Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

Váltó alapján perelnek: kifogások és védekezés

Váltó alapján leggyakrabban azok kapnak fizetési meghagyást vagy keresetet, akik egy bankhitel, lízing vagy kereskedelmi hitel biztosítékaként kiállítóként vagy váltókezesként írtak alá egy, sokszor még kitöltetlen, úgynevezett biztosítéki váltót. Ha az adós nem fizet, a hitelező a váltót kitölti, bemutatja, majd a váltóból eredő követelést érvényesíti.

A váltó önálló, a mögöttes ügylettől elszakadó kötelezettség. A váltóbirtokosnak nem kell bizonyítania a hitelszerződést vagy a tartozás jogcímét: elég, ha bemutatja a szabályos váltót. A kötelezett csak a váltójogi szabályokról szóló 2017. évi CLXXXV. törvényben (Vt.) meghatározott kifogásokkal védekezhet, a pert pedig a törvényszék soron kívül, rövid határidőkkel tárgyalja. Aki ezekre nem készül fel, gyorsan marasztaló ítéletet kaphat, amelyet három napon belül teljesítenie kell.

Az útmutató bemutatja, hogyan ellenőrizze a váltót és a saját kötelezetti minőségét, milyen alaki és személyes kifogások állnak rendelkezésére, mikor évül el a váltó, mire figyeljen váltókezesként, és hogyan zajlik a váltóper. A 2018. január 1. előtt kiállított váltókra a korábbi váltórendelet (1/1965. (I. 24.) IM rendelet) anyagi szabályai irányadók, amelyek tartalma a Vt.-vel lényegében azonos; a Vt. perjogi szabályait a 2018. január 1. után indult perekben kell alkalmazni (Vt. 97. §).

Polgári jog – váltó

A legfontosabb tények

Határidő
A váltón alapuló fizetési meghagyással szemben a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül lehet ellentmondani (Fmhtv. 28. §), a váltóperben pedig az írásbeli ellenkérelmet és a beszámítást tartalmazó iratot tizenöt napon belül…
Jogterület
Polgári jog – váltó
Lépések
Bírósági gyakorlat
4
Frissítve
2026. 11. 22.

Határidő

A váltón alapuló fizetési meghagyással szemben a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül lehet ellentmondani (Fmhtv. 28. §), a váltóperben pedig az írásbeli ellenkérelmet és a beszámítást tartalmazó iratot tizenöt napon belül kell előterjeszteni, amely legfeljebb tizenöt nappal hosszabbítható meg (Vt. 91. § (2) bekezdés). A bírósági meghagyással szemben nyolc napon belül lehet ellentmondani (91. § (5) bekezdés), az ítéletben megállapított kötelezettséget három napon belül kell teljesíteni (94. § (1) bekezdés). Az elfogadóval, a saját váltó kiállítójával és ezek kezesével szemben a váltókövetelés az esedékességtől számított három év alatt, az átruházók és az idegen váltó kibocsátója ellen egy év alatt évül el (70. §).

Mit kell tenni

  1. Állapítsa meg, mit kapott, és milyen minőségben kötelezett.

    Nézze meg, hogy közjegyzői fizetési meghagyást vagy a törvényszéktől keresetlevelet kapott-e, és kérje el a váltó másolatát. A keresetlevélhez a váltó hiteles másolatát csatolni kell, a tárgyaláson pedig a felperesnek az eredeti váltót be kell mutatnia (Vt. 91. § (1) bekezdés, 93. §).

    A védekezés attól függ, ki Ön a váltón. A saját váltó kiállítóját ugyanolyan kötelezettség terheli, mint az idegen váltó elfogadóját (78. § (1) bekezdés), a váltókezes kötelessége pedig ugyanolyan, mint azé, akiért a kezességet vállalta (32. § (1) bekezdés). A váltó előlapjára írt puszta aláírás is kezességnek számít, kivéve a címzett és a kibocsátó aláírását (31. § (3) bekezdés). A kötelezettek egyetemlegesen felelnek, a birtokos bármelyiküket külön is perelheti (47. §). Jegyezze fel a kiállítás és az esedékesség napját, mert ezekből számolhatók az elévülés és az alkalmazandó jog.

