Azonnali hatályú felmondás: indokok, határidők, következmények

Az azonnali hatályú felmondás jogát az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni (Mt. 78. § (2) bekezdés). A munkáltató azonnali hatályú felmondása elleni keresetet a közléstől számított harminc napon belül kell benyújtani (287. § (1) bekezdés b) pont), a munkavállaló saját azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igénye pedig az elévülési időn belül érvényesíthető (287. § (2) bekezdés).

1. Vizsgálja meg, súlyos-e a kötelezettségszegés.

   Az azonnali hatályú felmondás két esetben jogszerű: ha a másik fél lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (78. § (1) bekezdés). Egyszeri, kisebb mulasztás ritkán elég; a bíróság a körülmények összességét értékeli.

   Munkavállalói oldalon tipikus ok a munkabér ki nem fizetése. A Győri Ítélőtábla szerint a bérfizetés elmulasztása akkor is jogszerű indok lehet, ha a késedelem nem tartott sokáig és nem visszatérő jellegű, és jogszerű ok lehet a munkáltató ismételt agresszív, megfélemlítő fellépése is. A Fővárosi Ítélőtábla egy ügyben a foglalkoztatási kötelezettség megsértésének tekintette, hogy a munkáltató a felmondási idő alatt nem adott munkát és célkitűzést a munkavállalónak.

2. Számolja a tizenöt napot a tudomásszerzéstől.

   A határidő attól a naptól fut, amikor a jogosult megbízható tudomást szerzett az okról, és ha testület gyakorolja a munkáltatói jogkört, attól, amikor a testületet tájékoztatták (78. § (2) bekezdés). A Kúria kimondta, hogy a kötelezettségszegés gyanújának felmerülése után a tényeket haladéktalanul tisztázni kell; aki késlekedik a vizsgálattal, nem hivatkozhat arra, hogy csak később szerzett tudomást.

   A Debreceni Ítélőtábla szerint a munkavállaló meghallgatása önmagában nem tolja ki a határidőt. A tizenöt napot megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot legkésőbb az utolsó napon postára adják (25. § (6) bekezdés), de a hatály a közléssel áll be. Bűncselekmény gyanújánál az egyéves objektív határidő helyett a büntethetőség elévülése az irányadó.

3. Írja meg az indokolást konkrétan.

   A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, és a nyilatkozattevő bizonyítja annak valóságát és okszerűségét (64. § (2) bekezdés). Jelölje meg a konkrét tényeket: mikor, mi történt, melyik kötelezettséget sértette a másik fél, és miért teszi ez lehetetlenné a munkaviszony fenntartását.

   A Szegedi Ítélőtábla szerint a világosság, a valóság és az okszerűség együttes feltétel: ha az indokolás nem világos vagy nem valós, a bíróság az okszerűséget már nem is vizsgálja, a megszüntetés jogellenes. Munkáltatói nyilatkozatnál kötelező a kioktatás az igényérvényesítés módjáról és határidejéről (22. § (5) bekezdés). A nyilatkozatot írásban tegye meg (22. § (3) bekezdés).

4. Közölje a nyilatkozatot igazolható módon.

   Az azonnali hatályú felmondás a közléssel válik hatályossá: a munkaviszony a közlés napján szűnik meg. A legbiztosabb a személyes átadás átvételi aláírással; ha a címzett az átvételt megtagadja, a közlés akkor is hatályos (24. § (1) bekezdés). Postai kézbesítésnél tértivevényes küldeményt használjon, a kézbesítési vélelem a 24. § (2) bekezdése szerint áll be.

   A Fővárosi Ítélőtábla egy ügyében a munkavállaló postára adott felmondása csak napokkal később lett hatályos, közben a munkáltató azonnali hatályú felmondását már kézbesítették, így a munkaviszonyt a munkáltató intézkedése szüntette meg. A sorrend tehát döntő lehet: ha sürgős, adja át személyesen.

5. Munkavállalóként követelje a törvényes juttatásokat.

   Ha Ön jogszerűen, a munkáltató súlyos kötelezettségszegése miatt mond fel azonnali hatállyal, a munkáltató köteles úgy fizetni, mintha ő mondott volna fel: jár a felmentési időre járó távolléti díj és a végkielégítés (78. § (3) bekezdés, 70. § (3) bekezdés, 77. §). A Fővárosi Ítélőtábla ilyen ügyben felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést ítélt meg késedelmi kamattal.

   A végkielégítés csak akkor jár, ha a 77. § feltételei, köztük a legalább hároméves munkaviszony, fennállnak; a Szegedi Ítélőtábla ennek hiányában a végkielégítés iránti keresetet elutasította. A munkabért és a szabadságmegváltást ötödik munkanapon belül kell kifizetni (80. § (2) bekezdés). Ha a munkáltató nem fizet, az igényt a hároméves elévülési időn belül perelheti.

6. Tudja, mi a következménye a jogellenes munkavállalói felmondásnak.

   Ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, a munkavállalói felmondásnál irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni, határozott idejű munkaviszonynál a hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjat (84. § (1)–(2) bekezdés). A munkáltató ezen felüli kárát is követelheti, összesen legfeljebb tizenkét havi távolléti díj összegéig (84. § (3) bekezdés).

   A Fővárosi Ítélőtábla egy ügyben a munkavállaló azonnali hatályú felmondását jogellenesnek találta, mert ő maga hiúsította meg, hogy megismerje a munkáltató hozzá intézett tájékoztatását, amelynek hiányára később hivatkozott. Ezért mielőtt azonnali hatállyal felmond, írásban szólítsa fel a munkáltatót a mulasztás orvoslására, és őrizze meg a választ.

7. Munkáltatói azonnali hatályú felmondásnál harminc napon belül pereljen.

   Ha a munkáltató szüntette meg így a munkaviszonyát, és Ön az indokot vitatja, a keresetlevelet a közléstől számított harminc napon belül nyújtsa be a törvényszékhez (287. § (1) bekezdés b) pont, Pp. 20. § (2) bekezdés). Jogellenesség esetén a munkáltató megtéríti a kárát, elmaradt jövedelem címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díjig, és jár a végkielégítés összege is, mert a munkaviszony jogellenesen nem felmondással szűnt meg (82. § (1)–(3) bekezdés).

   Kárbizonyítás helyett kérheti a munkáltatói felmondásnál irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő átalányt (82. § (4) bekezdés). Helyreállítást a 83. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben, például egyenlő bánásmód megsértésekor kérhet.

8. Ismerje a próbaidő és a határozott idő különszabályait.

   A próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt (79. § (1) bekezdés a) pont). A Pécsi Ítélőtábla szerint ez a várandós munkavállalóval szemben is közölhető, ha oka nem a várandósság; ha azonban a valódi ok diszkriminatív, a megszüntetés jogellenes.

   A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt is megszüntetheti indokolás nélkül azonnali hatállyal, de ekkor tizenkét havi, vagy ha a hátralévő idő rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjat kell fizetnie (79. § (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés). A Szegedi Ítélőtábla szerint ha a munkáltató nem létező közös megegyezésre hivatkozva szünteti meg a határozott idejű munkaviszonyt, azt ilyen azonnali hatályú felmondásnak kell tekinteni, ezzel a fizetési kötelezettséggel.

• A tizenöt napos határidő elmulasztása önmagában jogellenessé teszi az azonnali hatályú felmondást, akármilyen súlyos is a kötelezettségszegés. A Kúria szerint a tényeket haladéktalanul tisztázni kell, a vizsgálat elhúzása nem tolja ki a határidőt.
• Az általános, konkrétumok nélküli indokolás („bizalomvesztés”, „súlyos fegyelmi vétség”) nem felel meg a világosság követelményének. A bíróság csak az indokolásban közölt tényeket vizsgálja, utólag új okot nem lehet felhozni.
• Munkavállalóként a bér egyszeri, néhány napos késése miatti azonnali felmondás kockázatos lehet; előbb szólítsa fel írásban a munkáltatót, és rögzítse a mulasztást. Ha a bíróság a kötelezettségszegést nem találja jelentősnek, Önnek kell fizetnie (84. §).
• Ha a munkavállaló a felmondás közlése után egyszerűen nem jelenik meg, és a munkáltató ezt munkahelyi távolmaradásként kezeli, abból a munkáltató azonnali hatályú felmondása lehet. A saját nyilatkozatát mindig írásban, igazolhatóan közölje, mielőtt távol marad.
• A versenytilalmi megállapodástól a munkavállaló elállhat, ha a munkaviszonyt a 78. § (1) bekezdése alapján jogszerűen ő szünteti meg (228. § (4) bekezdés). Ha a felmondása jogellenes, ez a lehetőség sem illeti meg.
• Bűncselekmény gyanújánál a munkáltató a büntethetőség elévüléséig élhet az azonnali hatályú felmondással, de a tizenöt napos szubjektív határidő ekkor is fut a megbízható tudomásszerzéstől. A büntetőeljárás eredményének kivárása nem mindig védi meg a munkáltatót.
• A munkáltatói azonnali hatályú felmondás elleni kereset benyújtásának nincs halasztó hatálya: a munkaviszony a per alatt is megszűntnek tekintendő (287. § (5) bekezdés). Közben jelentkezzen a járási hivatalnál, és keressen munkát, mert a kártérítésből levonják, amit megkereshetett volna.

Dokumentumom elemzése →Jogi útmutatóSzerződésmintákAz ország kezdőlapja

Frissítve: 2026. 11. 04. · Források: Mt. 78. § – Azonnali hatályú felmondás, Mt. 79. § – Indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás, Mt. 84. § – A munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetése, Mt. 82. § – A munkáltató jogellenes munkaviszony-megszüntetése, njt.hu, EUR-Lex

A magyarázatok a hivatalos jogszabályszövegből készülnek és tájékoztató jellegűek; kizárólag a teljes szöveg kötelező, amelyre minden oldal hivatkozik. Az Europaius jogi tájékoztatást nyújt, nem ügyvédi szolgáltatást.