6/2010. (I. 21.) Korm. rendelete a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a vasúti személyszállítást végző társaságok kötelező kárfedezeti képességét szabályozza, hogy biztosítsa a nem vasúti balesetből eredő károk és a szerződésszegésből adódó igazolt károk megtérítését.

Kire vonatkozik: Vasúti személyszállítási tevékenységet végző vasúti társaságok; A vasúti társaságok által okozott károkat elszenvedő utasok.

Határidők:

Ha a vagyoni biztosíték a fedezeti összeghatár 80%-a alá csökken, a vasúti társaságnak 30 napon belül pótolnia kell azt.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok: 5
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A vasúti társaságok felelősségi körébe tartozó nem vasúti balesetből eredő károk megtérítésére való alkalmasság követelményeit.
A vasúti személyszállítási szerződésszegésből adódó igazolt károk megtérítésére való alkalmasság követelményeit.
A kárfedezeti képesség biztosításának módját (vagyoni biztosíték formájában).
A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződések tartalmát és a vasúti igazgatási szerv felé történő igazolás módját.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Vasúti személyszállítási tevékenységet végző vasúti társaságok.
A vasúti társaságok által okozott károkat elszenvedő utasok.

Melyek a főbb pontok?

A vasúti társaságoknak megfelelő vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük a fedezeti összeghatárig.
Vagyoni biztosíték lehet bankgarancia vagy felelősségbiztosítás.
A biztosítási szerződésben legfeljebb 50.000 forint/kár/személy integrál (eléréses) önrész alkalmazható.
Ha a vagyoni biztosíték a fedezeti összeghatár 80%-a alá csökken, a vasúti társaságnak 30 napon belül pótolnia kell azt.
A vasúti társaságoknak évente május 31-éig igazolniuk kell a vasúti igazgatási szerv felé a vagyoni biztosíték meglétét és kockázatértékelési adatlapot kell benyújtaniuk.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (5)

2. § (1) A rendeletben – a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel –
6. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés rendelkezik a következő
7. § (1) A bankgaranciára vonatkozó szerződésben rögzíteni kell, hogy a hit
9. § A vasúti társaság évente május 31-éig a vasúti igazgatási szerv részér
11. § Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvé

6/2010. (I. 21.) Korm. rendelete a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról.

A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések 1. § E rendelet meghatározza a vasúti személyszállítási tevékenységet végző vasúti társaság (a továb biak ban: vasúti társaság) által a felelősségi körébe tartozó nem vasúti balesetből eredő károk, valamint a vasúti személyszállítási szerződésszegésből adódó igazolt károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos követelményeket.

2. §(1) A rendeletben – a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel – a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti

képességének biztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(2)E rendelet alkalmazásában

a)személyenkénti (utasonkénti) fedezeti összeghatár: egy felelősségi káresetből egy személy részére nem vasúti baleseti kárra, illetve szerződésszegésből származó igazolt kárra a fedezet felső határa;

b)tervezett utaslétszám: a folyó évet követő időszakra (évre) tervezett utasok száma;

c)nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott kár: a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezetének biztosításáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó olyan, a vasúti társaságnak felróható károkozás, amely az utasnak a vasúti járművön tartózkodása közben, fel-, illetve leszállása alkalmával, a vonat álló helyzetből történő hirtelen megrántása, megrándulása következtében az utas ruházatában, kézipoggyászában, útipoggyászában, utassal együtt utazó élő állatban következik be, valamint a szerződésszegésből (vonatkimaradás, késés) származó igazolt kár;

d)vonatkimaradás: járat megszűnése esetén azonos vasúti társaság másik vonata az utast az eredeti érkezéstől számított 180 percnél hosszabb idő alatt juttatja el a célállomásra;

e)késés: az utast a vasúti társaság igénybe vett járata a célállomásra a menetrendben meghirdetett érkezési időhöz képest több mint 30 perccel később tudja csak eljuttatni és ezt a tényt a vasúti társaság igazolja;

f)integrál (eléréses) önrészesedés: a kárnak az a része, amit a vasúti társaság visel, ha a kár nagysága nem éri el az e rendeletben megadott értéket; amennyiben a kár a megadott értéket meghaladja, úgy az egész kár összegét a biztosító viseli.

Kárfedezeti képesség 3. § (1) A vasúti társaság kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a vasúti társaság a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képes legyen az e minőségében, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott kár megtérítésére.

(2)A vasúti társaság megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkezik, amennyiben a 4. § szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben – az 5. §-ban meghatározott és a 6. § rendelkezéseinek megfelelő – vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

A fedezeti összeghatár 4. § A vasúti társaságra irányadó fedezeti összeghatárt az országos, az elővárosi, a helyi, valamint a térségi vasúti személyszállítási működési engedély esetében az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.

A vagyoni biztosíték 5. § (1) Vagyoni biztosíték lehet:

a)bankgarancia,

b)a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítás (a továb biak ban: biztosítás).

(2)Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.

6. §(1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés rendelkezik a következőkről

a)a vagyoni biztosíték a 3. §-ban meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható,

b)vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedély esetében a vagyoni biztosíték területi hatálya valamennyi, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továb biak ban: EGT-állam) területére kiterjed,

c)a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul írásban tájékoztatja, továbbá

d)a biztosítási szerződésben legfeljebb 50.000 forint/kár/személy integrál (eléréses) önrészt lehet alkalmazni.

(2)A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek legalább a tárgyév végéig vagy a vasúti társaság működési engedélye időbeli hatályának teljes idejére kell szólnia.

(3)A bankgarancia és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank (a továb biak ban: MNB) által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben az MNB által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figye lembe venni.

(4)Ha a vagyoni biztosíték a felhasználás következtében az aktuális időszakra – legalább egy évre vonatkozó – meghatározott fedezeti összeghatár 80%-a alá csökken, a vasúti társaság – amennyiben a vasúti személyszállítási tevékenységét tovább folytatja – a vagyoni biztosítékot legalább a fedezeti összeghatár mértékéig, legkésőbb harminc napon belül pótolja, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul értesíti.

7. §(1) A bankgaranciára vonatkozó szerződésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést

teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a vasúti társaság felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét

a)a vasúti társaság írásbeli elismerő nyilatkozatával, vagy

b)a bíróság végrehajtható határozatával igazolja.

(2)A vasúti társaság a bankgarancia hatályát a működési engedélye visszavonása esetén azt köve tően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta:

a)valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégített, valamint

b)az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött. A kárfedezeti képesség igazolása, adatszolgáltatás 8. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a biztosítási kötvény és a biztosítási díjjal rendezett időszakról – ideértve a díjhalasztást is – a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja.

(2)Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:

a)a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám),

b)a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit,

c)a szerződő biztosított vasúti társaság teljes nevét, székhelyét,

d)a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot,

e)a biztosítási eseményt,

f)a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát,

g)az önrész formáját és mértékét,

h)a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,

i)a kárrendezés és a kárkifizetés módját, valamint

j)a szerződés keltét.

9. §A vasúti társaság évente május 31-éig a vasúti igazgatási szerv részére benyújtja

a)a vagyoni biztosíték rendelkezésre állásának 8. § szerinti igazolását, valamint

b)a vasúti társaság által végzett valamennyi vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó, a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített és a honlapján közzétett kockázatértékelési adatlap meg fele lően kitöltött példányát.

Záró és átmeneti rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság 2010. július 1. napjáig köteles a nem baleseti kárfedezeti képességének meglétét az e rendelet által előírt módon igazolni a vasúti igazgatási szerv részére.

A vasúti társaság e kötelezettségének teljesítéséig köteles a nem baleseti kárfedezeti képességét legalább a működési engedélye iránti kérelmében foglalt szinten fenntartani.

(3)Az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „külügyminiszter” szövegrész helyébe a „külügyminiszter, illetve a honvédelmi miniszter” szöveg, a „Külügyminisztérium” szövegrészek helyébe a „Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium” szövegek lépnek.

11. §Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt – a vasúti személyszállítást igénybe

vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.