Feljelentés (bűncselekmény bejelentése) – gyakorlati útmutató és minta
Ha Ön bűncselekmény sértettje vagy tanúja lett, feljelentést tehet a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél. Az alábbiakban összefoglaljuk, hova fordulhat, mit érdemes a feljelentésbe foglalnia, milyen jogok illetik meg az eljárás során, és milyen felelősséggel jár a valótlan tartalmú bejelentés.
Hova nyújtható be a feljelentés
A feljelentést a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél lehet megtenni. Ha a feljelentést a nyomozó hatóságnál teszik meg, a hatóság megvizsgálja, hogy a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény miatt van-e már büntetőeljárás folyamatban, hogy az ügy elbírálása a hatáskörébe és illetékességébe tartozik-e, valamint hogy a feljelentés alkalmas-e bűncselekmény gyanújának megállapítására – ezt a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 126. § rögzíti.
Ha a nyomozó hatóság a feljelentés tárgyát képező cselekmény miatt nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a beadványt továbbítja az arra jogosult szervnek, amint az a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 129. § alapján megállapítható.
Előfordulhat, hogy a nyomozó hatóságnál tett feljelentést az ügyészség bírálja el, amennyiben a döntésre a nyomozó hatóság nem jogosult – erről a 9/2018. (VI. 29.) LÜ utasítás, 33. § rendelkezik.
Mit tartalmazzon a feljelentés
- A feljelentő azonosító adatai (név, lakcím, elérhetőség).
- A cselekmény pontos, tényszerű leírása: mikor, hol és hogyan történt.
- Az esetlegesen ismert elkövető adatai, illetve ezek hiányáról szóló nyilatkozat.
- A rendelkezésre álló bizonyítékok, tanúk megjelölése, iratok, fényképek csatolása, ha vannak.
- Nyilatkozat arról, hogy a feljelentő kíván-e polgári jogi igényt érvényesíteni – erre a lehetőségre a hatóságnak a feljelentés megtételekor fel kell hívnia a sértett figyelmét a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 113. § szerint.
A feljelentés kiegészítése és elutasítása
Ha a nyomozó hatóság a feljelentés alapján nem tud dönteni, elrendelheti annak kiegészítését; ilyenkor a feljelentőtől írásban kér felvilágosítást, szükség esetén meghallgatja – ezt a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 128. § szabályozza.
Ha a hatóság a feljelentést elutasítja, megvizsgálja az előkészítő eljárás megindításának feltételeit is, amint azt a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 129. § előírja.
Az elutasítás pontos okait és a jogorvoslati lehetőségeket célszerű a kapott határozatban ellenőrizni; a passzusok nem határozzák meg kimerítően valamennyi elutasítási okot, ezért ezt a hatályos törvényszövegben érdemes leellenőrizni.
A sértett jogai a feljelentést követően
- A sértett kérelmére a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság igazolást állít ki, amely szükséges az áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez; a tartalmi elemeket a 2005. évi CXXXV. törvény, 11. § határozza meg.
- Az igazolást a kérelem kézhezvételét követő munkanapon, a hivatali idő végéig kell kiállítani, amint azt a 2005. évi CXXXV. törvény, 11. § rögzíti.
- Ha a sértett a feljelentést személyesen az ügyészségen teszi meg, a jegyzőkönyvezéssel egyidejűleg tájékoztatót kap az áldozatsegítés lehetőségeiről – ezt a 9/2018. (VI. 29.) LÜ utasítás, 9. § írja elő.
- A sértett a jövedelmi és vagyoni helyzetétől függően jogosult lehet pártfogó ügyvédi képviseletre a büntetőeljárásban; a feltételeket a 2003. évi LXXX. törvény, 17–20. § tartalmazza.
- A sértett nyilatkozhat arról, hogy a továbbiakban nem kívánja gyakorolni a sértetti jogait (sértetti lemondás); ennek hatásait a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 112. § rendezi.
Hamis vád – felelősség figyelmeztetés
A valótlan tartalmú feljelentés büntetőjogi következményekkel járhat, és kizárhatja az áldozatsegítő támogatás igénybevételét is: ha a kárenyhítésre okot adó bűncselekménnyel összefüggésben a feljelentőt hamis vád, hatóság félrevezetése vagy hamis tanúzás miatt indított eljárásban elmarasztalják, ez kizáró oknak minősül a 2005. évi CXXXV. törvény, 8. § alapján.
A hamis vád büntető törvénykönyvi tényállásának pontos szövegét és a rá vonatkozó szankciókat a hatályos Büntető Törvénykönyvben kell ellenőrizni, mivel a rendelkezésre álló forrás csak az áldozatsegítési következményeket rögzíti részletesen.
Lépésről lépésre útmutató
- Gyűjtse össze a bűncselekményre vonatkozó adatokat: időpont, helyszín, elkövető ismert adatai, tanúk, bizonyítékok.
- Döntse el, hogy a feljelentést a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél kívánja megtenni, és fogalmazza meg írásban vagy jelenjen meg személyesen jegyzőkönyvezés céljából.
- Nyújtsa be a feljelentést, és ha szükséges, működjön együtt a hatósággal a feljelentés kiegészítése során a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 128. § szerinti eljárásban.
- Kérje az áldozatsegítő támogatáshoz szükséges igazolás kiállítását, ha jogosult rá, a 2005. évi CXXXV. törvény, 11. § alapján.
- Tájékozódjon a pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségéről, ha jövedelmi helyzete indokolja, a 2003. évi LXXX. törvény, 18–20. § szerint.
Feljelentés bűncselekmény elkövetése miatt
Címzett: [illetékes rendőrkapitányság / ügyészség megnevezése és címe] Feljelentő adatai: Név: [feljelentő teljes neve] Születési hely, idő: [születési hely, dátum] Anyja neve: [anyja neve] Lakcím: [lakcím] Elérhetőség (telefon, e-mail): [telefonszám, e-mail cím] Tárgy: Feljelentés bűncselekmény elkövetése miatt Tisztelt Cím! Alulírott [feljelentő neve] az alábbiak szerint feljelentést teszek. 1. A cselekmény ideje és helye: [dátum, pontos helyszín megjelölése] 2. A cselekmény leírása: [a történtek részletes, tényszerű ismertetése: mi történt, hogyan zajlott le az esemény] 3. Az elkövető adatai (amennyiben ismertek): Név: [ismert vagy vélelmezett elkövető neve] Cím/egyéb azonosító adat: [ismert adatok] (Amennyiben az elkövető személye nem ismert, ezt kérjük jelezni: „Az elkövető személye számomra nem ismert.”) 4. Tanúk, bizonyítékok: [tanúk neve és elérhetősége, csatolt iratok, fényképek, egyéb bizonyítékok felsorolása] 5. Okozott kár / sérelem: [a bűncselekménnyel okozott vagyoni kár vagy egyéb sérelem összegszerű vagy leíró megjelölése] 6. Polgári jogi igény: [nyilatkozat arról, hogy a feljelentő kíván-e polgári jogi igényt érvényesíteni, vagy ezt később kívánja megtenni] 7. Áldozatsegítő támogatás: Kérem/nem kérem az áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolás kiállítását. Kijelentem, hogy a fenti tényállítások a valóságnak megfelelnek, és tudomásom van arról, hogy a valótlan tartalmú feljelentés jogi következményekkel járhat. Kelt: [helység], [dátum] _____________________________ [feljelentő aláírása] Mellékletek: [mellékletek felsorolása, ha vannak]
Az Europaius korpuszának forrásai
Dokumentum elemzése →SzerződésmintákEuropaius az Ön AI-jában
Gyakori kérdések
Hova tehetek feljelentést Magyarországon?
A feljelentést a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél lehet megtenni; a hatóság ezt követően megvizsgálja hatáskörét és illetékességét a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 126. § alapján.
Mi történik, ha a feljelentésem hiányos?
A nyomozó hatóság elrendelheti a feljelentés kiegészítését, és ennek keretében írásban kérhet felvilágosítást, illetve meghallgathatja Önt a 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet, 128. § szerint.
Jogosult vagyok-e ingyenes jogi segítségre a feljelentés megtételéhez?
Jövedelmi és vagyoni helyzetétől függően pártfogó ügyvédi képviseletre lehet jogosult a büntetőeljárásban a 2003. évi LXXX. törvény, 17–20. § alapján; a kiskorú sértettet ez a jog a jövedelmi helyzetre tekintet nélkül megilleti.
Milyen felelősséggel jár, ha a feljelentésem valótlan tartalmú?
A valótlan feljelentés kizárhatja az áldozatsegítő kárenyhítés igénybevételét, ha a feljelentőt hamis vád vagy hatóság félrevezetése miatt elmarasztalják, amint azt a 2005. évi CXXXV. törvény, 8. § rögzíti; a büntetőjogi tényállás pontos feltételeit a hatályos Büntető Törvénykönyvben kell ellenőrizni.
Van-e határidő a feljelentés megtételére?
A rendelkezésre álló források nem határoznak meg általános elévülési vagy határidő-szabályt a feljelentés megtételére; ezt a hatályos büntetőeljárási szabályokban célszerű ellenőrizni, figyelemmel az adott bűncselekmény elévülési idejére is.