Albérlet felmondása bérlőként: határidők, minta, kaució
Ez az útmutató annak szól, aki bérlőként akar kiköltözni egy bérelt lakásból: albérletből, magánszemélytől vagy cégtől bérelt lakásból, illetve önkormányzati bérlakásból. A kérdés mindig ugyanaz: mikor szűnik meg ténylegesen a szerződés, meddig kell fizetni a bérleti díjat, és hogyan kapja vissza a kauciót. A válasz elsősorban attól függ, hogy a szerződés határozatlan vagy határozott időre szól. Határozatlan idejű lakásbérletnél a Ptk. 6:347. §-a egyszerű szabályt ad: a hónap tizenötödik napjáig közölt felmondás a következő hónap végén szünteti meg a bérletet, a későbbi felmondás pedig csak a második hónap végén. Határozott idejű szerződésből rendes felmondással csak akkor lehet kilépni, ha a szerződés ezt kifejezetten megengedi; ellenkező esetben közös megegyezés vagy törvényes ok (egészségre ártalmas lakás, súlyos hiba, korszerűsítési munkák) kell. Az útmutató lépésről lépésre végigveszi, mit írjon a felmondásba, hogyan közölje bizonyíthatóan, hogyan adja vissza a lakást, és mit tegyen, ha a bérbeadó visszatartja a kauciót vagy a felmondási idő alatt önhatalmúlag lép fel. A végén olyan helyzetben lesz, hogy a bérlet egy meghatározott napon megszűnik, a lakást jegyzőkönyvvel átadta, és nincs nyitott tartozása a bérbeadó felé.
A legfontosabb tények
Határidő
Határozatlan idejű lakásbérletnél a hónap 15. napjáig közölt felmondás a következő hónap utolsó napján szünteti meg a bérletet; a 15. napja után közölt felmondás a közlést követő második hónap végén (Ptk. 6:347. §).
A felmondás akkor hatályos, amikor megérkezik a bérbeadóhoz (Ptk. 6:5. § (2) bekezdés), ezért a postára adás napja nem elég, a kézbesítés napja számít. Határozott idejű szerződés lejárta után, ha tovább lakik a lakásban és a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan idejűvé alakul (Ptk. 6:338. § (1) bekezdés). Korszerűsítési munkákról szóló értesítés után a bérlő az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig mondhat fel (Ptk. 6:346. § (3) bekezdés). A jegyzői birtokvédelmet a birtoksértéstől számított egy éven belül lehet kérni (Ptk. 5:8. § (1) bekezdés). A kaució visszafizetése iránti követelés általános szabály szerint öt év alatt évül el.
Mit kell tenni
Állapítsa meg, milyen szerződése van és milyen szabályok vonatkoznak rá.
Vegye elő az aláírt szerződést és minden módosítását. Három dolgot keressen: határozott vagy határozatlan időre szól-e, tartalmaz-e felmondási pontot (felmondási idő, forma, kézbesítési cím), és mennyi kauciót fizetett. Magántulajdonú lakásnál a Ptk. bérleti szabályai (6:331–6:348. §) és a szerződés az irányadók; önkormányzati bérlakásnál ezen felül a lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) és az önkormányzat lakásrendelete. Ha a szerződést 2014. március 15. előtt kötötték, főszabály szerint a régi Ptk. szabályai alkalmazandók (Ptké. 50. § (1) bekezdés), ilyenkor a lenti határidőket érdemes ügyvéddel is egyeztetni. Ha nincs írásos szerződés, a bérleti jogviszony a díjfizetéssel és a beköltözéssel így is létrejöhetett; ilyenkor a banki utalások és üzenetek bizonyítják a feltételeket.
Számolja ki a felmondás napját és az utolsó fizetendő hónapot.
Határozatlan idejű lakásbérletnél a Ptk. 6:347. § (1) bekezdése szerint a felmondást a hónap tizenötödik napjáig kell közölni, és a bérlet a következő hónap végén szűnik meg. Példa: ha a felmondás március 12-én megérkezik a bérbeadóhoz, a bérlet április 30-án szűnik meg. Ha csak március 20-án érkezik meg, a (2) bekezdés szerint a közlést követő második hónap végére, május 31-re szól. A bérleti díjat a felmondási idő alatt is fizetni kell, mégpedig havonta előre (Ptk. 6:336. § (1) bekezdés), akkor is, ha már korábban kiköltözik. Ha a szerződés a bérlő számára kedvezőbb, rövidebb felmondási időt köt ki, az alkalmazható; a felmondás jogát határozatlan idejű tartós jogviszonyban kizárni nem lehet (Ptk. 6:213. § (3) bekezdés).
Határozott idejű szerződésnél keressen törvényes kilépési utat.
Határozott időre kötött bérletből a bérlő rendes felmondással csak akkor léphet ki idő előtt, ha a szerződés ilyen felmondási jogot kifejezetten biztosít. Ha nem, három lehetősége marad. Az első a közös megegyezés: írásban rögzítsék a megszűnés napját, a kaució sorsát és azt, hogy egymással szemben más követelésük nincs (Ptk. 6:212. §). Gyakori megoldás, hogy a bérlő új bérlőt ajánl, akivel a bérbeadó szerződést köt. A második a törvényes rendkívüli ok: egészséget veszélyeztető állapot, súlyos hiba, korszerűsítés (lásd a következő lépést). A harmadik, hogy kivárja a határozott idő lejártát. Ha egyik feltétel sem áll fenn és egyszerűen kiköltözik, a bérbeadó a hátralévő időre eső bérleti díjat kártérítésként követelheti, amit csak az csökkent, ha a lakást ésszerű időn belül újra kiadhatja.
Ha a lakás hibás vagy egészségre ártalmas, rendkívüli felmondással is élhet.
A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás a bérlet egész ideje alatt szerződésszerű használatra alkalmas; ha nem az, a bérlőt elállás helyett felmondási jog illeti meg (Ptk. 6:332. § (1) bekezdés). Ha a lakás olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti (például kiterjedt penész, rendszeres beázás, működésképtelen fűtés télen), a bérlő akkor is felmondhat, ha ezt a beköltözéskor tudta, és erről a jogáról előre nem mondhat le (6:332. § (3) bekezdés). Ilyenkor előbb írásban jelezze a hibát és adjon határidőt a javításra, fényképpel, szakvéleménnyel dokumentálja az állapotot, és csak utána mondjon fel, a hibára konkrétan hivatkozva. Ha a bérbeadó korszerűsítési munkákat jelent be, az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig mondhat fel (6:346. § (3) bekezdés).
Írja meg a felmondó nyilatkozatot.
A felmondás tartalmazza: a bérlő és a bérbeadó nevét, a lakás címét, a szerződés keltét, azt a kijelentést, hogy a bérleti szerződést felmondja, a megszűnés napját (például „2026. december 31. napjával”), a lakás átadásának javasolt időpontját, a kaució visszafizetésére szolgáló bankszámlaszámot és az aláírást. Rendkívüli felmondásnál írja le az okot és a jogalapot. Ha a szerződés írásban jött létre vagy írásbeli felmondást köt ki, a felmondás is csak írásban érvényes (Ptk. 6:6. §). Írásbelinek számít az e-mail vagy üzenet is, ha a tartalom változatlanul visszaidézhető, a nyilatkozó személye és a megtétel ideje azonosítható (Ptk. 6:7. § (3) bekezdés); vita esetén azonban az aláírt, beszkennelt nyilatkozat és a tértivevény erősebb bizonyíték.
Közölje a felmondást úgy, hogy a kézbesítést bizonyítani tudja.
A felmondás a bérbeadóhoz való megérkezéssel válik hatályossá (Ptk. 6:5. § (2) bekezdés), ezért a hónap 15. napja előtt néhány nappal küldje el. A legbiztosabb a tértivevényes ajánlott levél a szerződésben megadott címre, mellette e-mail a megszokott címre, vagy személyes átadás, amikor a bérbeadó egy példányon aláírással igazolja az átvételt. Ha a bérbeadó a levelet nem veszi át, a szerződés kézbesítési szabályai, ennek hiányában a posta „nem kereste” jelzése és az e-mailes közlés együtt szolgál bizonyítékul. Őrizze meg a feladóvevényt, a tértivevényt és az elküldött e-mailt. Ha a bérbeadó szóban „elfogadja” a felmondást, kérje, hogy ezt írásban is erősítse meg, különösen ha a felmondási időnél korábbi kiköltözésben állapodnak meg.
A felmondási idő alatt tartsa be a szerződést, és kezelje az önhatalmat.
A felmondási idő alatt a bérlő továbbra is fizeti a díjat és a rezsit, és köteles megengedni, hogy az új bérlő-jelöltek a lakást megfelelő időben és módon megtekintsék (Ptk. 6:341. § (1) bekezdés). A kauciót nem „lakhatja le” egyoldalúan: a kaució a bérbeadó követeléseinek biztosítéka, nem előre fizetett bérleti díj, ezért erről csak írásos megállapodás alapján számoljanak el. A bérbeadó a bérlet megszűnéséig nem cserélheti le a zárat, nem kapcsoltathatja ki a közműveket és nem viheti el a bérlő holmiját. Ilyen esetben a lakás fekvése szerinti jegyzőnél birtokvédelmet kérhet egy éven belül (Ptk. 5:8. § (1) bekezdés, 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet); a jegyző határozatát az a fél, aki sérelmesnek tartja, a kézbesítéstől számított 15 napon belül perrel támadhatja meg a bíróság előtt.
Adja vissza a lakást átadás-átvételi jegyzőkönyvvel.
A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a lakást visszaadni (Ptk. 6:341. § (2) bekezdés). Ha a megszűnés napja után marad, jogosulatlan visszatartás miatt a kikötött bérleti díjat a visszaadásig fizetnie kell, és felel az ebből eredő kárért is (6:341. § (3) bekezdés). A saját költségén felszerelt dolgokat (lámpa, polc, mosogatógép) a lakás épségének sérelme nélkül leszerelheti (6:341. § (4) bekezdés). Takarítson ki, olvassák le közösen a mérőórákat, és készítsenek jegyzőkönyvet a helyiségek állapotáról, a hibákról, a kulcsok számáról és a mérőállásokról, dátummal, fényképekkel, mindkét fél aláírásával. A rendeltetésszerű használattal járó kopás (fal enyhe szennyeződése, padló kopása) nem a bérlő terhe. A lakcímét az új lakásba való bejelentkezéssel a kormányablakban vagy elektronikusan rendezze.
Követelje vissza a kauciót, ha a bérbeadó nem számol el.
A kaucióból a bérbeadó csak a bérletből eredő lejárt követeléseit vonhatja le (elmaradt díj, rezsi, a bérlő által okozott, rendes kopáson felüli kár), és erről tételesen el kell számolnia. Ha a kaució a havi bérleti díj háromszorosánál nagyobb volt, a bíróság a bérlő kérelmére mérsékelheti (Ptk. 6:343. §). Ha a szerződésben vállalt határidőben nem fizet, küldjön írásbeli felszólítást 8 napos határidővel, a jegyzőkönyvre hivatkozva. Hárommillió forintig a pénzkövetelést fizetési meghagyással kell érvényesíteni (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés), amelyet bármely közjegyzőnél vagy elektronikusan lehet benyújtani; a díj a követelés 3%-a, legalább 12 000 forint. A bérbeadó 15 napon belül mondhat ellent; ellentmondás esetén az ügy perré alakul. A kaució-vitáról részletes útmutató is elérhető ezen az oldalon.
Ha a bérbeadó perel, készüljön a védekezésre.
Előfordul, hogy a bérbeadó a kiköltözés után a felmondási időre vagy a határozott idő hátralévő részére eső díjat, illetve kártérítést követel, gyakran fizetési meghagyással. Ilyenkor a kézbesítéstől számított 15 napon belül mondjon ellent, mert különben a meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. A perben a felmondás közlésének időpontját és tartalmát a bérlő bizonyítja (tértivevény, e-mail), a lakás állapotát pedig a jegyzőkönyv és a fényképek. Ha rendkívüli felmondással élt, a hiba súlyát kell igazolnia: a Kúria Pfv.20288/2020/5. számú ügyében a másodfokú bíróság a beázásra és vakolathullásra alapított azonnali felmondást jogellenesnek tartotta, többek között azért, mert a bérlő hosszú ideig várt a közlésével, és a bérlőt a kiesett bérleti díj megfizetésére kötelezte; a Kúria ezt eljárási okból hatályon kívül helyezte. Ezért a hiba miatti felmondás előtt mindig legyen írásbeli hibabejelentés és bizonyíték.
Mire figyeljen
- A felmondás a hónap 15. napja után érkezik meg: a bérlet egy teljes hónappal később szűnik meg, és erre az időre is jár a bérleti díj (Ptk. 6:347. § (2) bekezdés).
- Határozott idejű szerződésből a bérlő „felmond”, de a szerződés ilyen jogot nem ad: a nyilatkozat nem szünteti meg a bérletet, a bérbeadó a hátralévő időre kártérítést követelhet. Mindig kérjen írásos közös megegyezést.
- A lejárat után a bérlő marad, a bérbeadó 15 napig nem tiltakozik: a szerződés határozatlan idejűvé alakul (Ptk. 6:338. § (1) bekezdés), és ettől kezdve csak felmondással szűnik meg, felmondási idővel.
- A bérlő az utolsó hónapokra nem fizet, mondván, „le van fizetve a kaució”: a bérbeadó díjhátralék miatt felszólíthat és felmondhat, a kaucióval pedig a végén szabadon elszámol a hátralékkal és a kárral együtt.
- Jegyzőkönyv nélküli kulcsátadás: utólag a bérbeadó olyan hibákra hivatkozhat, amelyek a beköltözéskor is megvoltak. Fénykép és közösen aláírt jegyzőkönyv nélkül ezt nehéz cáfolni.
- Rendkívüli felmondás hiba miatt bizonyítás nélkül: ha a bíróság szerint a hiba nem volt olyan súlyú, a felmondás jogellenes, és a bérlő felel a bérbeadó kiesett díjáért.
- A bérlő a megszűnés után kulcs nélkül, de holmival a lakásban hagyja a lakást: ez jogosulatlan visszatartásnak minősülhet, és a visszaadásig díjat kell fizetni (Ptk. 6:341. § (3) bekezdés).
- A szóbeli megegyezés a korábbi kiköltözésről később vitás lesz: ha a bérbeadó tagadja, a törvényes felmondási időre eső díjat követelheti. Minden eltérést e-mailben vagy aláírt papíron rögzítsen.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mennyi a felmondási idő albérletnél, ha a bérlő mond fel?
Határozatlan idejű lakásbérletnél a hónap 15. napjáig közölt felmondás a következő hónap végén szünteti meg a bérletet, a később közölt felmondás a második hónap végén (Ptk. 6:347. §). Ha a szerződés ennél rövidebb, a bérlőre kedvezőbb felmondási időt köt ki, azt is lehet alkalmazni. A határidőbe a bérbeadóhoz való megérkezés napja számít, nem a postára adás.
Fel lehet mondani határozott idejű albérleti szerződést?
Rendes felmondással csak akkor, ha a szerződés idő előtti felmondási jogot kifejezetten biztosít. Ennek hiányában közös megegyezéssel, vagy törvényes okból – egészséget veszélyeztető állapot, súlyos hiba, korszerűsítési munkák – lehet kilépni (Ptk. 6:332., 6:346. §). Indok nélküli kiköltözésnél a bérbeadó a hátralévő időre kártérítést követelhet, amit csökkent, ha a lakást hamar újra kiadja.
Kell-e fizetni a felmondási idő alatt, ha már kiköltöztem?
Igen. A bérlet a felmondási idő végéig fennáll, a bérleti díj havonta előre esedékes (Ptk. 6:336. § (1) bekezdés), függetlenül attól, hogy a lakást használja-e. Ha a bérbeadó beleegyezik a korábbi megszűnésbe vagy új bérlő költözik be, ezt rögzítsék írásban, és ettől a naptól már nem jár díj.
Lelakhatom a kauciót az utolsó hónapokban?
Egyoldalúan nem. A kaució a bérbeadó követeléseinek biztosítéka, nem előre fizetett bérleti díj. Ha nem fizet, a bérbeadó díjhátralék miatt felszólíthat és felmondhat, a végén pedig a kaucióból a hátralékot és a kárt is levonja. Ha mindkét fél egyetért, írásban megállapodhatnak, hogy az utolsó havi díj a kaucióból teljesül.
Elég e-mailben felmondani az albérletet?
Az e-mail írásbelinek számít, ha a tartalom változatlanul visszaidézhető, a küldő személye és a küldés ideje azonosítható (Ptk. 6:7. § (3) bekezdés). Vitás helyzetben azonban nehéz bizonyítani, hogy megérkezett. Biztosabb, ha az aláírt felmondást tértivevényes ajánlott levélben is elküldi, vagy a bérbeadó egy példányon aláírással igazolja az átvételt.
Mit tehetek, ha a bérbeadó nem adja vissza a kauciót?
Kérjen tételes elszámolást, majd küldjön írásbeli felszólítást 8 napos határidővel. Hárommillió forintig fizetési meghagyást kell kérnie közjegyzőnél vagy elektronikusan (Fmhtv. 3. § (2) bekezdés); a díj a követelés 3%-a, legalább 12 000 forint. Ha a bérbeadó 15 napon belül nem mond ellent, a meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. A követelés általános szabály szerint öt év alatt évül el.
Felmondhatok, ha penészes a lakás?
Igen, ha a lakás állapota az egészséget veszélyezteti: ilyenkor a bérlő akkor is felmondhat, ha a penészről a beköltözéskor tudott, és erről a jogáról előre nem mondhat le (Ptk. 6:332. § (3) bekezdés). Előbb írásban jelezze a hibát, kérjen javítást határidővel, és dokumentálja az állapotot fényképpel, lehetőleg szakvéleménnyel; csak ezután mondjon fel a hibára hivatkozva.
Mi történik, ha lejárt a határozott idejű szerződés, de még nem költöztem ki?
Ha tovább lakik a lakásban, és a bérbeadó a lejárattól számított 15 napon belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan idejűvé alakul (Ptk. 6:338. § (1) bekezdés). Ettől kezdve csak felmondással szűnik meg, a Ptk. 6:347. § szerinti felmondási idővel. Ha a bérbeadó tiltakozik és Ön mégis marad, a visszaadásig a bérleti díjat és az okozott kárt kell megfizetnie.
Lecserélheti a zárat a bérbeadó a felmondási idő alatt?
Nem. A bérlet megszűnéséig a bérlőt megilleti a lakás használata, a zárcsere, a közművek kikapcsoltatása vagy a holmi elvitele tilos önhatalom. Egy éven belül a jegyzőtől kérhet birtokvédelmet, aki elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását (Ptk. 5:8. § (1)–(2) bekezdés); sürgős esetben a rendőrséget is hívhatja.
Elvihetem a lakásba általam vett bútort, lámpát?
Igen, amit saját költségén szerelt fel, azt a lakás épségének sérelme nélkül leszerelheti (Ptk. 6:341. § (4) bekezdés). A bérbeadó ezt megfelelő kártalanítás felajánlásával megválthatja, és a szerződés is korlátozhatja az elviteli jogot, megfelelő ellentételezés mellett (Ptk. 6:345. §). A leszerelés után a falat, csatlakozásokat rendezett állapotban adja vissza.
Gyakorlati jogi útmutatók
Dokumentumom elemzése →Lakásbérleti szerződés mintaJogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja