Magáncsőd: a természetes személyek adósságrendezése lépésről lépésre

Adósságrendezést az kezdeményezhet, akinek összesen 2 és 80 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van, és ezek közül legalább egy több mint 90 napja lejárt és meghaladja az 500 000 forintot (Are. 7. §). A bíróságon kívüli megállapodásnak a főhitelező igazolásától számított 90 napon belül (más hitelezők részvételével 120 napon belül) létre kell jönnie, különben a bírósági szakasz következik. A bírósági adósságtörlesztési időszak legfeljebb öt év, amely egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbítható. Az adatok változását öt napon belül be kell jelenteni.

1. Ellenőrizze a belépési feltételeket. Az Are. 7. § (1) bekezdése szerint az összes tartozás (kamattal, járulékkal) legalább 2 és legfeljebb 80 millió forint, és meghaladja az adósságrendezésbe vonható vagyon 70%-át, de nem haladja meg a vagyon és az öt évre számított várható bevétel együttes összegének 200%-át. A tartozások legalább 80%-át el kell ismernie, legalább egy tartozás 90 napja lejárt és 500 000 forint feletti, a tartozások között van fogyasztói hitel, és legfeljebb öt hátrasorolt követelés van.

   A feltételeket a kezdeményezés időpontjában vizsgálják. Ha utóbb kiderül, hogy valótlan adatot közölt, az eljárást megszüntetik.

2. Zárja ki a kizáró okokat. Az Are. 8. §-a szerint nem kezdeményezhet adósságrendezést, akinek tíz éven belül saját hibájából megszűnt vagy elutasították a korábbi adósságrendezését, akinek büntetőügyből pénzbüntetés- vagy bűnügyiköltség-tartozása van, akinek 500 000 forintot meghaladó szabálysértési vagy közigazgatási bírságtartozása van, vagy akinek lejárt köztartozása van.

   A köztartozásra kivételek vonatkoznak: nem kizáró ok például a lakáshitellel összefüggő állami kezesség beváltása, a diákhitel-tartozás, vagy az egy évnél nem hosszabb, havi 200 000 forintot meg nem haladó részletfizetéssel rendezett adótartozás. Ha NAV-tartozása van, előbb kérjen részletfizetést.

3. Kérjen kimutatást a hitelezőktől és a végrehajtóktól. A hitelezők és a végrehajtást foganatosító szervek az adós kérelmére díjmentesen, 10 munkanapon belül kötelesek kimutatást adni a követelés jogalapjáról, összegéről és összetételéről, a biztosítékokról, a részletfizetésről és a folyamatban lévő végrehajtásokról (Are. 17. § (1a)).

   Ezekből állítja össze a vagyonleltárt és a tartozásállományt. A kérelemhez a jogszabály által rendszeresített űrlapokat kell kitölteni: vagyon, rendszeres bevételek, a háztartás havi kiadásai, a tartozások hitelezőnként, és az egyéb kötelezettek (kezes, adóstárs, zálogkötelezett) nyilatkozatai. A mintákat a Családi Csődvédelmi Szolgálat teszi közzé.

4. Kezdeményezze a bíróságon kívüli adósságrendezést a főhitelezőnél. Ha van főhitelezője, vagyis olyan bank vagy pénzügyi vállalkozás, amelynek zálogjoga van a lakhatását biztosító ingatlanon, vagy amellyel a lakásra lízingszerződése van, a kérelmet nála nyújtja be (Are. 17. §). Az adóstársak, például a házastársak, csak közösen kezdeményezhetnek.

   A főhitelező 20 000 forint költségátalányra jogosult, és közli a kezdeményezéstől fizetendő minimális törlesztőrészletet (Are. 21. §). Megvizsgálja az iratokat, adategyeztetésre hívhat fel; ha a 30 napos végső határidőt elmulasztja, a kezdeményezés az Ön hibájából sikertelen. Ezután a főhitelező elkészíti a megállapodástervezetet, amelyhez valamennyi hitelezőnek hozzá kell járulnia.

5. Ha nincs főhitelezője, vagy a megállapodás nem jön létre, a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján forduljon a bírósághoz. Főhitelező hiányában a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell benyújtani, és a hitelezőket írásban tájékoztatni kell (Are. 22. § (2)).

   Ha a bíróságon kívüli megállapodás 90, illetve 120 napon belül nem jön létre, a Szolgálat a sikertelenséget megállapítja, hirdetményben felhívja a hitelezőket a követelésük 30 napon belüli bejelentésére, és az iratokat továbbítja a bíróságnak. Az eljárásra a lakóhelye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes (Are. 36. §).

6. Számoljon azzal, mi történik a végrehajtásokkal és a hitelekkel. Amint a végrehajtó értesítést kap az adósságrendezés kezdeményezéséről, a folyamatban lévő végrehajtásokban eljárási cselekmény nem foganatosítható (Are. 28. §). Az értesített hitelezők a nemfizetés miatt nem mondhatják fel a hitelszerződést, a lakásra kötött lízingszerződést, és nem függeszthetik fel az alapvető közszolgáltatásokat.

   Cserébe Önnek közben is fizetnie kell: a jelzáloghitelre a főhitelező által közölt minimális törlesztőrészletet, a folyamatos kötelezettségeit, és tartózkodnia kell minden olyan lépéstől, amely a hitelezők érdekét veszélyezteti. Az adósságrendezés kezdeményezése a központi hitelinformációs rendszerbe (KHR) is bekerül.

7. A bírósági szakaszban együtt kell működnie a családi vagyonfelügyelővel. A bíróság elrendelése után a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő ellenőrzi az Ön és adóstársa gazdálkodását, előkészíti az egyezségi tervet, és ha egyezség nem jön létre, a bíróság adósságtörlesztési végzést hoz. A vagyonfelügyelő által jóváhagyott, a mindennapi megélhetéshez szükséges összeg marad Önnél, a többit a törlesztésre kell fordítani.

   Az adósságtörlesztési időszak legfeljebb öt év. A terv úgy készül, hogy az egyéb (nem zálogjoggal biztosított) hitelezők követelésük legalább 38%-át, a hátrasorolt hitelezők legalább 5%-át megkapják (Are. 74. §); a lakhatást biztosító ingatlan értékesítéséről vagy megtartásáról a kezdeményezéskor kell nyilatkoznia.

8. Teljesítse a kötelezettségeit, és kérje a mentesítést. Az időszak végén a családi vagyonfelügyelő záró elszámolást készít, amelyre a hitelezők 15 napon belül észrevételt tehetnek. Ha Ön mindent teljesített, és a hitelezők elérték a minimális megtérülést, a bíróság mentesítő határozatot hoz (Are. 85–86. §): a fennmaradó tartozások alól mentesül, kivéve a futamidőn túlnyúló jelzáloghitel még esedékes részleteit.

   Ha a minimális megtérülés nem teljesül, a bíróság az időszakot legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja. A mentesítő határozat hatályon kívül helyezését a hitelező hat hónapon belül, legkésőbb öt éven belül kérheti, például ha utóbb kiderül, hogy az adós vagyont titkolt el.

• A vagyon eladása vagy elrejtése az eljárás végét jelenti. Ha az adós a kezdeményezés előtt vagy alatt értékesíti vagyonát, és erről nem nyilatkozik, a bíróság a hitelező kérelmére megszünteti az eljárást. Ilyenkor tíz évig nem kezdeményezhet újabb adósságrendezést, és a végrehajtások folytatódnak.
• A határidők elmulasztása sikertelenséggel jár. A főhitelező adategyeztetési felhívására 30 napon belül kell válaszolni, az adatok változását öt napon belül be kell jelenteni. A mulasztás az Ön érdekkörébe eső sikertelenségnek minősül, ami szintén tíz évre kizárja az újabb kezdeményezést.
• A köztartozás és a bírság kizárhatja az eljárást. Lejárt NAV-tartozás, 500 000 forint feletti közigazgatási vagy szabálysértési bírság, illetve büntetőügyből eredő pénzbüntetés esetén nincs helye adósságrendezésnek. Ezeket a kezdeményezés előtt rendezni kell, vagy részletfizetést kell kérni.
• Az adóstárs és a kezes is érintett. A házastárs vagy élettárs adóstársként csak közösen kezdeményezhet. A kezes vagy zálogkötelezett, ha az eljárásban nem vesz részt, nem élvezi a végrehajtás elleni védelmet, és vele szemben a végrehajtás korlátozás nélkül folytatódhat.
• Az öt év szoros ellenőrzést jelent. A bírósági adósságrendezés alatt nagyobb kiadáshoz, hitelfelvételhez, vagyontárgy eladásához a családi vagyonfelügyelő vagy a bíróság hozzájárulása kell, és a családi bevételek nagy része a törlesztést szolgálja. Ha ezt nem tudja vállalni, az eljárás megszűnhet.
• Nem minden tartozás alól mentesül. A tartásdíj, a bűncselekménnyel okozott kár, a jelzáloghitel futamidőn túli része és az eljárás alatt keletkezett új tartozások külön szabályok szerint alakulnak. Ne számoljon azzal, hogy az eljárás végén minden kötelezettsége megszűnik.

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: 2026. 11. 03. · Források: Are. 7. § – Az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei (2015. évi CV. törvény), Are. 8. § – Kizáró okok (2015. évi CV. törvény), Are. 17–22. § – A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése, főhitelező (2015. évi CV. törvény), Are. 26. és 28. § – A kezdeményezés joghatásai, a végrehajtások (2015. évi CV. törvény), njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.