3/2015. (XI. 30.) SZGYF utasítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közszolgálati szabályzatáról.

3/2015. (XI. 30.) SZGYF utasítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közszolgálati szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a IV. Fejezet tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (3) bekezdésére, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-ára, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára –, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendeletben és a  Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2015. (VI. 19.) EMMI utasításban foglaltakra figyelemmel a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A szabályzat hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések 1. § (1) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSZ) hatálya a) a Főigazgatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre, b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) ötödik része alapján a Főigazgatósággal munkaviszonyban álló munkavállalóra [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: munkatársak] terjed ki. (2) A  KSZ 5–7.  §-ának és 12.  § (2)  bekezdésének hatálya a  kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a  kormányzati szolgálati jogviszonyt, illetve munkaviszonyt létesíteni kívánó személyre is kiterjed. (3) A KSZ 12–14. §-ában, 23–31. §-ában, 33. és 34. §-ában foglalt rendelkezések a Főigazgatósággal munkaviszonyban álló munkavállalóra nem alkalmazhatók. (4) A KSZ 14. §-ában és 23–24. §-ában foglalt rendelkezések a kormányzati ügykezelőkre nem alkalmazhatók. (5) A Főigazgatóság munkatársainak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSZ-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és a belső szabályozásokkal együttesen kell alkalmazni. 2. § (1) A KSZ-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Főigazgatóság belső számítógépes hálózatán (a továbbiakban: Intranet) közzétett nyomtatványokat kell alkalmazni. A  KSZ-hez kapcsolódó nyomtatványoknak az  Intraneten történő közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Humánpolitikai Osztály gondoskodik. (2) A KSZ-ben a Humánpolitikai Osztály számára megállapított feladat ellátásáért felelősön – amennyiben a kirendeltségek Szervezetirányítási Osztálya ügyrendjében, illetve humánpolitikai referense munkaköri leírásában e feladat szerepel – a kirendeltségek vonatkozásában a humánpolitikai referenst kell érteni. 3. § A KSZ II. Fejezetének alkalmazásában: a) továbbképzés: a  közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben, valamint egyéb jogszabályokban a  kormánytisztviselő alkalmazásához megkívánt alapképzettséget (szakképzettséget) biztosító képzésen kívül a  közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely szerepel a munkatárs egyéni továbbképzési tervében, vagy amelynek elvégzésére a Főigazgatóság kötelezően kijelölte a kormánytisztviselőt; b) iskolarendszeren kívüli továbbképzés (résztvevői nem állnak a  képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban): ba) a közigazgatási szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára felkészítés, bb) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által fejlesztett és megvalósított, nem iskolarendszerű közszolgálati továbbképzési program, bc) közszolgálati vezetőképzés, bd) nem iskolarendszerű belső továbbképzési program és minősített belső továbbképzési program; c) iskolarendszerű továbbképzés: a  felsőoktatásban alapképzést, kiegészítő alapképzést, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, szakirányú képzést, illetve tudományos képzést nyújtó közszolgálati továbbképzési és minősített belső továbbképzési program; d) iskolarendszeren kívüli képzés (résztvevői nem állnak a  képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban): da) a közigazgatási alapvizsgára, valamint ügykezelői alapvizsgára felkészítés, db) a jogi szakvizsgára való felkészülés, dc) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó képzés, dd) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, de) közigazgatási, illetve a kormánytisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, bővítő képzés, df ) képesség- és készségfejlesztő tréning, dg) nyelvi képzés; e) iskolarendszerű képzés: a  felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú képzés, illetve tudományos képzés. 4. § (1) A KSZ III. Fejezetének alkalmazásában közeli hozzátartozó: a  házastárs, az  élettárs, az  egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. (2) Ahol a III. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell. 2. A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítésének rendje 5. § (1) Amennyiben kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Humánpolitikai Osztályt – kirendeltség esetén az  igazgató a  Szervezetirányítási Osztály humánpolitikai referensét – a  pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében. (2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését az  érintett szervezeti egység vezetője végzi az  általa szükségesnek tartott személyek bevonásával. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti. (3) Az érvényes pályázatot benyújtók közül az érintett szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a főigazgatónak a nyertes pályázó személyére. A  főigazgató döntését követően az  érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a  Humánpolitikai Osztályt a  pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a  6–8.  §-ban foglaltak szerint jár el. (4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Humánpolitikai Osztály értesíti. (5) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezeléséről az  Adatkezelési Szabályzat mellékletét képező Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezik. 6. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a kinevezni, illetve alkalmazni kívánt személyről a szervezeti egység vezetője köteles kitölteni az  Intraneten közzétett „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt és annak mellékleteit. Az  Alkalmazási engedélyt a  szervezeti egység vezetője felett irányítási jogkört gyakorló igazgató útján kell megküldeni a  Humánpolitikai Osztálynak, legkésőbb a  munkába állítás tervezett időpontját megelőző 5 munkanappal. A Humánpolitikai Osztály véleményével ellátva küldi meg jóváhagyásra az Alkalmazási engedélyt a főigazgató részére. (2) A szervezeti egység vezetője köteles az Intraneten közzétett Informatikai bejelentő lapot is kitölteni és az Alkalmazási engedély megküldésével egyidejűleg megküldeni a Humánpolitikai Osztálynak. (3) Az Alkalmazási engedélyhez mellékelni kell a kinevezni, illetve alkalmazni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi fényképpel ellátott, a  közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a  közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a  tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott minta szerinti önéletrajzát és a munkaköri leírását. (4) Az Alkalmazási engedélyben foglaltak alapján a) a Humánpolitikai Osztály aa) igazolja az üres álláshely rendelkezésre állását, és megállapítja a kinevezni kívánt személy besorolás szerinti illetményét, ab) a szervezeti egység javaslata és a  munkaköri leírás figyelembevételével megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ac) a szervezeti egység nyilatkozata alapján nyilvántartja a megbízhatósági vizsgálat alá tartozó védett állományt, ad) a  szervezeti egység nyilatkozata alapján és a  munkaköri leírás figyelembevételével megállapítja a nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességét; b) a Gazdálkodási Főosztály igazolja a bér- és cafetéria-keret rendelkezésre állását. (5) Amennyiben az  (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a  foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Humánpolitikai Osztály vezetője azt igazolja, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről. (6) Az áthelyezésre irányuló kikérőt, valamint a  vezetői munkakörbe történő kinevezési javaslatot a  Humánpolitikai Osztály készíti elő. (7) A munkatárs kizárólag a kinevezési okmány, illetve a munkaszerződés mindkét fél részéről történő aláírását követően foglalkoztatható. A munkatárs első munkanapja – a kinevezési okmány, illetve munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – az azt követő munkanap, amikor a kinevezése aláírásra és elfogadásra, illetve a munkaszerződése mindkét fél részéről aláírásra került. 7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítése előtt a  foglalkoztatni kívánt személy a  Humánpolitikai Osztály által átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a  foglalkoztatásához szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. (2) A kinevezni, illetve alkalmazni kívánt személy egyúttal a Humánpolitikai Osztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet. (3) A Humánpolitikai Osztály a  kinevezést megelőzően intézkedik a  kinevezni kívánt kormánytisztviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése és nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében. (4) A Humánpolitikai Osztály a  kinevezési okiratot, illetve munkaszerződést annak aláírását követően haladéktalanul átadja a  Gazdálkodási Főosztály részére. A  bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a  kormánytisztviselő – a Humánpolitikai Osztály által korábban rendelkezésre bocsátott lista alapján – a kinevezésének elfogadása után, illetve a munkavállaló a munkaszerződés mindkét fél általi aláírását követően haladéktalanul átadja a Humánpolitikai Osztály részére. (5) Az esküokmányt az esküt tevő és a főigazgató írja alá. (6) A Humánpolitikai Osztály a  kinevezést, illetve alkalmazást követő 30 napon belül gondoskodik a  kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az  igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti munkáltatói tájékoztatás megadásáról. Az átadást dokumentálni kell. 3. A munkakör és a munkaköri leírás 8. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a munkatársat a Főigazgatóság köteles és jogosult foglalkoztatni. (2) A munkaköri leírás tartalmazza a  munkakör jellegét, a  betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a munkatársnak a Főigazgatóság szervezetében a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni. (3) A munkaköri leírást a  szervezeti egység vezetője a  szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan köteles elkészíteni az  Intraneten közzétett „Munkaköri leírás” című nyomtatvány kitöltésével. A  munkaköri leírást három példányban kell elkészíteni, a szervezeti egység vezetője mindhárom példányt aláírásával ellátja. A szervezeti egység vezetőjének munkaköri leírását a közvetlen felettes vezetője készíti el és írja alá. A kinevezéskor, illetve alkalmazáskor a  munkaköri leírás első példányát a  kinevezési okirattal/munkaszerződéssel együtt átadja a  munkatárs részére, a második példányát – az átadást követő munkanapon – megküldi a Humánpolitikai Osztálynak, a harmadik példányát irattárba helyezi. (4) A munkaköri feladatok megváltozása, kinevezés, illetve munkaszerződés módosítása esetén a munkatárs részére új munkaköri leírást kell készíteni. Az új munkaköri leírás elkészítésére a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. (5) Határozott időre történő kinevezés, illetve alkalmazás esetén a  helyettesítés céljából alkalmazott munkatárs munkaköri leírásában a  munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az  általa helyettesített munkatárs munkaköri leírásában foglaltakkal. 4. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás 9. § A Főigazgatóságon belüli átszervezés esetén a  szakmai terület irányításáért felelős igazgató kezdeményezi a munkatárs jogviszonya módosítását vagy megszüntetését. Ehhez csatolja a szervezeti egység állománytábláját és a munkaköri leírások módosításának tervezetét abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, mely munkakörök válnak feleslegessé, vagy milyen új munkakörök betöltése válik szükségessé, és az  egyes feladatokat hogyan látják el a szervezeti egység munkatársai. 5. A munkatárs jogviszonya módosításával, megszűnésével kapcsolatos eljárás 10. § (1) A munkatárs köteles a  munkakörét és a  munkaköri feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a  (2)  bekezdésben foglaltak szerint átadni (munkakör átadás-átvételi eljárás), valamint a  használatában lévő eszközökkel elszámolni a) a kormányzati szolgálati jogviszony/munkajogviszony megszűnése, a  három hónapot meghaladó tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon; b) vezetői munkakörbe történő kinevezés vagy a  munkakör módosítása, a  Főigazgatóságon belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a felettes vezető által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző munkakörben töltött utolsó munkanapon; c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon. (2) A munkatárs köteles munkakörét a  szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az  (1)  bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az  intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével. Az  átadó az  eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. A jegyzőkönyvet négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Osztályt illeti. (3) Amennyiben a  munkakör átadására kötelezett elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a  munkakör-átadási kötelezettségének, vagy azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az  átadóként eljáró személyt. Az  átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a  távollévő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az  átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az  erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távol lévő munkatársat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni. (4) Annak érdekében, hogy a munkatárs a használatában lévő eszközökkel elszámolhasson, a Humánpolitikai Osztály ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a munkatárs részére átadja az Intraneten közzétett „Elszámoló lap” című nyomtatványt, a  jogviszony módosulása esetében az  „Egyszerűsített elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a  munkatársnak az  elszámolást követően a  Humánpolitikai Osztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség nem teljesítése esetén a (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó. (5) A jogviszony megszűnése esetén a  Humánpolitikai Osztály az  általa kiállított jogviszony-igazolást a  jogviszony megszűnését igazoló okirattal együtt haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött elszámoló lapot pedig annak átvétele napján átadja a  Gazdasági Főosztály részére. A  Gazdasági Főosztály a  járandóságok kifizetése után kiadja a munkatársnak a jogviszony-igazolást és az egyéb, jogszabályban előírt iratokat. 6. Az állománytábla 11. § (1) A Humánpolitikai Osztály feladata – a Gazdasági Főosztállyal együttműködve – a Főigazgatóság állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása. (2) A Főigazgatóság állománytábláját és annak módosítását a főigazgató hagyja jóvá. 7. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség 12. § (1) A kinevezést megelőzően a Humánpolitikai Osztály az Intraneten közzétett „Tájékoztató a Kttv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak végrehajtásáról” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a  kinevezendő személyt a  kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről. (2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette; b) vele szemben nem áll fenn a  kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok (a  nyilatkozatot az  Intraneten közzétett „Nemleges nyilatkozat az  összeférhetetlenség fennállásáról” című nyomtatvány kitöltésével kell megtenni); c) felmerülhet-e vele szemben a  Kttv. 84–85.  §-ában és 87.  §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok. Amennyiben fennállhat, az  Intraneten közzétett „Adatlap a  Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához”, illetve a „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatványok kitöltésével az  érintett bejelenti a  jogviszonyt, illetve kérelmezi a  főigazgatótól a  jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának az engedélyezését. (3) Kinevezésmódosítás folytán vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő – a kinevezése módosítását megelőzően – ismételten nyilatkozik a (2) bekezdésben foglaltakról. (4) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kttv. 85. § (2) és (3) bekezdése, valamint 87. § (2) bekezdése alapján a  munkáltató engedélye szükséges, a  főigazgató a  következő feltételekkel engedélyezheti a  kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését: a) a tevékenységnek a kormánytisztviselő beosztása szerinti napi munkaidejére eső része nem haladhatja meg a napi 4 órát, és b) a kormánytisztviselőnek az  engedélyezett távollét időtartamát a  távollét időpontjától számított 30 naptári napon belül le kell dolgoznia. Ez a Kttv. 96. § (3) bekezdése alapján nem minősül rendkívüli munkaidőnek. (5) Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a  munkáltatói jogkör gyakorlójának az  Intraneten közzétett „Adatlap a  Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány szerinti engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Humánpolitikai Osztály haladéktalanul megküldi a  főigazgatónak. A  Humánpolitikai Osztály a  nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a  kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A főigazgató – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezéséről. (6) Az engedélyezéssel kapcsolatos döntésről a főigazgató – a Humánpolitikai Osztály útján – legkésőbb a döntésnek a Humánpolitikai Osztály részére történő átadásától számított 4 munkanapon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt. (7) A kormánytisztviselő köteles azt is bejelenteni a  munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a  korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt. (8) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a  munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelenteni, az Intraneten közzétett „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány megfelelő kitöltésével tett bejelentés munkáltató részére történő megküldéséről a  Humánpolitikai Osztály gondoskodik. A  Humánpolitikai Osztály a  dokumentum beérkezésétől számított 8 munkanapon belül tájékoztatja a kormánytisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásulvételéről. (9) A (2)–(8)  bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az  ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Humánpolitikai Osztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el. 13. § (1) A kormánytisztviselő köteles az  Intraneten közzétett „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. (2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a  kormánytisztviselőnek a  felszólításban előírt határidőn belül a  Humánpolitikai Osztályon be kell mutatnia az  összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az  összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen: a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem; b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat. (3) A (2)  bekezdésben foglaltak irányadók, ha a  kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a  korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a  munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg. (4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kttv. 155. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül. 8. Címadományozás 14. § (1) A Kttv. 128. § (1) bekezdése szerinti címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek adományozásánál a tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a kormánytisztviselő minősítésére tekintettel kell megállapítani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a  legutolsó minősítést kell figyelembe venni. (2) A Kttv. 126–128. §-a szerinti címadományozás (a továbbiakban: címadományozás) kezdeményezését indokolni kell, ismertetve a kormánytisztviselő szakmai életútját, az általa elért kiemelkedő eredményeket. (3) Címzetes, illetve szakmai, valamint közigazgatási cím egymás mellett nem adományozható. (4) A Humánpolitikai Osztály igazolja, hogy a címadományozás az irányadó jogszabályoknak megfelel. A Gazdálkodási Főosztály igazolja, hogy a címadományozás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. 9. A rendes munkaidő 15. § (1) A munkaidőre és a munkaidőkeretre a Főigazgatóság valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársa tekintetében a  Kttv. 89.  § (1)  bekezdése az  irányadó (a továbbiakban: általános munkarend), ettől eltérő munkaidőkeretet, illetve munkaidő-beosztást a főigazgató állapíthat meg. (2) A jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az  általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást az Alkalmazási engedélyben fel kell tüntetni. (3) Fennálló jogviszony esetén az  általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására irányuló kezdeményezést a  szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi a  főigazgató részére. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Osztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről. (4) A szervezeti egység a  munkatárs jelenlétéről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A  jelenléti íven a munkatárs a munkahelyen való megjelenés és tartózkodás tényét aláírásával igazolja. A jelenléti ívet a szervezeti egység a  hónap utolsó munkanapján 10 óráig a  szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak. A jelenléti ív formanyomtatványát az Intraneten közzé kell tenni. 10. Munkaközi szünet 16. § A munkaközi szünet mértéke 30 perc, amelyet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani. 11. Rendes szabadság, igazgatási szünet, szabadidő 17. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó íveken kell nyilvántartani. A Humánpolitikai Osztály feladata a tárgyévre járó rendes szabadság mértékének megállapítása és a munkatárssal történő közlése minden év január 31-ig. Ennek érdekében a szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó íveket legkésőbb január 10-ig kötelesek a Humánpolitikai Osztálynak megküldeni. (2) A Humánpolitikai Osztály minden év február 20-ig a  szervezeti egységek vezetőitől megkéri az  összesítést a  munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti a  Főigazgatóság szabadságolási tervét. (3) A munkatárs szabadságának kiadása a  szabadságengedély kitöltésével és a  szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes vezető jóváhagyásával történik. 12. Keresőképtelenség miatti távollét 18. § Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a  munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs közeli hozzátartozója útján is teljesítheti. 13. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény 19. § (1) A munkatársat a Kttv. 79. § g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55.  § (1)  bekezdés g)  pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a  Humánpolitikai Osztály által a  külön e  célra kiállított „Nyilvántartólap a munkatársat megillető tanulmányi munkaidő-kedvezményről” című nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik. (2) A jelenléti íven a  tanulmányi munkaidő-kedvezményt az  Intraneten közzétett formanyomtatványnak megfelelő jelzéssel kell jelezni. (3) E § rendelkezéseit a II. Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. 14. Fizetés nélküli szabadság 20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a  munkatárs kérelmére a  Kttv. 113.  §-a vagy az  Mt. 128.  §-a és 130–131.  §-a szerinti esetekben a főigazgató engedélyezi. (2) A főigazgató engedélye alapján a Humánpolitikai Osztály elkészíti a szükséges okiratokat, azt megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek. (3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven az Intraneten közzétett formanyomtatványnak megfelelően kell jelezni. 15. A munkavégzés alóli mentesítés 21. § (1) Ha a  munkatárs a  Kttv. 79.  § j) vagy l)  pontja alapján mentesül a  munkavégzési kötelezettség alól, a  Kttv. 144.  § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár. (2) Ha a  munkatárs a  munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a  kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell. (3) A főigazgató a  döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a  Humánpolitikai Osztályt az  okirat elkészítése érdekében. (4) A munkavégzés alóli mentesítést a  jelenléti íven az  Intraneten közzétett formanyomtatványnak megfelelően kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni. (5) A Humánpolitikai Osztály bekéri a  Kttv. 79.  § f )  pontja alapján a  munkavégzés alól mentesülő munkatárstól a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. (6) A Főigazgatósággal munkaviszonyban álló munkavállaló – a  kormánytisztviselőkkel azonos módon – mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a Közszolgálati Tisztviselők Napján. 16. A rendkívüli munkavégzés 22. § (1) Rendkívüli munkavégzést a szervezeti egység vezetője rendelhet el az  irányítása alá tartozó munkatárs részére, ha az  a  Főigazgatóság működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az  a  rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt. (2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a  rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető szabadidő Kttv. 98. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli kiadásáért. (3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Főigazgatóság működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. (4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért a munkatárs részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, az elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Osztályt. (5) Az minősül rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő munkatársnak, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári éven belül legalább fél éven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen munkatársak részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke a) egy naptári éven belüli féléves időszakra legfeljebb 13 munkanap vagy b) egy naptári évre legfeljebb 25 munkanap. (6) A szervezeti egység vezetője a  szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a  főigazgatónak. Jóváhagyás esetén a  Humánpolitikai Osztály intézkedik a  szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről. (7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Főigazgatóság működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb tárgyév végéig pénzben kell megváltani. A szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Osztályt. (8) A Kttv. 98. § (5) bekezdése alapján a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt az e §-ban foglaltakra figyelemmel illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kttv. 98. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány. 17. Az idegennyelv-tudási pótlék 23. § (1) Idegennyelv-tudási pótlék csak élő nyelvekért állapítható meg. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek). (2) Az idegennyelvtudás igazolásának rendjére, a  vizsgák elismerésére és fokozatára az  idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelvtudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Az idegennyelvtudást igazoló, Kttv. szerinti dokumentumokat a munkatárs saját költségén szerzi be. (3) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását – az eredeti okirat alapján – a Humánpolitikai Osztály állapítja meg. A  szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a  Kttv. 141.  § (6)  bekezdésében meghatározottakon túl egyéb idegen nyelv után járó idegennyelv-tudási pótlék megítéléséről a  főigazgató mérlegelési jogkörében dönt. (4) A Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a (3) bekezdés szerinti igazolás bemutatásának napjától kell megállapítani. A  Kttv. 141.  § (6)  bekezdésébe nem tartozó idegen nyelvek esetében az  idegennyelv-tudási pótlékot a  munkakör módosításának napjától kell megállapítani, feltéve hogy a kormánytisztviselő már azt megelőzően bemutatta a (3) bekezdés szerinti igazolást. (5) A szervezeti egység vezetője köteles – a  Humánpolitikai Osztály útján – a  főigazgatónál kezdeményezni az idegennyelv-tudási pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő munkaköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a Kttv. 141. §-a alapján nem jogosult arra. A munkakör-módosítás bekövetkezését követő naptól a munkatárs részére idegennyelv-tudási pótlék nem fizethető. 18. A képzettségi pótlék 24. § (1) Képzettségi pótlék adható az 1. mellékletben megjelölt munkakört betöltő és ott megjelölt tudományos fokozattal vagy további szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek. (2) Képzettségi pótlék megállapítására a  szervezeti egység vezetőjének a  Humánpolitikai Osztály útján előterjesztett, a  főigazgatóhoz intézett, a  képzettségi pótlék megállapításának kezdő időpontját is tartalmazó javaslata alapján kerülhet sor. A  képzettségi pótlék megállapítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a  képzettséget tanúsító okirat másolatát, és be kell mutatni az eredeti okiratot is. (3) A Humánpolitikai Osztály megállapítja a képzettségi pótlékra való jogosultság jogszabályi feltételeinek fennállását, a főigazgató döntése alapján intézkedik a képzettségi pótlék megállapításáról. (4) A képzettségi pótlék megállapítására legkorábban a  (2)  bekezdésben említett kérelem, illetve előterjesztés Humánpolitikai Osztályhoz történő eljuttatásának időpontjától kerülhet sor. (5) A szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a képzettségi pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő feladatköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a képzettségi pótléka alapjául szolgáló képzettsége feladatai szakszerű ellátását nem biztosítja, illetve a feladatkörén belüli szakosodást nem segíti elő. A főigazgató e döntése mérlegelési jogkörébe tartozónak minősül. (6) A Humánpolitikai Osztály a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – a főigazgató döntése alapján – köteles intézkedni a képzettségi pótlék megszüntetéséről. 19. Teljesítményértékelés 25. § (1) A kormánytisztviselő – jelen alcím alkalmazásában a  Kttv. 130.  §-ában meghatározott – teljesítményértékelését a közvetlen felettes vezető végzi el. (2) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények kitűzése a TÉR informatikai rendszerben történik. (3) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben a  megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az  értékelő lapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példányát az aláíráskor a kormánytisztviselőnek át kell adni, a másik példányt a Humánpolitikai Osztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából. 26. § (1) Amennyiben a kormánytisztviselő kéri, hogy az értékelő megbeszélésen a Főigazgatóságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv, valamint a területi szinten működő Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) képviselője is jelen legyen, a képviselő meghívásáról az értékelő vezető gondoskodik. (2) Az  értékelő megbeszélésen a  kormánytisztviselő, az  érdek-képviseleti szerv, valamint az  MKK képviselőjének észrevételeiről, javaslatairól jegyzőkönyvet kell felvenni. 20. A helyettesítési díj 27. § (1) A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a kormánytisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a  tanulmányi célú mentesítésen túl – a  feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen: a) a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama; b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság; c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat; d) a 30 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés; e) a szülési szabadság, a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj és a  fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozási segély folyósításának időtartama. (2) A helyettesítési díj csak arra az időtartamra jár, amikor a munkatárs ténylegesen ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat. A szervezeti egység vezetője köteles igazolni a helyettesítési feladatok ellátását. (3) Ha a kormánytisztviselő napi munkaidejében munkakörébe nem tartozó munkát a) legfeljebb 2 órán át végez, illetménye 25%-ára; b) 2 órát meghaladóan, de 2,5 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 30%-ára; c) 2,5 órát meghaladóan, de 3 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 35%-ára; d) 3 órát meghaladóan, de 3,5 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 40%-ára; e) 3,5 órát meghaladóan, de 4 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 45%-ára; f ) 4 órát meghaladóan végez, illetménye 50%-ára jogosult helyettesítési díjként. (4) A helyettesítési díjat – amennyiben annak időtartama előre megállapítható – határozott időre vagy határozatlan időre visszavonásig kell megállapítani. (5) A helyettesítési díj megállapításáról, illetve visszavonásáról – a helyettesítés helye szerinti szervezeti egység vezetője kezdeményezésének és a főigazgató döntésének megfelelően – a Humánpolitikai Osztály intézkedik. (6) A helyettesítési díjat vissza kell vonni, ha a megállapítása alapjául szolgáló ok megszűnik, így különösen, ha a) a Kttv. 52. § (2) bekezdése alapján megállapított helyettesítés esetén az ellátott feladat megszűnik, illetve azt másik munkatárs látja el; b) a Kttv. 52.  § (4)  bekezdése alapján megállapított helyettesítés esetén a  helyettesített munkatárs feladatait ismét ellátja, vagy a munkakört betöltik. 21. Kormányzati ügykezelők illetménye 28. § A kormányzati ügykezelők illetményét a) az ügyviteli feladatainak ellátására tekintettel; b) a korábbi szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően; c) a garantált bérminimumra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok alapján minden év január 15. napjáig határozza meg a főigazgató a 2. melléklet alapulvételével. 22. A jubileumi jutalom kifizetésének szabályai 29. § A Humánpolitikai Osztály nyilvántartja a  jubileumi jutalomra jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a  kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a  főigazgatónak aláírás céljából. Az  aláírt okiratot a  Humánpolitikai Osztály legkésőbb a  kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a  Gazdálkodási Főosztálynak számfejtés és kifizetés céljából. A  jubileumi jutalom kifizetésének napja a  jubileumi jutalomra való jogosultság napja vagy – ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik – az ezt megelőző munkanap. 23. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások 30. § (1) A vagyonnyilatkozatok őrzését, a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását a Humánpolitikai Osztály látja el. (2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Humánpolitikai Osztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett) a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség aa) keletkezéséről vagy ab) megszűnéséről; b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt annak teljesítése ba) módjáról és bb) határidejéről; valamint c) a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről. (3) Az őrzésért felelős munkatárs a  Humánpolitikai Osztály azon munkatársa lehet, akinek munkakörében szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése feladatkör. (4) Az őrzésért felelős munkatárs a  (2)  bekezdésben meghatározott tájékoztatást a  kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja. (5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját (a továbbiakban: Kitöltési Útmutató) és a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a „Tájékoztató a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza. (6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen (vagy meghatalmazott képviselője útján) – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az  őrzésért felelős munkatársnak, aki a  vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az  igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős munkatárs tárolja. (7) Az őrzésért felelős munkatárs a  vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a  vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Humánpolitikai Osztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható. (8) A Vnytv. 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a Humánpolitikai Osztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről. (9) A Vnytv. 12.  § (1)  bekezdése szerinti esetben a  vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az  őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Amennyiben ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni. (10) A Humánpolitikai Osztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti. (11) A Humánpolitikai Osztály a  kötelezettekről nevük, munkavégzésük helye, nyilvántartási azonosítójuk alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve esetleges megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9.  és 16.  §-a alapján fennálló tilalomra, a  Vnytv. 12.  § (3)  bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet. (12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az  egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A  kötelezett és a Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni. (13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az  őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel. (14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a  vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a főigazgató jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben. 31. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a Humánpolitikai Osztály egyeztet a  főigazgatóval, aki a  bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a  kötelezettet. Ez  a  határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a főigazgató dönt. (2) A meghallgatás időpontját a főigazgató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a  meghallgatás során jogi képviselő igénybevételének lehetőségéről a  főigazgató a  Humánpolitikai Osztály útján –  a  meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a  kötelezettet, valamint a Főigazgatóságnál működő érdek-képviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek. (3) Amennyiben a  kötelezett a  meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14.  § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az  akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a  meghallgatási eljárást folytatni kell, a  főigazgató haladéktalanul új meghallgatási időpontot tűz, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire. (4) A meghallgatáson a kötelezett (jogi képviselője), a Humánpolitikai Osztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs (mint jegyzőkönyvvezető), a  főigazgató vehet részt, továbbá az érdek-képviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A  kötelezett vagyonnyilatkozatába az  eljárás során kizárólag a  főigazgató és a  kötelezett (jogi képviselője) tekinthet be. (5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, jogi képviselője, valamint az érdek-képviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen. (6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a  főigazgató megállapításait, a kötelezett, a jogi képviselő, az érdek-képviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni. (7) A Vnytv. 14.  § (4)  bekezdése alapján a  vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a  főigazgató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni. (8) A Vnytv. 16.  § (2)  bekezdésére tekintettel a  főigazgató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő tűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére. 24. Otthoni munkavégzés 32. § (1) Meghatározott feladat elvégzésére – kivételes esetben – otthoni munkavégzés engedélyezhető, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) a feladat otthoni körülmények között hatékonyabban végezhető; b) az elvégzendő munka jellege nem igényli a  munkahelyen való folyamatos ott-tartózkodást, valamint a szervezeti egység vezetőivel és munkatársakkal való napi kapcsolattartást; c) az adott szervezeti egység folyamatos munkavégzését nem akadályozza; d) a munkavégzés tárgyi feltételei biztosítottak; e) feltéve, hogy a Főigazgatóság részére aránytalan költségtöbbletet nem jelent. (2) Az otthoni munkavégzésről a közvetlen felettes vezető javaslatára a főigazgató dönt. (3) Az engedély megadása az Intraneten közzétett „Kérelem otthoni munkavégzés engedélyezéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kezdeményezhető. (4) A kérelem indokolás részében meg kell határozni az elvégzendő feladatokat, a rendelkezésre álló időt, a beszámolás módját és időpontját. A kérelem mellékletét képezi az otthoni munkavégzésre átvett iratokat tartalmazó nyilvántartás. (5) Az átvett iratok biztonságos őrzéséről, valamint az  adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásáról a  munkatárs köteles gondoskodni. (6) Az otthoni munkavégzésre vonatkozó engedély indokolás nélkül bármikor visszavonható. II. Fejezet A munkatárs képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések 25. Az éves továbbképzési terv 33. § A továbbképzési kötelezettséggel rendelkező kormánytisztviselők továbbképzésének tervszerűsége érdekében a  Humánpolitikai Osztály – a  közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján – egyéni éves és ezek összesítésével főigazgatósági éves továbbképzési tervet (a továbbiakban: éves továbbképzési terv) dolgoz ki. 26. A közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelői alapvizsga, titkos ügykezelői vizsga, jogi szakvizsga 34. § (1) A Főigazgatóság támogatja a  kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését, illetve a  kormányzati ügykezelők ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében: a) biztosítja a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételt; b) a külön jogszabályokban meghatározottak szerint viseli a felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga díját; c) az eredményes felkészülés érdekében vizsgatárgyanként, a  vizsga napját is beleszámítva közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, titkos ügykezelői vizsga esetén 2 munkanap, közigazgatási szakvizsga esetén 3 munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a kormánytisztviselő illetményére jogosult; d) amennyiben a  kormánytisztviselő a  vizsgára felkészítő konzultáción nem vesz részt, számára – a  c)  ponttól eltérően – a  fizetett szabadidő közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, titkos ügykezelői vizsga esetén 3 munkanap, közigazgatási szakvizsga esetén 5 munkanap. (2) A vizsgák javítóvizsgáinak díja a  Főigazgatóságot terheli, mely díj megtérítése első alkalommal nem követelhető a  kormánytisztviselőtől. A  további javítóvizsgadíj visszafizetésének elengedése tárgyában a  főigazgató egyedi elbírálás alapján dönt. (3) A közigazgatási és ügykezelői alapvizsgával, közigazgatási szakvizsgával kapcsolatos bejelentési, hozzájárulási és szervezési feladatokat a Központi Szervnél a Humánpolitikai Osztály látja el. (4) A kirendeltségek képzési felelősei a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgával kapcsolatos feladatokat közvetlenül végzik. A közigazgatási szakvizsgára történő papíralapú jelentkezési lapokat főigazgatói aláírás céljából megküldik a Humánpolitikai Osztálynak intézkedésre, figyelemmel arra, hogy a munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó vizsgára történő jelentkezéséhez és a felkészítő tanfolyamon történő részvételhez. A kirendeltségek képzési felelősei gondoskodnak a főigazgató által aláírt jelentkezési lapok megküldéséről a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint vizsgaszervezők részére. (5) A kormánytisztviselő a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében részvizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 3 munkanap tanulmányi munkaidő-kedvezményt kaphat. A  jogi végzettséget igénylő munkakört betöltő munkatárs részére a  Főigazgatóság megtérítheti a  vizsgaköltséget. A  jogi szakvizsgával rendelkező jogi végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkatárs jogtanácsosi megbízást kaphat. Az  ezen bekezdés szerinti döntéseket az érintett kormánytisztviselő közvetlen felettesének javaslata alapján a főigazgató hozza meg. 27. Képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés, tanulmányi támogatás 35. § (1) A munkatárs a Kttv. rendelkezéseinek megfelelően köteles a központilag vagy a Főigazgatóság által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatási vezető képzést is (a továbbiakban: továbbképzés) – részt venni. (2) A Főigazgatóság biztosítja a  munkatárs részére a  jogszabály által a  munkatárs munkakörének betöltéséhez előírt képesítéshez kapcsolódó kötelező továbbképzésen való részvételt. (3) A továbbképzés idejére a  munkatárs munkavégzési kötelezettsége alól mentesül, azonban erre az  időtartamra jogosult illetményére. (4) Tanulmányi szerződést kötni az előmenetelhez jogszabályban jogosultságként meghatározott, továbbá a központilag vagy a Főigazgatóság által előírt továbbképzésben való részvételre nem lehet. (5) Amennyiben a munkatárs neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, az előírt követelményeket nem teljesíti, ha hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, méltatlanság jogcímén alapuló felmentéssel vagy lemondással szűnt meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, a továbbképzés költségeit köteles visszafizetni. (6) A Főigazgatóság szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. (7) Tanulmányi szerződés alapján tanulmányi támogatás annak a munkatársnak adható, aki: a) iskolarendszerű vagy b) nem iskolarendszerű, tanfolyami képzésen – ideértve a  nyelvtanfolyamot is az  angol, német, francia, orosz, arab, kínai nyelv vonatkozásában – vesz részt, és c) a képzéssel kapcsolatban tanulmányi szerződés kötését vállalja. (8) A Főigazgatóság a szerződés megkötésekor a tanulmányok folytatásához szükséges munkaidő-kedvezmény idejére járó illetmény, illetve munkabér kifizetésén túl, az  adott körülmények mérlegelésével dönt egyéb kedvezmények biztosításáról, illetve a költségek megosztásáról. (9) A támogatás írásban előterjesztett, az  Intraneten közzétett kérelem kitöltése alapján állapítható meg. Tanulmányi szerződés a  munkatárs közvetlen felettesének indokolással ellátott javaslata alapján a  főigazgató jóváhagyásával köthető. A  javaslatot a  pénzügyi feltételek biztosítása tekintetében a  gazdasági vezető előzetesen véleményezi. A kérelmet a Humánpolitikai Osztályra kell eljuttatni főigazgatói döntésre előkészítés céljából. (10) A tanulmányi támogatás az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű (OKJ) képzés esetén legfeljebb a tandíj 80%-a, azonban nem haladhatja meg képzésenként – illetve ha a  képzés iskolarendszerű, akkor oktatási félévenként – az illetményalap két és félszeresét. 28. Munkatárs által vállalt képzés 36. § (1) A munkatárs a  Kttv. 81.  § (1)  bekezdése szerinti engedélyeztetési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a  főigazgatónak, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából a) oktatási intézménybe felvételt nyert; b) tanulmányokat folytat; c) tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette; d) tanulmányait eredményesen befejezte. (2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a  munkatárs szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A  szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően írásban tájékoztatja a Humánpolitikai Osztály útján a főigazgatót. (3) A főigazgató a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a munkatársnak, valamint a Humánpolitikai Osztálynak. (4) A munkatárs által vállalt képzésben való részvételt a  Főigazgatóság tanulmányi szerződés alapján – a  35.  § (6)–(10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – támogathatja. 29. Egyéb szabályok 37. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltató által kötelező jelleggel előírt továbbképzésen, illetve a munkáltató által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt képzésen maradéktalanul részt vehessen. (2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltató által előírt továbbképzésen részt vevő munkatárs távolléte idejére a  munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a  helyettesítésről és a  zavartalan munkavégzésről gondoskodni. (3) A munkáltató által elrendelt továbbképzésre a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkatársat az őt irányító igazgató jelöli ki. A  Humánpolitikai Osztály gondoskodik a  továbbképzés kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről. (4) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a Humánpolitikai Osztály teljes körű nyilvántartást vezet. 30. Szakmai konferencia 38. § (1) A munkatárs a  konferencián, rendezvényen való részvételi szándékát a  közvetlen felettese felé a  konferencia, rendezvény napját megelőzően egy héttel jelzi. (2) A részvétel engedélyezése az  Intraneten közzétett „Kérelem rendezvényen való részvétel engedélyezéséhez” című nyomtatvány kitöltésével, a  munkahelyi vezető javaslatával és annak közvetlen felettese jóváhagyásával történik. Az aláírt engedélyt a Humánpolitikai Osztály részére – nyilvántartásba vétel céljából – el kell juttatni. (3) Amennyiben a  kérelem kiterjed a  konferencia, rendezvény költségeinek megtérítésére is, a  részvételt a  szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján, a Gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését követően az érintett munkatárs felett irányítási jogkört gyakorló igazgató engedélyezi a munkatárs részére. (4) Az engedélyezett távollétet a jelenléti íven az Intraneten közzétett formanyomtatványnak megfelelően kell jelölni. III. Fejezet A munkatárs részére nyújtható szociális, egészségügyi, jóléti és egyéb juttatásokra vonatkozó rendelkezések 31. A munkatársakat megillető juttatások fajtái 39. § (1) A Főigazgatóság különösen a Kttv. 152. és 153. §-ának figyelembevételével a) költségtérítéseket; b) szociális juttatásokat; c) egészségügyi juttatásokat; d) jóléti juttatásokat biztosíthat a munkatársak részére. (2) Költségtérítések: a) bankszámla-hozzájárulás; b) utazási kedvezmények: ba) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, bb) hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés, bc) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése, bd) 50%-os utazási kedvezmény. (3) Szociális juttatások: a) lakhatási, lakáscélú támogatások: aa) lakásbérleti támogatás, ab) lakáscélú munkáltatói kölcsön; b) családi támogatások: ba) családalapítási támogatás, bb) átmeneti családi támogatás, bc) gyermekszületési támogatás; c) vissza nem térítendő szociális támogatás; d) illetmény-, illetve munkabérelőleg; e) temetési segély; f ) kegyeleti ellátás. (4) Egészségügyi juttatások: a) természetben nyújtott egészségügyi ellátás; b) egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása; c) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás; d) önkéntes véradásban részt vevők elismerése. (5) Jóléti juttatás: a) ruházati költségtérítés; b) ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás; c) a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló bérlet. (6) A Főigazgatóság – a  pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az  (1)  bekezdésben foglaltakon kívül egyéb juttatást is biztosíthat a munkatársak részére. E juttatásra jogosultak körét, a juttatás mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a főigazgató külön intézkedésben állapítja meg. 32. Általános szabályok 40. § (1) Az egyes juttatások (költségtérítések) iránti kérelmeket – ha a  KSZ eltérően nem rendelkezik – a  Humánpolitikai Osztályon kell benyújtani. A kérelmek elbírálása során a Szociális Bizottság a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett fokozottan érvényesíti a  szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a  kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait. (2) A 39. § (3) bekezdés a) pontjában, ba) és bb) alpontjában és c) pontjában meghatározott szociális juttatások iránt kérelmet az a munkatárs terjeszthet elő, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nettó összege nem haladja meg a  mindenkori minimálbér nettó összegének négyszeresét. A  kérelem benyújtásával egyidejűleg a  munkatárs a saját, valamint a háztartásában …