Társasházi tulajdonos jogai – közgyűlés, közös költség, jogorvoslat
Aki társasházban vásárol lakást, két dolognak lesz a tulajdonosa: a lakásnak külön tulajdonként, és a lépcsőház, a tető, a falak, a közművek tulajdoni hányadának közös tulajdonként; a kettő egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg (Ptk. 5:85. §). A közös tulajdonnal kapcsolatos döntéseket a tulajdonostársak közgyűlése hozza, az ügyeket a közös képviselő vagy az intézőbizottság intézi, a fenntartás költségét pedig a tulajdonostársak közös költségként viselik.
A viták többsége ugyanazok körül forog: miért emelkedett a közös költség, miért nem kapott meghívót a közgyűlésre, jogszerű-e egy felújításról hozott határozat, mit tehet, ha a közös képviselő nem ad elszámolást, és mi történik, ha valaki nem fizet. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) mindegyikre ad eszközt, de ezek rövid határidőkhöz kötöttek: a közgyűlési határozatot a meghozatalától számított 60 napon belül lehet bíróság előtt megtámadni.
Az útmutató lépésről lépésre bemutatja, milyen iratokat kérhet, hogyan hívathat össze közgyűlést, hogyan szavazhat, mikor és hol támadhatja meg a határozatot, hogyan ellenőrizheti a közös képviselőt, és mire számíthat közösköltség-hátralék esetén, a fizetési meghagyástól a jelzálogjogig.
A legfontosabb tények
Határidő
A közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül lehet keresettel kérni a bíróságtól (Tht. 42. § (1) bekezdés). A meghívót a közgyűlés előtt legalább 8 nappal meg kell küldeni, az éves elszámolásról és költségvetésről szóló közgyűlést legkésőbb május 31-ig meg kell tartani (Tht. 33. § (2) bekezdés, 35. § (1) bekezdés). A meghozott határozatokat a közgyűlést követő 8 napon belül ki kell függeszteni (39. § (4) bekezdés). A fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet ellentmondással élni (Fmhtv. 28. § (1) bekezdés).
Mit kell tenni
Szerezze be a társasház alapító okiratát és szervezeti-működési szabályzatát. A közös költség viselésének szabályait, a közösség szerveit és azok hatáskörét a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg (Tht. 13. § (1) bekezdés). Az SZMSZ-t és módosításait a közösség az ingatlanügyi hatóságnak okirattárba helyezés céljából benyújtja (15. §), a közös képviselő pedig köteles egy példányt megőrizni (43. § (3) bekezdés).
Kérje el a közös képviselőtől a házirendet, az utolsó éves elszámolást és költségvetést is. Az SZMSZ-ből derül ki, hogy a közös költséget tulajdoni hányad vagy más szempont szerint osztják-e fel, van-e felújítási alap, és hogyan lehet elektronikusan részt venni a közgyűlésen. Ezek nélkül a későbbi vitában nem tudja megállapítani, mi a szabály és mi a jogsértés.
Nézzen bele a jegyzőkönyvekbe és a Közgyűlési Határozatok Könyvébe. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni a határozatképességről, a határozatok szó szerinti szövegéről és a szavazás eredményéről; ebbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és a másolási költség megfizetésével másolatot kérhet (Tht. 39. § (1) és (3) bekezdés). A közös képviselő a határozatokról és azok végrehajtásáról Közgyűlési Határozatok Könyvét vezet, amelybe szintén bárki betekinthet (44. §, 45. § (2) bekezdés).
A Kúria gyakorlata szerint a tulajdonostárs a közös képviselőtől a saját befizetéseiről kérhet kimutatást, a teljes gazdálkodás elszámoltatására viszont a közgyűlés jogosult. Ha a közös képviselő a betekintést megtagadja, kérését írásban, igazolható módon ismételje meg; ez később a jegyző vagy a bíróság előtt bizonyíték.
Vegyen részt a közgyűlésen, és ellenőrizze a szabályos összehívást. A közgyűlést a közös képviselő hívja össze írásbeli meghívóval, amelyet a házban ki is kell függeszteni; sürgős esetet kivéve legalább 8 nappal korábban kell megküldeni (Tht. 33. § (1)–(2) bekezdés). A meghívónak tartalmaznia kell az időpontot, a helyet, a napirendet és a megismételt közgyűlés időpontját; a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozat nem hozható (34. §).
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezők jelen vannak (36. § (1) bekezdés); a megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes (37. § (3) bekezdés). Ha nem tud elmenni, írásban meghatalmazhat valakit (33. § (3) bekezdés); elektronikus részvételre akkor van mód, ha az SZMSZ szabályozza (38. § (4) bekezdés).
Szavazzon tudatosan, és kérje, hogy a véleménye kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szavazati jog a tulajdoni hányadhoz igazodik, és ha a törvény másként nem rendelkezik, a jelenlévők tulajdoni hányada szerinti egyszerű többség dönt (Tht. 38. § (1)–(2) bekezdés). Egyes kérdésekben az összes tulajdoni hányad szerinti többség kell, például az SZMSZ elfogadásához (14. § (1) bekezdés) vagy kamerarendszer létesítéséhez kétharmad (25. § (1) bekezdés).
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik többek között a közös képviselő megválasztása és felmentése, az éves költségvetés és elszámolás elfogadása, valamint a közös tulajdon felújításáról szóló döntés (28. § (1) bekezdés). Ha nem ért egyet, szavazzon nemmel, és kérje, hogy az ellenvéleménye és annak indoka szerepeljen a jegyzőkönyvben: a későbbi perben ez segít bizonyítani a kisebbségi érdeksérelmet.
Kérje a közgyűlés összehívását, ha a közös képviselő nem hívja össze. Közgyűlést legalább évente egyszer kell tartani, az éves elszámolásról és költségvetésről legkésőbb május 31-ig (Tht. 35. § (1) bekezdés). A közgyűlés összehívása kötelező, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a határozati javaslat megjelölésével írásban kérik (35. § (2) bekezdés).
Ha a közös képviselő a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra nem hívja össze, a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén maguk a kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott tulajdonostárs hívhatja össze. A kérést aláírásokkal, tulajdoni hányadok feltüntetésével, igazolható módon adja át; ebből számítják a határidőket.
Támadja meg a jogsértő határozatot 60 napon belül a bíróságon. Ha a határozat jogszabályba, az alapító okiratba vagy az SZMSZ-be ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti az érvénytelenség megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül (Tht. 42. § (1) bekezdés). A határidő a közgyűlés napjától fut, nem attól, hogy Ön mikor értesült a határozatról. A pert a társasház ellen kell indítani, a gyakorlatban a társasház címe szerinti járásbíróságon.
A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság indokolt esetben felfüggesztheti (42. § (2) bekezdés); ezt a keresetben kérje. A Kúria szerint a társasházi határozatok elleni jogvédelem speciális eszköze ez a kereset, a 60 napos határidő általános megállapítási perrel nem kerülhető meg. A per illetékéről az illetékekről szóló törvény rendelkezik.
Ellenőrizze a közös költség összegét és felosztását. A közös költség a közös tulajdon fenntartásának költsége és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, amely a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha az SZMSZ másként nem rendelkezik (Tht. 24. § (1) bekezdés). Az eltérő felosztás költségnemeit és számítási módját az SZMSZ-ben kell rögzíteni (24. § (2) bekezdés a) pont).
A közös képviselő évente költségvetési javaslatot készít a várható bevételekről, kiadásokról, a tervezett munkákról és az egyes lakásokra eső hozzájárulásról (47. §), az éves elszámolásban pedig tételesen ki kell mutatni a tervezett és tényleges kiadásokat, a hátralékokat és a behajtásukra tett lépéseket (48. § (1) bekezdés). A közös költséget akkor is fizetni kell, ha a lakást nem használja; ha vitatja az összeget, ne a fizetést tagadja meg, hanem a megállapító határozatot támadja meg.
Ellenőriztesse a közös képviselőt a számvizsgáló bizottsággal és a jegyzővel. A huszonöt lakásnál nagyobb társasházban számvizsgáló bizottságot kell választani (Tht. 27. § (2) bekezdés), amely bármikor ellenőrizheti a közös képviselőt, havonta ellenőrzi a pénzforgalmat, véleményezi az elszámolást és a költségvetést, és összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő ezt elmulasztja (51. § (1) bekezdés). A közgyűlés a közös képviselőt bármikor felmentheti (28. § (3) bekezdés); a felmentett képviselő az összes iratot 30 napon belül köteles átadni (48. § (3) bekezdés).
A társasház törvényes működése felett a jegyző gyakorol törvényességi felügyeletet (27/A. § (1) bekezdés). Ha jogsértést állapít meg, felhívja a társasházat a helyreállításra, és ha 60 napon belül nem történik meg, bírósághoz fordulhat, amely a közös képviselőt százezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja (27/A. § (4)–(5) bekezdés). Bírósági útra tartozó ügyben a jegyző nem jár el.
Ha hátralékba került, rendezze a tartozást, mielőtt jelzálog vagy per lesz belőle. A közös képviselő a hátralékost határidő megjelölésével felszólítja, majd fizetési meghagyást kezdeményez (Tht. 24. § (2) bekezdés c) pont). Hárommillió forintig a lejárt pénzkövetelés főszabály szerint csak fizetési meghagyással érvényesíthető (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés); ha a követelést vitatja, a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondást nyújthat be a közjegyzőnél (28. § (1) bekezdés). A közösköltség-perben a tárgyalást 30 napon belülre kell kitűzni (Tht. 43. § (1) bekezdés c) pont).
Legalább három havi közös költségnek megfelelő hátralék esetén a közgyűlés jelzálogjogot rendelhet el a lakásra; a határozat meghozatalakor a hátralékos nem szavazhat (30. § (1)–(2) bekezdés). Ha az SZMSZ felhatalmazza, ezt a közös képviselő is elrendelheti (31. §). A jelzálog a lakás eladásakor is a tartozás megfizetésének biztosítéka marad (Ptk. 5:86. §).
Védekezzen a jelzálogjog ellen, vagy kérje a törlését a kifizetés után. A jelzálog elrendeléséről szóló határozatot a hátralékosnak a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell (Tht. 30. § (3) bekezdés), és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (32. § (1) bekezdés). A közgyűlési határozat és a közös képviselő rendelkezése ellen is a 60 napos érvénytelenségi kereset áll rendelkezésre (42. § (3) bekezdés); érdemes megvizsgálni, hogy a hátralék valóban elérte-e a három havi összeget.
Ha a hátralékot kiegyenlítette, a közös képviselő a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles kiadni a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt, ugyancsak közokiratban vagy ellenjegyzett magánokiratban (32. § (3) bekezdés). A lakás a tulajdoni hányaddal együtt önálló ingatlanként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban (Inytv. 5. § (2) bekezdés a) pont); a törlést ennek alapján az ingatlanügyi hatóságnál lehet kérni. Ellenőrizze a tulajdoni lapon, hogy a törlés megtörtént.
Mire figyeljen
- A 60 napos határidő elmulasztása: a határidő a határozat meghozatalától fut, és elkésett kereset esetén a bíróság a határozat tartalmát már nem vizsgálja. Ha nem volt jelen, kérje el a jegyzőkönyvet a közgyűlés után azonnal.
- Általános elégedetlenség mint keresetindok: a Kúria szerint az a határozat, amely minden tulajdonost tulajdoni hányada arányában azonos módon érint, általában nem sérti a kisebbség jogos érdekét. Konkrét jogszabály-, alapító okirat- vagy SZMSZ-sértést kell megjelölni.
- A közös költség visszatartása tiltakozásul: a fizetési kötelezettség a lakás használatától és a vitától független. A visszatartott összeg hátralékká válik, amely miatt fizetési meghagyás, végrehajtás és jelzálogjog következhet.
- Lakásfelújítás bejelentés nélkül: a lakáson belüli építkezésről értesíteni kell a közös képviselőt, és ha az a közös tulajdont, például a tartófalat vagy a gépészeti vezetékeket érinti, a közgyűlés hozzájárulása kell (Tht. 20. § (1) bekezdés d) pont, 21. §, 28. § (1) bekezdés i) pont).
- Lakásvásárlás közösköltség-igazolás nélkül: az eladó kérésére a közös képviselő írásban nyilatkozik a közösköltség-tartozásról (Tht. 46. § (1) bekezdés). Ezt a szerződéskötés előtt kérje el, és az új tulajdonos a bejegyzéstől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a változást (22. § (4) bekezdés).
- Szabálytalan meghívó elfogadása szó nélkül: ha a napirenden nem szereplő ügyben szavaznak, azonnal jelezze és vetesse jegyzőkönyvbe. Az ilyen határozat érvénytelen, de csak akkor, ha 60 napon belül megtámadják.
- Elszámolás perben követelése egyénileg: a tulajdonostárs a teljes gazdálkodásról nem perelheti el a közös képviselőt; erre a közgyűlés jogosult, ezért elszámoltató közgyűlés összehívását kell kérni.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Meddig lehet megtámadni a társasházi közgyűlési határozatot?
A határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A határidő a közgyűlés napjától fut, akkor is, ha Ön nem volt jelen. A keresetet a társasház ellen kell benyújtani a bíróságon; meg kell jelölni, hogy a határozat milyen jogszabályba, alapító okiratba vagy SZMSZ-rendelkezésbe ütközik, vagy miért sérti lényegesen a kisebbség jogos érdekét.
Nem kaptam meghívót a közgyűlésre, érvényes a határozat?
A meghívót minden tulajdonostársnak írásban meg kell küldeni és a házban ki kell függeszteni, sürgős esetet kivéve legalább 8 nappal korábban. Elektronikus levélben akkor szabályos, ha Ön az e-mail-címét bejelentette. A szabálytalan összehívás miatt a határozat megtámadható, de csak 60 napon belül; ezt követően a határozat akkor is érvényben marad.
Mennyi közös költséget kell fizetnem, és ki dönt róla?
A közös költség főszabály szerint tulajdoni hányad szerint terheli a tulajdonosokat, az SZMSZ ettől eltérhet. Az összegét a közgyűlés az éves költségvetés elfogadásával állapítja meg, a közös képviselő javaslata alapján. A költségvetésnek lakásonként tartalmaznia kell a hozzájárulás összegét, így pontosan látható, mennyi jut Önre.
Mi történik, ha nem fizetem a közös költséget?
A közös képviselő felszólítja, majd fizetési meghagyást kezdeményez a közjegyzőnél; ha nem él ellentmondással, a meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. Legalább három havi hátralék esetén a közgyűlés, vagy ha az SZMSZ felhatalmazza, a közös képviselő jelzálogjogot jegyeztethet be a lakására. A tartozás után késedelmi kamat és eljárási költség is terheli.
Kérhetek elszámolást a közös képviselőtől?
A saját befizetéseiről kimutatást kérhet, és betekinthet a jegyzőkönyvekbe, a Közgyűlési Határozatok Könyvébe. A teljes gazdálkodásról a közös képviselő a közgyűlésnek számol el az éves elszámolásban. Ha ezt nem kapja meg, a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonosokkal együtt kérheti az elszámoltató közgyűlés összehívását.
Hogyan lehet leváltani a közös képviselőt?
A közgyűlés a közös képviselőt bármikor felmentheti, és újat választhat. Ehhez a kérdést napirendre kell tűzni; ha a közös képviselő nem hívja össze a közgyűlést, a tulajdoni hányad egytizedével rendelkezők kérhetik, és ha 30 napon belül nem történik meg, a számvizsgáló bizottság vagy maguk a kérők hívhatják össze. A felmentett képviselő 30 napon belül köteles átadni az iratokat.
Mikor kell számvizsgáló bizottság a társasházban?
Huszonöt lakásnál nagyobb társasházban kötelező. A bizottság tagjait a tulajdonostársak maguk közül választják; ellenőrzi a közös képviselő munkáját és havonta a pénzforgalmat, véleményezi az elszámolást és a költségvetést. Kisebb házban az SZMSZ határozza meg, ki látja el az ellenőrzést; nagy forgalmú háznál gazdasági ellenőrzést segítő szakember is kell.
Felújíthatom a lakásomat a közgyűlés engedélye nélkül?
Igen, ha a munka nem érinti a közös tulajdont és nem kell miatta módosítani az alapító okiratot; erről azonban értesíteni kell a közös képviselőt. Ha a felújítás a tartószerkezetet, a homlokzatot vagy a közös vezetékeket érinti, a közgyűlés hozzájárulása szükséges. A házirend a zajos munkák idejét is korlátozhatja.
Szólhat a jegyző, ha a közös képviselő jogsértően működik?
Igen. A jegyző törvényességi felügyeletet gyakorol a társasház felett: ellenőrzi az SZMSZ-t, a közgyűlési határozatokat és a működést. Ha jogsértést talál, felhívja a társasházat a helyreállításra, eredménytelenség esetén bírósághoz fordulhat, amely bírságot is kiszabhat a közös képviselőre. Olyan ügyben, amelyben bírósághoz lehet fordulni, a jegyző nem jár el.
Lakást vennék társasházban, mit nézzek meg?
Kérje az eladótól a közös képviselő írásbeli nyilatkozatát a közösköltség-tartozásról, nézze meg a tulajdoni lapon, van-e bejegyzett jelzálog, és tekintse át a Közgyűlési Határozatok Könyvét a tervezett felújításokról és a felújítási alapról. A szerződő felek kérésére a közös képviselő a határozatokat köteles bemutatni. A tulajdonjog bejegyzése után 30 napon belül jelentkezzen be a közös képviselőnél.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja