Elállás a szerződéstől: mikor és hogyan lehet
Ha a szerződéses partnere nem teljesít határidőben, hibás dolgot ad át, vagy egyértelművé teszi, hogy nem fog teljesíteni, Önnek nem kell a végtelenségig várnia: meghatározott feltételek mellett elállhat a szerződéstől. Az elállás a másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenőleg felbontja; a már teljesített szolgáltatások visszajárnak (Ptk. 6:212. § (3) bekezdés, 6:213. § (1) bekezdés).
Elállni azonban nem lehet bármikor és bármilyen okból. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) szerint a jogosult akkor állhat el, ha a szerződésszegés miatt a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, ha a késedelmes félnek megfelelő póthatáridőt tűzött és az eredménytelenül telt el, ha a hibás teljesítést a kötelezett nem javította ki, vagy ha maga a szerződés biztosít elállási jogot. A jogalap nélküli elállás Önt teszi szerződésszegővé: elveszítheti az általa adott foglalót, és kártérítést is követelhetnek Öntől.
Az útmutató a magánszemélyek és vállalkozások közötti adásvételi, vállalkozási, ingatlan-adásvételi és más kétoldalú szerződésekre vonatkozik. Lépésről lépésre bemutatja, hogyan ellenőrizze a jogalapot, hogyan tűzzön póthatáridőt, mit tartalmazzon az elállási nyilatkozat, és hogyan szerezze vissza a pénzét. A webáruházban vagy üzleten kívül kötött fogyasztói szerződésekre vonatkozó, indokolás nélküli 14 napos elállási jogról külön útmutatónk szól.
A legfontosabb tények
Határidő
A szerződésszegés miatti elállásra a Ptk. általános határidőt nem állapít meg, késedelem esetén azonban főszabály szerint előbb megfelelő póthatáridőt kell tűzni, és csak annak eredménytelen eltelte után lehet elállni (6:154. § (2) bekezdés b) pont). Hibás teljesítésnél a hibát felfedezése után késedelem nélkül közölni kell (fogyasztónál a két hónapon belüli közlés ilyennek számít), a kellékszavatossági igény pedig a teljesítéstől számított egy év, fogyasztói szerződésnél két év, ingatlannál öt év alatt évül el (6:162–6:163. §). Az elállás nyomán visszajáró pénz és a kártérítés iránti követelés főszabály szerint öt év alatt évül el (6:22. §). Ha a szerződést tévedés vagy megtévesztés miatt kívánja megszüntetni, az nem elállás, hanem megtámadás, amelyre a szerződéskötéstől számított egyéves határidő vonatkozik (6:89. § (3) bekezdés).
Mit kell tenni
Azonosítsa, milyen szerződésszegés történt.
Az elállás jogalapja mindig a másik fél szerződésszegése vagy egy kifejezett szerződéses kikötés. A Ptk. a következő eseteket ismeri: késedelem (6:153–6:154. §), hibás teljesítés (6:159. §), előzetes szerződésszegés, amikor már a határidő előtt nyilvánvaló, hogy a kötelezett nem fog teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak nem áll érdekében (6:151. §), a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása (6:183. §), valamint a visszatartási jog gyakorlása után eredménytelenül eltelt határidő (6:139. § (2) bekezdés).
Gyűjtse össze a szerződést és mellékleteit, a levelezést, a fizetési bizonylatokat, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet és a fotókat. Nézze meg, mit ír a szerződés a teljesítési határidőről, a minőségről és a megszüntetésről. Ha a szerződés meghatározott szerződésszegésekre kifejezett elállási vagy azonnali felmondási jogot ad, azt annak feltételei szerint gyakorolhatja: a Kúria jogszerűnek tartotta a kikötött azonnali hatályú felmondást, mert a többszörös szerződésszegés bizonyított volt.
Döntse el, hogy elállás vagy felmondás a helyes eszköz.
Az elállás visszamenőleg bontja fel a szerződést, ezért csak akkor gyakorolható, ha a szerződéskötés előtti helyzet természetben helyreállítható. Ha ez nem lehetséges, például mert egy szolgáltatást már részben igénybe vett, a jogosult a szerződést felmondhatja: a felmondás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, a felek pedig a már teljesített szolgáltatásokkal elszámolnak (6:140. § (1) bekezdés, 6:212. § (2)–(3) bekezdés).
A határozatlan időre kötött, tartós jogviszonyt (például szolgáltatási vagy megbízási szerződést) szerződésszegés nélkül is fel lehet mondani megfelelő felmondási idővel, és ezt a jogot kizárni sem lehet (6:213. § (3) bekezdés). Vállalkozási szerződésnél a megrendelő a teljesítés megkezdése előtt indok nélkül is elállhat, utána a teljesítésig felmondhat, de ilyenkor a díj arányos részét és a vállalkozó kárát meg kell fizetnie; a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg (6:249. §).
Késedelem esetén tűzzön írásban megfelelő póthatáridőt.
A kötelezett késedelembe esik, ha esedékességkor nem teljesít (6:153. §). Ilyenkor a jogosult követelheti a teljesítést, vagy elállhat, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlást nem kell bizonyítania, ha a szerződést megállapodás vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetése szerint meghatározott időben, és nem máskor, kellett teljesíteni (fix határidő), vagy ha megfelelő póthatáridőt tűzött, és az eredménytelenül telt el (6:154. § (2) bekezdés).
A póthatáridő a biztonságos út. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a fix határidőben a feleknek kifejezetten meg kell állapodniuk; ennek hiányában az eladó a vevő késedelme miatt csak póthatáridő tűzése után állhatott volna el, ezért elállása jogszerűtlen volt. A felszólításban jelöljön meg naptári napot, és jelezze, hogy eredménytelen eltelte esetén eláll. A határidő legyen reális: egy raktáron lévő áru leszállításához néhány nap elég, egy ingatlan birtokbaadásához kevés lehet. Fogyasztói adásvételnél az eladó vállalkozás eltérő megállapodás hiányában legkésőbb a szerződéskötéstől számított harminc napon belül köteles a dolgot a vevő rendelkezésére bocsátani (6:220. §).
Hibás teljesítésnél előbb kijavítást vagy kicserélést kérjen.
A kellékszavatossági jogok lépcsőzetesek. Elsőként kijavítást vagy kicserélést követelhet; árleszállítást, a hiba kötelezett költségére történő kijavíttatását vagy elállást csak akkor, ha a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta, azt megfelelő határidőn belül, az Ön érdekeit kímélve nem tudja elvégezni, vagy ha az Ön ehhez fűződő érdeke megszűnt (6:159. § (2) és (4) bekezdés). Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye (6:159. § (3) bekezdés).
A Szegedi Ítélőtábla egy bálázógép ügyében kimondta, hogy az elállás második lépcsőben érvényesíthető jog, és a vevő jogszerűen tért át rá, amikor a szakértő szerint a konstrukciós hiba sem javítással, sem cserével nem volt megszüntethető. A hibát a felfedezés után késedelem nélkül közölje, és őrizze meg a közlés bizonyítékát (6:162. §). A hibás teljesítésből eredő kárát az elállás mellett is követelheti, kivéve, ha a kötelezett a hibás teljesítést kimenti (6:174. §).
Fogalmazza meg és juttassa el az elállási nyilatkozatot.
A nyilatkozatban szerepeljen a felek neve és címe, a szerződés kelte és tárgya, a szerződésszegés rövid leírása dátumokkal, az esetleges póthatáridő és annak eltelte, valamint az a kijelentés, hogy a szerződéstől eláll. Ha az elállásra több okból is jogosult, az okot meg kell jelölnie, különben a nyilatkozat érvénytelen; később másik okra áttérhet (6:140. § (2) bekezdés). Az elállás feltétele, hogy a kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja (6:213. § (1) bekezdés): írja bele, hogy a terméket mikor és hol adja vissza, illetve hogy a kapott összeget visszautalja.
Az írásba foglalt ingatlan-adásvételt és minden olyan szerződést, amelyre jogszabály vagy a felek alakiságot írtak elő, csak ugyanabban az alakban lehet megszüntetni (6:6. § (2) bekezdés, 6:215. § (2) bekezdés). A nyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá (6:5. § (2) bekezdés), ezért tértivevényes ajánlott levélben küldje, és ha a szerződés engedi, e-mailben is.
Számoljon el: mi jár vissza, és milyen sorrendben.
Az elállás után a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, a már teljesített szolgáltatások pedig visszajárnak: Ön visszakapja a vételárat vagy a díjat, a másik fél visszakapja a dolgot (6:212. § (3) bekezdés). Ha a kapott dolgot olyan okból nem tudja visszaadni, amelyért a szerződésszegő fél felelős, ez nem akadálya annak, hogy a kifizetett ellenértéket visszakövetelje (6:140. § (3) bekezdés).
Aki a visszafizetéssel késlekedik, késedelmi kamatot fizet, amelynek mértéke a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat (6:48. § (1) bekezdés); vállalkozások között ennél magasabb kamat jár (6:155. §). Ingatlannál az ingatlan-nyilvántartási helyzet rendezéséhez rendszerint a másik fél nyilatkozata szükséges. Ha a szerződés alapján jognyilatkozatra köteles fél ezt megtagadja, a bíróság a jognyilatkozatot ítélettel pótolja (6:184. §). Ilyen esetben érdemes már a keresetben a szerződés felbontásának megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását is kérni.
Rendezze a foglalót, a kötbért és a kártérítést.
A foglaló akkor foglaló, ha a szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy a kötelezettségvállalás megerősítésére fizették (6:185. § (1) bekezdés); ellenkező esetben előlegnek minősül, amely elszámolás alapján visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni; ha egyik fél sem felelős, vagy mindkettő az, a foglaló visszajár (6:185. § (2)–(3) bekezdés). A Fővárosi Ítélőtábla egy ingatlan-előszerződés ügyében a jogszerűtlenül elálló eladót kötelezte a foglaló kétszeresének megfizetésére.
A kötbér írásban köthető ki, és kár nélkül is követelhető (6:186. §). A kártérítést és a kötbért a foglaló összegével csökkenteni kell (6:185. § (4) bekezdés). Ha a szerződés elállási jogot bánatpénz ellenében biztosít, a túlzott bánatpénzt a bíróság mérsékelheti (6:213. § (2) bekezdés). Ha a célt más szerződéssel éri el, a drágább fedezeti ügylet árkülönbözetét is követelheti (6:141. §).
Ha a másik fél nem fizet vissza, induljon el a bírósági úton.
Először küldjön írásbeli fizetési felszólítást rövid, például nyolcnapos határidővel. Ha eredménytelen, a hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelést főszabály szerint fizetési meghagyással kell érvényesíteni közjegyzőnél (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés); harmincmillió forint felett fizetési meghagyásnak nincs helye (3. § (3) bekezdés). Az eljárási díj a követelés 3%-a, legalább 12 000, legfeljebb 300 000 forint (45. § (1) bekezdés a) pont). Ha a kötelezett tizenöt napon belül ellentmond, az eljárás perré alakul (28. és 37. §).
Ha a másik fél vitatja az elállás jogszerűségét, vagy ingatlanról van szó, közvetlenül pert indíthat. Harmincmillió forintig a járásbíróság, felette a törvényszék jár el (Pp. 20. §), a törvényszék előtt az ügyvédi képviselet kötelező (Pp. 72. §). A perilleték főszabály szerint sávos: 300 000 forint pertárgyértékig 18 000 forint, 3 millió forintig 18 000 forint és a 300 000 forint feletti rész 4,5%-a, 10 millió forintig 139 500 forint és a 3 millió forint feletti rész 5%-a, 30 millió forintig 489 500 forint és a 10 millió forint feletti rész 7%-a (Itv. 42. § (1) bekezdés a) pont, 2026. október 1-jétől). Alacsony jövedelem esetén költségmentességet kérhet (Kmtv. 5. §).
Mire figyeljen
- Elállás póthatáridő nélkül. A leggyakoribb hiba, hogy a jogosult az első határidő-túllépés után azonnal eláll, holott a szerződésben nem volt kifejezett fix határidő. Az ilyen elállás jogszerűtlen, és a szerződésszegő ekkor már Ön: ha foglalót adott, elveszítheti, ha kapott, kétszeresen kell visszafizetnie, és a másik fél kártérítést is követelhet.
- Elállás jelentéktelen hiba miatt. Egy karcolás, egy könnyen pótolható tartozék hiánya vagy egy apró eltérés nem ad elállási jogot (Ptk. 6:159. § (3) bekezdés). Ilyenkor kijavítást vagy árleszállítást kérjen. Ha mégis eláll, és visszaküldi a terméket, a vételárat a bíróság nem fogja visszaítélni.
- A visszaadás felajánlásának elmaradása. Az elállás csak akkor joghatályos, ha a jogosult a kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja (6:213. § (1) bekezdés). Aki eláll, de közben használja a dolgot, vagy kijelenti, hogy addig nem adja vissza, amíg pénzt nem kap, a nyilatkozat hatályosságát kockáztatja. A felajánlás legyen konkrét: hely, időpont, mód.
- A szóban közölt elállás. Telefonon vagy személyesen közölt elállást a perben nehéz bizonyítani, írásos szerződésnél pedig az alakiság miatt érvénytelen is lehet. Mindig írásban álljon el, és őrizze meg a feladóvevényt és a tértivevényt; a hatályosság a megérkezéstől számít.
- Az elállás és a megtámadás összekeverése. Ha a szerződéskötéskor tévedésben volt, vagy megtévesztették, az nem szerződésszegés, hanem megtámadási ok, amelyre egyéves határidő vonatkozik (6:89. § (3) bekezdés). Aki ilyenkor elállásra hivatkozik, és közben a megtámadási határidő eltelik, mindkét eszközt elveszítheti.
- Az előleg foglalónak nevezése vagy fordítva. A foglaló jogkövetkezményei csak akkor alkalmazhatók, ha a szerződésből egyértelműen kitűnik a pénz foglaló rendeltetése. Ha a szerződés csak „előleget” említ, az a szerződés meghiúsulásakor visszajár, akkor is, ha a fizető fél szegte meg a szerződést; a kár ilyenkor külön bizonyítandó.
- Az elállás után a teljesítés követelése. Az elállással a szerződés felbomlik, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. Aki eláll, utóbb nem követelheti, hogy a másik fél mégis teljesítsen. Mielőtt eláll, gondolja végig, hogy valóban a pénzét akarja-e vissza, vagy inkább a teljesítést; utóbbit a póthatáridőn belül még követelheti.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mi a különbség az elállás és a felmondás között?
Az elállás a szerződést a megkötés időpontjára visszamenőleg bontja fel, ezért minden teljesített szolgáltatás visszajár. A felmondás csak a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, a felek a már teljesített szolgáltatásokkal elszámolnak. Elállni akkor lehet, ha az eredeti állapot természetben helyreállítható; ha nem, a szerződésszegés miatt felmondásnak van helye (Ptk. 6:140. § (1) bekezdés, 6:212. §).
Elállhatok a szerződéstől, ha az eladó késik a szállítással?
Igen, de főszabály szerint nem azonnal. Előbb írásban tűzzön megfelelő póthatáridőt, és ha az eredménytelenül telik el, elállhat. Póthatáridő nélkül akkor állhat el, ha a szerződés szerint kizárólag egy meghatározott időpontban volt értelme teljesíteni, vagy ha bizonyítja, hogy a késedelem miatt a teljesítés Önnek már nem érdeke (Ptk. 6:154. §).
Mennyi idő számít megfelelő póthatáridőnek?
A törvény nem ad konkrét napszámot; a szolgáltatás jellegéhez kell igazítani. Egy raktáron lévő termék leszállításához néhány nap is elég lehet, egy építési munka befejezéséhez vagy egy ingatlan birtokbaadásához hetek kellhetnek. Túl rövid határidő esetén a bíróság az elállást jogszerűtlennek találhatja, ezért inkább legyen bőkezűbb, és jelöljön meg pontos naptári napot.
Visszajár a foglaló, ha elállok a szerződéstől?
Attól függ, ki felelős a meghiúsulásért. Ha a másik fél szegte meg a szerződést, és Ön jogszerűen állt el, a kapott foglalót kétszeresen kell visszafizetnie. Ha Ön a felelős, az adott foglalót elveszíti. Ha egyik fél sem felelős, vagy mindkettő, a foglaló visszajár (Ptk. 6:185. §). A túlzott foglalót a bíróság mérsékelheti.
Elállhatok rögtön, ha hibás terméket kaptam?
Általában nem. Hibás teljesítésnél előbb kijavítást vagy kicserélést kell kérnie, és csak akkor állhat el, ha a kötelezett ezt nem vállalta, nem végezte el megfelelő határidőn belül, vagy ha az Ön érdeke megszűnt. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye (Ptk. 6:159. §). A hibát a felfedezés után késedelem nélkül közölje.
Kell indokolnom az elállást?
A szerződésszegés miatti elállásnál igen, legalább annyira, hogy kiderüljön, melyik szerződésszegésre hivatkozik. Ha az elállásra több okból is jogosult, a nyilatkozat érvényességéhez meg kell jelölnie az okot, később pedig másik okra áttérhet (Ptk. 6:140. § (2) bekezdés). Indokolás nélkül csak a fogyasztói 14 napos elállás vagy a szerződésben kikötött elállási jog gyakorolható.
Írásban kell elállni a szerződéstől?
Ha a szerződést jogszabály vagy a felek megállapodása szerint írásba kellett foglalni, például ingatlan-adásvételnél, az elállás is csak írásban érvényes (Ptk. 6:6. § (2) bekezdés). Egyéb esetben a szóbeli elállás is hatályos lehet, de bizonyítani szinte lehetetlen. Mindig írásban, tértivevényes levélben álljon el.
Mi a különbség a 14 napos elállás és a szerződésszegés miatti elállás között?
A 14 napos elállási jog csak a fogyasztót illeti meg távollevők között, például webáruházban vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnél, és indokolás nélkül gyakorolható (45/2014. Korm. rendelet 20. §). A szerződésszegés miatti elállás bármely szerződésnél megilleti a jogosultat, de csak akkor, ha a másik fél megszegte a szerződést, és a Ptk. feltételei teljesülnek.
Mit tehetek, ha velem szemben jogtalanul álltak el a szerződéstől?
Írásban vitassa az elállás jogszerűségét, és jelezze, hogy a szerződést fennállónak tekinti, illetve teljesítésre kész. Ha a másik fél emiatt nem teljesít, követelheti a teljesítést, a kárának megtérítését, foglaló esetén a kapott foglaló kétszeresét. A Fővárosi Ítélőtábla egy ingatlan-előszerződés ügyében póthatáridő hiányában jogszerűtlennek minősítette az eladó elállását.
Kamatot is követelhetek a visszajáró vételár után?
Igen. Ha a másik fél az elállás után nem fizeti vissza a vételárat, késedelembe esik, és késedelmi kamatot köteles fizetni, amelynek mértéke a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat; vállalkozások között ennél magasabb (Ptk. 6:48. és 6:155. §). Ha kára is keletkezett, például drágábban kellett máshol vásárolnia, azt is követelheti.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja