Munkavállalói felmondás: felmondási idő, írásbeli forma, minta
Ha munkavállalóként szeretné megszüntetni munkaviszonyát felmondással, néhány alapvető szabályt mindenképp be kell tartania: a felmondást írásba kell foglalni, meg kell tartani a törvényes vagy szerződésben kikötött felmondási időt, és gondoskodni kell a munkaviszony rendezéséről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, és készen álló mintát is adunk a felmondólevélhez.

A felmondás mint a munkaviszony megszüntetésének módja
A munka törvénykönyve szerint a munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, valamint azonnali hatályú felmondással – lásd 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 64. §. A munkavállaló felmondás esetén főszabály szerint nem köteles indokolni döntését, hiszen az indokolási kötelezettség elsősorban a munkáltatói felmondásra vonatkozó speciális garanciákhoz kapcsolódik.
Ha a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással kívánja megszüntetni – például mert a munkáltató súlyosan megszegte kötelezettségeit –, ennek feltételeit külön szabály rendezi: lásd 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 78. §. Ez a rendes felmondástól eltérő, kivételes eszköz, amelyet csak a törvényben meghatározott okból és határidőn belül lehet alkalmazni.
Felmondási idő
- A törvény szerint a felmondási idő általános mértéke harminc nap – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 69. §.
- A törvény a munkáltatói felmondás esetén a jogviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodó felmondási időt is meghatároz, ez azonban kifejezetten a munkáltatói felmondásra vonatkozik – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 69. §.
- A felek ennél hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak, legfeljebb hat hónapig – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 69. §.
- Javasoljuk, hogy a munkaszerződését is ellenőrizze, mert az egyedi megállapodás a törvényi mértéktől eltérhet; a pontos, Önre irányadó felmondási idő megállapításához mindenképp vessen egy pillantást a hatályos szabályozásra és saját szerződésére.
Írásbeliség és a felmondás közlése
A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot – így a munkavállalói felmondást is – írásba kell foglalni. A jognyilatkozat közlésének módjára és hatályosulására vonatkozó általános szabályok a munka törvénykönyvében találhatók; a gyakorlatban a közlés akkor hatályos, ha az irat a címzetthez megérkezik, vagy azt számára hozzáférhetővé teszik, illetve ha az átvételt megtagadják vagy szándékosan megakadályozzák.
Fontos, hogy a felmondás közlésének időpontja meghatározó a felmondási idő kezdete és az esetleges jogviták szempontjából is, ezért célszerű a levelet igazolható módon (átvételi elismervénnyel, tértivevényes küldeményként vagy személyesen, aláírt átvétellel) eljuttatni a munkáltatóhoz.
Munkavégzés alóli felmentés, távolléti díj és jogellenes megszüntetés kockázata
A munkavégzés alóli felmentésre és az azzal járó távolléti díjra vonatkozó szabály elsődlegesen a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódik – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 70. §. Munkavállalói felmondás esetén ezért érdemes tájékozódni arról, hogy a munkáltató milyen gyakorlatot követ a felmondási idő alatti munkavégzés, szabadság kiadása és elszámolás tekintetében.
Ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg munkaviszonyát – például nem tartja be a felmondási időt, vagy nem foglalja írásba a felmondást –, a törvény szerint köteles megfizetni a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget, határozott idejű munkaviszony esetén pedig a hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 84. §. A munkáltató ezen felül az ezt meghaladó kárának megtérítését is követelheti, együttesen legfeljebb a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegéig – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 84. §.
Ugyanezek a szabályok vonatkoznak arra az esetre is, ha a munkavállaló a munkakörét nem az előírt rendben adja át, ezért a felmondási idő alatt célszerű gondoskodni a munkakör szabályos átadásáról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 84. §.
Kilépéskor kiadandó dokumentumok
- A rendelkezésre álló szabályozás konkrét, munkaviszonyra vonatkozó igazolásokra vonatkozó teljes felsorolást e forrásokban nem tartalmaz; a gyakorlatban a munkáltató a jogviszony megszűnésekor munkaügyi és társadalombiztosítási igazolásokat, valamint a munkabérrel és egyéb járandósággal kapcsolatos elszámolást ad ki.
- Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályozás példaként mutatja, hogy a jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató köteles kifizetni a járandóságokat, és igazolást, illetve ajánlólevelet kiállítani – 2004. évi CXXIII. törvény, 14. §. Ez a szabály kifejezetten az ösztöndíjas jogviszonyra vonatkozik, de jól szemlélteti az általános gyakorlatot: a kilépéskor igazolásokat és elszámolást kell kapnia.
- A pontos, Önre vonatkozó dokumentumlistát (munkáltatói igazolás, adóigazolás, egészségbiztosítási igazolás stb.) érdemes közvetlenül a munkáltatótól, illetve a hatályos jogszabályokból ellenőrizni, mert ezt a jelen forrásokban nem találjuk kimerítően szabályozva.
Lépésről lépésre útmutató
- Ellenőrizze munkaszerződését és a kollektív szerződést, hogy nincs-e a törvényi 30 napos felmondási időtől eltérő, hosszabb megállapodás – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 69. §.
- Készítse el írásban a felmondólevelet, dátummal és aláírással ellátva.
- Juttassa el a felmondást igazolható módon a munkáltatóhoz (személyes átadás átvételi elismervénnyel, vagy tértivevényes postai küldemény).
- A felmondási idő alatt gondoskodjon a munkakör rendes átadásáról, elkerülve ezzel a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 84. §.
- A munkaviszony megszűnésekor kérje a járandóságok elszámolását és a szükséges igazolások kiadását a munkáltatótól.
Munkavállalói felmondás – minta
[Munkavállaló neve] [Munkavállaló lakcíme] [Munkavállaló születési helye, ideje] [Munkáltató neve] [Munkáltató székhelye] Tárgy: Munkaviszony megszüntetése felmondással Tisztelt [Munkáltató képviselőjének neve / Cégvezetés]! Alulírott [munkavállaló neve] (született: [születési hely, dátum], anyja neve: [anyja neve], lakcím: [lakcím]) ezúton felmondom a Önökkel [dátum]-án/-én létesített, [munkakör megnevezése] munkakörben fennálló munkaviszonyomat. A felmondás közlésének napja: [dátum]. A felmondási idő – a munkaszerződésben/kollektív szerződésben foglaltak, ennek hiányában a törvényben meghatározott mérték szerint – [felmondási idő hossza, pl. 30 nap] nap, amely alapján munkaviszonyom [utolsó munkanap dátuma]-án/-én szűnik meg. Kérem szíves tájékoztatásukat a felmondási idő alatti munkavégzésre, a szabadság kiadására, valamint a munkakör átadásának rendjére vonatkozóan. A munkaviszony megszűnésének napjára kérem a járandóságaim (bér, ki nem vett szabadság megváltása, egyéb juttatások) elszámolását, valamint a jogviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások (munkáltatói igazolás, adóigazolás, egészség- és nyugdíjbiztosítási igazolás) kiadását. Kelt: [helység], [dátum] _________________________ [Munkavállaló aláírása] Átvételi elismervény (kitöltendő a munkáltató részéről): Alulírott igazolom, hogy a jelen felmondást [dátum]-án/-én átvettem. _________________________ [Munkáltató képviselőjének aláírása]
Az Europaius korpuszának forrásai
Dokumentum elemzése →SzerződésmintákEuropaius az Ön AI-jában
Gyakori kérdések
Kell-e indokolnom a munkavállalói felmondást?
A munka törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének módjai között sorolja fel a felmondást – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 64. §. A törvény szigorú indokolási kötelezettséget elsősorban a munkáltatói jognyilatkozatokhoz kapcsol, munkavállalói felmondás esetén ez főszabályként nem terheli Önt, de érdemes a konkrét helyzetét szakemberrel is átbeszélni.
Milyen hosszú a felmondási idő, ha én mondok fel?
A törvény szerint a felmondási idő általános mértéke harminc nap – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 69. §. A felek ennél hosszabb, legfeljebb hat hónapos időben is megállapodhatnak, ezért mindenképp ellenőrizze munkaszerződését is.
Mi történik, ha nem tartom be a felmondási időt?
Ha jogellenesen szünteti meg munkaviszonyát, köteles megfizetni a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget, és a munkáltató további kárának megtérítését is követelheti – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 84. §.
Szóban is közölhetem a felmondást?
A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot írásba kell foglalni, ezért a felmondást mindig írásban, igazolható módon célszerű átadni vagy megküldeni a munkáltatónak.