Közös megegyezés: a munkaviszony megszüntetése mintával
A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének egyik törvényes módja a felmondás és az azonnali hatályú felmondás mellett (Mt. 64. § (1) bekezdés). Lényege, hogy a munkáltató és a munkavállaló együtt döntenek a munkaviszony végéről: megállapodnak az utolsó napban, és mindabban, amit a kilépéssel kapcsolatban rendezni kívánnak. Nincs felmondási idő, nincs indokolási kötelezettség, és a felek szabadon dönthetnek arról is, jár-e a munkavállalónak külön pénz.
A szabadságnak ára van. Közös megegyezésnél a végkielégítés, a felmentési időre járó távolléti díj és a munkáltatói felmondással szembeni védelem (például várandósság idején) nem automatikus: a munkavállaló csak azt kapja meg, amit a megállapodásba beírtak. Ezért a munkáltató gyakran azzal keresi meg a munkavállalót, hogy „írjuk alá közös megegyezéssel, úgy egyszerűbb”.
Ez az útmutató munkavállalói szemmel mutatja be, mikor éri meg a közös megegyezés, miben tér el a munkáltatói felmondástól, mit írjon bele a megállapodásba (mintát is talál), és hogyan támadhatja meg, ha tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés hatására írta alá. A munkáltatók is használhatják ellenőrzőlistaként.
A legfontosabb tények
Határidő
A közös megegyezés megtámadására a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől számított harminc nap áll rendelkezésre, és hat hónap után a megtámadás joga már nem gyakorolható (Mt. 28. § (7) bekezdés). Ha a munkáltató a megtámadást tizenöt napon belül nem fogadja el, a megtámadás eredménytelenségétől számított harminc napon belül kell keresetet benyújtani (287. § (3) bekezdés). A munkabért és az igazolásokat a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapig kell kiadni (80. § (2) bekezdés).
Mit kell tenni
Mérje fel, mit veszít a felmondáshoz képest.
Ha a munkáltató mondana fel, Önnek a 69. § szerinti, a munkáltatónál töltött évek után meghosszabbodó felmondási idő járna, ennek legalább felére felmentés távolléti díjjal (70. §), és legalább három év után végkielégítés (77. §). Közös megegyezésnél ezek egyike sem jár a törvény erejénél fogva.
A munkáltatói felmondással szembeni védelem sem érvényesül: a 65. § (3) bekezdése a munkáltató felmondását tiltja például várandósság vagy szülési szabadság idején, de a közös megegyezést nem. Számolja ki, mennyit kapna munkáltatói felmondásnál (felmondási idő, felmentés, végkielégítés), és ezt az összeget tekintse a tárgyalás kiindulópontjának.
Ne írjon alá azonnal, kérjen időt és tervezetet.
A közös megegyezés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratán alapul (14. §). A Fővárosi Ítélőtábla szerint ez a felek egybehangzó, feltétel nélküli akaratnyilatkozata a munkaviszony megszüntetéséről és minden olyan kérdésről, amelyet lényegesnek tartanak. Egy másik ügyben a bíróság kimondta, hogy ha megbeszélés és tájékoztatás nélkül íratják alá a munkáltató által készített iratot, az nem minősül közös megegyezésnek, mert ehhez legalább szóban egyező akarat kell.
Kérje el a tervezetet, vigye haza, és ha kell, mutassa meg ügyvédnek vagy szakszervezeti jogásznak. Az aláírás megtagadása nem kötelezettségszegés: a megállapodás csak az Ön akaratával jöhet létre.
Tárgyaljon a pénzügyi feltételekről.
A megállapodásban szabadon kiköthetnek a végkielégítésnek megfelelő vagy annál magasabb összeget, több havi távolléti díjat, a munkavégzés alóli felmentést teljes díjazással, a bónusz vagy a jutalék arányos részét. Ha a munkáltató azért kezdeményezi a megszüntetést, mert a munkakörét megszünteti, Ön erős tárgyalási pozícióban van: munkáltatói felmondásnál ugyanis végkielégítést és felmentést kellene fizetnie.
Kérje, hogy minden összeg bruttó összegként, kifizetési határidővel szerepeljen. A ki nem adott arányos szabadságot a törvény szerint egyébként is meg kell váltani (121. §, 125. §), ezt ne fogadja el „engedményként”.
Írja bele a megállapodásba a lényeges elemeket.
Az írásba foglalt munkaszerződést csak írásban lehet megszüntetni (22. § (3) bekezdés). Mintaszöveg:
„Megállapodás munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről. Felek: [munkáltató neve, székhelye, képviselője] mint munkáltató, és [munkavállaló neve, születési helye és ideje, lakcíme] mint munkavállaló. 1. A felek a [kelt]-i munkaszerződés alapján fennálló munkaviszonyt a Munka törvénykönyve 64. § (1) bekezdés a) pontja alapján közös megegyezéssel [dátum] napjával megszüntetik. 2. A munkáltató a munkavállalót [dátum]-tól a munkaviszony megszűnéséig a munkavégzés alól felmenti, erre az időre távolléti díj jár. 3. A munkáltató [összeg] Ft bruttó egyösszegű juttatást fizet [dátum]-ig. 4. A ki nem adott [x] nap szabadságot a munkáltató megváltja. 5. A munkavállaló [dátum]-ig átadja a munkakörét és a munkáltató eszközeit. [Helység, dátum, aláírások]”
Ha nem érti a nyelvet, amelyen az okirat készült, az okiratból ki kell tűnnie, hogy tartalmát felolvasták és megmagyarázták (22. § (7) bekezdés).
Figyeljen a lemondó és a versenytilalmi záradékokra.
A munkáltatók gyakran beírják, hogy „a felek egymással szemben további követelést nem támasztanak”. Ha van ki nem fizetett túlórája, bérkülönbözete vagy kártérítési igénye, ezt vagy rendezzék a megállapodásban, vagy kifejezetten zárják ki a lemondás köréből.
Versenytilalmat csak megfelelő ellenértékért lehet kikötni: ez a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada, és legfeljebb a megszűnést követő két évig tarthat (228. § (1)–(2) bekezdés). A munkáltató a munkájáról szóló értékelés kiadását sem kötheti a közös megegyezés aláírásához: a Fővárosi Ítélőtábla szerint ez ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével.
Írja alá, és őrizze meg a saját példányát.
Mindkét fél írja alá az összes példányt, és minden oldalt lássanak el kézjeggyel. Ha a munkáltató képviselője nem a cégjegyzésre jogosult személy, kérje a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó jogosultság igazolását. A megállapodás az aláírással jön létre, a munkaviszony a benne megjelölt napon szűnik meg; ez lehet akár az aláírás napja is.
Az aláírt megállapodás egyoldalúan nem vonható vissza. Ha utóbb rájön, hogy a munkáltató megtévesztette, vagy fenyegetéssel vette rá az aláírásra, csak megtámadással szabadulhat tőle (lásd a következő lépést).
Ha tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés hatására írta alá, támadja meg írásban.
A megállapodás megtámadható, ha lényeges körülményben tévedett, és ezt a munkáltató okozta vagy felismerhette, ha szándékosan megtévesztették, vagy ha jogellenes fenyegetéssel vették rá az aláírásra (28. § (1), (3) és (4) bekezdés). A megtámadást a tévedés felismerésétől vagy a fenyegetés megszűnésétől számított harminc napon belül, írásban kell közölni a munkáltatóval (28. § (7)–(8) bekezdés).
Nem minden nyomásgyakorlás jogellenes. A Fővárosi Ítélőtábla egy ügyben nem látott megtévesztést abban, hogy a munkáltató arra figyelmeztette a munkavállalót: közös megegyezés hiányában a munkaviszony megszüntetése után nehezebben fog elhelyezkedni.
Ha a munkáltató elutasítja a megtámadást, forduljon bírósághoz.
A megtámadás eredménytelen, ha a munkáltató tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el; ettől számított harminc napon belül kell a keresetlevelet benyújtani (287. § (3) bekezdés). Munkaügyi perben első fokon a törvényszék jár el (Pp. 20. § (2) bekezdés). A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet az utolsó napon postára adták (287. § (4) bekezdés).
Sikeres megtámadás esetén a bíróság kérésére helyreállítja a munkaviszonyt (83. § (1) bekezdés c) pont), és a munkáltató megfizeti az elmaradt munkabért. Ha nem kéri a helyreállítást, kártérítést követelhet, amely elmaradt jövedelem címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj lehet (82. § (2) bekezdés). A Fővárosi Ítélőtábla egy magyarul nem tudó munkavállaló ügyében, akinek a magyar nyelvű megállapodást nem magyarázták el, a megállapodást érvénytelennek tekintette, és kártérítést ítélt meg.
Mire figyeljen
- Azonnali aláírás a munkáltató irodájában: a munkavállalók többsége akkor bánja meg a közös megegyezést, amikor kiderül, hogy munkáltatói felmondásnál végkielégítés és felmentés járt volna. Mindig kérjen gondolkodási időt és írásos tervezetet.
- A várandós, szülési vagy szülői szabadságon lévő munkavállalót a munkáltató nem mondhatja fel (65. § (3) bekezdés), közös megegyezéssel viszont a munkaviszony megszüntethető. Ha Ön ilyen helyzetben van, csak akkor írjon alá, ha a megállapodás ezt a védelmet valódi ellenértékkel kompenzálja.
- Az általános lemondó záradék („további igényt nem támasztunk”) a ki nem fizetett túlórára, bérkülönbözetre vagy kártérítésre vonatkozó igényeit is veszélybe sodorhatja. Ezeket kifejezetten rendezze, vagy zárja ki a záradék hatálya alól.
- A megtámadási határidő rövid: harminc nap a tévedés felismerésétől, de legfeljebb hat hónap (28. § (7) bekezdés). Aki hónapokig vár, mert „előbb új munkát keres”, elveszítheti a lehetőséget.
- A szóbeli egyezség és a bizonytalan időpont vitát szül. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie a munkaviszony megszüntetésére és annak időpontjára irányuló akaratnak. Ne fogadjon el olyan iratot, amelyből a megszűnés napja nem derül ki.
- A kifizetési határidő nélküli juttatás behajtása nehezebb. Írja bele a bruttó összeget, a kifizetés napját és a módját, mert ha a munkáltató nem fizet, a megállapodás lesz a kereset alapja, és a munkajogi igény három év alatt évül el (286. § (1) bekezdés).
- A közös megegyezés alapján fizetett juttatás munkaviszonyból származó jövedelem, amelyből a munkáltató adót és járulékot von le. A tárgyaláson ezért mindig bruttó összegben állapodjanak meg, és kérje, hogy a bérszámfejtés előre mutassa meg a nettó összeget.
Jogi alap
Kapcsolódó bírósági határozatok
Gyakori kérdések
Mi a különbség a felmondás és a közös megegyezés között?
A felmondás egyoldalú nyilatkozat, amelyhez felmondási idő és munkáltatói felmondásnál végkielégítés, felmentés és indokolási kötelezettség kapcsolódik. A közös megegyezés kétoldalú megállapodás: a felek maguk határozzák meg az utolsó napot és a juttatásokat, felmondási idő és törvényes végkielégítés nincs, viszont semmi sem zárja ki, hogy ennél kedvezőbb feltételekben egyezzenek meg.
Jár végkielégítés közös megegyezésnél?
A törvény erejénél fogva nem, mert az Mt. 77. §-a a végkielégítést munkáltatói felmondáshoz, a munkáltató jogutód nélküli megszűnéséhez és egy további megszűnési esethez köti. A felek azonban a megállapodásban kiköthetnek végkielégítésnek megfelelő vagy annál magasabb összeget. Ha ez nincs benne, utólag nem követelheti.
Kaphatok álláskeresési járadékot, ha közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom?
A kérelmet a járási hivatal foglalkoztatási osztályán nyújthatja be. A jogosultság feltételeit a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. törvény határozza meg, ezek közül a korábbi biztosítási idő a legfontosabb. A megállapodás aláírása előtt érdemes a hivatalban tájékozódni, és a munkáltatói igazoló lapot a megszűnéskor elkérni.
Kötelező aláírnom, ha a munkáltató közös megegyezést ajánl?
Nem. A közös megegyezés csak mindkét fél akaratával jön létre. Ha nem ír alá, a munkáltató felmondással élhet, de ekkor a törvényes felmondási időt, a felmentést és a feltételek fennállása esetén a végkielégítést meg kell adnia, és a felmondást meg kell indokolnia.
Mennyi idő után szűnik meg a munkaviszony közös megegyezésnél?
Akkor, amikor a megállapodásban meghatározott nap eltelik. Ez lehet az aláírás napja is, vagy egy későbbi időpont. Felmondási időt a törvény nem ír elő, de a felek megállapodhatnak átmeneti időszakban, akár munkavégzés alóli felmentéssel és díjazással.
Visszaléphetek az aláírás után?
Egyoldalúan nem. A megállapodástól csak akkor szabadulhat, ha a munkáltató beleegyezik, vagy ha megtámadja tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt. A megtámadást harminc napon belül, írásban kell közölni, legkésőbb hat hónappal az aláírás után.
Megszüntethető-e közös megegyezéssel a várandós munkavállaló munkaviszonya?
Igen. A felmondási tilalom csak a munkáltató felmondására vonatkozik. Ha azonban a munkavállalót megtévesztették vagy fenyegetéssel vették rá az aláírásra, a megállapodást megtámadhatja, és sikeres megtámadás után a bíróság kérésére a munkaviszonyt helyreállítja (83. § (1) bekezdés c) pont).
Mi legyen a közös megegyezésben?
A felek adatai, a munkaszerződés megjelölése, a megszűnés napja, a munkavégzés alóli esetleges felmentés és annak díjazása, a juttatások bruttó összege és kifizetési határideje, a szabadságmegváltás, a munkakör és az eszközök átadásának rendje, valamint a versenytilalomról és a titoktartásról szóló rendelkezések, ha vannak.
Mit tegyek, ha a munkáltató nem fizeti ki a megállapodott összeget?
Írásban szólítsa fel a munkáltatót a megállapodásra hivatkozva. Ha nem fizet, keresetet nyújthat be a törvényszékhez, amely munkaügyi perekben első fokon jár el. Az igény három év alatt évül el, de ne várjon vele, mert a munkáltató fizetőképessége idővel romolhat.
Kérhetek közös megegyezést én is?
Igen, a munkavállaló is kezdeményezheti. Akkor érdemes, ha hosszabb felmondási időt kellene ledolgoznia, vagy határozott idejű munkaviszonyból szeretne távozni, és nincs a 67. § (2) bekezdésének megfelelő oka. Ilyenkor a munkáltató gyakran elfogadja, ha a munkakör átadását vállalja.
Jogi útmutató – egyes leírások
Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja