18/2003. (II. 19.) Korm. rendelete a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabálya

18/2003. (II. 19.) Korm. rendelete a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól. A mezőgazdasági termelésszerkezet váltása, a vidékfejlesztési célok és a megújuló energiaforrások felhasználása növelésének elősegítése, a biodízel hazai gyártásának és felhasználásához szükséges tapasztalatok megszerzése érdekében a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 104. §-ának (1) bekezdése b) pontjában kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésére, 3. §-ának (1) bekezdése d)—e) pontjára, 4. §-ának (1) bekezdésére és 5. §-ára, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 41. §-a (1) bekezdése j) pontjára — a Kormány a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) belföldön a 6. §-ban meghatározott integráció keretében megtermelt és átvett olajos magvakból (repce, napraforgó) előállított, a Jöt. 36. §-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott motorhajtóanyagra (a továbbiakban: biodízel); b) a 6. §-ban meghatározott integrációban részt vevő természetes és jogi személyekre, és arra a két gazdasági társaságra, amelyek a biodízelt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) 1999—2000. évi pályázati rendszereiben beruházási támogatást elnyert és a támogatási szerződést megkötött modellüzemében évente összesen maximum 12 ezer tonna, illetve 14 millió liter mennyiségben előállítják, és/vagy birtokukban tartják, forgalomba hozzák, illetve felhasználják. 2. § (1) A biodízel felhasználásához e rendelet feltételei szerint állami támogatás igényelhető. (2) Biodízel előállítása, forgalmazása, birtoklása, tárolása és felhasználása kizárólag a Jöt.-ben, valamint e rendeletben foglaltak szerint végezhető. 3. § (1) A Jöt. 41. §-ának (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott biodízel adóraktár a biodízel adóraktári engedély iránti kérelmet az adóraktár székhelye szerint illetékes vámhivatalhoz (a továbbiakban: vámhivatal) kell benyújtani, amelyhez — a Jöt. 18—21. §-aiban foglaltakon kívül — csatolni kell a 6. § szerinti termelői-felhasználói integrációt létrehozó szerződést, valamint az integráció bejegyzéséről szóló igazolást. (2) A kérelemre a vámhivatal az adóraktári engedély feltételeinek teljesülése esetén engedélyezi a próbagyártást, amely közösen egyeztetett időpontban, a vámhivatal állandó hatósági felügyelete mellett kezdhető meg, illetve folytatható le. (3) A próbagyártás akkor eredményes, ha az adóraktár névleges kapacitásának megfelelő 72 órás folyamatos üzemmódban előállított biodízelről kiállított tanúsítvány igazolja, hogy az megfelel a motorhajtóanyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásáról szóló 71/1995. (XII. 26.) IKM rendelet és a gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 5/2000. (II. 16.) GM rendelet előírásainak, illetve az MSZ/T—2056 szabványnak. (4) A próbagyártás alatt előállított terméket a vámhivatal és a minisztérium képviselőinek jelenlétében — a hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások maradéktalan betartásával — meg kell semmisíteni. Megsemmisítésnek minősül az észterezési folyamatba történő visszavezetés is. 4. § A biodízel adóraktári engedély kiadásának feltétele a 3. § (3) bekezdése szerinti tanúsítvány megléte. 5. § Zártkörű forgalomba hozatalnak minősül a biodízelnek a 6. § szerinti bejegyzéssel rendelkező termelői-felhasználói integrációban részt vevő regisztrált mezőgazdasági termelő részére történő forgalomba hozatala, illetve az ebben a körben — a minisztérium által kiadott külön engedély alapján — főhivatású agrár kutatóhely által a mezőgazdasági termelő eszközeivel végzett kísérlet. 6. § (1) A biodízel alapanyagának megtermeltetésére és zártkörű forgalomba hozatalára a biodízel adóraktári engedélyt kérelmezőnek termelői-felhasználói integrációt kell létrehozni, amely biztosítja a) a biodízel adóraktár névleges kapacitása kihasználásához szükséges olajnövény alapanyag vetésforgók figyelembevételével kialakított termeltetési rendszerben történő előállítását; b) a biodízel adóraktár névleges kapacitása szerint előállított biodízel mennyiség e rendeletben foglalt szabályok szerinti forgalomba hozatalát és felhasználását. (2) A termelői-felhasználói integrációban részt vevő mezőgazdasági termelők az integrátorral kötött szerződésben a) kötelezően vállalják a biodízel hajtóanyag előállításához szükséges olajnövény termelését, valamint az e célra megtermelt olajos magnak a biodízel adóraktár részére történő átadását; b) rögzítik, hogy a használatukban lévő szántó, erdő, halastó, szőlő, rét, gyümölcsös, legelő (a továbbiakban: földterület) alapján mely területre, mekkora mennyiségű biodízelre tartanak igényt, illetve részükre a 7. § (1) bekezdése szerint legfeljebb milyen mennyiségű biodízel adható ki (a továbbiakban: jogosultság). (3) Az év közben a (2) bekezdés szerinti szerződésben bekövetkezett változásokat a termelő az integrátornak köteles bejelenteni és a szerződést a változásnak megfelelően kölcsönösen módosítani kell és a változást az adóraktárnak az adóraktári engedélyt kiadó vámhivatalnak be kell jelenteni. (4) Az integrációt a biodízel adóraktárnak mint integrátornak az agrárgazdasági célok éves költségvetési támogatásáról szóló mindenkor hatályos FVM rendeletben foglaltak szerint kell létrehoznia és bejegyeztetnie; a bejegyzésről szóló igazoláson a minisztérium ellenjegyzésével igazolja, hogy az integráció az e rendeletben foglaltaknak megfelel. 7. § (1) A termelői-felhasználói integrációban részt vevő mezőgazdasági termelők a biodízelt a megművelt földterületre legfeljebb a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: K. r.) hektáronként meghatározott mértékben vehetik igénybe. (2) A mezőgazdasági termelő arra a földterületre, amelynek megműveléséhez a K. r.-ben meghatározott mértékben vett igénybe biodízelt, nem jogosult a gázolaj utáni, K. r. szerinti jövedéki adó visszatérítésre. Ha az igénybe vett biodízel kevesebb, mint az (1) bekezdés szerint igénybe vehető mennyiség, legfeljebb az igénybe vehető és a ténylegesen felhasznált mennyiség különbözetére igényelhető a felhasznált gázolaj után — a K. r. szerinti egyéb feltételek fennállása esetén — jövedéki adó visszatérítés. (3) A 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult számára a biodízel támogatásának igénybevételéhez szükséges, az e rendelet 1—3. számú mellékleteiben foglalt igazolást a mezőgazdasági termelő székhelye, az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy esetében a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal — az általa a jövedéki adó visszatérítéséről vezetett nyilvántartásba való felvétel után — adja ki. (4) Az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági termelő a biodízel adóraktár részéről forgalomba hozott biodízelt az (1) bekezdés szerinti tevékenységek, munkaműveletek elvégzéséhez történő felhasználásáig az üzemanyagok tárolására vonatkozó szabályok betartásával üzemanyagtárolóban vagy az erő- és munkagép (közúti jármű) üzemanyagtartályában jogszerűen tartja birtokában, melyet a biodízel adóraktár által kiadott 4. számú melléklet szerinti bizonylattal igazol. 8. § (1) A biodízel adóraktár a termelői-felhasználói integrációban részt vevő mezőgazdasági termelővel kötött szerződés alapján megtermelt biodízel alapanyagot (olajos magot) köteles átvenni. (2) A biodízel adóraktár a biodízelt a termelői-felhasználói integrációban részt vevő mezőgazdasági termelők részére az integrációs szerződésben foglaltak szerint köteles biztosítani. (3) A termelői-felhasználói integrációban részt vevő mezőgazdasági termelők a biodízelt csak az adóraktártól vehetik át. (4) A termelői-felhasználói integrációból bármilyen ok miatt kilépő mezőgazdasági termelő a kilépés időpontjáig felhasznált biodízel mennyiségre a 7. §-ban foglaltak szerint igénybe veheti a támogatást, a fel nem használt és készleten lévő biodízel mennyiségét a termelő az adóraktárnak köteles visszaadni, mely azt visszavenni köteles. 9. § A biodízel felhasználásához vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható, amelynek mértékét évente az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló mindenkor hatályos FVM rendeletben kell meghatározni. Az állami támogatás fedezetét a minisztérium agrárgazdasági folyó támogatások terhére és között kell biztosítani. 10. § (1) Jogosulatlanul veszi igénybe a mezőgazdasági termelő az állami támogatást, amennyiben a a) biodízel igénybevételéhez valótlan adatot szolgáltat, és/vagy az igénybevételhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti; b) biodízelt nem az e rendeletben foglaltak szerint használja fel. (2) Biodízel jogosulatlan felhasználásának, forgalomba hozatalának minősül a) amennyiben a biodízel adóraktár a biodízelt nem az e rendelet 5. §-a szerinti zárt körben hozza forgalomba; b) a biodízelnek a termelői-felhasználói integrációban részt vevő mezőgazdasági termelők egymás közötti átadásaátvétele. (3) A biodízel, illetve a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a Jöt. és az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § (1) A biodízel előállítására, forgalomba hozatalára, birtoklására, felhasználására és elszámolására vonatkozó szabályok megsértése esetén a Jöt. 73—82. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a Jöt. 74. § és 76. § szerinti kiszabható adóbírság és jövedéki bírság összegét a gázolajat terhelő, a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján kell kiszabni. (2) Az állami támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó jogkövetkezmények — a feltételek fennállása esetén — együttesen is alkalmazhatók. 12. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az állami támogatással összefüggő e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A biodízel adóraktár a mezőgazdasági termelők adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásai szerint köteles kezelni azzal, hogy a rendelkezésre álló adatokat egyedileg azonosítható módon csak az ellenőrzésére jogosult szervek részére adhatja ki. (4) A K. r. 2. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(9) A jogosultat jövedéki adóvisszatérítés évente legfeljebb a törvényben meghatározott mértékű gázolaj mennyisége után illeti meg, amelyet csökkenteni kell a külön rendelet szerint igénybe vett biodízel mennyiségével.’’ (5) A K. r. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: ,,(9) Amennyiben a mezőgazdasági termelő gázolaj mel lett a tárgyévben biodízelt is felhasznált, akkor az e § (2)—(4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérően — a gázolaj jövedéki adóvisszatérítési igénye a tárgyévet követő év január 15-étől esedékes.’’ (6) A K. r. 6. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Jogosulatlan igénylésnek minősül:) ,,c) a biodízel 1. számú mellékletben meghatározott mértéket elérő igénybevétele esetén benyújtott jövedéki adóvisszatérítési igény, vagy — ha a biodízel igénybevétele nem érte el az 1. számú mellékletben meghatározott mértéket — a különbözetet meghaladó gázolaj mennyiségre benyújtott jövedéki adóvisszatérítési igény.’’ Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök