Gyorshajtási bírság: üzembentartói felelősség, mentesülés, jogorvoslat
A sebességtúllépés Magyarországon főszabály szerint közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 21. §-a és a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a bírságot a rendőrség szabja ki, és nem a vezetőt, hanem a jármű üzembentartóját terheli, akkor is, ha nem ő vezetett. Ez az objektív felelősség: a hatóságnak nem kell bizonyítania, hogy ki ült a volán mögött, elég a hitelesített mérőeszköz felvétele és a rendszám.
Az üzembentartó csak a törvényben meghatározott esetekben mentesül, elsősorban akkor, ha a megfelelő formájú nyilatkozattal igazolja, hogy a járművet más használatába adta. Ha a bírságot nem fizeti meg, az adók módjára behajtandó köztartozás lesz.
Ez az útmutató annak szól, aki a postán vagy a tárhelyén sebességtúllépés miatti határozatot kapott, vagy akit a rendőr a helyszínen megállított. Bemutatja, mit érdemes ellenőrizni a határozaton, mikor és hogyan lehet a bírság alól mentesülni, hogyan lehet jogorvoslattal élni, és mikor jár mindez pontokkal a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben.
A legfontosabb tények
Határidő
A határozat elleni közigazgatási pert a közléstől számított 30 napon belül, a határozatot hozó hatóságnál benyújtott keresetlevéllel lehet megindítani (Kp. 39. §), ha a határozat jogorvoslati tájékoztatója fellebbezést nem enged. Az üzembentartói mentesüléshez szükséges nyilatkozatot a határozatban megjelölt határidőn belül kell benyújtani. A bírságot a határozatban megjelölt határidőn belül kell megfizetni, különben adók módjára hajtják be. A pontrendszerben nyilvántartott pontok három év alatt évülnek el, 18 pont elérésekor a vezetői engedélyt visszavonják.
Mit kell tenni
Ellenőrizze, ki és milyen eljárásban bírságolt. A felvételen alapuló bírságot a rendőrség határozatban szabja ki az üzembentartóval szemben. A határozatban szerepel a szabályszegés helye, ideje, a megengedett és a mért sebesség, a jármű rendszáma, a megsértett KRESZ-szabály (jellemzően a 26. § a megengedett legnagyobb sebességről, vagy a 14. § a táblával jelzett korlátozásról), a bírság összege, a fizetési határidő és a jogorvoslati tájékoztatás.
Ha a rendőr a helyszínen megállította, más a helyzet: a vezetővel szemben alkalmaznak bírságot, amelyet elismervénnyel tudomásul vehet. Ha ugyanazért a cselekményért a vezetővel szemben már helyszíni bírságot szabtak ki, az üzembentartót utóbb nem lehet még egyszer bírságolni.
Nézze meg a bizonyítékokat. Kérje a felvételek megtekintését vagy megküldését, és ellenőrizze, hogy a rendszám, a gépkocsi típusa és színe valóban az Öné, illetve hogy a felvétel a megjelölt helyen készült. Gyakori hiba a hamisított vagy rosszul leolvasott rendszám.
A hiteles mérőeszközzel mért eredmény alapján a hatóság további bizonyítás nélkül bírságolhat, az üzembentartónak kell bizonyítania, hogy a mérés valamilyen okból nem fogadható el. Ha a sebességkorlátozó tábla hiányát, takarását vagy a mérési pontot vitatja, készítsen fényképet a helyszínről, és őrizze meg a navigációs vagy flottakezelő adatokat.
Ha nem Ön vezetett, nyilatkozattal mentesülhet. A Kkt. 21/A. §-a szerint az üzembentartó mentesül a bírság alól, ha igazolja, hogy a szabályszegés idején a járművet más természetes vagy nem természetes személy használatába adta. Ehhez a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata kell, amelyben elismeri, hogy a járművet ő használta.
A bíróságok szerint egy nyilatkozatban csak egy használatba vevő nevezhető meg, és ha az üzembentartó maga vezette a járművet, a mentesülésnek nincs helye. Mentesül az üzembentartó akkor is, ha a járművet ellopták, vagy rendszámát hamisították, és ezt igazolja. A nyilatkozatot a határozatban megjelölt határidőn belül nyújtsa be.
A teljes bizonyító erejű magánokiratra figyeljen. A Pp. szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat lehet például a kiállító által saját kezűleg írt és aláírt irat, vagy a két tanú aláírásával ellátott nyilatkozat. Elektronikusan a minősített aláírás vagy a hitelesítési szolgáltatással aláírt dokumentum is megfelel.
Ha a nyilatkozat alakilag hibás, például hiányzik a tanúk neve és lakcíme, vagy nem a használatba vevő írta alá, a hatóság nem fogadja el, és a bírság az üzembentartónál marad. Cégautónál a munkáltatónak célszerű előre rögzítenie, ki melyik napon használta a járművet.
Fizessen határidőben, ha a bírság jogos. A bírság összegét a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet melléklete határozza meg, a túllépés mértéke és az út jellege (lakott terület, országút, autópálya) szerint. A tételeket az utóbbi években emelték, ezért a határozatban szereplő összeget vesse össze a rendelet hatályos szövegével.
A befizetésnél pontosan tüntesse fel a határozat ügyszámát vagy azonosítóját. Ha a bírságot nem fizeti meg, a hatóság megkeresésére a NAV adók módjára hajtja be, ami letiltással és a bankszámla inkasszójával is járhat, és késedelmi pótlék is terhelheti. Méltányossági alapon részletfizetést vagy halasztást a határozatot hozó hatóságtól kérhet.
Indítson közigazgatási pert, ha a határozatot jogsértőnek tartja. A rendőrségi határozatok jelentős része ellen nincs fellebbezés; a jogorvoslati tájékoztató megmondja, hogy fellebbezhet-e, vagy közigazgatási pert kell indítania. A keresetlevelet a közléstől számított 30 napon belül annál a hatóságnál kell benyújtani, amely a határozatot hozta, és az továbbítja a törvényszékhez (Kp. 39. §).
A keresetlevélben jelölje meg a megtámadott határozatot, a jogsértést (például téves rendszám, hiányzó tábla, szabályos mentesítő nyilatkozat figyelmen kívül hagyása), a bizonyítékokat és a kérelmét. Ha a keresetlevél tévesen a bírósághoz kerül, de a határidőn belül megérkezik a hatósághoz, nem utasítható vissza. A per illetékéről a benyújtás előtt tájékozódjon.
Számoljon a pontrendszerrel. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény szerint pont csak akkor jár, ha a járművezetőt mint elkövetőt marasztalják el, vagy ha a helyszínen alkalmazott bírságot tudomásul veszi; közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésért 1–9 pont állapítható meg. Az üzembentartóra objektív felelősség alapján kiszabott bírság ezért önmagában nem jár ponttal.
A pontok három év alatt évülnek el. 13 pontnál a nyilvántartó értesíti Önt, és utánképzéssel pontot csökkenthet; 18 pont elérésekor a járási hivatal a vezetői engedélyt visszavonja, és az legkorábban hat hónap és utánképzés után kapható vissza.
Súlyos esetben büntetőeljárásra is sor kerülhet. Ha a sebességtúllépés mások életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztette, vagy balesethez vezetett, az a Btk. szerint közúti veszélyeztetés vagy közúti baleset okozása lehet, amelyhez magas pontszám és járművezetéstől eltiltás is társulhat. Ilyenkor már nem bírságügyről, hanem büntetőeljárásról van szó.
Ha a rendőr a helyszínen jelentős túllépést állapít meg, kérjen másolatot a mérésről és az elismervényről. Ne írjon alá olyan nyilatkozatot, amelynek tartalmát nem érti; a tudomásul vett helyszíni bírság ellen utóbb már nincs jogorvoslat.
Mire figyeljen
- A mentesítő nyilatkozat formai hibája végzetes. A használatba vevő nyilatkozatának teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie. A tanúk nélküli, csak az üzembentartó által írt levél nem elég, és a hatóság nem köteles hiánypótlásra felhívni. Készítse el gondosan, és tartsa meg a másolatát.
- Nem lehet több lehetséges vezetőt megnevezni. Ha a családban többen használják az autót, és Ön nem tudja, ki vezetett, a bírság az üzembentartónál marad. A bírói gyakorlat szerint a nyilatkozatban egyetlen használatba vevő jelölhető meg.
- A határidő elmulasztása után nincs második esély. Ha a nyilatkozatot vagy a keresetlevelet a határidő után nyújtja be, a hatóság, illetve a bíróság érdemben nem vizsgálja. A határozat átvételének napját jegyezze fel, a tárhelyre érkező küldeményt pedig időben nyissa meg, mert a nem átvett elektronikus irat is kézbesítettnek minősülhet.
- Az eljárási bírság a hallgatásért is járhat. Ha a hatóság a vezető kilétéről kérdezi, és Ön az adatszolgáltatást indok nélkül megtagadja, eljárási bírságot is kaphat. Ha valóban nem tudja, ki vezetett, ezt írásban, indokolva közölje.
- Ki nem fizetett bírság a végrehajtás útján is drágább. Az adók módjára történő behajtás késedelmi pótlékkal és végrehajtási költséggel jár, és a tartozás köztartozásként például a magáncsőd kezdeményezését is akadályozhatja.
- A helyszíni bírság tudomásulvétele lezárja az ügyet. Aki a helyszínen elfogadja a bírságot, utóbb nem vitathatja a szabályszegést, és a pontok is nyilvántartásba kerülnek. Ha vitatja a mérést, ne vegye tudomásul a helyszíni bírságot, ilyenkor az ügyben rendes eljárás indul.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Ki fizeti a gyorshajtási bírságot, ha nem én vezettem?
Főszabály szerint az üzembentartó, vagyis az, aki a forgalmi engedélyben üzembentartóként szerepel. Ha a járművet más használta, a használatba vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával mentesülhet, és a hatóság ezután a nyilatkozatban megnevezett személlyel szemben jár el.
Mennyi a gyorshajtási bírság összege?
Az összeget a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet melléklete határozza meg a túllépés mértéke és az út jellege szerint. Az összegeket az utóbbi években többször emelték. A határozatban szereplő összeget vesse össze a rendelet hatályos szövegével, mert eltérés esetén ez jogorvoslati ok lehet.
Jár-e pont a kamerás gyorshajtásért?
Az üzembentartóra objektív felelősség alapján kiszabott bírság önmagában nem jár ponttal, mert a pontrendszer a járművezetőt mint elkövetőt elmarasztaló döntéshez köti a pontokat. Ha viszont a rendőr a helyszínen megállítja, és a vezetővel szemben szabnak ki bírságot, pontot is kaphat.
Fellebbezhetek a gyorshajtási határozat ellen?
Ezt a határozat jogorvoslati tájékoztatója mondja meg. A rendőrségi bírsághatározatok jelentős része ellen nincs fellebbezés, ilyenkor a közléstől számított 30 napon belül közigazgatási pert indíthat a határozatot hozó hatóságnál benyújtott keresetlevéllel. A bíróság a határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.
Mi történik, ha nem fizetem be a bírságot?
A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A behajtást a NAV végzi, és ez munkabér-letiltással, a bankszámla inkasszójával és késedelmi pótlékkal is járhat. Ha átmenetileg nem tud fizetni, kérjen részletfizetést vagy halasztást, mielőtt a behajtás megindul.
Hogyan nézhetem meg a fotót a gyorshajtásomról?
A határozat tartalmazza, hogyan tekinthetők meg a felvételek. A Kúria gyakorlata szerint az üzembentartónak joga van megismerni a bizonyítékot. Kérje írásban a felvétel megküldését vagy megtekintését, és ellenőrizze a rendszámot, a jármű típusát és a helyszínt.
Mi számít teljes bizonyító erejű magánokiratnak?
Például az, amelyet a kiállítója saját kezűleg írt és aláírt, vagy amelyet két tanú az aláírásával – nevük és lakcímük feltüntetésével – igazol. Elektronikus irat is megfelel, ha minősített elektronikus aláírással vagy hitelesítési szolgáltatással aláírták. A pontos szabályokat a Pp. tartalmazza.
Bírságolhatnak-e kétszer ugyanazért a gyorshajtásért?
Nem. Ha a vezetővel szemben a helyszínen már bírságot szabtak ki, a Kúria szerint ugyanazért a cselekményért utóbb az üzembentartóval szemben közigazgatási bírság nem szabható ki. Ha mégis ez történik, a második határozat jogorvoslattal megtámadható.
Mikor veszik el a jogosítványomat?
A pontrendszerben 18 pont elérésekor a járási hivatal a vezetői engedélyt visszavonja; legkorábban hat hónap elteltével és utánképzés után kapható vissza. Súlyos, mások életét veszélyeztető gyorshajtásnál büntetőeljárás és járművezetéstől eltiltás is szóba jöhet.
Jogi útmutató – egyes leírások
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja