Szülői felügyelet és kapcsolattartás válás vagy különköltözés után
Ha a szülők különválnak, akár házasságban éltek, akár élettársként, három kérdést kell rendezniük: ki gyakorolja a szülői felügyeletet, hol lakik a gyermek, és hogyan tartja vele a kapcsolatot az a szülő, akinél a gyermek nem él. A gyermektartásdíj ehhez kapcsolódik, de külön szabályok szerint alakul.
A Ptk. abból indul ki, hogy a szülők különélésük után is együtt gyakorolják a szülői felügyeletet, és elsősorban az ő megállapodásuk számít. A bíróság csak akkor dönt, ha nincs megállapodás, vagy az nem szolgálja a gyermek érdekét. A közös szülői felügyeletet ma már az egyik szülő kérelmére is elrendelheti a bíróság, ha ez a gyermek érdekének megfelel. A gyermek véleménye nagy súllyal esik latba: a 14. életévét betöltött gyermek esetében a döntés főszabályként csak az ő egyetértésével hozható.
Az útmutató bemutatja, hogyan köthetnek végrehajtható megállapodást, mikor kell a bírósághoz és mikor a gyámhatósághoz fordulni, mit vizsgál a bíróság a felügyeleti perben, és mit tehet, ha a másik szülő nem adja át a gyermeket. A tartásdíjról és a bontóper menetéről külön útmutató szól.
A legfontosabb tények
Határidő
A kapcsolattartás végrehajtását a megszegéstől, illetve attól számítva, hogy arról tudomást szerzett, 30 napon belül kell kérni a járásbíróságtól (Bpnp. 22/B. § (3) bekezdés); a később beadott kérelem elkésett.
A per alatt az ideiglenes intézkedésről a bíróság soron kívül, legkésőbb 8 napon belül intézkedik (Pp. 104. §). Ha a bíróság közvetítői eljárásra kötelezi a feleket, a pert felfüggeszti, és legkésőbb két hónap elteltével folytatja, kivéve, ha a felek közösen bejelentik, hogy a közvetítés még tart (Pp. 124. §). A végrehajtást elrendelő végzésben a bíróság az elmaradt kapcsolattartás pótlására legfeljebb hat hónapot ad (Bpnp. 22/C. § (2) bekezdés). A felügyeleti per szakértői bizonyítással általában több hónapig, vitás esetben egy-két évig is tart.
Mit kell tenni
Tisztázza, pontosan miről kell dönteni.
A szülői felügyelet a gyermek gondozását, nevelését, vagyonának kezelését és törvényes képviseletét jelenti. Különélés esetén három fő megoldás létezik: a szülők közösen gyakorolják a felügyeletet, és a gyermek egyiküknél lakik; közös felügyelet mellett váltott gondoskodás, amikor a gyermek nagyjából egyenlő időt tölt mindkét szülőnél; vagy az egyik szülő gyakorolja a felügyeletet, a másikat kapcsolattartás illeti meg.
A kapcsolattartás külön jog: a különélő szülő akkor is látogathatja, elviheti és hívhatja a gyermeket, ha nem gyakorol felügyeleti jogokat (Ptk. 4:178. §). A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben, például a nevéről, a huzamos külföldi tartózkodásról vagy az iskolaválasztásról, a szülők akkor is együtt döntenek, ha a felügyeletet csak egyikük gyakorolja (Ptk. 4:175. §).
Kössenek részletes, írásbeli megállapodást.
A Ptk. elsőbbséget ad a szülők megállapodásának (Ptk. 4:165. § (1) bekezdés, 4:181. § (1) bekezdés). A megállapodás rögzítse, ki gyakorolja a felügyeletet, hol lesz a gyermek lakóhelye, és pontos naptárt a kapcsolattartásra: melyik hétvégén, hány órától hány óráig, hol történik az átadás, hogyan oszlik meg a karácsony, a húsvét, a nyári és a többi iskolai szünet, és ki fizeti az utazás költségét.
Rögzítsék a telefonos vagy videós kapcsolattartást és az elmaradt alkalmak pótlásának módját is. A „megállapodás szerinti” kapcsolattartás nem kényszeríthető ki. Váltott gondoskodásnál írják le az átadás napját, és azt, hogy ki intézi az iskolai és orvosi ügyeket.
Vegyék igénybe a közvetítést, ha elakadnak.
A mediátor nem dönt, hanem segít, hogy a szülők maguk jussanak megállapodásra. A közvetítői megállapodást per indítása nélkül is jóvá lehet hagyatni: bármelyik fél egyezségi kísérletre idézést kérhet a bíróságtól, közös kérelemre a bíróság 15 napon belül tűz ki határnapot (Pp. 167. §).
Ha már per folyik, a bíróság tájékoztatja a feleket a közvetítés lehetőségéről (Pp. 238. §), és kötelezheti is őket rá; ilyenkor a pert felfüggeszti (Pp. 124. §). A gyámhatósági eljárásban a szülők támogatott közvetítést kérhetnek. Ha a felek a közvetítés eredményeként megállapodnak, azt a bíróság egyezségként hagyja jóvá. Ennek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek (Pp. 239. § (3) bekezdés).
Hagyassa jóvá a megállapodást a bírósággal vagy a gyámhatósággal.
Házasság esetén a gyermekekre vonatkozó megállapodást a bontóperben kötött egyezség tartalmazza; a bíróság csak akkor hagyja jóvá, ha megfelel a jogszabályoknak és a gyermek érdekének. Élettársak, illetve ha nincs folyamatban per, a kapcsolattartásról szóló megállapodást a gyámhatóság (a járási hivatal gyámügyi osztálya) hagyhatja jóvá.
A jóváhagyott egyezség végrehajtható: ha a másik szülő megszegi, közvetlenül a végrehajtási eljárást lehet kérni (Bpnp. 22/A. § (1) bekezdés). Az otthon aláírt, jóvá nem hagyott papír erre nem alkalmas, ezért megszegése esetén először hatósági vagy bírósági döntést kell kérni.
Ha nincs megállapodás, indítson pert, és kérjen ideiglenes intézkedést.
A szülői felügyelet rendezését kérheti a bontóperben járulékos kérdésként, vagy önálló perben, például élettársak esetén vagy a válás után. Ezek személyi állapotot érintő perek, ezért a járásbíróság jár el (Pp. 20. § (3) bekezdés b) pont). A keresetben határozott kérelmet kell előterjeszteni: közös felügyeletet, váltott gondoskodást vagy kizárólagos felügyeletet kér, és milyen kapcsolattartási rendet ajánl a másik szülőnek.
A per hónapokig tart. A keresetlevél benyújtása után kérhet ideiglenes intézkedést a gyermek lakóhelyének és a kapcsolattartásnak a rendezésére (Pp. 103. §); a kérelemben valószínűsítse, miért sürgős a rendezés. A bíróság legkésőbb 8 napon belül intézkedik (Pp. 104. §).
Készüljön fel arra, mit vizsgál a bíróság.
A bíróság azt mérlegeli, melyik megoldás biztosítja legkedvezőbben a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését (Ptk. 4:167. § (2) bekezdés). Igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki, környezettanulmányt kér. Az objektív körülmények (lakás, jövedelem, munkaidő) mellett döntő, melyik szülő képes felismerni a gyermek érdekét, és hogyan viselkedik a másik szülővel szemben.
Közös felügyeletet egyoldalú kérelemre is elrendelhet a bíróság (Ptk. 4:167/A. §), de annak kell bizonyítania az együttműködési képességet, aki ezt kéri. Ha a szülők között állandó, kiélezett vita van, a váltott gondoskodás nem szolgálja a gyermek érdekét. A korábbi megállapodás egyoldalú megszegése a szülő nevelési alkalmasságát rontja.
Vegye figyelembe a gyermek véleményét.
Az ítélőképes gyermek véleményét a bíróság köteles értékelni. A 14. életévét betöltött gyermek szülői felügyeletéről a döntés főszabályként csak az ő egyetértésével hozható, kivéve, ha a választása a fejlődését veszélyezteti (Ptk. 4:171. § (4) bekezdés). Ilyenkor annak a szülőnek kell ezt bizonyítania, aki a gyermek akaratával szemben kéri a felügyeletet. Kisebb gyermek esetén is számít a vélemény, ha nem befolyásolt és a szakértő megerősíti.
A gyermeket a bíróság vagy a szakértő hallgatja meg, nem a szülők tanúként. Ne vonja be a gyermeket a vitába, ne kérje, hogy „válasszon”, és ne készítsen vele felvételt. A befolyásolás feltárása esetén a gyermek véleményét a bíróság nem veszi figyelembe, és a magatartás a befolyásoló szülő terhére esik.
Kérje a kapcsolattartás végrehajtását, ha nem kapja meg a gyermeket.
Ha a másik szülő a jogerős vagy ideiglenes döntés, illetve a jóváhagyott egyezség ellenére nem adja át a gyermeket, a gyermek lakóhelye szerinti járásbírósághoz fordulhat nemperes eljárásban (Bpnp. 22/A. §). A kérelemben jelölje meg a döntés számát, az elmaradt alkalmakat és azt, mivel akadályozta a másik fél a kapcsolattartást. Kérheti az igazolt költségei megtérítését is.
A bíróság a kérelmet soron kívül bírálja el. Ha a kötelezett továbbra sem teljesít, pénzbírságot szabhat ki, a gyermek rendőrségi közreműködéssel történő átadását rendelheti el, és megkeresheti a gyámhatóságot (Bpnp. 22/D. §). Ismételt akadályozás a bírság után bűncselekmény is lehet (Btk. 210. §). Vezessen naplót, és őrizze meg az üzeneteket.
Változás esetén kérje a döntés módosítását.
A felügyeletről vagy a kapcsolattartásról szóló döntés nem végleges. Ha a döntés alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak (például a gyermek költözik, iskolát vált, vagy a szülő munkarendje alapjaiban módosul), kérheti a megváltoztatást (Ptk. 4:170. § (1) bekezdés). A kapcsolattartás módosítását a bíróság, per hiányában a gyámhatóság rendezi (Ptk. 4:181. § (1) bekezdés).
Ha a különélő szülő felróható magatartása a gyermeket veszélyezteti, a bíróság a kapcsolattartást korlátozhatja vagy megvonhatja (Ptk. 4:184. §); átmenetileg felügyelt kapcsolattartás is elrendelhető, például a gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén. A nagyszülők és testvérek önálló kapcsolattartási joga is érvényesíthető (Ptk. 4:179. § (1) bekezdés).
Mire figyeljen
- Önhatalmú elköltözés a gyermekkel. A lakóhely megváltoztatásáról közös felügyeletnél együtt kell dönteni. Aki a másik szülő tudta nélkül viszi el a gyermeket, különösen külföldre, a perben a saját nevelési alkalmasságát rontja, és jogellenes elvitel miatt hazahozatali eljárással is számolhat.
- Végrehajthatatlan, általános kapcsolattartási szabály. A „kéthetente, előzetes egyeztetés szerint” típusú megfogalmazás alapján nem lehet végrehajtást kérni. Rögzítse a napokat, órákat, az átadás helyét és az ünnepek megosztását.
- Elkésett végrehajtási kérelem. A kapcsolattartás végrehajtását a megszegéstől vagy tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell kérni. Aki hónapokig gyűjti az elmaradt alkalmakat, a korábbiakra már nem kaphat végrehajtást.
- Személyiségi jogi per a kapcsolattartás helyett. Az akadályozás miatti sérelemdíj iránti per főszabály szerint nem helyettesíti a családjogi eljárást. A kapcsolattartási vitát a felügyeleti perben, a gyámhatóságnál vagy a végrehajtási eljárásban kell rendezni.
- A tartásdíj visszatartása vagy a kapcsolattartás megtagadása ellentételezésként. A két kötelezettség független egymástól. Aki nem fizet, mert nem láthatja a gyermeket, vagy nem adja át a gyermeket, mert a másik nem fizet, mindkét eljárásban hátrányba kerül.
- A gyermek befolyásolása. A másik szülő lejáratása, a gyermek „tanúként” felhasználása vagy rábeszélése, hogy ne menjen kapcsolattartásra, a szakértő számára jól látható. A bíróság ezt a nevelési alkalmasság hiányaként értékeli, és a gyermek véleményét nem fogadja el.
- Váltott gondoskodás együttműködés nélkül. Ha a szülők alig tudnak beszélni egymással, a heti váltás a gyermeket terheli. A bíróság ilyenkor nem rendel el váltott gondoskodást, és megállapodás nélkül azonos időtartamú kapcsolattartást sem állapíthat meg.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Válás után automatikusan közös marad a szülői felügyelet?
A Ptk. szerint a szülők különélésük után is közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, hacsak megállapodásuk vagy a bíróság döntése mást nem mond. Ha nincs megállapodás, a bíróság dönt arról, melyik szülő gyakorolja. A közös felügyeletet egyoldalú kérelemre is elrendelheti, ha ez a gyermek érdekét szolgálja, és a szülők képesek együttműködni.
Mi a különbség a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás között?
Közös felügyeletnél a szülők együtt döntenek a gyermek ügyeiben, de a gyermek általában egyikük háztartásában él, a másik kapcsolattartásra jogosult. Váltott gondoskodásnál a gyermek közel egyenlő időt tölt a két szülőnél, például heti váltásban. Ez szoros együttműködést és egymáshoz közeli lakóhelyet feltételez.
Hány éves kortól dönthet a gyermek, kinél akar élni?
Az ítélőképes gyermek véleményét életkortól függetlenül figyelembe kell venni. A 14. életévét betöltött gyermek esetében a felügyeletről a döntés főszabályként csak az ő egyetértésével hozható, kivéve, ha választása a fejlődését veszélyezteti. Ezt annak a szülőnek kell bizonyítania, aki a gyermek akaratával szemben kéri a felügyeletet.
Kihez forduljak, ha a kapcsolattartást kell szabályozni?
Ha házassági vagy szülői felügyeleti per van folyamatban, a bíróság dönt a kapcsolattartásról. Ha nincs per, megállapodás hiányában a gyámhatóság, vagyis a gyermek lakóhelye szerinti járási hivatal gyámügyi osztálya jár el. A megállapodást mindkét fórum jóvá is hagyhatja, és így az végrehajthatóvá válik.
Mit tehetek, ha a volt párom nem adja át a gyermeket?
A jogerős vagy ideiglenes döntés, illetve a jóváhagyott egyezség megszegése esetén 30 napon belül kérje a kapcsolattartás végrehajtását a gyermek lakóhelye szerinti járásbíróságtól. A bíróság elrendeli a pótlást, majd ismételt mulasztás esetén pénzbírságot szabhat ki, rendőrségi közreműködéssel történő átadást rendelhet el, vagy feljelentést tehet.
Megtagadhatom a kapcsolattartást, ha a másik szülő nem fizet tartásdíjat?
Nem. A kapcsolattartás és a tartásdíj két független kötelezettség. Ha a kapcsolattartást ezért akadályozza, a másik szülő végrehajtást kérhet, és a magatartása a felügyeleti perben is Ön ellen szól. A tartásdíj-hátralékot a bírósági végrehajtás útján kell behajtani.
Elköltözhetek a gyermekkel másik városba vagy külföldre?
A gyermek lakóhelyének megváltoztatásáról és huzamos külföldi tartózkodásáról közös döntés szükséges, akkor is, ha a felügyeletet egyedül gyakorolja. Ha a másik szülő nem járul hozzá, a gyámhatósághoz vagy a bírósághoz kell fordulni. Az engedély nélküli külföldre vitel jogellenes elvitelnek minősülhet.
Kérheti a nagyszülő, hogy láthassa az unokáját?
Igen. A Ptk. szerint a nagyszülőt, a testvért és bizonyos más hozzátartozókat is megilleti a kapcsolattartás joga. Ha a szülő ezt akadályozza, a nagyszülő a gyámhatóságnál kérheti a kapcsolattartás szabályozását; a döntés alapja itt is a gyermek érdeke.
Megváltoztatható később a bírósági döntés?
Igen, ha a döntés alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak, és a változtatás a gyermek érdekét szolgálja. A kapcsolattartás módosítását per hiányában a gyámhatóságtól, egyébként a bíróságtól kérheti. Önmagában nem elég, hogy az egyik szülő elégedetlen a korábbi megállapodással.
Mi az a felügyelt kapcsolattartás?
Ha a gyermek biztonsága vagy a szülők közötti feszültség miatt indokolt, a kapcsolattartás szakember jelenlétében, például a gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén történhet. Ezt rendszerint átmeneti megoldásként rendelik el, amíg a kapcsolat helyre nem áll, vagy a szakértői vizsgálat be nem fejeződik.
Jogi útmutató – egyes leírások
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja