Röviden
Ez a kormányrendelet az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja, és kijelöli az eljáró hatóságokat. Célja a beruházás megvalósításának gyorsítása és egyszerűsítése.
Mit szabályoz
- Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.
- Az eljáró első- és másodfokú hatóságok, valamint szakhatóságok kijelölését ezekben az ügyekben.
- Az építésügyi hatósági eljárások egyszerűsítését a beruházással kapcsolatban.
- A szakhatósági állásfoglalások kiadásának és egyeztetésének határidejét.
Kit érint
- Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításában érintett hatóságokat és szakhatóságokat.
- A beruházót, azaz az épületegyüttes megvalósításáért felelős felet.
Kulcspontok
- A beruházás a Budapest XIV. kerület, 29732/1 helyrajzi számú ingatlanon valósul meg.
- Nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, és településképi véleményezési eljárást lefolytatni.
- Településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
- A szakhatósági egyeztetésre és felülvizsgált állásfoglalás kiadására legfeljebb 8 nap, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú szakhatósági közreműködés esetén legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre.
📄 Jogszabály szövege
563/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről.
A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és
egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és e) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában,
a 3. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16., 17. és
24. pontjában,
az 5. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés h) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el:
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az új nemzeti közgyűjteményi
épületegyüttesnek a Budapest XIV. kerület, 29732/1 helyrajzi számú ingatlanon történő megvalósításával
összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel –
a) eljáró első fokú hatóságként azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint
első fokú hatóságként jár el,
b) az első fokú eljárásban eljáró szakhatóságként azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó
jogszabály szerint első fokú eljárásban szakhatóságként jár el.
(3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban
a) eljáró másodfokú hatóságként azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály
szerint másodfokú hatóságként jár el,
b) a másodfokú eljárásban eljáró szakhatóságként azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó
jogszabály szerint másodfokú eljárásban szakhatóságként jár el.
(4) A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók
kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozó közigazgatási
hatósági eljárásokban az R.-ben kijelölt hatóságok járnak el.
2. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára
– a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak
szerint – feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető
kormánymegbízottat jelöli ki.
3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggésben építésügyi hatósági eljárásokban
a) nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
b) nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggésben településképi bejelentési eljárásnak nincs
helye.
4. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárásokban
a szakhatóság – a hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig felhasználható – előzetes szakhatósági
állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 44. § (8) bekezdése szerint használja fel.
(2) A hatóságnak az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárásokban a Ket. 45. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben
úgy kell egyeztetnie a szakhatósággal, hogy az egyeztetésre és a felülvizsgált állásfoglalás kiadására legfeljebb
8 nap, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú szakhatósági közreműködés esetén legfeljebb 15 nap
áll rendelkezésre.
5. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott beruházások esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez
próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges
földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.
6. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott döntés – a környezeti hatásvizsgálati és
az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást
lezáró határozat, valamint a környezetvédelmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott határozat kivételével –
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2) Az eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével –
hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint hirdetményi közlésnek van helye, és a döntés az ügyfél számára kötelezettséget
állapít meg, vagy alapvető jogát korlátozza, a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről – hirdetmény
kifüggesztésével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint
alkalmazható kapcsolattartási forma használatával tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is
a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be.
7. § A gyámhatóság az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárásokban eljáró hatóság megkeresésére vagy a beruházó
kérelmére az ismeretlen helyen tartózkodó vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésben gátolt olyan
természetes személy részére, akinek az 1. § (1) bekezdésében megjelölt projekttel összefüggő közigazgatási
hatósági eljárás jogát vagy jogos érdekét érintheti, ügygondnokot rendel ki. Ennek megfelelően a gyámhatóság
ügygondnokot rendel ki annak a természetes személynek, akinek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
lakcímeként szereplő valamennyi címre – címenként legfeljebb egy alkalommal – megküldött postai küldeményt
a postai szolgáltató
a) „a címzett ismeretlen” vagy
b) „elköltözött”
megjelöléssel a feladónak visszakézbesítette.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.