Válás menete: közös megegyezés vagy bontóper, illeték, egyezség

Közös megegyezés és teljes körű egyezség esetén a házasságot jellemzően már az első tárgyaláson felbontják, és ha mindkét fél lemond a fellebbezésről, az ítélet aznap jogerős; a keresetlevél beadásától ez általában 2–4 hónap.

Vitás bontóperben, különösen ha a gyermekek elhelyezése is vitás, az eljárás egy-két évig is tarthat. Az ítélet elleni fellebbezés határideje a közléstől számított 15 nap. Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárásra kötelezi a feleket, a pert felfüggeszti, és azt legkésőbb két hónap elteltével folytatja (Pp. 124. §). Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság soron kívül, legkésőbb 8 napon belül intézkedik (Pp. 104. §).

1. Döntse el, közös megegyezéssel vagy vitás perben válnak.

   A közös megegyezéses válás feltétele, hogy mindkét házastárs befolyástól mentesen, véglegesen kérje a felbontást, és – ha közös kiskorú gyermekük van – megállapodjanak a szülői felügyelet gyakorlásáról, a kapcsolattartásról és a gyermektartásdíjról, továbbá a közös lakás használatáról és, ha valamelyikük igényli, a házastársi tartásról. Ilyenkor a bíróság a megromlás okait nem vizsgálja.

   Ha nincs megállapodás, a bíróság bizonyítást folytat le arról, hogy az életközösség teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ehhez nem elég kijelenteni, hogy „a házasság tönkrement”: a bíróság tényeket vizsgál, például a különköltözés idejét, a közös háztartás és gazdálkodás megszűnését.

2. Készítsék el írásban a megállapodást a járulékos kérdésekről.

   Célszerű ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni a gyermekek feletti szülői felügyeletet (közös vagy egyik szülő általi gyakorlás), a gyermek lakóhelyét, a kapcsolattartás rendjét (hétvégék, ünnepek, nyári szünet), a gyermektartásdíj összegét és esedékességét, valamint a közös lakás sorsát. Ugyanebben az okiratban – vagy külön szerződésben – a házastársi közös vagyont is megoszthatják.

   A megállapodást a bíróság a tárgyaláson egyezségként hagyja jóvá; a jóváhagyott egyezség hatálya azonos az ítéletével (Pp. 239. §). A bíróság csak olyan megállapodást hagy jóvá, amely megfelel a jogszabályoknak és a gyermek érdekének; a túl általános kapcsolattartási szabály („megállapodás szerint”) később vitához vezet.

3. Nyújtsa be a keresetlevelet a járásbírósághoz.

   A házassági per személyi állapotot érintő per, ezért járásbíróság hatáskörébe tartozik (Pp. 20. § (3) bekezdés b) pont). Főszabály szerint az alperes lakóhelye szerinti bíróság illetékes (Pp. 25. §). Jogi képviselő nélkül a keresetlevelet a rendszeresített nyomtatványon is be lehet nyújtani, sőt a bíróság ügyfélfogadási idejében szóban is elő lehet adni, ahol jegyzőkönyvbe veszik (Pp. 246. §).

   Csatolja: a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, a jövedelemigazolásokat, a megállapodást, ha van, és a lakcímadatokat. Közös megegyezés esetén a keresetlevelet a házastársak közösen is benyújthatják. Ügyvéddel eljárva a beadás elektronikusan történik.

4. Fizesse meg az illetéket, vagy kérjen költségkedvezményt.

   A házassági per illetéke rögzített összeg, jelenleg 30 000 forint, amelyet a keresetlevél beadásakor kell megfizetni, elektronikusan vagy illetékbélyeggel. A közös vagyon megosztása iránti per illetéke ettől független, a vagyon értékéhez igazodik.

   Ha a jövedelme alacsony, a 2017. évi CXXVIII. törvény szerint költségmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot kérhet; az ingyenes jogi tanácsadásról a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (kormányablakok, járási hivatalok) ad tájékoztatást. A kérelmet a keresetlevéllel együtt, a vagyoni és jövedelmi viszonyokat igazoló iratokkal kell előterjeszteni.

5. Kérjen ideiglenes intézkedést, ha a per alatt sürgős rendezés kell.

   A bontóper hónapokig tarthat, közben azonban a gyermeknek valakinél laknia kell, és a tartásdíjat is fizetni kell. A keresetlevél benyújtása után a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel rendezheti a gyermek elhelyezését, a kapcsolattartást, a gyermektartásdíjat és a közös lakás használatát (Pp. 103. §). A kérelemben a sürgősséget alátámasztó tényeket valószínűsíteni kell, például a jövedelmi adatokkal, a gyermek kiadásaival.

   A bíróság soron kívül, legkésőbb 8 napon belül intézkedik (Pp. 104. §). Ha korábban külön per indult a különélő házastárs tartása iránt, azt bármelyik fél indítványára a házassági perhez egyesíteni kell (Pp. 118. §).

6. Jelenjen meg a tárgyaláson, és vegye komolyan az egyezségi kísérletet.

   A bíróság a per bármely szakaszában megkísérli, hogy a felek egyezséget kössenek, és tájékoztatja őket a közvetítői eljárás lehetőségéről (Pp. 238. §). A házastársakat a bíróság személyesen is meghallgatja; a meghatalmazott ügyvéd nem pótolja teljesen a fél jelenlétét.

   Ha a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben a szülők nem tudnak megállapodni, a bíróság kötelező közvetítői eljárásra kötelezheti őket, és erre az időre a pert felfüggeszti (Pp. 124. §). A bírósági közvetítés díjmentes, és a gyakorlatban sok vitás kapcsolattartási ügy itt rendeződik. Ha a közvetítés megállapodással zárul, azt a bíróság egyezségként jóváhagyja.

7. Vitás perben bizonyítsa az életközösség megszűnését és idejét.

   A házasság megkötésével vélelmezni kell az életközösség fennállását; annak kell bizonyítania, aki azt állítja, hogy az életközösség egy korábbi időpontban megszűnt. Az időpontnak a vagyonmegosztásnál nagy jelentősége van, ezért a bíróság a felbontó ítéletben az életközösség fennállásának időtartamát is megállapítja, ha azt a vagyonjogi per bírósága korábban nem tette meg (Pp. 459. § (2) bekezdés).

   Bizonyíték lehet a bérleti szerződés, a lakcímváltozás, a külön bankszámla, tanúvallomás, üzenetek. A gyermekelhelyezési vitában a bíróság gyakran igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki, és a gyermeket – érettségétől függően – meghallgatja.

8. A jogerős ítélet után intézze el a névviselést és a vagyoni ügyeket.

   A házasságot felbontó jogerős ítélet mindenkivel szemben hatályos. A bíróság értesíti az anyakönyvvezetőt, a házasság felbontását a házassági anyakönyvbe bejegyzik. Ha a válás után nevet kíván változtatni (például vissza kívánja venni születési nevét), ezt az anyakönyvvezetőnél jelentse be, majd cserélje le személyi igazolványát a kormányablakban.

   A közös vagyont – ha a válás során nem rendezték – vagyonjogi szerződéssel vagy külön perben lehet megosztani. Az ingatlan tulajdonjogának átvezetéséhez a megosztásról szóló szerződést vagy ítéletet be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. A hiteleket érintő megállapodás a bankot nem köti, ezért az adóstárs kiengedéséről külön kell tárgyalni a bankkal.

• Általános, végrehajthatatlan megállapodás. A „megállapodás szerinti kapcsolattartás” vagy a pontos összeg nélküli tartásdíj nem kényszeríthető ki. Rögzítse a napokat, időpontokat, az átadás helyét és a tartásdíj összegét, esedékességét.
• Elhamarkodott lemondás a fellebbezésről. A tárgyaláson tett lemondás után az ítélet azonnal jogerős, és az egyezség sem támadható meg egyszerűen. Csak akkor mondjon le, ha a megállapodás minden pontját megértette.
• A vagyonmegosztás elhanyagolása. A felbontó ítélet nem osztja meg a közös vagyont. Ha évekig rendezetlen marad, a bizonyítás nehezebb lesz, az életközösség megszűnésének időpontja pedig vitássá válhat.
• Elköltözés a gyermek nélkül, megállapodás nélkül. Az a szülő, akinél a gyermek a per alatt marad, gyakran előnybe kerül az elhelyezésnél. Kérjen ideiglenes intézkedést, ha a gyermek lakóhelye vitás.
• A hitelszerződés figyelmen kívül hagyása. Az egyezség szerint a lakás az egyik félé lehet, de a bank felé mindkét adóstárs felel tovább, amíg a bank ki nem engedi az egyiket.
• A gyermek bevonása a vitába. A bíróság a szülői felügyeletről a gyermek érdeke szerint dönt. A gyermek befolyásolása, a másik szülővel szembeni hangolása a perben a szülő ellen fordulhat.
• Külföldi elem. Ha valamelyik házastárs külföldön él vagy külföldi állampolgár, a joghatóságot és az alkalmazandó jogot az uniós rendeletek szerint kell vizsgálni. Ilyenkor ügyvédi tanács ajánlott.

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: 2026. 11. 03. · Források: Ptk. 4:21. § – A házasság felbontása (2013. évi V. törvény), Pp. 20. § (3) bekezdés b) pont, 25. §, 246. § – Hatáskör, illetékesség, keresetlevél nyomtatványon (2016. évi CXXX. törvény), Pp. 103–104. § – Ideiglenes intézkedés, Pp. 124. §, 238–239. § – Kötelező közvetítés, egyezség és jóváhagyása, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.