Kis értékű követelés: fizetési meghagyás, per, európai eljárás
Ha valaki néhány tízezer vagy néhány százezer forinttal tartozik Önnek (ki nem fizetett számla, vissza nem adott kölcsön, kaució, elmaradt vállalkozói díj), az első kérdés az, hogy melyik eljárásban érvényesítheti a követelést. A magyar jogban nincs külön „kis értékű per”: a kis összegű pénzkövetelések útját a fizetési meghagyásos eljárás és a járásbírósági per szabályai határozzák meg.
A kizárólag pénz fizetésére irányuló, lejárt, hárommillió forintot meg nem haladó követelést főszabály szerint csak fizetési meghagyással lehet érvényesíteni a közjegyzőnél (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés, Pp. 254. § (1) bekezdés). Ha az adós nem tiltakozik, a fizetési meghagyás jogerős ítéletként végrehajtható; ha ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és a pert a járásbíróság folytatja le. A járásbíróság előtt a jogi képviselet nem kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél pedig egyszerűbb beadványszabályokkal és a bíróság fokozott tájékoztatásával pereskedik.
Ha az adós másik uniós tagállamban él, és a követelés nem haladja meg az 5000 eurót, választhatja a kis értékű követelések európai eljárását is, amely írásbeli, formanyomtatványos eljárás, és a benne hozott ítélet a többi tagállamban külön eljárás nélkül végrehajtható. Az útmutató lépésről lépésre bemutatja, melyik utat mikor érdemes választani, mennyibe kerül, és mely határidőkön bukhat el a követelés.
A legfontosabb tények
Határidő
Ha az adós a fizetési meghagyás ellen ellentmondással él, Önnek a közjegyző értesítésének kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell a keresetet tartalmazó iratot benyújtania és az illetéket kiegészítenie a közjegyző által megjelölt bíróságon, különben a bíróság az eljárást megszünteti (Fmhtv. 37. § (3) és (6) bekezdés, Pp. 259. § (1) bekezdés). Az adós a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül élhet ellentmondással (Fmhtv. 28. § (1) bekezdés); ha ezt elmulasztja, a meghagyás jogerős ítéletként végrehajtható (36. § (1) bekezdés). A közjegyző az elektronikusan beadott kérelem alapján három munkanapon, a papíron beadott kérelem alapján tizenöt napon belül bocsátja ki a meghagyást (26. § (1) bekezdés). A pénzkövetelés általában öt év alatt évül el (Ptk. 6:22. §), ezért a régi tartozásokkal ne várjon.
Mit kell tenni
Állapítsa meg, melyik eljárás vonatkozik a követelésére.
Ha a követelés kizárólag pénz fizetésére irányul, már lejárt, a tőke (kamat nélkül) legfeljebb hárommillió forint, és az adósnak van ismert magyarországi lakóhelye vagy székhelye, főszabály szerint csak fizetési meghagyással indíthat eljárást (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés). A kamat és a járulékok a határba nem számítanak bele, ha a tőkével együtt érvényesíti őket (Pp. 21. § (4) bekezdés).
Kivétel a munkaviszonyból eredő pénzkövetelés: ezt a munkavállaló a fizetési meghagyás mellőzésével is perelheti, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igényeket pedig fizetési meghagyással nem is lehet érvényesíteni (3. § (2) bekezdés b) pont és (5) bekezdés). Harmincmillió forint felett fizetési meghagyásnak nincs helye (3. § (3) bekezdés). Ha az adós másik uniós tagállamban él, választhatja az európai eljárást is (8. lépés).
Készítse elő a bizonyítékokat, és küldjön írásbeli fizetési felszólítást.
Gyűjtse össze a szerződést, a megrendelést, a számlát, az átutalási bizonylatokat, az e-maileket és az üzenetváltásokat, amelyekből kiderül a követelés jogcíme, összege és esedékessége. A fizetési meghagyásban ezeket nem kell csatolni, de ha az adós ellentmond, a perben Önnek kell bizonyítania a követelést.
A felszólítást tértivevényes levélben vagy igazolható e-mailben küldje el, adjon rövid (8–15 napos) fizetési határidőt, és jelezze, hogy annak eredménytelen elteltével fizetési meghagyást kezdeményez. A felszólítás nem kötelező, de gyakran önmagában is eredményre vezet, és a perben bizonyítja, hogy Ön a vitát peren kívül is meg akarta oldani. Írja fel az esedékesség napját: a pénzkövetelés főszabály szerint öt év alatt évül el (Ptk. 6:22. §).
Nyújtsa be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyzőhöz.
A kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni, elektronikusan vagy papíron; az űrlapok használata kötelező, egy követelés esetén egyszerűsített papír alapú űrlap is választható (22/2010. (V. 7.) IRM rendelet 1–2. §). A kérelemben fel kell tüntetni a felek adatait, a jogviszonyt, a követelés és a járulékok összegét, a jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját (Fmhtv. 20. § (1) bekezdés). Jelölje meg azt a bíróságot is, amely perré alakulás esetén eljár (20. § (5) bekezdés), és a bankszámlát, amelyre a teljesítést várja.
Az eljárási díj a követelés 3%-a, de legalább 12 000 és legfeljebb 300 000 forint (45. § (1) bekezdés a) pont). Egymillió forint tőkénél ez 30 000 forint. A díjat a benyújtáskor kell megfizetni; elektronikus kérelmet a rendszer díjfizetés nélkül nem rögzít (46. § (1) bekezdés).
Kövesse nyomon a kézbesítést és az ellentmondási határidőt.
A közjegyző a kérelmet az adós meghallgatása nélkül vizsgálja meg, és ha az megfelel a törvénynek, kibocsátja és kézbesítteti a fizetési meghagyást (Fmhtv. 26. § (1) bekezdés). Az adós a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet (28. § (1) bekezdés). Ha csak részletfizetést vagy halasztást kér, az nem minősül a meghagyás megtámadásának (29. § (1) bekezdés).
Ha az adós nem él ellentmondással, a meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, és a közjegyző jogerősítési záradékkal ellátva kézbesíti Önnek (36. § (1)–(2) bekezdés). Ezt követően ugyanott, űrlapon kérheti a végrehajtást (51–52. §). A végrehajtási díj a díjalap 1%-a, legalább 12 000, legfeljebb 150 000 forint (55. § (1) bekezdés).
Ellentmondás esetén tizenöt napon belül terjessze elő a keresetet.
Az ellentmondás folytán az eljárás perré alakul (Fmhtv. 37. § (1) bekezdés). A közjegyző értesítésében felhívja Önt, hogy tizenöt napon belül nyújtsa be a keresetet tartalmazó iratot a megjelölt bíróságon, utaljon a közjegyzői ügyszámra, csatolja a felhívás másolatát, és fizesse meg a kiegészítő illetéket (37. § (3) bekezdés, Pp. 257. § (1) bekezdés). Ha bármelyiket elmulasztja, a bíróság hiánypótlás nélkül megszünteti az eljárást (Pp. 259. § (1) bekezdés).
A kiegészítő illeték a peres illeték és a már megfizetett közjegyzői díj különbözete (Fmhtv. 43. § (3) bekezdés). Az illetéktörvény 2026-ban hatályos sávos szabálya szerint a peres illeték 300 000 forintig 18 000 forint, afölött 18 000 forint és a 300 000 forint feletti rész 4,5%-a. Egymillió forintnál ez 49 500 forint, amelyből 30 000 forintot a közjegyzői díj már fedez, így 19 500 forintot kell kiegészítenie. A beadványt mindig a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságra küldje: ha máshová kerül, csak a megjelölt bíróságra érkezéskor tekintik benyújtottnak (Pp. 258. § (2) bekezdés).
Készüljön fel a járásbírósági perre jogi képviselő nélkül is.
Hárommillió forint alatti pénzkövetelésnél a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik (Pp. 20. § (3) bekezdés a) pont), ahol a jogi képviselet nem kötelező (72. § (2) bekezdés). A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti, vagy a bíróság ügyfélfogadási idejében szóban is előadhatja (246. § (1)–(2) bekezdés); a közjegyző felhívása megmondja, ha a nyomtatvány használata az Ön esetében kötelező (Fmhtv. 37. § (5) bekezdés c) pont). Jogalapot és jogi érvelést nem kell megjelölnie, elég a tényeket előadni (Pp. 247. §).
A bíróság a hiányokról teljes körű tájékoztatást ad (248. § (1) bekezdés), személyesen meghallgathatja, és tájékoztatja a bizonyítási lehetőségekről (253. §). Ha ügyvédet vesz igénybe, azt a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni, és a szigorúbb szabályok alkalmazandók (244. § (1) bekezdés).
Ne indítson pert közvetlenül, ha a fizetési meghagyás kötelező.
Ha hárommillió forint alatti pénzkövetelést fizetési meghagyás nélkül perel, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, és tájékoztatja Önt a fizetési meghagyás lehetőségéről (Pp. 254. § (2) bekezdés). A visszautasítással idő és pénz vész el. Ha a bíróság ezt nem észleli, a perfelvétel lezárása után már nem szüntetheti meg az eljárást ezen az alapon (254. § (3) bekezdés); a Kúria már a korábbi szabályok alapján is kimondta, hogy ha az alperes érdemben védekezett, a felülvizsgálatban nem kérheti a per megszüntetését.
Kivétel, ha a felek a per előtt egyezségi kísérletet tartanak a járásbíróságon (Pp. 167–168. §, 254. § (4) bekezdés). Ennek illetéke a követelés 1%-a, legalább 3000, legfeljebb 15 000 forint. Ehhez az adós közreműködése kell: ha megjelenik és megegyeznek, a bíróság jóváhagyja az egyezséget, amely alapján végrehajtásnak van helye.
Határon átnyúló ügyben válassza a kis értékű követelések európai eljárását.
Ha a felek egyike másik uniós tagállamban él (Dánia kivételével), és a követelés kamat és költségek nélkül nem haladja meg az 5000 eurót, a 861/2007/EK rendelet szerinti eljárás is igénybe vehető; ezt a fizetési meghagyás kötelező volta nem zárja ki (Pp. 254. § (5) bekezdés, Fmhtv. 3. § (7) bekezdés). A keresetet a rendelet szerinti „A” formanyomtatványon kell benyújtani; Magyarországon az eljárás a törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik (Pp. 599. §). A keresetet szóban is előadhatja, a bíróság rögzíti a nyomtatványon (600. § (1) bekezdés).
Az eljárás főszabály szerint írásbeli, ügyvéd nem kötelező. A bíróság csak akkor kötelezi okiratok hiteles fordítására, ha a tényállás másként nem állapítható meg (600. § (5) bekezdés). Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye (601. §), a többi tagállamban pedig külön eljárás nélkül végrehajtható.
Ha nem tudja fedezni a költségeket, kérjen kedvezményt és segítséget.
A fizetési meghagyásos eljárásban az a természetes személy, aki jövedelmi és vagyoni helyzete miatt a költségeket nem tudja fedezni, kérheti a díj feljegyzési jogot; ez a perré alakult eljárás illetékére is kiterjed (Fmhtv. 48. § (1)–(2) bekezdés). Perben a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog feltételeit a 2017. évi CXXVIII. törvény határozza meg (5–6. §).
A jogi segítségnyújtó szolgálat alacsony jövedelmű félnek jogi tanácsadást és beadványszerkesztést biztosíthat olyan jogvitában, amelyből később per lehet (2003. évi LXXX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pont). A kérelmet a lakóhelye szerinti szolgálatnál nyújthatja be. A perköltséget (illeték, ügyvédi díj, tanúk költségei) főszabály szerint a pervesztes fél viseli, ezért a megalapozott, jól dokumentált követelés költségei általában visszatérülnek.
Mire figyeljen
- A tizenöt napos határidő elmulasztása perré alakulás után. Ha a keresetet tartalmazó irat vagy a kiegészítő illeték késik, a bíróság hiánypótlás nélkül megszünteti az eljárást (Pp. 259. § (1) bekezdés), és Önnek elölről kell kezdenie.
- Beadvány rossz bíróságra. A keresetet tartalmazó iratot csak akkor tekintik benyújtottnak, amikor az a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságra megérkezik (Pp. 258. § (2) bekezdés). Egy másik bíróságra a határidő utolsó napján beadott irat már késve érkezhet meg.
- Közvetlen perindítás hárommillió forint alatt. A bíróság a keresetlevelet visszautasítja (Pp. 254. § (2) bekezdés); az ilyen hiba heteket vagy hónapokat vehet el, közben pedig fogyhat az adós vagyona.
- Hiányos vagy pontatlan adatok az adósról. Ismert belföldi kézbesítési cím nélkül fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani (Fmhtv. 3. § (4) bekezdés). Cégnél ellenőrizze a cégjegyzékben a pontos nevet és székhelyet.
- A bizonyítékok hiánya. A fizetési meghagyáshoz nem kell okiratot csatolni, de ha az adós ellentmond, a perben Önnek kell bizonyítania a szerződést, a teljesítést és az összeget. Szóbeli megállapodásnál legalább üzenetekkel, átutalásokkal, tanúkkal kell rendelkeznie.
- Elévült követelés. Öt év után a követelés bírósági úton főszabály szerint nem érvényesíthető (Ptk. 6:22. §), és az adós az elévülésre hivatkozhat. A régi tartozásoknál először azt vizsgálja meg, mi szakította meg az elévülést.
- Rossz eljárás határon átnyúló ügyben. A magyar fizetési meghagyáshoz ismert belföldi kézbesítési cím kell; ha az adósnak csak külföldi címe van, az európai eljárás vagy az európai fizetési meghagyás a járható út.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Van Magyarországon külön kis értékű per?
Nincs. A kis összegű pénzköveteléseket hárommillió forintig főszabály szerint fizetési meghagyással kell érvényesíteni a közjegyzőnél. Ha az adós ellentmond, a per a járásbíróságon folyik, ahol a jogi képviselet nem kötelező, és a jogi képviselő nélkül eljáró félre egyszerűbb beadványszabályok vonatkoznak. Külön egyszerűsített eljárás csak a határon átnyúló ügyekre létezik: a kis értékű követelések európai eljárása 5000 euróig.
Mennyibe kerül a fizetési meghagyás?
A közjegyzői eljárási díj a követelés tőkéjének 3%-a, de legalább 12 000 és legfeljebb 300 000 forint. Kétszázezer forintos követelésnél tehát 12 000 forint, egymillió forintnál 30 000 forint. Ha az eljárás perré alakul, a peres illetékből a már megfizetett díjat levonják, így csak a különbözetet kell megfizetni. Ha a perben nyer, a költségeket az adós téríti meg.
Lehet bírósághoz fordulni fizetési meghagyás nélkül 3 millió forint alatt?
Főszabály szerint nem: a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, és tájékoztatja Önt a fizetési meghagyás lehetőségéről. Kivétel a munkaviszonyból eredő követelés, a perindítás előtti egyezségi kísérlet, illetve ha az adósnak nincs ismert belföldi kézbesítési címe. Határon átnyúló ügyben a kis értékű követelések európai eljárása is választható.
Mi történik, ha az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak?
Az eljárás perré alakul. A közjegyző értesíti Önt, és felhívja, hogy tizenöt napon belül nyújtsa be a keresetet tartalmazó iratot a megjelölt bíróságon, és egészítse ki az illetéket. Ezután a per a járásbíróságon folyik a szokásos szabályok szerint, de a közjegyzői iratokat a bíróság elektronikusan megkapja.
Kell ügyvéd a kis értékű perhez?
Nem. A járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a jogi képviselet nem kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél nyomtatványon vagy szóban is előterjesztheti a keresetet, nem kell jogalapot megjelölnie, a bíróság pedig részletesen tájékoztatja a hiányokról és a bizonyítási lehetőségekről. Ha mégis ügyvédet bíz meg, a perben attól kezdve a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó szigorúbb szabályok érvényesek.
Mennyi a perilleték kis értékű követelésnél 2026-ban?
Az illetéktörvény sávos szabálya szerint 300 000 forintig 18 000 forint, 300 001 és 3 000 000 forint között 18 000 forint és a 300 000 forint feletti rész 4,5%-a. Félmillió forintos követelésnél ez 27 000 forint. Fizetési meghagyásból perré alakult ügyben a már megfizetett közjegyzői díjat be kell számítani.
Hogyan perelhetek egy külföldi webáruházat vagy külföldön élő adóst?
Ha az adós másik uniós tagállamban él, és a követelés nem haladja meg az 5000 eurót, a kis értékű követelések európai eljárását választhatja. A keresetet „A” formanyomtatványon kell benyújtani; Magyarországon a törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság jár el. Az ítélet a többi tagállamban külön eljárás nélkül végrehajtható.
Mennyi idő alatt bocsátja ki a közjegyző a fizetési meghagyást?
Elektronikusan benyújtott kérelem esetén három munkanapon, papír alapú kérelem esetén tizenöt napon belül. Ha a közjegyző hiánypótlásra hív fel, a határidő a pótlásig nem telik. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a meghagyást a rendszer automatikusan kibocsátja. Ezután még a kézbesítésre és a tizenöt napos ellentmondási határidőre kell várni.
Mit tehetek, ha az adós nem fizet a jogerős fizetési meghagyás után sem?
A jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtást kérhet ugyanannál a közjegyzőnél, rendszeresített űrlapon. A végrehajtási díj a követelés 1%-a, legalább 12 000 és legfeljebb 150 000 forint. A közjegyző kiállítja a végrehajtási lapot, és az ügy a bírósági végrehajtóhoz kerül, aki letilthatja a munkabért vagy lefoglalhatja a bankszámlát.
Elévülhet a kis összegű tartozás?
Igen. A polgári jogi követelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el, az esedékességtől számítva. Az elévülést többek között a tartozás elismerése, például egy részletfizetési megállapodás, megszakítja, és az elévülés újrakezdődik. Ha a követelés elévült, az adós erre hivatkozhat, és a bíróság nem kötelezi fizetésre.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja