Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Parkolási bírság és pótdíj: mikor kell fizetni, hogyan védekezzen

A köznyelv minden parkolás miatti fizetési kötelezettséget „parkolási bírságnak” hív, jogilag azonban három különböző dologról van szó, és mindháromnál más a védekezés módja.

A fizető övezetben díj nélkül várakozó autó után az üzemeltető várakozási díjat és pótdíjat követel. Ez nem hatósági bírság, hanem polgári jogi követelés: a Kkt. 9/D. § (3) bekezdése szerint a várakozás az önkormányzat vagy a parkolási szolgáltató és a várakozó közötti polgári jogi jogviszony, a díjért és a pótdíjért a jármű üzembentartója felel. Vita esetén fizetési meghagyás és polgári per következik.

A tilosban várakozásért (például megállni tilos táblánál, járdán, mozgáskorlátozott helyen) ezzel szemben közigazgatási bírság vagy szabálysértési helyszíni bírság jár, amelyet a rendőrség vagy a közterület-felügyelet szab ki.

Ha a szabálytalanul álló jármű akadályoz vagy veszélyes, a közterület-felügyelő kerékbilincset is alkalmazhat, illetve a járművet elszállíttathatja; ennek költségét szintén az üzembentartó viseli.

Az útmutató annak szól, aki a szélvédőn értesítést talált, postán fizetési felszólítást kapott, kerékbilincset talált az autóján, vagy hiába kereste a járművét. Lépésről lépésre bemutatja, mit ellenőrizzen, kinél és milyen határidőben tegyen panaszt, és mikor van esélye a bíróság előtt.

Közlekedési jog – parkolási pótdíj, kerékbilincs, elszállítás

A legfontosabb tények

Határidő
Az üzemeltetőnek a díjfizetés nélküli várakozástól számított 60 napos jogvesztő határidőn belül meg kell küldenie a díj- és pótdíjfizetési felszólítást az üzembentartónak (Kkt. 15/D. § (1)); ha ezt elmulasztja, a követelést…
Jogterület
Közlekedési jog – parkolási pótdíj, kerékbilincs, elszállítás
Lépések
Bírósági gyakorlat
7
Frissítve
2026. 11. 04.

Határidő

Az üzemeltetőnek a díjfizetés nélküli várakozástól számított 60 napos jogvesztő határidőn belül meg kell küldenie a díj- és pótdíjfizetési felszólítást az üzembentartónak (Kkt. 15/D. § (1)); ha ezt elmulasztja, a követelést bíróság előtt nem érvényesítheti. A Kúria gyakorlata szerint elég, ha a levelet ezen belül postára adják, és egyszerű levélként is küldhetik. A fizetési meghagyással szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet ellentmondást benyújtani. A pótdíjkövetelés a Ptk. általános szabálya szerint öt év alatt évül el. A kerékbilincs miatti panaszt a rendőrséghez nyolc napon belül, legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet benyújtani. Közigazgatási bírsághatározat ellen a közléstől számított 30 napon belül indítható közigazgatási per.

Mit kell tenni

  1. Állapítsa meg, mit kapott: pótdíjat, bírságot vagy költségtérítést. A szélvédőn hagyott „pótdíjfizetési értesítés” vagy a parkolási társaság levele polgári jogi követelés. A rendőrség vagy a közterület-felügyelet határozata közigazgatási bírság. A helyszínen aláírással tudomásul vett összeg szabálysértési helyszíni bírság. A kerékbilincs leszereléséért vagy az elszállításért fizetett összeg pedig költségtérítés.

    Ez nem formai kérdés. A pótdíjnál a parkolási társaság a hitelező, és vita esetén Önnek kell a bíróság előtt bizonyítékokkal védekeznie. A bírság ügyében hatósági eljárás, majd közigazgatási per következhet. A helyszíni bírságnál a Szabs. tv. 99. § (3) bekezdése szerint az aláírással tudomásul vett bírság ellen nincs jogorvoslat. Mielőtt bármit aláírna vagy befizetne, tisztázza, melyik helyzetben van.

  2. Ellenőrizze a pótdíj jogalapját a helyszínen. Fényképezze le a várakozóhelyet, a „várakozási övezet” táblát és a kiegészítő táblát, a jegykiadó automatát, a szélvédőn talált értesítést és a parkolójegyét vagy a mobilparkolás visszaigazolását.

    A díjfizetési kötelezettség az önkormányzati parkolási rendeleten alapul (Kkt. 48. § (5) bekezdés), ezért nézze meg a település vagy a fővárosi kerület hatályos rendeletét: melyik övezetbe esik az utca, milyen napokon és órákban díjköteles, és ki mentes a díj alól. A Győri Ítélőtábla jóváhagyta azt az álláspontot, hogy pótdíjat csak szabályosan kijelölt várakozási övezetben lehet követelni, ahol a várakozó kétségen kívül számolhatott a díjfizetéssel. Ha a tábla hiányzott, rongált volt, vagy az övezet határa nem volt egyértelmű, ez a védekezés alapja.

  3. Nézze meg, nem a türelmi időn belül ellenőriztek-e. A Kkt. 15/C. § (1) bekezdése rögzíti, mikor jogosulatlan a várakozás. Rövid türelmi időt ad a jegyváltásra a várakozás kezdetén, és a már megfizetett időtartam lejártakor is. A bírósági gyakorlatban öt- és tizenöt perces türelmi idő szerepel aszerint, hogy a már megfizetett, megszakítás nélküli várakozás egy óránál rövidebb vagy hosszabb volt.

    Hasonlítsa össze az értesítésen szereplő ellenőrzési időpontot a parkolójegyen vagy a mobilalkalmazásban rögzített időpontokkal. Ha a jegyet a türelmi időn belül megváltotta, csak nem tette ki szabályosan, a jegy bemutatható az üzemeltetőnél. A Kúria megsemmisítette azt az önkormányzati szabályt, amely a parkolójegy utólagos bemutatását öt napra korlátozta. Ettől függetlenül ne várjon: a jegyet és a képernyőképet minél előbb küldje meg.

  4. Tegyen írásbeli panaszt a parkolás-üzemeltetőnél. A panaszt a felszólításon megjelölt ügyfélszolgálatnak küldje e-mailben, levélben vagy személyesen, és kérjen iktatószámot. Írja le a parkolási esemény azonosítóját, a rendszámot, a vitatott körülményt (érvényes jegy, türelmi idő, hiányzó tábla, mentesség, a jármű ellopása), és csatolja a bizonyítékokat.

    A panasz nem csak udvariassági lépés. Ha Ön fogyasztó, a békéltető testülethez csak akkor fordulhat, ha előbb közvetlenül megkísérelte rendezni a vitát a vállalkozással. A Fővárosi Ítélőtábla emiatt helyezett hatályon kívül egy békéltető testületi ajánlást, amelyet panasz nélkül hoztak. Az üzemeltető írásbeli válaszát vagy elutasítását őrizze meg, mert a következő lépéshez szüksége lesz rá.

  5. Ha az üzemeltető elutasítja, forduljon a békéltető testülethez. Ha az üzemeltető gazdasági társaság, és Ön magánszemélyként parkolt, a lakóhelye vagy az üzemeltető székhelye szerinti megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testülethez fordulhat. Az eljárás a fogyasztó számára díjmentes, és írásban, a panasz elutasítását igazoló irat csatolásával kell kezdeményezni.

    A testület ajánlást tesz, ha a vállalkozás nem vetette alá magát kötelező döntésének. Az ajánlás nem végrehajtható, de a parkolási cégek gyakran követik, és ha bíróság előtt megtámadják, a bíróság azt vizsgálja, hogy az ajánlás megfelel-e a jogszabályoknak. Ha a pótdíjat már megfizette, a testület a visszafizetésre is ajánlást tehet.

  6. Ellenőrizze a 60 napos határidőt a fizetési felszólításon. A Kkt. 15/D. § (1) bekezdése szerint az üzemeltetőnek a díjfizetés nélküli várakozás napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül meg kell küldenie a felszólítást az üzembentartónak. Ha ez nem történt meg, a követelést bírósági úton nem érvényesítheti.

    A Kúria által megerősített gyakorlat szerint a határidőt a postára adás napja alapján kell számolni, a kézhezvétel napja közömbös, és nem kell tértivevényes levél. Ha a felszólítást a 61. napon vagy később adták postára, kérje a feladóvevényt vagy a postakönyvet: ennek hiánya vagy késése a perben teljes védekezés lehet. Azt az érvet viszont, hogy a levelet nem kapta meg, a bíróságok önmagában nem fogadják el.

  7. A fizetési meghagyásra 15 napon belül reagáljon. Ha nem fizet, az üzemeltető a közjegyzőnél fizetési meghagyást kér (Fmhtv.). A közjegyzői fizetési meghagyás a díjat, a pótdíjat és a felszólítás költségét, valamint az eljárási díjat tartalmazza. A kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondással élhet, ilyenkor az ügy polgári perré alakul a járásbíróságon.

    Ellentmondást csak akkor nyújtson be, ha valódi védekezése van (érvényes jegy, a 60 napos határidő elmulasztása, hiányzó övezeti tábla, eladott vagy ellopott jármű), mert a perköltség a pótdíj sokszorosa lehet. Ha nem tesz semmit, a fizetési meghagyás jogerős lesz, és bírósági végrehajtással hajtják be, végrehajtói díjjal növelve. Ha elismeri a tartozást, fizessen a jogerő előtt, és kérje a közjegyzői eljárás megszüntetését.

  8. Kerékbilincsnél: fizessen, dokumentáljon, majd tegyen panaszt. A Kftv. 20. § (6) bekezdése alapján a közterület-felügyelő kerékbilincset alkalmazhat a díjfizetés nélkül vagy szabálytalanul várakozó járműre. Az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet szerint a bilincs leszerelését a költség megfizetése után, a bejelentéstől számított két órán belül lehetővé kell tenni (5. § (5)). Ha 48 órán belül nem kéri a leszerelést, a járművet elszállíthatják (11. §).

    A szélvédőn hagyott tájékoztatót, a befizetési bizonylatot és a helyszínt fényképezze le. Ha az intézkedést jogszerűtlennek tartja, a rendőrséghez nyújthat be panaszt nyolc napon belül, legkésőbb három hónapon belül (Rftv. 22. § (4)–(5)). Ha a jogsértést nem állapítják meg, vagy az intézkedés jogszerűtlen volt, a megfizetett költséget vissza kell téríteni (IRM rendelet 6. § (6)).

  9. Elszállított autó: hívja a rendőrséget, majd a tárolóhelyet. Ha az autó eltűnt, először a helyi rendőrkapitányságot vagy a közterület-felügyelet ügyeletét hívja: az elszállítás tényéről, a tárolóhely címéről és a kiadás feltételeiről tájékoztatást kell adniuk (IRM rendelet 13. § (3)). A felügyelet a rendszámot a honlapján is közzéteszi. Az ismert üzembentartónak a jegyzőkönyvet meg kell küldeni, a helyszínen pedig tájékoztató matricát kell hagyni.

    A járművet a költség megfizetése után a tárolóhelyen veheti át. Az átvételkor nézze át a jegyzőkönyvben rögzített sérüléseket, és az újakat írassa be az átvételi elismervénybe. Ne halogassa: ha az értesítést követő 15 napon belül nem jelentkezik, a felhívást megismétlik, és a jármű végső soron értékesíthető (IRM rendelet 13. § (6), 16. §).

Mire figyeljen

Jogi alap

10
Ez a rendelet a közterület-felügyelet által alkalmazott kerékbilincs, a járművek elszállítása, valamint az ezekkel járó költségek szabályait írja le.
Ez a törvény a rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységét szabályozza, valamint módosít egyes törvényeket az iskolakerülés elleni fellépés…
Ez a törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szól, és célja a társadalmi együttélés…
Ez a törvény a fizetési meghagyásos eljárásról szól, amely egy egyszerűsített, gyors és hatékony módja a nem vitatott pénzkövetelések…
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a közigazgatási jogviták bírósági elbírálásának szabályait rögzíti, biztosítva a hatékony jogvédelmet a közigazgatási tevékenységgel…
Ez a rendelet a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának kiadásáról, használatáról és ellenőrzéséről szól, biztosítva számukra a…

Kapcsolódó bírósági határozatok

7
A Kkt. 15/D. § (1) bekezdése szerinti 60 napos jogvesztő határidő megtartásához elegendő, ha az üzemeltető a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a határidőn belül postára adja; a kézhezvétel időpontja közömbös.
A parkolási pótdíj iránti perben a felszólító levél egyszerű postai küldeményként is megküldhető, a megküldést kell igazolni, a tényleges kézbesítést nem; a fizetési meghagyásos eljárásban elbírált kézbesítési kifogást a perbíróság nem vizsgálhatja újra.
A Kúria megsemmisítette azt az önkormányzati rendelkezést, amely a parkolójegy utólagos bemutatását az ellenőrzéstől számított öt napra korlátozta, mert a díj és pótdíj alóli mentesülés eseteit a Kkt. határozza meg.
Mivel a Kkt. nem hatalmazza fel az önkormányzatot a pótdíjra és a kerékbilincs alkalmazására vonatkozó körülmények szabályozására, az ilyen önkormányzati rendeleti rendelkezések törvénysértők.
Az aláírással tudomásul vett helyszíni bírság ellen nincs jogorvoslat, a kerékbilincs felszerelése ellen viszont az Rftv. alapján panasz tehető; a parkolóhely az úttest része, ott csak a menetirány szerinti jobb szélen szabad megállni.
A békéltető testület pótdíj visszafizetésére tett ajánlása jogszerű volt; azt kell vizsgálni, hogy a várakozási övezetet szabályszerűen jelölték-e ki, és a várakozó kétségen kívül számolhatott-e a díjfizetési kötelezettséggel.
Parkolási pótdíj ügyében a békéltető testület eljárásának feltétele, hogy a fogyasztó előbb közvetlenül a parkolás-üzemeltetővel próbálja rendezni a vitát, és ezt a kérelméhez csatolt irattal igazolja.

Gyakori kérdések

10
Mennyi a parkolási pótdíj?

A díjat és a pótdíjat a település parkolási rendelete és a Kkt. szabályai alapján állapítják meg, ezért településenként eltér. A pótdíj jellemzően az egyórás várakozási díj többszöröse, és a felszólítás, majd a fizetési meghagyás költségével tovább nő. A pontos összeget a fizetési felszólítás és az üzemeltető honlapján közzétett díjtáblázat tartalmazza.

Elévül a parkolási pótdíj?

Igen. A Kkt. 2010 előtti szövege egyéves elévülést írt elő, a hatályos szöveg ilyen különös szabályt nem tartalmaz, így a Ptk. 6:22. §-a szerinti általános öt év irányadó. Az egyszerű felszólító levél nem szakítja meg az elévülést; a tartozás elismerése, például részfizetés, és a jogerős érdemi határozattal zárult bírósági érvényesítés viszont igen.

Mi történik, ha nem fizetem be a parkolási pótdíjat?

Az üzemeltető közjegyzőnél fizetési meghagyást kér. Ha 15 napon belül nem él ellentmondással, a meghagyás jogerős lesz, és bírósági végrehajtó hajtja be, például munkabérből vagy bankszámláról. A végrehajtás költségei az eredeti összeg többszörösét is kitehetik.

Nem kaptam meg a felszólító levelet, így is fizetnem kell?

Általában igen. A Kúria gyakorlata szerint az üzemeltetőnek csak azt kell igazolnia, hogy a felszólítást a 60 napos határidőn belül postára adta, egyszerű levélként is. Ha viszont a feladás a határidő után történt, vagy nem tudja igazolni, a követelés bíróság előtt nem érvényesíthető.

Ki fizeti a pótdíjat, ha nem én vezettem?

A Kkt. szerint a díjért és a pótdíjért a jármű üzembentartója felel, függetlenül attól, ki parkolt. Az üzembentartó belső viszonyban követelheti az összeget attól, akinek az autót átadta, de az üzemeltetővel szemben ez nem mentesíti. Kivétel a jogellenesen, például lopással elvitt jármű.

Mi a különbség a parkolási pótdíj és a tilosban parkolásért kapott bírság között?

A pótdíj a fizető övezetben elmaradt díj miatti polgári jogi követelés, amelyet a parkolási társaság érvényesít. A tilosban várakozásért közigazgatási bírság (Kkt. és 410/2007. Korm. rendelet) vagy helyszíni bírság jár, amelyet a rendőrség vagy a közterület-felügyelet szab ki. A bírság ellen a határozat jogorvoslati tájékoztatója szerint, jellemzően közigazgatási perrel lehet fellépni.

Mennyi idő alatt kell levenni a kerékbilincset?

Az 55/2009. IRM rendelet szerint a költség megfizetése és a bejelentés után két órán belül lehetővé kell tenni a bilincs leszerelését. Ha a leszerelést végző személy a két órát legalább egy órával túllépve érkezik ki, a költséget nem kell megfizetni, a már befizetett összeget pedig vissza kell téríteni. A bilincset 48 óra után elszállítás követheti.

Hogyan tehetek panaszt a kerékbilincs ellen?

A kényszerítő eszköz alkalmazása elleni panaszt a rendőrségnél kell benyújtani nyolc napon belül, ha később szerzett tudomást a jogsértésről, a tudomásszerzéstől számítva, de legkésőbb három hónapon belül. A rendőrség 25 napon belül dönt, döntése ellen fellebbezni lehet. Csatolja a fényképeket és a befizetési bizonylatot.

Kell-e fizetnie a mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkezőnek?

Ez a település parkolási rendeletétől függ, amely mentességet vagy kedvezményt adhat. A kerékbilincs nem alkalmazható arra a járműre, amelynek szélvédője mögött az igazolvány előlapja teljes egészében látható. Az igazolványt mindig szabályosan helyezze el, mert a hiánya miatt kiszabott pótdíj vitatása nehezebb.

Mit tegyek, ha az autómat elszállították?

Hívja a helyi rendőrkapitányságot vagy a közterület-felügyelet ügyeletét, ők megmondják a tárolóhely címét. A járművet a költség megfizetése után ott veheti át. Átvételkor vesse össze az állapotát a jegyzőkönyvvel, és az új sérüléseket írassa be.

Jogi útmutató – egyes leírások

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Kkt. 9/D. § (3), 15/C., 15/D., 15/E. és 48. § (5) – A várakozás mint polgári jogi jogviszony, pótdíj, 60 napos felszólítási határidő (1988. évi I. törvény), Kftv. 20. § (6) – Kerékbilincs alkalmazása a közterület-felügyelő által (1999. évi LXIII. törvény), 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet – A kerékbilincs alkalmazása, a járművek elszállítása és a költségek, Rftv. 22. § (3a)–(7) – Panasz a rendészeti feladatot ellátó személy intézkedése és a kényszerítő eszköz alkalmazása ellen (2012. évi CXX. törvény), njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.