  2. Fizetési meghagyás esetén tizenöt napon belül mondjon ellent.

    A hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelést főszabály szerint fizetési meghagyással kell érvényesíteni (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés), és a bírósági gyakorlatban a váltóperek jelentős része is fizetési meghagyással indul. A meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet ugyanannál a közjegyzőnél (28. §). Az ellentmondáshoz indokolás nem kötelező, de érdemes röviden jelezni a fő kifogást.

    Kellő időben előterjesztett ellentmondás esetén az eljárás perré alakul (37. § (1) bekezdés), és a váltóra alapított perben a Vt. eltérő szabályai irányadók (Vt. 88. § (1) bekezdés). Ha nem mond ellent, a meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz; ezután a váltójogi kifogásokat már nem tudja érvényesíteni. A hiányos vagy szabálytalan kézbesítés esetén is azonnal lépjen, mert a jogorvoslati lehetőségek szűkek.

  3. Bízzon meg ügyvédet, és számoljon a váltóper sajátosságaival.

    A váltóper a per tárgyának értékére tekintet nélkül a törvényszék hatáskörébe tartozik (Vt. 89. § (1) bekezdés), a törvényszék előtt pedig a jogi képviselet kötelező (Pp. 72. § (1) bekezdés). A felperes a váltó fizetési helye szerinti bíróság előtt is perelhet, és az alapszerződésben kikötött illetékesség a váltóperre nem terjed ki (89. § (2)–(3) bekezdés).

    A bíróság a per minden szakaszában soron kívül jár el, az általa szabott határidő a meghosszabbítással együtt legfeljebb harminc nap, a szünetelés legfeljebb egy hónapig tarthat (90. §). Az ellenkérelem határideje a rendes perben irányadó negyvenöt nap helyett tizenöt nap (91. § (2) bekezdés). Ha nem terjeszt elő ellenkérelmet, bírósági meghagyás születhet, amely ellen nyolc napon belül lehet ellentmondani. A perilleték főszabály szerint sávos: 300 000 forint pertárgyértékig 18 000 forint, 3 millió forintig 18 000 forint és a 300 000 forint feletti rész 4,5%-a, 10 millió forintig 139 500 forint és a 3 millió forint feletti rész 5%-a, 30 millió forintig 489 500 forint és a 10 millió forint feletti rész 7%-a (Itv. 42. § (1) bekezdés a) pont, 2026. október 1-jétől); alacsony jövedelem esetén költségmentességet kérhet (Kmtv. 5. §).

  4. Vizsgálja meg a váltó alaki kellékeit és kitöltését.

    A saját váltónak tartalmaznia kell a váltó elnevezést, a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen ígéretet, az esedékességet, a fizetési helyet, a kedvezményezett nevét, a kiállítás napját és helyét, valamint a kiállító aláírását (Vt. 75. §). Ha kötelező kellék hiányzik, az okirat nem váltó, és ezt a bíróság hivatalból figyelembe veszi (88. § (2) bekezdés a) pont). Egyes hiányokat azonban a törvény pótol: esedékesség nélkül a váltó látra szóló, fizetési hely nélkül a kiállítás helye irányadó (76. §).

    A biankó váltó érvényes. A Kúria kimondta, hogy a kellékhiányos váltó is váltó, a hiányzó összeg és esedékesség a váltómegállapodás szerint utóbb pótolható. Ha a birtokos a megállapodástól eltérően töltötte ki a váltót, erre a birtokossal szemben csak akkor hivatkozhat, ha az a váltót rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlansággal szerezte (10. §); a váltómegállapodást Önnel kötő hitelezővel szemben a megállapodás megszegése személyes kifogásként felhozható (17. §). A szöveg utólagos megváltoztatása esetén az előtte aláírók az eredeti szöveg szerint felelnek (69. §).

  5. Ellenőrizze az aláírást, a képviseletet és a cselekvőképességet.

    Ha azt állítja, hogy az aláírás nem az Öné, ez tagadás, nem kifogás: a Kúria szerint ilyenkor az aláírás valódiságát a felperesnek kell bizonyítania, míg a váltójogi kifogás tényeit az alperes bizonyítja. A hamis aláírás a többi aláíró kötelezettségét nem érinti (Vt. 7. §). Aki képviseleti jog nélkül vagy annak túllépésével ír alá más nevében, maga válik kötelezetté (8. §).

    A Kúria azt is kimondta, hogy ha az adós nem tudta, hogy váltót ír alá, ez az akarathiány bármely váltóbirtokossal szemben felhozható, a váltószabályok nem ismerete azonban nem mentesít. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az, hogy a váltókezes az aláíráskor rendelkezett-e a szükséges belátási képességgel, szakkérdés, de a döntés a szakvéleményen túl a többi bizonyíték mérlegelésén is alapul. Ha ilyen kifogása van, az orvosi iratokat már az ellenkérelemhez csatolja, és indítványozzon szakértői bizonyítást.

  6. Terjessze elő a személyes, alapügyleti kifogásait.

    A váltón alapuló keresettel megtámadott személy a váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat a kibocsátóval vagy egy korábbi birtokossal fennálló személyes viszonyára, kivéve, ha a birtokos a váltó megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett (Vt. 17. §). A közvetlen partnerrel, jellemzően a hitelező bankkal szemben ezért felhozható például, hogy a biztosított tartozás nem állt fenn, nem volt esedékes, vagy kisebb összegű, mint amire a váltót kitöltötték.

    A bírói gyakorlat ezt szűken kezeli. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a nem váltójogi jogviszonyból eredő kifogás általában nem vizsgálható; az adott ügyben a kezes az adós fizetési moratóriumára hivatkozott, amit a bíróság csak annyiban fogadott el, hogy a moratórium alatt késedelem nem állt be, ezért a kamat csak azt követően járt. A kifogás tényeit Önnek kell bizonyítania: csatolja a hitelszerződést, a törlesztési kimutatást és a banki levelezést.

  7. Váltókezesként ne számítson a polgári jogi kezesség védelmeire.

    A váltókezes nem sortartó kezes: kötelessége ugyanolyan, mint azé, akiért kezességet vállalt, és a birtokos előbb is perelheti őt, mint a kiállítót (Vt. 32. § (1) bekezdés, 47. §). Kötelezettségvállalása akkor is érvényes, ha a főkötelezettség semmis, kivéve, ha a semmisség alaki hibából ered; és nem szűnik meg azzal sem, hogy a kiállító cég jogutód nélkül megszűnik (32. § (2) és (4) bekezdés).

    A kezes viszont felhozhatja mindazokat a kifogásokat, amelyeket a kiállító is felhozhatna, akiért kezességet vállalt; ezt a Fővárosi Ítélőtábla is megerősítette. Ha fizet, megszerzi a váltóból eredő jogokat a kiállítóval szemben (32. § (3) bekezdés), ezért fizetéskor kérje a nyugtázott váltó kiadását (39. § (1) bekezdés). A per alatt ne ajándékozza el a vagyonát: a Kúria szerint a váltó kiállítása után történt ingyenes vagyonátruházás a váltókövetelés fedezetének elvonását valósítja meg, és a hitelező kérheti a szerződés hatálytalanságának megállapítását.

  8. Számolja ki az elévülést, és nézze meg az óvást.

    Az elfogadóval szemben a váltóból eredő követelés az esedékességtől számított három év alatt évül el; ez irányadó a saját váltó kiállítójára és kezesére is (Vt. 70. § (1) bekezdés, 78. § (1) bekezdés, 32. § (1) bekezdés). Az átruházók és az idegen váltó kibocsátója elleni követelés egy év alatt, a visszaváltó átruházó követelése hat hónap alatt évül el (70. § (2)–(3) bekezdés). Az elévülést csak a követelés bíróság előtti érvényesítése szakítja meg, és csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a cselekmény történt (70. § (5) bekezdés, 71. §); a fizetési meghagyás iránti kérelem a keresetlevéllel azonos hatályú (Pp. 256. § (1) bekezdés).

    Az átruházók és a kibocsátó elleni megtérítési igényhez határidőben felvett óvás kell (44. és 53. §), kivéve, ha a váltón „óvás nélkül” kikötés szerepel (46. §); az óvás hiányát a bíróság hivatalból figyelembe veszi (88. § (2) bekezdés b) pont). A saját váltó kiállítójával szemben óvás nem szükséges. Elévülés után is maradhat polgári jogi gazdagodási igény (70. § (6) bekezdés).

  9. Ellenőrizze a követelt összeget, és a beszámítást csak okirattal kísérje.

    A birtokos a váltóösszegen felül követelheti a kikötött kamatot, Magyarországon kiállított és fizetendő váltónál az esedékességtől a Ptk. szerinti késedelmi kamatot, egyébként hat százalékot, továbbá az óvás és az értesítések költségét, valamint a váltóösszeg egy százalékát kitevő váltódíjat (Vt. 48. § (1) bekezdés). Ellenőrizze, hogy a részfizetéseket feljegyezték-e (39. §), és hogy a kamatot a helyes naptól számították-e.

