📄 Jogszabály szövege
40/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a közigazgatási felsővezetői képzésről.
A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,
valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A képzés szervezetrendszere 1. § (1) Az állami közigazgatási felsővezetői képzés kialakításáért, működtetéséért, valamint fejlesztéséért a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továb biak ban: miniszter) felel.
(2) A miniszternek az (1) bekezdés szerinti tevékenységét segítő, tanácsadó, véleményező, javaslattevő szakértői testülete
az állami közigazgatási felsővezetői képzési szakmai kollégium (a továb biak ban: szakmai kollégium). A szakmai
kollégium titkársági feladatait a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv köztisztviselői közül kijelölt
titkár látja el.
(3) A szakmai kollégium legfeljebb hét tagból áll. A szakmai kollégium tagja a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és
Közigazgatási Képzési Központ (a továb biak ban: KSZK) vezetője, a többi tagot – a KSZK vezetőjének javaslata alapján –
a miniszter kéri fel öt éves időtartamra. A miniszter valamely tag helyett bármikor új tagot kérhet fel.
2. § (1) A KSZK
a) javaslatot tesz
aa) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre,
ab) a képzés tananyagára, valamint
ac) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatra,
b) javaslatot tesz a képzés díjára és annak felhasználására,
c) kifejleszti a képzési programot,
d) végzi a képzéssel kapcsolatos monitoring feladatokat, hallgatói elégedettségi felmérést végez,
e) vezeti a képzéssel összefüggő nyilvántartást,
f) évente beszámolót készít a miniszter részére,
g) a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a képzési rendszer koncepciójának kidolgozásában,
továbbá
h) lefolytatja a képzést. (2) A KSZK a miniszter jóváhagyásával az (1) bekezdés a), c) és h) pontokban meghatározott feladatai ellátásához
közbeszerzési vagy nyílt pályázati eljárásban kiválasztott, magyar vagy külföldi, felnőttképzési vagy felsőoktatási
intézmény közreműködését veheti igénybe.
3. § A szakmai kollégium
a) véleményezi aa) a képzési rendszer koncepciójára,
ab) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre,
ac) a képzés tananyagára, a képzési programra, továbbá a képzés díjának megállapítására,
ad) a tanulmányi és vizsgaszabályzatra és
ae) a közreműködő intézmény igénybevételére
tett javaslatot,
b) véleményezi a KSZK éves beszámolóját,
c) lefolytatja a felvételi eljárást, dönt a felvételről, valamint
d) tevékenységéről tájékoztatja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumot.
4. § A miniszter
a) megállapítja aa) a képzési rendszer koncepcióját,
ab) a felvételi vizsga követelményeit, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket,
ac) a képzés tananyagát,
ad) a képzés díját, valamint
ae) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot,
b) kinevezi a szakmai kollégium tagjait,
c) hatósági jogkörében engedélyezi a képzési programot,
d) dönt a képzési díj felhasználásáról,
e) dönt felvételi pályázat kiírásáról, az adott évben felvehető hallgatók számáról, továbbá
f) felügyeli és ellenőrzi a képzés szervezését, működését.
5. § (1) Ha a KSZK felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a 2. § (2) bekezdésben foglalt tevékenység
ellátására, akkor együttműködési megállapodást kötnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a felsőoktatási intézménynek vállalnia kell, hogy elfogadja a miniszter által
megállapított
a) felvételi vizsgakövetelményeket, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket,
b) képzési tananyagot,
c) képzési programot,
d) képzési díjat, valamint
e) tanulmányi és vizsgaszabályzatot.
(3) Ha a KSZK magyar felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl
a felsőoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy
a) a képzést szakirányú továbbképzési szakként biztosítja,
b) gondoskodik a szaknak az azzal megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának
lehetőségéről, továbbá a szak kreditjeinek elismeréséről, és
c) gondoskodik a minőségbiztosításról.
(4) Ha a KSZK külföldi felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl
a felsőoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy a képzés sikeres
befejezését köve tően tanúsítványt állít ki.
2. A felvételi vizsga 6. § (1) A képzésre történő jelentkezés feltételei:
a) felsőfokú iskolai végzettség,
b) az angol, francia vagy német nyelv legalább középszintű ismerete,
c) közigazgatási szakvizsga vagy közigazgatási versenyvizsga, kivéve, ha a jelentkező valamelyik alól jogszabály
alapján mentesül, továbbá
d) legalább három év szakmai gyakorlat.
(2) A jelentkezők írásbeli vizsgából és szóbeli meghallgatásból álló felvételi vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga a jelentkező
közpolitikai kérdésekben való általános tájékozottságát értékeli, míg a szóbeli meghallgatáson a jelentkező
a nyelvismeretéről, vezetői készségeiről, képességeiről ad számot.
(3) A felvételi vizsgára való felhívást és a vizsga követelményeit közzé kell tenni a Hivatalos Értesítőben és a KSZK
honlapján.
3. A képzés 7. § (1) A képzés időtartama négy szemeszter.
(2) A képzés gyakorlatorientált, moduláris szerkezetű, elméleti alap és vezetői modulból áll. Az egyes modulok
a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott kreditpontot érnek.
(3) Az alapmodul teljesítése alól a szakmai kollégium mentesítheti azt a személyt, aki a közigazgatással összefüggő
tárgykörben tudományos fokozattal rendelkezik.
(4) A vezetői modul teljesítése alól a szakmai kollégium mentesítheti azt a személyt, aki egybeszámítva legalább
négyéves, állami vezetőként, központi államigazgatási szerv vezetőjeként, annak helyetteseként vagy főosztályvezetőjeként szerzett gyakorlattal rendelkezik.
(5) A képzés tartalmát képező általános témaköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
8. § (1) A képzésen részt vevő minden szemesztert köve tően vizsgát tesz.
(2) A vizsgáztató nem vizsgáztathat, ha tőle valamely okból az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. E tényt
a vizsgáztató és a vizsgázó is bejelentheti.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentést a vizsgáztató teszi meg, akkor a vizsgáztató helyett mást kell kijelölni.
(4) A vizsgázónak a vizsgáztató elfogultságára vonatkozó bejelentését a vizsga megkezdését megelőzően kell megtennie
a vizsgaszervezőnél, aki – ha a bejelentést alaposnak találja – a vizsgáztató helyett más vizsgáztatót jelöl ki. Ha
a vizsgaszervező elutasítja a vizsgázó bejelentését, akkor a vizsgázó a vizsgaszervező döntésével szemben a KSZK
vezetőjéhez fordulhat. Ha a KSZK vezetője a bejelentésnek helyt ad, akkor a vizsga eredményét megsemmisíti, mely
esetben a vizsgát meg kell ismételni.
(5) Végbizonyítványt az kaphat, aki az eredményes vizsgákat köve tően sikeres záróvizsgát tett.
9. § (1) A képzés során oktatott tantárgyak esetében, a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott értéket
figye lembe véve, a szakmai kollégium – a képző intézmény javaslatának figye lembe véte lével – eseti jelleggel állapítja
meg, hogy a jelentkező által korábban folytatott tanulmányok során elvégzettek közül mely tantárgyat fogadja el
egyenértékűnek a képzésben oktatott tantárgyakkal, és azt milyen értéken számítja be.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a felsőoktatási intézmény kredit-elismerési eljárását, rendjét.
10. § (1) Oktató az lehet, aki
a) a képzést folytató intézménynél oktatói tevékenységet végez,
b) felsőfokú végzettséggel, valamint a központi államigazgatásban legalább hétéves közigazgatási gyakorlattal és
a felsőoktatásban legalább egy év oktatói gyakorlattal rendelkezik,
c) közigazgatási területen tudományos fokozattal, vagy legalább hétéves, kutatóintézetben szerzett tapasztalattal
rendelkezik, vagy
d) egyéb különleges tudományos vagy szakmai tapasztalatára tekintettel felkérésére a szakmai kollégium javaslatot
tesz.
(2) Az oktatókat a képzést folytató intézmény oktatói kivételével a miniszter kéri fel.
(3) Az oktatók jegyzékét a KSZK a honlapján közzéteszi.
4. A képzés finanszírozása 11. § (1) A képzés díját – a KSZK javaslata alapján – a miniszter állapítja meg. A képzés díját szemeszterenként kell megfizetni
a KSZK-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
(2) A vezető köztisztviselő a képzésért nem fizet képzési díjat, ha vezetői megbízásának, kinevezésének feltétele a képzés
teljesítése.
(3) A közigazgatási szerv a képzési díj megfizetésének átvállalására tanulmányi szerződést köthet a köztisztviselővel,
ha a köztisztviselő legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.
12. § A képzés, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj pénzügyi fedezetét a Miniszterelnöki Hivatal
költségvetésében kell tervezni.
5. A Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj 13. § (1) A képzés díjának megfizetésére Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíjra lehet pályázni. Az ösztöndíj összege
legfeljebb a képzés díjával megegyező mértékű lehet.
(2) Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét – a szakmai kollégium javaslatára – a miniszter állapítja
meg
(3) Az ösztöndíjat a miniszter nyílt pályázatban hirdeti meg. Az ösztöndíjra pályázatot csak a felvételt nyert vagy
a képzésen tanulmányokat folytató, a díj megfizetésére köteles hallgató adhat be.
(4) Az ösztöndíj-pályázatokat a szakmai kollégium bírálja el.
(5) A pályázatot (ideértve az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét) és az ösztöndíjasok névsorát
a Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján közzé kell tenni.
(6) Az ösztöndíjat a szakmai kollégium visszavonja, ha a pályázó a képzést nem kezdi meg, nem folytatja, vagy az ösztöndíj
odaítélése feltételeinek már nem felel meg. Ha a hallgató a tanulmányi félév során szakítja meg a tanulmányait, akkor
az ösztöndíjat időarányosan kell tőle visszavonni.
6. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A képzés programjának kidolgozását, és a 2010 szeptemberében, valamint 2011 februárjában induló képzések
költségeit az ÁROP 3.2.1. számú kiemelt projektből kell finanszírozni.
Bajnai Gordon s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.