← Magyarország

40/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a közigazgatási felsővezetői képzésről.

Röviden

Ez a kormányrendelet a közigazgatási felsővezetői képzés rendszerét, működését és finanszírozását szabályozza. Célja, hogy egységes keretet biztosítson a közigazgatásban dolgozó vezetők képzéséhez.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
40/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a közigazgatási felsővezetői képzésről. A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A képzés szervezetrendszere 1. § (1) Az állami közigazgatási felsővezetői képzés kialakításáért, működtetéséért, valamint fejlesztéséért a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továb biak ban: miniszter) felel. (2) A miniszternek az (1) bekezdés szerinti tevékenységét segítő, tanácsadó, véleményező, javaslattevő szakértői testülete az állami közigazgatási felsővezetői képzési szakmai kollégium (a továb biak ban: szakmai kollégium). A szakmai kollégium titkársági feladatait a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv köztisztviselői közül kijelölt titkár látja el. (3) A szakmai kollégium legfeljebb hét tagból áll. A szakmai kollégium tagja a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továb biak ban: KSZK) vezetője, a többi tagot – a KSZK vezetőjének javaslata alapján – a miniszter kéri fel öt éves időtartamra. A miniszter valamely tag helyett bármikor új tagot kérhet fel. 2. § (1) A KSZK a) javaslatot tesz aa) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre, ab) a képzés tananyagára, valamint ac) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatra, b) javaslatot tesz a képzés díjára és annak felhasználására, c) kifejleszti a képzési programot, d) végzi a képzéssel kapcsolatos monitoring feladatokat, hallgatói elégedettségi felmérést végez, e) vezeti a képzéssel összefüggő nyilvántartást, f) évente beszámolót készít a miniszter részére, g) a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a képzési rendszer koncepciójának kidolgozásában, továbbá h) lefolytatja a képzést. (2) A KSZK a miniszter jóváhagyásával az (1) bekezdés a), c) és h) pontokban meghatározott feladatai ellátásához közbeszerzési vagy nyílt pályázati eljárásban kiválasztott, magyar vagy külföldi, felnőttképzési vagy felsőoktatási intézmény közreműködését veheti igénybe. 3. § A szakmai kollégium a) véleményezi aa) a képzési rendszer koncepciójára, ab) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre, ac) a képzés tananyagára, a képzési programra, továbbá a képzés díjának megállapítására, ad) a tanulmányi és vizsgaszabályzatra és ae) a közreműködő intézmény igénybevételére tett javaslatot, b) véleményezi a KSZK éves beszámolóját, c) lefolytatja a felvételi eljárást, dönt a felvételről, valamint d) tevékenységéről tájékoztatja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumot. 4. § A miniszter a) megállapítja aa) a képzési rendszer koncepcióját, ab) a felvételi vizsga követelményeit, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket, ac) a képzés tananyagát, ad) a képzés díját, valamint ae) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, b) kinevezi a szakmai kollégium tagjait, c) hatósági jogkörében engedélyezi a képzési programot, d) dönt a képzési díj felhasználásáról, e) dönt felvételi pályázat kiírásáról, az adott évben felvehető hallgatók számáról, továbbá f) felügyeli és ellenőrzi a képzés szervezését, működését. 5. § (1) Ha a KSZK felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a 2. § (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátására, akkor együttműködési megállapodást kötnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a felsőoktatási intézménynek vállalnia kell, hogy elfogadja a miniszter által megállapított a) felvételi vizsgakövetelményeket, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket, b) képzési tananyagot, c) képzési programot, d) képzési díjat, valamint e) tanulmányi és vizsgaszabályzatot. (3) Ha a KSZK magyar felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsőoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy a) a képzést szakirányú továbbképzési szakként biztosítja, b) gondoskodik a szaknak az azzal megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségéről, továbbá a szak kreditjeinek elismeréséről, és c) gondoskodik a minőségbiztosításról. (4) Ha a KSZK külföldi felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsőoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy a képzés sikeres befejezését köve tően tanúsítványt állít ki. 2. A felvételi vizsga 6. § (1) A képzésre történő jelentkezés feltételei: a) felsőfokú iskolai végzettség, b) az angol, francia vagy német nyelv legalább középszintű ismerete, c) közigazgatási szakvizsga vagy közigazgatási versenyvizsga, kivéve, ha a jelentkező valamelyik alól jogszabály alapján mentesül, továbbá d) legalább három év szakmai gyakorlat. (2) A jelentkezők írásbeli vizsgából és szóbeli meghallgatásból álló felvételi vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga a jelentkező közpolitikai kérdésekben való általános tájékozottságát értékeli, míg a szóbeli meghallgatáson a jelentkező a nyelvismeretéről, vezetői készségeiről, képességeiről ad számot. (3) A felvételi vizsgára való felhívást és a vizsga követelményeit közzé kell tenni a Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján. 3. A képzés 7. § (1) A képzés időtartama négy szemeszter. (2) A képzés gyakorlatorientált, moduláris szerkezetű, elméleti alap és vezetői modulból áll. Az egyes modulok a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott kreditpontot érnek. (3) Az alapmodul teljesítése alól a szakmai kollégium mentesítheti azt a személyt, aki a közigazgatással összefüggő tárgykörben tudományos fokozattal rendelkezik. (4) A vezetői modul teljesítése alól a szakmai kollégium mentesítheti azt a személyt, aki egybeszámítva legalább négyéves, állami vezetőként, központi államigazgatási szerv vezetőjeként, annak helyetteseként vagy főosztályvezetőjeként szerzett gyakorlattal rendelkezik. (5) A képzés tartalmát képező általános témaköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. 8. § (1) A képzésen részt vevő minden szemesztert köve tően vizsgát tesz. (2) A vizsgáztató nem vizsgáztathat, ha tőle valamely okból az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. E tényt a vizsgáztató és a vizsgázó is bejelentheti. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentést a vizsgáztató teszi meg, akkor a vizsgáztató helyett mást kell kijelölni. (4) A vizsgázónak a vizsgáztató elfogultságára vonatkozó bejelentését a vizsga megkezdését megelőzően kell megtennie a vizsgaszervezőnél, aki – ha a bejelentést alaposnak találja – a vizsgáztató helyett más vizsgáztatót jelöl ki. Ha a vizsgaszervező elutasítja a vizsgázó bejelentését, akkor a vizsgázó a vizsgaszervező döntésével szemben a KSZK vezetőjéhez fordulhat. Ha a KSZK vezetője a bejelentésnek helyt ad, akkor a vizsga eredményét megsemmisíti, mely esetben a vizsgát meg kell ismételni. (5) Végbizonyítványt az kaphat, aki az eredményes vizsgákat köve tően sikeres záróvizsgát tett. 9. § (1) A képzés során oktatott tantárgyak esetében, a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott értéket figye lembe véve, a szakmai kollégium – a képző intézmény javaslatának figye lembe véte lével – eseti jelleggel állapítja meg, hogy a jelentkező által korábban folytatott tanulmányok során elvégzettek közül mely tantárgyat fogadja el egyenértékűnek a képzésben oktatott tantárgyakkal, és azt milyen értéken számítja be. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a felsőoktatási intézmény kredit-elismerési eljárását, rendjét. 10. § (1) Oktató az lehet, aki a) a képzést folytató intézménynél oktatói tevékenységet végez, b) felsőfokú végzettséggel, valamint a központi államigazgatásban legalább hétéves közigazgatási gyakorlattal és a felsőoktatásban legalább egy év oktatói gyakorlattal rendelkezik, c) közigazgatási területen tudományos fokozattal, vagy legalább hétéves, kutatóintézetben szerzett tapasztalattal rendelkezik, vagy d) egyéb különleges tudományos vagy szakmai tapasztalatára tekintettel felkérésére a szakmai kollégium javaslatot tesz. (2) Az oktatókat a képzést folytató intézmény oktatói kivételével a miniszter kéri fel. (3) Az oktatók jegyzékét a KSZK a honlapján közzéteszi. 4. A képzés finanszírozása 11. § (1) A képzés díját – a KSZK javaslata alapján – a miniszter állapítja meg. A képzés díját szemeszterenként kell megfizetni a KSZK-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. (2) A vezető köztisztviselő a képzésért nem fizet képzési díjat, ha vezetői megbízásának, kinevezésének feltétele a képzés teljesítése. (3) A közigazgatási szerv a képzési díj megfizetésének átvállalására tanulmányi szerződést köthet a köztisztviselővel, ha a köztisztviselő legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. 12. § A képzés, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj pénzügyi fedezetét a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében kell tervezni. 5. A Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj 13. § (1) A képzés díjának megfizetésére Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíjra lehet pályázni. Az ösztöndíj összege legfeljebb a képzés díjával megegyező mértékű lehet. (2) Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét – a szakmai kollégium javaslatára – a miniszter állapítja meg (3) Az ösztöndíjat a miniszter nyílt pályázatban hirdeti meg. Az ösztöndíjra pályázatot csak a felvételt nyert vagy a képzésen tanulmányokat folytató, a díj megfizetésére köteles hallgató adhat be. (4) Az ösztöndíj-pályázatokat a szakmai kollégium bírálja el. (5) A pályázatot (ideértve az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét) és az ösztöndíjasok névsorát a Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján közzé kell tenni. (6) Az ösztöndíjat a szakmai kollégium visszavonja, ha a pályázó a képzést nem kezdi meg, nem folytatja, vagy az ösztöndíj odaítélése feltételeinek már nem felel meg. Ha a hallgató a tanulmányi félév során szakítja meg a tanulmányait, akkor az ösztöndíjat időarányosan kell tőle visszavonni. 6. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A képzés programjának kidolgozását, és a 2010 szeptemberében, valamint 2011 februárjában induló képzések költségeit az ÁROP 3.2.1. számú kiemelt projektből kell finanszírozni. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.