6/
- (I. 21.) Korm. rendelete a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról. A Kormány a vasúti közlekedésről szóló
- évi CLXXXIII. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések
- § E rendelet meghatározza a vasúti személyszállítási tevékenységet végző vasúti társaság (a továb biak ban: vasúti társaság) által a felelősségi körébe tartozó nem vasúti balesetből eredő károk, valamint a vasúti személyszállítási szerződésszegésből adódó igazolt károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos követelményeket.
- §
(1)A rendeletben – a
(2)bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel – a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.
(2)E rendelet alkalmazásában
- a)személyenkénti (utasonkénti) fedezeti összeghatár: egy felelősségi káresetből egy személy részére nem vasúti baleseti kárra, illetve szerződésszegésből származó igazolt kárra a fedezet felső határa;
- b)tervezett utaslétszám: a folyó évet követő időszakra (évre) tervezett utasok száma;
- c)nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott kár: a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezetének biztosításáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó olyan, a vasúti társaságnak felróható károkozás, amely az utasnak a vasúti járművön tartózkodása közben, fel-, illetve leszállása alkalmával, a vonat álló helyzetből történő hirtelen megrántása, megrándulása következtében az utas ruházatában, kézipoggyászában, útipoggyászában, utassal együtt utazó élő állatban következik be, valamint a szerződésszegésből (vonatkimaradás, késés) származó igazolt kár;
- d)vonatkimaradás: járat megszűnése esetén azonos vasúti társaság másik vonata az utast az eredeti érkezéstől számított 180 percnél hosszabb idő alatt juttatja el a célállomásra;
- e)késés: az utast a vasúti társaság igénybe vett járata a célállomásra a menetrendben meghirdetett érkezési időhöz képest több mint 30 perccel később tudja csak eljuttatni és ezt a tényt a vasúti társaság igazolja;
- f)integrál (eléréses) önrészesedés: a kárnak az a része, amit a vasúti társaság visel, ha a kár nagysága nem éri el az e rendeletben megadott értéket; amennyiben a kár a megadott értéket meghaladja, úgy az egész kár összegét a biztosító viseli. Kárfedezeti képesség 3. §
(1)A vasúti társaság kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a vasúti társaság a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képes legyen az e minőségében, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott kár megtérítésére.
(2)A vasúti társaság megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkezik, amennyiben a
- § szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben – az
- §-ban meghatározott és a
- § rendelkezéseinek megfelelő – vagyoni biztosítékkal rendelkezik. A fedezeti összeghatár
- § A vasúti társaságra irányadó fedezeti összeghatárt az országos, az elővárosi, a helyi, valamint a térségi vasúti személyszállítási működési engedély esetében az
- mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani. A vagyoni biztosíték
- §
(1)Vagyoni biztosíték lehet:
- a)bankgarancia,
- b)a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítás (a továb biak ban: biztosítás).
(2)Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók. 6. §
(1)A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés rendelkezik a következőkről:
- a)a vagyoni biztosíték a 3. §-ban meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható,
- b)vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedély esetében a vagyoni biztosíték területi hatálya valamennyi, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továb biak ban: EGT-állam) területére kiterjed,
- c)a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul írásban tájékoztatja, továbbá
- d)a biztosítási szerződésben legfeljebb 50.000 forint/kár/személy integrál (eléréses) önrészt lehet alkalmazni.
(2)A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek legalább a tárgyév végéig vagy a vasúti társaság működési engedélye időbeli hatályának teljes idejére kell szólnia.
(3)A bankgarancia és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank (a továb biak ban: MNB) által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben az MNB által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figye lembe venni.
(4)Ha a vagyoni biztosíték a felhasználás következtében az aktuális időszakra – legalább egy évre vonatkozó – meghatározott fedezeti összeghatár 80%-a alá csökken, a vasúti társaság – amennyiben a vasúti személyszállítási tevékenységét tovább folytatja – a vagyoni biztosítékot legalább a fedezeti összeghatár mértékéig, legkésőbb harminc napon belül pótolja, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul értesíti. 7. §
(1)A bankgaranciára vonatkozó szerződésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a vasúti társaság felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét a) a vasúti társaság írásbeli elismerő nyilatkozatával, vagy b) a bíróság végrehajtható határozatával igazolja.
(2)A vasúti társaság a bankgarancia hatályát a működési engedélye visszavonása esetén azt köve tően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta:
- a)valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégített, valamint
- b)az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött. A kárfedezeti képesség igazolása, adatszolgáltatás 8. §
(1)A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a biztosítási kötvény és a biztosítási díjjal rendezett időszakról – ideértve a díjhalasztást is – a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:
- a)a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám),
- b)a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit,
- c)a szerződő biztosított vasúti társaság teljes nevét, székhelyét,
- d)a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot,
- e)a biztosítási eseményt,
- f)a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát,
- g)az önrész formáját és mértékét,
- h)a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,
- i)a kárrendezés és a kárkifizetés módját, valamint
- j)a szerződés keltét. 9. § A vasúti társaság évente május 31-éig a vasúti igazgatási szerv részére benyújtja
- a)a vagyoni biztosíték rendelkezésre állásának 8. § szerinti igazolását, valamint
- b)a vasúti társaság által végzett valamennyi vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó, a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített és a honlapján közzétett kockázatértékelési adatlap meg fele lően kitöltött példányát. Záró és átmeneti rendelkezések 10. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság
- július
- napjáig köteles a nem baleseti kárfedezeti képességének meglétét az e rendelet által előírt módon igazolni a vasúti igazgatási szerv részére. A vasúti társaság e kötelezettségének teljesítéséig köteles a nem baleseti kárfedezeti képességét legalább a működési engedélye iránti kérelmében foglalt szinten fenntartani.
(3)Az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 3. §
(1)bekezdésében a „külügyminiszter” szövegrész helyébe a „külügyminiszter, illetve a honvédelmi miniszter” szöveg, a „Külügyminisztérium” szövegrészek helyébe a „Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium” szövegek lépnek.
- § Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló
- évi CLXXXIII. törvénnyel együtt – a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló,
- október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
- cikk
(1)bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök