Kezesség: mikor kell fizetnie a kezesnek, és hogyan védekezhet?
Aki kezességet vállal egy rokon, barát vagy a saját cége hiteléért, gyakran csak évekkel később, egy banki vagy követeléskezelői levélből tudja meg, mit is írt alá. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) szerint a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni (Ptk. 6:416. § (1) bekezdés). A kezesség járulékos: a kezes legfeljebb annyival tartozik, amennyivel a főadós, és minden olyan kifogásra hivatkozhat, amelyre a főadós is (6:417. §). Ez az útmutató annak szól, akit kezesként fizetésre szólítottak fel, fizetési meghagyást kapott, vagy végrehajtás indult ellene; és annak is, aki most készül kezességet vállalni. Lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan derítse ki, egyszerű vagy készfizető kezes-e, mikor válik esedékessé a tartozása, milyen kifogásokkal élhet, mikor szabadul, és hogyan követelheti vissza a kifizetett összeget a főadóstól. Az eredmény: tudni fogja, köteles-e fizetni, mennyit és mikor, és ha fizet, hogyan lép a hitelező helyébe. A 2014. március 15. előtt vállalt kezességekre a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) szabályai vonatkoznak; az alábbiak az új Ptk. alapján kötött szerződésekre irányadók.
A legfontosabb tények
Határidő
A kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult a teljesítésre felszólította (Ptk. 6:422. § (1) bekezdés); a felszólítás kézhezvétele után késedelem nélkül értesítenie kell a főadóst, és vagy fizetnie kell, vagy indokolással megtagadni a teljesítést. Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a kezes a határidő leteltével szabadul (6:424. §), ezért a jogosultnak a határidőn belül kell őt felszólítania. A kötelezett valamennyi tartozását biztosító, határozatlan idejű kezesség három hónapos felmondási idővel megszüntethető (6:425. §). Fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet ellentmondani (Fmhtv. 28. § (1) bekezdés). A követelések általános elévülési ideje öt év (Ptk. 6:22. §); a kezes a főkövetelés elévülésére is hivatkozhat.
Mit kell tenni
Keresse elő a kezességi szerződést, és ellenőrizze, hogy írásban jött-e létre. A Ptk. 6:416. § (3) bekezdése szerint a kezességi szerződést írásba kell foglalni; szóbeli ígéret, e-mailes „vállalom” vagy egy olyan okirat, amelyet nem Ön írt alá, nem keletkeztet kezesi kötelezettséget.
Ha a hitelező olyan okiratra hivatkozik, amelyen az aláírást nem ismeri fel, ezt már az első válaszlevélben jelezze. A perben a kezesi szerződés létrejöttét, így az aláírás valódiságát is a hitelezőnek kell bizonyítania: a Kúria Pfv.21315/2021/7 számú ítéletében elutasította a keresetet, mert az írásszakértő nagy valószínűséggel kizárta az alperes kézeredetét, a hitelező alkalmazottjának vallomása pedig ezt nem ellensúlyozta. Készítsen másolatot a főszerződésről (kölcsön, lízing, bérlet), mert a kezes kötelezettsége ahhoz igazodik.
Állapítsa meg, egyszerű vagy készfizető kezes-e. Az egyszerű kezes a sortartás kifogásával élhet: megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főadóstól megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre (Ptk. 6:419. §).
A törvény szerint a sortartás kifogása nem illeti meg a kezest, ha a főadós lakóhelyének vagy székhelyének megváltozása miatt a behajtás lényegesen megnehezült, ha a jogosult egyéb követelése miatt már eredménytelen végrehajtást vezetett a főadós vagyonára, vagy ha a főadós csődeljárásban fizetési haladékot kapott, illetve felszámolás indult ellene (6:420. §). A banki szerződésekben szinte mindig szerepel, hogy a kezes lemond a sortartás kifogásáról. A Pécsi Ítélőtábla Pf.20112/2021/6 számú ítélete szerint az aláírt szerződés szövegében szereplő ilyen kikötés külön figyelemfelhívás nélkül is a szerződés része lesz, a kezes tehát készfizetőként felel.
Ellenőrizze, hogy szabályos felszólítást kapott-e. A kezes teljesítési kötelezettségét a jogosult kifejezetten neki címzett felszólítása teszi esedékessé (Ptk. 6:422. § (1) bekezdés); a főadósnak küldött levél ehhez nem elég. A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20342/2021/8 számú ítéletében a bank a cég címére, a cégnek szóló borítékban küldte a felszólítást; a bíróság szerint a banknak kellett volna bizonyítania, hogy a kezes a neki címzett levelet átvette, ennek hiányában a határozott időre vállalt kezesség lejártával a kezes szabadult.
Nézze meg a felszólításon a keltezést, a követelt összeg bontását (tőke, kamat, költség), és hogy a kezességi szerződésben vállalt felső határt nem lépi-e túl. Őrizze meg a borítékot és a tértivevény másolatát: a kézbesítés napja számít.
A felszólítás után azonnal értesítse a főadóst, és kérjen tőle tájékoztatást. A Ptk. 6:422. § (2) bekezdése szerint a kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a biztosított tartozás mértékéről, valamint azokról a kifogásokról és ellenkövetelésekről, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megilletik.
Ezután két út van: vagy késedelem nélkül teljesít, és erről értesíti a főadóst, vagy megtagadja a teljesítést, és a megtagadásról, annak indokát is megjelölve, a főadóst és a jogosultat is értesíti (6:422. § (3) bekezdés). Írjon ajánlott, tértivevényes levelet vagy olyan e-mailt, amelynek kézbesítését igazolni tudja. Ha hallgat, és később kiderül, hogy a főadósnak lett volna kifogása, a vitában ez Ön ellen szólhat.
Gyűjtse össze a kezest megillető kifogásokat. A kezes kötelezettsége nem lehet terhesebb, mint amilyen az elvállaláskor volt, de kiterjed a főadós szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a később esedékessé váló mellékkövetelésekre (Ptk. 6:417. § (1) bekezdés). A kezes beszámíthatja a saját és a főadós ellenköveteléseit, és érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyeket a főadós érvényesíthetne, így például az elévülést, a teljesítést, a szerződés érvénytelenségét (6:417. § (2) bekezdés). A Győri Ítélőtábla Pf.20342/2018/7 számú ítélete szerint a kezes által felhozott érvénytelenségi kifogást a bíróságnak érdemben vizsgálnia kell.
A főadós kifogásról lemondó nyilatkozata a kezesség elvállalása után Önnel szemben nem hatályos. Bírósági úton nem érvényesíthető követelést a kezessel szemben sem lehet perelni (6:417. § (3) bekezdés). A főadós elleni per és végrehajtás költségeiért csak akkor felel, ha a jogosult a keresetindítás előtt Önt eredménytelenül felszólította (6:417. § (5) bekezdés).
Vizsgálja meg, nem szabadult-e a kötelezettség alól. Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határidő leteltével a kezes szabadul (Ptk. 6:424. §), ha addig nem kapott szabályos felszólítást. A kötelezett összes tartozására vállalt, határozatlan idejű kezességet három hónapos felmondási idővel felmondhatja (6:425. §); a felmondás a már keletkezett tartozásokért való felelősséget nem szünteti meg.
Ha a jogosult lemond valamely biztosítékról, vagy egyébként az ő hibájából a követelés a főadóssal szemben behajthatatlanná válik vagy jelentősen nehezebben hajtható be, a kezes annyiban szabadul, amennyiben a megtérítési igénye alapján kielégítést kaphatott volna (6:426. §). Ha a főkövetelés megszűnt, például mert a hitelező nem jelentette be a főadós felszámolási eljárásában, a járulékos kezesi követelés is megszűnik (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40178/2025/18).
Ha fizetési meghagyást kap, 15 napon belül mondjon ellent. A hitelezők a hárommillió forint alatti pénzköveteléseket a kezessel szemben is fizetési meghagyással érvényesítik; a közjegyző az eljárásban a jogalapot nem vizsgálja érdemben. Ellentmondást a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül, a kibocsátó közjegyzőnél lehet előterjeszteni (Fmhtv. 28. § (1) bekezdés), papíron vagy elektronikusan.
Az ellentmondásban röviden jelölje meg a fő kifogást (nincs írásbeli kezesi szerződés, nem kapott felszólítást, lejárt a határozott idő, a főkövetelés elévült vagy megszűnt). Ha nem mond ellent, a meghagyás jogerős lesz, és ugyanúgy végrehajtható, mint egy ítélet. Ellentmondás esetén az eljárás perré alakul; a jogosultnak kell kiegészítenie a keresetet és megfizetnie az illetéket. A kezes és a főadós között nincs kényszerű pertársaság, ezért a hitelező csak a kezest is perelheti (Fővárosi Ítélőtábla Pf.20340/2021/5).
Ha fizet, követelje vissza a főadóstól. A Ptk. 6:57. § (3) bekezdése szerint ha a jogosultnak harmadik személy teljesít, ennek erejéig a követelés és annak biztosítékai a teljesítőre szállnak át; ezt kell alkalmazni a kezes helytállására is. A kezes tehát a hitelező helyébe lép: követelheti a főadóstól a kifizetett összeget, és élhet a követelést biztosító zálogjoggal, más kezesekkel szembeni jogokkal is.
Teljesítése után a jogosult köteles késedelem nélkül átadni minden olyan okiratot és tájékoztatást, amely a főadóssal szembeni igényérvényesítéshez szükséges (6:422. § (4) bekezdés); kérje ezt írásban. Ha több kezes van, a jogosulttal szemben egyetemlegesen felelnek, egymás között pedig – ha egymásra tekintettel vállaltak kezességet – kockázatvállalásuk arányában (6:427. § (1) és (3) bekezdés). A főadósnak küldött értesítés az Önre átszálló követelés elévülését megszakítja (6:57. § (4) bekezdés).
Ha nem tud fizetni, mérlegelje a részletfizetést és az adósságrendezést. A hitelezők többsége kezessel is köt részletfizetési megállapodást; ez azonban tartozáselismerésnek minősülhet, amely az elévülést megszakítja (Ptk. 6:25. § (1) bekezdés a) pont), ezért csak az elismert összeget írja alá. Végrehajtás esetén a munkabérből letiltás is jöhet.
A magáncsődről szóló 2015. évi CV. törvény (Are.) adóstársként kezeli azt a készfizető kezest, aki az adóssal közös háztartásban él vagy vele vagyonközösségben van, egyéb kötelezettként pedig a többi kezest (Are. 5. § 5. és 18. pont). A Családi Csődvédelmi Szolgálat értesítésének kézhezvételétől a kezessel szemben folyó végrehajtás is szünetel (Are. 28. § (1) bekezdés). Ha a főadós adósságrendezést kezdeményez, érdemes tisztázni, hogy Ön részt vesz-e az eljárásban.
Mire figyeljen
- A „csak formalitás” típusú aláírás. Banki hitelnél a kezességet szinte mindig készfizető kezességként, a sortartás kifogásáról lemondva kérik; ilyenkor a bank a főadóssal egy időben, vele egyenrangúan fordulhat Önhöz.
- Felső határ nélküli „minden tartozásra” vállalt kezesség. Fogyasztó által vállalt ilyen kezesség csak akkor érvényes, ha a szerződés meghatározza a legmagasabb összeget, ameddig a kezes felel (Ptk. 6:430. § (3) bekezdés); a cég vezető tisztségviselője vagy többségi tagja erre nem hivatkozhat (6:430. § (5) bekezdés).
- A felszólítás figyelmen kívül hagyása. A kezes kötelezettsége a felszólítással esedékessé válik; ettől kezdve késedelmi kamat is terheli, és ha nem válaszol, a végrehajtás költségei is nőnek.
- Részfizetés vagy aláírt részletfizetési megállapodás elévülés közelében. Az elismerés az elévülést megszakítja, és az öt év elölről kezdődik; a nyilatkozatban csak azt ismerje el, amit valóban vitathatatlannak tart.
- A főadós csődjének figyelmen kívül hagyása. A felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezest csak akkor nem érinti, ha a jogosult előzetesen tájékoztatta őt annak feltételeiről; tájékoztatás nélkül a kezes kötelezettsége az egyezség szerinti mértékre csökken (Ptk. 6:417. § (4) bekezdés).
- Közjegyzői okiratba foglalt kezesség. Ha a kezességet közvetlenül végrehajtható közjegyzői okiratba foglalták, a hitelező per nélkül, végrehajtási záradékkal indíthat végrehajtást; a védekezés ilyenkor végrehajtási perben, szoros határidőkkel lehetséges.
- A visszkereset elmulasztása. Aki fizetett, de nem kéri el a hitelezőtől az okiratokat és nem lép fel a főadóssal szemben, az évek múlva elévült megtérítési igénnyel maradhat.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mi a különbség a kezes és a készfizető kezes között?
Az egyszerű kezes a sortartás kifogásával élhet: addig nem kell fizetnie, amíg a hitelező nem igazolja, hogy a főadóstól ésszerű időn belül eredménytelenül próbálta behajtani a tartozást (Ptk. 6:419. §). A készfizető kezest ez a kifogás nem illeti meg, ezért a hitelező a főadós előtt vagy vele együtt is fordulhat hozzá. Készfizetővé a kezesség szerződéssel vagy a 6:420. §-ban felsorolt esetekben válik.
Mikor kell fizetnie a kezesnek?
Akkor, ha a főadós nem teljesít, és a hitelező a kezest kifejezetten felszólította a teljesítésre (Ptk. 6:422. § (1) bekezdés). Egyszerű kezességnél ehhez az is kell, hogy a főadóstól való behajtás eredménytelen legyen. A felszólítás után késedelem nélkül kell vagy fizetni, vagy indokolással megtagadni a teljesítést, és erről a főadóst értesíteni.
Kezességet vállalni lehet szóban is?
Nem. A kezességi szerződést írásba kell foglalni (Ptk. 6:416. § (3) bekezdés). A Kúria Pfv.21315/2021/7 számú ítélete szerint a perben a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy a kezes valóban aláírta az okiratot; ha ez nem sikerül, a keresetet el kell utasítani.
Kiléphetek a kezességből?
Egyoldalúan csak kivételesen. A kötelezett összes tartozására vállalt, határozatlan idejű kezesség három hónapos felmondási idővel megszüntethető (Ptk. 6:425. §), de a felmondásig keletkezett tartozásokért továbbra is felel. Egyébként a kezesség megszüntetéséhez a hitelező hozzájárulása kell, amit új biztosíték felajánlásával lehet elérni.
Mennyit kell fizetnie a kezesnek?
Legfeljebb annyit, amennyivel a főadós tartozik, és nem többet, mint amit a kezességi szerződésben vállalt (Ptk. 6:417. § (1) bekezdés). Ide tartozik a késedelmi kamat és a szerződésszegés egyéb következménye is. A főadós elleni per és végrehajtás költségét csak akkor kell megfizetnie, ha a hitelező a keresetindítás előtt Önt eredménytelenül felszólította.
Elévül a kezes tartozása?
A követelések általános elévülési ideje öt év (Ptk. 6:22. §). A kezes a főkövetelés elévülésére is hivatkozhat, mert érvényesítheti a főadós kifogásait (6:417. § (2) bekezdés). Vigyázzon: a tartozás elismerése, például egy részletfizetési megállapodás aláírása, az elévülést megszakítja, és az idő elölről kezdődik.
Ha kifizettem a tartozást, visszakérhetem a főadóstól?
Igen. A kifizetett összeg erejéig a követelés és annak biztosítékai Önre szállnak át (Ptk. 6:57. § (3) bekezdés), tehát a hitelező helyébe lép. A hitelezőnek át kell adnia minden okiratot és tájékoztatást, amely ehhez szükséges (6:422. § (4) bekezdés). A főadóssal szemben fizetési meghagyással vagy perrel léphet fel.
A bank engem perel a cég helyett. Megteheti?
Igen, ha készfizető kezes. A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20340/2021/5 számú ítélete szerint a kezes és a főadós között nincs kényszerű pertársaság, ezért a bank csak a kezest is perelheti. Ilyenkor kérje a bíróságtól a főadós iratainak beszerzését, és hivatkozzon minden olyan kifogásra, amely a főadóst megilletné.
Felszámolás alatt áll a cég, amiért kezeskedtem. Most mi lesz?
A felszámolás miatt a sortartás kifogása nem illeti meg (Ptk. 6:420. § c) pont), a hitelező tehát közvetlenül Önhöz fordulhat. Ha viszont a hitelező a követelését nem jelentette be határidőben a felszámolásban, és ezért a főkövetelés megszűnt, a kezessel szembeni követelés is megszűnik (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40178/2025/18).
Magáncsődben a kezesség is rendezhető?
Az Are. a főadóssal közös háztartásban élő vagy vele vagyonközösségben lévő készfizető kezest adóstársként vonja be az eljárásba, a többi kezest egyéb kötelezettként (Are. 5. § 5. és 18. pont). Az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítés után a kezessel szemben folyó végrehajtás is szünetel (Are. 28. § (1) bekezdés).
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja