2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Szaktv. (új) - 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.III.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről *  A szakértői bizonyítás jelentőségének növekedése szoros összefüggésben áll azzal a fejlődési folyamattal, amely a tudomány és technika terén, valamint ennek hatására a társadalomban az elmúlt évtizedekben végbement. Ennek eredményeként nőtt a különleges szakértelmet igénylő területek száma, a társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, amely az igazságszolgáltatásban úgy jelent meg, hogy a peres és hatósági eljárások tárgyi és szerkezeti összetétele jelentős változáson ment át. Jellemzővé vált a jogi problémáknak más szakmákhoz tartozó kérdésekkel való összefonódása és emiatt megítélésük egyre nehezebbé válása. Ezzel párhuzamosan a bírósági eljárásokban megnőtt az igény a modern természettudományok eredményeinek a bizonyítási eljárásban történő felhasználása iránt. A fent írt új tendenciák olyan minőségi változásokat idéztek elő a bírósági és hatósági eljárásokban, különösen a szakértői bizonyítással kapcsolatban, amelyek egyre több országban tették szükségessé e jogintézmény minden részletre kiterjedő, átfogó elemzését és újraszabályozását. Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az igazságügyi szakértői tevékenység és az igazságügyi szakértői szervezet megújítása, valamint az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése céljából a következő törvényt alkotja: *  ELSŐ RÉSZ I. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya kiterjed a) az igazságügyi szakértői tevékenységre, b) *  az igazságügyi szakértőkre és az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsra és a segédszemélyzetre, c) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyzett gazdasági társaságokra, a szolgáltatókra, d) az igazságügyi szakértői intézményekre, az igazságügyi szakértői intézetekre, az igazságügyi szakértői testületekre, a külön jogszabályban szakvélemény adására feljogosított állami szervekre, intézményekre, intézetekre és e) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára (a továbbiakban: Kamara). 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. *  eljárást megindító irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti keresetlevél, a külön jogszabályban meghatározott nemperes eljárást megindító kérelem, aktanyomat, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti kérelem, a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti feljelentés vagy magánindítvány, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti feljelentés vagy magánindítvány, 2. egyesített szakvélemény: több, különböző szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egységes okiratba foglalt szakvélemény, 3. együttes szakvélemény: több, azonos szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egybehangzó, egységes okiratba foglalt szakvélemény, 4. eseti szakértő: olyan – az eljárásban megállapítandó vagy megítélendő jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez – megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki nem igazságügyi szakértő; valamint olyan igazságügyi szakértő, aki az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meg nem határozott szakterületen ad szakvéleményt, 5. *  igazságügyi szakértői intézet: olyan – jellemzően egyetem mellett működő – állami szerv, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részeként, vagy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat részeként működő szervezet, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói, kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végez, 6. *  igazságügyi szakértői intézmény: a Kormány által jogszabályban alapított, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított, a miniszter és a Kormány más tagja által közösen alapított vagy a miniszterrel egyetértésben a Kormány más tagja által alapított központi költségvetési szerv, amelynek feladata jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői kirendelés teljesítése, 7. igazságügyi szakértői testület: a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban létrehozott, a létrehozó jogszabályban meghatározott szakkérdésben, bizottságként eljárva véleménynyilvánításra jogosult, jellemzően jogi személy, 8. *  igazságügyi szakértői tevékenység: a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértő munkáját segítő egyéb személyek által, a kirendelő hatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség, közjegyző, bírósági végrehajtó (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése vagy megbízás alapján, e törvény által meghatározott szervezeti keretek között, jellemzően szakértői díj ellenében végzett, a hatóság eljárásaiban különleges szakértelmet igénylő tény vagy egyéb körülmény megállapítását vagy megítélését elősegítő részcselekmények összessége, így különösen a szakvéleményhez szükséges vizsgálatok elvégzése, a szakvélemény előkészítése, elkészítése és előterjesztése, valamint a hatóság kérésére annak kiegészítése és az ezekkel összefüggő valamennyi részcselekmény, 9. *  kirendelés: az igazságügyi szakértő eljárását megalapozó bírósági, közjegyzői, bírósági végrehajtói, ügyészségi, rendőrségi vagy jogszabályban meghatározott más hatóság által meghozott döntés, amely minden esetben az igazságügyi szakértői tevékenység kifejtésére való felhívást tartalmazza, így különösen a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti végzés, a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti határozat, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti végzés, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti határozat, 10. *  kompetenciavétség: az a fegyelmi vétség, amelyet az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe bejegyzett szakterületén kívüli más, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakterületre tartozó eljárásával követ el, 11. külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértő: olyan igazságügyi szakértő, aki nemzetközi vagy hazai szakmai szervezet akkreditált minősítő testülete által létrehozott személyi szakmai minősítést szerzett, amely garantálja az adott szakterületen a kiemelkedő képzettséget és szakértelmet, illetve a szakmai tapasztalatot, a folyamatos szakmai fejlődést és függetlenséget, 12. lelet: a szakvélemény részét képező tartalmi egység, amely a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok összességét tartalmazza, 13. segédszemélyzet: a szakértői vélemény elkészítése során a technikai jellegű tevékenységet elvégző személy, 14. szakkonzultáns: a szakértői vélemény elkészítésében közreműködő, megfelelő szakismerettel rendelkező személy, 15. a szakértő véleménye: a szakvélemény részét képező tartalmi egység, amely a szakmai ténymegállapításokból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza, 16. szolgáltató: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltató, 17. tisztségviselő: a Kamara szerveiben valamely tisztséget betöltő személy, így különösen a küldöttek, a Kamara elnöke, elnökhelyettesei, a bizottságok elnökei és tagjai, a tagozatok elnökei, a főtitkár és a titkárok. II. FEJEZET AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG ÉS AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ 3. Az igazságügyi szakértői tevékenység 3. § (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását. (2) Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult. (3) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni. 4. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre feljogosított a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő), b) gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) és szolgáltató, c) igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet, d) igazságügyi szakértői testület, e) *  állami szerv, intézmény, intézet, költségvetési kutatóhely, szervezet, valamint Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara (a továbbiakban együtt: szervezet), f) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv [az a)–f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: szakértő] végezhet. (2) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv nevében végezheti. (3) Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy szervezet nevében jár el, tevékenységét a) *  a társaság, szolgáltató vagy szervezet alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, b) az igazságügyi szakértői testület nevében eljáró igazságügyi szakértő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban vagy c) *  az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerint egyéb igazságügyi szervnek minősülő igazságügyi szakértői intézmény esetében az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban vagy – a 30. § (7) bekezdése szerinti esetben – a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban; egyéb igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszony) végezheti. (4) Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha a) az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő, b) *  az adott szakterületen – időszakos hiány, vagy egyéb szakmai ok miatt – bejegyzett igazságügyi szakértő nem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy c) az adott szakterület nem szerepel a miniszter rendeletében felsorolt szakterületek között. (4a) *  A (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában egy adott szakterületen fennálló időszakos hiány megállapítható, ha a kirendelő szerv több bejegyzett igazságügyi szakértő megkeresésének (a továbbiakban: előzetes tájékozódás) eredményeképpen megállapítja, hogy bejegyzett igazságügyi szakértő nem tud eleget tenni a kirendelésnek. Előzetes tájékozódás esetén a kirendelő szerv a szakkérdést tartalmazó ügy tényállásának rövid ismertetése mellett elektronikus levélben felhívja a bejegyzett igazságügyi szakértőt, hogy öt munkanapon belül nyilatkozzon, hogy vállalja-e a kirendelést. (4b) *  A 2. § 4. pontja és a (4) bekezdés alkalmazásában az eseti szakértő megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek minősül különösen a) a működési engedélyhez kötött tevékenység esetén a működési engedélye szerinti szakterületen, b) a szakvizsgához kötött tevékenység esetén a szakvizsgája szerinti szakterületen, c) kötelező kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén a kamarai jogosultsága szerinti szakterületen, vagy d) *  – ha a tevékenység az a)–c) pont szerinti feltételhez nem kötött – az adott szakterületen legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. (4c) *  Eseti szakértőként kirendelhető a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott, Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézmény, valamint jogszabály szerint nyilvántartásba vett doktori iskola (a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmény). A felsőoktatási intézmény azon, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben megjelölt szakterületen jogosult véleményt adni, amelyre vonatkozó képesítési feltételeket biztosító képzés a felsőoktatási intézményben folyamatban van vagy az Oktatási Hivatal által működtetett, jogszabályban meghatározott honlapon meghirdetésre került. (4d) *  A (4c) bekezdés szerint kirendelt felsőoktatási intézmény nevében a szakvéleményt a felsőoktatási intézmény vezetője által kijelölt, a szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal és a szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazott adja. (5) *  Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak megfelelően nyilatkozik arról, hogy az igazságügyi szakértőkre vonatkozó fegyelmi követelményeknek aláveti magát. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (6) Más szakterületre már bejegyzett szakértő eseti szakértőként kizárólag a (4) bekezdés c) pontja alapján járhat el, amennyiben megfelelő szakértelemmel rendelkezik. (7) Azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szakértő adhat szakvéleményt, valamint azokat a szakértőket, amelyek egyes szakterületeken szakvélemény adására kizárólagosan jogosultak, kormányrendelet határozza meg. 4/A. § *  Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a honlapján közzéteszi a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szervezeteket. 4. Az igazságügyi szakértővé válás feltételei 5. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság – a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a természetes személynek engedélyezi, aki a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel és akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben foglalt kizáró ok. (2) A névjegyzékbe az vehető fel, aki a) büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, b) *  a kérelmében megjelölt szakterületen ba) az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és bb) – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a képesítés megszerzésétől számított, legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal rendelkezik, c) *  d) a miniszter által szervezett igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges jogi ismeretek oktatásán részt vett és a jogi vizsgát – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – sikeresen letette, e) a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja, f) kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek – jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz, és g) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt. (2a) *  A névjegyzéket vezető hatóság kérelemre névjegyzékbe veszi a jogszabályban meghatározott a) tűzvédelmi, b) munkabiztonsági, c) agrárgazdasági és agrárvidék-fejlesztési, d) közlekedési, e) ipari, f) környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és tájvédelmi, g) építésügyi műszaki, h) településrendezési, i) műemléki szakértői névjegyzékbe az igazságügyi szakterületnek megfelelő szakterületen érvényesen bejegyzett (a továbbiakban: ágazati szakértői jogosultság) szakértőt. (2b) *  A (2a) bekezdés szerinti kérelmező nyilatkozik arról, hogy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik. A névjegyzéket vezető hatóság az e törvényben, valamint az egyes szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket meghatározó miniszteri rendeletben foglalt képzési követelményeket nem vizsgálja. (2c) *  A névjegyzéket vezető hatóság a kérelmező (2a) bekezdés szerinti ágazati szakértői jogosultságát hivatalból ellenőrzi az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (3) Nem vehető fel a névjegyzékbe az, a) akivel szemben büntetőeljárás – a magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve – van folyamatban, b) *  akit a Kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat véglegessé válásától számított öt évig, c) aki a 13. § (2) bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll vagy d) aki a 67. § (5) bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll. (4) Az igazságügyi szakértő, igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel és az igazságügyi szakértői eskü letételével válik jogosulttá. (5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeit, az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg. 6. § A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt, hogy az igazságügyi szakértő megfelel-e az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint azt, hogy vele szemben nem áll fenn az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. 7. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet a) jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el, vagy b) az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek ismer el. (2) *  Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság kikérheti a feladat- és hatáskörében érintett költségvetési szerv, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény véleményét vagy a (3) bekezdés szerinti szakvéleményt is beszerezhet. (3) *  A képesítés megfelelőségének vizsgálatára a névjegyzéket vezető hatóság bizottságot kérhet fel (a továbbiakban e § alkalmazásában: bizottság). A bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. A bizottság tagjai a névjegyzéket vezető hatóságtól függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatók. A bizottság elnökét a miniszter jelöli ki. A bizottság további tagja a felsőoktatásért felelős miniszter és a Kamara által kijelölt egy-egy személy. (4) A bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg. (5) Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű. 8. § *  (1) *  (2) *  A megszerzett szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét a névjegyzékbe történő felvételét kérő személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítvány a kiállításától számított egy éven belül használható fel. (3) *  8/A. § *  A névjegyzékbe való felvételi eljárásért a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 9. § (1) *  A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be. (2) *  (2a) *  A névjegyzéket vezető hatóság a hiánypótlásra legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat meg. (3) Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre terjeszti elő, az egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni. (4) A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat másolatát, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a Kamarának. (5) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el. Az igazságügyi szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. (6) *  A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a névjegyzéket vezető hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. 10. § (1) Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételét követő két hónapon belül, a névjegyzéket vezető hatóság előtt esküt tesz. (1a) *  Az (1) bekezdés szerinti eskü olyan módon is megszervezhető, hogy az eskütételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá. (2) A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.” (3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő. (4) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti át, a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg. (5) Ha az igazságügyi szakértő az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az igazságügyi szakértő az esküt határidőben nem tette le, a névjegyzékből a határidő lejártát követő tizenöt napon belül törölni kell. (6) A névjegyzéket vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe történő felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság ezt nem biztosítja, az igazságügyi szakértő a névjegyzékből nem törölhető; az esküt a névjegyzéket vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tennie. 5. A névjegyzék 11. § (1) *  Az igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza. A névjegyzék vezetésének és a névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék – az 1. melléklet 1.1–1.6., 1.8–1.9., 1.13., 1.15., pontjában, 1.20.1. és 1.20.2. alpontjában, valamint 1.24–1.27. pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (3) *  Az 1. melléklet 1.14.1. és 1.14.3–1.14.5. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az 1. melléklet 1.1., 1.7–1.11. pontjában, 1.12.1. alpontjában, 1.13. pontjában, 1.14.4. és 1.14.5. alpontjában, 1.15. pontjában, 1.16. pontjában, 1.19. pontjában, valamint 1.22–1.24. és 1.25. pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi. (4) *  A névjegyzék (3) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.12.2. és 1.12.3. alpontjában, valamint 1.17. pontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a Kamara részére átadja, azokat a Kamara e törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. (5) *  Az 1. melléklet 1.14.4., 1.14.5. és 1.20.2. alpontjában foglalt adatokat a Kamara, az 1.1–1.9., 1.13. és 1.15. pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az 1.18. pontjában és 1.20.1. alpontjában foglalt adatokat a hatóság köteles bejelenteni a névjegyzéket vezető hatóságnak. Az 1. melléklet 1.18. pontjában és 1.20.1. alpontjában foglalt adatokról a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságot és a Kamarát is értesíteni köteles. (6) *  A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.14.6. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a vonatkozó tényeket a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében tárolja, feldolgozza és jogos érdekének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított húsz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről. (7) *  A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1–1.5. pontjában és 1.7. pontjában szereplő adatait a hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a hatóságnak. (8) *  6. A szakterület kiterjesztése 12. § *  A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem benyújtásához a jogi vizsgát megismételni, valamint az 5. § (2) bekezdés a) és g) pontjában, valamint az 5. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt feltételeket igazolni nem kell. A szakterület kiterjesztése iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. 7. A névjegyzékből való törlés 13. § (1) *  Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha a) azt az igazságügyi szakértő kéri, b) a névjegyzékbe való felvétel feltételei – ide nem értve az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt – már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek, illetve az igazságügyi szakértő a szakértői esküt a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nem teszi le, c) *  a 69. § (1a) bekezdés szerinti mulasztását a kamarai tagság felfüggesztése időtartamának lejártáig nem pótolja, d) az igazságügyi szakértő hatósági kirendelésre történő szakvélemény nyújtásával egy évet elérő késedelembe esett, e) *  az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének ugyanazon eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget, f)–h) *  i) kamarai tagsága ia) kizárás útján, ib) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, továbbá ic) egyéb okból megszűnt, vagy j) meghalt. (2) *  Ha a névjegyzékből történő törlésre a) az (1) bekezdés i) pont ia) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértő a határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül, b) *  az (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján kerül sor, az igazságügyi szakértő a határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított két éven belül vagy c) *  az (1) bekezdés c) pontja, vagy i) pont ib) alpontja alapján kerül sor, az igazságügyi szakértő a határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel. (3) A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a) pontja esetében az igazságügyi szakértőt az érintett szakterületről törli. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt az (1) bekezdés b) pontja esetében azon szakterület tekintetében törli a névjegyzékből, amely tekintetében a névjegyzékbe vétel feltételei a felvételkor sem álltak fenn vagy utóbb megszűntek. (4) *  A 69. § (1a) bekezdés b)–d) pontja, valamint a (6a) bekezdés szerint elmulasztott adatszolgáltatás teljesítéséről, vagy az adatszolgáltatás ismételt elmulasztásáról a Kamara haladéktalanul tájékoztatja a névjegyzéket vezető hatóságot. (5) *  Az (1) bekezdés j) pontja esetén a névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe a halál tényét hivatalból bejegyzi, és ezzel egyidejűleg az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törli. (6) *  (7) *  Az (1) bekezdés d) és e) pontja, valamint i) pont ia) és ib) alpontja esetében figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. 14. § Ha az igazságügyi szakértő a) *  a névjegyzékből – a 13. § (1) bekezdés j) pontja kivételével – törlésre kerül, b) kamarai tagságát felfüggesztették vagy c) tevékenységét a Kamara engedélyével szünetelteti, a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles igazolványát a névjegyzéket vezető hatóságnak, a folyamatban lévő ügyek iratait pedig a hatóságnak, illetve a megbízónak átadni. 8. Az igazságügyi szakértők képzése 15. § (1) Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – a jogi vizsga letétele kötelező. *  (2) A Kormány által rendeletben kijelölt vizsgaszervező az igazságügyi szakértők részére szükséges jogi ismeretek oktatásával kapcsolatban a vizsgázó a) nevét, születési helyét és idejét, személyiigazolvány-számát valamint lakcímét, b) munkáltatójára vonatkozó adatok közül a munkáltató nevét, székhelyét, fő tevékenységét vagy szakterületét, és ba) gazdasági társaság munkáltató esetén annak cégjegyzékszámát és a vezető tisztségviselő nevét vagy bb) igazságügyi szakértői intézmény esetén az intézményvezető nevét, c) arra vonatkozó adatait, hogy a vizsgán megjelent-e, továbbá, hogy megjelenése esetén a vizsgát milyen eredménnyel zárta és d) vizsgabizonyítványának számát és keltét tartja nyilván, illetve kezeli. 16. § (1) *  Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres, a miniszter által szervezett, jogszabályban előírt szakmai továbbképzéseken részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését kreditpontokkal igazolni. (2) Ha az igazságügyi szakértő más szakmai kamarának is tagja, és az érintett szakmai kamara által szervezett oktatáson vagy szakmai továbbképzésen vesz részt, részvételét a miniszter rendeletében meghatározottak szerint, a teljesítendő kreditpontjaihoz hozzászámíthatja. (3) *  A (2) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben, ha az igazságügyi szakértő a szakterületének megfelelő képzési, továbbképzési területen jogszabályi felhatalmazással rendelkező szervezet vagy szerv által szervezett oktatáson vagy szakmai továbbképzésen vesz részt. 16/A. § *  Az igazságügyi szakértőnek, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtónak a miniszter által szervezett képzés, oktatás és vizsga tekintetében történő kapcsolattartására a 44. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 16/B. § *  (1) A 15. § (1) bekezdése és 16. § (1) bekezdése szerinti képzés-, illetve vizsgaszervező a szakértői névjegyzékbe vétel tényét és az igazságügyi szakértő státuszát a szakértői névjegyzékbe történő automatikus információátadás útján, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) XIII. Fejezete szerinti módon ellenőrzi. (2) A 15. § (1) bekezdése és 16. § (1) bekezdése szerinti képzés-, illetve vizsgaszervezőnél az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos képzési feladatának teljesítése során keletkezett, az igazságügyi szakértőnek az 1. melléklet 1.26–1.27. pontjai szerinti adatait a névjegyzéket vezető hatóság átveszi. 16/C. § *  A képzés, továbbképzés, oktatás és vizsga díját a miniszter rendeletben állapítja meg. 9. Az igazságügyi szakértő munkájának értékelése 17. § (1) Az igazságügyi szakértők munkáját – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – e törvény rendelkezései és a miniszter rendeletében meghatározott részletes szabályok szerint értékelni kell. (2) Az értékelés célja az igazságügyi szakértő munkájának elfogulatlan megítélése, a teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása, ezáltal a szakmai fejlődésének az elősegítése. (3) *  Az értékelést megalapozó vizsgálatnak – alapvetően a jogerősen befejezett vagy véglegessé vált döntéssel lezárt ügyek alapján – fel kell tárnia az igazságügyi szakértő gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy a) a szakvélemény előkészítése, elkészítése, valamint előterjesztése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelt-e, b) az igazságügyi szakértő a jogszabályok és a hatóság által előírt határidőket és az ügyviteli, valamint adatkezelési szabályokat megtartotta-e, c) az igazságügyi szakértő a hatóság által feltett kérdések közül valamennyi kérdésben véleményt nyilvánított-e, d) az igazságügyi szakértő a hatóságokkal megfelelően együttműködött-e, a jogszabályban előírt kötelező bejelentési kötelezettségeinek eleget tett-e, e) a szakvélemény megszerkesztése a jogszabályoknak és a releváns szakmai gyakorlatnak megfelelően, a hatóságok és a Kamara által elvárt megfelelő szakmai színvonalon történt-e, f) az igazságügyi szakértő a rá vonatkozó továbbképzési követelményeknek eleget tett-e, valamint azok eredményeit a szakmai tevékenységébe megfelelően integrálta-e, g) *  az igazságügyi szakértő munkája során segédszemélyzet, szakkonzultáns közreműködését igénybe vette-e és h) az igazságügyi szakértőre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, kamarai és egyéb szakmai szabályzatoknak az adott szakterületen kiadott szakértői módszertani leveleknek (a továbbiakban: módszertani levél) az igazságügyi szakértő eljárása megfelelt-e. (4) *  18. § *  (1) Az igazságügyi szakértő tevékenységét értékelni kell, ha a) az igazságügyi szakértő ezt maga kéri, vagy b) az 55. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a névjegyzéket vezető hatóság ezt kezdeményezi. (2) Az igazságügyi szakértő tevékenységének szakmai értékelését az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más nem kérheti. (3) Ha az igazságügyi szakértő szakmai értékelését az (1) bekezdés a) pontja szerint maga kéri, köteles a miniszter rendeletében meghatározott díjat megfizetni. 19. § (1) *  Az értékelést megalapozó vizsgálatot a minőségbiztosítási bizottság a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter rendeletében meghatározott díj Kamara részére történő megfizetését, a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a névjegyzéket vezető hatóság erre irányuló megkeresését követően haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elrendeli. (2) *  A minőségbiztosítási bizottság a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, annak lefolytatására legalább háromtagú szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. A szakmai értékelő tanácsot a minőségbiztosítási bizottság egy tagja vezeti; a szakmai értékelő tanács további két tagját az értékeléssel érintett szakterületen alapított szakmai tagozatból kell kijelölni. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységét több szakterületen végzi, minden szakterülettel további egy tanácstagot kell kijelölni, az adott szakterületen érintett tagozatból. (3) Az értékelést megalapozó vizsgálatról a jegyzőkönyvet a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti. (4) *  Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatásának elrendelését az igazságügyi szakértővel írásban kell közölni. A közlésnek tartalmaznia kell a szakmai értékelő tanács személyi összetételét is, amellyel szemben az igazságügyi szakértő a közlés átvételétől számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be a minőségbiztosítási bizottság elnökéhez. A kifogásról a minőségbiztosítási bizottság elnöke tizenöt napon belül indokolt végzést hoz. (5) *  A minőségbiztosítási bizottság elnökének (4) bekezdés szerinti végzését az igazságügyi szakértő közigazgatási perben megtámadhatja. (6) *  20. § (1) *  Az értékelést megalapozó vizsgálatot az elrendeléstől számított negyvenöt napon belül le kell folytatni, és az értékelést a befejezéstől számított tizenöt napon belül kell elvégezni. (2) Az értékelést megalapozó vizsgálat során a szakmai értékelő tanács az igazságügyi szakértő a) szakvéleményeit megvizsgálhatja, b) iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, c) meghallgatását elrendelheti és foganatosíthatja és d) szóbeli előadásánál – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – jelen lehet, ha az igazságügyi szakértőt a szakvélemény szóbeli előadása miatt tárgyalásra idézik. (3) Az igazságügyi szakértő meghallgatása csak fontos okból mellőzhető. (4) Az igazságügyi szakértő a vizsgálat lefolytatása alatt mindvégig köteles a szakmai értékelő tanáccsal együttműködni. A vizsgálatot a szakmai értékelő tanács lehetőleg az igazságügyi szakértő munkájának akadályozása nélkül köteles lefolytatni. (5) *  A szakmai értékelő tanács és a minőségbiztosítási bizottság a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok során tudomására jutott adatokat a megalapozott szakmai értékelés elkészítése céljából jogosult kezelni. A minőségbiztosítási bizottság az értékelés során tudomására jutott adatok kezelését az értékelés befejezését követő hat hónap elteltével köteles korlátozni. Amennyiben az igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vesz igénybe, az adatok kezelésének korlátozására a minőségbiztosítási bizottság a jogerős bírósági határozat közlését követő hat hónap elteltével köteles. (6) A szakmai értékelő tanács tagjait a vizsgálat során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. 21. § (1) Az igazságügyi szakértő értékelését a szakmai értékelő tanács a minőségbiztosítási bizottság elé terjeszti. Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott megállapítások lehetnek. Az igazságügyi szakértő értékelését a minőségbiztosítási bizottság határozattal fogadja el. (2) Az értékelés eredményeként az igazságügyi szakértő a) kiválóan alkalmas, b) alkalmas vagy c) alkalmatlan minősítést kap. (3) A határozatot és az igazságügyi szakértő értékelését kézbesíteni kell az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság az értékelés eredményeként a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a névjegyzékbe bejegyzi. (4) *  (5) *  Alkalmatlan minősítés esetén a minőségbiztosítási bizottság kezdeményezésére a Kamara elnöksége (a továbbiakban: elnökség) az igazságügyi szakértőt a Kamarából kizárja. Az elnökség a kizárás kérdésében hozott határozatát kézbesíti az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. (6) A szakmai értékelő tanács elnöke a) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén értesíti az elnökséget vagy b) bűncselekmény gyanúja esetén értesíti a Kamara főtitkárát. (7) A főtitkárt – a szakmai értékelő tanács elnökével való egyetértés esetén – feljelentési kötelezettség terheli. 22. § *  Ha az alkalmatlan minősítést tartalmazó értékelést kapott igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatát közigazgatási perben megtámadja, erről a Kamara a keresetlevél továbbításával egyidejűleg értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot. III. FEJEZET AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ TÁRSASÁG 10. Az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított társaságok 23. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság – a névjegyzékbe meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a kamarai tagsági jogviszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be. (2) Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértőként szerepel. 11. A társaságok névjegyzékbe vétele és törlése 24. § (1) A társaság névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmét a névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani. A névjegyzékbe vétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) A társaság igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel válik jogosulttá. (3) A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló döntésre a 9. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 25. § (1) *  A társaságnak az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok nyilvánosak és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék – az 1. melléklet 2.1–2.6. pontjában és 2.8–2.9. pontjaiban foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (3) *  A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékből törölt társaság 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait és a vonatkozó tényeket a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében tárolja. A társaság névjegyzékből történő törlésének időpontjától számított húsz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről. 26. § A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha a) azt a társaság kéri, b) a cégbíróság a cégjegyzékből – a 27. §-ban megjelölt eset kivételével – törli, c) nincs a névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja, d) a névjegyzékben szereplő valamennyi tagjának és alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel, vagy fel van függesztve vagy e) *  az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének ugyanazon eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget. 27. § Ha a társaság működési forma megváltoztatása vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 23. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a névjegyzéket vezető hatóság a társaság kérelmére a jogutódlást a névjegyzékben átvezeti. 12. Az eljáró igazságügyi szakértő kijelölése 28. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a társaság vezető tisztségviselője az igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki. (2) Nem jelölhető ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társasággal vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem adhat szakvéleményt. (3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a társaság vezető tisztségviselője a) más igazságügyi szakértő kijelöléséről saját hatáskörében gondoskodik vagy b) kijelölhető igazságügyi szakértő hiányában a kirendelést visszautasítja és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti. (4) Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a társaság vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározottak szerint jár el. 13. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás 29. § A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja. IV. FEJEZET IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI INTÉZMÉNYEK, IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI INTÉZETEK, IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TESTÜLETEK ÉS SZERVEZETEK 14. Az igazságügyi szakértői intézmények 30. § (1) *  Igazságügyi szakértői intézményt a Kormány, a miniszter, a miniszter és a Kormány más tagja közösen vagy a miniszterrel egyetértésben a Kormány más tagja alapíthat és szüntethet meg. (2) *  Az igazságügyi szakértői intézmény központi költségvetési szerv. Az igazságügyi szakértői intézmény a) irányításával kapcsolatos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörök középirányító szervre, illetve b) irányításával kapcsolatos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § b)–i) pontja szerinti hatáskörök más központi költségvetési szervre átruházhatók. (3) *  Az igazságügyi szakértői intézmény alaptevékenységének minősül a) olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását, b) jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, c) az a) és b) pontban meghatározott alaptevékenység ellátása érdekében jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása, és d) jogszabályban megjelölt egyéb feladatok ellátása. (4) *  Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek – jogszabályban előírt nyilvántartási feladatain kívül – a más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni. (5) Az igazságügyi szakértői intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti. (6) Az igazságügyi szakértői intézmény szakértői tevékenységén kívül – az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve – vállalkozási tevékenységet nem folytathat. (7) Az igazságügyi szakértői intézmény az igazságszolgáltatás és más hatóságok igényeinek zavartalan kielégítése érdekében szakértői tevékenység ellátására megbízási szerződést köthet azzal, hogy a szakértő megbízási szerződés keretében végzett tevékenységére az 52. § (2)–(5) bekezdésének rendelkezései irányadók. 31. § (1) *  Az igazságügyi szakértői intézménynek az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. Az igazságügyi szakértői intézménynek a névjegyzékben szereplő adatai nyilvánosak, és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon is közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az 1. melléklet 3.4. pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 32. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézmény vezetője az intézményben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki. (2) Ha az igazságügyi szakértői intézmény nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézmény névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (3) Nem jelölhető ki az igazságügyi szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője, akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetőjével szemben áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt. (4) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti. (5) *  Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértőt jelöl ki. Ha a szakértői intézménynek nincs olyan kijelölhető igazságügyi szakértője, akire nézve a hatóság nem állapított meg kizáró okot, illetve a 30. § (7) bekezdésének vagy a 32. § (2) bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség, az igazságügyi intézmény vezetője a kirendelést visszautasítja. 15. Az igazságügyi szakértői intézetek 33. § (1) Az igazságügyi szakértői intézet kizárólagosan vagy alaptevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet. (2) Az igazságügyi szakértői intézet azon szakterületeken, amelyeken a Kormány rendeletében foglaltak szerint kizárólagosan jogosult szakvélemény adására, más kirendeléseket megelőzően köteles a kirendeléseknek eleget tenni. Más szakterületen történő kirendelése esetén az igazságügyi szakértői intézet a rendelkezésére álló erőforrások, kapacitások függvényében teljesíti a kirendeléseket. 34. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézet vezetője az intézetben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők közül jelöli ki. (2) Ha az igazságügyi szakértői intézet nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői intézet névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (3) *  Az igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértői intézet kizárására a 32. § (3)–(5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (4) Az igazságügyi szakértői intézet alkalmazásában álló igazságügyi szakértői tevékenységet végző személyek igazságügyi szakértővé válására vonatkozóan a miniszter rendeletben eltérő szabályokat állapíthat meg. 16. Az igazságügyi szakértői testületek 35. § (1) A miniszter – a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben, az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet hozhat létre. Az igazságügyi szakértői testületet más jogszabály is létrehozhatja. A más jogszabály által létrehozott szakértői testületekre e törvény rendelkezéseit – a szakértői testületet létrehozó jogszabályban foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni. (2) A jogi személy igazságügyi szakértői testület a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó mértékben folytathat. Az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (3) *  Az igazságügyi szakértői testület jogi személy, amelyet a bíróság nyilvántartásba vesz. Nem jogi személy az igazságügyi szakértői testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban szabályozott egyéb módon is biztosított. (4) *  Az igazságügyi szakértői testület nem alkalmazható a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti magánszakértőként. 36. § (1) Az igazságügyi szakértői testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki a) az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal rendelkezik, b) egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal és az adott szakterületen legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy c) az adott szakterületen legalább tízéves igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik. (2) *  Az igazságügyi szakértői testület elnökét és tagjait a miniszter – a szakterületet felügyelő miniszter egyetértésével – öt évre nevezi ki. Az igazságügyi szakértői testület tagjainak névsorát a miniszter a kormányzati portálon közzéteszi. Az igazságügyi szakértői testület nem igazságügyi szakértő tagjaira e törvénynek az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. (3) Az igazságügyi szakértői testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.” (4) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi tag. (4a) *  A (3) bekezdés szerinti eskü olyan módon is megszervezhető, hogy az eskütételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá. (5) Az igazságügyi szakértői testület szakértőként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot hoz létre. A bizottság legalább három-, de legfeljebb öttagú, eljárása során független, munkájáért külön díjazásban részesül. Az igazságügyi szakértői testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. 17. Az igazságügyi szakértői testületek feletti törvényességi felügyelet 37. § (1) Az igazságügyi szakértői testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy az igazságügyi szakértői testület működése a jogszabályoknak, az ügyrendjének, valamint a szabályzatainak megfelel-e és a kirendelésnek eleget tesz-e. (2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára. (3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében a) felhívja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működés helyreállítására, b) összehívja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében vagy c) ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, az igazságügyi szakértői testület elnökének megbízatását – a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – visszavonja. 18. A szervezet 38. § A szervezet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szakkérdésben jogosult szakvélemény adására. A szervezet nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére, kizárására és eljárására, valamint a szakvélemény előterjesztésére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az igazságügyi szakértői intézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 18/A. *  Költségvetési kutatóhely 38/A. § *  (1) A költségvetési kutatóhely az alaptevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet. (2) A költségvetési kutatóhely azon a szakterületen, amelyeken a Kormány rendeletében foglaltak szerint szakvélemény adására jogosult, a rendelkezésére álló erőforrások, kapacitások függvényében köteles a kirendelésnek eleget tenni. (3) A költségvetési kutatóhely nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére, kizárására és eljárására, valamint a szakvélemény előterjesztésére a 34. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. V. FEJEZET A SZAKÉRTŐ ELJÁRÁSA 19. A szakértő jogai és kötelezettségei 39. § (1) A szakértő a hatóságtól, valamint az eljárásban részt vevő személyektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a kirendelésben közölt adatokon felül további adatok közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti. (2) A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha – álláspontja szerint – annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges. (3) Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt, tényt észlel, amely az ügy megítélését érdemben érinti, de arra a hatóság vagy a megbízó nem utalt, köteles az érintett körülményt, tényt a hatóságnak vagy a megbízónak jelezni. 40. § (1) A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, fegyelmi és a jogszabályoknak való megfelelősége ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni. (2) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást. (3) Ha jogszabály vagy az igazságügyi szakértővel kötött szerződés másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – történő felhasználását. (4) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a hatósági vagy bírósági eljárásban kirendelt szakértő – a feladatának teljesítése érdekében – az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni. (5) A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága esetén a szakértő az összehasonlító értékadatokat – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egymással területi szempontból összefüggő további eljárások során is felhasználhatja. 41. § (1) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni. (2) Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni. 42. § (1) *  A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatok kezelését – ha törvény másképp nem rendelkezik – a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul korlátozza. (2) *  A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa az (1) bekezdés szerint korlátozottan kezelt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megf …