    Váltóperben viszontkeresetnek nincs helye, és beszámítani csak végrehajtható határozattal megállapított, közokiratba foglalt, a birtokos által elismert vagy lejárt váltón alapuló követelést lehet (88. § (3) bekezdés, 91. § (3) bekezdés). A beszámításhoz csatolni kell az ellenkövetelésről szóló okiratot vagy elismerő nyilatkozatot, különben a bíróság a beszámítást visszautasítja (91. § (3)–(4) bekezdés). Más ellenkövetelést külön perben érvényesíthet. A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelem határideje harminc nap, elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye (95. § (2) bekezdés).

Mire figyeljen

Jogi alap

11
Ez a törvény a váltójogi szabályokat foglalja össze, egységesítve a hazai előírásokat a nemzetközi egyezményekkel.
Ez a törvény a váltójogi szabályokat foglalja össze, egységesítve a hazai előírásokat a nemzetközi egyezményekkel.
Ez a törvény a váltójogi szabályokat foglalja össze, egységesítve a hazai előírásokat a nemzetközi egyezményekkel.
Ez a törvény a váltójogi szabályokat foglalja össze, egységesítve a hazai előírásokat a nemzetközi egyezményekkel.
Ez a törvény a fizetési meghagyásos eljárásról szól, amely egy egyszerűsített, gyors és hatékony módja a nem vitatott pénzkövetelések…
Ez a törvény a polgári perrendtartásról szól, és a bírósági eljárások szabályait rögzíti a magánjogi jogviták tisztességes és hatékony rendezése…
Ez a törvény a Polgári Törvénykönyv, amely a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elve…
Ez a törvény a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban alkalmazható költségmentességről és költségfeljegyzési jogról szól.

Kapcsolódó bírósági határozatok

4
A kellékhiányos (biankó) váltó is váltó, a hiányzó összeg és esedékesség a váltómegállapodás szerint utóbb pótolható; a váltókezes váltó kiállítása utáni ingyenes vagyonátruházása a követelés fedezetének elvonását valósítja meg.
Ha az adós nem tudja, hogy váltót ír alá, ez az akarathiány bármely váltóbirtokossal szemben felhozható, a váltószabályok nem ismerete viszont nem mentesít; a tagadott aláírás valódiságát a felperes, a váltójogi kifogás tényeit az alperes bizonyítja.
A váltókezes fizetési kötelezettségét a kezesség önmagában megalapozza, az adós fizetési moratóriuma csak a késedelem beállását tolja ki; a nem váltójogi jogviszonyból eredő kifogás általában nem vizsgálható.
A váltóbirtokos jogát az átruházások meg nem szakított láncolatával igazolja; a váltókezes felhozhatja a kiállító kifogásait, a belátási képesség hiánya pedig szakvélemény és a többi bizonyíték együttes mérlegelésével ítélhető meg.

Gyakori kérdések

10
Mennyi időm van ellentmondani a váltón alapuló fizetési meghagyásnak?

A kézbesítéstől számított tizenöt nap, ugyanúgy, mint bármely más fizetési meghagyásnál (Fmhtv. 28. §). Az ellentmondást annál a közjegyzőnél kell előterjeszteni, aki a meghagyást kibocsátotta. Ha ellentmond, az eljárás perré alakul, és a váltóperben az ellenkérelemre már csak tizenöt napja lesz, ezért az iratokat érdemes már ekkor összegyűjteni.

Kell ügyvéd a váltóperhez?

Igen. A váltóper a követelés összegétől függetlenül a törvényszék hatáskörébe tartozik (Vt. 89. § (1) bekezdés), a törvényszék előtt pedig a jogi képviselet kötelező (Pp. 72. §). Ügyvéd nélkül a perbeli nyilatkozatai hatálytalanok lehetnek. Ha jövedelme alacsony, költségmentességet és a jogi segítségnyújtó szolgálattól pártfogó ügyvédet kérhet.

Hivatkozhatok arra, hogy a hitelt már visszafizettem?

Igen, ha a váltót a hitelező bank vagy más közvetlen partnere érvényesíti, mert vele szemben a személyes kifogások felhozhatók. Ha a váltót időközben másra ruházták, ez csak akkor lehetséges, ha az új birtokos tudatosan az Ön hátrányára szerezte meg a váltót (Vt. 17. §). A fizetést Önnek kell bizonyítania banki kivonattal, nyugtával vagy elszámolással.

Érvényes az üresen aláírt, biankó váltó?

Igen. A Kúria szerint a kellékhiányos váltó is váltó, az összeg és az esedékesség a váltómegállapodás szerint utóbb kitölthető. Ha a hitelező a megállapodástól eltérően, például a tényleges tartozásnál nagyobb összegre töltötte ki, ezt kifogásként felhozhatja; későbbi birtokossal szemben csak akkor, ha rosszhiszemű vagy súlyosan gondatlan volt (Vt. 10. §).

Váltókezesként csak akkor kell fizetnem, ha az adós nem tud?

Nem. A váltókezes kötelessége ugyanolyan, mint azé, akiért kezességet vállalt (Vt. 32. § (1) bekezdés), és a váltó kötelezettjei egyetemlegesen felelnek, így a birtokos a kezest elsőként, az adóstól függetlenül is perelheti (47. §). A kezes ugyanakkor felhozhatja mindazokat a kifogásokat, amelyeket a kiállító is felhozhatna.

Mikor évül el a váltó?

A saját váltó kiállítójával, az idegen váltó elfogadójával és ezek kezesével szemben az esedékességtől számított három év alatt (Vt. 70. § (1) bekezdés). Az átruházók és az idegen váltó kibocsátója elleni megtérítési igény egy év alatt évül el. Az elévülést csak a bírósági érvényesítés szakítja meg, felszólító levél nem.

Mennyit követelhetnek tőlem a váltó alapján?

A váltóösszeget, a kikötött kamatot, Magyarországon kiállított és fizetendő váltónál az esedékességtől járó, a Ptk. szerinti késedelmi kamatot, az óvás és az értesítések költségét, valamint a váltóösszeg egy százalékát kitevő váltódíjat (Vt. 48. § (1) bekezdés). Ehhez járul a perköltség. Ellenőrizze, hogy a részfizetéseket levonták-e.

Mi a teendő, ha nem én írtam alá a váltót?

Tagadja az aláírás valódiságát az ellentmondásban és az ellenkérelemben. Ilyenkor a felperesnek kell bizonyítania, hogy az aláírás Öntől származik, jellemzően írásszakértői véleménnyel. A hamis aláírás a többi aláíró kötelezettségét nem érinti (Vt. 7. §). Ha valaki visszaélt az Ön nevével, büntetőfeljelentést is tehet.

Kell óvás ahhoz, hogy beperelhessenek?

A saját váltó kiállítója és kezese ellen nem. Óvás az átruházók és az idegen váltó kibocsátója elleni megtérítési igényhez kell (Vt. 44. és 53. §), de ettől a váltón szereplő „óvás nélkül” kikötés felmenti a birtokost (46. §). A biztosítéki váltókon ez a kikötés szinte mindig szerepel.

Miben más a váltóper, mint egy rendes polgári per?

A bíróság soron kívül jár el, az ellenkérelem határideje tizenöt nap, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondásé nyolc nap, viszontkeresetnek nincs helye, és csak meghatározott, okirattal igazolt követelés számítható be (Vt. 88–91. §). Az ítéletben megállapított összeget három napon belül kell megfizetni (94. §).

Gyakorlati jogi útmutatók

6

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: · Források: Vt. 1–2., 6., 10. és 75–76. § – A váltó kellékei, pótló szabályok, összegeltérés, kitöltetlen váltó (2017. évi CLXXXV. törvény), Vt. 7–8., 16–17. és 69. § – Hamis aláírás, képviselet nélküli aláírás, jogos váltóbirtokos, személyes kifogások, a váltó megváltoztatása (2017. évi CLXXXV. törvény), Vt. 28., 31–32., 47. és 78. § – Az elfogadó és a saját váltó kiállítójának kötelezettsége, váltókezesség, egyetemlegesség (2017. évi CLXXXV. törvény), Vt. 39., 44., 46., 48. és 53. § – Fizetés, óvás, óvás nélküli kikötés, követelhető összeg és váltódíj, jogvesztés (2017. évi CLXXXV. törvény), njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.