti az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MFB Zrt.), a
(6)bekezdés szerinti garancia értékéig.
(2)A hitelre vonatkozó szerződés megkötésének feltétele, hogy az 1. § szerinti fizetési nehézséggel küzdő
- a)fővárosi önkormányzat közgyűlése vagy
- b)gazdasági társaság erre feljogosított szerve az 1. §
(2)bekezdése szerinti fizetési nehézség tényét megállapítsa és a szerződés megkötését az MFB Zrt.-nél kezdeményezze.
(3)A hitelszerződés megkötését a fővárosi önkormányzat tekintetében a főpolgármester is kezdeményezheti.
(4)A gazdasági társaság a tulajdonos fővárosi önkormányzat hozzájárulása nélkül is jogosult a hitelt igényelni.
(5)A hitelszerződés megkötésének további feltétele, hogy
- a)a fővárosi önkormányzat kezdeményezése esetén a főjegyző,
- b)a gazdasági társaság kezdeményezése esetén a szervezet vezető tisztségviselője büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozzon arról, hogy a hitel igénylésekor fennálló, bérekhez kapcsolódó, az 1. §
(2)bekezdése szerinti tartozás fedezete nem biztosított.
(6)A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről – ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is – a Kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt.
(7)A hitelszerződés az e § szerinti esetben a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság – mint igénylő –, valamint az MFB Zrt. között jön létre. 3. §
(1)Ha a hitelszerződés megkötését a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat nem kezdeményezte, de a 1. §
(2)bekezdése szerinti fizetési nehézség fennáll, annak tényét Budapest Főváros Kormányhivatala hatósági határozatban állapítja meg. A határozattal szemben azonnali jogvédelem iránti kérelemnek nincs helye.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. Kérelmet az 1. §
(2)bekezdése által érintett szervnél vagy szervezetnél foglalkoztatottak munkavállalói érdekképviseleti szervezete nyújthat be.
(3)A hitel nyújtására vonatkozó szerződés az
(1)bekezdés szerinti esetben a határozat véglegessé válásával jön létre a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság, valamint az MFB Zrt. között.
(4)A hitelszerződés az e § szerinti esetben – attól függően, hogy mely szerv vagy szervezet munkavállalói érdekképviseleti szervezete kezdeményezte Budapest Főváros Kormányhivatala eljárását – a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság – mint adós –, valamint az MFB Zrt. között jön létre.
(5)A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről – ideértve a futamidőt, a kamatot és a fedezetet is – a Kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt. 3. A segélyhitel tartalma 4. §
(1)A hitel esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A 2. §
(1)bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő főkötelezettségként vállalja a szerződés keretében, hogy
- a)a fennálló tartozás összegét, a felszámított díjakat és költségeket megfizeti,
- b)a folyósítást megelőzően a 2. §
(6)bekezdése szerinti fedezetet nyújt az állam számára a fennálló állami garancia mértékéig azzal, hogy a fedezet kizárólag ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog lehet.
(3)A 2. §
(1)bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő mellékkötelezettségként vállalja, hogy a hitel rendelkezésre állását vagy a 3. § szerinti esetben a kölcsön folyósítását követő 6 hónapon belül a) az 1. §
(2)bekezdés
- a)pontja szerinti esetben a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerinti konszolidált – a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó információkat is magában foglaló – költségvetést készít, illetve fogad el,
- b)a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerinti részletes vagyonleltárt készít, valamint
- c)irányítási szervezetét és döntési eljárását a gazdálkodás megfelelőségét, átláthatóságát, célszerűségét, gazdaságosságát és hatékonyságát biztosító módon átalakítja, amelyről részletes tájékoztató dokumentumot készít, amelyet megküld az MFB Zrt. részére.
(4)A 2. §
(1)bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő mellékkötelezettségként vállalja azt is, hogy a hitel rendelkezésre állását vagy a 3. § szerinti esetben a kölcsön folyósítását követően kéthetente likviditási tervet készít, illetve fogad el és azt megküldi az MFB Zrt. részére.
(5)A 3. § szerint létrejött szerződés esetén a
(2)–
(4)bekezdés szerinti kötelezettségeket a hitel első lehívásakor vállalja a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság.
- § A hitelre való jogosultság megszűnik, ha 12 hónapon keresztül a) az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítésekor az
- §
(2)bekezdése szerinti feltétel már nem áll fenn vagy b) az adós azt nem hívta le. 4. Lehívás a hitelkeretből 6. §
(1)A hitel keretének terhére kifizetést
- a)a fővárosi önkormányzat esetében a főpolgármester vagy a főjegyző,
- b)gazdasági társaság esetén annak vezető tisztségviselője, [az
- a)és
- b)pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kifizetést igénylő] bérek kifizetésére igényelhet, a kifizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt legkésőbb öt munkanappal.
(2)A hitel keretének terhére kifizetést igénylő a hitel lehívásakor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az
(1)bekezdés szerinti bérek kifizetésének fedezete nem biztosított.
(3)Az
(1)és a
(2)bekezdés szerinti határidő meg nem tartása esetén a kifizetés csak indokolással és a bérfizetésért felelős vezető ellenjegyzésével igényelhető.
(4)A hitel nyújtására vonatkozó szerződés létrejöttekor fennálló tartozásra az
(1)bekezdés szerinti határidő nem vonatkozik.
(5)A teljesítés az MFB Zrt. által az 1. §
(2)bekezdése által érintett szerv vagy szervezet számára történik azzal, hogy az haladéktalanul átutalja azt a jogosult részére. 7. §
(1)A 6. § szerinti kifizetési igény alapján a hitel keretéből kifizetést az MFB Zrt. folyósít. A kifizetési igényt a Kormány határozata szerinti bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megvizsgálja. *
(2)A Bizottság a vizsgálatába bevonhatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve a Magyar Államkincstárt.
(3)A Bizottság a vizsgálata során a kifizetési igényt formai és tartalmi ellenőrzésnek veti alá. A tartalmi ellenőrzés során különösen a) vizsgálja az igényelt kifizetés alapjául szolgáló követeléshez kapcsolódó állami garanciavállalás 1. §
(2)bekezdése, illetve 6. §
(1)bekezdése szerinti céljával való összhangját; b) vizsgálja a 4. §
(2)–
(4)bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését;
- c)a kifizetési igényt benyújtó szervtől vagy szervezettől az
- a)és
- b)pont szerinti vizsgálatok elvégzése érdekében további felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, amelyet a kifizetést igénylő köteles megadni.
(4)Ha a kifizetési igény a formai követelményeknek nem felel meg, a Bizottság javaslatot tesz a teljesítés megtagadására.
(5)A Bizottság a kifizetési kérelem tartalmi hibája okán kifogást emelhet. A kifogás a kifizetés teljesítésének nem akadálya. A kifogás tartalmazza a tartalmi hiba megjelölését. A kifogást a Bizottság indokolni köteles.
(6)A Bizottság a kérelem tartalmi hibája miatt elutasítja a kifizetési igény teljesítését, ha a tartalmi hiba fennállására már többször kifogásban figyelmeztetett, vagy a tartalmi hiba jelentős súlyúnak minősül. Súlyos tartalmi hibának tekintendő a hitelkeretet meghaladó kifizetési kérelem benyújtása.
(7)Olyan kifizetési igény teljesítése nem tagadható meg, amely a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás működését lehetetlenné teszi.
(8)A Bizottság a kifizetési igénytől függetlenül is vizsgálhatja a 4. §
(2)–
(4)bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését. 5. Záró rendelkezések 8. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
- a)a vagyonleltár tartalmát és összeállításának részletes szabályait, *
- b)a konszolidált költségvetés tartalmának és elkészítésének részletes szabályait. * 9. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 10. § E törvény 2. §
(3)és
(4)bekezdése, 3. §
(3)bekezdése és 6. §
(1)bekezdése az Alaptörvény 31. cikk
(3)bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 11–15. § * Vissza az oldal tetejére -->